A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A GABONANÖVÉNYEK MINŐSÉGÉRE, ÉLELMISZER BIZTONSÁGRA

Hasonló dokumentumok
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS MÓDSZEREI A VÍZFELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSÉRE

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Jolánkai Márton: Klímaváltozás a Kárpát-medencében - tények és lehetőségek

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

Az évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

Korlátok és lehetőségek igények, eszközök, módszerek a kárenyhítésben

GOP

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Az aszály és a globális melegedés hatása az élelmiszeripari nyersanyagellátásra és a kertészeti termékek tárolására

Döntéstámogatási rendszerek a növénytermesztésben

AGROÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSA A FŐBB GABONANÖVÉNYEINK FUZÁRIUM FERTŐZÖTTSÉGÉRE ÉS MIKOTOXIN TARTALMÁRA

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS november 27 28

Borászati technológia I.

A KUKORICA CSEPEGTETŐ SZALAGOS ÖNTÖZÉSE

Vajdasági vízhiány probléma

Alpha-Vet Kft. sajtóanyag

A hazai és világ kukoricatermesztés eredményességét befolyásoló globális problémák.

VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR-SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

Globális változások lokális veszélyek

Magyarországon. A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra. Molnár András, Zubor-Nemes Anna, Lőrincz Katalin, Fogarasi József, Kemény Gábor

Budapest, május 9.

Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

AZ ALFÖLDI KÖRNYEZET ÉS TÁJ AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, december 10.

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

ÉGHAJLAT. Északi oldal

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

GOP

A nagy termés nyomában. Mezőhegyes, szeptember 11.

Az MVH tapasztalatai a szója termeléshez kötött támogatásról

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció

Kukorica Ukrajnában: betakarítási jelentések rekord termelésről számolnak be

Dr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, február

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Az éghajlatváltozás hatásai, az alkalmazkodás és mitigáció lehetőségei, energetikai kérdések

ÖkoPosta: a jövőnek címezve. Klímavédelmi kihívások, globális jelenségek és hatásaik

10 rémisztő tény a globális felmelegedésről

A jövő éghajlatának kutatása

Klimatikus tényezők. 1, fényviszonyok 2, hőviszonyok 3, nedvességviszonyok 4, levegő

termesztéstechnológia III.

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

Bugát Pál XXXIII. Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő Döntő, Földrajz

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) A növénytermesztés természeti környezete

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

Hidrometeorológiai értékelés Készült január 27.

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

LIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

Az embert és szőlőt próbáló 2014-es évjárat

Földesi László - Dr. Nagy Sándor Gödöllő,

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági vízgazdálkodást segítő fejlesztési források

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Az aszálymegfigyelés tapasztalatai a DriDanube projektben. Bíróné Dr. Kircsi Andrea éghajlati szakértő

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Hazai gyepek szénmérlege eltérő időjárású években

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

A talaj nedvességének alakulása a Dél-Alföldön 2014-ben, automata nedvességmérő állomások adatai alapján. Benyhe Balázs ATIVIZIG

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Az erdei avar széntartalmának becslése

MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT

előrejelzések 2050-ig

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

G L O B A L W A R M I N

Lombtrágyázási technológiák

Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

Az öntözés társadalmi megítélése

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Tavaszi Dél-Alföldi Fórum

A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem

MAGYAR NÖVÉNYVÉDŐ MÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYORVOSI KAMARA Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezet. Hajdú-Bihar Megye növényvédelmi időszakos helyzetképe

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

Az almatermesztés időjárási

GÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, KISMÁNYOKY TAMÁS egyetemi tanár,

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

NEMZETKÖZI TÖREKVÉSEK GLOBÁLIS CÉLOK

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

Megvalósított ígéretek - fókuszban a KWS új kukorica hibridjei

Levegőminőség védelem

A VÍZ ÉS A VÁROS. Dezsényi Péter

Vízgyűjtők távérzékelésen alapuló mezőgazdasági biomassza és aszálykockázati értékelése

Aszálykárok csökkentése biobázisú talajadalék felhasználásával. Záray Gyula professor emeritus

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Átírás:

40. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Budapest 2014. november 20-21. A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A GABONANÖVÉNYEK MINŐSÉGÉRE, ÉLELMISZER BIZTONSÁGRA Jolánkai Márton Tarnawa Ákos Horváth Csaba Szent István Egyetem

A Kárpát-medence

Magyarország területének több mint 80 %-át% agroökoszisztémák alkotják 18,2 48,3 18,9 11,3 3,2 szántó kert gyep erdő egyéb Mezőgazdasági alkalmasság Környezeti érték Földhasználati meghatározottság

Az EU Zöld könyv megállapításai és intézkedései alapját az IPCC A2 scenario képezi. Ez Magyarország esetében az évszázad végére 3-3,5 C fokos hőmérséklet emelkedést, valamint -5 - +5 %-os csapadék változást prognosztizál az 1961-1990-es időszakhoz képest.

Klimatikus adottságok Éves átlagos csapadék Éves átlaghőmérséklet Tengerszint feletti magasság Vegetációs idő hőösszege Szárazanyag termelés Fotoszintetikusan aktív sugárzás Hóborított napok száma 580 mm 11 o C 78-1014 m 1280-1465 o C 8,3-17,6 t/ha/év 1518-1612 MJ/m 2 41 nap/év

Magyarország havi átlaghőmérsékleti és csapadék adatai Forrás: OMSZ, ( o C, mm) 25 20 15 10 5 70 60 50 40 30 20 0 10 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII -5 0 40 éves hőmérsékleti átlag I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 40 éves csapadék átlag

A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar közvetlenül, és részben közvetve, pontosabban áttételeken keresztül ki van téve az időjárási hatásoknak. A jelenlegi problémák igen sokrétűek, de alapjában véve két nagyobb csoportba lehet őket sorolni:

(1) A klímaváltozással kapcsolatos jelenségek; szárazodás, aszály, szélsőséges meteorológiai jelenségek, hőmérsékleti anomáliák fagyok, hőségnapok, extrém időszakok tartama; csapadék özönvízszerű esők, jégesők, sárlavinák; légmozgás viharok, széllökések; megváltozott radiáció és annak következményei. 1961 1990 2001 2030

(2) Gazdasági, társadalmi, szakpolitikai eredetű problémák, amelyek a meteorológiai jelenségekkel szemben általában, a klímaváltozás hatására fokozódó problémákkal szemben pedig különösen negatívan hatnak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar alkalmazkodóképességére.

Néhány példa az időjárási tényezők által okozott növénytermesztési változásokra

A talajvízszint változásai

Talajdegradációs folyamatok

Fajok migrációja A Diabrotica virgifera terjedésében pl. az 1999. sajátságos évjárat a teljes Dunai Alföld meghódítását eredményezte.ebben az évben az aszályos tavaszt egy igen nagy csapadékú nyár követte. A kukoricabogár számára ez teremtett lehetőséget, hogy az addigi csak Dél- Magyarország keskeny sávjában megjelenő rovar egy év leforgása alatt a teljes Dunai Alföldet birtokba vegye. Az egyes gyomfajok borítottságbeli különbségének sorrendiségében változások következtek be. Ilyen pl. az Ambrosia artemisiifolia és a Cirsium arvense térhódítása, aminek egyrészt klimatikus (a gyomfajok vízreakciója, illetve az ezzel összefüggő szárazságtűrés), illetve agrotechnikai okai vannak. Ambrosia artemisiifolia Cirsium arvense

Herbológiai tapasztalatok A konkoly Agrostemma githago lényegében eltűnt, ugyanakkor a pipacs Papaver rhoeas felszaporodott hazánkban a klímaváltozékonyság következtében. Czimber et al 2004 Czimber et al 2004 Az átlaghőmérséklet 1 C fokos növekedése mediterrán gyomfajok betelepülését okozta. Ilyen a máriatövis Silybum marianum, vagy a dél-olasz Chrysanthemum segetum Czimber et al 2004 Czimber et al 2004

Az éves csapadék mennyisége, és a búza termésének és minőségének alakulása Nagygombos 1996-2010 év csapadék, mm termés, fehérje, % Farinográfos tha -1 érték Nedves sikér, % Hagberg esésszám 1996 544 4,08 15,8 89,7 37,8 339 1997 407 2,88 13,2 50,4 30,5 213 1998 725 6,21 11,5 70,7 27,4 278 1999 837 2,87 14,3 47,4 32,2-2000 344 3,32 11,6 44,4 28,3 188 2001 706 5,28 12,0 51,6 27,5 295 2002 426 4,34 17,2 62,4 38,4 362 2003 442 3,47 17,6 63,3 36,8 370 2004 463 6,06 15,3 58,8 29,9 296 2005 705 5,72 14,3 50,9 30,1 282 2006 593 7,11 15,4 54,8 33,7 346 2007 545 5,21 18,1 62,6 38,8 420 2008 612 7,82 13,2 54,1 28,8 349 2009 623 6,55 12,2 58,3 32,7 293 2010 847 3,87 14,5-32,3 -

Az éves csapadék mennyisége, és a kukorica termésének és minőségének alakulása Nagygombos 2002-2010 év Csapadék, mm termés, tha -1 Fehérje, % keményítő, % olaj, % rost, % 2002 426 5,44 9,2 63,5-4,4 2003 442 4,12 7,63 72,2-4,35 2004 463 5,60 8,43 68,8-4,87 2005 705 5,22 7,1 74,5-3,96 2006 593 7,40 6,7 74,1 4,6 3,84 2007 545 8,24 8,5 65,8 4,7 5,8 2008 612 6,28 7,9 64,3 4,6 3,4 2009 623 7,34 6,8 63,3 4,2 2,1 2010 847 4,09 8,2 70,5 4,4 -

A búza és a kukorica termésátlagának alakulása, t/ha KSH, 2008-2014

A búza és a kukorica összes termésének alakulása, millió t KSH, 2008-2014

Az éghajlatváltozás egyik gyakori kisérője a takarmány és az élelmiszer szennyeződése. A mikotoxinok egyes gombás (pl Fusarium sp) megbetegedések másodlagos metabolitjai, amelyek kialakulása nagymértékben időjárásfüggő, és amelyek manifesztációja nyomon kísérhető a táplálékláncban Source: AASW 2009

Az élelmiszermérgezések bakteriális, toxin eredetű, virális, parazita, vagy prion által okozott megbetegedések, amelyek évente mintegy 7 millió ember halálát okozzák. Az epidémia szorosan összefügg a technológiai folyamatokkal. A kép a Salmonella typhimurium képét mutatja be. 2012.

A szárazság okozta terméscsökkenés mérséklésének lehetőségei Biológiai alapok fejlesztése Termesztéstechnológia alkalmazkodóképesség növelése szárazságtűrés vízhasznosítás Vízmegőrző talajművelés A talaj szerves anyag készletének megőrzése Megfelelő tápanyag utánpótlás Öntözés javítása új fajták előállítása Forráss Veisz Ottó és Varga Balázs

Növényélettani esélyek a klímaváltozás során A tenyészidő kitolódása (pl.+100 FAO szám 2 o C változására, kukorica esetében) Fotoszintézis klorofilll széndioxid + víz + energia = szénhidrát + oxigén Gazdasági növények fotoszintetikus aktivitásának megnövekedése nco 2 + nh 2 O + light (CH 2 O)n + no 2

Növénytermesztési esélyek a klímaváltozás során Szárazságtűrő növényfajták nemesítése Víz és széntakarékos talajművelési módszerek alkalmazása

Esőztető öntözés Barázdás öntözés Lineár Lutz kerék Árasztásos öntözés Csepegtető öntözés

Közös feladatunk: Avoiding the unmanageable, managing the unavoidable Elkerülni a kezelhetetlent, és kezelni az elkerülhetetlent John Schellnhuber 2006

Köszönöm megtisztelő figyelmüket