- Hallod-e, feleség! Elmegyek én Moldvába, s ott elvállalok valami kaszálnivalót, hogy egy kicsi pénzt szerezzek.
|
|
|
- Ervin Kerekes
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A három jó tanács (népmese) Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon túl, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy szegény ember s egy szegény asszony. S azoknak volt egy kétesztendős forma fiacskájuk. De olyan szegények voltak, hogy hol volt, amit egyenek, hol nem. Egyszer azt mondja az ember: - Hallod-e, feleség! Elmegyek én Moldvába, s ott elvállalok valami kaszálnivalót, hogy egy kicsi pénzt szerezzek. - Menjél, édes jámbor uram, madj megleszek én - feleli a felesége. - Eltartom ezt a gyermeket a napszámomból is, csak menjél. Elbúcsúzott az ember a feleségétől s a kicsike fiacskájától, s elment Moldvába. Ott egy tehetős, jólelkű gazdára talált, aki nagyon szerette, s úgy megbízott benne, hogy mindent a kezére adott. Dolgozott is az ember éjt nappá téve, gyűjtötte a pénzt, de biza már húsz év is eltelt, hogy otthonról eljött. Egyszer aztán olyan szomorú lett, hogy azt se tudta, mit csináljon bánatában. Kérdezte tőle a gazdája: - Édes szolgám, mért vagy te olyan szomorú? - Hát hogyne lennék én szomorú, amikor már húsz esztendeje annak, hogy eljöttem hazulról. Semmit se tudok az otthoniakról, haza kéne mennem, hogy megtudjam, mi történt velük. Lehet, hogy a feleségem meg is halt vagy beteg lett, s a házam összedőlt.
2 - Jól van - mondta a gazdája. - Én elhiszem, hogy készülsz haza. Mit fizessek neked a hűségedért? - kérdezte. - Aranyat, ezüstöt, pénzt, vagy pedig három tanácsot adjak neked? - Hát biza az arany, ezüst, a pénz is elkelne, de még fiatal vagyok - felelte a szegény ember. - Tudok én még dolgozni, inkább elfogadom a három tanácsot. - Jól van - mondta a gazda -, jól feleltél, s ezért pénz is kapsz útravalóul, itt van egy zacskóval, s kapsz egy lovat, hogy ne gyalogolj, s adok egy puskát is, ha az erdőben megtámadnának, legyen mivel védekeznek. De három jó tanácsot is kapsz. Jegyezd meg, hogy a reggeli haragodat mindig hadd el estére, s az estélit reggelre. Adok még egy kenyeret is, de ezt a kenyeret csak akkor kezdd meg, ha akkora örömöd lesz, amekkora még az életedben sose volt. Jól van, az ember megköszönte a gazdájának a jóságát, elvette a pénzt, eltette a kenyeret a hátizsákjába, s felült a lóra. Az oldalára akasztotta a puskát, s kocogott hazafelé. Estére a falujába ért. Nem akart hazamenni azonnal, gondolta magában, az asszony vagy erőst megörvend, ha meglátja, de ki tudja, lehet, hogy újból férjhez ment már azóta. Bekéredzkedett hát a szomszédba éjszakára. De nem ismerték meg a szomszédban, mert immár húsz esztendeje volt távol, s megöregedett ennyi esztendő alatt. A szomszédban jól megvendégelték, bekötötték a lovát az istállóba, neki szállást adtak. De az ember csak nem tudott nyugodni. Mikor mindenki elalaudt, ő lassan felkelt, odalopózkodott a saját házának az ablaka alá, s beleskelődött. S hát uram, teremtőm, látta ám, hogy a felesége egy fiatalembert etetett, de nagyon. Különbnél különb falatokat tett eléje az asztalra.
3 S minden kanál után csókolt egyet rajta. Hát olyan méreg fogta el az embert, hogy a puskájával majdnem belőtt az ablakon.,,én távol vagyok húsz esztendeig, keservesen dolgozok, s ő ilyen hűtlen lett hozzám. Férjhez ment biztosan" - gondolta a szegény ember keserűen. De aztán eszébe jutott a gazdája tanácsa, hogy a reggeli haragot hagyni kell estére, s az estélit reggelre.,,várok reggelig, majd reggel elintézem, még a faluban is kidoboltatom, hogy milyen asszonyt vettem feleségül." - határozta el. Visszament, s lefeküdt. Másnap reggelinél elmondták a szállásadók, hogy a szomszédban lakodalom lesz. S hogy, hogy nem, a vőlegény is odajött - az a legény, akit a feleségénél látott -, és kérte a szegény embert, nem adná-e oda a lovát kölcsön, mert azon szeretne a templomba menni az esküvőre. Hát az embert a méreg ölte, hogy még ő adjon lovat a vőlegény alá? De mit csináljon? Gondolta magában, várok délutánig, esküdjenek csak meg, s majd ott a népek előtt kibeszélem, hogy ez a menyasszony valamikor az én feleségem volt. Így aztán még ő pántlikázta fel a lovat a vőlegénynek. Na, azok el is mentek a templomba. A szegény ember nem ment velük, hanem ott maradt a szomszédban. Amikor hazajött a násznép az esküvőről, csak átszóltak a szomszédból a szegény embernek, s hívták vacsorázni. Hát ő eleget hazudozott, hogy így nem megy, úgy nem megy, de a végén megiscsak átment a lakodalmas házba. Hát amikor belépett, látott egy szép fiatal párt esküvői gúnyában, de azt is észrevette, hogy nem az ő felesége a menyasszony. Hanem az ő felesége egyre csak sírt, sírt senki nem tudta megvigasztalni.
4 Odament hozzá az ember, s megkérdezte: - Jóasszony, hát mért sír most, mikor örvendezni kéne. - Hát hogyne sírnék - mondta az asszony -, mikor eszembe jut, hogy milyen boldogok voltunk mi ezelőtt vagy huszonhárom esztendővel. De húsz esztendeje elment az uram, s annak soha hírét azután nem hallottam. Posta nem jár, levelet se tudtam írni, ő sem küldött nekem, azt se tudom, él-e, hal-e, s most van a fiának az esküvője. Akkor eszmélt rá az ember, hogy mikor ő elment, akkor a fia kétesztendős volt. Hát az most huszonkét esztendős.,,jaj, be jó - gondolta magában -, hogy az este nem lőttem be az ablakon! Milyen igazat mondott a gazdám, amikor azt tanácsolta, hogy az estéli haragomat hagyjam el reggelre!" - Hát megismerné az urát, ha meglátná?- kérdezte az asszonytól. - Megismerném száz közül, ezer közül is, mert a nyakán volt egy nagy forradás. Erre a szegény ember kigombolta az inge nyakát, s mutatta: - Itt van, ni, a forradás! Én vagyok a te urad! Ott aztán mindjárt egymás nyakába borultak, ölelkeztek, csókolták egymást nagy örömükben. - Na - mondta az ember -, ekkora örömöm még sohase volt az életemben, most hozom a kenyeret, s felszelem, mert azt tanácsolta a gazdám, akinél dolgoztam, hogy akkor szeljem fel ezt a kenyeret, amikor életemben a legnagyobb öröm ér. El is futott a szomszédba, a hátizsákból kivette a kenyeret, odavitte s felszegte, s hát elámult mindenki, mert a szegény ember kenyere csak kívülről volt kenyér.
5 Belül teli volt pénzzel, csordultig tiszta ezüsttel. Volt aztán ott akkora lakodalom, hogy hetedhét országra szólott. A szegény ember és a családja többé nem éhezett. A fiatal párnak építettek egy szép nagy házat, s még ma is élnek, ha meg nem haltak. Itt a vége, fuss el véle!
anyánk falevelet húzott ránk meg gazt és nem volt szabad megmozdulni, mert a repülő meglátott és odalőtt vagy bombázott. Még a libákra is láncos
Apánk még élt Apánk még élt, káposztás laskát evett a bunkerben egy piros lábasból, kanállal, mert a tányérokat is elástuk. Misanyink addigra már az egészet megette volna, de apánk csak beszélt közben,
Benedek Elek: MI VAN A LÁDIKÁBAN?
Benedek Elek: MI VAN A LÁDIKÁBAN? Két leánykáról mondok mesét, gyerekek, egy szegény özvegyasszonynak a leánykáiról. Mindjárt hadd tudjátok is meg, hogy az egyiket Terkának, a másikat Boriskának hívták.
Hetvenhét magyar népmese
ILLYÉS GYULA Hetvenhét magyar népmese Tartalom A kis gömböc Kacor király A kakas és a pipe A kiskondás Együgyű Misó Az állatok nyelvén tudó juhász Fábólfaragott Péter A diákot erővel királlyá teszik Virág
Áhítatok az év minden napjára óvodások számára
Dráviczki Csaba Áhítatok az év minden napjára óvodások számára Bárányka füzetek I. 2012 Szakmai lektor: Dr. Jakab-Szászi Andrea Kiadja a Református Pedagógiai Intézet 1146 Budapest, Abonyi u. 21. www.refpedi.hu
Székely Virág. Az avar alatt
Székely Virág Az avar alatt Egy hvös szi délutánon Berci, az iskolás sün kirándulni indult a családjával. Nagyon szerettek az erdben bolyongani, így gyakran útra keltek. Ilyenkor az anyukája bogyókat,
Nemes 40 év NEMES-sel. A Teleki Blanka Közgazdasági Technikum 1962. október 26-án tartotta meg iskolabálját a Pénzügyminisztérium márványtermében.
1 Nemes 40 év NEMES-sel A Teleki Blanka Közgazdasági Technikum 1962. október 26-án tartotta meg iskolabálját a Pénzügyminisztérium márványtermében. Akkor én, Palócz Anna 16 éves voltam. Nem akartam elmenni
ÉLEM ÉLETEM. Úttalan utakon.. A világban elveszve. Refr: Szabadságban szenvedéllyel, Átélt érzelmekkel, Boldogan élem életem, tovább.
ÉLEM ÉLETEM Vándor vagy az úton, az élet vándora, Megállás nincs, messzeségbe vezet lépted. Az éjjeli úton mész,,közben megáll az ész Úttalan utakon, a semmi felé mész. Megfogadod, hogy holnap új élet
Bizonyára, ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék!
2015. január 11. Bálintbokor, Kálmánháza Istentisztelet Drága Gyülekezet! 1 Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek.
Nincs hely. Ím legelőször barmok szeme tágul Ámulattal az égi jövevényre S egy vén istálló korhadt jászolábul Tündöklik a szeretet tiszta fénye
1. Nép a nép hátán nyüzsgött Betlehemben S hogy jött kit évezredek óta vártak: Mily szégyen ez a vaksággal vert ember Nem adott helyet az Isten Fiának! Nincs hely Ím legelőször barmok szeme tágul Ámulattal
engedett. Megbizonyította, hogy nem oktalanul ment híre a konokságának.
Nap, Hold, Csillag megszabadítása Népmese Túl az Óperenciás-tengeren, túl az üveghegyeken, az ökörlegelőkön is túl, éppen a világ végén élt egy konok király. Ennek a konok királynak három gyönyörű szép
Mi több, mint ötven éve vigyázunk rá
Mi több, mint ötven éve vigyázunk rá Hogyan sikerült megırizni? Tényleg, hogyan? Eddig ezen nem is gondolkoztunk, hiszen rohannak az évek és egyszer csak azt vettük észre, hogy túl vagyunk az arany lakodalmon.
Elkésni szépen kell. Van még egy órám Ó, hogy felöltözzek Semmim sem jó rám Lassan értem jönnek. Van még egy óra Jól ismert móka Elkésni szépen kell
Elkésni szépen kell Van még egy órám Ó, hogy felöltözzek Semmim sem jó rám Lassan értem jönnek Van még egy óra Jól ismert móka Elkésni szépen kell Blúz-e, vagy garbó? Hozzá milyen szoknya? Fél órát tartó
Egy Tyukodi történet
Egy Tyukodi történet Talán fiatalon én sem hittem az öregeknek, hogy az idő mindig egyirányú, csak másfelé megy. Van, mikor előre visz, s van, mikor már csak hátra tekint. Ezért nem mindegy, hogy mit hagyunk
A Szarvasi Református Egyházközség gyülekezeti újságja
VII. évf. különkiadás a gyászról 2006. november A Szarvasi Református Egyházközség gyülekezeti újságja A Kossuth Rádióban 2006. november 1-én, a Református Egyház Félórájában elhangzott beszélgetés: Áldott
Ezerkilencszáztizennégy évben Még az Úristen is lenézett a földre. Ferenc Jóska ej-haj, háborút indított, De sok édesanyát örökre megszomorított.
Ezerkilencszáztizennégy évben Még az Úristen is lenézett a földre. Ferenc Jóska ej-haj, háborút indított, De sok édesanyát örökre megszomorított. Anyám, anyám, kedves, édesanyám! De szomorú vasárnap virradt
BOLDOG CEFERINO (EL PELÉ) A BOLDOGGÁ AVATOTT CIGÁNY VÉRTANÚ
BOLDOG CEFERINO (EL PELÉ) A BOLDOGGÁ AVATOTT CIGÁNY VÉRTANÚ Ceferino az első olyan cigány, akit az Egyház boldoggá avatott. Rendkívül szimpatikus ember volt, akit már életében a cigányok polgármesterének,
VII. Mintha most is hó hullt volna, úgy szálltak keringve le a friss fűre a jázminbokrok szirmai. Júniusra járt az idő. Eltelt a tél, eltelt a tavasz. Antal arra gondolt, hogy nemsokára itt vannak a nyári
Találj rám. Találj rám, találj rám
Nincs hova menni Úszok egy folyóban a fejem lemerül Nézem a víz alatt sem vagyok egyedül Fogy a levegım, de szemmel tartalak Figyellek fél szemmel a rémes víz alatt Lassú a folyó, körülöttem fák nyelek
Amit Jézusnak adsz, nem pazarlás
Amit Jézusnak adsz, nem pazarlás 3 Amikor Betániában a leprás Simon házában volt, és asztalhoz telepedett, odament egy asszony, akinél valódi és drága nárduskenet volt egy alabástrom tartóban: ezt az alabástrom
nagyon. Hoztál a király kalácsából, ehettem is belőle, de az igazat megvallva, valami még mindig hiányzik. Mi hiányzik, édesanyám?
OKOS KATA Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, élt egyszer egy szegény asszony a lányával, akinek Kati volt a neve. Olyan okos volt ám ez a Kati, hogy még a legfurfangosabb ember eszén is
Budai Nagy Antal históriája Kisregény
Budai Nagy Antal históriája Kisregény A nagyszombati csata elveszett. Menthetetlenül. Hiába vezérelte a királyi hadat az erdélyi vajdának, ama híres Stibor úrnak édes fia, az árvákat 1 pedig csupán a kis
Vegyék már észre, hogy ez itt nem Svájc, nem az Emirátusok
Vegyék már észre, hogy ez itt nem Svájc, nem az Emirátusok Kilencvenhat-kilencvenhét körül ismerkedtem meg az exfeleségemmel, most már így mondhatom, hogy ex, Törökörszágban, Izmirben. Angliában volt egy
Vártam, hogy végre szóljak, azt, hogy elmondjam, mit is gondolok. Hallgasd, hallgasd meg kérlek, azt, mi számomra a legszentebb dolog!
FEB tábori dalgyűjtemény - 1 - készült:1997 augusztus-szeptember 1. SZÁLLJ FEL C dm E7 am F G C Szállj, szállj, szállj fel magasra, dalom hódítsd meg most a kék eget. C dm E 7 am F G C Jöjj, jöjj, kérlek
Új kiadás Sámuel első könyve
1 Új kiadás Sámuel első könyve Az 1975-ben megjelent és 1990-ben revideált protestáns új fordítású Biblia legújabb revíziójának próbakiadását tartja kezében a Tisztelt Olvasó. A Magyar Bibliatársulat 2006-
és teheti az oltárra. Csak papoknak szabad azonban a felszentelt ostyát a szentségtartóból kivenni és egy szentségtartóba tenni.
3. fejezet: Jézus, az egyetlen megmentő és megváltó Ki nekem Jézus? Lukács evangéliumában olvassuk, amikor a pásztorok nyájukat legeltették, megjelent nekik egy angyal: az angyal így szólt hozzájuk: "Ne
A MAGYAR EVANGÉLIUMI RÁDIÓ ALAPÍTVÁNY KIADVÁNYA. 2010./2. szám. Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt.
A MAGYAR EVANGÉLIUMI RÁDIÓ ALAPÍTVÁNY KIADVÁNYA 2010./2. szám Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt. Lk 24,5-6 2 2010 / 2 Keresztény családba születtem. Nagyon szerettem a szüleimet,
MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)
MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:
Márkus doktor életet ad
T. Kiss Tamás Márkus doktor életet ad 28 Márkus doktor 2013. május 30-án, csütörtökön, Janka és Zsanett napján, a megszokottnál kissé később és valamelyest fásultabban tért haza a munkából. A kertvárosi
A MAGYAR EVANGÉLIUMI RÁDIÓ ALAPÍTVÁNY KIADVÁNYA 2007./3. szám
A MAGYAR EVANGÉLIUMI RÁDIÓ ALAPÍTVÁNY KIADVÁNYA 2007./3. szám Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai. Még ha elvénül is a földben gyökere, ha elhal is a porban