Röviden a szél felszínalakító zerepéről- Bradák Balázs bradak.b@gmail.com ELTE TTK, Földrajzi és Földtudományi Intézet



Hasonló dokumentumok
Bradák Balázs MTA, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége

A szél felszínalakító munkája. A szabadon mozgó futóhomok formái

4.1. Balaton-medence

EOLIKUS HATÁSOK VIZSGÁLATA KŐZETEK FELSZÍNÉN A DÉL-PESTI SÍKSÁG PLEISZTOCÉNJÉBEN

SZABÓ DÓRA SZILVIA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ. Témavezető: Dr. Józsa Sándor Adjunktus

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

GEOMORFOLÓGIA. (Óraszám: 2 + 1) (Kreditszám: 3)

Fekvése km² MO-területén km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Külső (exogén) erők A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra (víz), atmoszféra (levegő), bioszféra (élőlények élettere)) kapcsolódó erők.

Felszínformálás a gyakorlatban

G o e mo mo oló o g ló i g a 9. előadás

) ) 2. A 12) 9. A

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Folyadékok és gázok áramlása

FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Folyadékok és gázok áramlása

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla

G o e mo mo oló o g ló i g a

FELSZÍNALAKTAN 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

A negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp p. 1993

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

Talajmechanika. Aradi László

Az éghajlati övezetesség

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

5. FELSZÍN ALATTI VÍZELVEZETÉS

A MOZGÓ JÉG FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

Javaslat nemzeti érték felvételére a Kapos hegyháti Natúrpark Tájegységi Értéktárába

Széleróziótól veszélyetetett területek

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

ÁLTALÁNOS FÖLDTANI ALAPISMERETEK 5

KÉSŐ-PLEISZTOCÉN ÉS HOLOCÉN EOLIKUS

A tavak keletkezésének és pusztulásának szemléltetése a terepasztalon

ÉGHAJLATI MORFOLÓGIAI RÉGIÓK

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján

Periglaciális területek geomorfológiája

ELŐZETES JELENTÉS SZÉCSÉNKE-KIS-FERENC-HEGY SZELETIEN LELŐHELY ÉVI SZONDÁZÓ KUTATÁSÁRÓL

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ

Cél. ] állékonyság növelése

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

EÖTVÖS LORÁND SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA TANÍTÁST SEGÍTŐ OKTATÁSI ANYAGOK MÉRÉS TANTÁRGY

BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON HELCOR HULLÁMACÉL CSŐÁTERESZEK

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

1. melléklet. IV. Az őskori települések pattintott kőanyagának leírása

Általános klimatológia gyakorlat

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

ACÉLÍVES (TH) ÜREGBIZTOSÍTÁS

A folyóvíz felszínformáló munkája

A légkör anyaga és szerkezete

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

Magyarország tájföldrajza

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata

TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

H01 TEHERAUTÓ ÉS BUSZMODELL SZÉLCSATORNA VIZSGÁLATA

Speciális tetőfedések és ács szerkezetei

AFRIKA FÖLDRAJZI FEKVÉSE EGYENLÍTŐHÖZ VISZONYÍTVA KEZDŐ HOSSZÚSÁGI KÖRHÖZ VISZONYÍTVA LEGÉSZAKIBB PONTJA LEGDÉLIBB PONTJA PARTVONALÁNAK SAJÁTOSSÁGAI

Arid és szemiarid területek folyamatai és morfológiája

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Dr Horváth Ákos Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

Karsztvidékek felszínformái

Térgeometriai taneszközök síkba összenyomható és zsinóros térbeli modellek (9 10. évfolyam) Tanári eszközök. Szalóki Dezső

SZENT ISTVÁN EGYETEM YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR EUROCODE SEGÉDLETEK A MÉRETEZÉS ALAPJAI C. TÁRGYHOZ

Függőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

ÉGHAJLAT. Északi oldal

A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZINTVIZSGA SZAKMAI GYAKORLATI FELADAT. Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: ASZTALOS

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Kárpitos Kárpitos

Erózióvédelem. Általános ismertetés, típusok és funkciók, alkalmazási területek és szabványok

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

Nedves közepes szélességek formacsoportjai

FELSZÍNALKTAN 1 OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉS FÖLDRAJZTANÁR (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Földtani alapismeretek

A monszun szél és éghajlat

1. A medencevidék kialakulása, a medencejelleg

Mágneses erőtér. Ahol az áramtól átjárt vezetőre (vagy mágnestűre) erő hat. A villamos forgógépek mutatós műszerek működésének alapja

1. feladat. CAD alapjai c. tárgyból nappali tagozatú ipari formatervező szakos mérnök hallgatóknak

Ajánlott szakmai jellegű feladatok

Dr.Tóth László

Futóhomok területek geomorfológiai vizsgálata a Duna-Tisza közén 1

Átírás:

olikus felszínformálás Röviden a szél felszínalakító zerepéről- Bradák Balázs bradak.b@gmail.com ELTE TTK, Földrajzi és Földtudományi Intézet

A szél felszínformáló hatásáról általánosan szél által kialakított, létrehozott eolikus formákat (Aiolasz, a szelek istene, gör.) a efláció (kifúvás), illetve a kifújt anyag akkumulációja (ált. fogalom a szállított nyag felhalmozódásra) hozza létre. A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja (döntően kontinentális/szubaerikus környezetek): sivatagok, félsivatagok (nem csak trópusi területek, glaciális körny. is!!!); félig kötött térszínek; parti területek; magashegység szubnivális környezete Aiolasz (Aoleus) Feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati

. A kritikus nyírási sebesség A különböző átmérőjű szemcsék mozgásba lendítéséhez szükséges szélsebesség. A szél hordalékszállítása

. A szállított anyagról rősen osztályozott anyag, [2,0 0,1,08) mm], mely szemcsetartomány ) felső határa a levegő, szemcsékhez iszonyított kis sűrűségének, ) alsó határa a lebegtetés lenségének eredménye 3. A hordalékmozgás típusai

Kifúvás (defláció) és a szélmarás (szélkorrázió) formái 1. Deflációs mélyedés, medence

. Deflációs tanúhegy Szelektív denudáció!

3. Szfinx-szikla Táblás vidékek (vízszintesen települt rétegek) felszabdalódása Szélcsatornákban erőteljesebb pusztulás Maradék, folyamatosan pusztuló, szfinx-szerű formák kialakulása

4. Kőcsipke, kőfüggöny 5. Kőgomba Mállás megjelenése: sivatagi máz

. Szélbarázda/szélgerinc viszonylag ellenállóbb kőzeten (homokkő, agyagkő) K kapcsolódási; L leválási vonal; G gerinc; V - vápa

7. Maradékgerinc (yardang) Viszonylag lágy kőzeten (agyag, lazább homokkő, diatomit ); Széllel szemben meredek, túlhajló, szélirányba néző része áramvonalas, nyúlt.

8. Maradéktakaró 9. Sarkos kavics

0. Egyéb szélmarási formák

11. Csiszolt, mart felszínek Szél csiszolta felszín (Káli-medenc

utóhomok-formák sajátosságai Felhalmozódásos (akkumulációs) formák Forma Luv, szél felöli, oldal ( ) Lee, "szélárnyékos", szél alatti, oldal ( ) Homokfodor 4-7 11-15 Barkán 5-18 32-34 Parabolabucka <10 >26 Futóhomok kialakulásának feltételei: Anyagforrás (pl. olvadékvíz síkság, hordalékkúp, inszolációs aprózódás); Kellő nagyságú felhalmozódási terület; Akkumulációs terület domborzati viszonyai; Éghajlati tényezők (pl. széljárás, szélirány, szélerősség); Vegetáció (pl. félig kötött formák kialakulása); Talajvíz mélysége!!!; A szállítható anyag minősége szemcseméret.

Szabadon mozgó futóhomok formák 1. Homokfodor (ripple-mark) Kisforma; Minden szabad homokfelszínen kialakul; Kialakulása a légáramlási rendszerek és a (mikro)domborzat kölcsönhatása, illetve a ugráltatott hordalékszállítás következménye (pl. becsapódási fodrok ); Mérete a szélsebességtől és a homok szemcsenagyságától függ;

ialakulásának feltételei: - gyakori egyirányú szél - kemény alapzat (pl. maradéktakaró) - apró és középszemű homok - mérsékelt homokutánpótlás

. Barkán ialakulása (Kádár L. szerint) Alakja -szabályos, áramvonalas formát muta -időben nem változik, -a szél irányában vándorol ovális ripplemark mező bálnahát forma barkán

. Hosszú gerincű, vonalas formák 3.a Hosszanti buckák ( libiai-bucka, vonalas, vagy szeif dűne) Jellemzőik: Egyenes, vagy meanderező gerinc, közel szimmetrikus keresztmetszet; Magasságuk, térközeik a szélsebesség függvénye; Anyaguk finom homok (ellentétben a térközök durvább törmelékes anyagával); A közel állandó széliránnyal párhuzamosan alakulnak ki. Kialakulásuk 1. Szélirányban összeolvadó barkánok líbiai-bucka (Kádár L.)

2. A helikoidális áramlás elmélete (Bagnold, R. A. 1953) 3. Kétirányú szél elmélet (Warren, A. 1979 hosszanti bucka; R reg; fekü folyóvízi eredetű, durvább üledék elszíne felett a különböző rányú felmelegedés hatására ialakuló konvektív cellák + a elszínnel közel párhuzamosan újó szél = spirálisan előretartó rvénylő mozgás (helikoidális ramlás)

4. Összetett dűnefejlődés Bagnold, R. A. (1954) elméleti rajza McKee és Tibbits (1964) terepi vizsgálata A hosszanti dűnében három típusú keresztrétegzést figyeltek meg: 1. Váltakozó omlási felületek a gerinc két oldalán; 2. A gerinc azonos pontján, mindkét oldalon megfigyelt omlás; 3. A dűne szélirányba eső végén megjelenő omlási felületek. Fontos a tengellyel párhuzamos szél dominanciája, DE NEM egyeduralma! Konvektív áramlásrendszerek helyett Ekman spirál

3.b Haránt-, vagy transzverzális - dűnék Jellemzői: Az uralkodó szél irányára merőleges forma; Aszimmetrikus keresztmetszetű; Luv oldal enyhén fölfelé domborodó, keskeny gerinc, lee oldal 30-30 -os lejtésű; ialakulásuk: barkánok oldalirányú összeolvadásával Barkán Barkángerinc

4. Változatos formájú, (csillag, piramis, kúp, dóm alakú) dűnék

5. A homok kényszerformái U - Uszálybucka K - Karéjbucka

Félig kötött futóhomok területek formái Meghatározó: Szélviszonyok; Növényzet; Talajvíz. Más léptékű, mint a szabadon mozgó futóhomok formáinak elterjedése! Kifúvásos, negatív formák 1. Deflációs mélyedések Jellemzők: Szabálytalan alakú, minden oldalról zárt mélyedés; Lee oldalán peremi homokfelhalmozódás; Alján deflációs maradéktakaró Magyarországon: Duna-Tisza köze, Nyírség, Gödöllői-dombság

2. Deflációs lapos Terjedelmesebb, kevésbé zárt, negatív domborzati formák, melyek fokozatosan mennek át a kifúvási részt követő akkumulációs mezőbe 3. Széllyuk Fosszilis deflációs lapos

4. Szélbarázda A növényzetborítottság (annak hiánya), a talajvíz mélységének, és a homokanyag vastagságának függvényében kialakuló, a szélirányba megnyúló mélyedések.

Akkumulációs formák. Homoklepel (lepelhomok) Vékony, tagolatlan, néhány dm vastag takaró. Maradékgerinc Homokvihar A szélbarázdák között, a deflációból imaradt, Eredeti felszínt jelölő hátak (de akár többgenerációs aradványgerincek ); Mérete: Magyarországon max. 10 m agas

. Garmada: A szélbarázdából kifújt homokból alakul ki; Formái: parabola-szerű, és/vagy hosszanti armada, megkettőződés, garmadasor. 1) Az uralkodó mellett ásodlagos szél 2) Az egyik szár a talajvíz özelében megkötődik másik továbbvándorol. Parabola-bucka Gerince parabola alakú; A parabola forma karjai a szél felé utatnak; Belső szerkezete a kétféle lejtőszög szerinti étegződést mutat (luv és lee oldal szögei) szimmetrikus változat

Ikerparabola Garmada/parabolabucka csoport

5. Parti dűne, vándordűne Hullámzás, áramlatok által (tavi, tengerparti környezet), ill. folyóvízi szállítással leülepített anyag szárazra kerül; Defláció; Parttal párhuzamos akkumulációs forma kialakulása (elsődleges dűne); Dűnéből szél által (is) újra áthalmozott formák megjelenése.

Vándordűne / parabolabucka csopor

6. Kényszerformák Szélzászló Kígyóbucka

Fuujin, japán szél- és viharisten

Források http://www.baxleystamps.com/litho/sr/korin_v1_8a.jpg http://homepage.mac.com/cparada/gml/000images/uvwxyzim/winds5015.jpg http://www.kyohaku.go.jp/jp/syuzou/meihin/kaiga/kinsei/img/item10b.jpg http://www.geocities.com/srdasnew/varuna_windgod.jpg http://www.adventureprone.com/travel/photos/thumbs/thumbdscf0151.jpg http://169.204.146.130/pauly/earthscience/graphic%20web%20notes/external%20processes/wind.htm www.habitablezone.com/space/messages/366755.html www.oznet.ksu.edu/fieldday/kids/wind/erosion.htm topsoil.nserl.purdue.edu/.../wndersn.html www.helsinki.fi/~jhyvonen/pb/m/m.html http://soils.usda.gov/use/worldsoils/mapindex/eroswind.html http://courses.missouristate.edu/ejm893f/creative/glg110/deserts-wind.html www.nrcs.usda.gov/.../010406/techtip1.4.06.html www.science-art.com/image.asp?id=2183&search=... www.ces.purdue.edu/extmedia/ay/ay-271.html http://www.nps.gov/archive/whsa/sand%20dune%20geology.htm http://www.env.duke.edu/eos/geo41/win2.htm http://www.esci.keele.ac.uk/services/education/sediments_utah/87-17.jpg www.theimage.com/geology/notes13/index2.html www.sabah.edu.my/mrc030.wcdd/galeri.html www.people.virginia.edu/~pd6v/cv/projects.html http://www.geocities.com/baja/outback/1208/baja_95/erosion.jpg www.evsc.virginia.edu/~desert/wind/wind.html http://extension.agron.iastate.edu/soilmgmt/gallarysoil2.html http://homepages.ucalgary.ca/~chhugenh/images/im001310.jpg http://www.phschool.com/science/science_news/articles/dune_leapfrogging.html http://www.inhs.uiuc.edu/cwpe/research/fieldstations/images/blowout.jpg http://www.lbk.ars.usda.gov/wewc/icar5_field/shp_trip/blowout.jpg www.ga.lsu.edu/hesp/dunes.html http://meteorite-recovery.tripod.com/2004/aug04.htm www.lakehuron.on.ca/.../port-franks-dunes.asp www.icarda.org/.../caravan/caravan5/car59.html www.geo.msu.edu/geo333/coastal_dunes.html http://www.snh.org.uk/publications/on-line/heritagemanagement/erosion/images/plate-12.jpg