SIPOS FERENC NYŰZÓ MIHÁLY HALÁLA Ki ne hallott volna Nyúzó Mihályról, a Rákóczi-szabadságharc híres ezereskapitányáról?! Neve bekerült a kuruc költészetbe,! egyik haditettét az első hazai hírlap /Mercurius Veridicus ex Hungária/ örökítette meg, 2 aláírása, pecsétje ott van a nevezetes szatmári békeokmányon! 3 Személye számunkra azért is kedves, mert szabolcsi tájon ringott a bölcsője: Újfehértón /vagy ahogy akkoriban nevezték: Rácz-Fejértón/ született.4 Jobbágy családból származott. Hogy mikor csapott fel kuruc vitéznek, nem tudjuk. Csak sejtjük, hogy már Thököly Imre hadseregében is harcolhatott. Ugyanis Nyúzó Mihályt 1704-ben Erdélvben találjuk, ekkor gróf Pekry Lőrinc ezredében már vicekapitány. Erről az ezredről azt is tudni k e l l, hogy ez a "néhai tekintetes, nagyságos /báró/ Orlay Miklós urammal jött törökországi had /Thököly-féle régi kurucok/, ki azután /Orlay halála után/ méltóságos gróf Pekry Lőrinc uram őnagysága keze alá jutott." 5 Mit tudunk Orlay Miklósról? "Orlay Miklós báró /16 5 0 k. - 1704/, putnoki kapitány, 1672-től a bujdosó seregek, majd Thököly magas rangú t i s z t j e. 1690 őszén Thökölyvel Törökországba menekült, 1693-tól a bujdosók lovasságának parancsnoka és több ízben Thököly portai követe. 1704 elején a bujdosó hadakkal benyomult Erdélybe, és Rákóczi kurucaihoz csatlakozott. Néhány hónap múlva bekövetkezett halálát mérgezésnek tulajdonították."6 Máról holnapra nem lesz valakiből /pláne jobbágyból!/ vicekapitány - nagy a valószínűsége, hogy Nyúzó Mihály évekig szolgált Thököly Imre kuruc seregében, s fokozatosan haladt előre a ranglétrán: 1690 őszén minden bizonnyal jómaga is elhagyta az országot. Vagy ha a kuruckirály szerencsecsillagának lehanyatlásakor még itton maradt, akkor 1697-ben, a hegyaljai felkelés leverése után kellett emigrálnia! így érkezhetett 1704 elején Orlay Miklós ezredével Törőkországból Erdélybe. / I t t jegyzem meg, hogy Thaly Kálmán erdélyi születésűnek gondolta Nyúzó Mihályt, mivel az erdélyi hadműveletekben vett részt. 7 Ez az egyetlen adatból levont következtetés felületesnek bizonyult, hisz az 1706-os mustrakönyvben 8 Nyúzó Mihály újfehértói származásúként szerepel!/ II.Rákóczi Ferenc 1705-ben szabadította fel a jobbágyi állapotból Nyúzó Mihályt, 9 majd 1707 május 20-án Szerencsen címeres nemeslevelet állíttatott ki száméra. 1 0 Pár hónap múlva, 1707 december 13-án Kassán birtokadományban is részesül Nyúzó Mihály: megkapja Rákóczitól a Bihar vérmegyei Asszonyvásárhely nevű fa-
Nyúzó Mihály a Rákóczi-szabadságharc után is nemesember maradt: III. Károly Bécsben 1712 augusztus 15-én nemességet és e l mert adományozott neki. 1 2 E nemeslevelet 1712 december 15-én hirdették ki Szatmár vármegyében. 1 3 A kortársak feljegyzéseiben, levelezéseiben sok apró adat maradt fent Nyúzó Mihályról, ezekből a Rákóczi-szabadságharc alatti pályafutása összeállítható. Mindmáig keveset tudtunk viszont a szatmári békekötés utáni életkörülményeiről, haláláról. A Szabolcs vármegyei közgyűlési iratok között újfehértói vonatkozású adatok után kutatva került a kezembe az alábbi, eredeti tanúvallomás! jegyzőkönyv /jelzete: SZSZML IV.A.1. Fasc. 18. nro. 73. 1717./: Nos, infraseripti judlium et jurassor recognoscimus tenoré raesentium, quod nos penes commissionem Excellentissimi ac II Iustrissimi Domini, Domini Generális et Supremi Comitis, Alexandri Károlyi de Nagy Károly in possessione Mező Terem, 1 4 infraseriptorumtestium fassiones et attestationes, juxta sequentia nobis porrecta de eo utri puncta excepimus et conseripsimus modo et forma sequenti: De eo utrum Primo.^Tudja-e, látta-e, hallotta-e mástól valakitől a tanú szegény néhai Nyúzó Mihály uram hirtelen s véletlen való halálának kicsoda volt szerző-oka? Secundo.16 Tud-e, látott-e, hallott-e a tanú oly circumstantiákatv hogy valaki ételben.vagy italban adott vagy adatott volna valamely mérget Rácz Fejértón 1 8 avagy i t t, Teremen Nyúzó u- ramnak, amely által következett hirtelen való halála? Tertio. 1 9 Ennek előtte való esztendőkben vagy napokban hallotta-e valamely embernek oly fenyegetőzését, ki kárára vagy halálára célozott Nyúzó uramnak? Quarto. 2 0 Nyúzó uram életében avagy immár nolta után is tudja-e, látta-e NyúzÓné asszonyomnak Gere Istvánnal való törvénytelen társalkodását, és mit tud, látott hozzájuk a tanú, legközelebb ki hivatta vagy hívta Gere Istvánt T a *, emre Fejértóról? 1-mus testis. Stephanus Bagoly, auriga dominae Nyuzoianae, annorum c i r c i t e r 22, juratus examinatus fatetu*" ad primum: 2 1 Ezen fatens22hallotta Fejértón az öreg béresnek, Gáspárnak szájából, hogy mondotta, ugyanazon héten, amelyen meghalt Nyúzó uram mondotta volna a feleségének, Szabados Katónak, ne jöjj. kutya élőmben, mert megitattál mér engem, megérejn véle. 22/a. Ad 2-dum n i h i l, ad tertium.* 2 3 Hallotta Acsádon 2 4 lakó Kozákné nevű asszonytól, hogy mondotta Rácz Györgynek Gere István, mihelyt az idő kinyílik, mindjárt Jfieggyújtja íiázát s istállóját, hadd égjen ott minden marhája. 2 5 Ad 4-tum: 2 5 Tud-
ja s látta bizonyosan, az elmúlt esztendőben Asszony Vásáráról 27 Fejértóra menvén Nyúzóné asszonyom Gere Istvánnal Bagamér 2 8 és Pércs 2 9 között éjszaka megszálivén,gere István Nyúzónéhoz ment a szekérre, az ernyő alá; most legközelebb való napokon Kovács János urammal Fejértóra menvén, őtőle izent Gere Istvánnak, hogy menjen Dorogra 3 0 utána, amint is elment és együtt voltak,ettek s ittak. Annakutána nagyobb fiacskáját elküldvén ezen kocsis által Fejértóra, őáltala hívatta Gerét Teremre,amint is ő hozta el kocsin. 2- da testis. Relicta vidua Stephani Kuti, Catharina Dede, annorum 56, jurata examinata fatetur ad primum: 3 1 Ezen fatens tudja, hogy Nyúzó uramnak semminemű nyavalyája /nem/ volt vacsorakor. Tiszai István itten lévén, Nyúzó uram evett-e vagy i - vott, nem tudja, de tudja azt, hogy részeg nem volt Nyúzó u- ram. Kevés idő múlván ezen fatens vetkeztette le és betakargatván az ágyon, hirtelen kezdett prüsszenteni Irtóztatóképpen, azonnal megindult orra vére, eleget mosogatták hideg vízzel, de semmiképpen nem állíthatták meg orra vére folyását. /Salvo honore s i t dictum/: 3 2 alól is menvén, három lábravalót vontak le róla, mást adtak reája. Ad 2-dum n i h i l, ad quartum: 3 3 Kilenc esztendeje lészen amióta szolgálja, de semmit nem tud hozzájuk. 3- t i a testis. Barbala Újhelyi, incapilis dominae Nyuzoianae, annorum c i r c i t e r 14, fide mediante ad primum n i h i l fatetur. Ad 2-dum, tertium pariter. Ad 4-tum: 3 4 Tudja azt bizonyosan, az elmúlt kállai böjtvásárkor^nyúzó uram feleségével együtt Fejértóra menvén, ezen fatens is ott volt, és egynehány napokig ottan voltak. Tudja azt is, hogy Nyúzó uram annak előtte sok időkkel Gere Istvánnal haragban volt, minthogy a felesége Gerének igen kedvesen fejér kenyerekkel, étellel s 1- t a l l a j gyakorta gazdálkodott, és mindenkor őáltala küldötte e l, mint szolgálótól, párnát s lepedőt is adott nekie, kiket észrevevén Nyúzó uram, a párnát is megismervén a télen ott létével, amikor sok mesterséggel megbékéltették Gerével, otthon meg is verte érette; és míg ott laktak, mindenkor ő- általa hívatta Gerét Nyúzóné, kivált olyankor mlkoron Nyúzó lefeküdt avagy aludt. De Gere István nem mutatta magát senkinek, hanem csak nekie, és mindenkor a ház mögé mentek ketten és ottan beszélgettek. És látta egyszer vasárnapi napon, hogy Gere István Fejértón, az ajtó megett való ágyon együtt feküdt Nyúzónéval, és mikoron ő az ajtót kinyitotta, ekkoron ugrott le az ágyról Gere István. Item 3^ más alkalmatossággal, a mostani csecsszopó fiacskájának nyelve leragadván, az elmúlt nyáron Beszerménybe 3 7 vitték, Gere István volt a kocsis, Nyúzóné az ülésből Gere mellé ment, és látta, hogy egymást csókolták, látta azt i s, hogy Nyúzóné kaparászott Gere körül. Item tudja azt is, sokszor Nyúzó uram otthon nen létével este későn és éjszaka is, ketten bementek a házor
túl való sütőbe, 3 8 látta, hogy ottan is játszottak s csókolóztak, és megparancsolta nekie az asszonya, senkinek meg ne mondja. Tudja azt is bizonyosan, az elmúlt héten 3 9 Nyúzóné Fejértóra menvén, őáltala izent Gere Istvánnak, hogy menjen Dorogra őutána, aminthogy oda is volt, onnan hazamenvén az asszonya sem tagadta. Sőt, mostan is nem jött volna Gere Teremre, ha nem hívatta volna. Gere István ideérkezvén este későn, kakasszóig ittak, az öregasszonyt és őtet gyakran kiküldvén borért s egyébért, csak ketten maradtak a házban. 4- ta testis. Éva Ungvári, ancllla major, annorum 30, jurata examinata ad primum n i h i l ; 4 0 hanem tudja azt bizonyosan, nem volt semmi nyavalyája Nyúzó uramnak este, amikoron hazament a faluból. Sőt tréfálódott vélek. És amikoron Kutiné levetkeztette s fektette, hirtelen reája esett a prüsszentés, annak utána orra vérének folyása, kit semmiképpen meg nem állíthattak. Salvo honore... 4 1 alól is ment, három lábravalót is adtak reája. Ad 2-dum, tertium n i h i l. Ad 4-tum:' tl Látta e- zen fatens is sokszor, hol a házban, hol a sütőben, együtt eleget játszottak, ettek s ittak. Párnát, lepedőt is adott Gerének Nyúzóné asszonyom akkor, mikoron Dadára ment volt nótáriusnak, 4 3 de harmad- avagy negyednap múlva visszament Fejértóra. Hallotta sokszor, hogy /parancsolta/ s kényszerítette Nyúzó uram, a feleségének keményen meghagyván, Gerével ne társalkodjék, és megparancsolta azt i s, ha a Gere cselédje odamegyen, bottal is verjék k i. 5- ta testis. Elizabeta Gadgy, relicta vidua Stephani Nagy, annorum 64, jurata examinata ad primum n i h i l, casum vero repentim mortis describit, ad coetera puncta n i h i l. 4 4 Super qua guidem modo praevio, per nos peracta testium fassione et attestatione, praesens litteras nostras testimoniales ad mandátum praetitulati excellentissimi domini, domini general i s, futura pro cautela, attestinas litteras testimoniales, s i g i l l o nostro usuali roboratas extradedimus. Datum Terem, die 25. marty 1716. Inclyti Comitatus Szathmariensis Processualis judlium Stephanus Ilosvay /gyürüspecsét/ Inclyti Comitatus Szathmariensis subordinatus jurassor Georgius Pazitnai /gyürüspecsét/ 4 5 Continuatio inquisitionis pro et contra relictae viduae quondam domini Michaelis Nyúzó, et complicibus ejus Quinta testis. Elisabeta Nagy, r e l i c t a Stephan! Gagy, annorum 64,
jurata exaninata ad primum n i h i l fatetur, casum vero repentlm mprtis describit saltem. Ad 2-dum, 3-íum et 4-tum nih i l. 4 6 ' Sextus testis. Andreas Szakács, annorum 40- fide mediante fatetur, ad primum circumstantionaliter: 4 7 Tudja s hallotta, Nyúzóné asszonyom kállai böjtvásár után hazajővén Teremre Fejértóról kérdette, hol maradott s hol vagyon az úr, arra felvévén mondotta, tudja az ördög, hol maradott, oda részegeskedik valahol, engemet bezzeg összeronta 4 8 Fejértón! Ezen fatens kérdezte, miért. Nyúzóné arra mondotta, hogy Gerével Így vagyunk szóban, de ha csak Isten meg nem öl, bizony egy hét múlva Teremnek lakosa nem leszek! Fejértóról másnap hazaérkezvén Nyúzó uramteremre, látta ezen fatens, hogy ábrázatjában püffedezett és nem oly színben vagyon, mint annak előtte. Orra vére is megindulván, ezen fatens mondja: Lém, mióta kapitánynak tették 4 9 kegyelmedet, örökké szolgálom, de nem láttam, hogy orra vére ment volna! Arra mondotta Nyúzó uram, talán azért, hogy régen nem ivott bort. Látta annak utánna amikoron lefeküdt, az ágyában csakhamar a prüsszentés reá esett, és annak utána a vér úgy ment aztán, valamint kitért, 5 0 semmiképpen meg nem állíthatták, és csakhamar, éjfél tájban meg is halt; gyomra s melle egészen olyan volt, mint a kék posztó egészen. Ad 2-dum n i h i l. Ad 3-ium: 5 1 Hallotta 6ere Istvántól, hogy Nyúzó uramat fenyegette, és azt mondotta, őreá marad meg minden jószága. Ad 4-tum: 5 2 Sokszor látta azt i s, hogy együtt játszottak, s csókolóztak,és hallotta Nyözónétól.hogy nem kell se testének,se lelkének Nyúzó uram, az elmúlt napokon pedig Teremen a maga ágyában hálatta Gere Istvánt,és tudja, hogy az asszony hívatta Gerét Teremre. Septimus testis. Michael Borsos, providus Excellentíssimi Domini, Domini Generális Alexandri Károlyi, civis Teremiensis, annorum c i r c i t e r 46, juratus examinatus fatetur: 5 3 Hallotta a Nyúzóné asszonyom atyjától, Szabados Mihálytól holta után Nyúzó uramnak, sokszor megmondotta és kérte, hogy ne menjen Fejértóra, mert ott vesztik e l. Azt is hallotta azon Szabados Mihálytól, bár száz asszony veszett volna el inkább o- lyan, mint az ő leánya. Ad 2-dum, tertium n i h i l. Ad 4-tum: 5 4 Tudja s hallotta, hogy Gerét Nyúzóné hívatta Teremre. Octava testis. Catharina Kuti, annorum 18, jurata examinata n i h i l fassa, hoc certum, quod sit disposita, ex relationa aliorum testium. 5 5 Nona testis. Barbala Dobó, consors Georgii Rácz, pro hic et nunc pregnáns, annorum c i r c i t e r 17, juxta jputitatum conscientiae fatetur, ad primum n i h i l, ad 2-dum: 5 6 Az elmúlt kállai bőjtvásárban együtt lévén Nyúzónéval ezen fatens, amikoron már indulófélben voltak, parancsolta, hoay menjen el és hozzon neki egy 14 pénzért egérmaszlagot, 5 ' ki is kérdette
az asszonytól, minek azt, asszonyom, arra mondotta, egy beteg tinó vagyon, annak adatom meginnya; amint el is menvén ezen fatens, a vásárban talált egy kalmárasszonynál, tudakozván a fatenstöl,minek és kinek v i s z i, amaz mondotta, hogy Nyúzóné asszonyom v i t e t i egy beteg tinónak. A kalmárasszony papirosba takargatván odaadta a menyecskének és mondotta, fiam, hozzá ne nyúlj a kezeddel, mert ha a szemedhez érteted kezedet, a szemedet is kieszi. Nyúzónénak odaadta az egérmaszlagot, ki is keszkenőjébe kötötte és a zsebébe tette. Azon napon Fejértóra menvén ezen fatensnek mondotta Nyúzóné, bezzeg hiába hozattam veled az egérmaszlagot, kirántottam a zsebemből, mind elomlott, semmit nem vehettem fel belőle, de ezen fatens nem látta. Item tudja azt is ezen fatens, akkori ott létekkel Nyúzóné Dorogra ment Nyúzó uram akaratja ellen. Innen visszamenvén Fejértóra Gyapjasné nevo asszonytól hozott egy sajtot, melyet is meglátván Nyúzó uram, mondotta: Be szép sajt ez f i am, Kató! A felesége kérdezte, eszik-e belőle. Nyúzó Uram mondotta: Adj egy keveset! Azonnal az asszony maga szelt belőle és tányérra az asztalra elébe tette, kit is egészen megevett Nyúzó uram, és dicsérte, hogy igen jó sajt. Tudja azt is ezen fatens, akkoron csakhamar összevesztek ketten, azon napon keményen megvervén feleségét Nyúzó uram, sokaknak hallására Gere kurvájának kiáltotta. És azt mondotta: Várj reá, ilyen s ilyen kurvája, mert maholnap eskettetek reád,58 tudom, hogy kijő kurvaságod, de bizony fejedet vétetem! Tudom, hogy a mostani gyermekedet is a latroddal csináltad, énnekem nem kell, kezembe sem veszem! Úgy látom, azon igyekezel, hogy engem elveszjts és maholnap Gere felesége légy, de soha Fejértóra nem jövök többször! Azon, felül megírt sajtot pedig, úgy hallotta magától Nyúzónétól, négyfelé szelvén a kocsisoknak osztotta. Decimus t e s t i s. Georgius Rácz, annorum c i r c i t e r 22, fide mediante ad primum nihil fatetur et secundum: f f 5 Hallotta másoktól, hogy Nyúzóné asszonyom mezítelen egérfiakat szedetett, azt megaszalva megtörték és borban megadták innya, hogy az bort megunattassák vele. Ad 3-ium: 60 Az elmúlt télen ezen fatens Fejértón együtt lévén Gerével a Vég István házában, Gere arra kérte ezen fatenst: Lelkem, pajtásom nosza légy igaz barátom! Szolgálj énnekem amire kérlek, mert ha Isten boldogít f e l t e t t szándékomban, tudom, hogy Isten most csakhamar meg is adja, meglátod, hogy szolgálok és neked is jó urad leszek, mert én parancsolok nem sokára! Mondd meg az aszszonynak, csizmát küldjön avagy pénzt, mert nincsen csizmám. Ha azt nem cselekszi, amit fogadott, soha nem lesz gratiája 5 1 előttem. De ezen fatens nem mondotta. Ad 4-tum: 6 2 Hallotta az asszonytól akkor, mikor Fejértóról hazajött Teremre: Hiszem Istent, Rácz György, hogy két vagy három hét múlva nem
l e s z e k Teremnek l a k o s a, mert már a B e n k é n é házára meg i s a l kudtunk! Csak az a híja, hogy pénzt kell olvasni érette, de tudja meg Gáspár, a szolga, Gerével kiszáratom belőle a sok hiába való szót! Hallotta ezen fatens Nyúzó uramtól másnap, amikor hazaérkezett, mondotta: Bár el ne megyek vala én Fejértóra, mert eleget adtak ennem s innom ott, megérem véle! Hanem annak az én kurva feleségemnek hírem nélkül a korcsmától egy pénzt se adj, akármint kérjen! Actum in oppido Nagy Károly, die 26. mensis martii 1716. Praefati Inclyti Comitatus Szathmariensis Judlium Stephanus Horog mpr.63 /gyürüspecsét/
J E G Y Z E T E K 1./ A kuruc küzdelmek költészete. Válogatta és sajtó alá rendezte Varga Imre. Budapest, 1977. 660., 672., 853.0. 1.1 Ráday Pál iratai, 1707-1708. Sajtó alá rendezte Benda Kálmán és Maksay Ferenc /Archívum Rákóczianum. II.Rákóczi Ferenc levéltára. I. osztály: XIV. kötet/. Budapest, 1961. 448. o. és Mercurius Veridicus, 1705-1710. Az első hazai hírlap hasonmás kiadása Kenéz Győző fordításával, Benda Kálmán bevezetőjével. Budapest, 1979. 50., 109. o. 3. / Lukinich Imre: A szatmári béke története és okirattára. Budapest, 1925. 344., 419. 0. 4. / Codex diplomaticus comitum Károlyi de Nagy-Károly. A Nagy Károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. A család megbízásából kiadja gróf Károlyi Tibor. Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán, ötödik kötet. II. Rákóczi Ferenc fejedelem korabeli oklevelek és levelezések, 1703-1707. Budapest, 1897. 426. o. 5. / Thaly Kálmán: Az erdélyi kuruc haderő létszáma 1704-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 1896. 6. o. /A zárójelbe tett részek Thaly Kálmán magyarázó kiegészítései!/ 6. / Köpeczi Béla - R.Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest, 1976. 521. o. I. 1 Thaly Kálmán: Heraldikai és sphragistikai adatok a Rákóczi -korból. Turul, 1895. 50. o. 8. / Lásd a 4. számkú lábjegyzetet! 9. / Esze Tamás: Kuruc vitézek folyamodványai, 1703-1710. Budapest, 1955. 425. o. 10. / Thaly i.m. Turul, 1895. 50-51. o. II. / U.o. 52.o. 12. / A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címeres levelei, 4. kötet, 1657-1716. Leírta +dr. Áldásy Antal egyetemi ny.r. tanár. Sajtó alá rendezte dr. Czobor Alfréd. Budapest, 1938. 378. o. 13. / Magyar nemes családok. VIII. kötet. írta Kempelen Béla. Budapest, 1914. 33. o.
14. / Falu Szatmár vármegyében, Nagykárolytól délkeletre. 15. / Mi, alulírott szolgabíró és esküdt, elismerjük jelen sorainkkal, hogy mi a Nagyméltóságú és Méltóságos úr, Nagykárol y i Károlyi Sándor tábornok és főispán úr megbízólevele szerint Mezőterem faluban, az alulírott tanúk vallomásait és bizonyításait, a nekünk átadott kérdspontok sorrendjében meghallgattuk és feljegyeztük a következő módon és formában: Arról kérdés Először. 16. / Másodszor. 17. / Részleteket. 18. / Rácfejértó, Fejértó - a mai Újfehértó. 19. / Harmadszor. 20. / Negyedszer. 21. / Első tanú. Bagoly István, Nyúzóné úrnő kocsisa, körülbelül 22 éves, eskü alatt kihallgatva vallja az elsőre. 22. / Vallomást tevő. 22/a. Megéri valamivel = megelégszik, beéri vele. 23. / A másodikra semmit, a harmadikra. 24. / Acsád-a mai Nyíracsád. 25. / Vagyona, kincse. 26. / A negyedikre. 27. / Asszonyvására - falu Bihar vármegyében, az Érmellékén, Székelyhíd szomszédságában. 28. / Falu Bihar vármegyében. 29. / A mai Vémospércs; hajdúváros. 30. / Dorog-a mai Hajdúdorog; hajdúváros.
31. / Második tanú. Kuti István özvegye, Dede Katalin, 56 éves, eskü alatt kihallgatva vallja az elsőre: 32. / Elnézést kérve legyen mondva. 33. / A másodikra semmit, a negyedikre: 34. / Harmadik tankú. Újhelyi Borbála, Nyúzóné asszonyom szobalánya, körülbelül 14 éves, tiszta lelkiismerettel az elsőre semmit se vall. A másodikra, harmadikra szintén. A negyedikre: 35. / A böjt idején tartott vásár. 1716-ban a nagyböjt február 25- én kezdődött és április 11-ig tartott /Mivel e tanúvallomást március 25-én vették f e l, a vásárt valamikor február 25. és március 25-e között tartották/. 36. / Nemkülönben. 37. / Beszermény - Böszörmény, a mai Hajdúbőszörmény. 38. / Sütő - az udvaron álló kis épület, melyben a sütőkemence van. 39. / 1716 március 15 és március 21 között. 40. / Negyedik tanú. Ungvári Éva, idősebb cseléd, 30 éves, eskü alatt kihallgatva az elsőre semmit: 41. / Tisztességgel szólván. 42. / A másodikra, harmadikra semmit. A negyedikre: 43. / Jegyzőnek. 44. / Ötödik tanú. Gadgy Erzsébet, Nagy István magányos özvegye, 64 éves, eskü alatt kihallgatva az elsőre semmit, azonban a váratlan halálesetet elmondjaj a többi kérdőontra semmit. 45. / Mindenesetre erről, az előbbi módon általunk véghezvitt tanúvallatásról és bizonyításról jelen bizonyságlevelünket a fentebb címzett nagyméltóságú tábornok úr rendeletére, a jövőbeni óvás kivédésére szokásos pecsétünkkel megerősítve k i adtuk. Kelt Terem, 1716. március 25-én. Nemes Szatmár vármegye járási szolgabírája Ilosvay István Nemes Szatmár vármegye alárendelt esküdtje Pazitnai György
46. / A vizsgálat folytatása néhai Nyúzó Mihály úr magányos özvegye és bűntársai ügyében. ötödik tanú. Nagy Erzsébet, Gagy István özvegye, 64 éves, eskü alatt kihallgatva az elsőre semmit se v a l l, a váratlan halálesetet elmondja legalább; a másodikra, harmadikra és negyedikre semmit. /Megjegyzés: az ötödik tanú már fentebb is szerepelt, csak akkor fordítva írták a nevét - Gadgy Erzsébet, Nagy István özvegye!/ 47. / Hatodik tanú. Szakács András, 40 éves, tiszta lelkiismerettel vallja, az elsőre körülményesen: 48. / összeront - tönkretesz, megaláz. 49. / Nyúzó Mihály 1705-ben vagy 1706-ban lett ezereskapitány. 50. / Kifért értelemben. 51. / A másodikra semmit. A harmadikra: 52. / A negyedikre: 53. / Hetedik tanú. Borsos Mihály, -a nagyméltóságú úr, Károlyi Sándor tábornok úr gondnoka, teremi polgár, körülbelül 46 éves, eskü alatt kihallgatva vallja: 54. / A másodikra, harmadikra semmit. A negyedikre: 55. / Nyolcadik tanú. Kuti Katalin, 18 éves,, eskü alatt k i h a l l gatva semmit se vallott, i t t értesült, hogy áll a helyzet, a többi tanú előadásából. 56. / Kilencedik tanú. Dobó Borbála, Rácz György felesége, jelenleg terhes, körülbelül 17 éves, a lelkiismeret átgondolása után vallja, az elsőre semmit, a másodikra: 57. / Egérmérget /ma patkányméregnek mondanánk/. 58. / Értsd: vizsgálatot indíttat a felesége ellen, tanúkat állít. 59. / Tizedik tanú. Rácz György, körülbelül 22 éves, tiszta l e l k i ismerettel az elsőre semmit se vallott, és a másodikra: 60. / A harmadikra: 61. / Értsed: nem lesz kedvelt. 62. / A negyedikre:
63./ Bevégezve Nagykároly városában 1716 március 26-án. A fentebb említett Nemes Szatmár vármegye szolgabírája Horog István Megjegyzés: A tanúval látási jegyzőkönyvhöz csatolt iratból még annyi derül ki, hogy Nyúzó Mihály özvegyének ügyét 1717. január 13-án tárgyalta Csengeren Szatmár vármegye törvényszéke: a vádat a két alispán, Klobvsiczky György és Gyulaffy László képviselte: a megyei ügyész, Ragály Ferenc halálbüntetés kiszabását indítványozta: végső ítélet ekkor még nem született, csak arról határoztak, hogy az ügy iratait a vádlott részére másolatban ki kell adni.