BALATONSZENTGYÖRGY FELVÉTELI ÉPÜLET KOMPLEX FELÚJÍTÁSA Pálinkás Ferenc MÁV Zrt. Műszaki Tervezés ÖSSZEFOGLALÁS A balatonszentgyörgyi vasútállomás felvételi épülete vasúti műemlék, helyi védett épület. A Déli Vaspályatársaság budapest-nagykanizsai vonalát 1861. április 1-én adták át, a balatonszentgyörgyi állomás felvételi épületét 1895-1909. között építették fel, több ütemben. Az egykori Déli Vasút indóházait Carl Schlimp osztrák építészmérnök és építési vállalkozó (1831-1901) tervei alapján építették. A Déli Vasút különböző rendeltetésű épületeinek megjelenését szigorú célszerűség, egyszerűség jellemezte. A nem csomóponti állomásokon háromféle típusterv szerint építettek felvételi épületeket, ezek nagysága nem a település jelentőségétől, hanem az állomás forgalmától függött. A balatonszentgyörgyi felvételi épület a DV I. osztályú típusterve alapján készült. Az építése óta eltelt időben több, külső-belső átalakítást is átélt. Fennállása óta most először nyílik alkalom az épület egészére kiterjedő felújításra, műemléki igényességű helyreállításra. A beruházás jelenleg a kivitelezés kezdeti szakaszában tart, előadásom tulajdonképpen rövid beszámoló a tervezést megelőző és kísérő kutatásokról, azok eredményeiről, a tervezés folyamatáról, a tervezői szándékokról. KULCSSZAVAK felújítás, Balatonszentgyörgy, vasút restoration, Balatonszentgyörgy, railway A TERVEZÉSI FELADAT A MÁV Fejlesztési Beruházási Főigazgatóság Műszaki Tervezés tervezőjeként a MÁV FBF Hálózatfejlesztés egységétől a MÁV Zrt. állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat fejlesztési program 26 helyszínen című KÖZOP program keretében kaptunk megbízást az itt bemutatásra kerülő tervezési munkára. A KÖZOP programban az állomásfejlesztés valójában az állomásépületek komplex felújítását és az utasforgalom kiszolgálásához kapcsolódó infrastruktúra elemek fejlesztését jelenti. Konkrétabban: építészeti,
energetikai és épületgépészeti korszerűsítést, vizuális és hangos utastájékoztató eszközök telepítését jelenti. Tervezési megbízásunk az építési engedélyezési és a kiviteli tervek készítésére szólt. A kivitelezési munkálatok ez év tavaszán kezdődtek meg. A teljes beruházás végső határideje várhatóan 2015.11.15. A JELENLEGI ÁLLAPOT 1.ábra Jelenlegi felvételi épület és laktanya épület A vágányok mentén mintegy 102 m hosszú épületegyüttes jelenlegi állapota két épület utólagos összekapcsolásával jött létre. Jól elkülöníthető a valamikori épületek tömege, a vágányok tengelyére merőlegesen szimmetrikus eredeti felvételi épület, amely vasúti műemlék, helyivédett épület, és a később hozzákapcsolt jelenlegi ún. Resti-laktanyaépület. A főbejárat előtt aszfaltozott gépkocsi-parkoló, buszmegálló, a laktanya mögött kerékpártároló található. A felvételi épület tömege kismértékben módosult, a jelenlegi utasforgalmi vizesblokk területén átépítették, ezután illesztették hozzá a perontető toldalékát. Az épület eredeti díszítőelemeit leverték vagy levakolták, héjazata, vakolat színezése nem eredeti. A külső nyílászárók nagy része még eredeti, igen rossz állapotban. Lábazata, nyílászáró kiosztása teljesen megváltozott. Az épület földszintjén vasútüzemi- és utasforgalmi funkciók, míg az emeleten szolgálati lakások találhatóak. Az utasforgalmi terekhez kapcsolódó perontető eredeti öntöttvas oszlopokra támaszkodó, szegecselt acéltartókon nyugszik. Hasonló rossz állapotban van a laktanya épületrész is, ennek az építéséről semmilyen előzményt nem ismerünk. Egyedül a nyílászárók és a belső lépcső maradt meg eredeti állapotában. A héjazata égetett agyag cserép, külső falai vakoltak, utólagos festett lábazattal. A földszintjén
nem-üzemelő utasellátó-helyiség található, az emeleten szolgálati helyiségek. ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK, EREDMÉNYEK A munka indításakor az épület történetének megismeréséhez az első források Kubinszky Mihály és Gombár György: Vasútállomások Magyarországon c. könyve [1], valamint a www.vasutallomasok.hu honlap voltak. Ezekből a leglényegesebb adatok már kiderültek. A Déli Vaspályatársaság Buda-Nagykanizsa vasútvonalát 1861. április 1-én adták át a forgalomnak. Az egykori Déli Vasút indóházait Carl Schlimp osztrák építészmérnök és építési vállalkozó (1834-1901) tervei alapján építették. A Déli Vasút különböző rendeltetésű épületeinek megjelenését szigorú célszerűség, egyszerűség jellemezte. A falazott épületek felületeit főleg nyerstéglával, vagy kővel borították, míg a kisebbeknél, mint pl. a raktáraknál deszkaborítást alkalmaztak. A nem csomóponti állomásokon háromféle típusterv szerint építettek felvételi épületeket, ezek nagysága nem a település jelentőségétől, hanem az állomás forgalmától függött. Az 1920-as években a Balaton menti vasútvonal jelentősen felértékelődött, mindenekelőtt a hazai idegenforgalom szempontjából. A fürdőturizmus fellendítése érdekében a társaság számos intézkedést tett, vasútállomásainak felvételi épületeit is tetszetősen megújította. Az új építésű felvételi épületeket a század húszas éveinek végén érvényesült általános építészeti felfogás nyomán a neoreneszánsz, illetve a neobarokk stílus jellemezte. A balatonszentgyörgyi felvételi épület a DV I. osztályú típusterve alapján készült. Eredetileg egy földszintes és két haránt irányú emeletes tömegformálással. Ehhez az alaptípushoz képest a szentgyörgyi állomás felvételi épülete további két szélső, földszintes épületrészt és perontetőt kapott. Analógiák: A helyreállítás szempontjából fontos volt, hogy a lehető legtöbb információt, adatot begyűjtsük a Déli Vaspályatársaság által épített és üzemeltetett vonalakról. Ott is a DV I. osztályú típusépületeiről. Sajnos
ilyet nem találtam. Régi fotókon fedezhetünk fel néhányat (mint pl. Szombathely, Balatonboglár a jelenlegit megelőző felvételi épülete). Archív tervek: Először a MÁV tervtárában néztem körül, ahol egy eredeti alaprajzi részletet találtam, amelyen látható egy 1950-ből származó utólagos bejegyzés. Továbbiakban a MÁV Ingatlankezelő területi irodától kaptam meg azokat a náluk fellelhető terveket, amelyek a korábbi építési fázisokra adnak betekintést. Az egyik az árnyékszék építésével kapcsolatos vállalkozó által adott terv 1909. április 27-i dátummal, valamint a perontető hozzáépítésével kapcsolatos alaprajzokat, ezek eredeti példánya időközben elveszett, így csak egy rossz beszkennelt változat maradt meg. Ezekből a rajzokból az eredeti működés kikövetkeztethető. Az épület szimmetria tengelyében helyezkedik el az előtéren átjutva, az I. osztályú illetve II. osztályú váróterem. Majd oldalirányban jobbkéz felől a poggyász feladás és jegypénztár, balkéz felől a III. osztályú váró. A pénztár mellett a távirda-hivatal és az állomásfőnöki iroda. A keresztszárnyakban szolgálati lakás illetve postahivatal kapott helyet. A kisléptékű bővítményben női-férfi illemhely volt található. Mindezt fogta össze a későbbi bővítésként elkészült perontető. A kutatás következő állomása az Országos Levéltár volt. Itt is mindössze két darab tervlapot találtam, egy helyszínrajzot és egy a vágányok felőli homlokzatot, kézi skiccekkel kiegészítve, ez utóbbi elég vázlatos. Az utolsó állomása a kutatásnak a Közlekedési Múzeum Adat- és tervtára, archívuma. A tervtári gyűjteményben német illetve magyar nyelvű, például a Ferenc József császár keleti vasút, ami később Déli Vasút, típusterveit, alaprajzok, metszetek, belsőépítészeti elemek, bútorok rajzait találtam. Ezek is segítettek mind a belső, mind a külső rekonstrukció koncepciójának kidolgozásában. Archív képek: A tervtári illetve levéltári kutatások, valamint a neten való keresgélés során egy-két képeslap, fotó előkerült az épület különböző korszakaiból. Ezek mind külső fotó, belsőtéri egy sem került elő. Sajtócikkek: Sajnos újságcikkek, írások nem maradtak fenn az épületről. Építéstörténeti összefoglaló:
Az épület történetének főbb állomásait az alábbiakban foglalnám össze: 1861. április 1. Déli Vaspályatársaság budapest-nagykanizsai vonalát átadják a forgalomnak. 1895. Az új felvételi épület építése. 1895. május havi keltezésű levéltári terveken látható, perontető és baloldali oldalszárny nélkül. Homlokzat és helyszínrajz. 1909. Fennmaradt tervek alapján a perontető és utasforgalmi illemhely tervezése, építése. 1916-1918. A korábbi földszintes vendéglő épület helyén emeletes vendéglő-szálló épület építése. 1900-as évek Perontető meghosszabbítása. 1960-as évek 2014-ig HELYSZÍNI KUTATÁSOK, EREDMÉNYEK Resti helyiségeinek kialakítása Kisebb átalakítások, átfogó felújítási munkák nélkül. 2013-ban elvégeztük az épület pontos felmérését, összegyűjtöttük a még vélhetően eredeti épületszerkezeti elemeket. Úgymint a külső nyílászárókat, árnyékolókat, rögzítő-elemeket. Véletlen szerencse folytán amikor elbontották a perontető alatti utasellátó pavilont, a háta mögött előkerült egy otthagyott zsalutáblás ablak, eredeti színezéssel, és az eredeti kőlábazat szaggatott felület élszegélyezéssel. A padláson megtalálható volt zsalus árnyékolók, a befalazott oromfali körablak kivehető szárnya. Az emeleti lakásokban, nagyobb átalakítás nem történt az elmúlt évtizedekben, így a belső felületképzése a borított kapcsolt gerébtokos ablakoknak szintén megmaradhatott, a szobákban flóderezettek voltak. Az emeleti lakások eredeti belső nyílászáróit felmértük, ezeket felújítjuk. A külső homlokzati díszítőelemek után kutatva, a fotók alapján a párkányok és falsarkok mentén levertük a vakolatot. Előkerültek a farkasfogas díszítőtégla-párkányok, saroklizénák.
HELYREÁLLÍTÁSI KONCEPCIÓ 2.ábra Tervezett felvételi épület és laktanya épület Az épület helyreállításának irányelvei 1. A rekonstrukció fő célja a külső és belső utasforgalmi terek fejlesztése, az utas-kiszolgálás színvonalának emelése, a helyiségstruktúra újragondolása a 21. századi funkcionális igényekhez illeszkedve, mindezt úgy, hogy a felvételi épület még megmaradt történeti értékeit megőrizzük és hiteles helyreállítását elvégezzük. 2. Másodsorban a MÁV jelenkori funkcionális igényeinek kielégítése a vasút folyamatos üzemben tartása mellett. 3. Harmadsorban a településről és a környező városokból buszon, gépkocsival vagy kerékpáron érkező utasok korszerű fogadása. A tervezés során az alábbi elveket tartottuk szem előtt: - Az egykori építészeti, épületszerkezeti értékek hiteles helyreállítása és megőrzése történjen meg lehetőség szerint az eredeti helyén, az eredeti anyagok felhasználásával. Az eredeti szerkezetek egy része felújítható, de sajnos nagyrészüket újra kell gyártani. - A funkcionálisan összetartozó, de jelenleg szétszórt MÁV egységeket és szakszolgálatokat egymás közelében tömbösített formában kell elhelyezni. Ez a laktanya épület leválasztásával megvalósul. - Biztosítani kell az egyes vasútüzemi és bérleményi funkciók önálló belső működési rendjét. - Meg kell szüntetni az épület akut épület- és tartószerkezeti
problémáit. - Meg kell felelni annak a megrendelői elvárásnak, ami a vasútüzemi és az utasforgalmi igények, helyzetek javítására irányul. - Ki kellett alakítani az épület kornak megfelelő gépészeti és technológiai követelményeit. Az épület külső kialakítása: Alapvető lépésként az épületen történt, az eredeti tömegformálást módosító beavatkozásokat szüntetjük meg. Az emeletes laktanya épületet leválasztottuk a felvételi épületről, az utólagosan, eltérő fesztávval és tagozattal készült öntöttvas oszlopokat elbontjuk. Az északi félnyeregtetős szárnyat korábban átépítették, az alépítményi munkák során figyelmen kívül hagyták az egykori tározót, így ez a része az épületrésznek megsüllyedt. Hasonlóképpen rosszállapotban van a túloldali szárny is. Így mindkét részt, az eredeti terveken szereplő homlokzati kialakítással építjük vissza. Második lépésként az eredeti homlokzati nyílásrendet állítjuk helyre, az eredeti díszítőtégla párkányokat, lizénákat és keménymészkő lábazatot, az ablakokat szegélyező vakolat díszeket és téglabetéteket pedig rekonstruáljuk. Megőrizve az eredeti öntöttvas oszlopokat és rácsostartót, újraépítjük a perontetőt teljes egészében. Harmadik lépésben az épület környezetének rendezése történik meg. Az előlépcsők részbeni helyreállításával, és új, az akadálymentes közlekedést biztosító rámpák kialakításával, térburkolással, zöldfelületek rendezésével, és egy új gépkocsi- és B+R parkoló kialakításával. A felvételi épület a történetiséget hangsúlyozza, míg az újra különálló laktanyaépület egyszerű tömegével és anyaghasználatával a háttérben marad. Az épület belső kialakítása: A felvételi épület belső funkcionális világa ellentétben a külsővel, nem szimmetrikus elrendezésű, hanem üzemi és utasforgalmi oldalakra tagolódik. Ez a jelenlegi állapotban igen kaotikus képet mutat. Ezt szüntettük meg az utasforgalmi és vasútüzemi funkciók csoportosításával, szétválasztásával. Az épület tengelyében az utasforgalom helyezkedik el, ehhez kapcsolódik a forgalom-irányító funkciókat tartalmazó helyiségcsoport egyik oldalról, míg a vasútüzemi
funkciókat szeparálva az utasforgalmi terektől a lakatanya-épületben helyeztük el. A tervezett állapottal a két funkció által elfoglalt területek aránya kismértékben a vasútüzem javára változik. Az épület eredeti közlekedési rendszere, a MÁV hajdani I., II. és III. osztályú elkülönített várók feltárásán alapszik. Az osztályok megszüntetésével ez a közlekedési rendszer értelmét vesztette. A tervezett állapotban nem kívánjuk visszaállítani az eredeti közlekedési struktúrát, ugyanakkor törekedtünk átlátható közlekedési rendszerek és jól feltárható belső terek kialakítására. Az épület főbb funkciócsoportjai: - Forgalomirányítás, távközlés MÁV Pályavasút Üzemeltetés - Személyszállítási feladatok, pénztár - MÁV-Start - Utascsarnok - Bérleményi területek és háttérhelyiségek - Oktató, pihenő, kiszolgáló egyéb funkciók Az épületen történő főbb szerkezeti beavatkozások: - A lábazati fal utólagos falszigetelését injektálással oldjuk meg. - Tartószerkezeti szempontból nem megfelelő födémeket, fedélszerkezetet cseréljük. Az épület főbb tereinek helyreállítása: Az eredeti burkolatok és felületképzések, nagy része elpusztult. A korabeli első, másod, harmad osztályú várók között nyilvánvalóan nagy különbség volt. A falakon faburkolatú mellvédfal volt. Felette egyedi falfestés. Felül gipszstukkó tükrös kiképzésű mennyezeti díszítés készült. Mivel a stukkós álmennyezetről semmilyen pontos adat nincs, ezért ezt nem rekonstruáljuk, helyette hangsúlyos íves záródású álmennyezettel jelöljük. A falak vakoltak tört fehér festéssel. Az oldalfalakon ajtó magasságig a falfestés RAL 7032 szürke színű, selyemfényű zománcfestékkel készül.
Az utasforgalom helyiségein körben faburkolatú lábazat készül. A lábazat kialakítása a korabeli tervek alapján és a helyszínen fellelhető faburkolatok arányai alapján lettek rekonstruálva. A burkolat anyaga tölgy, nagy mechanikai igénybevételnek ellenálló selyemfényű lakkozással. Az utascsarnokban és az előtérben kétszinű terrazzo burkolat készül. A nagy felületek világos színűek, amelyhez sötét színű terrazzo keretezés készül A bejárat és a peron kijárat között, valamint a pénztár tengelyében készül akadálymentes taktilis sáv. Mivel a padról részletes tervet találtunk, ezért ezt rekonstruáljuk, és ezeket a padokat építjük be a tervezett váróterembe. Konkluzió: A balatonszentgyörgyi felvételi épületet a vasúttörténet szempontjából kiemelten fontosnak tartottuk, mivel ez az egyetlen ilyen típusú épület ami fennmaradt a Déli Vasút I. osztályú felvételi épületei közül. A hasonló felújításra váró, történeti felvételi épületek szempontjából fontos a kutatások alapján történő, hiteles tömeg- és homlokzatrekonstrukció. A kevésbé dokumentált belső tereket pedig tiszta, jelzésszerű belsőépítészeti elemek alkalmazásával kell helyreállítani. Az egységes vasúti arculatot kizárólag az utastájékoztatás és a vasúti üzemi funkciók szintjén ajánlott megtartani. IRODALOMJEGYZÉK Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Corvina Kiadó Bronts Lajos: A 100 esztendős budapest-nagykanizsai vasútvonal a balatoni forgalom szolgálatában, Közlekedéstudományi Szemle 1962., Lőrinczy Zsuzsanna (szerk.): Faablakaink védelmében (Összefoglaló a 2008. november 17-én Budapesten megrendezett ABLAKOK Nemzetközi Szimpózium a hagyományos, történeti ablakok megőrzéséért c. konferencia alapján), 6Bt., Budapest, 2010. Bakonyi Dániel, Dr. Becker Gábor: Kapcsolt gerébtokos ablakok hőátbocsátási tényezője a beépítés és a határoló szerkezetek
figyelembevételével. In: II. Épületszerkezeti Konferencia, Budapest, 2011. KÖSZÖNETNYÍLVÁNÍTÁS Köszönet Dévényi Tamás építésznek és Ritoók Pál művészettörténésznek, akik a felújítás koncepciójának kialakítását értékes tanácsaikkal segítették, és a tervezési munkában részt vevő és minket segítő szakági tervező társainknak és kollégáinknak - MÁV-on belül és kívül egyaránt.