Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár
EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás Céges K+F ráfordítások Innovatív vállalkozások Kiválósági alapú kutatási rendszer Technológia transzfer Gazdasági hatások Finanszírozás Szellemi tulajdonvédelem 2
BG TR RO LV MK PL LT MT HR HU SK EL RS CZ PT ES IT NO EE CY SI EU27 FR IE AT UK IS BE LU NL FI DK DE SE CH Hol áll Magyarország? 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,544 0,4 0,3 0,323 0,2 0,1 0,0 Felzárkózó innovátorok Mérsékelt innovátorok Innovációkövetők Vezető innovátorok 3
Mi ennek az oka? Humánerőforrás 0,6 Gazdasági hatások 0,5 0,4 Kutatási rendszer 0,3 0,2 Innovatív vállalkozások 0,1 0 Finanszírozás EU Magyarország Szellemi jogvédelem Céges K+F ráfordítások Technológia transzfer 4
De mit tehet a felsőoktatás? 5
Valójában igen sokat 6
Humánerőforrás A doktori képzés újra a mester-tanítvány viszonyán alapuló, eredeti kutatásokon keresztül elért újszerű tudományos eredmények létrehozását célzó rendszerré válik, amit az anyagi ösztönzés módja is támogat. A doktori képzési rendszer kétszintűvé válik, a második szakaszba azok a hallgatók kerülnek, és jutnak kiemelt támogatáshoz, akik értékes tudományos eredményeken alapuló fokozatot szereznek. Növeljük a legkiválóbb hallgatók és oktatók nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeit. Jelenleg a hallgatók 10,41%-a vesz részt külföldi részképzésben, ennek aránya 2023-ra 20%-ra nő. A magyar felsőoktatási intézmények nemzetköziesítése részben az intézményrendszer kihasználtsága, a bevételek növelése, részben az ország nemzetközi szakmai környezetének kiépítése érdekében a külföldi hallgatói arány jelentős növelését igényli. 7
Humánerőforrás 8
Kiválósági alapú kutatási rendszer Fókuszáljuk az egyes intézmények kutatás-fejlesztési tevékenységét, és intézmények közötti K+F+I hálózatokat alakítunk ki. A kutatás-finanszírozás rendszerét átalakítjuk úgy, hogy az a nemzetközileg versenyképes minőséget és az erőforrás-koncentrációt támogassa. Létrehozzuk és kiemelt finanszírozásban részesítjük 2016-tól a nemzeti kiválósági központok rendszerét, mely felváltja a felsőoktatási kiválóságok jelenlegi rendszerét (ún. kutatóegyetemek ). Megteremtjük a kutatóhely érdekeltségén és az ott folyó, de személyekhez (fiatal kutatókhoz, doktoranduszokhoz) kapcsoltan finanszírozott, mérhető teljesítményen alapuló felfedező kutatási projektek rendszerét (+10% forrás). 9
Kiválósági alapú kutatási rendszer 10
Kutatás-finanszírozás EUROSTAT: A K+F GDP-hez viszonyított aránya 1,3 %-ra növekedett. KSH, legfrissebb adatok: 2013-ban kutatás-fejlesztési tevékenységre nemzetgazdasági szinten több mint 420 milliárd forintot, a GDP 1,44%-át fordították. 2012-höz viszonyítva a folyó áron számított növekedés kiugróan magas, 15,5%-os volt. 11
Kutatás-finanszírozás (folytatás) A felsőoktatási K+F+I tevékenység finanszírozása lényegében nem változott, a GDP arányos ráfordítás némi ingadozással egy évtizede 0,24% körül alakul. 12
Céges K+F ráfordítások 50% 40% 30% 20% 10% 0% Állami támogatás Pályázatok Saját bevétel Közvetlen céges K+F Adományok Jelenlegi Robusztus Idealizált 13
Technológia transzfer Ipar és egyetem közötti együttműködés feltételeinek kialakítása, az ún. Felsőoktatás és Ipar Együttműködési Központok rendszerének létrehozása. A tudományos kutatások eredményeinek tényleges innovációvá konvertálásához a felsőoktatási intézmények tudás- és technológiatranszfer tevékenységének javítása, az inkubációs szolgáltatások és a spin-off vállalkozások alapításához segítséget nyújtó szolgáltatások fejlesztése szükséges, amit EFOP forrásokból támogatunk. A gazdaságélénkítő és térségi fejlesztő szerep növelése a kreatív város ( Smart City ) koncepciók végrehajtásába való aktív bekapcsolódás által. 14
Technológia transzfer 15
Szellemi tulajdonvédelem A felsőoktatási intézmények növekvő mértékben jelennek meg az iparjogvédelmi bejelentések területén: a hazai szabadalmak 15%-át már itt állítják elő. A publikációs kényszer újdonságrontó hatású, ezért a szinte kizárólag tudománymetriai mutatókon alapuló előmeneteli rendszer szempontjait össze kell egyeztetni a gazdasági-társadalmi innováció igényével. A felsőoktatási intézményeknek gondoskodniuk kell szellemi tőkéjüknek a védelméről, ezért bevezetjük az oktatók teljesítményközpontú előmeneteli rendszerét, mérni fogjuk az oktatói teljesítményt, és egyúttal megteremtjük a versenyképes bérezés feltételeit. 16
Szellemi tulajdonvédelem 17
Innovatív vállalkozások A felsőoktatás aktív szerepet vállal a hazai tulajdonú, technológiaintenzív vállalatok (elsősorban KKV-k) innovációs kompetenciájának felépítésében, a GINOP forrásainak hatékony és eredményes felhasználása céljából. Megduplázzuk a K+F célú költségvetési forrásokat, az intézmények ilyen célú bevételeit a jelenlegi 1,5%-ról 5%-ra növeljük. A felsőoktatásban használt oktatásmódszertant gyakorlat- és hallgatói munkavégzés központúvá tesszük, ahol lehetséges, bevezetjük a duális képzési formát, 2020-ra az első éves hallgatók 8 %-a duális képzésben kezdi a tanulmányait. 18
Innovatív vállalkozások 19
Gazdasági hatások Teljessé tesszük a kancellári rendszer bevezetésével megkezdett átalakítást: közvetlenül is megjelenítjük a fenntartó (közvetve a társadalom) érdekeit az intézmény irányításában, és világosan szétválasztjuk az akadémiai és gazdasági-stratégiai döntési kompetenciákat. A kancellári rendszer bevezetése megteremtette annak lehetőségét, hogy az intézmények szabályozott módon fokozottan építsenek az államháztartáson kívüli, szabadpiacról megszerzett forrásokra, és ezt az Áht. módosításával is elő kell segíteni (a vállalkozási tevékenység elősegítése érdekében). 20
Gazdasági hatások 21
Köszönöm a figyelmet! 22