0. Ävfolyam 8. szåm 00. jçlius 8. HumÅn majomhimlőjårvåny az USAban Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki4.htm ) Impresszum
NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ HUM ÅN MAJOMHIMLŐJÅRV ÅNY AZ USABAN Wisconsin Ñllam egäszsägögyi hatñsåga 00. jönius elejün olyan betegről ÄrtesÖlt, akik håzi kedvenckänt tartott pr ÄrikutyÅval türtänt kontaktus utån egykät hät mçlva, måjus 5Ät küvetően betegedtek meg. A prodromñlis tánetek (låz, fejfåjås, improduktáv kühügäs, nyirokcsomñmegnagyobbodås, hidegråzås, profçz izzadås) utån, 0 nap mçlva a legtübb betegnäl papulñk jelentkeztek, melyek ezt küvetően vesicula, pustula, kàldàkküpződüssel majd varasodñssal jñrä stñdiumokon mentek keresztöl. A bőrelvåltozåsok főkänt a fejen, a türzsün Äs a vägtagokon jelentkeztek, sok betegnäl a kezdeti elvåltozåsokat a käzen Äs a vägtagokon ÄszleltÄk előszür. NÄhÅny betegnäl a kiötäsek generalizålñdtak. Az egyes betegeknäl egyazon id őpontban a bőrjelensügek kálànbàző stñdiumait lehetett megfigyelni. Egy beteg bőrelvåltozåsåbñl Äs a beteg kedvenckänt tartott prärikutyåjånak megnagyobbodott nyirokcsomñjåbñl szårmazñ szüvetmintåk, valamint az ezen szüvetekből izolålt várustürzsek elektronmikroszkñpos käpe alapjån megållapátottåk, hogy a kñrokozñ a Poxviridae csalñdba tartozik. A CDCben vägzett tovåbbi laboratñriumi vizsgålatok alapjån azt is bizonyátottåk, hogy a türzs az Orthopoxvãrus genusba tartozä majomhimlővãrus. A jñrvñny klinikai Üs leãrä epidemiolägiai adatai JÖlius 8ig 7 humñn megbetegedüsre derölt fäny, melyek mñjus 5. Üs jönius 0. küzütt jelentkeztek. A jårvåny hat Ållamot Ärintett [Wisconsin (9 beteg), Indiana (6), Illinois (), Missouri (), Kansas Äs Ohio ()]. Az Üsszes eset küzöl 5 (49%) laboratäriumi vizsgñlatokkal megerősãtett, 6 gyançs vagy lehetsäges eset (Ñbra). HumÑn majomhimlő megbetegedüsek USA, 00. mñjus 5jÖnius 0.
Esetdefinãciä Klinikai feltütelek: diszkrät vagy ÜsszefolyÑ kiötäsek (macula, papula, vesicula, vagy pustula) generalizåltan vagy lokalizåltan, >7,àC hőemelkedäs vagy låz, egyäb tånetek: hidegråzås Äs/vagy izzadås, fej, håtfåjås, nyirokcsomñmegnagyobbodås, torokfåjås, kühügäs, a belägzäs megrüvidöläse. Epidemiolägiai feltütelek: 00. Åprilis 5Ät küvetően olyan håzi kedvenckänt tartott egzotikus vagy vad emlősållattal türtänt expozáciñ, amely betegsägre utalñ töneteket mutatta (conjunctivitis, lägçti tönetek, Äs/vagy kiötäs), vagy olyan beteg vagy egäszsäges, håzi kedvenckänt tartott egzotikus vagy vad emlősållattal türtänt expozáciñ, amely kontaktusban volt majomhimlőben szenvedő kedvenc emlősållattal vagy emberrel, vagy kontaktus majomhimlőre gyançs, lehetsäges vagy igazolt humån esettel. Laboratäriumi feltütelek a majomhimlővárus kitenyäsztäse, a majomhimlővárus DNS kimutatåsa klinikai mintåbñl PCRvizsgÅlattal, majomhimlővárusnak megfelelő orthopoxváruspartikula kimutatåsa elektronmikroszkñpos vizsgålattal an ÄlkÖl, hogy mås orthopoxvárusexpozáciñ fennållt volna, orthopoxvárus jelenlätänek igazolåsa sz ÜvetmintÅban immunhisztokämiai
mñdszerrel anälköl, hogy mås orthopoxvárusexpozáciñ fennållt volna. Az esetek osztñlyozñsa gyanäs eset: az epidemiolñgiai feltätel egyike teljesöl Üs låz vagy våratlan kiötäs jelentkezik Äs kettő vagy tübb az egyäb tönetek küzöl maximum nappal az epidemiolñgiai feltätelben megjelült utolsñ expozáciñt küvetően lehetsåges eset: az epidemiolñgiai feltätel egyike teljesöl Üs låz Äs vesiculapustula megjelenäse maximum nappal az epidemiolñgiai feltätelben megjelült utolsñ expozáciñt küvetően igazolt eset a laboratñriumi feltätelek egyike teljesöl. A betegek 55%a nő volt, az Ñtlagos Ületkor 8 Üv (terjedelem 5 Äv). A laboratñriumi vizsgålattal igazolt 5 eset 97%Åban jelentkezett kiötäs (egy betegnäl egyetlen, atápusos, plaqueszerű bőrelvåltozåst Äszleltek), 85%Åban låz, 77%Åban lägçti tönetek, 69%Åban lymphadenopathia. Az Åtlagos lappangñsi idő nap volt (terjedelem nap). ässzesen 8 beteg (az igazolt esetek küzöl 6) kerált kärhñzba, kisebb räszök csupån jårvånyögyi elkölünátäs cäljåbñl. KÜt gyermeknül sölyos szàvődmüny lüpett fel, egyiköknäl hårom nappal a vesiculåk jelentkezäsät küvetően sçlyos encephalitis miatt vålt szöksägessä a kñrhåzi ÅpolÅs. Kezdetben a kiötäseket varicella vagy herpesvárus Åltal okozott elvåltozåsoknak tartottåk, de az ezirånyç várusdiagnosztikai vizsgålatok negatáv eredmännyel jårtak, azonban a bőrelvåltozåsbñl biopsziåval vett szüvetminta PCR, valamint immunhisztokämiai vizsgålata igazolta a majomhimlővárus jelenlätät. A gyermeket 4 napos kñrhåzi kezeläst küvetően hazabocsåtottåk. A måsik gyermeknäl aki hårom beteg prärikutyåval türtänt kapcsolata rävän exponålñdott igen fåjdalmas nyaki nyirokcsomä Üs mandulamegnagyobbodñs jelentkezett, bőrän difföz himlőszerű elvñltozñsok alakultak ki, melyek a szñjgarat nyñlkahñrtyñjñn is låthatñk voltak. BÅr a gyermeknäl lügzüsi Üs nyelüsi nehüzsüg läpett fel, mestersäges lälegeztetäs nem vålt szöksägessä. A kiötäsek megjelenäsät küvető Üt nap mçlva, a prodromålis tönetek (ÅltalÅnos rossz küzärzet, myalgia, låz) jelentkezäse utån hät nappal volt a legerőteljesebb a nyirokcsomñmegnagyobbodås. A bőrelvåltozåsok előzetes vizsgålati eredmänye szerint orthopoxvárust sikerölt kimutatni, a majomhimlővárus jelenlätät megerősátő vizsgålatok a CDCben
pozitávnak bizonyultak. A gyermeket a felvätelät küvető 6 nap mçlva elbocsåtottåk a kñrhåzbñl. Laboratäriumi vizsgñlati eredmünyek A 5, laboratñriumi vizsgålattal igazolt eset küzöl näl (9%) a bőrelvñltozñsbäl vett minta PCR, tenyäsztäses Äs/vagy elektronmikroszkñpos vizsgålata igazolta a majomhimlő diagnñzist, kät esetben az oro illetve a nasopharynx nyñlkahñrtyñjñräl vett tàrlükminta PCR Äs/vagy tenyäsztäses vizsgålata adott pozitáv eredmänyt. Egy esetben a nyirokcsomäaspirñtum PCR Äs tenyäsztäses vizsgålata igazolta a majomhimlővárus etiolñgiai szerepät. TerÑpia, posztexpozãciäs profilaxis A majomhimlő tovåbbi terjedäsät megelőzendő jçnius Åt küvetően 0 szemüly (8 felnőtt Äs kät gyermek) räszesölt himlő elleni vüdőoltñsban. HÄt főnäl (hårom Ållatorvos, kät laboratñriumi dolgozñ, kät egäszsägögyi dolgozñ esetäben) preexpozãciäs, szemälynäl (hät csalådtag, 0 egäszsägögyi Äs hårom laboratñriumi dolgozñ, egy Ållatorvos, egy epidemiolñgus Äs egy munkahelyi kontakt szemäly) posztexpozãciäs profilaxis türtänt. Az oltåsokat küvetően nem jelentettek sçlyos oltåsi reakciñt vagy szüvődmänyt, Äs nem vålt szöksägessä antivaccinia immunglobulin adåsa sem. A 0 oltott szemäly küzöl hårom (0 %) jelzett a vakcinåciñt küvető kät hätben kiötäst. EgyikÖknÄl majomhimlőt igazoltak, egy måsik esetben a kät bőrelvåltozåsbñl vett szüvetmintåk orthopoxvárus Äs varicellazostervárus vizsgålata negatáv eredmänyt adott. A harmadik szemälynäl nem türtänt laboratñriumi vizsgålat, mivel a tázcentesnyi, viszkető, vürüs, nem gennyes elvåltozås nägy nappal az oltås beadåsåt küvetően az oltås helyätől tåvol jelentkezett, Äs egy häten belöl eltűnt. A terjedüs mädjñnak Üs kàrálmünyeinek felderãtüsüre irñnyulä vizsgñlatok A betegek nagy räszänek fertőzütt prärikutyåval volt küzvetlen kontaktusa, nähånyan azonban csupån abban a helyisägben tartñzkodtak, ahol a fertőzütt prärikutyåt tartottåk. Olyan igazolt humñn eset (mñsodlagos megbetegedüs) nem fordult elő, amely csupñn beteg emberrel tàrtünt expozãciära lett volna visszavezethető. A 5 igazolt eset olyan prärikutyåkkal volt kapcsolatos, amelyek egy Illinoisban lävő ÅllatnagykereskedÄstől vagy olyan kereskedőktől szårmaztak, akik Årujukat a fenti helyről szereztäk be. Az eddig ÜsszegyűjtÜtt informåciñk alapjån Çgy tűnik, hogy az Illinoisban lävő nagykereskedäsben a prürikutyñk a nagykereskedüs Ñltal Ñprilis Ün vñsñrolt, GhanÑbäl sz Ñrmazä gambiai äriñspatkñnyoktäl Üs pelüktől fertőződtek meg. åprilismåjus folyamån kb. 00 prärikutya volt a nagykereskedäsben. Az Åprilis Än Ärkező afrikai rågcsålñkkal azonos időszakban meghatårozatlan szåmç
prärikutya tartñzkodott Äppen a telephelyen, Äs valñszánűleg ekkor fertőződtek a majomhimlő várusåval. ässzesen 9 fertőzütt vagy feltehetően fertőzütt prärikutyåt hat kölünbüző Ållamba adtak el, vagy szållátottak ÅllatvÅsÅrra. A kivizsgålås sorån nem sikerölt pontos adatokat szerezni az elpusztult Äs våsårokon kiårusátott vagy elcserält Ållatok szåmårñl. A CDCben nägy, az Illinoisban lüvő nagykereskedüsből szñrmazä prürikutya laboratñriumi vizsgålatåt elvägezve PCR Äs immunhisztokämiai vizsgålattal is igazoltñk a majomhimlőfertőzüst. A tovåbbi felderátäs sorån sikerölt azonosátani azt a texasi ÑllatnagykereskedÜst, amely kb. 800 kisemlőst importñlt GhanÑbäl Ñprilis 9 Ün. A szållátmåny 76 afrikai rågcsålñbñl Ållt, melyek hat fajba tartoztak. A CDC laboratñriumi vizsgålatai nühñny, ebből a szñllãtmñnybäl szñrmazä egyedben PCRvizsgÑlattal Üs vãrusizolñlñssal a majomhimlő jelenlütüt igazolta (küztök egy gambiai ÑriÅspatkÅnyban, hårom peläben Äs kät mñkusban). A 76 rågcsålñbñl 584 ÇtjÅt sikerölt nyomon küvetni hat Ållam teröletän, 78 afrikai rågcsålñ sorsåt nem sikerölt azonosátani azt küvetően, hogy azokat beläptettäk Texas Ållamba. Az Åprilis 9i behajñzåst küvetően nem derált füny olyan humñn megbetegedüsre, mely az afrikai rñgcsñläkkal tàrtünt kàzvetlen kontaktust kàvetően alakult volna ki. A prürikutyñkon kãvál mñs Ñllat nem betegedett meg majomhimlőben az afrikai rñgcsñläkkal Ñprilis 9e utñn tàrtünt kontaktust kàvetően. JÑrvÑnyágyi intüzkedüsek Az esemäny kivizsgålåsa cäljåbñl epidemiolñgusok, egäszsägögyi tisztviselők, Äs mås szakärtők bevonåsåval akciäcsoportot hoztak lätre. A betegek Äs az Ållatok küzütt szäleskürű mintavütelezüst Üs laboratäriumi vizsgñlatot vägeztek. KialakátottÅk a humån Äs az ÅllategÄszsÄgÖgyi esetdefinãciäkat, mädszertani leveleket käszátettek a betegek küröli teendőkről, a himlővakcina alkalmazåsårñl, Äs egyäb teråpiås prñbålkozåsokrñl (cidofovir, vaccinia immunglobulin), az infekciñkontrollrñl, az Ållatorvosok, Ållatkereskedők, Ållatokkal foglalkozñk, illetve kedvenc Ållatokat tartñk teendőiről. Az AfrikÅbÑl szårmazñ meghatårozott rågcsålñk Äs pr ÄrikutyÅk importjåra vonatkozñan azonnali behozatali tilalmat rendeltek el, megtiltottñk ilyen Ållatoknak az Ållamok küzütti Äs azokon belöli szñllãtñsñt, adñsvütelüt, Äs a termäszetes kürnyezetbe türtänő szabadon engedüsüt is. VizsgÅlatot indátottak a fertőzäs forrñsñnak kiderãtüsüre Äs a feltehetően fertőzütt Ållatok adñsvütelünek nyomon kàvetüsüre. SzerkesztősÅgi megjegyzås: A majomhimlő ritka zoonotikus vérusbetegsåg, mely főkänt a kñzåp Ås nyugatafrikai esőerdőben fordul elő. A betegsäget előszér 958 ban, laboratñriumi majmokban ÖrtÜk le, de käsőbb az afrikai Üllatok szerolñgiai vizsgülata alapjün szümos afrikai rügcsülñfaj majomhimlőfertőzéttsägäre talültak bizonyötäkokat. A
vörus megbetegöti a mñkusokat, egereket, patkünyokat Äs nyulakat. HumÖn majomhimlő megbetegedåst előszñr 970ben Åszleltek AfrikÖban, a KongÑi Demokratikus KÉztÜrsasÜgnak abban a rägiñjüban, ahol a himlőt (variola) 968ban eliminültük. A majomhimlővörus a variola, a vaccinia Äs a tehänhimlő vörusüval egyått az OrthopoxvÉrus nemzetsägbe tartozik, klinikailag hasonlöt a himlőre, de az Ültala okozott betegsäg epidemiolñgiai sajütossügait tekintve eltär attñl. 77 napos (Ötlagosan napos) lappangösi időt kévetően lüz, fej, izom Äs hütfüjüssal, valamint kimeråltsäggel jürñ prodromülis szak kezdődik. Az első tåneteket kévető nap málva jelentkeznek a kiåtäsek, gyakran előszér az arcon, de a test müs räszein is kezdődhetnek. A majomhimlő kiåtäsei hasonlñan a himlőhéz macula, papula, vesicula, pustula Äs varasodüs stüdiumain keresztål 4 napig fejlődnek. Egy fontos klinikai eltäräs a majomhimlő Äs a himlő kézétt, hogy a majomhimlőben szenvedő betegek tébbsägäben kifejezett nyirokcsomümegnagyobbodös tapasztalhatñ. A betegsäg Ütlagosan 4 hätig tart. A halölozösi aröny AfrikÖban kb. 0% kézétt vültozik, a korspecifikus letalitüs a fiatal gyermekek kéräben az ÜtlagosnÜl magasabb. A betegsäg egyik ÜllatrÑl a müsikra harapüs Äs egyäb säråläs átjün, vagy testfolyadäkkal tértänt direkt kontaktus rävän terjed. A vörus feltehetően a lägáti vüladäkok kézvetötäsävel, cseppfertőzässel is terjed kézvetlen vagy szoros kontaktus rävän. Terjeszthetik a kñrokozñt a vörussal szennyezett türgyak is. A majomhimlő emberről emberre tértänő terjedäsänek lehetősäge a jelenlegi ismeretek szerint nem jelentős. Jelenleg nincs bizonyötottan eredmänyesen alkalmazhatñ terüpia majomhimlő esetän. MegfigyeltÄk, hogy a korübban megkapott himlőoltüs csékkenti a majomhimlő kialakulüsünak esälyät. Ennek alapjün az exponülñdott szemälyeknäl az expozöciñt kévető 4 napon belål himlővakcina alkalmazüsüval csékkenthető a betegsäg kialakulüsünak esälye. A fent ismertetett jürvüny kivizsgülüsünak eredmänyei azt bizonyötjük, hogy a vörus főkänt a kedvenc ÜllatkÄnt tartott, fertőzñtt emlősñkkel tñrtånt szoros kontaktus råvån terjedt Üt az emberekre, mindazonültal az emberről emberre tértänő terjedäs lehetősägät sem lehet kizürni. ForrÑs:. CDC. Multistate Outbreak of Monkeypox Illinois, Indiana, and Wisconsin, 00. MMWR 00;5:57540.. CDC. Update: Multistate Outbreak of Monkeypox Illinois, Indiana, Kansas, Missouri, Ohio, and Wisconsin, 00. MMWR 00;5:56564.. CDC. Update: Multistate Outbreak of Monkeypox Illinois, Indiana, Kansas, Missouri, Ohio, and Wisconsin, 00. MMWR 00;5:589590. 4. CDC. Update: Multistate Outbreak of Monkeypox Illinois, Indiana, Kansas, Missouri, Ohio, and Wisconsin, 00. MMWR 00;5:6668. 5. CDC. Update: Multistate Outbreak of Monkeypox Illinois, Indiana, Kansas, Missouri, Ohio, and Wisconsin, 00. MMWR 00;5:64646.
A HAZAI JÅRVÅNYéGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZèSE A 00. jölius 7. küzütti időszakban bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyögyi helyzete az alåbbiakban foglalhatñ Üssze: A leggyakoribb enterñlis bakteriñlis fertőző betegsügek küzöl a salmonellosis Äs a campylobacteriosis bejelentäsek szåma küzel 0%kal emelkedett az előző hetihez viszonyátva, a campylobacteriosis esetek tübb mint negyedät a fővårosbñl Äs HajdÇBihar megyäből jelentettäk. A salmonellosis Äs a dysenteria jårvånyögyi helyzete kedvező volt, a campylobacteriosis előfordulåsa märsäkelten meghaladta a 00. Äv azonos hetäben regisztråltat. Mind a heti, mind az előző Äv azonos hetähez viszonyátva kevesebb enteritis infectiosa esetről Ärkezett jelentäs, a legtübb megbetegedäst CsongrÅd Äs VeszprÄm megye teröletän regisztråltåk. Kevesebb hepatitis infectiosa esetről Ärkezett jelentäs az előző häten, mint a koråbbi Ävek azonos időszakåban. Az esetek felät BorsodAbaÇjZemplÄn megyäben diagnosztizåltåk. A lügöti fertőző betegsügek kàzál a scarlatina Äs a varicella incidenciåja a 00. Ävi mälypontra söllyedt. A häten egy pertussisgyançrñl Ärkezett jelentäs, a Äves gyermek Åprilisban kezdődütt megbetegedäsänek laboratñriumi vizsgålata megkezdődütt. Morbillit Äs rubeolñt nem regisztråltak, Äs csupån kät mumpsz kerölt a nyilvåntartåsba. TÜbb mint kätszeresäre nőtt az idegrendszeri fertőző megbetegedüsek szåma az előző hetihez käpest. Mind a heti, mind az Äv eleje Ñta regisztrålt eseteket tekintve tübb gennyes meningitist regisztrñltak. HÅrom esetben az etiolñgia mår ismert (k Ät esetben N.meningitidis, egy esetben S.epidermidis). A serosus meningitis bejelentäsek szåma nem tärt el az előző hetitől, illetve az 99700. Ävek azonos hetät jellemző mediåntñl. Az encephalitis infectiosa bejelentäsek szåma is emelkedett a 7. hetihez viszonyátva, Äs a koråbbi Ävek azonos hetäben regisztråltat is meghaladta. A bejelentäsek hät teröletről szårmaztak (Budapest, BorsodAbaÇjZemplÄn, Pest, Somogy, Vas, VeszprÄm, Zala megye). A Lymekär bejelentäsek szåma negyedävel csükkent az előző hetihez käpest, Äs alacsonyabb volt, mint 00. azonos hetäben. Az esetek küzel felät a fővårosban Äs Zala megyäben diagnosztizåltåk.
EGèSZSèGéGYI, SZOCIÅLIS ès CSALÅDéGYI MINISZTèRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedüsek MagyarorszÑgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 8/00.sz.heti jelentäs (weekly report) (00.07.07 00.07..) 00.07.. a 8. hüten (week) BetegsÜg Disease 00.07.07 00.07.08 00.07.4. MediÑn 997 00 az 8. hüten (week) 00. 00. MediÑn 997 00 Typhus abdominalis Paratyphus Salmonellosis 48 6 7 948 84 695 Dysenteria 7 5 58 4 60 Dyspepsia coli EgyÜb E.coli enteritis 4 4 6 5 69 Campylobacteriosis 5 8 677 995 Yersiniosis Enteritis infectiosa 679 744 55 580 59 75 Hepatitis infectiosa 4 8 0 44 4 906 AIDS Poliomyelitis 4 5 Acut flaccid paralysis 5 Diphtheria Pertussis 9 5 Scarlatina 8 08 78 88 Morbilli Rubeola 9 50 0 77 Parotitis epidemica 4 7 89 7 Varicella 5 77 7480 605 Mononucleosis inf. Legionellosis 9 778 56 777 696 Meningitis purulenta 9 5 5 0 Meningitis serosa Encephalitis infectiosa 0 5 5 4 5 6 64 58 6 66 57 CreutzfeldtJ.betegsÜg 5 8 Lymekär Listeriosis 55 70 477 459 Brucellosis Leptospirosis Tularemia 8 5 0 4 Tetanus 7 Vãrusos haemorrh. lñz Malaria* 8 Toxoplasmosis 95 7 58 (+) előzetes, räszben tisztátott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) () nincs adat (no data available) A statisztika käszátäs ideje: 00.07.6
EGèSZSèGéGYI, SZOCIÅLIS ès CSALÅDéGYI MINISZTèRIUM Eng.sz.: 8704/975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedüsek MagyarorszÑgon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 8/00.sz.heti jelentäs (weekly report) (00.07.07 00.07..) Terálet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lymekär Budapest Baranya 49 8 4 8 4 0 55 4 4 4 BÑcsKiskun 7 9 6 6 BÜkÜs 0 7 4 7 BorsodAbaÖjZemplÜn 6 4 8 7 CsongrÑd 4 8 7 FejÜr 0 9 7 GyőrMosonSopron 8 9 8 HajdÖBihar 4 8 Heves 4 7 5 5 JÑszNagykunSzolnok 7 6 7 9 KomÑromEsztergom 9 4 NägrÑd 5 6 Pest 5 7 4 Somogy 8 6 6 SzabolcsSzatmÑrBereg 6 5 6 Tolna 6 8 5 Vas 5 7 4 7 VeszprÜm 8 74 6 6 Zala 6 0 Ässzesen (total) 48 5 679 4 8 5 9 9 55 Előző hüt (previous week) 5 747 7 408 7 4 75 (+) előzetes, räszben tisztátott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszátäs ideje: 00.07.6
A Johan BÅla OrszÖgos EpidemiolÜgiai KÑzpont (OEK) kiadvönya. A kiadvånyban szereplő küzlemänyek szakmai egyeztetäst küvetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ÜsszeÅllátÅsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÜzpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvünyt a Johan BÅla OrszÖgos KÑzegÅszsÅgâgyi IntÅzet Ås a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÉzÉs AlapnÜl elnyert pülyüzat Ültal biztosötott egyåttműkédäs rävän fejlesztettäk ki. Az Epinfo minden häten pänteken keröl poståzåsra Äs az Internetre. Internet cãm: www.antsz.hu/oek A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, küzläsi sz ÅndÄkkal sz áveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjühez fordulni: Johan BÜla OrszÑgos Epidemiolägiai Kàzpont 966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 4765, 47694 Telefax: 476 Email: epiujsag.oek@antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatñk Äs felhasznålhatñk, azonban a kiadvåny forråsk Änt valñ hasznålatånål hivatkozni kell az al Åbbi mñdon: OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÜzpont. A küzlemäny cáme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÑgiai KÜzpont. 0 Äves az Epinfo. Epinfo 00;:.) OrszÑgos tisztifőorvos: Prof. dr. UngvÑry Gyàrgy ISSN 49757X