Mongol játékok és versenyek
Kôrösi Csoma Kiskönyvtár 27. Szerkeszti: Ivanics Mária
Mongol játékok és versenyek Szerkesztette: Birtalan Ágnes A Akadémiai Kiadó, Budapest
Megjelent a mongol állam megalapításának 800. évfordulóján, a Magyar Tudományos Akadémia és a Berzsenyi Dániel Fôiskola támogatásával. Lektorálta SÁRKÖZI ALICE SZÖLLÔSY GÁBOR URAY KÔHALMI KATALIN ISBN 963 05 8393 3 ISBN 978 963 05 8393 0 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akkrt.hu www.szakkonyv.hu Elsô magyar nyelvû kiadás: 2006 Birtalan Ágnes (szerk.) 2006 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary
Elôszó Jelen kötetünk a mongol népek játékainak és versenyeinek bemutatásával bepillantást enged a belsô-ázsiai népek mûveltségének egy olyan részébe, mely egyetemes jellegû a nomádság körében. A játékok közül a csigacsont- (asztragalosz) játék és a hozzá kötôdô jóslás évezredek óta ismert és forrásokban is adatolt. A csigacsonttal nemcsak gyermekek, hanem felnôttek is játszanak, elsôsorban ügyességi játékokat, melyek hagyományosan a harci felkészülés részét képezték. Birtalan Ágnes tanulmányában rendszerezi az ismert csigacsontjátékokat és kitér a csont szakrális szerepére is. A csigacsont jósló szerepének mitikus hátterérôl és a dörwön berx, a négy nehéz jóslás pontos leírásáról Sultan Anar cikke szól. Csornai Kovács Tamás mongóliai terepmunkája során egy új, eddig nem kutatott témát, a nomád játékkultúra városi továbbélését tanulmányozta. A férfiak három versenyével, a lóversennyel, a birkózással és az íjászattal foglalkozik a többi hat tanulmány. Stefan Krist a burját versenyjátékok (sur xarban) történelmi és politikai jelentôségét elemzi terepmunkája és források vizsgálata alapján. A lóverseny szabályairól és a hozzákapcsolódó folklórról szól Rákos Attila cikke. Az íjászattal két tanulmány foglalkozik, Kun Péter a hagyományos íjászversenyek, a mongol íj és a nyíl bemutatását tûzte ki célul, míg Varga Ferenc az elmúlt években végzett terepmunkáját összegezve a szakirodalomban elsôként mutatja be napjaink íjkészítési hagyományait. A birkózásról Barta Zsolt készített történeti és folklór anyagokon alapuló összegzést, míg Kovács Attila Endre és Nagy Tamás a mai birkózósportot mutatja be. 5
Jelen kötetben tárgyalt témáink részét képezik a Belsô-ázsiai Tanszéken folyó hagyományosmûveltség-oktatásnak, melyek összegzô bemutatásának ötlete Terebess Gábortól származott. Könyvünk újragondolja, új megközelítésben tárja olvasói elé a nomád mûveltség e fontos részét, s olyan terepkutatások eredményeit is bemutatja, melyek most elôször kerülnek közlésre. Birtalan Ágnes 6
Rövidítésjegyzék és átírási útmutató bask. baskort, baskír BRS eremisov, Burjatsko russkij slovar 1 csag. csagatáj dörw. dörwöd (dörböt) DTS Drevnetjurkskij slovar halha halha 2 kalm. kalmak, kalmük kaz. kazak kirg. kirgiz KIRS Judahin, Kirgizsko russkij slovar Kom. W Grönbech, Komanisches Wörterbuch Kôhalmi U. Kôhalmi Katalin: A steppék nomádja lóháton, fegyverben KRS Muniev, Kalmycko russkij slovar kum. kumuk MED Lessing, Mongolian English Dictionary mong. írott, vagy klasszikus mongol MXT Cewel, Mongol xeln tow tailbar toli nog. nogaj ojr. beszélt ojrát ótör. ótörök 1 A szótárak részletes bibliográfiai adatait l. az egyes tanulmányok végén. 2 A tanulmányok legtöbb mongol nyelvi adata a Mongol Köztársaság irodalmi és köznyelvét adó halha nyelvbôl származik; ahol a nyelv nincs külön jelölve, ott mindig halha alakról van szó. 7
Qobl. STD szkr. tat. tib. TRS TUT tuv. türkm. var. Qoblandï batïr eposz Akdikmen, Standard Turkish Dictionary szanszkrit tatár tibeti Tenißev, Tuvinsko russkij slovar Tïba ulustuƒ tooldarï tuva türkmen variáns A különbözô mongol és török nyelvekbôl idézett szavakat és kifejezéseket szövegközi helyzetben a könnyebb olvashatóság érdekében latin betûs átbetûzéssel adtuk meg. A szerzôk többsége a hosszabb szövegközi idézeteket is átbetûzésben közli. A mongol és török szavak latin betûs átírásában elôforduló, a magyarban nem használatos vagy eltérô hangértékû jelek a következôk: º nyílt e magyar cs-hez hasonló hang ï mély hangrendû i veláris zöngés réshang magyar dzs-hez hasonló hang j magyar dz-hez hasonló hang ƒ veláris orrhang, mint pl. a magyar hang -szóban s magyar sz magyar s-hez hasonló hang ß magyar s w két ajakkal ejtett v x veláris zöngétlen réshang (erôs h, mint az oroszban) y magyar j kakuminális n 8
A magánhangzók feletti vízszintes vonal (pl. xaw áxai) az adott hang hosszúságára utal. A fentieken kívül más betûk hangértéke is eltérhet kissé a magyarétól, de ez a különbség a megértést nem zavarja. A nép- és helyneveket többnyire magyaros átírásban közöljük, zárójelben megadva a tudományos átírást. 9