Madarász Lakásfenntartó Szövetkezet

Madarász Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabály Madarász Lakásfenntartó Szövetkezet 1131 Budapest Kárász u.6. Tel: 06/1-349-6770 Email: madaraszlakszdv@t-online.hu 1

1. A szövetkezet alapítása 1.1. A szövetkezet tagjai megállapodtak abban, hogy a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően olyan közösséget hoznak létre, amely a tagok személyes közreműködésével és vagyoni hozzájárulásával a demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekét szolgáló tevékenységet folytat. 1.2. A szövetkezet neve: Madarász Lakásfenntartó Szövetkezet 1.3. A szövetkezet székhelye: 1131 Budapest, Kárász u. 6. 1.4. A szövetkezet tevékenységi köre TEÁOR szerint: 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése ( főtevékenység ) SZJ: 68.20.12 68.32 Ingatlankezelés SZJ: 68.32.11 2. A szövetkezet szervezete 2.1. Közgyűlés 2.1.1. Szövetkezetünk legfőbb önkormányzati szerve a közgyűlés. 2.1.2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, módosítása, b) az igazgatóság tagjainak és elnökének a megválasztása és felmentése, c) a felügyelő bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, d) a tisztségviselők díjazásának megállapítása, e) az éves beszámoló és a tárgyévi költségvetés elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, vagy a veszteség fedezetének forrásáról, szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről. f) a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának és megszűnésének elhatározása. g) a kiválással kapcsolatos vagyon megosztása, h) a lakásszövetkezet tulaj donában álló épületrészek (11. ) használata, hasznosítása módjának megváltoztatása, i) döntés a lakásszövetkezeti érdek-képviseleti szervbe való belépésről és abból történő kilépésről j) tisztségviselő ellen kártérítési per indításának elhatározása, k) mindaz, amit a szövetkezeti vagy más törvény, vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, Az a.) és a k.) pontokban foglaltakról a döntés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A lakóépületnek a lakásszövetkezet, a tag vagy a nem tag tulajdonos tulajdonában álló lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyisége megváltoztatott használatához - egyes eseteket kivéve - a közgyűlés hozzájáruló határozata nem szükséges. Azokban az esetekben, amikor a szövetkezetnek a hozzájárulásról, vagy a tiltásról dönteni kell, a döntést az alapszabály az igazgatóság hatáskörébe utalja. Az engedélyezés vagy tiltás nem lehet a törvény rendelkezéseivel ellentétes vagy annál szigorúbb, a 2

használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek 2.1.3. A közgyűlés összehívása. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze. A közgyűlést,- napirend közlésével,- annak időpontját legalább 15 nappal megelőzően kell összehívni írásos meghívóval a tulajdonosok postaládáján és a hirdetőtáblákon keresztül. A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha ezt a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelő-bizottság írásban, a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével indítványozza. Ha az igazgatóság az indítvány kézhezvételétől számított negyvenöt napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a negyvenötödik napot követő harminc napon belüli időpontra a felügyelőbizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tagok vagy az áltállá, meghízott személy jogosult összehívni. Sürgős esetet - különösen: a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek, épület-berendezések, vagyontárgyak állékonyságát, biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását - kivéve az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt tizenöt nappal meg kell küldeni. Ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát minden lépcsőházban, jó l látható helyen ki kell függeszteni. A meghívóban a közgyűlés sürgős összehívása esetén, annak indokát is fe l kell tüntetni. A közgyűlési meghívónak vagy a hirdetménynek tartalmazni kell: a) a lakásszövetkezet nevét és székhelyét, b) a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét, c) részközgyűlés tartása esetén az erre a körülményre történő utalást, d) a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet. 2.1.4. Határozatképesség és határozathozatal A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele megjelent. Határozatképtelenség esetén, a 15 napon belüli időpontra, akár 30 perc múlva azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlést kell tartani (továbbiakban: megismételt közgyűlés).a megismételt közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, de csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat határozatot. Nem lehet megismételt közgyűlést tartani: a) a lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetében, b) a kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról meghozandó döntések esetében. A közgyűlésen tulajdononként (lakás, gépjárműtároló) egy szavazatot lehet figyelembe venni. Ha a lakás, vagy gépjárműtároló több tag tulajdonában áll, úgy lakásonként gépjárműtárlónként csak egy, - egyező - szavazat, míg az ellentétesen leadott szavazatok egyike sem vehető figyelembe. 3

Azok a szövetkezeti tagok, akik elfoglaltságuk miatt nem tudnak megjelenni a közgyűlésen, képviseletükkel más tulajdonostársakat bízhatnak meg. A megbízás tulajdononként egy szavazatot jelenthet. Egy tulajdonos társ megbízással két tagot képviselhet. Tisztségviselőt nem lehet meghatalmazni közgyűlési képviseletre. A nem tag tulajdonost a lakásával, gépjárműtárolójával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a szavazatok számba vétele során- ideértve az írásbeli szavazás esetét - a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni. A nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban a szavazás joga csak a tag tulajdonostól kapott meghatalmazás esetén illeti meg. A közgyűlés a határozatokat a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza az alábbi kivételekkel: a) az alapszabály elfogadásához és módosításához közgyűlésen résztvevő tagok szavazatának legalább kétharmados többsége szükséges. b) a tisztségviselőket titkos szavazással kell választani. c) az összes tag legalább kétharmados szótöbbsége szükséges az egyesüléshez, a beolvadáshoz, a szétválás elhatározáshoz. d) az összes tag egyhangú szavazata szükséges a Szövetkezet megszűnésének elhatározásához. 2.1.5. A közgyűlés j egyzőkönyve A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell: a) a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét, b) megj elent tagok számát és nevét, illetőleg a tag által meghatalmazott személy nevét tartalmazó jelenléti ívet, c) a közgyűlés határozatképességének megállapítását, d) tárgyalt ügyek (indítványok) összefoglalását, e) a közgyűlés által meghozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, és azt a közgyűlésen megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti. Az igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tag és nem tag tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított 30 napon belül kézbesítés útján közölni kell A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet. 2.2. Részközgyűlés. A lakásszövetkezet igazgatósága építészetileg önálló lakóépületet érintő sürgős vagyon,- vagy személy biztonságát veszélyeztető helyzet esetén részközgyűlést hívhat össze. Részközgyűlési körzetek az építészetileg önálló lakóépületek: 1. körzet 1131 Bp. Madarász Viktor u. 17-19-31. 2. körzet 1131 Bp. Csuka u. 2-4-6. 3. körzet 1131 Bp. Csuka u. 1-3-5. 4

4. körzet 1131 Bp. Tomori u. 10-12-14. 5. körzet 1131 Bp. Tomori u.9/a-b-c. 6. körzet 1131 Bp. Kárász u.2-4-6. A részközgyűlési körzetek tagsága a körzetet érintő sürgős vagyon,- és személy biztonságát veszélyeztető helyzetben önálló jogkörrel hozhat határozatot, de a határozat nem érinthet más körzetet. A részközgyűlés nem, hozhat érvényes határozatot a közgyűlés hatáskörébe utalt esetekben. A részközgyűlés összehívására, megtartására, határozatképességére, a jegyzőkönyv vezetésére és a határozatok tag és nem tag tulajdonosainak közlésére ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amik a közgyűlésre vonatkoznak. 2.3. Határozathozatal közgyűlés összehívása nélkül A tagok - a közgyűlés összehívása nélkül - írásban is szavazhatnak, ha a döntés ily módon történő meghozatalát a törvény megengedi. Az írásbeli szavazás előkészítése, lefolytatásának megszervezése és az eredmény tagokkal való közlése az igazgatóság feladata. A szövetkezet igazgatósága az írásbeli szavazásra felvetett ügyben rövid, de lényeget magába foglaló írásbeli tájékoztatást köteles a tagoknak megküldeni, amely a döntéshez elégséges legfontosabb adatokat tartalmazza, szavazólapot kell küldeni, amely a tárgykör megnevezése mellett - előre nyomtatottan vagy gépelten - az "igen", "nem", "tartózkodom" kifejezést tartalmazza, ha a lakás, garázs több tag tulajdonában áll, egy szavazólap adható ki. A szavazó lapok átadását írásban rögzíteni kell (ajánlott küldemény, vagy személyes átvétel), a szétküldött anyag egy-egy példányát ki kell függeszteni a házak hirdető tábláira is. Az írásbeli szavazat leadására a tagoknak legalább 15 napot kell biztosítani. Ezek gyűjtésére a Szövetkezet irodája szolgál. Az a szavazat számít érvényesnek, amelyen a válasz egyértelműen jelezve van a megfelelő szó aláhúzásával. A szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett tagok számát, valamint a szavazólapok összesített adatait. Meg kell állapítani, és rögzíteni kell az előterjesztett javaslat határozattá válását, vagy elvetését. A szavazatok összeszámlálásánál két nem tisztségviselő szövetkezeti tagnak is jelen kell lenni, akik az összefoglaló jegyzőkönyvet is hitelesítik az igazgatósággal és a felügyelő bizottsággal együtt. Határozattá a javaslat csak akkor válik, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele "ig en"- nel vagy nem -mel szavazott. Az igazgatóságnak az írásbeli szavazás eredményét valamennyi tag és nem tag tulajdonos részére, a szavazásra megjelölt határidőt követő -30 napon belül kézbesítés útján közölni kell, valamint szövetkezet hirdetőtábláira ki kell tenni. Nem lehet írásban szavazni a 2.1.2. bekezdés a.)-tól - g.)-ig pontokban meghatározott kérdésekben. 2.4. Tagértekezlet. 5

A szövetkezet a tagjainak lakóépületenként szerveződő közösségeit - tagértekezletek helyi önkormányzati egységnek ismeri el. A szövetkezet tagsága tagértekezleteken tárgyalja meg a közgyűlés elé terjesztendő ügyeket, véleményt alkot, és javaslatot tesz a közgyűlés felé a saját tagkörzetét érintő ügyekben, állást foglal a házban lévő közös helyiségek hasznosításáról, a házban felmerülő költségek felosztásáról. A tagértekezlet jelenlévő tagjai szavazataikat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A helyi önkormányzati egységre vonatkozó igazgatósági döntéshozatal előtt ki kell kérni a helyi önkormányzat véleményét. 3. A szö vetkezet képviselete A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke képviseli. E jogköre harmadik személyekkel szemben érvényesen nem korlátozható. Más tag vagy alkalmazott az igazgatóság elnökének írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a lakásszövetkezetet; ebben az esetben legalább két tag vagy alkalmazott együttes felhatalmazása szükséges. A cégjegyzési jo g az igazgatóság elnökét illeti meg. Cégjegyzési joga önálló; más tagot vagy alkalmazottat az együttes cégjegyzés joga illeti meg. 4. Törvényességi felügyelet A lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény rendelkezései szerint. 5. Határozatok bírósági _felülvizsgálata. 5.1. A lakásszövetkezet bármely tagja és nem tag tulajdonosa keresettel kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet vagy bármely szerve által hozott olyan határozat hatályon kívül helyezését, amely jogszabályba, a lakásszövetkezet alapszabályába vagy más belső szabályzatába ütközik. Ez a jog, érvényesen nem zárható ki. 5.2. Ha a közgyűlés határozata a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tag vagy nem tag tulajdonos keresettel kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését. 5.3. A keresetet a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell a lakásszövetkezet ellen benyújtani. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását - kérelemre - felfüggesztheti. 5.4. A bírósági eljárás megindításának szándékát a felügyelőbizottságnak írásban be kell jelenteni. A bejelentés alapján a felügyelőbizottság a bírósági eljárás elkerülése érdekében - a bejelentés kézhezvételétől számított legkésőbb tíz napon belül - köteles a határozatot meghozó lakásszövetkezet szerve részére a határozat megváltoztatására vagy fenntartására vonatkozó javaslatát megtenni és azt részletesen indokolni. 5.5. A felügyelő-bizottság a 5.4. bekezdésben említett intézkedéséről a bejelentés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja az érintett lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonost. 5.6. Az 5.1. bekezdés szerinti határozatot meghozó lakásszövetkezet vagy szerve köteles a felügyelőbizottság javaslatának kézhezvételétől számított legkésőbb harminc napon belül a javaslat 6

elfogadásáról vagy elutasításáról dönteni és arról az érintett lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonost, valamint a felügyelőbizottságot haladéktalanul írásban értesíteni. 5.7. A keresetindítás határideje a felügyelő-bizottsághoz intézett írásbeli bejelentés kézhezvételétől a lakásszövetkezet vagy szervének döntése közléséig, illetőleg, ha a felügyelő-bizottság, vagy a lakásszövetkezet vagy szervének rendelkezésére álló határidők elmulasztása esetén e határidők eredménytelen elteltéig nyugszik. Ha azonban a nyugvást követően a keresetindítási határidőből tíz napnál kevesebb van hátra, e határidő további tíz nappal meghosszabbodik. 6. Igazgatóság 6.1. Szövetkezetünk közgyűlése titkos szavazással 5 évre 5 tagú igazgatóságot választ a választhatóságnak nem feltétele a szövetkezeti tagság. Az igazgatóság, illetve a szövetkezet elnökét a közgyűlés külön választja. Az igazgatóság határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 6.2. Az igazgatóság hatásköre: a) a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítj a a szövetkezet tevékenységét, b) kialakítja és irányítja a szövetkezet munkaszervezetét, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. A szövetkezet alkalmazottainak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmaznia, c) a házirend és minden olyan belső szabályzat megalkotása, amit a törvény előír, és ami segíti a szövetkezet saját és vállalkozási tevékenységét. (Házirend az alapszabály melléklete), d) évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, továbbá az igazgatóság tevékenységéről, e) a szövetkezeti tagfelvétele, kizárása, f) dönt minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a szövetkezet más szervének hatáskörébe, illetve az alapszabály az igazgatóság hatáskörébe utal, g) tevékenységéért a közgyűlésnek felelős. 6.3. A lakás vagy gépjárműtároló tulajdonból eredő tartozások esetén követendő eljárás: Az igazgatóság a tag tulajdonában álló lakást- vagy gépjárműtárolót érintő tulajdonosváltozás esetén - a tag kérésére - köteles írásbeli nyilatkozatot adni a költségtartózásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az igazgatóságnak a hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos részére - az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére - igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos az átvételt megtagadta. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, nem kereste jelzéssel az igazgatósághoz visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítés vélelme). Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tag vagy nem tag tulajdonos nyilvántartásba vett új lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján vagy egyéb módon ismertté válik, kézbesítési vélelem az új lakó- vagy tartózkodási helyre, székhelyre, telephelyre az előzőek szerinti módon megkísérelt és eredménytelen kézbesítése esetében áll be. 7

Annak a tag vagy nem tag tulajdonosnak, aki a közös költség befizetésével legalább három hónapnak megfelelő hátralékba kerül, és a fizetési felszólításban szereplő határidőre hátralékát nem fizeti be, a szövetkezet - képviseli az igazgatóság elnöke - a tulajdonos tulajdonára jelzáloggal való megterhelést rendelhet el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése három hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Ha a lakás vagy gépjárműtároló tulajdonosai közül csak egy tulajdonos használja az ingatlant, a fizetési előírásokat, a többi tulajdonossal arányosan megosztva rendezhetik, aminek elmaradása esetén, a fizetési kötelezettség a lakásban lakó, illetve gépjárműtárolót használó tulajdonost terheli. Az igazgatóság határozatát ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az igazgatóság határozatát a hátralékos tag és nem tag tulajdonos részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kézbesíteni kell. Az igazgatóság a jelzálogjog bejegyzéssel egy időben a hátralék megfizetésére bírósági eljárást kezdeményez. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az igazgatóság a kiegyenlítést követő 8 napon belül köteles a jelzálogjog törléséhez szükséges engedélyt kiadni, az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd -jogkörén belüljogtanácsos - által ellenjegyzet magánokiratba kellfoglalni. A jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos tulajdonost terhelik. A szövetkezet három havi hátralék után a kifizetés napjáig késedelmi kamatot számit fel, aminek mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat. A szövetkezet a hat hónapi elmaradást követően megszüntetheti a szövetkezet által nyújtott szolgáltatásait, és a tagot kizárhatja a szövetkezet tagságából. 7. Felügyelő-bizottság A közgyűlés titkos szavazással 5 éves időtartamra 3 tagú felügyelő bizottságot választ. A választhatóságnak nem feltétele a tagsági viszony, de az egyik tagnak felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. A felügyelő-bizottság elnökét a közgyűlés külön szavazással választja meg. Felügyelő-bizottság határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A lakásszövetkezet a felügyelő-bizottság elnökével és tagjaival munkaviszonyt nem létesíthet. 7.1. A felügyelő-bizottság hatásköre: A felügyelőbizottság a tagok érdekében a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést végez. Ennek során a felügyelőbizottság: a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet. b) a tisztségviselőktől, alkalmazottaktól, szövetkezeti tagoktól és nem tag tulajdonosoktól felvilágosítást kérhet, a tisztségviselők és az alkalmazottak az 8

iratok bemutatására és a felvilágosítás megadására vonatkozó kérést nem tagadhatják meg. c) az igazgatóság figyelmét felhívhatja, hogy tevékenysége során a jogszabályoknak, az alapszabálynak, más belső szabályzatnak vagy a közgyűlés, részközgyűlés határozataiban foglaltaknak megfelelően járjon el; d) indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását, e) összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének, f) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról, e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható, g) véleményt nyilvánít a közgyűlés elé terjesztett más beszámolókról és jelentésekről is, h) javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapítására, i) tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egyszer köteles beszámolni. A szövetkezet igazgatósága illetve a közgyűlés köteles érdemben megtárgyalni a felügyelőbizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában 30 napon belül határozni, illetőleg állást foglalni. A bizottság elnöke, vagy bizottságnak általa megbízott tagja - az igazgatóság ülésén és a szövetkezet bármely más testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz. Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a felügyelő - bizottságot értesíteni és közreműködését lehetővé tenni. 8. Tisztségviselők 8.1. A tisztségviselők köre, választásuk A szövetkezet tisztségviselői az igazgatóság elnöke, tagjai valamint a felügyelő-bizottság elnöke és tagjai. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. 8.2. Nem lehet tisztségviselő: a) aki büntetett előéletű, b) aki tisztségviselői tevékenység folytatását kizáró eltiltás hatálya alatt áll, c) aki nem rendelkezik minimum középiskolai, valamint a jelen alapszabályban előírt szakmai végzettséggel, d) akinek a szövetkezet felé negyedéves vagy azt meghaladó üzemeltetési (fenntartási) felújítási, pótbefizetési tartozása van. e) akit, a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett, f) jogi személy tag vagy nem tag képviselője Azt a tényt, hogy a leírt kizáró okok nem állnak fenn, a tisztségviselői megbízatás elfogadását megelőzően az e jogviszonyt tisztségviselőként létesíteni szándékozó személynek, -a közgyűlés felhívására -, hiteles dokumentumokkal igazolnia kell a közgyűlésnek, vagy a közgyűlés által kijelölt lakásszövetkezeti szervnek. 8.3. Összeférhetetlenség: 9

8.3.1. A szövetkezeten belüli összeférhetetlenség: A Ptk. szerint közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek ugyanannak a szövetkezetnek tisztségviselői. Ebben az esetben az összeférhetetlenség fennáll egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, közvetlen felettesük, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai között is. A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagjai nem választhatók meg a felügyelő bizottság tagjává. 8.3.2. Külső összeférhetetlenség: Tisztségviselővé egy személy több szövetkezetnél és gazdasági társaságnál is megválasztható, a jelölt azonban a több tisztségre történő választásáról (jelöléséről) a szövetkezetet előzetesen tájékoztatni köteles. 8.3.3. A tisztségviselők felelőssége: A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelezettségeik megszegésével a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek. Nem terheli a felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, - ebben az esetben, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazók nevét és megtett szavazatát - vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő-bizottságnak - írásban bejelentette. A tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik. 8.3.4. A tisztségviselő megbízatása megszűnik: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) a tisztségviselő halálával, c) a közgyűlés általi felmentéssel, d) a közgyűléshez intézett lemondással, amely elnöki tisztség esetén az igazgatósági, a felügyelő-bizottsági tagságot is megszünteti, e) annak a tisztségviselőnek, akinek tisztsége betöltésével összefüggésben a törvény szerint kizáró ok, vagy összeférhetetlenség áll fenn és ezt annak felmerülésétől számított tizenöt napon belül nem szünteti meg, továbbá ennek tényét a lakásszövetkezet igazgatóságának és felügyelő bizottságának különkülön, hitelt érdemlő módon nem igazolja, a tisztségviselői megbízatása megszűnik. A tisztségviselők felmentéséről a közgyűlés titkos szavazással dönt. A megszűnt megbízatású tisztségviselő - az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében - köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában. A megszűnt és az új megbízatású tisztségviselők kötelesek a feladatkörükkel kapcsolatos átadásátvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megszűnt megbízatású tisztségviselőnek az átadott dokumentumokra vonatkozó teljességi nyilatkozatát. A z átadás-átvételi 10

eljárást az új megbízatású tisztségviselő megválasztását követő harminc napon belül le kell folytatni. 9. Tagsági viszony 9.1. A lakásszövetkezetnek tagja lehet: 9.2. Tagfelvétel a) a lakás, gépjárműtároló tulajdonosa, ha több tulajdonos van, mindegyik kérheti tagként való felvételét a lakásszövetkezetbe, b) a tizennegyedik életévet betöltött kiskorú törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja a szövetkezetnek. A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú, és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett tizennegyedik életévét betöltött nevében törvényes képviselője kérheti a tagfelvételt, c) a szövetkezetnek jogi személy is tagja lehet. Jogi tagok száma nem haladhatja meg a természetes tagok számának negyedét d) írásbeli nyilatkozatban az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri és vállalja, hogy a lakásszövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségeket teljesíti, A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tagfelvételről az igazgatóság dönt felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésén. A döntésről a belépni szándékozó személyt értesíteni-, és évente egyszer a közgyűlést tájékoztatni kell. A tagsági viszony a felvételi kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre. Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a kérelmező megfelel az alapszabály 9.1.pontjában leírtaknak. A szövetkezet a tagokról nyilvántartást köteles vezetni, amely - az ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. A tagsági kérelem elutasítása esetén a vita eldöntése a Bíróság hatáskörébe tartozik..9.3. A tag alapvető joga. a) részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a lakásszövetkezet gazdálkodásának eredményéből, b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére biztosított szolgáltatásokat, c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűléseken, d) tisztséget viseljen a szövetkezetben, (jogi személy tag képviselőjét ez a jog nem illeti meg), e) a tisztségviselőktől tájékoztatást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről, és az alapszabályba, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvbe, illetve a jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett iratokba betekintsen, továbbá ezekről - a másolási költség megfizetése mellett - másolatot kérjen. f) jogorvoslati eljárást kezdeményezzen az általa jogszerűtlennek vagy szabályszerűtlennek ítélt határozatokkal szemben, 11

g) az általa tapasztalt hibákat és hiányosságokat a tisztségviselők tudomására hozza, h) annak a lakás vagy gépjárműtároló tulajdonosnak, aki legalább egy éve tagja a szövetkezetnek elővásárlási joga van a szövetkezet épületeiben eladó lakásokra, gépjárműtárolókra, Az elővásárlási jo g érvényesítése szövetkezeten belül. Minden tag és nem tag tulajdonos köteles a szövetkezet igazgatóságának előzetesen bejelenteni eladási szándékát az ingatlanról. A bejelentést követő 3 napon belül az igazgatóság az épületek hirdető tábláin meghirdeti az eladási szándékot. A hirdetést 12 napig kell kirakni, ezen idő alatt lehet jelentkezni az elővásárlásra. A bejelentést követő 15 naptól az elővásárlási jo g megszűnik, melyről az igazgatóság az eladni szándékozó tulajdonosnak igazolást ad ki. 9.4.. A tag alapvető kötelessége. a) teljesítse a lakásszövetkezet részére előírt fenntartási és felújítási hozzájárulást, minden tárgyhó 15.-ig, valamint a határozatban előírt mértékben és módon teljesítse a pótbefizetést, és vállalásának megfelelően részt vegyen a lakásszövetkezet szerveinek tevékenységében, b) a lakásában tervezett építkezésről értesítse az igazgatóságot, c) rendeltetésszerűen - más lakás gépjárműtároló tulajdonosok érdekeinek sérelme nélkül - használja a tulajdonában álló lakást, gépjárműtárolót, valamint a szövetkezeti tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helységeket, területeket, d) személyes tevékenységével segítse elő a szövetkezet eredményes működését, mely tevékenységet a tagtól elvárható gondossággal végezzen, e) lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásba a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, a rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás, valamint a fenntartási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson a tag, továbbá a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül, f) a szükséges intézkedést megtegye ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek lakása használatát átengedte, betartsa a c.) és d.) pontban leírtakat, g) a szövetkezet köteles megtéríteni e.) pont szerinti beavatkozással okozott kárt. h) köteles bejelenteni az igazgatóságnak a tulajdonosváltozást. i) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, elérhetőségét, illetve a nem természetes személy nyilvános adatát, elérhetőségét, j) lakását, gépjárműtárolóját bérlő személy, illetve nem természetes személy i.) pontnak megfelelő adatát. k) az igazgatóság jogsértő határozata miatt sérelmet szenvedett tag a jogsértést,- perindítás előtt-, a felügyelő-bizottságnak köteles bejelenteni, A z igazgatóság felhatalmazást kap arra, hogy az i), j), pontokban leírt adatokról nyilvántartást vezessen, melyről kizárólag bíróságnak, rendőrségnek adhat felvilágosítást. 9.5. A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek, a tag tulajdonost, kivétel a lakásszövetkezet vállalkozási bevételei és az azokkal kapcsolatos költségek, ezért a nem tag tulajdonos fizetendő fenntartási, valamint felújítási költsége 10 %-al magasabb, mint a tag tulajdonosoké. A közgyűlésen a nem tag tulajdonost lakásával, gépjárműtárolójával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi 12

pont megvitatása során megilleti a szavazás joga, ezt ebben az esetben a határozatképesség megállapításánál, valamint a szavazatok számba vétele során figyelembe kell venni, közgyűlés más napirendi pontjainál a szavazat joga csak a tag tulajdonostól kapott maghatalmazás esetén illeti meg, 9.6. A tagsági viszony megszűnése: 9.6.1. A tagsági viszony megszűnik, ha, 9.6.2. Kilépés a) a tag meghal, vagy a jogi személy tag jogutód nélkül megszűnik b) a tag a szövetkezetből kilép, c) a tagnak a lakásra, vagy gépjárműtárolóra a tulajdonjoga megszűnik, d) szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, e) tagot kizárják, A kilépés szándékát az Igazgatóságnak írásban be kell jelenteni, a kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági viszony megszűnése között 30 napnak kell eltelnie. A tagsági viszony csak 30 nap elteltével szűnik meg. 9.6.3. Kizárás A lakásszövetkezet igazgatósága kizárhatja a tagot, ha a tag írásbeli felszólítás ellenére nem teljesíti a jogszabálynak és az alapszabálynak megfelelően megállapított építési, fenntartási költségekhez történő hozzájárulás megfizetésére, valamint a pótbefizetés teljesítésére vonatkozó kötelezettségét (hat hónapnak megfelelő tartozás esetén), Az igazgatóságnak a kizárást tárgyaló ülésére a tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet az érintett taggal írásban közölni kell. A kizárásról hozott határozat ellen bírósági út igénybevételének van helye. A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha a) határozat későbbi időpontot állapít meg, b) a határozat bírósági felülvizsgálatára 60 napon belüli keresetet indítottak, és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, c) a tag kérelmére a közgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja. 9.6.4. A kizárás következménye a) a kizárt tag, (ideértve a nem tag tulajdonosokat is, a kilépett, a belépni nem kívánt tulajdonosokat) a szövetkezet által a tagok részére nyújtott előnyökre (pl. közös helyiségek bérbeadásából, vállalkozásokból származó bevételek, amelyek az üzemeltetési költségeket csökkentik) és szolgáltatásokra nem tarthat igényt. Ezek alapján a nem tag tulajdonosok közös költségét 10 %-al megemelten kell előírni, mint a tag tulajdonosokét. b) a szavazati jog megszűnése. 9.6.5. Elszámolás a kilépett, a kizárt taggal, továbbá a meghalt örökösével. 13

Ha a tagsági viszony haláleset, vagy kilépés miatt megszűnik, az örökössel, vagy a taggal el kell számolni. A volt taggal vagy örökösével a tagsági viszony megszűnését követő 30 napon belül kell el számolni - a tag kizárása és a lakásszövetkezet jogutód nélküli megszűnését kivéve -, amelyről az igazgatóság elnöke és a tag vagy örököse jegyzőkönyvet vesz fel. Amennyiben az elszámolás eredményeképpen a tagnak túlfizetése van, a lakásszövetkezet azt az elszámolást követő 15 napon belül köteles a tag vagy örökös részére visszafizetni. Amennyiben a tagnak tartozása állfenn, a tag vagy örököse köteles a tartozását, az elszámolást követő 15 napon belül a lakásszövetkezetnek megfizetni. 10. Szövetkezet gazdálkodása 10.1. A lakásszövetkezet gazdasági alapja A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását, a tagok és a nem tag tulajdonosok fenntartással (üzemeltetés) és felújítással kapcsolatos befizetései, valamint az egyéb bevételei szolgálják (bérleti díj, kamat, stb.) A tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással és felújítással kapcsolatos fizetési kötelezettségeit épületenként, és lakásonként, gépjárműtárlónként külön-külön kell megállapítani, nyilvántartani a lakás és gépjárműtároló alapterületének az összes lakás és gépjárműtároló alapterületének egymáshoz viszonyított aránya szerint Ft/m2-ben. A nem lakás céljára szolgáló szövetkezet tulajdonában állóhelységek hasznosításának díját az érintett épületek tagértekezleteinek javaslatára az igazgatóság határozza meg. A fenntartási felújítási hozzájárulást a tagok és a nem tag tulajdonosok havi egyenlőn részletekben, előre kötelesek - minden hó 15. napjáig - a szövetkezetnek megfizetni. A lakásszövetkezet a vagyonával felel az alaptevékenységből (fenntartás, felújítás) eredő tartozásaiért. Ha az a tartozások fedezésére nem elegendő, a közgyűlés a tagokat és a nem tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti. A szövetkezet vállalkozási tevékenységéből eredő tartozásainak fedezése érdekében a nem tag tulajdonos pótbefizetésre nem kötelezhető. A fenntartási költségeket érintő évközi áremelés mértékének arányában az igazgatóság pótbefizetést rendelhet el. A szövetkezet beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 11. Egyéb felelősségi szabályok Jogellenesen okozott kárért a szövetkezet a tagjának, valamint a tag a szövetkezetnek a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. A kár megtérítésére kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik. A lakásszövetkezet alkalmazottainak fegyelmi és kártérítési felelősségére, valamint a szövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségére a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. 12. Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben 12.1. A lakásszövetkezet tulajdonában áll: 14

a) a lakóházhoz tartozó földrészlet, b) a lakóház épületszerkezetei, közös használatra szolgáló helyiségei, területei és központi berendezései, a szövetkezet célját szolgáló más létesítmények, vagyontárgyak. 12.2. A lakásszövetkezeti tulajdon részletezése 12.2.1. Épületszerkezetei általában: a) a lakóház alapjai, továbbá a függőleges és a vízszintes tartószerkezetei, a külön tulajdonban, álló lakásokban, és gépjárműtárolókban lévő falak kivételével, b) a lakóház nyílászáró-szerkezetei, korlátjai és mellvédjei, a külön tulajdonban álló lakásokhoz és gépjárműtárolókhoz tartozók kivételével, c) a lakóház kéményei, d) a lakóház tetőzete és az azon lévő tetőfelépítmények, e) a lakóházon lévő ereszcsatornák, lefolyóvezetékek, villámhárítók, 12.2.2. Közös használatra szolgáló helyiségei és területei általában: a) a szövetkezeti, közösségi célú helyiségek,(iroda, raktár), b) a pincetérség, c) a kapualj, d) a lépcsőház, e) a lakások, és a pince előtti közlekedőrész, f) a központi berendezések helyiségei, (trafó állomás), g) a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, h) a szeméttároló helyiség a berendezéseivel és a felszereléseivel együtt, i) az elektromos-, és gázóra szekrények, 12.2.3. Központi berendezései általában: a) a szellőző berendezés, b) a vízvezeték-hálózat a vízmérőtől, a külön tulajdonban, álló lakásokban és gépjárműtárolókban lévő berendezések áteresztőcsapjáig, a szövetkezeti tulajdonban, álló helyiségekben az összes berendezés és felszerelés is, c) a szennyvízcsatorna hálózat a telekhatártól a külön tulajdonban álló lakások és gépjárműtárolók berendezéséig (berendezés nem), d) az elektromos vezetékhálózat az áramszolgáltató és a fogyasztó - külön szerződésben megállapított- csatlakozási ponttól, a külön tulajdonban, álló lakásokban és gépjárműtárolókban a fogyasztói mérőkészülékig, a szövetkezet tulajdonában, álló helyiségekben a fogyasztói vezeték, valamint az összes berendezés és felszerelés is, e) a gázvezeték hálózat az ingatlanon lévő első elzáró szerkezettől ennek hiányában a - csatlakozási ponttól - a külön tulajdonban, álló lakásokban és gépjárműtárolókban a fogyasztói mérőkészülékig, a szövetkezeti tulajdonban, álló helyiségekben a fogyasztói vezeték, valamint az összes berendezés és felszerelés is, f) a kaputelefon és a felcsengető berendezés a hozzátartozó vezetékhálózattal a külön tulajdonban, álló lakásokban lévő készülékig (telefonkészülék nem), 15

12.2.4. A lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények, építmények és vagyontárgyak általában: a) a lakásszövetkezet nem lakás céljára szolgáló helyiségei, a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges berendezésekkel és felszerelésekkel együtt (iroda, raktár), b) a lakóházhoz tartozó földrészleten lévő egyéb építmények (járda, gépjárműtárolókhoz lejáró, támfal, kerti építmények, pad és egyéb berendezések). 12.2.5. A magánszemélyek tulajdonában áll: A lakásszövetkezeti házban lévő lakások, gépjárműtárolók, a tagok és nem tag tulajdonosok magántulajdonában állnak. 13. Szövetkezet tagsági jogviszonya más szervezetekben A szövetkezet érdekképviseletének ellátására, továbbá az együttműködés előnyeinek érvényesítésére a közgyűlés döntése szerint tagja a lakásszövetkezetek érdekvédelmét ellátó Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetségének. A szövetkezetet a szövetségben az elnök képviseli. 14. Záró rendelkezések Az alapszabályban nem rögzített szabályokra a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok az irányadók. Jelen okirat a 2004. április 15. napján megtartott közgyűlés által tárgyalt és 5. számú határozatával jóváhagyott alapszabályának a módosítása. Az alapszabály módosítására a 2004. évi CXV. törvény módosulása miatt és annak terjedelmében került sor. A módosításokkal egységes szerkezetű alapszabályt a 2013.május 14.napján megtartott közgyűlés 6. számú határozatával jóváhagyta. 15. Melléklet A lakásszövetkezet házirendje. Budapest. 2013.május 14. Közgyűlést levezető elnök... Jegyzőkönyvvezető:... V. A közgyűlésen megválasztott hitelesítő A közgyűlésen megválasztott hitelesítő Ellenjegyezte... 16