Szöveg- szerkesztés 1
Tartalomjegyzék Szöveg- szerkesztéstartalomjegyzék... 1 Tartalomjegyzék... 2 1.Az Office programcsomag... 4 1.1.Az Office programcsomag elemei... 4 2. Általános szövegszerkesztési ismeretek... 5 3. A Word... 6 3.1. A Word indítása... 6 3.2. A Word ablak felépítése... 6 3.2.1.Címsor... 6 3.2.2. Menüsor... 6 3.2.3. Eszköztárak... 6 3.2.4. Vonalzó... 6 3.2.5. Gördítősávok... 7 3.2.6. Nézetek... 7 3.2.7. Állapotsor... 7 3.2.8.Dokumentumnézetek... 7 3.3. A Word dokumentum felépítése... 7 3.4. Fájlműveletek... 7 3.4.1.Új dokumentum létrehozása... 9 3.4.2. Dokumentumok mentése... 9 3.4.3.Meglévő dokumentum megnyitása... 9 3.5. Szövegbevitel, törlés, javítás... 11 3.5.1.A szöveg begépelése... 11 3.5.2. A billentyűzet szerepe... 11 3.5.3. Felülíró és beszúró üzemmódok... 11 3.5.4. A bekezdések szerepe... 12 3.5.5. A kijelölés... 12 3.6. Másolás, mozgatás... 13 3.6.1. Másolás... 13 3.6.2. Mozgatás... 13 3.6.3. fogd és vidd... 13 3.6.4. menük használata... 13 3.6.5. Eszköztár segítségével... 13 3.6.6. Gyorsbillentyűkkel... 14 3.7.Szövegrészek törlése... 14 3.7.1.Visszavonás... 14 3.8. Keresés, csere... 14 3.9.Karakterformázás... 15 3.9.1. menü segítségével:... 15 3.9.2. formázó eszköztár segítségével:... 15 3.9.3.A betűk alapvető tulajdonságai:... 16 3.9.4.Egyéb tulajdonásgok... 17 3.9.5. Térköz és pozíció... 17 3.10. A szöveg nyomtatása... 18 3.10.1.Nyomtatási kép... 18 3.10.2. A nyomtatás beállítási lehetőségei... 18 3.11.Oldalbeállítások... 19 3.11.2. A papírméret megadása... 20 3.11.3. Elrendezés... 20 3.12.Bekezdésformázás... 20 3.12.2.Behúzások... 22 3.12.3.Térköz... 23 3.12.4.Sorköz... 23 3.12.6.Felsorolás és számozás... 24 3.12.7.Tabulátorok... 25 3.12.8.Szegély és mintázat... 26 3.12.9.Iniciálé... 27 3.13.Táblázatok... 28 3.13.1.Táblázat készítése:... 28 2
3.13.2.A táblázat tulajdonságainak változtatása:... 29 3.13.3.Kijelölés táblázatban... 30 3.13.4.Táblázat felosztása... 30 3.13.5.Táblázat vagy táblázatrész törlése... 30 3.13.6.Formázás... 30 3.13.7.Táblázat automatikus formázása... 31 3.13.8.Szegély és árnyékolás a táblázatban... 31 3.13.9.Cella felosztása... 31 3.13.10.Számítások a táblázatban... 31 3.14.Oldaltörés és szakasztörés, hasábok... 32 3.14.1Szakasztörések típusai... 32 3. 14.2.Oldaltörés... 32 3.14.3.Oldal- és szakasztörés törlése... 32 3.14.4.Hasábok létrehozása... 32 3.14.5.Hasábtörés beillesztése... 34 3.15. Élőfej és élőláb... 34 3.15.1.Élőfej és élőláb létrehozása... 34 3.15.2.Eltérő élőfej létrehozása az első oldalon... 34 3.15.3.Eltérő élőfej létrehozása páros és páratlan oldalakon... 35 3.15.4.Fejezetenként vagy szakaszonként eltérő élőfej és élőláb... 35 3.15.5.Élőfej és élőláb törlése... 35 3.16. WordArt... 36 3
1.Az Office programcsomag 1.1.Az Office programcsomag elemei Az Office egy irodai programcsomag, amely több összetevőből áll. Ezek az összetevők egy irodai munkát könnyítő egységcsomagban vannak. Több változata is létezik. A korábbi Windows-os rendszerekhez is készült. A Word az Office csomag talán legtöbbet használt, és a legsokoldalúbb tagja. Szöveg- és kiadványszerkesztésre használható, helyesírás-ellenőrző eszközökkel bővített alkalmazás, amely természetesen rendelkezik a szövegszerkesztők megszokott lehetőségeivel (betűtípus-váltás, szövegmozgatás, másolás, stb.), de megoldható benne a táblázatkészítés, rajzolás, szervezeti diagram készítése, WordArt, stb. Lehetőségünk van a Word használatára az elektronikus levelezésben is. Az Excel az Office csomag táblázatkezelő alkalmazása. Használatát megkönnyítik a különböző táblázatok készítésére használható varázslók, a helyesírás-ellenőrzés, automatikus javítás, számolás és kiegészítés, valamint a könnyű programozhatóság. A PowerPoint bemutató-készítő programmal tetszetős, akár multimédia elemeket (kép, hang, mozgókép) is tartalmazó előadás készíthető. Hatékony formázóeszközeivel háromdimenziós hatásokat érhetünk el, továbbá bőséges ClipArt áll a rendelkezésünkre. A bemutatóink ezáltal diavetítésekhez válnak hasonlóvá, ahol azonban nem állóképeket, hanem tetszőleges animációkat végző, és hangokat adó diákat láthatunk. A diák a bemutató alatt automatikusan vagy a felhasználó utasítására egymást váltják a képernyőn. Az Outlook alkalmazás az Office azon eszköze, amellyel munkánkat megszervezhetjük, határidőnaplót, naptárat használhatunk és elektronikus levelezésünket lebonyolíthatjuk. Az Office Indítópult megkönnyíti az Office alkalmazások és más telepített programok elindítását. Az Office Iratgyűjtő nemcsak az összetartozó dokumentumok, munkafüzetek, bemutatóanyagok egy helyen tartását teszi lehetővé, de kinyomtathatjuk az iratgyűjtő dokumentumait azonos élőfejjel és élőlábbal, vagy megtekinthetjük a teljes iratgyűjtő nyomtatási képét is. Az Access az Office Professional kiadásában megtalálható, relációs adatbáziskezelőalkalmazás. 4
2. Általános szövegszerkesztési ismeretek A szöveg- és kiadványszerkesztő programok jelentik a számítógépek világában az írógépet: a felhasználó számára biztosítják, hogy akár egész könyvnyi szövegeket gépeljen be, tördeljen és nyomtasson; a szöveg tartalmazhat ábrákat, táblázatokat is. A begépelt szövegeket tördelni lehet, akár egészen bonyolult lapszerkezeteket is ki lehet alakítani: fejlécek és lábjegyzetek, margók és lapszámozás egyaránt a szövegszerkesztők fegyvertárába került. Ha gépelés közben valami hiba történik, a szövegszerkesztővel természetesen javítani is lehet, ha pedig egy a szövegben ki kell cserélni egy szót, általában erre is van lehetőség, a teljes szöveg többszöri teljes átolvasása nélkül. A szövegszerkesztés és -előkészítés közben a számítógép memóriájában vagy háttértárolóján van és csak a kész, tördelt anyagot kell kinyomtatni, szükségtelen a félkész anyagok nyomtatása miatti papír-pazarlás. Az új szövegszerkesztők már arra is képesek, hogy a kész, nyomtatásra váró szöveget még egyszer átvizsgálják és a helyesírási hibáit kijavítsák, vagy gyakori szóismétlések esetén szinonimákat találjanak az ismétlődő szavak helyett. A szövegszerkesztő programok előnye az írógépekkel szemben, hogy a bevitt szöveget könnyebb javítani, a felhasználó pillanatok alatt többféle tördelésben is megnézheti munkáját, és nyomtatóján azonnal kérhet kinyomtatott példányt. Attól függően, hogy milyen környezetben futnak, a szövegszerkesztő programok többféle módon is megjeleníthetik a szerkesztett szöveget. A WYSIWYG jellegű programok elterjedésével a szövegszerkesztők lehetőségei is bővültek: a felhasználó sokféle általában TrueType betűtípus közül választhatja ki a számára megfelelőt; a változás azonnal jelentkezik a képernyőn is, csakúgy, mint bármilyen változtatás a dokumentumon. Lehetővé teszik stíluslapok használatát: beállított betűtípusok, sortávolságok, margók egy-egy bekezdés számára. Hasonló jellegű bekezdéseknél nem kell újra meg újra elvégezni ugyanazokat a beállításokat, elegendő elővenni az elmentett stíluslapot. Ezen a ponton a szövegszerkesztés és a kiadványszerkesztés már erősen egybemosódik. A kiadványszerkesztő programokat főként manapság egyre nehezebben lehet elhatárolni a szövegszerkesztőktől. Talán azt mondhatnánk, hogy egy kiadványszerkesztő program nem biztosít annyi funkciót a szöveg szerkesztésére, mint egy valódi szövegszerkesztő, csupán a leglényegesebb lehetőségek találhatóak meg benne, és ehelyett inkább a tördelés terén nyújt sokat. Ez régebben igaz is volt, újabban azonban már nem vagy egyre kevésbé. A szövegszerkesztő és a kiadványszerkesztő programok közelítenek egymás felé, átveszik egymás funkcióit és kialakulnak olyan hibridek, amelyekre azt mondhatjuk, hogy egyszerre szöveg- és kiadványszerkesztők, mivel mind a szöveg bevitelének, formázásának terén, mind pedig a teljes szöveg tördelésének terén professzionális lehetőségeket adnak. 5
3. A Word 3.1. A Word indítása A Word szövegszerkesztőt a Start menü Minden programok Microsoft Word parancsikonra kattintva indíthatjuk el, vagy a Windows Intézőben egy Word dokumentumra való dupla kattintással. 3.2. A Word ablak felépítése 3.2.1.Címsor az aktív dokumentum címét mutatja; valamint a bal oldali Word ikonnal és a jobb oldali kis méret, teljes méret, bezárás ikonokkal a programablakkal végezhetünk műveleteket. 3.2.2. Menüsor az aktív dokumentumban használható parancsok csoportjai; valamint a bal oldali Word ikonnal és a jobb oldali kis méret, teljes méret, bezárás ikonokkal az aktív dokumentumablakkal végezhetünk műveleteket. 3.2.3. Eszköztárak a leggyakrabban használt műveletek ikonjai. A Word több eszköztárral rendelkezik, de általában egyszerre két-háromnál többre nincs szükségünk. Ha meg akarjuk tudni, mit tehetünk egy gombbal az eszköztáron, az egérrel fölé állva megjelenik annak funkciója. Az eszköztárakat tetszés szerint megjeleníthetjük, vagy bezárhatjuk. Az eszköztár megjelenítéséhez válasszuk a Nézet menü Eszköztárak parancsát és válasszuk ki a szükséges eszköztárat. Az eszköztárakat a programablak területén bárhol elhelyezhetjük, szürke területükön megfogva az egérrel mozgathatjuk őket, rögzíthetjük az ablak szélein, alján, vagy tetején is. 3.2.4. Vonalzó a dokumentum és részeinek méretét mutatja; egy fehér és két szürke részből áll. A fehér terület a teljes oldal, a kis mutatók (ún. csúszkák) pedig az aktuális bekezdés margóját mutatják, itt láthatóak a tabulátorok is. 6
3.2.5. Gördítősávok ha az aktív dokumentum nem fér el az ablakban, a kilógó területeit a gördítősávokkal tehetjük láthatóvá. 3.2.6. Nézetek a programablak bal alsó sarkában látható gombokkal egyszerűen válthatunk a dokumentum megjelenítési módjai, nézetei (Normál, webes megjelenítés, Nyomtatási elrendezés nézet, Tagolás) között. Ezeket a parancsokat a Nézet menüből is elérhetjük. 3.2.7. Állapotsor az állapotsor mutatja a kurzor aktuális pozícióját (oldal, sor, betű), valamint a szövegszerkesztő üzemmódját (makrórögzítés, korrektúra, kijelölés bővítése, felülíró mód), amelyet kétszeres kattintással változtathatunk meg, valamint a nyelvi ellenőrzés állapotát. 3.2.8.Dokumentumnézetek Leggyorsabban normál nézetben szerkeszthetjük szövegünket, ekkor azonban a képernyőn nem száz százalékosan azt látjuk, amit majd a nyomtatáskor fogunk. Ha ezen segíteni szeretnénk, alkalmazhatjuk a Nyomtatási elrendezés nézetet, amely valósághűbben mutatja be a dokumentumot. A méretekben való eligazodásnál segít a vonalzó. A nagyobb terjedelmű dokumentumokban való eligazodást segíti a Tagolás nézet, amelyben könnyen helyezhetünk át vagy törölhetünk fejezeteket. 3.3. A Word dokumentum felépítése A Word dokumentumokban az alábbi szintek különböztethetőek meg: 1. fődokumentum (ha van ilyen) 2. dokumentum 3. szakasz 4. bekezdés 5. mondat 6. szó 7. karakter 1. Miben másabb a Word ablak egy általános Windows ablaknál? 2. Miért hasznos a vonalzó? 3. Milyen nézetet választanál akkor, ha a nyomtatáskor várható képet szeretnéd a képernyőn látni? 4. Milyen részei vannak a szövegnek a Wordben? 3.4. Fájlműveletek A számítógépek minden adatot - így a szöveges dokumentumokat is - valamilyen háttértárolón - általában valamilyen mágneslemezen - tárolnak el a hosszú távú megőrzés céljából. A dokumentumok szerkesztését a számítógép a memóriában látja el, de ahhoz, 7
hogy később is visszakereshessük dokumentumainkat, és hosszú távon dolgozhassunk velük, szükséges azokat lemezes állományokként kezelnünk. 8
3.4.1.Új dokumentum létrehozása Ha elindítjuk a Word szövegszerkesztőt, automatikusan létrejön egy új, üres dokumentum, amellyel dolgozhatunk. Ha emellett szeretnénk új dokumentumot nyitni, megtehetjük: 1, a Fájl menü Új dokumentum parancsával 2, a CTRL+N billentyűkombinációval 3, az eszköztár ikonjára kattintva. A létrehozott új dokumentumunk nincs még lemezen, ahhoz, hogy ez megtörténjen, később el kell mentenünk. 3.4.2. Dokumentumok mentése Az általunk szerkesztett dokumentumokat, ha nem csak nyomtatni akarjuk, akkor a munka befejeztével, de ajánlott - az áramkimaradás vagy egyéb hibák okozta adatvesztés elkerülése érdekében- közben is gyakran lemezre menteni. Ez azt jelenti, hogy a szerkesztés aktuális állapota a lemezre kerül olyan formában, hogy később is dolgozhatunk vele. A mentést megtehetjük: 1, a Fájl menü Mentés parancsával 2, a CTRL+S billentyűkombinációval 3, az eszköztár ikonjára kattintva. Ha korábban még nem mentettük ki dokumentumunkat, a számítógép nem tudja, hogy milyen nevű állományhoz tartozzon hozzá, és melyik lemez melyik könyvtárába helyezze el, ezért ilyenkor megjelenik egy párbeszédpanel, amelyen ezeket az adatokat megadhatjuk, majd az Mentés nyomógomb választásával a mentés megtörténik. Amennyiben korábban már mentettünk, akkor az újbóli mentéskor már nem kell megadni a fenti adatokat. Ha dokumentumunkat más néven, más könyvtárba, vagy más lemezre is ki szeretnénk menteni, akkor ezt a Fájl menü Mentés másként... pontjának kiválasztásával tehetjük meg. Ekkor megjelenik egy fenti típusú párbeszédablak, és megadhatjuk, hova mentse el a gép dokumentumunkat. 3.4.3.Meglévő dokumentum megnyitása Ha nem egy teljesen üres dokumentumot szeretnénk létrehozni, és újonnan megírni, hanem egy meglévőt tovább szerkeszteni, vagy kinyomtatni, az állomány-megnyitást kell alkalmaznunk. Ekkor a háttértárról bekerül a számítógép memóriájába (és a képernyőre is) az adott dokumentum. A megnyitást : 1, a Fájl menü Megnyitás parancsával 2, a CTRL+O billentyűkombinációval 3, az eszköztár ikonjára kattintva. 9
Ekkor megjelenik egy állomány-kiválasztó párbeszédpanel, ahol kijelölhetjük, melyik dokumentumot szeretnénk megnyitni, majd az Megnyitás gomb megnyomása után a megnyitás megtörténik, hatására a képernyőn megjelenik a dokumentum szövege. Dokumentum bezárása Ha egy dokumentummal való munkánkat befejeztük, célszerű azt bezárni, hogy ne foglalja a számítógép memóriáját. Ezt a CTRL+F4 billentyűkombinációval vagy a Fájl menü Bezárás pontjával kezdeményezhetjük. Ha a legutóbbi változtatás óta nem mentettük el a bezárni kívánt dokumentumunkat, a program rákérdez, hogy kívánjuk-e a változtatásokat kimenteni. Ekkor szándékunknak megfelelően válaszolhatunk a számítógépnek igen válasz esetén menti a változásokat, nem válasz esetén a változtatások elvesznek mégsem válasz esetén kilép a bezárás eljárásból. Ha hibásan változtattuk a szöveget, és meg akarjuk őrizni az eredeti dokumentumot, akkor a bezárás nem válaszával lépjünk ki. Ha nem tudjuk, hogy jó-e a bezárni kívánt dokumentum, a MÉGSEM lehetőséggel lépjünk vissza a szerkesztésbe, és a mentés másként eljárással tegyük lehetővé, hogy a régi és az új változat is tárolódjon. 1. Milyen módon tudsz új dokumentumot létrehozni? 2. Az eszköztár hogyan segít a mentésben? 3. Milyen gyorsbillentyű van a megnyitáshoz? 1. Írj egy rövid szöveget! 2. Mentsd el a szöveget! 3. Lépj ki a szövegszerkesztőből! 4. Indítsa el újra a szövegszerkesztőt és nyisd meg az előbb elkészített dokumentumot! 10
3.5. Szövegbevitel, törlés, javítás 3.5.1.A szöveg begépelése 3.5.1.1.A kurzor A számítógéppel szerkesztett szöveg gépelésénél nagyon fontos szerepet játszik a szövegkurzor. Ez egy villogó függőleges vonalat jelent a képernyőn, mégpedig a képernyőnek azon a részén, ahol a dokumentumot szerkeszthetjük. A kurzor szerepe, hogy megmutassa a szövegnek azt a pontját, ahol a gépelési és szerkesztési műveletek hatása érvényesülni fog Természetesen ennek a kurzornak megváltoztathatjuk a helyét a szövegen belül. A kurzor mozgatását különböző billentyűkkel is elvégezhetjük. Legegyszerűbben az úgynevezett kurzornyilak segítségével, amelyek értelemszerűen kezelik a nyilak segítségével a kurzor mozgásának irányát. Egy karakternyit balra mozdul Egy karakternyit jobbra mozdul Egy karakternyit felfelé mozdul Egy karakternyit lefelé mozdul PAGE UP Egy oldalnyit felfelé mozdul PAGE DOWN Egy oldalnyit lefelé mozdul home A sor elejére ugrik end A sor végére ugrik ctrl + home A dokumentum elejére ugrik ctrl + end A dokumentum végére ugrik ctrl + page up A képernyő tetejére ugrik ctrl + page down A képernyő aljára ugrik 3.5.2. A billentyűzet szerepe Mint azt a szöveges dokumentumok írógéppel való létrehozásakor megszokhattuk, a szöveg beírásának módja a billentyűzeten a megfelelő billentyűk megfelelő sorrendben való leütése. Ha nem kis-, hanem nagybetűket szeretnénk írni, illetve a számok feletti írásjeleket szeretnénk leírni, a SHIFT billentyűt kell nyomva tartani. Ennek állandósítására a CAPS LOCK billentyű szolgál, amelynek be- illetve kikapcsolt állapotáról a billentyűzeten lévő lámpa tájékoztat. Magyar billentyűzet-kiosztás esetén néhány karaktert (ezek általában a billentyűk jobb alsó sarkában láthatók: < > # & @ { } [ ] ; * ~ \ ß ä Ä Ð L l. $ ) az AltGr billentyű lenyomva tartásával tudunk leírni. A jobboldali numerikus billentyűzet esetén a számokat a NUM LOCK bekapcsolt állapota esetén használhatjuk, kikapcsolt állapotban pedig, a számok alatt levő funkciókat. 3.5.3. Felülíró és beszúró üzemmódok Az Insert (Ins) billentyűnek speciális szerepe van: a beszúró és a felülíró üzemmód között válthatunk lenyomásával. Beszúró üzemmódban, ha nem a dokumentum végén áll a kurzor, és így gépelünk, a beírt szöveg nem törli ki a mögötte lévő korábbi szöveget, hanem tolja maga mögött, azaz beszúródik elé. Átíró üzemmódban (a képernyő alján az ÁTÍR szöveg látható) a beírt szöveg átírja a régi szöveget, azaz az új karaktereket rágépeljük a régiekre. 11
3.5.4. A bekezdések szerepe A Word szövegszerkesztőnek a karakterek után nagyságrendben következő szövegegysége a bekezdés. Nagyon sok beállítást bekezdések egészére tudunk megtenni, ezért célszerű bekezdéseinket egyben kezelni. Egy bekezdés befejezésére és új bekezdés nyitására az ENTER billentyű szolgál. Az írógépekkel és bizonyos régi típusú szövegszerkesztőkkel ellentétben nem kell minden sor végén nekünk kezdeményezni az új sort (azaz megnyomni az ENTER-t). Amint a sor végére érünk a gépeléssel, a szövegszerkesztő automatikusan a következő sor elején kezdi írni a szöveget. Ha mégis azt szeretnénk a bekezdés egy pontján, hogy egy új sorban folytatódjon szövegünk, bár még nem értünk a sor végére, és nem is akarunk új bekezdést kezdeni, ezt a SHIFT+ENTER billentyűkombinációval érhetjük el. A bekezdések határát és még sok más hasznos információt is megtudhatunk, ha az eszköztár segédjelek láthatóvá tételét. mindent mutat ikonjával bekapcsoljuk a 3.5.5. A kijelölés Szövegrészeket akkor kell kijelölni, ha valamilyen műveletet szeretnénk elvégezni az adott szövegrészen. Ilyen művelet lehet a másolás, mozgatás, törlés, a formátum beállítása, stb. A kijelölt szöveget az különbözteti meg a többitől, hogy fordított színösszeállításban látszik. Tehát ha az eredeti szöveg fehér alapon feketével látszik, akkor a kijelölt fekete alapon fehérrel. Ha kijelölünk egy szövegrészt, akkor, ha nem szüntetjük meg a kijelölést, és elkezdünk gépelni, akkor az így újonnan begépelt szöveg felülírja az egész kijelölt szakaszt, azaz minden, ami az adott szakaszban volt, eltűnik. Lehetőség a visszaállításra: Szerkesztés Visszavonás menüpont. A kijelölést úgy szüntethetjük meg, ha megnyomjuk valamelyik kurzormozgató billentyűt, vagy az egérrel a szöveg valamelyik nem kijelölt pontjára kattintunk. 3.5.5.1.A billentyűzettel történő kijelölés Ha lenyomva tartjuk a SHIFT billentyűt, és így mozgatjuk a kurzort, akkor ami fölött elhalad a kurzor kijelölődik. A kurzor mozgatására ilyenkor is mindazokat a billentyűket használhatjuk, amelyek a korábbiakban megismertünk. 3.5.5.2.Az egér használatával történő kijelölés A Word megkönnyíti a dokumentum részeinek kijelölését, az egér használatával. A kijelölt rész Művelet Szó Duplán kattintsunk a szóra. Grafika Kattintsunk a grafikára. Szövegsor Mozgassuk az egeret a sor bal oldala felé addig, amíg az egérmutató meg nem változtatja az irányát, aztán kattintsunk. Több szövegsor Mozgassuk az egeret a sorok bal oldala felé addig, amíg az egérmutató meg nem változtatja az irányát, aztán kattintsunk és húzzuk az egeret felfelé vagy lefelé. Mondat Tartsuk lenyomva a CTRL billentyűt és kattintsunk bárhova a mondatban. 12
Bekezdés Több bekezdés Mozgassuk az egeret a bekezdés bal oldala felé addig, amíg az egérmutató meg nem változtatja az irányát, majd kattintsunk duplán, vagy háromszorosan bárhová a bekezdésben. Mozgassuk az egeret a bekezdések bal oldala felé addig, amíg az egérmutató meg nem változtatja az irányát, kattintsunk duplán, majd húzzuk az egeret. Az egész dokumentum Mozgassuk az egeret a bármelyik dokumentumszöveg bal oldala felé addig, amíg az egérmutató meg nem változtatja az irányát, majd kattintsunk háromszorosan. Téglalap alakú szövegterület Tartsuk lenyomva az ALT billentyűt, majd húzzuk az egeret. Táblázatban nem használható. 3.6. Másolás, mozgatás 3.6.1. Másolás Szöveg másolásán azt értjük, hogy egy kijelölt szövegrészről a dokumentum egy másik pontján vagy egy másik dokumentumban másolatot készítünk. Ekkor az adott szövegrész az eredeti helyén megmarad. 3.6.2. Mozgatás Ha mozgatjuk a szöveget, akkor elmozdítjuk helyéről, azaz az adott szövegszakasz eredeti helyén megszűnik, és egy új helyen jelenik meg. Módszerek: 3.6.3. fogd és vidd 3.6.3.1.Másolás: Ha egy kijelölt szöveg területén megnyomjuk az egér bal gombját, és lenyomva tartva egy másik helyre húzzuk ez alatt a CTRL billentyűt lenyomva tartjuk, akkor másolás történik. Ezt az egérkurzor alatt megjelenő téglalap alján levő + jel jelzi. 3.6.3.2.Mozgatás Ha az előzőeket a CTRL billentyű nyomva tartása nélkül tesszük meg, akkor mozgatás történik. Ezt a művelet közben az egérmutató alján levő szaggatott négyszög jelzi. 3.6.4. menük használata A kivágás-beillesztés műveletsorozat a mozgatásnak felel meg, a másolás-beillesztés sorozat pedig a szövegmásolásnak. Mindkét művelet előtt a kívánt szövegrészt ki kell jelölni, és azután a leírtak szerint a következő menüket kell választani. Másolás: Szerkesztés menü Másolás pontja. Kivágás: Szerkesztés menü Kivágás menüpont. Ha megtörtént a művelet jelzése a programnak, akkor következik mindkét esetben a beillesztés művelete. Előbb a szövegkurzort az új helyre kell vinni, majd szintén a Szerkesztés menüt kell használni, csak most a Beillesztés parancsot. 3.6.5. Eszköztár segítségével Kijelölés után másolás esetében eszköz 13
kivágás esetében eszköz Szövegkurzor az új helyre kerüljön, majd mindkét esetben megegyezően És már kész is a művelet eszköz. 3.6.6. Gyorsbillentyűkkel Az első lépés ekkor is a kijelölés, majd másolás esetében CTRL+C vagy CTRL+Insert billentyűpárok együttes használata. Kivágás esetében CTRL+X vagy SHIFT+DEL billentyűk együttes leütése. A szövegkurzort a beillesztés helyére mozgatva következik a beillesztés művelete. Ezt CTRL+V vagy SHIFT+Insert billentyű-párok segítségével tehetjük meg. 3.7.Szövegrészek törlése Ha kijelölünk egy szövegrészt, akkor azt a DEL (delete) billentyűvel, vagy a Szerkesztés menü Törlés menüpontjával kitörölhetjük. A karaktereket egyenként a DEL és a Backspace billentyűkkel törölhetjük. A Del a kurzortól jobbra, a Backspace pedig a balra elhelyezkedő karaktert törli. 3.7.1.Visszavonás A legutóbb végzett műveleteket vissza is lehet vonni. Ez értendő a különböző műveletekre és beállításokra is. A későbbiekben megismert beállítási lehetőségek is visszavonhatók. 1. Szerkesztés menü Visszavonás pontja. 2. CTRL+Z billentyűkombinációval. 3. eszköztár eszköze. 3.8. Keresés, csere Kereshetünk és cserélhetünk szöveget, adott formázást, különleges karaktereket, például bekezdésjeleket, mezőket, képeket. A keresést segítendő használjunk keresési helyettesítés jeleket is.. Szöveg keresése (CTRL+I) Válasszuk a Szerkesztés menü Keresés parancsát. Írjuk be a Keresett szöveg mezőbe a keresett szöveget. Kattintsunk a Következő gombra. Ekkor az első találatra ugrik, ha szeretnénk folytatni a keresés, akkor ismét a Következő feliratú gombra kell kattintanunk, egészen addig, amíg a program nem jelez, hogy nincs több találat. 14
Az Egyebek lenyíló listában pontosíthatjuk a keresést. Megadhatjuk a keresés helyét, és néhány beállítást is megadhatunk. Fontos lehet a Kis és nagybetűk megkülönböztetése, de az is hogy csak teljes szóként keresse, és ha más szó részeként szerepel ne hozza találatként. A Behelyettesítéssel beállítás lehetővé teszi, hogy a betűk helyett jeleket is használjunk a keresés során. A hely megadása alap állapotban a Mindenütt szóval van kitöltve, de egy legördülő listából választhatunk. A szövegkurzor helyzetéhez viszonyítva a szövegben lefelé, vagy felfelé lehet a keresés indítani. 1. Milyen billentyűk segítenek a kijelölésben? 2. Egér segítségével, hogyan lehet kijelölni szót, mondatot? 3. Mi az alapvető különbség a másolás, és a kivágás között? 1. Írj be egy rövid szöveget! 2. Másold le több példányba is a beírt szöveget! 3. Keresd ki hány e betű van benne! 3.9.Karakterformázás A szöveg legkisebb egysége, és sok tulajdonsága állítható, köszönhetően a szövegszerkesztő programoknak. Bizonyos tulajdonságokkal minden egyes karaktert különkülön felruházhatunk. Ezek a formázási beállítások főleg a szöveg bizonyos részeinek kiemelését szolgálják. Ahhoz, hogy ezeket a beállításokat elvégezhessük, előbb ki kell jelölni a megfelelő szövegrészt, majd az abban levő karakterek fognak módosulni. A karakterformázása: 3.9.1. menü segítségével: Formátum menü Betűtípus pontja. Ekkor megjelenik egy párbeszédpanel, amelynek segítségével az összes karakterformázási funkció elvégezhető. A betűknek három alapvető tulajdonságuk van: betűtípus, betűstílus, és betűméret. 3.9.2. formázó eszköztár segítségével: A betűknek itt csak az említett alapvető tulajdonságait lehet állítani. Sorrendben: betűtípus, betűméret, és betűstílus. Itt lenyíló listák, és gombok adnak lehetőséget a beállításra. 15
3.9.3.A betűk alapvető tulajdonságai: 3.9.3.1Betűtípus A karakterek többféle típusúak lehetnek. Ez azt jelenti, hogy a különböző betűtípusokhoz tartozó karaktereknek más az alakja. Szövegformázási szempontból a betűtípusok két nagyobb csoportra, szöveg- és reklámbetűkre oszthatóak. A szövegbetűknél megkülönböztetünk talpas és talpatlan betűket. Mindig a szöveg határozza meg, milyen betűtípust alkalmazunk. Hosszabb szöveget általában nem reklámbetűkkel írunk. A hosszú szövegekhez használjunk talpas betűket használjunk, mert jobban olvashatóak, a betűk alján, illetve tetején levő kis vonalkák ugyanis vezetik a szemet. A talpatlan betűket (Sans Serif) elsősorban címekhez, rövid szövegekhez használjuk. A betűtípusokat a Windows rendszerek egységesen kezelik. A bittérképes karakterek képe képpontonként van tárolva, adott felbontású megjelenítő eszközre van tervezve. A bittérképes fontokat ezért csak eredeti méretben lehet használni, ugyanis felnagyítva láthatóvá válnának a pixelek. A másik tárolási megoldás a vektorgrafikus mód. Ilyenkor a betű képét annak jellemzői, a sarokpontok, ívek, vonalak alapján tároljuk. A módszer előnye, hogy az ilyen fontok minőségromlás nélkül tetszőlegesen nagyíthatóak. A legelterjedtebbek a TrueType betűtípusok. Minden betűtípusnak saját neve van, amely azonosítja.times New Roman, Arial, Courier New, Verdana, Garamond, Impact betűtípusok, amelyeket minden Windows rendszer tartalmaz. A betűtípus kiválasztását a menün kívül a formázó eszközsor balról második legördülő listájával is kezdeményezhetjük. 3.9.3.2.Betűstílusok A betűket kiemelési célokból némileg módosíthatjuk. Ilyen a félkövér, a dőlt és az aláhúzott írásmód. Beállítás 1. menü segítségével Formátum menü Betűtípus pontja. A nyíló segédablakban a Betűstílus szöveg alatt láthatók a lehetőségek. 2. formázó eszköztáron: az F betű a félkövér rövidítése, a D a dőlté, és az A az aláhúzottnak. Elég a kívánt beállítást jelölő gombra kattintani. Nem csak egy tulajdonsággal ruházható fel a betű, hanem akár mindhárommal is. 3.9.3.3.A betűméret A karaktereknek a mérete is állítható. Ezt pontban kell megadni, ami a betűk méretének nyomdai mértékegysége. Beállítása 1. menü segítségével: Formátum menü Betűtípus pontja. A nyíló ablakban a Méret szó alatt látható listából lehet kiválasztani a kívánt méretet, vagy a Méret szó alatt közvetlenül látható értéket felülírjuk, és aztán Enter -t ütünk. 2. formázó eszköztáron: a lenyíló listából választunk, vagy az értéket felül írva új adatot adunk meg. Ekkor is Enter -el kell zárni. A betűk tulajdonságainak sora itt még nem ért véget. A menüvel elővarázsolt ablakban is jól látszik, hogy sok tulajdonság van még, ami állítható. 16
3.9.4.Egyéb tulajdonásgok 3.9.4.1.Színbeállítás A karakterformázási menüpontban a betűk színét is be lehet állítani. Alapértelmezés szerint a karakterek színe Automatikus, ami azt jelenti, hogy a Word az operációs rendszer alapértelmezett betűszínét a feketét alkalmazza. Beállítás 1. menü segítségével: Formátum menü Betűtípus pontja. A nyíló ablakban a Betűszín szó alatt lenyíló listában választhatunk színt. 2. formázó eszköztáron: a fentihez hasonló lenyíló listából választunk 3.9.4.2.Aláhúzás Ez a tulajdonság csak menü segítségével állítható. Az egyszerű aláhúzásnál ez több hiszen sok változat van a lenyíló listában. A Formátum menü Betűtípus pontját választva a már megismert ablak nyílik. Ott az Aláhúzás típusa szó alatt lehet választani a lenyíló listából. A nem látható lehetőségeket a gördítősáv használatával lehet előhozni. Amennyiben választunk aláhúzást, úgy a színe is megadható a mellette láthatóvá váló lista segítségével. 3.9.4.3.Különlegességek További módosítás lehetőségeket rejt ez a beállítás. Ezt is csak a menü használatával lehet használni. Formátum menü Betűtípus pontjának választásakor nyíló ablak alsó felében található ez a lehetőség. Áthúzott, Kétszer áthúzott, Felső index, Alsó index, Árnyékolt, Véésseet tt, KISKAPITÁLIS, NAGYBETŰS,, Doombboorrúú, 3.9.5. Térköz és pozíció A Formátum Betűtípus menüben van lehetőségünk a betűk A vízszintes felirat mögött beállíthatjuk a betűk távolságát. Az alap 100%-ot megváltoztatva érdekes állapotokat kapunk 50% 100% 150% 17
A Betűköz a betűk közötti távolságot jelenti, és a Normál állapoton kívül Ritkított, és Sűrített lehet. R i t k í t o t t 6 p o n t t á v o l s á g g a l. Sűrített 0,5 ponttal. Az elhelyezés a képzeletbeli alapvonalhoz képest változtatja meg a szöveg helyzetét. Lehet Emelt, Süllyesztett helyzetű. Emelt 6 ponttal alapvonal Süllyesztett 6 ponttal Mindkét előző esetben a változtatás mértékét a megválasztott változás mögött található Mértéke szó mellett lehet megadni, mégpedig pontban szintén. 3.10. A szöveg nyomtatása 3.10.1.Nyomtatási kép A Nyomtatási kép, melyet a Fájl menüből indíthatunk, vagy az eszköztár ikonjával, azt a célt szolgálja, hogy mielőtt kinyomtatnánk dokumentumunkat, még egyszer teljesen hűen azt megnézhessük, hogyan fog kinézni szövegünk kinyomtatva. Természetesen itt is többféle nagyítást alkalmazhatunk. A nyomtatási képből a Bezárás gomb megnyomásával léphetünk ki. A nyomtatási kép megjelenítésben is végezhetünk szerkesztési műveleteket, ha a Nagyító ikonra kattintunk (és ezzel azt kikapcsoljuk).ugyanitt válthatunk az egy, vagy több oldal megjelenítése közt. 3.10.2. A nyomtatás beállítási lehetőségei A Windows-ban a nyomtatást egy egységes program, a Nyomtatásvezérlő végzi. A szövegszerkesztő nyomtatási funkciója nem tesz tehát mást, mint hogy elküldi az általunk megszerkesztett dokumentumot a nyomtatásvezérlő programnak, amely intézkedik arról, hogy a nyomtatás megtörténjen az aktív nyomtatóra. A nyomtatást a Fájl menü Nyomtatás parancsával, a CTRL+P billentyűkombinációval, vagy az eszközsor ikonjával kezdeményezhetjük. 18
Ha a nyomtatást a Fájl menüből vagy gyorsbillentyűvel indítjuk, megjelenik egy párbeszédablak, amelyben megadhatjuk, hány példányban szeretnénk dokumentumunkat kinyomtatni, valamint azt is, ha nem az egész dokumentumot kívánjuk kinyomtatni, akkor mely oldalait (aktuális oldal, tartomány, páros vagy páratlan oldalak, stb). 1. Melyek a betűk alapvető tulajdonságai? 2. Írjon be egy tetszőleges szöveget, és próbálja végig a formázási lehetőségeket! 3.11.Oldalbeállítások A különféle oldalbeállítási lehetőségeket a Fájl menü Oldalbeállítás menüpontján keresztül érhetjük el. 3.11.1. A margók beállítása A margók a szövegnek a lap széleitől vett távolságát jelenti. Ezt külön-külön beállíthatjuk bal és jobboldalon, valamint az alsó és felső részeken. A kötés megadása azt jelenti, hogy a később bekötendő dokumentumoknál az oldalak belső részén kimarad automatikusan egy sáv (amennyiben megadunk egy ilyen értéket) a kötés céljára. A Tájolás a papír helyzetét adja meg. Álló helyzetben a papír rövidebb oldala van fent, míg a fekvő helyzetben a szélesebb. Az Oldalak Több oldal beállítás lehetővé teszi több oldal kezelését. A Hatókör lenyíló listával megadhatjuk, hogy a most megtett beállításaink milyen szövegrészekre vonatkozzanak: Teljes dokumentum, vagy Az aktuális ponttól, ami a kurzor pozícióját jelöli. 19
3.11.2. A papírméret megadása Az oldalbeállítás ablak következő fülével a papír jellemzőit adhatjuk meg. A papírméretek széles skálájából választhatunk. Ezek közül legelterjedtebb az A4-es méret. A beállított méreteken kívül a Szélesség, és Magasság szövegek mellett egyedi méretet is megadhatunk, persze ehhez olyan papírra van szükség. A Papírforrás beállításoknál megadhatjuk, hogy az első és a többi oldal esetében honnan vegye a nyomtató a papírt. Ennek fontos előfeltétele az, hogy a nyomtató képes legyen ennek a műveletnek a végrehajtására. 3.11.3. Elrendezés Az Oldalbeállítás ablak harmadik füle, amelyben a szakaszokra és az élőfej, és élőlábra vonatkozóan tehetünk meg beállításokat. A szakasz kezdőpontját adhatjuk meg. Az élőfej, és élőláb esetében a kezdő oldalon, és a páros, és páratlan oldalon való megjelenést adhatjuk meg, és a szélektől való távolságot. A függőleges igazítás a szövegnek a lap széléhez viszonyított helyzetét adja meg. Alap állapotban a Fent szó látható, de legördülő listánkkal beállíthatunk olyat is hogy a szöveg a papír közepéhez legyen igazítva, vagy kiegyenlítetten a felső és alsó margó között, és akár az alsó margóhoz is igazíthatjuk. 3.12.Bekezdésformázás A bekezdés a számítógépnek két Enter közötti szövegrész. Fontos, hogy új sor kérésekor ne használjuk mindig az Entert, mert akkor ezt a szövegegységet szinte kihagyjuk a formázási lehetőségekből. Sok és hasznos beállítási lehetőség van a bekezdéssel kapcsolatban. Az itt következő formázási lehetőségek bekezdések egészére vonatkoznak, tehát nem szükséges karaktereket kijelölnünk, hanem arra a bekezdésre vonatkoznak a beállítások, amelyben a kurzor elhelyezkedik. Természetesen amennyiben több bekezdésre is egyszerre szeretnénk bizonyos formázási műveleteket elvégezni, úgy a kívánt bekezdések kijelölése válik szükségessé. Beállítás: Formátum menü Bekezdés pontja. Ekkor a segédablak megnyílik, amiben a beállításokat megtehetjük. 20
3.12.1.Igazítása Alapértelmezés szerint ha a szövegszerkesztővel írunk egy szöveget, akkor a szöveg bal oldala mindig ugyanazon a függőleges pozíción kezdődik, jobboldala azonban nem feltétlenül, így a szöveg jobb széle egyenetlenné, cikk-cakkossá válhat. Ez a balra igazítás, mivel a begépelt szövegnek a baloldala az, amelyik egyenesre ki van igazítva. Természetesen esztétikusabb, ha a szövegnek a baloldala és a jobboldala is egyenes, azaz függőleges irányban a sorok kezdete és vége is ugyanazon a pozíción helyezkedik el. Ez úgy érhető el, ha a rövidebb sorok szavai közötti szóközöket némileg megnöveljük. Ezt az igazítási módot nevezzük sorkizárásnak. Bizonyos esetekben szükséges lehet jobbra igazítani a szöveget, például aláírások esetében, de természetesen más esetek is előfordulhatnak. A középre igazításra általában címek esetén van szükség. Az igazítást, az eszköztáron is el lehet végezni. A formázó eszköztár jeleinek használatával. balra igazítás, középre igazítás Jobbra igazítás sorkizárt Balrazárt szöveg Az Office egy irodai programcsomag, amely több összetevőből áll. Ezek az összetevők egy irodai munkát könnyítő egységcsomagban vannak. Több változata is létezik. A korábbi Windows-os rendszerekhez is készült. Jobbrazárt szöveg Az Office egy irodai programcsomag, amely több összetevőből áll. Ezek az összetevők egy irodai munkát könnyítő egységcsomagban vannak. Több változata is létezik. A korábbi Windows-os rendszerekhez is készült. Középrezárt szöveg Az Office egy irodai programcsomag, amely több összetevőből áll. Ezek az összetevők egy irodai munkát könnyítő egységcsomagban vannak. Több változata is létezik. A korábbi Windows-os rendszerekhez is készült. Sorkizárt szöveg Az Office egy irodai programcsomag, amely több összetevőből áll. Ezek az összetevők egy irodai munkát könnyítő egységcsomagban vannak. Több változata is létezik. A korábbi Windows-os rendszerekhez is készült. 21
3.12.2.Behúzások Ez a bekezdés margótól mért távolságát jelöli. A szöveg kiemelése szempontjából lehet ez hasznos, hiszen ránézésre is szembe ötlik, ha a szöveg a többi szöveghez képest bentebb van. Behúzhatjuk a bekezdést balról, vagy jobbról, az első sort lehet még behúzni, vagy az úgynevezett függő behúzást lehet alkalmazni. Az első sor, és a függő behúzás a Típusa szó alatt állítható be. Balról 1 cm-el behúzott szöveg Az Office egy irodai programcsomag, amely több összetevőből áll. Ezek az összetevők egy irodai munkát könnyítő egységcsomagban vannak. Több változata is létezik. A korábbi Windows-os rendszerekhez is készült. Jobbról 1 cm-el behúzott szöveg Az Office egy irodai programcsomag, amely több összetevőből áll. Ezek az összetevők egy irodai munkát könnyítő egységcsomagban vannak. Több változata is létezik. A korábbi Windows-os rendszerekhez is készült. Az első sor behúzva 1 cm-el Az Office egy irodai programcsomag, amely több összetevőből áll. Ezek az összetevők egy irodai munkát könnyítő egységcsomagban vannak. Több változata is létezik. A korábbi Windows-os rendszerekhez is készült. Függő behúzás 1 cm-el Az Office egy irodai programcsomag, amely több összetevőből áll. Ezek az összetevők egy irodai munkát könnyítő egységcsomagban vannak. Több változata is létezik. A korábbi Windows-os rendszerekhez is készült. Az első sor, és a függő behúzás egymásnak ellentétei. A hagyományos bekezdést a kézzel írott iratokban az első sor bentebb kezdésével jelölték. A függő behúzás esetén pedig a szöveg van bentebb, és az első sor van kintebb. A behúzás is elvégezhető máshol is. A vonalzó ad erre lehetőséget. Első sor behúzása, függő behúzás bal oldali behúzás jobb oldali behúzás A behúzás még egy eszközzel változtatható. Itt alapértékek szerint lép a bekezdés. Ez az alapérték az 1,25 cm. A formázó eszköztár Behúzás csökkentése, Behúzás növelése gombjával lehet az alap értéknek megfelelően változtatni a bekezdés helyzetét. 22
3.12.3.Térköz A térközzel megadhatjuk, hogy a bekezdés előtt és után mennyi hely maradjon ki. Az Előtte és Utána szó mögött pontban, pontosan megadhatjuk a távolságot. Ez is a kiemelés eszköze lehet, hiszen ha ránézésre a többi szöveg és a kiemelt szöveg bekezdései között nagy a távolság, akkor a szem egyből oda koncentrál. 3.12.4.Sorköz Azt is megadhatjuk, hogy a sorok között milyen távolság legyen. Lehet szimpla, dupla, másfél sornyi, vagy egyéb mértékű. Szimpla sorköz Az Office egy irodai programcsomag, amely több összetevőből áll. Ezek az összetevők egy irodai munkát könnyítő egységcsomagban vannak. Több változata is létezik. A korábbi Windows-os rendszerekhez is készült. 1,5 sor Az Office egy irodai programcsomag, amely több összetevőből áll. Ezek az összetevők egy irodai munkát könnyítő egységcsomagban vannak. Több változata is létezik. A korábbi Windows-os rendszerekhez is készült. Dupla sorköz Az Office egy irodai programcsomag, amely több összetevőből áll. Ezek az összetevők egy irodai munkát könnyítő egységcsomagban vannak. Több változata is létezik. A korábbi Windows-os rendszerekhez is készült. Jól látható a sorköz növelése milyen jelentős változást jelent a bekezdésen belül. De további beállítások is léteznek. Legalább, Pontosan, Többszörös szavak szerepelnek a lenyíló listában még. A megadott értéktől függően a sortávolság alakul. Az XP Office újdonsága, hogy a sorköz is állítható eszköztárról. A formázó eszköztár eszköze a lenyíló menüvel alapértékeket ajánl fel, vagy az Egyéb szó választásával a már megismert segédablakba visz bennünket, ahol más értéket is megadhatunk. 23
3.12.5.Szövegbeosztás Fattyú- és árvasorok: itt állíthatjuk be, ha nem engedjük meg, hogy a bekezdés első (fattyúsor) vagy utolsó sora (árvasor) külön lapra kerüljön. Együtt a következővel: itt állíthatjuk be, ha a kijelölt és az azt követő bekezdés közt nem engedélyezzük az oldaltörést. Egy oldalra: Ha a bekezdések belsejében nem engedélyezzük az oldaltörést, akkor válasszuk ki az Egy oldalra jelölőnégyzetet. Új oldalra: A kiválasztott bekezdés új oldalra kerül. Sorok számozása nélkül: Ha a szakaszban bekapcsoltuk a sorszámozást, de a kijelölt bekezdésekben a sorszámokat nem szeretnénk megjeleníteni, akkor jelöljük be ezt a jelölőnégyzetet. Nincs elválasztás kijelölése esetén hiába állítottuk be az automatikus elválasztást, az aktuális bekezdésben nem lesz érvényes. 3.12.6.Felsorolás és számozás Ha a szövegünkben felsorolással, vagy számozással akarunk részeket kiemelni, ehhez is segítséget ad a szövegszerkesztő. Egy lista elemei elé számokat írunk, a Word a beírt számokat automatikus számozássá alakítja. Ha a bekezdést kötőjellel kezdjük, a Word automatikusan felsorolásjellel látja el a bekezdést, amint megnyomjuk a bekezdés végén az ENTER billentyűt. Többféle módon, és többféle eszköz használatával készíthetünk listákat. 3.12.6.1.Felsorolás 1. Már kész bekezdéseket kijelölve az eszköztár eszközére kattintva a bekezdések elé jel kerül. 2. A szöveg beírása előtt a fent említett eszközt választjuk, és a beírt bekezdések jellel lesznek ellátva amint az Entert leütjük. A felsorolás egyedivé is tehető a Formátum menü Felsorolás és számozás pontjával. Nyílik egy ablak a pont kiválasztása után. A felsorolás fület választva megjelenik a lehetőségek listája. Vannak a program által felajánlott felsorolásjelek, amiket kis minta nézetben láthatunk, de ha egyik sem felel meg a számunkra, akkor a Testreszabás gombbal egyedivé tehetjük. Az újabb ablakban másik jelsorozatból választhatunk, ha a Betűtípus gombot kiválasztjuk. Hasonlóan a Karakter gombot használva az aktuális karakterkészlet jeleit láthatjuk, és választhatunk közüle. A Kép gombot kiválasztva kis rajzok közül választhatunk, amelyek felso- 24
felsorolásjelként elhelyezhetők a szövegünkbe. Lentebb a szöveg, és a jel helyzete adható meg. A beállítások után az Ok gombbal nyugtázhatjuk a feladat elvégzését. 3.12.6.2. Számozás A felsorolás esetében említett két lehetőség itt is fennáll, tehát a beírás után, és előtt is készíthetünk számozást. Itt az eszköztár elemét kell használni. Szintén egyedivé tehető ez a kiemelési mód is. A Formátum menü Felsorolás és számozás pontjának ablakában a Számozott fület kell választani. Az ablak ezen részében is nézetképszerűen láthatjuk a választási lehetőségeket. Különböző számozási módokat, és érdekességként betűs jelölést is láthatunk. Abban az esetben, ha ezek nem felelnének meg, akkor itt is a Testreszabás gomb ad újabb lehetőségeket. A Számformátum a sorszámozás módjába való beavatkozást jelenti, megadhatjuk, hogy a szám előtt vagy mögött milyen jelek szerepeljenek. A Betűtípus gomb segítségével a számozás betűtípusát állíthatjuk be. A Számozás lenyílló listájában megválaszthatjuk a számozás módját, arab szám, római szám, betűs.stb. A Kezdő sorszám rovatban megadhatjuk a számolás kezdő értékét, azaz nem feltétlenül kell egyes értékkel kezdődnie. A Szám helyzete részben megadható a számozás pozíciója. A Szöveg helyzete csoportban a szöveg és a számozás viszonya adható meg. Minden beállítást megadva, amit változtatni akarunk az Ok gombbal érvényre is jut. 3.12.7.Tabulátorok A tabulátor olyan eszköz, amellyel egy soron vagy bekezdésen belül a szöveget megadott pozícióba tudjuk igazítani. A szöveget a TAB billentyűvel tudjuk a következő tabulátorpozícióba vinni. A tabulátorok típusai: balra igazító: a szöveg a tabulátortól jobbra van. középre igazító: a szöveg a tabulátortól szimmetrikusan található. jobbra igazító: a szöveg a tabulátortól balra helyezkedik el. tizedesjelhez igazító: a számok a tizedesvessző alapján rendezve. vonal: egy vonalat húz a tabulátor pozíciójában. A tabulátorokat legegyszerűbben a vonalzóra kattintva helyezhetjük el. A létrehozott tabulátor típusa a vonalzó bal szélén látható ábrával egyezik meg, amelyet azonban kattintással módosíthatunk. A kiválasztott tabulátort a vonalzó megfelelő értékénél kattintva helyezhetjük el. tabulátor alap pozíciók A tabulátort eltüntetni roppant egyszerű. A vonalzón a törlendő tabulátorhoz visszük az egeret, és a balgomb nyomva tartásával a szöveg irányába lefelé húzzuk, és a szövegre érve elengedjük a bal gombját az egérnek, és eltűnik a tabulátor. 25
A már létrehozott tabulátorokat a Formátum menü Tabulátorok parancsával módosíthatjuk, illetve itt is hozhatunk létre újakat. Új tabulátorhelyet úgy hozhatunk létre, hogy beírjuk az értékét a Pozíció mezőbe. Meglévő tabulátorhely módosításához jelöljük ki azt, majd a Pozíció mezőben módosítsuk az értékét. Az Igazítás mezőben a kijelölt bekezdéseknek a tabulátor típusát adhatjuk meg. Ha a szöveg és tabulátorhely közötti üres részt ki szeretnénk tölteni, válasszuk ki a Kitöltés mezőben a megfelelő (pontozott, szaggatott vagy folytonos) vonaltípust. Az Alapérték mezőbe beírt értékkel az alapértelmezett tabulátorok távolságát módosíthatjuk. Egy tabulátor eltávolításához a Törlés, az összes nem alapértelmezett tabulátor egyidejű törléséhez a Mindent töröl gombra kattintsunk. A lentebb látható példa jól mutatja, hogy egy soron belül több tabulátor is használható, és, hogy hogy befolyásolja a szöveg elhelyezkedését a tabulátor. 3.12.8.Szegély és mintázat A bekezdés egy tetszés szerinti, illetve minden oldalához szegélyt illeszthetünk, és mintázatot alkalmazhatunk a bekezdés szövegének hátterében. A szegély és mintázathoz jelöljük ki a kívánt bekezdést, majd válasszuk a Formátum menü Szegély és mintázat... pontját. A legalapvetőbb szegélyezési műveletek ikonjait megtaláljuk a Formázó eszköztáron is. A szegélyek elhelyezésére vagy eltávolítására szolgálnak a szegélyminták, amelyeken szegélyeket és árnyékolást vehetünk fel, vagy távolíthatunk el a bekezdések, a táblázat cellái, a keretek vagy a grafikák megfelelő oldalain. A menü segítségével nyíló ablakban megadhatók a paraméterek. A szegély fület választva elsőként a stílusát adjuk meg elsőként. Majd a Színválaszték listájából, és a Vonalvastagság lehetőségeiből válasszunk. A Hatókör listában megadhatjuk, hogy mekkora szövegegységre vonatkozzon a beállítás. Kijelölt szöveg esetében arra fog vonatkozni, alap értelemben pedig a bekezdésre amiben tartózkodunk. Végül a Típust kell kiválasztanunk. Az Egyéni típus esetében megadható, hogy a szöveg melyik oldala mentén legyen keret, külön-külön is akár. 26
Az Oldalszegély fül annyival több, hogy ott akár képeket is lehet a szöveg köré elhelyezni. A Mintázat fül segítségével a kijelölt szöveg, vagy a bekezdés szövege mögé mintázat helyezhető el. A Kitöltés szöveg alatt kiválaszthatjuk a kitöltés színét. Ha az ott láthatók nem felelnek meg akkor a További színek gombbal egy palettát kapunk egy új ablakban, ahol a választék nagyot bővül. A Mintázat szöveg alatt pedig mintát adhatunk meg a listából, és a minta színe is választható, ha választunk mintát. A Hatókör lista itt is a kijelölt szöveg vagy a bekezdés választását ajánlja fel, persze. ha előtte kijelöltünk szöveget A Vízszintes vonal gomb pedig egy újabb érdekes lehetőséget rejt. A listában látható vonalak húzhatók a szöveg alá. Érdekes és változatos lehetőségek vannak. 3.12.9.Iniciálé Az iniciálé egy nagy méretű betű a bekezdés első betűje. Korábbi időkben a kódexekben használták, díszes formában. A bekezdésben egyszerűen létrehozhatunk iniciálét a Formátum menü Iniciálé paranccsal. A bekezdés első betűje így átkerül egy új keretbe, amely a szöveghez képest lehet egyszerű, süllyesztett (a szöveggel körbefutatott) vagy margón álló. Az Iniciálé párbeszédablakban megadhatjuk továbbá az iniciálé betűtípusát, méretét és a szöveg szélétől mért távolságát. Az iniciálé eltávolítása: Kattintsunk a bekezdésbe, majd válasszuk a Formátum menü Iniciálé Nincs parancsot, vagy jelöljük ki az iniciálét tartalmazó keretet, majd nyomjuk meg a DEL gombot. A bekezdés első betűjét ebben az esetben újra be kell gépelnünk. 27
3.13.Táblázatok Munkánk során szüksége lehet arra, hogy a beírt adataink, szövegeink, beszúrt ábráink egymáshoz képest rendben jelenjenek meg. Ezt az előzőekben a tabulátorok használatával oldottuk meg. Itt táblázat létrehozásával rendezzük az objektumokat. A táblázat függőlegesen elhelyezkedő oszlopokból és vízszintes sorokból áll. A sorok és oszlopok metszetében található a cella. oszlop sor cella Mielőtt elkészítjük a táblázatot, döntsük el, hogy melyik Office alkalmazás a legmegfelelőbb a feladathoz. A táblázat létrehozásához a Word-öt, a Microsoft Excelt vagy a Microsoft Access-t használhatjuk. Mindhárom alkalmazás automatikusan formázni tudja a táblázatot. Olyan táblázathoz, amelyik bonyolult formázásokat, például felsőrolásjeles listákat, egyedi beállítású tabulátorokat, számozást vagy függő behúzásokat tartalmaz, a Word programot használjuk. Annak a táblázatnak az elkészítéséhez, amely bonyolult számításokat, statisztikai elemzéseket, lekérdezéseket vagy diagramokat tartalmaz, a Microsoft Excelt használjuk. Ha azonban a táblázat bejegyzései hosszabbak 255 karakternél, akkor a Microsoft Excel helyett a Word vagy Microsoft Access programot vegyük igénybe. A sorba rendezést és a keresést a Microsoft Access-ben vagy a Microsoft Excelben hajthatjuk végre a leghatékonyabban. A Microsoft Access-ben hozzuk létre a táblázatot (táblát) akkor, ha a relációs adatbázis összes szolgáltatását használni szeretnénk. Ha PowerPoint bemutatóba könnyen bevihető táblázatot kívánunk létrehozni, akkor a Word-öt használjuk. 3.13.1.Táblázat készítése: Eszköztáron: 1. A kurzort oda vigyük, ahová a táblázatot szeretnénk beszúrni. 2. A Standard eszköztár Táblázat beszúrása ikonjára kattintunk. 3. A lenyíló rajzban húzással beállítjuk az oszlopok és sorok számát, majd engedjük el az egér gombját. Menü segítségével: 1. A kurzort oda vigyük, ahová a táblázatot szeretnénk beszúrni. 2. Táblázat menü Beszúrás Táblázat beszúrása kiválasztása. Itt pontosan megadhatók a kívánt értékek, az oszlopok és a sorok száma. Az Állandó oszlopszélesség mögött ha az Auto feliratot hagyjuk, akkor a bal, és jobb margó között a teljes helyet kihasznál jön létre a táblázat. Változtatható ez az érték, és ekkor pontosan megadhatjuk az oszlopszélességet cm-ben. Amennyiben már a táblázat létrehozásakor tudjuk, hogy milyen kinézetűnek szeretnénk látni, akkor az Automatikus formázás gombbal ki is választhatjuk a nekünk tetsző formát. 28