Stockholm Junior Water Prize Hungarian competition, 2015 a pályamű címe: A lokális nitrátszennyezés, mint globális környezeti probléma a szerzők neve: Faragó Eszter, Rohonczi Mirtill, Weich Lili iskola: Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium (7200 Dombóvár, Bajcsy-Zs. u. 2.) 2015.
Rövid összefoglaló Nitrát-szennyezés alatt a mezőgazdasági eredetű nitrogénvegyületek vizekbe, illetve környezetükbe történő közvetlen vagy közvetett bejutását értjük, melynek következtében veszélybe kerül az emberi egészség, az élővilág, a vizek rendeltetésszerű felhasználása és romlik a vizek esztétikai értéke. A projekt során a szakirodalmi adatok felhasználásával, megfigyelésekkel, helyszíni bejárásokkal és a vízminták vizsgálatával végigkísértük a nitrát útját a szennyező forrásoktól a befogadókig. A felszíni és felszín alatti vizek a helytelen mezőgazdasági gyakorlat és a kommunális szennyvíz szabálytalan gyűjtése miatt egyaránt szennyeződnek nitráttal, mely helyi és globális problémát egyaránt jelent. Nyilatkozat A munkát segítette Kisvárdainé Fábián Erika tanárnő a projekt koordinálásával, Kőváriné Misky Éva tanárnő a pályamunka fordításával és Körmendi Sándor szaktanácsadásával. A pályázati anyagban lévő adatokat a KDKTF, a DDKTF, TM-i Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, a NEBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága, a Polgármesteri Hivatal, a volt VÍZMŰ Kft. küldte meg számunkra. A felszín alatti vízminták begyűjtésében iskolánk diákjai és tanárai is közreműködtek. Bemutatkozás Faragó Eszter 11. b. osztályos tanuló vagyok. Azért jelentkeztem erre a pályázatra, mert tetszett, hogy sem a csapatverseny, sem a témaválasztás nem volt teljesen megkötve. Az állattartás trágyakezelési kérdéseiben pedig sokat tud segíteni nekünk édesapám, aki hatósági állatorvos. Rohonczi Mirtill 11. n. osztályos tanuló vagyok. A pályázatra azért jelentkeztem, mert szeretem a kihívásokat és a pályázat kidolgozásánál felhasználhattam a kreativitásomat. A mezőgazdasági területek trágyázásánál felmerülő kérdések megválaszolásában segítségünkre volt édesapám, aki agrármérnök. Weich Lili 11. n. osztályos tanuló vagyok, mindig vonzott a biológia és a természet, szívügyemnek tartom a környezet megóvását.
Tartalomjegyzék 1. Témaválasztás indoklása... 4 2. Célkitűzés... 4 3. A talaj és a vizek nitrtászennyeződésének eredete... 4 3.1. A nitrát-szennyezéssel kapcsolatos kutatások és eredmények a világ különböző országaiban... 5 3.2. Eu-s irányelvek a nitrát-szennyezés megelőzése és csökkentése érdekében... 5 3.3. Hazai jogi szabályozás a nitrát-szennyezés megelőzése és csökkentése érdekében... 7 4. A vizsgálati terület bemutatása... 7 4.1. Az alkalmazott módszerek jellemzése... 8 4.2. A vizsgálat lépései... 8 4.3. Eredmények és értékelés... 10 4.3.1. Felszíni vizek vizsgálati eredményei... 10 4.3.2. Állattartó telepek... 11 4.3.3. A kijuttatott szerves- és műtrágya mennyiségek... 12 4.3.4. Hőmérsékleti adatok elemzése... 14 4.3.5. Felszíni vizek vizsgálata... 14 4.3.6. Dombóvár közműollója... 15 4.3.7. Nemzetközi adatok elemzése... 16 5. Konklúzió és javaslat tétel... 17 6. Összefoglalás... 18 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS... 18 FELHASZNÁLT IRODALOM... 19 1.számú Melléklet - Felszín alatti vizek vizsgálati eredményei... 21
1. Témaválasztás indoklása Pályázatunk témájának megválasztásakor arra törekedtünk, hogy egy mindennapokban észlelhető, kézzel fogható vízszennyező jelenséget mutathassunk be részletesen. Iskolánk Kör-Te Suli elnevezésű csoportja a 2011-2012-es tanévben elnyerte a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Kutatóiskola díját. Az akkori kutatás témája A víz szerepe a Kapos-völgyében Dombóvár és környékén volt. A programban végzett mérések sorában kiugró értéket mutatott a Konda-patak nitrát szennyeződése a mezőgazdasági területek mentén, ezért gondoltuk, hogy ebben a pályázatban ezt a témát választjuk. Hipotézisünk: a nitrát-szennyeződés, mint lokális szennyeződés globális méreteket öltött. 2. Célkitűzés A projekt során vizsgáltuk a nitrát-szennyezést, mint lokális problémát lakóhelyünk környékén. A szakirodalmi adatok alapján és megfigyelések, helyszíni bejárások során végigkísértük a nitrát útját a szennyező forrásoktól a befogadókig. Méréseket végeztünk lakóhelyünk környékén lévő felszíni és felszín alatti vízmintákból. Vizsgáltuk a felszíni és felszín alatti vizek nitrátszennyeződését szakhatóságok mérési- és nyilvántartott adatai segítségével. Összehasonlítottuk a lakóhelyünk, mint a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozó adatokat regionális, európai adatokkal. Elemeztük megfigyeléseinket, a kapott eredményeket pedig térképeken, grafikonokon mutatjuk be. Célunk, hogy kutatásainkkal felhívjuk erre a problémára az emberek figyelmét és megvizsgáljuk a megoldási lehetőségeket. A felszín alatti vizek nitráttal történő szennyeződése különösen azokon a helyeken veszélyes, ahol a lakosság az ivóvizet a talajvízből vagy sekély rétegvízbe fúrt kutakból nyeri. Az ivóvíz magas nitrát-tartalma különösen a csecsemőkre veszélyes, mert a vérükben a nitrátból képződött nitrit megtámadja a hemoglobint, és így csökkenti a szövetek számára használható oxigén mennyiségét, ami a gyermek elkékülését okozza. Ez a veszély nem fenyegeti a felnőtteket, akik képesek a nitrit nitráttá visszaalakítására. [1][2][3] Ez alapján a mérési adatainkat szeretnénk nyilvánossá tenni a lakosság részére. 3. A talaj és a vizek nitrát-szennyeződésének eredete A talaj és a vizek nitrát-szennyeződésének eredete lehet ipari, tehenészetből vagy egyéb állattenyésztő telepről bemosódó szennyezés, csatorna bármilyen szomszédos hasznosított területről, szennyvíz, vagy haltenyésztő telepről származó víz. [2] Vizsgálatunk során a különböző helytelen trágyakezelési módszereket tekintettük a legsúlyosabb környezeti hatásnak. A talajba bemosódik az állattartásból származó almos- és
hígtrágya, így bekerül a felszín alatti vizekbe, megnövelve a nitrit-, nitrát- és ammóniumion mennyiségét. A szerves trágya a tartási helyen az állatállomány ürítésének összessége, a hulladékanyagok és az alom keveréke, feldolgozott formában is, illetve idetartozik különösen a hígtrágya - beleértve a csurgalékvizet és a trágyalét - valamint az istállótrágya. Az istállótrágyát általában augusztus és november között juttatják ki, kivéve a homoktalajokat, ahol ezt tavasszal is meg lehet tenni. A trágyát legfeljebb 14 napon belül a talajba kell dolgozni. [4] A trágyakijuttatás szigorúan szabályozva van a felszíni és felszín alatti vizek nitrátszennyeződésének akadályozása, minimalizálása érdekében, illetve vannak különböző tilalmi időszakok is. [5] Magyarországon a nitrátérzékeny területek aránya 47 %. 3.1. A nitrát-szennyezéssel kapcsolatos kutatások és eredmények a világ különböző országaiban A nitrát-szennyezést a világ több országában kutatták már. Az Amerikai Egyesült Államokban a mezőgazdasági és kommunális szennyezés hatásait vizsgálták 2006-ban. Egy francia kutatási projekt eredményeiből az derült ki, hogy a nitrogénműtrágyák hosszú ideig a talajban maradnak, és nitrát formájában szennyezik a vizeket. A vizsgált területen a műtrágya 15%-a 30 év múlva is kimutatható volt, illetve ezalatt az idő alatt 10%-a szivárgott a felszín alatti vizekbe. A nitrátszennyezés lefutása további 50 évig is eltarthat. Magyarországon 1995-ben kutatták a pontszerű és diffúz szennyező források hatását a talajvíz nitrát-szennyezésének eloszlására egy település területén. Az erdélyi mezőségben és a Küküllők menti dombságon nincsenek mélyebb rétegvizek, így a lakosság az ivóvizet a felszíni vizekből, talajvízből és a sekély rétegvízből nyeri. Ezeken a területeken csak azokat a településeket jelölték nitrátérzékeny területeknek (rendszeres kutatások hiányában), ahol állattartó farmok működtek, mert ott feltételezhető volt a nitrát-szennyezés. [1][6] 3.2. Eu-s irányelvek a nitrát-szennyezés megelőzése és csökkentése érdekében A felszín alatti vizek természetes nitrát-tartalma általában 2 mg NO 3 /l alatti érték. A 2-10 mg NO 3 /l koncentrációt a természetes koncentrációhoz közelítő értéknek kell tekinteni. Az Ivóvíz Irányelv (80/778/EEC) és annak újabb változata (98/83/EEC) a legmagasabb még megengedhető küszöbértéket 50 mg NO 3 /l-ben állapította meg. Az EEA adatai szerint 17 ország közül nyolc országban, a mérőállomások több mint egy negyedénél átlépték a 25 mg NO 3 /l értéket. Az egyik országban (Románia), a tesztelt mérőállomások több mint 35%-ánál a mért érték meghaladta az 50 mg NO 3 /l-t is. Az EEA jelentése
szerint a viszonylag tiszta vizű európai folyók nitrát-tartalmának értéke 0,1 és 0,5 mg N/l között mozog. A legmagasabb koncentrációt Északnyugat- és Kelet-Európában mérték (Kelet- Európa esetében 1990-ben volt a legmagasabb), amiből az intenzív mezőgazdasági termelés hatása tükröződik vissza. [7] A WHO 1959-ben 50 mg/l-ben majd 1971-ben 45 mg/l-ben határozta meg az ivóvíz javasolt nitrátértékét. A különböző országok szabványai az ivóvízben megengedhető, illetve a csecsemőknek alkalmas ivóvíz nitrát-tartalmát 15-50 mg/l-ben határozták meg. Az EU a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének csökkentése érdekében bevezette a Nitrát Irányelvet (91/676/EGK), mely nitrát-szennyezettnek tekinti azt a talajvizet, amelyben a nitrát koncentráció meghaladja az 50 mg/l értéket. Az EU Nitrát Irányelvet az EU tagállamai, így Magyarország is bevették a nemzeti törvénykezési rendszerbe. Az irányelvet életbe léptető magyar szabályozás (27/2006. Kormány rendelet) szerint a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny víz, az a felszíni víz, melyben a nitrát-tartalom az 50 mg/l értéket, az ivóvíz célú használat esetén a 25 mg/l értéket meghaladja, illetve az a felszín alatti víz, amelynek nitrát-tartalma meghaladja az 50 mg/l értéket. Nitrát Irányelv szabályozza az egységnyi területre szerves trágyával bevihető nitrogén mennyiségét, 170 kg/ha-ban. Az irányelv a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlatok bevezetése révén is csökkenteni szándékozott a felszíni, illetve felszín alatti vizekbe jutó nitrát mennyiségét. A nitrát-szennyezés csökkentése a vízügyi keretirányelv (2000) (az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról) szerves részét képezi. Ezen irányelv vízgyűjtő területek szintjén szervezett vízvédelem révén biztosít átfogó, határokon átnyúló megközelítést; célja, hogy 2015-re minden európai víztest jó állapotú legyen. Az új felszín alatti vizekről szóló irányelv (2006) megerősíti, hogy a nitrát-koncentráció nem lépheti túl az előírt 50 mg/l küszöbértéket. Mindez hatásosnak bizonyul: 2004 és 2007 között a felszíni vizekben található nitrátkoncentráció a vizsgált helyszínek 70%-a esetében stabil maradt vagy csökkent. A 91/676/EGK irányelv (a nitrát-szennyezésről szóló irányelv) és az 1882/2003/EK rendelet előírják a tagállamok számára, hogy négyévente olyan jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak, amely részletes információkat tartalmaz a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó szabályokról, a kijelölt nitrátérzékeny területekről (NVZ) és a vízügyi ellenőrzésekről, valamint tartalmazza a cselekvési programok összefoglalását.
A 2004/648/EK rendeletnek a foszfátok mosó- és mosogatószerekben való használatára vonatkozó előírásai is óvják az ivóvizeket és megakadályozzák az eutrofizációt. [1][8][9] 3.3. Hazai jogi szabályozás a nitrát-szennyezés megelőzése és csökkentése érdekében A hazai jogi szabályozások közül az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szól. A Kormány 49/2001. (IV. 3.) sz. rendeletének 1. sz. melléklete tartalmazza az u. n. Jó mezőgazdasági gyakorlat az állattartó telepek számára a felszíni és felszín alatti vizek védelmére vonatkozó szabályait. Mindezt szakszerű és gondos tárolás, valamint a túltrágyázás elkerülésével az ú.n. "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat" útján kívánják elérni. Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve 2010. április hónapban készült el és először a Magyar Közlöny 84. számában 1127/2010. (V. 21.) Korm. határozattal hirdették ki, majd ismételten a 2012. évi 21. számban 1042/2012. (II.23.) Kormányhatározattal. Az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírása szerint a vízgyűjtő- gazdálkodási terveket 6 évente felül kell vizsgálni. Az első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv a www.vizeink.hu honlapon található meg. A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet 2015. december 22-ig kell elkészíteni. A nagy állattartó telepek közelében mért, határértéket meghaladó, nitráttartalom eredmények miatt lett nitrátérzékeny az állattartó telepek bizonyos mérettartomány feletti részének területe. A mérethatárokat a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet és az állat-egészségügyi szabályzat (Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról 41/1997. (V. 28.) FM rendelet) határozza meg. 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrát-szennyezettségének csökkentése. Állattartó telep és annak szervestrágya tárolója e rendelet és a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével létesíthető és üzemeltethető. [5][10][11][12][13] 4. A vizsgálati terület bemutatása A Kapos tervezési alegységére 147 településsel az aprófalvas településszerkezet a jellemző. A települések közül térségszervező, igazgatási, gazdasági és szolgáltatási szerepköre miatt kiemelkedő jelentőségű Kaposvár, Dombóvár, Komló és Tamási. A térség délkeleti peremén meghatározó tényező Pécs, valamint Bonyhád közelsége.
Az alegység területén a korábbi évtizedekhez képest gyakran a termelés visszaesése miatt jelentősen lecsökkent a mezőgazdaság szennyező hatása. A tervezési terület DDVIZIG-hez tartozó részén a 315/2005. (XII.25.) Korm. rend 3. sz. melléklete alapján jelentős terhelésnek minősül 39 állattartó telep tevékenysége, melyek 3 sekély felszín alatti víztestet veszélyeztetnek. Dombóvár térségében 4 jelentős hízó kibocsátású sertéstelep üzemel. Ezek a telepek nem vezetnek közvetlenül a befogadóba hígtrágyát, de a hígtrágya kiöntözésével számottevő diffúz szennyezést idéznek elő a vízgyűjtőn. Az elmúlt években megkezdődött az állattartó telepek környezetvédelmi felülvizsgálata, és a trágyatároló létesítmények korszerűsítése. [11][14] 4.1. Az alkalmazott módszerek jellemzése A nitrátot sokféleképpen ki lehet mutatni: kolorimetriásan, indikátorvegyület használatával, elektromosan, egy próba segítségével, kémiai úton, teszt vagy titrálás segítségével. Az elemzésnek 1-2 órán belül meg kell történnie, azért mert a vízben lévő baktériumok energiaforrásként felhasználhatják a nitrátot. [2] Kutatásunk alatt a következő módszereket alkalmaztuk: telefonos, emailes megkeresések, személyes strukturálatlan interjúk, hazai és nemzetközi szakirodalom, kutatási eredmények feldolgozása. Terepi munkánk során a gyakorlatban a megfigyelés, adatgyűjtés, üzemlátogatás, és vízmintavételezés Visocolor gyorstesztek alkalmazásával laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk. Az eredményeket statisztikailag feldolgoztuk Microsoft Excel program használatával, és összehasonlító értékelést végeztünk. További termése volt munkánknak az adatok alapján elkészített térképes szemléltetés is. Munkánk során mind egyéni és kooperatív csoportos formában dolgoztunk. 4.2. A vizsgálat lépései Kutatásunk kezdetén terepbejárás során megismételtük a 2012 évi Konda-patak vízvizsgálatait VISOCOLOR gyorsteszttel, mely megerősítette az előző eredményeket. Ezt követően kapcsolatba léptünk szakhatóságokkal, egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Végül a Kaposvári Egyetem Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszékének egyetemi docensétől Dr. Körmendi Sándortól kaptunk segítséget és jelentős mennyiségű szakirodalmat. A felszíni vizek elemzéséhez a Kapos vízgyűjtőjén végzett mérési adatokat kértünk a szakhatóságoktól. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől Magyar Eszter, a Dél-
dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Mérőközpont vezetője Gaál Erzsébet segítette munkánkat mérési adatsorral. A szennyező források felmérése során a szerves trágya kibocsátást, illetve a trágyakezelési megoldásokat a Kaposvári Egyetem Tan- és Kísérleti Üzem szárnyas, nyúl és szarvasmarha állattartó telepein, majd a lakóhelyünkön üzemelő állattartó telepeken figyeltük meg. Vizsgáltuk, hogy az állattartó telepek a trágyakezelés során betartják-e a felszíni és felszín alatti vizek érdekében szükséges előírásokat (megfeleltetés: 2014. december 31. hígtrágya tárolókra, 2015. december 22. istállótrágya tárolókra). A talajra kijuttatott tápanyagokra vonatkozó adatgyűjtésünkhöz nagymértékben hozzájárult Tövishátiné Buótyik Ilona segítsége, aki mint a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának talajvédelmi felügyelője, hasznos információkkal látott el bennünket. Az ő tanácsára kerestük fel Várszegi Gábort a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának osztályvezetőjét, hogy adatokat kérjünk a vizsgált vízgyűjtő területhez tartozó településeken kijuttatott tápanyagokra vonatkozóan, szerves-, ill. műtrágya tekintetében az elmúlt öt évre visszamenőleg. Terepi méréseinkben először a felszíni vizek nitrtát-tartalmát szerettük volna megállapítani, ezért mintát vettünk a Kapos folyóból Dombóváron és Kurdon, illetve Szakcson a patakból. A méréseket Visocolor gyorstesztekkel végeztük a helyszínen, a laborban és a Kaposvári Egyetemen. Az eredményekből megállapítottuk, hogy a határértéknél jóval magasabb a nitrát-tartalom a felszíni vizekben. Ezután kutatásunkat a felszín alatti vizek vizsgálatával folytattuk. Dombóvár és Környéke Vízés Csatornamű Kft. 2013.09.30-ig volt a viziközmű szolgáltató, az ivóvízzel kapcsolatos információkat Varga-Stadler Gábor ügyvezetőnek illetve Fodor Balázs környezetmérnöknek és a Polgármesteri Hivatalból Csonka Edit környezetmérnöknek köszönjük. Kértük a DRV Zrt-től illetve a TM kormányhivatal Járási Hivatala Járás Népegészségügyi Intézet dombóvári kirendeltségétől a fúrt illetve ásott kutak adataival kapcsolatban, azonban ezeket az adatokat egyik helyen sem tartják nyilván. Ekkor határoztuk el, hogy lakóhelyünk környékén lévő fúrt kutak egy részét megvizsgáljuk. Iskolánk részéről ebben nagy segítséget kaptunk, mind a mintagyűjtésben, mind azok nitrátszintjének bemérésében.
4.3. Eredmények és értékelés 4.3.1. Felszíni vizek vizsgálati eredményei A téma feldolgozás során magunk is végeztünk felszíni vizekből mintavétellel vizsgálatokat, a felszíni vizek nitrát-tartalmára vonatkozóan egyrészt a helyszínen, majd a laborban Visocolor gyorstesztek segítségével. A Kapos-folyó mintázása két helyen, Dombóváron és Kurdon történt, emellett mintát vettünk a Szakcson átfolyó Faluberki-árokból. A mintavételi helyeket és eredményeinket az alábbi térképek mutatják.
4.3.2. Állattartó telepek Az általunk meglátogatott tíz állattartó telepek közül egy helyen nem a jogszabályoknak megfelelően gyűjtik a szerves trágyát, melynek okként a trágyatároló kialakításának magas költségére hivatkoztak. 1. sz kép. KE kísérleti üzem bejárása 2. sz. kép. KE trágya konténerben gyűjtése A Kaposvári Egyetem Tan- és Kísérleti Üzem szárnyas állattartó telepén fém konténerben gyűjtik a szerves trágyát, majd a központi trágyatárolóba szállítják. A nyúl állattartó telepen keletkező szerves trágyát betonozott területen gyűjtik, majd szállítják szintén a központi trágyatárolóba. Juhászat: Magyarországon általánosan elterjedt trágyakezelési technika az ún. mélyalmos tartás, a hodályokból évente kétszer megengedett időszakban viszik ki a felgyűlt almos trágyát az erre engedélyezett szántóterületre.
Szabad tartású húsmarhatartás: itt az ún. pihenődombon folyamatos szalmázás folyik, a trágya szabadon mosódik be a talajba. Nagylétszámú sertéstartó telep hígtrágyatárolása és -kezelése: ezekből a tárolókból a kezelt hígtrágyát engedélyezett területre hordják ki tartálykocsikban. Nagylétszámú sertéstelep almostrágya tárolója: szabályos tárolás a lejtősen kiképzett ún. betontálcában. A szilárd rész gravitációs erő hatására elválik a hígtrágya fázistól, amit elvezetve zárt térben (szennyvízaknában) összegyűjtenek. 4.3.3. A kijuttatott szerves- és műtrágya mennyiségek
A kijuttatott szerves trágya mennyisége (kg/t megkérdezni) az állattartóteleppel is rendelkező településeken (a NEBIH-hez beérkezett adatok alapján) hektáronként az ábrázolt három évben a legtöbb településen csökkenő tendenciát mutat. A kijuttatott műtrágya hektáronkénti mennyisége a szerves trágyához viszonyítva, mint a táblázatból is látható, jelentősen magasabb. Ennek oka, hogy az állattartótelepeken keletkező szerves trágya mennyisége nem elegendő a területek tápanyag-utánpótlásának biztosításához, így a gazdálkodók a termőföld szükségleteit csak műtrágyával tudják biztosítani.
4.3.4. Hőmérsékleti adatok elemzése A táblázatból látható, hogy az elmúlt öt évben, Dombóváron január illetve február hónapban miként alakult a fagymentes napok száma. A trágya kijuttatásának tilalmi időszaka, amely november 15-től február 15-ig tart, esetleg lerövidíthető lenne a tél végi fagymentes napok számához igazodva, így a talajterhelés kiegyensúlyozottabbá válhatna. 4.3.5. Felszíni vizek vizsgálata A felszín alatti vizekből, fúrt és ásott kutakból, az álabbi, térképen megjelölt településekről kaptunk mintát. A rózsaszínnel jelölt területek mutatják a nitrátérzékeny területek kiterjedését. Jól látszik, hogy a megengedett 50 mg/l-es határértéket nemcsak a nitrátérzékeny területekről származó víz nitrát-tartalma haladta meg (ld. Szakcs, Tamási, Döbrököz, Attala). Ez okot adhat a nitrátérzékennyé nyilvánított területek felülvizsgálatára és kibővítésére. Emellett szembetűnő, hogy Dombóvár belvárosában is jóval határérték feletti a felszín alatti vizek nitrát-tartalma. Itt azonban már nincsen mezőgazdasági művelés, sem állattartótelep, így a szennyezés oka a csatornázottság hiányában keresendő.
Mérési eredményeinket az 1. számú melléklet tartalmazza. 4.3.6. Dombóvár közműollója Dombóvár közműollójának változását az alábbi ábra mutatja. Látható, hogy az elmúlt években az ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások és a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma közötti különbség egyre kisebbé vált. Az önkormányzat célja, hogy ez a különbség a lehető legkisebb legyen, az idő előrehaladtával megszűnjön, így a közcsatorna hálózatba be nem kapcsolt lakások tulajdonosaira talajterhelési díjat vetett ki.
4.3.7. Nemzetközi adatok elemzése Az alábbi térképen az Európai Unió tagállamaiban hány számosállat-egység (LSU) jut a mezőgazdasági termelésre használt területre (UAA). A térkép alapján Magyarország a kis terhelésű országok közé tartozik. Elgondolkodtató, hogy itt, a kis terhelésű Magyarországon igen megdöbbentő, határérték feletti értékeket mértünk. Felvetődik a kérdés, vajon Belgiumban, Hollandiában vagy éppen Dániában mennyivel haladhatja meg a határértéket a nitrát-tartalom? Ha nem haladja meg, hogyan szabályozzák a trágyakezelést, hogyan érik el, hogy vizeik tiszták maradjanak? (a térkép az ec.europa.eu oldalról származik)
Forrás: a térkép az ec.europa.eu oldalról származik 5. Konklúzió és javaslat tétel A felszíni és felszín alatti nitrát szennyezés vizsgálata során a Kapos vízgyűjtő területén végzett méréseink, megfigyeléseink alapján megállapíthatjuk, hogy vizeink veszélyeztetettek. A nitrát szennyezés az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan történt, s jelenleg is tart. Területünkön és így nagy valószínűséggel Európa más országaiban is a nagylétszámú állattartás, a helytelen mezőgazdasági gyakorlat és a kommunális szennyvíz helytelen gyűjtése a felelős. Kiemelten fontos ezért a helyes mezőgazdasági gyakorlat bevezetése és gyakorlása, a szerves trágya szivárgásmentes gyűjtése, szabályos kijuttatása, a ténylegesen szükséges műtrágya kijuttatása talajvizsgálat és vetési terv alapján. A jogszabály rugalmasabbá tétele a trágya kijuttatásának tilalmi időszakát illetően a tél végi fagymentes napok számához igazodva, így a talajterhelés kiegyensúlyozottabbá válhatna.
További ösztönzők, segítség nyújtása nem csupán a talajterhelési díj kivetése útján a csatornahálózatra való rákötések növeléséhez, a közműolló zárásához. A fúrt és ásott kutak vizének további vizsgálata, a lakosság tájékoztatása a vízfelhasználással kapcsolatban. 6. Összefoglalás Nitrát szennyezés alatt a mezőgazdasági eredetű nitrogénvegyületek vizekbe, illetve környezetükbe történő közvetlen vagy közvetett bejutását értjük, melynek következtében veszélybe kerül az emberi egészség, az élővilág, a vizek rendeltetésszerű felhasználása és romlik a vizek esztétikai értéke. A projekt során a szakirodalmi adatok alapján, megfigyelések, helyszíni bejárások során, vízminták vizsgálatával végigkísértük a nitrát útját a szennyező forrásoktól a befogadókig. Szakhatóságok, egyetemek, iskolánk dolgozói és diákjai egyaránt segítették munkánkat. A felszíni vizek elemzéséhez a Kapos vízgyűjtőjén végzett mérési adatokat kértünk a Környezetvédelmi Felügyelőségektől. A talajra kijuttatott tápanyagokra vonatkozó adatgyűjtésünkhöz NEBIH-től kértünk információt, a kapott értékeket elemeztük, grafikonon ábrázoltuk. A szennyező források felmérése során a szerves trágya kibocsátást, illetve a trágyakezelési megoldásokat tíz állattartó telepen figyeltük meg. Vizsgáltuk, hogy az állattartó telepek a trágyakezelés során betartják-e a felszíni és felszín alatti vizek érdekében szükséges előírásokat. Terepi méréseinkben a felszíni vizek nitrtát-tartalmát vizsgáltuk a Kapos folyóból Dombóváron és Kurdon, illetve Szakcson a patakból. A méréseket Visocolor gyorstesztekkel végeztük a helyszínen, a laborban és a Kaposvári Egyetemen. Az ivóvízzel kapcsolatos információkat a közszolgáltatótól és a Polgármesteri Hivatalból kaptunk. A felszín alatti vizek vizsgálatakor 84 vízmintát elemeztünk, a fúrt illetve ásott kutak adataival térképen jelöltük. A felszíni és felszín alatti vizek a helytelen mezőgazdasági gyakorlat és a kommunális szennyvíz szabálytalan gyűjtése miatt egyaránt szennyeződhetnek nitráttal, mely helyi és globális problémát egyaránt jelent. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretnék köszönetet mondani felkészítő tanárnőnknek Kisvárdainé Fábián Erikának szakmai iránymutatásáért, segítségéért és áldozatos munkájáért.
Köszönjük a Családunk, ismerőseink és barátaink szeretetét, melyből erőt és kitartást merítettünk munkánkhoz. Köszönetet mondunk továbbá Kőváriné Misky Éva tanárnőnek, Kisvárdai Melinda tanárnőnek, Kocsi Imre tanár úrnak és az alábbi személyeknek, intézményeknek, szakembereknek, akik nélkül ez a dolgozat nem jöhetett volna létre: Dr. Körmendi Sándor PhD docens úr, Kaposvári Egyetem Agrár-és Környezettudományi Kar Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszék: segítség a laborvizsgálatokhoz, szakirodalmi háttér biztosításához, terepbejárás; a nyúl, csirke, marha kísérleti tanüzem üzemvezetőjének szakmai segítséget biztosított. Tövishátiné Buótyik Ilona a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának talajvédelmi felügyelőjét, aki szakirodalommal segítette munkánkat. Várszegi Gábor a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának osztályvezetője aki a Kapos vízgyűjtő területhez tartozó településeken kijuttatott tápanyagokra vonatkozóan adatokat biztosította számunkra. Magyar Eszter a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség munkatársa a Kapos vízgyűjtőjéhez kapcsolódó adatokat biztosította a szakhatóság részéről. Gaál Erzsébet a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Mérőközpont vezetője felszíni vizekről mérési eredményeket szolgáltatott nekünk. Csonka Edit Dombóvári Közös Önkormányzati Hivatal Városüzemeltetési Iroda környezetvédelmi ügyintézője az ivóvíz és csatornázottság közműollóval kapcsolatban adott számunkra információkat. Varga-Stadler Gábor ügyvezető és Fodor Balázs környezetmérnök, akik a volt Dombóvár és Környéke Víz-és Csatornamű Kft. (jelenleg DRV) ivóvíz-ellátással kapcsolatos szakirodalommal segítette munkánkat. Bauer Mihály Tolna Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala Járás Népegészségügyi Intézeténél egészségfejlesztési munkatársa (Dombóvár) az ivóvízzel kapcsolatban szakirodalmi anyagban adott útmutatást. Kósa Kft. széleskörű tájékoztatást adott nekünk a mezőgazdasági gyakorlattal kapcsolatban. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Hajdú Zoltán (2009): Ivóvízkutak nitrátszennyeződése a Nyárád vízgyűjtőjében. Doktori értekezés tézisei. Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő. 2. Springall, Helen - Job, David - Jackson, Edward - Townsend, Sue (1991): Nitrate. Environment and Health. Shrewsbury, Field Studies Council (A nitrát. Környezet és egészség). Fordította: Szabó Judit. 3. Hajdú Zoltán (2009): Ivóvízkutak nitrátszennyeződése a Nyárád vízgyűjtőjében. Doktori értekezés. Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő. 4. Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült (2008): Az állattartás környezeti hatásai, helyzete és viszonya a hazai és eu1 szabályozáshoz. Szerződésszám: VKSZI/188/2008 GreenCapital-4/2008 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa" az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával. 5. Mészáros György (2005): Környezetkímélő szerves trágya kijuttatás. Kapcsolódó intézkedések: Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és állathigiéniai előírásainak
való megfeleléséhez nyújtott támogatás; Agrár-környezetgazdálkodási támogatás. Tanácsadási füzetek a nemzeti vidékfejlesztési terv intézkedéseihez. III. Füzet. Gödöllő 6. Mathieu Sebilo,Bernhard Mayerb, Bernard Nicolardot, Gilles Pinay, André Mariotti Edited by Peter M. Vitousek, Stanford University, Stanford, CA, and approved September 9, 2013 (received for review March 26, 2013). (A nitrogén műtrágyák évtizedekig fertőzhetik a felszíni és felszín alatti vizeket. 2013. november 05., 11:34 NAK/Science Daily) 7. Dr. Ijjas István (2002): Mezőgazdasági vízgazdálkodás az európai unióban. Egyetemi jegyzet. A jegyzetsorozatot szerkesztette: dr. Szlávik Kajos Készült az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztály megbízásából a Mezőgazdasági vízgazdálkodás szakirányú továbbképzéshez a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara részére. 8. Európai Unió (2010 január): Az EU nitrátokról szóló irányelve. http://ec.europa.eu/environment/water/water-nitrates/index_en.html 9. Európai Unió (2015): Vízvédelem és vízgazdálkodás. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191 193. cikke. 10. 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0800059.fvm 11. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának ütemterve és munkaprogramja 2013-2015. Vitaanyag. www.vizeink.hu 12. 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről. http://www.aquadocinter.hu/themes/vki_hirek/hatteranyagok_2005/jogi/49_2001_korm_r end.pdf 13. 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0600027.kor 14. Dr. Csonki István (2014): Jelentős vízgazdálkodási kérdések. 1-12. Kapos vízgyűjtőgazdálkodási tervezési alegység. Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Székesfehérvár.