3. A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája. Kerekegyháza Város Önkormányzata

3. A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája Város Önkormányzata

Ügyfél Cím Alcím Város Önkormányzata 3. A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája Város Önkormányzata Dátum 2014.03.05. Verziószám v.2.1 MultiContact Consulting Kft. Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. Cégjegyzékszám: 01-09-712312 T: +36 1 666 3750 E: info@multicontact.eu F: +36 1 666 3749 W: www.multicontact.eu JOGI FIGYELMEZTETÉS Jelen dokumentum a MultiContact Consulting Kft. szellemi terméke. Jelen dokumentumot és annak egyes részeit a megrendelővel kötött egyedi szerződésben foglalt jogosultságok kivételével nem lehet sem részben, sem egészben másolni, fénymásolni, újra előállítani, módosítani, átdolgozni, lefordítani vagy lerövidíteni bármilyen felhasználás céljából a MultiContact Consulting Kft. előzetes írásos hozzájárulása nélkül. A MultiContact Consulting Kft. a szerzői jogokhoz fűződő minden vagyoni jogot harmadik személyek vonatkozásában fenntart. A dokumentumban foglaltak jogtalan felhasználása esetén a MultiContact Consulting Kft. jogosult a szerzői jog megsértése miatti jogszabályi következmények alkalmazását kezdeményezni. A dokumentum tartalma egyben üzleti titkot is képez. Amennyiben a hatályos jogszabály vagy a megrendelővel kötött szerződés másképp nem rendelkezik, vagy jelen dokumentum közbeszerzési eljárásban ajánlatként kerül benyújtásra, jelen dokumentum címzettje a dokumentumban foglaltakat köteles bizalmasan kezelni, azt harmadik fél tudomására nem hozhatja. 2012 MultiContact Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló... 1 2 Alkalmazott módszertanunk... 2 3 Helyzetelemzés... 8 3.1 Az Önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési helyzetének bemutatása... 9 3.2 Szervezet... 14 3.3 Feladatok... 18 3.4 Folyamatok... 22 3.5 Programok... 24 3.5.1 Az Önkormányzat stratégiáiban foglalt költségcsökkentő, hatékonyságnövelő célkitűzéseinek bemutatása... 24 3.5.2 Benyújtott pályázatok... 25 3.5.3 Jövőbeli pályázati lehetőségek... 26 4 A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája... 42 5 A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési stratégia monitoring rendszere... 43 6 Mellékletek... 46 6.1 Felhasznált irodalom... 46 6.2 Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2011-2016... 47 6.3 Ábrák jegyzéke... 59 6.4 Táblázatok jegyzéke... 59

1 Vezetői összefoglaló Város Önkormányzata az ÁROP-1.A.5-2013-2013-0040 Város önkormányzati szervezetfejlesztése pályázatában többek között vállalta, hogy stratégiát készít az önkormányzat költségcsökkentési, hatékonyságnövelési lehetőségeiről három időtávon. A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési részstratégia akcióinak meghatározása 3 időtávban történik, rövid (1 év), közép (2-3 év) és hosszú (4-5 év) távon. Az egyes lehetséges akciókat 4 szempontból, a Szervezet, a Feladatok, a Folyamatok és a Programok vonatkozásában vizsgáljuk. A helyzetelemzés során megvizsgáltuk Város Önkormányzatnak rövid- és középtávú költségvetési helyzetét, a gazdasági társaságai működését, továbbá áttekintettünk a Közös Önkormányzati Hivatal szervezetét és az önkormányzat feladatellátásnak szervezeti felépítését, megvizsgáltuk a feladatokat és folyamatokat valamint az önkormányzat gazdasági programját, stratégiáit és az önkormányzatok részére hosszabb távon elérhető tervezett forrásokat, amiket költségcsökkentésre vagy hatékonyságnövelésre használhatnak fel. A helyzetelemzés alapján stratégiai akciókat fogalmaztunk meg. A rövid, közép- és hosszú távú részstratégiát jelen dokumentum mutatja be. Az Önkormányzat vállalta azt is, hogy a rövid távú stratégiai akciókat a projekt során bevezeti. A stratégiát a projekt kezdetétől számított 6 hónapon belül kell megvalósítani. A projekt utolsó 3 hónapja kizárólag a kidolgozott intézkedések megvalósítására irányulhat. Az Önkormányzat többletvállalásként vállalta, hogy a projekt végén a bevezetett rövidtávú javaslatokról és a végrehajtott intézkedésekről összefoglaló beszámolót készít. A fentiek megvalósítása érdekében jelen dokumentum tartalmazza a kialakított monitoring rendszert és a monitoring mutatószámait, annak érdekében, hogy a rövid távú intézkedések mérhetők legyenek. Város Önkormányzatának rövid-; közép-; és hosszú távú költségcsökkentési és hatékonyságnövelési stratégiáját a 4. fejezet tartalmazza, a mérendő intézkedéseket pedig az 5. fejezet mutatja be. 1

2 Alkalmazott módszertanunk Az önkormányzati gazdálkodás, a helyi társadalmi igényeknek való megfelelés is feltételezi a jövőképet, a kiszámíthatóságot, a korlátozott erőforrások célzott felhasználását. Ezeknek az igényeknek az önkormányzat leginkább akkor tud megfelelni, ha rendelkezik stratégiával és az önkormányzati döntéshozatalban is erősödik a stratégiai szemléletmód. Stratégia olyan eszköz, amellyel az önkormányzat a küldetését, adottságait, meglévő és jövőbeni erőforrásait figyelembe véve, hosszabb időtávra alakítja ki viszonyát a lakossághoz, helyi vállalkozásokhoz. A stratégia részét képező költségcsökkentési és hatékonyságnövelési részstratégia tovább bontható cselekvési tervre, akciókra. A stratégia bemutatja a monitoring mechanizmusokat is. Igények, elvárások, jelenlegi helyzet feltárása 1. ábra: Alkalmazott módszertan Megvizsgáljuk és elemezzük a projekthez kapcsolódó külső és belső szabályozási környezetet, a projektekhez kapcsolódó dokumentumot. Interjúk segítségével pontosítjuk a felsővezetői elvárásaikat és a jelenlegi működést. Vezetői interjúk keretében összegyűjtjük és pontosítjuk a projekttel kapcsolatos célkitűzéseket és vezetői elvárásokat. Költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lehetőségek azonosítása, stratégiai akciók meghatározása A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési részstratégia akcióinak meghatározása 3 időtávban történik, rövid (1 év), közép (2-3 év) és hosszú (4-5 év) távon. Az egyes lehetséges akciókat 4 szempontból, a Szervezet, a Feladatok, a Folyamatok és a Programok vonatkozásában vizsgáljuk. Szervezet: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat szervezetét, beleértve a Polgármesteri Hivatal, az intézmények és önkormányzati gazdasági társaságok 2

szervezetét és meghatároztuk azokat a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciókat, melyeket az önkormányzat célul tűz ki a részstratégia időtávjában. Feladat: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az önkormányzat kötelező, önként vállalt és államtól átvett feladatait és meghatároztuk azokat a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciókat, melyeket az Önkormányzat célul tűz ki a részstratégia időtávjában. Folyamatok: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az Önkormányzat irányítási, szakmai és támogató folyamatcsoportjait és meghatároztuk azokat a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciókat, melyeket az Önkormányzat célul tűz ki a részstratégia időtávjában. Programok: e szegmens kapcsán, felső szinten áttekintjük az Önkormányzat Gazdasági Programjában foglalt és még nem teljesített költségcsökkentést, hatékonyságnövelést eredményező akcióit, a folyamatban lévő, költségcsökkentést, hatékonyságnövelést eredményező pályázatokat, továbbá az önkormányzatok és intézményeik számára várható támogatásokat a 2014-2020-as programozási időszakban, melyek költségcsökkentést, hatékonyságnövelést eredményezhetnek. A részstratégia egyes akcióit az alábbi ábra szerint foglaltuk össze. 5 Hosszú táv (2017-2018) 3 Közép táv (2015-2016) 1 Rövid táv (2014) Szervezet Feladat Folyamat Program 2. ábra: Költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciók meghatározása 3

Monitoring, mérés, értékelés A monitoring a stratégia megvalósulásának folyamatos nyomon követése, a kapott eredmények értelmezése és adott időszakonkénti dokumentálása, valamint a jövőbeli tervezéshez vagy a jelenlegi beavatkozások korrigálásához szükséges döntések előkészítése. A monitoring folyamatos tevékenység, melynek célja annak figyelemmel kísérése, hogy a stratégia megvalósítása megfelelő ütemben történik-e. Ennek megfigyeléséhez olyan mutatószám-rendszert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy folyamatosan tájékoztassa az Önkormányzatot az előrehaladásról. A monitoring tevékenység alapvető célja tehát annak vizsgálata, hogy az egyes lépések, akciók megvalósítása megfelelt-e az eredeti célkitűzéseknek. A monitoring feladata a végrehajtás során jelentkező problémák és végrehajtási kockázatok feltárása, a szükséges vezetői szintű beavatkozások előkészítése, megoldási alternatívák megfogalmazása és döntésre való előterjesztése által. A monitoring négy, egymástól jól elkülöníthető része a nyomon követés, a mért eredmények elemzése, a jövőbeli beavatkozási döntések előkészítése és a stratégiai célkitűzések szükség szerinti finomhangolása. Nyomon követés Stratégiai célkitűzések szükség szerinti finomhangolása Rendszeresen mért eredmények elemzése Jövőbeli beavatkozási döntések előkészítése 3. ábra: Monitoring folyamat lépései A monitoring rendszerrel szemben támasztott követelmények: relevancia: monitoring során a valóban szükséges információk kerüljenek összegyűjtésre; szavatosság: az információk begyűjtése, rendszerezése és közreadása ne legyen túl hosszú folyamat; egyértelműség: a monitoring rendszer megfelelően legyen strukturálva, a szereplők számára azonos legyen az értelmezési keret; gyors elérés: az összegyűjtött információk elérési ideje minél kisebb legyen; formalizáltság: a mérés során lehetőleg egységes szerkezetű és logikájú dokumentumok és munkafelületek használata; arányosság: a szükségesnél ne okozzon nagyobb leterhelést a résztvevők számára; 4

jogosultság: a mérés során nyert információk a releváns jogosultsági szint szerint kerüljenek bemutatásra, döntés előkészítésre és döntésre; fejleszthetőség: a rendszer elemei úgy kerüljenek kialakításra, hogy továbbfejlesztése ne legyen túl bonyolult és költséges. A monitoring két, egymástól jól elkülöníthető szintje a stratégiai-; és az operatív szint. A stratégiai szintű monitoring célja a magas szintű célok teljesülésének vizsgálata, elsősorban a felsővezetők számára szolgáltat aggregált információt a felső szintű célok vagy beavatkozások megvalósulásáról. A monitoring elsősorban a jövőbeli beavatkozási döntések előkészítéséhez járul hozzá. E tekintetben a monitoring az értékelés első lépcsője. Jellemző módon éves gyakorisággal történik. Az operatív szintű monitoring célja a feladatok és részfeladatok időközi megvalósulásának vizsgálata, elsősorban az operatív vezetés számára szolgáltat széleskörű, elemi információt a beavatkozások megvalósulásáról. Az operatív monitoring az azonnali, operatív jellegű beavatkozásokhoz járul hozzá. Jellemzően havi gyakorisággal történik a beszámolás. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja a monitoring két szintjének főbb jellemzőit. Stratégiai szint Operatív szint Cél Felsőszintű célok teljesülésének Feladatok és részfeladatok vizsgálata megvalósulásának vizsgálata Célcsoport Felsővezetés Operatív vezetés Kimenet Felsővezetői döntés előkészítés Azonnali, operatív jellegű beavatkozások indítása Időköz Éves Havi Mutatószám Hatás és eredmény mutatószámok Aggregáltság Aggregált Elemi Indikátorok 1. táblázat: A monitoring két szintjének jellemzői A Stratégia eredményeinek vagy hatásainak mérésére szolgáló mutatószámok. A teljesülés mérhetővé tétele, a végrehajtás nyomon követésére és értékelésére szolgáló mutatószámok kidolgozása kiemelkedő jelentőségű, az értékelés alapvetően egy átfogó mutatószámrendszerre épül. A mutatószámok alábbi típusait különböztetjük meg: Input mutató: egy adott akció megvalósításához szükséges erőforrások (pl. költségvetési kiadás nagysága, felhasznált papír mennyisége) nagyságát veszi számításba. Az input mutató előnye, hogy könnyen meghatározható, hátránya, hogy egyáltalán nem eredmény centrikus; Output mutató: abban az esetben célszerű alkalmazni, ha az eredmény, vagy hatás nem vagy túlzott erőforrás ráfordítás árán határozható csak meg; Eredménymutató: egy adott akció érintettjeire gyakorolt közvetlen és általában azonnali hatásokról ad információt; Hatásmutató: egy akció közvetett, általában közép- és hosszútávon mérhető, társadalmi, gazdasági és/vagy környezeti következményeinek mérésére szolgál. 5

Kulcsmutatószám: azok a mutatószámok, melyek kiemelt szerepet töltenek be a stratégiai monitoringban, az Önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatok eredményeinek/hatásainak értékelésében. Kulcsmutató-számként javasolt elsődlegesen eredménymutatókat és/vagy hatásmutatókat azonosítani. A mérést segítő indikátorok kialakítása során az úgynevezett SMART kritériumokat tartjuk szem előtt. Measurable - Mérhető Achievable - Elérhető Realistic - Reális Specific - Konkrét SMART Time-based - Időhöz kötött 4. ábra: SMART kritériumok Specific Konkrétak a mennyiség, minőség tekintetében; Measurable Objektív módon mérhetőek; Achievable Teljesíthetőek, rendelkezésre állnak; Realistic Reális, relevánsak Time-based Időalapúak, időhöz kötöttek. A fentieken túl a mutatószámrendszerrel szemben támasztott követelmények: a mutató kiválasztásánál gondosan kell mérlegelni, hogy valóban van-e összefüggés a mérni kívánt céllal; az egyes mutatók kedvező tényértéke a cél felé való elmozdulást jelenti-e; a mutató értékének alakulására az önkormányzatnak befolyással kell rendelkeznie; a mutatószámok kiválasztása során fontos szempont a teljesítményértékelésbe való beépíthetőség a mutatószámok kialakítása során szem előtt kell tartani, hogy a stratégiai monitoring költség-haszon megközelítése alapján nem túlzott költség-e az adott intézkedés mérhetővé tétele A mutatószámrendszer kialakítása során a tervezési fázisban rögzíteni kell a mutatószámok kiinduló értékét. Emellett meghatározásra kerül a célérték is, az adott stratégiai cél alapján számszerűsített elvárások értéke. A monitoring mérföldköveinél mért érték a tényérték. A célértékek és tényértékek különbsége jelzi, hogy az adott folyamattal szemben támasztott követelmény, cél mennyiben teljesült. 6

Monitoring folyamat A monitoring rendszer megtervezésének első lépése annak meghatározása, hogy melyek lesznek azok a kulcselemek, amelyeket ellenőrizni szeretnénk. Az egyes tevékenységeket, határidőket és indikátorokat a stratégiában rögzítjük. Második lépésben meg kell határozni, hogyan biztosítjuk a szükséges információkat, azaz hogyan kell az adatokat összegyűjteni. Az adatgyűjtést a Közös Önkormányzati Hivatal végzi. A monitoring tevékenység harmadik lépése az adatgyűjtés befejezését követően a jelentés elkészítése. A jelentés alapvető célja a stratégia megvalósulásának és a tervezett célok közötti eltérések vizsgálata. E vizsgálatok keretében, amennyiben az elért eredmények és célok között az eltérés a megengedhetőnél nagyobb, elemezni kell az okokat, és javaslatokat kell adni a szükséges módosításokra. Értékelés A stratégia megvalósulásának meghatározott időpontokban elvégzett részletes elemzése, amelynek célja az akciók teljesítésének, az eredmények vizsgálata. Ezen túlmenően az értékelés célja a stratégia egészének rendszeres átgondolása, és ennek alapján a szükséges finomhangolások kidolgozása. Monitoring szervezet A monitoring résztvevőit meg lehet határozni név, pozíció, szervezeti egység vagy intézmény szintjén. A stratégiai monitoring résztvevőinek tekintjük azon személyeket, köztisztviselőket, szervezeti egységeket és intézményeket, melyek a monitoring célcsoportjának tekinthetők (felsővezetők); felelősek a monitoring végrehajtásáért; felelősek egy stratégiai részterületért vagy beavatkozásért; adatszolgáltatási kötelezettségük van a monitoring végrehajtásával kapcsolatban. A monitoring végrehajtásáért felelős szervezeti egység/személy készíti el a monitoring jelentést, aminek alapján a felsővezetés dönt a stratégia finomhangolásáról. 7

3 Helyzetelemzés Jelen tanulmányban az Önkormányzat által a Magyary Program egyes beavatkozási területein vállalt feladatok közül (sötétszürke) a 3. feladat megvalósítása érdekében készített Intézményirányítási modellt mutatjuk be. Jelen tanulmányban a költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiáját mutatjuk be, a legnagyobb potenciállal rendelkező opciók meghatározására akciótervet készítettünk. A tevékenységet a projekt kezdetétől számított 6 hónapon belül kell megvalósítani. A projekt utolsó 3 hónapja kizárólag a kidolgozott intézkedések megvalósítására irányulhat. 8

3.1 Az Önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési helyzetének bemutatása Város Önkormányzata költségvetési bevételei az elmúlt években jelentősen csökkentek. Ennél jelentősebb csökkenést mutatnak azonban a kiadások, ami elsősorban a takarékos gazdálkodásnak, a költségvetési kiadások drasztikus csökkentésének köszönhető. Az Önkormányzat a kötelező feladatok finanszírozását biztosítja, az önként vállalt feladatokat csökkentett mértékben. 2013-ban ez a folyamat megállt és 2014-ben várhatóan a kiadások a bevételek alatt maradnak. Az Önkormányzat 2014-re hitelfelvételt nem tervez, a költségvetést 86 424 eft pénzmaradványból tervezi egyensúlyban tartani. 5. ábra: Város Önkormányzata költségvetési főösszegeinek alakulása Az elmúlt években az Önkormányzat visszafogottan élt a hitelfelvétel lehetőségével, azokat a fejlesztési források pótlására használta. 6. ábra: Város Önkormányzata hitelfelvételei 9

Az állandó lakosságszám 2013. január 1-jén 6513 fő. Az adásság konszolidáció kapcsán az Önkormányzat esetében az átvállalás mértéke 45%-ban került meghatározásra a 2012. december 31- i hitelállomány figyelembe vételével. Ennek alapján az állam 211.943.692 Ft hitelállományt vállalt át az Önkormányzattól. Ennek köszönhetően az egy állandó lakosra jutó hosszú lejáratú kötelezettség 2013-ban 12 766,47 Ft volt. A 2014. évi adósságkonszolidáció eredményeként az Önkormányzat még fennálló teljes adósságállományát átvállalja, illetve kifizeti az Állam. 7. ábra: Város Önkormányzatának egy állandó lakosra jutó mutatói Az önkormányzati kiadásokon belül jelentős különbség mutatkozik a működési és a felhalmozási célú kiadások között. A működési célú kiadások folyamatos csökkentése a takarékos gazdálkodásnak köszönhető, ami kifeszített működést sejtet. 2014-re pedig az Önkormányzat a felhalmozási kiadások jelentős csökkentését is tervezi. Figyelembe kell azonban venni, hogy a könyvvizsgáló már a 2012 évi Zárszámadás során jelezte, hogy egyes eszközcsoportok leíródottsága 60-90% között van. 8. ábra: Város Önkormányzatának kiadás szerkezete 10

A fentiekből is látszik, hogy az Önkormányzat a költségcsökkentés területén a lehetőségein túl is erőfeszítéseket vállalt. Jelenleg a hatékonyság növelésre kell és lehet fókuszálni. Város Önkormányzata a helyi adók körében a magánszemélyek kommunális adóját, a helyi iparűzési adót és az idegenforgalmi adót veti ki, a helyi adók mértékét 2014. évben nem módosította. Az alábbi ábra a helyi adóbevételeket mutatja, 2013 és 2014 években a költségvetési rendeletek alapján került figyelembe vételre a helyi adóbevétel. Adóbevételek alakulása 2005-2013 években (Zárszámadási rendeletek alapján) Megnevezés 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. könyvek alapján Helyi adók: Iparűzési adó 88 070 108 604 131 999 125 084 159 729 138 138 158 635 152 416 148 912 Építményadó Vállalkozók kommunális adója Magánszemélyek komm. adója Telekadó 18 164 21 652 23 733 25 473 30 541 32 491 34 115 32 516 36 142 Talajterhelési díj 1 703 1 176 1 643 Pótlék, bírság 1 416 1 481 1 892 2 096 2 646 3 297 1 171 942 2 404 Egyéb adóbevétel Helyi adók összesen: Átengedett adók: 2 952 3 229 2 962 2 671 2 986 2 218 2 491 2 953 2 872 110 602 134 966 160 586 155 324 195 902 176 144 198 115 190 003 191 973 Gépjárműadó 39 270 42 577 49 962 48 438 48 855 52 871 50 628 54 039 20 905 Termőföld bérbeadás Átengedett adók összesen: Adóbevételek összesen: 46 62 39 316 42 639 49 962 48 438 48 855 52 871 50 628 54 039 20 905 149 918 177 605 210 548 203 762 244 757 229 015 248 743 244 042 212 878 2. táblázat: Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása Az alábbi ábra a helyi adóbevételeket mutatja a zárszámadási rendeletek alapján, 2013-ban a könyvek alapján került figyelembe vételre a helyi adóbevétel. 11

9. ábra: Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása A gazdasági társaságok működése Város Önkormányzatának két 100%-os tulajdonú gazdasági társaságát az alábbiakban mutatjuk be: Sorsz. Gazdasági társaság neve Az Önkormányza t tulajdoni hányada (%) Ügyvezető Székhelye A Társaság törzstőkéje Felügyelőbizottság tagjainak száma (Fő) Felügyelőbizottság tagjainak díjazása (Ft/év) 1 Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft. 2 Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft 100 Ferencz Péter Ernő 100 Ferencz Péter Ernő 6041, Szent István tér 2. 6041, Szent István tér 2. 12 250 000 3 0 3 000 000 3 0 Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatóit az alábbi táblázat mutatja be: Vagyoni helyzet mutatói VG Kft. 2010 2011 2012 Befektetett eszközök aránya 47,55% 40,36% 35,35% Tőkeellátottság 29,54% 38,58% 50,30% Befektetett eszközök fedezettsége 62,13% 95,59% 142,29% 12

Kötelezettségek aránya Működés biztonsági aránymutató 50,45% 43,52% 36,25% 97,57% 88,64% 138,78% Pénzügyi helyzet mutatói VG Kft 2010 2011 2012 Fizetőképesség (likviditási gyorsráta) Likviditási ráta Eladósodottság mértéke - Bonitás Eladósodottság foka 126,12% 135,27% 173,04% 129,54% 137,05% 178,36% 170,79% 112,81% 72,06% 50,45% 43,52% 36,25% 3. táblázat: Kerekegyházi Városgazdasági Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatóit az alábbi táblázat mutatja be: Vagyoni helyzet mutatói VG 2010 2011 2012 Befektetett eszközök aránya 31,66% 10,18% 6,18% Tőkeellátottság 78,61% 78,21% 78,44% Befektetett eszközök fedezettsége 248,30% 768,10% 1269,44% Kötelezettségek aránya 11,17% 20,35% 21,27% Működés biztonsági aránymutató 703,86% 384,40% 368,86% Pénzügyi helyzet mutatói VG 2010 2011 2012 Fizetőképesség (likviditási gyorsráta) 275,68% 243,86% 284,70% Likviditási ráta 611,91% 441,44% 441,19% Eladósodottság mértéke - Bonitás 14,21% 26,01% 27,11% Eladósodottság foka 11,17% 20,35% 21,27% 4. táblázat: Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói 13

3.2 Szervezet Közös Önkormányzati Hivatal Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84-86. rendelkezéseinek megfelelően és a Fülöpháza Önkormányzatok 2013. február 14- én döntöttek a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról. A közös hivatal ellátja a Mötv.-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat város és Fülöpháza község települések vonatkozásában, Fülöpháza község településen kirendeltség működik. A Közös Önkormányzati Hivatal feladatai: 1) A képviselő-testület, bizottságok és tisztségviselők munkájával kapcsolatban a döntések előkészítése, azok végrehajtásának szervezése; 2) Részt vesz az önkormányzatok intézményeivel kapcsolatos irányítási, ellenőrzési feladatok ellátásban; 3) Az önkormányzatok pénzügyi, igazgatási feladatainak koordinálása, elvégzése, operatív gazdasági feladatok ellátása; 4) A központi és a helyi szabályozásban megállapított adók beszedésével kapcsolatos feladatok ellátása; 5) Közreműködik az önkormányzati vagyon működtetésében, hasznosításában; 6) A képviselő-testületek, a polgármesterek és a jegyző jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatainak előkészítése, végrehajtásuk szervezése; 7) Ellátja a településfejlesztéssel és rendezéssel kapcsolatos előkészítő és végrehajtási feladatokat; 8) Ellátja az iskola és konyha, a védőnői szolgálat, a vérvételi laboratórium működtetési feladatait. A Fülöpházával közösen fenntartott közös önkormányzati hivatal jóváhagyott foglalkoztatotti létszáma az iskola működtetési feladatait ellátó alkalmazottakkal, a védőnői szolgálattal, a laborral, a hivatali takarítókkal, postázóval a polgármesterrel együtt jelenleg 53,5 fő, melyből 25 fő köztisztviselő, a Fülöpházán jelenleg foglalkoztatott 2 fő ellátja a képviselő-testületi és az ügyfélfogadási feladatokat. A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző. Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény alapján a központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint 2014. január 1-jén működő hivatali struktúrának megfelelően. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg: SZAL=c+(ÖL-a)/(b-a)*(d-c), két tizedesjegyre kerekítve. A számítások alapján a Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatal állam által finanszírozott létszáma 2014-ben 22,39 fő. A Közös Önkormányzati Hivatal szervezetét az alábbi ábra mutatja: 14

10. ábra: Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése A fentiekből megállapítható, hogy a Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatal vonatkozásában létszámcsökkentés nem indokolt. 15

Intézmények, gazdasági társaságok Az önkormányzat feladatellátásnak szervezeti felépítését az alábbi ábra mutatja: 11. ábra: Város Önkormányzata szervezeti felépítése További költségcsökkentési intézkedések szervezeti szinten nem javasoltak, inkább a hatékonyságnövelésre szükséges a hangsúlyt helyezni. A Hivatal esetében a folyamatos jogszabályváltozások miatt feltétlenül szükséges a szakmai továbbképzések biztosítása. A hivatali feladatellátás során a számítástechnikai alkalmazások használata elengedhetetlen. Hatékonyság maximalizálásához e két területen a rendszeres képzés javasolt, pontosan fel kell mérni a képességeket. A Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft. esetében az Alapító Okirat felülvizsgálata javasolt az Alapító hatásköreinek pontosítása és részletesebb meghatározása, annak érdekében, hogy az Alapító az elvárt felügyelet gyakorolhassa a társaság működése felett. A társaság jelenleg nem rendelkezik Szervezeti és Működési Szabályzattal és Döntés Hatásköri Listával, ezért javasoljuk, hogy középtávú hatékonysági intézkedésként készítsék el a hiányzó dokumentumokat. A Szervezeti és Működési Szabályzat a társaság működésének és gazdálkodásának egyik alapdokumentuma, amiben a tulajdonosi irányítás részletezhető. A társaság a döntések átláthatóságát és rendjét a szabályzat mellékleteként a Döntés Hatásköri Lista biztosítja. 16

A hosszú távú stratégia alapvetően határozza meg egy szervezet jövőjét. A hatékonyan kialakított stratégia segíti a társaságot a megfelelő cselekvési irány kijelölésében, megkönnyíti az alkalmazkodást a gazdasági környezethez és fenntartható, a tulajdonosi elvárásokkal összeegyeztethető terveket fogalmaz meg. Az Önkormányzat és a társaság között közfeladatok ellátására létrejött vállalkozási szerződés képezi alapját a társaság tevékenységeinek, működése finanszírozásának. Az Országgyűlés 2009. november 9-én fogadta el a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. számú törvényt, melynek fő célkitűzése a nyilvánosság, a takarékosság, az átláthatóság és a valódi teljesítmény díjazásának jogi szabályozása a köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében. A jelenlegi közszolgáltatási szerződés az elvégzendő közfeladatok vonatkozásában nem kellő részletezettséggel szabályozza azok mennyiségi és minőségi elvárásait, a feladatokra rendszerint átalánydíj került meghatározásra. A társaság által elvégzett feladatok minőségének mérésére nincs kialakított módszertan. Az Önkormányzatnak hosszútávon is törekednie kell arra, hogy a társaságaihoz kiszervezett közszolgáltatásokat hatékonyan lássa el. Javasoljuk az Önkormányzat és a társaság között közfeladatok ellátására létrejött vállalkozási szerződés SLA szemlélet szerinti (az angol Service Level Agreement kifejezés rövidítése szolgáltatási szint megállapodás), amely rögzíti a szolgáltatás alapelveit (szolgáltatási időszakokat, alapvető szabályokat), a szolgáltatás részletes tárgyát, terjedelmét, színvonalát, minőségét, a teljesítendő feladatokat, elvárt határidőket, kommunikációs utakat, eszkalációs rendet, szolgáltatás díjazását, fizetési feltételeit, világosan definiálja és mérhetővé teszi a szolgáltatásokat, valamint egyértelműen, mindkét fél számára érthető módon megfogalmazza azok tartalmát felülvizsgálatát és módosítását. Azonosító Akció Időtáv SZ/1-01 Egyértelmű felelősségek, hatáskörök meghatározása a gazdasági társaságok esetében is, döntés hatásköri lista készítése SZ/1-02 A hivatali dolgozók rendszeres képzésének megtervezése SZ/1-03 Egyéni képzési tervek bevezetése a Közös Hivatalnál SZ/3-01 SZ/3-02 A Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft. esetében az Alapító Okirat felülvizsgálata javasolt az Alapító hatásköreinek pontosítása és részletezése érdekében. A Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatának és Döntés Hatásköri Listájának kidolgozása 2014 2015-2016 2017-2018 2014 2015-2016 17

3.3 Feladatok Az önkormányzatok a működésük során kötelező és önként vállalt feladatokat látnak el. Az önkormányzati feladatok áttekintését az alábbi ábra mutatja be: Önkormányzati feladatcsoportok Kötelező feladatok Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások Településfejlesztés, településrendezés Környezet-egészségügy Településüzemeltetés Óvodai ellátás Lakás- és helyiséggazdálkodás Közterületek, közintézmény elnevezése Kulturális szolgáltatás Hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások Nemzetiségi ügyek Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás Honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában Távhőszolgáltatás Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok Helyi közösségi közlekedés biztosítása Víziközmű-szolgáltatás Kistermelők, őstermelők értékesítési lehetőségeinek biztosítása Hulladékgazdálkodás Sport, ifjúsági ügyek Önként vállalt feladatok Államtól átvett feladatok Megosztott feladatok (közösen ellátott) 12. ábra: Önkormányzati feladatok áttekintése A kötelező feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadóművészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 18

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás E feladatok ellátását az állam feladatfinanszírozási rendszerben támogatja. Város Önkormányzata a kötelező feladatait ellátja, azonban a feladatok ellátását mintegy 40%-ban saját költségvetéséből támogatja (forrás: 2014. évi költségvetési terv). Kötelező feladat megnevezése Működési kiadások (e Ft) Központi állami támogatás (e Ft) Működési bevétel (e Ft) Egyéb működési támogatási bevételek egyéb támogatás (e Ft) Működési kiadások finanszírozása önkormányzat saját bevételből (e Ft) Szennyvíz 0 0 0 0 0 Hulladékkezelés 2 393 0 0 0 2 393 Vagyongazdálkodás 65 876 0 13 558 32 900 19 418 Közutak üzemeltetése 13 668 7 759 0 0 5 909 Egyéb önkormányzati feladatok 112 793 13 223 837 24 547 74 186 Közvilágítás 10 778 20 974 0 0-10 196 Városgazdálkodás 6 409 0 17 0 6 392 Háziorvosi, fogorvosi alapellátás 1 289 0 64 0 1 225 19

Egyéb Működési Központi működési kiadások Működési Működési állami támogatási finanszírozása Kötelező feladat megnevezése kiadások (e bevétel támogatás bevételek önkormányzat Ft) (e Ft) (e Ft) egyéb saját támogatás bevételből (e Ft) (e Ft) Tanyagondnoki szolgáltatás 9 131 7 228 0 0 1 903 Közcélú foglalkoztatás 8 543 0 0 7 573 970 Sport 6 721 0 0 0 6 721 Köztemető 447 100 2 088 0-1 741 Zöldterület-kezelés 22 296 0 6 0 22 290 Környezet védelmi alap 100 0 0 0 100 Ellátottak pénzbeni és természetbeni juttatásai 2 360 0 0 0 2 360 Védőnői szolgálat 13 972 0 0 12 722 1 250 Óvodai intézményi étk. 14 783 0 7 286 0 7 497 Iskolai Int. étk. 43 385 42 395 27 502 0-26 512 Iskolai oktatás 40 350 3 360 458 36 532 40 350 Ellátottak pénzbeli és természetbeni juttatásai. 63 000 7 850 0 36 830 18 320 Vagyonműködtetés 1 030 0 858 0 172 Közmunka 6 824 0 0 5 392 1 432 Művelődési Ház 24 162 3 713 2 295 2 941 15 213 Könyvtár 6 449 3 712 237 0 2 500 Összesen 510205 124643 58373 160884 206655 Finanszírozás % 40,30 5. táblázat: A kötelező feladok ellátásának finanszírozása Város Önkormányzatánál Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Város Önkormányzatának önként vállalt feladatait az alábbi ábra mutatja (forrás: 2014. évi költségvetési terv). Önként vállalt feladat megnevezése Működési kiadások Működési kiadások finanszírozása önkormányzat saját bevételből Közterület rendjének fenntartása 3 204 3 204 Tejüzem 5 228 5 228 Labor 12 185 11 167 Vendég, munkahelyi étkeztetés 48 527 1 122 Ifjúsági klub 2 366 2 366 Bölcsőde 33 446 14 503 Összesen 104 956 37 590 Önkormányzati finanszírozás % 35,82 6. táblázat: Az önként vállalt feladok ellátásának finanszírozása Város Önkormányzatánál 20

Az önként vállalt feladatok körében a labor, a bölcsőde és a munkahelyi étkeztetés kivételével működtetési bevételt, illetve egyéb működési támogatási bevételt nem szerez az önkormányzat. Ezekben az esetekben szükséges lenne megvizsgálni az önkormányzatok közötti vagy civil szervezetekkel történő feladatmegosztás útján történő működtetés lehetőségét. A helyi önkormányzat a törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat is. Kerekegyházán ilyen, mint önként vállalt feladat a kistérségi feladatokat is ellátó, klinikai diagnosztikus kislaboratórium, vérvételi hely fenntartása. Megosztott feladatok - és Térsége Feladatellátó Társulás szociális és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt a település lakosságának. Sorsz. 2 Társulás megnevezése és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Feladatellátó Társulás Önkormányzati bevételek (Ft/év) Önkormányzati ráfordítások (Ft/év) 70 294 000 79 436 000 Az alábbi feladatok felvételét javasoljuk a rövid-; közép-; hússzú távú stratégiába felvenni: Azonosító Akció Időtáv FE/1-01 A Városgazdálkodás és a zöldterület-kezelés területén meg kell vizsgálni a saját bevétel növelésének és a civil szervezet bevonásának lehetőségét FE/1-02 A Művelődési Ház esetében meg kell vizsgálni a feladatellátás megoszthatóságát a környező önkormányzatokkal és a saját bevételek növelésének lehetőségét. FE/1-03 Az egyéb önkormányzati kötelező feladatokat át kell tekinteni, megvizsgálni a feladatellátás minőségi és mennyiségi mutatóit, az állampolgári igényeket és ahhoz mértem beállítani a feladatellátás költségeit. FE/2-01 A közterület rendjének fenntartása, a tejüzem, az Ifjúsági klub és a bölcsőde működtetése kapcsán meg kell vizsgálni az önkormányzatok közötti vagy civil szervezetekkel történő feladatmegosztás útján történő működtetés lehetőségét. FE/2-02 FE/3-01 A sport területén meg kell vizsgálni a támogatások érdekében külső szervezet (helyi vállalkozások) bevonásának lehetőségét A Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft. közszolgáltatási szerződésének felülvizsgálata és SLA alapú szerződéssé alakítása 2015-2016 2017-2018 2014 2017-2018 2015-2016 2015-2016 21

3.4 Folyamatok Az önkormányzatok esetében három fő folyamatcsoportot különböztethetünk meg, az irányítási folyamatokat, a szakmai folyamatokat és a támogató folyamatokat. A fő folyamatcsoportokon belüli folyamatcsoportokat és folyamatokat az alábbi ábra szemlélteti: A Polgármesteri Hivatal főfolyamai Stratégiai irányítás Vezetés Irányítási folyamatok Szabályozás Minőségirányítás Belső kontroll rendszer működtetése Szakmai folyamatok Önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntések előkészítése, végrehajtása Jegyzői hatáskörben maradó feladatokkal kapcsolatos döntések előkészítése, végrehajtása Gazdálkodási-; Pénzügy;- Számvitel-; Kontrolling folyamatok Beszerzések, beruházások és fejlesztések Peres ügyek és jogi feladatok Projektmenedzsment Szolgáltatás Igények Ingatlan és vagyongazdálkodás Üzemeltetés Belső ellenőrzés Támogató folyamatok HR Informatikai támogatás Fizikai és IT biztonság Ügyiratkezelés Kommunikáció Rendezvényszervezés, nemzetközi kapcsolatok Adatszolgáltatások teljesítése Kockázatkezelés Minőségügyi feladatok, ügyfélelégedettség mérés 13. ábra: A Polgármesteri Hivatal főfolyamatainak áttekintése Város Önkormányzata a korábbi ÁROP szervezetfejlesztés kapcsán áttekintette a stratégiai menedzsment erősítése érdekében a stratégiai tervezés, a költségvetés készítés és elfogadás, a stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása valamint a stratégiai tervek 22

gondozása folyamatokat, továbbá a rendeletalkotási folyamatot, az önkormányzati intézményekkel az információáramlás folyamatát. Jelen szervezetfejlesztési projekt keretében felülvizsgálatra kerül: Közös hivatalon belüli információáramlás folyamata; Közös hivatalon belüli pénzügyi-gazdálkodási folyamatok; Helyi adók behajtási folyamata. 2014-ben az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, célszer ez alkalommal, az IT biztonsággal kapcsolatos folyamatokat is azonosítani. A 2015-ben tervezett önkormányzati ASP-hez történő csatlakozás igényelni fogja az érintett rendszerekkel kapcsolatos folyamatok átalakítását (Gazdálkodási szakrendszer - gazdálkodási tevékenységének támogatása, Helyi adó szakrendszer - az önkormányzatok hatáskörébe tartozó központi- és helyi adók, az adók módjára behajtandó köztartozások, díjak, valamint pótlékok, bírságok, továbbá az államigazgatási eljárási illeték nyilvántartása, elszámolása, kezelése, az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyek elektronikus úton történő intézése, Ingatlanvagyonkataszter szakrendszer - az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok helyrajzi számon alapuló egységes szerkezetben történő egyedi nyilvántartása, Ipari és kereskedelmi szakrendszer - az önkormányzati hatáskörbe utalt ipari és kereskedelmi igazgatási ügyek ügyintézésének teljes körű támogatása, működési engedélyek, telepengedély, szálláshelyek nyilvántartása, társasház és ingatlan kezelők nyilvántartása, rendezvény engedélyek nyilvántartása, Iratkezelő szakrendszer, Önkormányzati portál szakrendszer). E folyamatok átalakításához szakértői segítség vehető igénybe a pályázat során, amit a jelenlegi ismeretek alapján célszerű igénybe venni. Hosszútávon célszerű áttekinteni a kontrollkörnyezet egyes folyamatait (ellenőrzés, kockázatkezelés, szabályozottság). Azonosító Akció Időtáv FO/1-01 FO/1-02 FO/1-03 A 2013. évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, ezzel egyidőben az IT biztonsággal kapcsolatos folyamatokat is azonosítani kell. Az önkormányzati ASP-hez történő csatlakozás igényelni fogja az érintett rendszerekkel kapcsolatos folyamatok átalakítását, az ehhez nyújtott szakértői tevékenységet a pályázat során igénybe kell venni. Hosszútávon át kell tekinteni a kontrollkörnyezet egyes folyamatait (ellenőrzés, kockázatkezelés, szabályozottság). 2014 2015-2016 2017-2018 23

3.5 Programok 3.5.1 Az Önkormányzat stratégiáiban foglalt költségcsökkentő, hatékonyságnövelő célkitűzéseinek bemutatása Gazdasági Program Város Önkormányzat a 2011-2016-os évekre szóló Gazdasági Programját 2011. május 25-én és 2012. január 25-én vizsgálta felül, egészítette ki. A gazdasági program hét prioritásban fogalmaz meg akciókat az Önkormányzat számára, megjelenítve azok tervezett költségét is. A Gazdasági Programban megfogalmazott akciók 16%-a tartalmaz költségcsökkentő, hatékonyságnövelő intézkedéseket.* Város Gazdasági Programja a 2011-2016-os évekre Egyéb akció kölségcsökkentő, hatékonságnövelő akció 16% 84% 14. ábra: Város Önkormányzata Gazdasági Programjában (2011-2016) a költségcsökkentési, hatékonyságnövelési intézkedések aránya A Gazdasági Programot a 6.2 fejezet tartalmazza. Egyéb önkormányzati stratégiák Helyi Esélyegyenlőségi Program nem azonosítható költségcsökkentő, hatékonyságnövelő akció. Város Önkormányzata 2011-2016 évekre szóló helyi sportfejlesztési koncepciója a Gazdasági Programmal szinkronban tartalmazza a tornacsarnok felújítását (nyílászáró csere, öltözőajtók cseréje, vészkijárat kialakítása, homlokzati hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, burkolatcsere). A költségcsökkentés és hatékonyságnövelési részstratégiába az alábbi akciók felvételét javasoljuk: Azonosító Akció Időtáv P/1-01 Katona József Művelődési Ház fejlesztése (épület átalakítási, felújítási, korszerűsítési munkálatok festés, burkolás, fűtés és világításkorszerűsítés) 2015-2016 24

Azonosító Akció Időtáv P/1-02 Humán Szolgáltató Központ fejlesztése I. 2015-2016 P/1-03 Polgármesteri Hivatal és iskola, tornacsarnok - napkollektorok és napcellák felszerelése, fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés, nyílászárócsere P/1-04 Megüresedő önkormányzati ingatlanok értékesítése - új óvoda építése esetén a régi óvodák épületeinek értékesítési lehetőségeit meg kell vizsgálni, mint lehetőséget az önrész finanszírozására 2015-2016 2017-2018 P/1-05 Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft - A kft működőképességének javítása, fejlesztések megvalósítása együttműködéssel: Intelligens város széles körű internet hozzáférés új FTTH hálózat építésével, IP alapú adatátviteli úttal 2015-2016 P/1-06 Csatlakozás az önkormányzati ASP rendszerhez 2015-2016 3.5.2 Benyújtott pályázatok A Képviselő-testület a 20/2014. (II.12.) sz. Kth.-ban fogadta el a 4/2014 BM rendelet alapján óvodai nevelést végző intézmény fejlesztésre pályázat benyújtását a Kerekegyházi Bóbita Óvoda alábbi telephelyei:, Fő utca 74. szám alatti 745 hrsz-ú ingatlan, Fülöpháza, József A. utca 1. szám alatti 100 hrsz-ú tagintézmény főépületeinek tetőfelújítása és energetikai korszerűsítése érdekében. A fejlesztés költsége összesen 31 576 288.-Ft. Kerekegyházi Bóbita Óvoda telephelyein az alábbi felújításokra, korszerűsítésekre kerül sor:, Fő utca 74. szám alatti telephely: tető és homlokzat felújítás, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés, napkollektoros rendszer kiépítése, Fülöpháza, József Attila utca 1. tagintézmény: tetőfelújítás és szigetelése. KEOP-2012-4.10.0/A Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal jelű a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola B. épületén napelemes rendszer kiépítése pályázat keretében az iskola B. épület lapos tetején kerül elhelyezésre 81 egység napelem, összesen 4 db eszköz, az általuk termelt áram az iskola üzemköltségét csökkenti. A projekt teljes bruttó költsége: 19 269 593 Ft. A költségcsökkentés és hatékonyságnövelési részstratégiába az alábbi akciók felvételét javasoljuk: Azonosító Akció Időtáv P/2-01 Kerekegyházi Bóbita Óvoda felújítása 2015 P/2-02 KEOP-4.10.0/A/12-213-0910 Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola B. épületének napelemes rendszer kiépítése 2014 25

3.5.3 Jövőbeli pályázati lehetőségek Önkormányzatok és intézményeik számára várható támogatások a 2014-2020-as programozási időszakban Az Európai Unió tagállamai számára elérhető fejlesztési források lehívása hét éves ciklusokban történik. 2014 a következő, 2020-ig tartó programozási időszak kezdete, amikor is az országok benyújtják fejlesztési koncepcióikat, illetve az azokra épülő operatív programjaikat, amelyek az EU jóváhagyása után alapjai lesznek az egész időszak pályázati kiírásainak. Magyarország az operatív programok v3.0 verzióit 2013 októberében készítette el, ezek jelenleg társadalmi egyeztetés alatt állnak. Közben 2014. január 1-től az EU-s források elosztására és felhasználására létrehozott hazai intézményrendszer teljesen átalakult, az eddigi, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által összefogott központosított rendszer decentralizálttá vált, az operatív programok tervezése és megvalósítása minisztériumi hatáskörbe került. A körülményekre való tekintettel az operatív programok végleges változatai 2014. első félévében készülhetnek el, majd a brüsszeli jóváhagyást követően a konkrét pályázati kiírások legkorábban 2014. második felében jelenhetnek meg. Az eddig ismertté vált tervezési dokumentumok alapján a következő operatív programok kerülhetnek elfogadásra, a 2014-2020-as időszakra: Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP); Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP); Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP); Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP); Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP); Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP); Vidékfejlesztési Program; Magyar Halgazdálkodási Operatív Program. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program még kezdeti stádiumban van, így ehhez kapcsolódó finanszírozási keret sem került megállapításra, ezért ezzel jelenleg nem kalkulálhatunk. Az operatív programokon keresztül várhatóan 8642,11 milliárd forint kerül szétosztásra, az alábbiak szerint: 26

15. ábra: A 2014-2020-as időszak forráselosztása 16. ábra: A 2014-2020-as időszak operatív programjainak részaránya Az operatív programok önkormányzatokat érintő prioritásai a következő táblázatban láthatók. 27

177. ábra: A 2014-2020 programozási időszak önkormányzatokat érintő operatív programjai és prioritásai, az OP-k v3.0 tervezete alapján, 2014. január 28

A táblázatban szereplő prioritások mindegyike tartalmaz egy vagy több olyan intézkedést, amelyre az önkormányzatok vagy azok valamelyik intézménye pályázhat. A VEKOP keretében kiírásra kerülő pályázatokon kizárólag a Közép-magyarországi Régió területén működő önkormányzatok juthatnak majd forráshoz. Az önkormányzatok és intézményeik számára pályázható tevékenységek csupán egy része eredményez költségcsökkentést és/vagy hatékonyságnövekedést, az ezeket tartalmazó prioritásokat a táblázatban eltérő színnel jelöltük. A 2014 elején rendelkezésre álló információk alapján valamennyi operatív programon belül vannak olyan tervezett intézkedések, melyek elősegíthetik az önkormányzati hatékonyságnövekedését. Az ismert adatok alapján operatív programonként és prioritásonként kerülnek ismertetésre az érintett intézkedések. Mi DAOP vagyunk! Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 1. prioritás: infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. A befogadó társadalmi célokat szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése Fejlesztendő a nemzeti és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi, szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint rehabilitációs célú és általában a társadalmi befogadást erősítő infrastruktúra, valamint a bentlakásos intézmények kiváltása. A társadalmi befogadást erősítő infrastruktúra terén kizárólag a szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató általános jellegű fejlesztések valósíthatók meg. Területi kihatás: konvergencia régiók Beavatkozások célcsoportja: az egészségügy tekintetében a teljes magyar lakosság, a szociális ágazat tekintetében a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek, valamint a mentális egészség szempontjából veszélyeztetett személyek. Lehetséges kedvezményezettek: közfinanszírozott egészségügyi és szociális szolgáltatók, betegszervezetek, egyéb, az egészségmegőrzésben és az azzal igazoltan összefüggő fizikai aktivitásban és a szociális szolgáltatásokban érintett civil szervezetek, önkormányzatok és intézményeik, állami intézmények, nem állami szereplők, civil szervezetek, egyházi szervezetek, közösségi és kulturális intézmények. 3. prioritás: befogadó társadalom 15. A minőségi feladatellátást támogató eszközök és alkalmazások fejlesztése, illetve korai intervenció megerősítése Az intézkedés átfogó célja, hogy a szervezeti működés oldaláról javítsa a közszolgáltatások minőségét. Kizárólag a rendszerszintű vagy az egy szervezeten túlmutató fejlesztéseket tartalmazza, melyek elsődleges célja a szervezeti működés javítása. A szakmai programokhoz 29

kapcsolódó, kiegészítő jellegű szervezetfejlesztési lépéseket az egyéb intézkedésekből megvalósuló beavatkozások foglalják magukba. 1. alintézkedés: szervezeti működést támogató eszközök Kizárólag olyan szervezetműködtetési eszközök bevezetése támogatható, melyek hosszabb távon mind szervezetileg, mind pénzügyileg fenntarthatók. Főszabály szerint új intézmény felállítása nem támogatható. Ez alól kivétel, ha eddig ellátatlan közfeladat ellátását szolgálja, vagy ha középtávon működtetési oldalról bizonyíthatóan hatékonyabb új szervezet létrehozása, mint meglévő szervezet átalakítása. 2. alintézkedés: koragyermekkori intervenció rendszerszintű fejlesztése A koragyermekkori intervenció kizárólag egységes szemléletben fejleszthető. A komplex fejlesztés a várandósságon keresztül az iskoláskor előtti gyerekek és családjaik hatékonyabb, magasabb színvonalú ellátását, a szükségletekhez igazodó szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítását szolgálja. Az intézkedésben lehetőség van a beavatkozásokat megalapozó kutatások, tudományos elemzések elvégzésére, módszertani fejlesztésre, valamint a kapcsolódó képzések kidolgozására és lebonyolítására. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos léptékű programok esetén a Középmagyarországi Régió is. Beavatkozások célcsoportja: a közszolgáltatást és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények munkatársai és a szolgáltatások igénybevevői. Lehetséges kedvezményezettek: állami szervek, költségvetési szervek, önkormányzatok, önkormányzati intézmények, civil és egyházi szervezetek, felsőoktatási egészségügyi intézmények, klinikák. 16. Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás fejlesztése, életpályájának javítása, képzési rendszerek fejlesztése, dolgozói mobilitás Az intézkedés célja a közszolgáltatásokban dolgozó emberi erőforrás minőségének javítása és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. Az intézkedés horizontális jelleggel kiterjed az összes, a jelen prioritási tengelyben érintett államháztartáson belüli és az államháztartáson kívüli nonprofit szervezetben foglalkoztatottakra. Mindegyik területen az alább nevesített tevékenységek kerülnek megvalósításra az adott terület igényeihez igazodó arányban. 1. alintézkedés: képzési rendszerek fejlesztése és továbbképzések tartása Cél az alap- és szakellátás, illetve az egyéb közszolgáltatási módok ismeretanyagának aktualizálása, továbbfejlesztése, elterjesztése, valamint az egyes szakmák továbbképzési rendszerének korszerűsítése. 2. alintézkedés: életpályák átalakítása A hiányszakmák kialakulásának okai több esetben magukra az adott szakmában alkalmazott életpályák hiányosságaira is visszavezethetők. Cél tehát e hiányosságok feltárása, az igények és lehetőségek tényszerű egymásra vetítése, majd az alapján változtatási javaslatok kidolgozása. 30

3. alintézkedés: az ellátások humán kapacitásának mennyiségi fejlesztése a hiányszakmákban és a hozzáférhetőség javítása érdekében Cél olyan programok indítása, aminek eredményeként nő a közszolgáltatásokban jelentkező hiányszakmákban és az elmaradott térségekben a különböző közszolgáltatásokban dolgozók száma a minőségi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés érdekében. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetén a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: a közszolgáltatást és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények munkatársai Lehetséges kedvezményezettek: állami szervek, önkormányzatok, önkormányzati intézmények, civil szervezetek, egyházi szervezetek, költségvetési szervek 4. prioritás: infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 18. A gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés célja az oktatási rendszert átfogó fejlesztések infrastrukturális megalapozása, támogatása a közneveléstől a felsőoktatásig bezárólag, beleértve a nem formális és informális tanulási terek oktatási-képzési infrastruktúrával, eszközökkel való felszerelését. A fejlesztéseket igényfelmérés alapozza meg, ami az intézmények infrastrukturális ellátottságának és állapotának a számba vételére terjed ki, s a kapacitások és azok minőségi színvonalának felmérését eredményezi. Az intézkedés tartalmazza a nem formális és informális tanulási alkalmak, képzések, programok és szolgáltatások lebonyolításhoz szükséges eszközök beszerzését és infrastrukturális fejlesztését. Az intézkedés keretében sor kerül a közgyűjteményi és közművelődési intézmények, egyházi és civil szervezetek célirányos infrastrukturális fejlesztésére és eszközök fejlesztésére, amely alkalmassá teszi őket az ott őrzött tudásvagyon mindenki számára elérhetővé tételére. Területi kihatás: konvergencia régiók Beavatkozások célcsoportja: a köznevelési és felsőoktatási intézményekben tanulók és dolgozók Lehetséges kedvezményezettek: köznevelési intézmények és fenntartóik, felsőoktatási intézmények és fenntartóik, nonprofit szervezet államháztartáson belül, nonprofit szervezet államháztartáson belül, civil és egyházi szervezetek, sportegyesületek, költségvetési intézmények, köztestületi intézmények, kulturális intézmények, felsőoktatási intézmények fenntartói és alapító formától függetlenül 5. prioritás: Jó Állam 24. Rugalmas, jó reagáló képességű közigazgatás kialakítása A rugalmas jó reagálóképességű közigazgatás kialakítása szorosan összefügg egyrészt a közbizalom kérdéskörével, hiszen egy válaszképes a problémákat megoldani tudó 31

közigazgatás nyerheti el az állampolgárok bizalmát, olyan módon, hogy közben fenntartja a közigazgatás számára célt tételező politikum bizalmát a magyar közigazgatás szakmai képessége és elhivatottsága iránt. Másrészt a Magyary Program által folyamatosan láttatni kell az előrehaladási útvonalat azzal a kiemelt jelentőséggel, hogy válságban sokszor kell új utakat vágni, és az új utakon a rugalmas alkalmazkodóképesség szükséges. Harmadrészt, a szervezeti kultúra és hatékonyság fejlesztésével az erőforrások optimális elosztására törekszik, valamint feszített időszakokban nem hagyja, hogy a fogyatkozó erőforrások (például egy kimerült szervezetben) hátráltassák a működést, és megfelelően alkalmazza azokat a technikákat, melyek hozzásegítik a kritikus szakaszokon átlendüléshez. 1. alintézkedés: A közigazgatási szervezetrendszer működési hatékonyságának növelése Az alintézkedés célja a belső hatékonyság működésének javítása, amely magába foglalja a szerv teljesítménye mérésének lehetővé tételét, a működőképes belső folyamatok elősegítését, a szervezeti tudás hatékony kiaknázását, valamint a folyamatosan változó környezethez alkalmazkodni tudó, önfejlesztő szervezeti kultúra kialakítását. 2. alintézkedés: Hatósági eljárások, élethelyzetek ésszerűsítése Az intézkedés keretében az ügyfeleket és a közigazgatás szervezeteit egyaránt terhelő, a belső és külső folyamatokat jelentős mértékben bonyolító mechanizmusok felszámolása, a belső eljárások, folyamatok egyszerűsítése, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a kormányablakok feladat- és hatáskörének racionalizálása és élethelyzetek fejlesztése történik. Ezzel összefügg az előző alintézkedés, melynek keretében a közigazgatási intézmények működési folyamataikat felülvizsgálják, optimalizálják, és különböző folyamatmenedzsment eszközök alkalmazásával automatizálják. Szükséges az egyes hatósági eljárások, valamint az eljárásjogi keretszabályozás racionalizálása, egyszerűsítése, az ügyfelek jogainak, helyzetének, valamint a hatóság eljárása hatékonyabbá tételének érdekében. 5. alintézkedés: Kormányzati feladatellátás színvonalának növelése Az átláthatóság és az elszámoltathatóság erősítése, mely segíti a politikai döntéshozatalt. Mindezek mellett egy új államháztartási költségvetés tervezési és végrehajtási, mérési rendszer (feladatalapú költségvetési rendszer) alapjainak lefektetése. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: állampolgárok Lehetséges kedvezményezettek: központi költségvetési szervek, önkormányzatok, felsőoktatási intézmények 25. A közigazgatás személyi állományának fejlesztése A közigazgatás személyi állomány-fejlesztésének célja, hogy elősegítse a hatékony állami feladat végrehajtás humán feltételeinek megteremtését, a hosszútávú és kiszámítható életpályák megteremtésével stabilizálja a közigazgatás (egyes esetekben a rendészet és a honvédelem) személyi állományát, egyúttal vonzóvá tegye e hivatásokat, a minőségi munkavégzés feltételrendszerének javításával hozzájáruljon gazdasági versenyképességünk 32

növeléséhez, illetve szabályozási alapot biztosítson a vonatkozó jogállási törvények kodifikációs munkálataihoz. 1. alintézkedés: Az emberi erőforrás-gazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztése Az alintézkedés keretében megtörténik a feladatarányos személyzeti működés kialakítása, az ehhez szükséges felmérések, stratégiai döntések, jogalkotást támogató koncepciók, jogszabályok, módszertani és eljárásrendi támogatások elkészítése, az emberi erőforrásgazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztése a stratégiai szemlélet és a hosszabbtávú, egymásra épülő fejlesztések a szabályozási struktúra megfelelő alakításával a közszolgálati életpályák kiteljesedésének támogatásával. Mindezek mellett sor kerül a közigazgatásra orientált személyügyi tervezés kialakításával a közszféra munkaerő-piaci versenyben betöltött helyzetének erősítésére. 2. alintézkedés: Közszolgálati szolgáltatásfejlesztés A Magyar Kormánytisztviselői Kar és a Magyar Rendvédelmi Kar közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozását, valamint a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősítését elősegítő szolgáltató tevékenységének további szélesítése és fejlesztése, különös tekintettel a hivatás gyakorlásával összefüggő érdekképviseletre, a kormánytisztviselők és a rendvédelmi hivatásos állomány anyagi helyzetét és hivatásgyakorlásának feltételeit közvetlenül befolyásoló jogszabályok megalkotásával összefüggő konzultációra, etikai eljárás lefolytatására, díj alapítására, szakmai konferenciák szervezésére, valamint jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtására. 3. alintézkedés: Közszolgálati utánpótlás és kapcsolódó fejlesztések Cél egy olyan karrier-menedzselési rendszer kialakítása, amelyben az erőforrás-tervezési, személyzetfejlesztési és ösztönzési módszerek együttesen, egymással koherens kapcsolatban állva kerülnek alkalmazásra. Ezek együttesen biztosítják, hogy a rendszer hosszabb távon biztosítani tudja a vezetői munkakörökre és a kulcspozíciókra az alkalmas, minden tekintetben megfelelő munkaerő utánpótlását. Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: közszolgálati tisztviselők, rendvédelmi kar Lehetséges kedvezményezettek: költségvetési szervek, önkormányzatok, felsőoktatási intézmények 26. Közigazgatási szolgáltatások fejlesztése, az állam szolgáltató jellegének erősítése Új szemléletű fejlesztésekre van szükség, melyek a kínálati oldalon megteremtik a hatékony szolgáltatások lehetőségét. E fejlesztések eredményének hasznosulásához ugyanakkor nélkülözhetetlen, hogy a szolgáltatások nyújtásában közreműködő közszolgálati tisztviselők is felkészülten és motiváltan vegyenek részt az új szemléletű e-közigazgatás kialakításában. A fejlesztések során különös figyelmet kell fordítani azoknak a horizontális alkotóelemeknek a következetes alkalmazására, amelyek a szolgáltatások interoperabilitását, átjárhatóságát biztosítják. 33

1. alintézkedés: közigazgatási informatikai rendszerek együttműködésre való képességének erősítése Az intézkedés célja, hogy a közösségi értékeknek, alapelveknek megfelelően fejleszthessük tovább a magyar közigazgatás magánszemélyeknek, vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásait. 2. alintézkedés: közigazgatási dolgozók digitális írástudásának, informatikával kapcsolatos munkakörnyezetének fejlesztése Területi kihatás: konvergencia régiók, de az országos programok esetében a Középmagyarországi Régió is Beavatkozások célcsoportja: közszolgálati tisztviselők, rendvédelmi kar a képzések esetében, vállalkozói lakossági ügyfelek az interoperabilitás vonatkozásában Lehetséges kedvezményezettek: költségvetési szervek, önkormányzatok Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések 3. intézkedés: Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések Önkormányzati informatikai fejlesztések Az intézkedés célja az önkormányzati szféra belső és külső folyamatainak informatizálása, az intézmények működési hatékonyságának javítása IKT által, az önkormányzati elektronikus szolgáltatások körének, színvonalának és minőségének emelése, az állami központi önkormányzati informatikai szolgáltatások (kiemelten a megvalósuló Önkormányzati ASP központ) bővítése, kiterjesztése. Ezekhez kapcsolódva szükséges az önkormányzati infokommunikációs eszközellátottság javítása, megújítása. A beavatkozásban tervezett akciók, programok: - az Önkormányzati ASP központ alkalmazási portfóliójának bővítése; - új központi elektronikus szolgáltatások indítása az önkormányzatoknak; - önkormányzati ASP központhoz való csatlakozás támogatása; - önkormányzatok IKT eszközfejlesztései. Intelligens városok fejlesztése Az intelligens, vagy élhetőbb város olyan települést takar, amely a rendelkezésre álló technológiai, elsősorban információs és kommunikációs lehetőségeket innovatív módon használja fel, és elősegíti egy jobb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb városi környezet kialakítását. Az intézkedés keretében Integrált területi beruházási ( integrated territorial investment ITI) eszközök is alkalmazásra kerülnek. Főbb célcsoportok (egyebek mellett): e-szolgáltatások bevezetése és ágazati intézményrendszerek folyamatainak informatizálása esetén központi közigazgatási szervek, kormányzati intézmények, önkormányzatok, vállalkozások, állampolgárok; 34

önkormányzati informatikai fejlesztések esetén önkormányzatok, vállalkozások, állampolgárok; köznevelési- és felsőoktatási, illetve kutatási célú infokommunikációs infrastruktúra, szolgáltatások és tartalom fejlesztése esetén alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, kutatóintézetek, központi oktatási intézmények, állampolgárok; intelligens városok fejlesztése esetén közigazgatási intézmények, közszolgáltatók, vállalkozások, állampolgárok. 5. Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül 1. intézkedés: Kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása Nemzeti kulturális örökség megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása Az intézkedés célja a nemzeti örökségvonzerők megőrzése és fejlesztése. Ezen típusú fejlesztések esetén is elvárt, hogy a megvalósítandó projekt kapcsolódjon a környezetéhez, tehát más turisztikai attrakciókkal, szolgáltatásokkal, kapcsolódó intézményekkel együttműködjön a megvalósítás és a fenntartási időszak során. Természeti értékek megőrzése és turisztikai attrakcióként való hasznosítása Az intézkedés célja hazánkban meghatározó adottságokkal rendelkező természeti örökségi értékek megőrzése és látogathatóvá tétele komplex kínálat fejlesztése révén, továbbá ezek nemzeti és nemzetközi hálózatokhoz kapcsolása, (új) hálózati rendszerbe szervezése. Gyógydesztinációk és kapcsolódó szolgáltatások integrált fejlesztése Az intézkedés kiemelt célja az egészségturizmus egy szegmensének, mint a hazai turisztikai kínálat kiemelt termékének fókuszált fejlesztése. Ennek keretében megvalósul a Magyarország természeti örökségét képező természetes gyógytényezők helyszíneinek fejlesztése annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is elfogadott gyógyhelyekké, gyógydesztinációkká váljanak. Főbb célcsoportok: kül- és belföldi turisták, a fejlesztéssel érintett területek lakossága, gazdasági és civil szervezetei Specifikus célterületek: jogszabály valamint egyedi kormány illetve miniszteri döntés szerinti védett kulturális és természeti terület, valamint gyógyhely, gyógytérség lehatárolás Kedvezményezettek típusai: költségvetési szervek, költségvetési szervek intézményei, gazdasági társaságok, non-profit szervezetek, egyházak. 2. intézkedés: A Balaton adottságainak turisztikai célú hasznosítása A Balaton komplex fejlesztésének csak egy eleme a turizmus fejlesztése, a szezon meghosszabbítására alkalmas kínálat kialakítása, amelyet a tó körül egységes, balatoni fejlesztési program keretében kell megvalósítani. A turizmuson túli komplex fejlesztések eszközét jelentheti egy, a térség minden településére kiterjedő ITI, amely a különböző prioritások rendelkezésre álló forrásait területi szempontok mentén koncentrálja. 35

Főbb célcsoportok: kül- és belföldi turisták, a fejlesztéssel érintett területek lakossága, gazdasági és civil szervezetei Specifikus célterületek: jogszabály szerinti terület lehatárolás (BKÜ) Kedvezményezettek típusai: költségvetési szervek, költségvetési szervek intézményei, gazdasági társaságok, non-profit szervezetek, egyházak. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 6. prioritás: Fenntartható városi közlekedésfejlesztések 1. Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések, különösen meglévő hálózati elemek korszerűsítésével. A kötöttpályás városi közlekedés korszerűsítése kiterjed a kidolgozott projektcsatorna feltételeknek megfelelő villamos, HÉV, metró, trolibusz, tram-train projektekre, beleértve a kötöttpályás járműbeszerzést is, illetve az esetlegesen kapcsolódó tudat- és szemléletformáló tevékenységeket. 2. Intermodalitás és társadalmi tudatosság javítása, különösen az igényvezérelt közlekedés fejlesztésével, az e-jegyrendszer területén tapasztalható elmaradás felszámolásával, a különböző utastájékoztató és nyomonkövető rendszerek összekapcsolásával (pl. interfacek), személyforgalmi behajtási díjrendszer kiépítésével, és a társadalmi tudatosság növelését és szemléletformálást célzó intézkedések a közösségi és nem-motorizált (pl. kerékpározáshoz kapcsolódó kampányok, car-sharing) közlekedési módok előnyeiről. Ez a specifikus cél támogatja azon intermodális személyszállítási csomópontokat is, ahol a beruházási ráfordítás legalább 50%-a kapcsolódik a kötöttpályás létesítményhez, illetve kiterjedne a közlekedésbiztonsági fejlesztésekre is. Az intézkedés keretében pénzügyileg fenntartható városi kötöttpályás fejlesztések, személyszállítási intermodális csomópontok és kapcsolódó kötöttpályás járműbeszerzések valósulnának meg. A lehetséges kedvezményezettek például a helyi közösségi közlekedést ellátó cégek, illetve a prioritás tartalmazná a KözOP 5. prioritás szakaszolt projektjeit is. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1. prioritás: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás 4. Térségi vízszétosztás fejlesztése A felszíni vizek egyenlőtlen területi és időbeni eloszlása párosulva az igények ettől jelentősen eltérő megjelenésével hangsúlyozottan kiemeli a vízkészletekkel való tervszerű gazdálkodás fontosságát. A specifikus cél elérése érdekében olyan módon kívánjuk fejleszteni a térségi vízszétosztó rendszereket, hogy a fejlesztések során kiemelt hangsúlyt kapjon az ésszerű, költséghatékony vízvisszatartás és csapadékvíz-gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A felszíni vizek tekintetében az ökológiailag szükséges vízhozam mederben hagyása mellett 36

a fejlesztések arra irányulnak, hogy az ipar mellett a mezőgazdasági vízfelhasználás lehetősége is növekedjen. Főbb célcsoportok: vízhiányos térségek lakossága, az érintett térség gazdasági szervezetei, közintézményei Specifikus célterületek: az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra Kedvezményezettek típusai: vízügyi igazgatási szervek, vízgazdálkodási társulatok, önkormányzatok 7. Dombvidéki vízgazdálkodás fejlesztése, tározók építése A tervezett fejlesztések új tározók megépítését és meglévő tározók rekonstrukcióját célozzák, amelyek alkalmasak az árvízcsúcsok csökkentésére és ezáltal kedvezően befolyásolják a települések belvíz és csapadékvíz elvezetését. A fejlesztések több célúak, a helyi igényektől és adottságoktól függően: a csapadékvíz helyben tartása, a felszíni vízlevezetés, vízlefolyás lassítása, a dombvidéki patakok vízhozamának egyenletesebbé tétele a hasznosítási lehetőségekkel, öntözési igények kielégítése, halászati, nádtermelési hasznosítás megteremtése. Az elvezető rendszerek korlátozott befogadóképessége miatt a településeken is nő az árvizek kialakulásának kockázata. A települési csapadékvizek okszerű kezelése magában foglalja az elvezető rendszerek felülvizsgálatát és fejlesztését. A belterületi gyűjtőrendszereket illeszteni kell a területi csapadékvíz-elvezető művekhez. Főbb célcsoportok: az árvizek által veszélyeztetett térségek lakossága, az érintett térség gazdasági szervezetei, közintézményei, helyi közösségei Specifikus célterületek: az akciók országos hatóköre miatt nem kerültek lehatárolásra Kedvezményezettek típusai: vízügyi igazgatási szervek, önkormányzatok Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. Prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése Az intézkedés kiemelt célja a napközbeni kisgyermekellátás, különösen a bölcsődék és családi napközik kapacitásának és infrastruktúrájának fejlesztése. Az intézkedés célja új beruházásokkal, bővítésekkel biztosítani a szolgáltatást azokon a településeken, ahol nincs bölcsőde, vagy kevés a bölcsődei férőhely. Fontos cél továbbá a meglévő férőhelyek korszerűsítése is. Az óvodák infrastrukturális fejlesztése, valamint az eszközbeszerzés részeként támogatható: energiatakarékos és korszerű óvodai intézmények kialakítása, meglévő intézmények akadálymentes felújítása, bővítése, modernizációja, többfunkcióssá és energiatakarékossá tétele; 37

a kapacitások fejlesztése érdekében új intézményegység létrehozásához kapcsolódó új épület/épületrész építése; új tornaterem, tornaszoba építése, az intézmények udvarának akadálymentes felújítása, balesetmentesítése, sportudvar kialakítása, fejlesztése. Főbb célcsoportok: Az egyes közszolgáltatási (szociális és gyermekjóléti alapellátás és óvodai ellátás) funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: A fenntartó települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; a szociális és gyermekjóléti intézmények, nonprofit szervezetek, egyházak, civil szervezetek, napközbeni ellátást nyújtó intézmények. 4. Prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése 1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés lehetőséget nyújt egyrészt a helyi önkormányzatok egyes főbb alapellátási szolgálatainak helyet adó épületeinek, másrészt a járóbeteg-intézmények épületeinek korszerűsítésére infrastruktúra-fejlesztés és eszközbeszerzés által. Cél a szolgáltatások színvonalának és a munkafeltételek minőségének javítása korszerű infrastruktúrafejlesztéssel és eszközbeszerzéssel, figyelembe véve a környezettudatos gondolkodásmódot, a környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazását, a megújuló energiaforrások használatát. Támogatandó tevékenységek: meglévő orvosi rendelők infrastruktúra fejlesztése, akadálymentesítése; eddig más célra használt ingatlan orvosi rendelővé/egészségházzá vagy központosított alap-ellátási ügyeletté való kialakítása, indokolt esetben új építése; meglévő járóbeteg-szakrendelő bővítése, átépítése, felújítása a jogszabályi és a szakmai minimum feltételeknek megfelelően, és az akadálymentesítés szempontjainak figyelembevételével; szakmai felszereltség korszerűsítése a minimumfeltételeknek megfelelően; emelt szintű definitív ellátás végzéséhez szükséges gépek-eszközök fejlesztése. Főbb célcsoportok: Az egyes egészségügyi közszolgáltatási funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: helyi önkormányzatok, önkormányzati fejlesztési társulások, többcélú kistérségi társulások, helyi önkormányzatok és önkormányzati társulások által létrehozott non-profit gazdasági társaságok. 38

2. intézkedés: A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Az önkormányzatok teljes körűen kötelesek a gyermekjóléti szolgáltatást és a gyermekek napközbeni ellátását, ezen túl az étkeztetést és házi segítségnyújtást, valamint az egyéb szociális szolgáltatásokhoz, különösen a családsegítéshez való hozzáférést biztosítani. A jogszabályok településnagysághoz kötötten írják elő a többi ellátási forma biztosítását. Az intézkedés a kirekesztődés mérséklése érdekében támogatja a települési és kistérségi szintű szolgáltatások kialakítását, az időskorúakról, szenvedélybetegekről, és hajléktalan emberekről gondoskodó szociális nappali ellátásokat és egyéb szociális alapellátásokhoz kapcsolódó szolgáltatások infrastruktúrális feltételeinek fejlesztését. Főbb célcsoportok: az egyes szociális közszolgáltatási funkciók igénybevételével érintett lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: A fenntartó települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; a szociális intézmények, nonprofit szervezetek, egyházak, civil szervezetek, napközbeni ellátást nyújtó intézmények. 3. intézkedés: Térségi és helyi közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra-fejlesztés Helyi önkormányzati döntés esetén, indokolt esetben a TOP-ból támogatott fejlesztési csomagok részét képezhetik a központi közigazgatás területi infrastrukturális fejlesztései (amennyiben egyértelműen hozzájárul a társadalmi befogadás céljához). Támogatandó továbbá a meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítése, családbarát funkciók kialakítása. Főbb célcsoportok: a közszolgáltatásokat igénybe vevő lakosság. Specifikus célterületek: A specifikus célterület a tervezés későbbi fázisában kerül azonosításra. Kedvezményezettek típusai: települési és megyei önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai; közigazgatási intézmények. VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 6. prioritás: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben 6.1. Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése A helyi közösség egészét szolgáló többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása, kialakítása, lehetőség szerint meglévő épületekben. Jelenleg működő Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT) továbbfejlesztése, működtetésének finanszírozása. EMVA forrásból biztosítható az épület felújítás, a szükséges eszközök beszerzése, az infrastruktúra fejlesztése; a létrejövő többfunkciós tér működtetéséhez az emberi erőforrás finanszírozását (bérjellegű költségek) más forrásból szükséges biztosítani; ez utóbbi elengedhetetlen feltétel az 39

intézkedés megvalósításában. Helyi önkéntes munka feltételeinek kialakítása (önkéntesek fogadása). Intézkedés célcsoportja: Települési önkormányzatok, civil szervezetek 6.2. Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Intézkedés előzetesen tervezett tartalma (egyebek mellett): Közbiztonság javítását szolgáló fejlesztések, eszközbeszerzések. Alapvetően két féle támogatás merül fel: meglévő szolgáltatáshoz kapcsolódva beruházások támogatása (pl. eszközbeszerzés mezőőrök számára), illetve új térfigyelő kamera- és mozgásérzékelőrendszer kiépítésének támogatása. Önkormányzati kezelésű belterületi utak, valamint külterületi mezőgazdasági utak fenntartását szolgáló fejlesztések támogatása. Útkarbantartáshoz szükséges gépek, eszközök beszerzése. Egyéb kisléptékű települési infrastruktúrafejlesztés (világítás, csatorna stb.) Közétkeztetési szolgáltatás fejlesztése helyi kapacitásbővítéssel (közkonyhák felújítása, főzőkonyhákká történő átalakítása, eszközbeszerzések támogatása). Intézkedés célcsoportja: Települési önkormányzatok, civil szervezetek, illetve javasolt a társadalmi vállalkozások előnyben részesítése, ahol releváns. A költségcsökkentés és hatékonyságnövelési részstratégiába az alábbi akciók felvételét javasoljuk: Azonosító Akció Időtáv P/3-01 P/3-02 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések 3. intézkedés: Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések önkormányzati informatikai fejlesztések és Intelligens városok fejlesztése pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése, 4. prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése 1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése pályázati lehetőségek kísérése (Bóbita óvoda telephelyeinek energiatakarékossá tétele, Kerekegyházi Sportpálya és Sportcsarnok felújítása, fejlesztése, az épület fűtés korszerűsítése valósul meg (gépészeti, elektromos és építési munkálatok) a 2017-2018 2015-2016 40

Azonosító Akció Időtáv P/3-03 költségtakarékos működtetés érdekében, önkormányzati tulajdonban lévő intézmények energiahatékonysági beruházások, napelem park kiépítése, orvosi rendelők és a labor felújítása, Szociális alapszolgáltatás fejlesztése, akadálymentesítés Vidékfejlesztési Program - Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése pályázati lehetőségek (Közterületek felújítása településbiztonsági szempontból, kerékpárút kiépítése, iparterület 2417 hrsz u út 2. ütem szilárd burkolattal történő ellátása, buszforduló létesítése, település úthálózat fejlesztése, ipari park áramellátás fejlesztése) 2017-2018 41

4 A költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú stratégiája FE/1-02 5 Hosszú táv (20172018) A Művelődési Ház esetében szükséges meg kell vizsgálni a feladatellátás megoszthatóságát a környező önkormányzatokkal és a saját bevételek SZ/1-03 növelésének lehetőségét. Egyéni képzési tervek bevezetése a Közös Hivatalnál FE/2-01 A közterület rendjének fenntartása, a tejüzem, az Ifjúsági klub és a bölcsőde működtetése kapcsán meg kell vizsgálni az önkormányzatok közötti vagy civil szervezetekkel történő feladatmegosztás útján történő működtetés lehetőségét. FE/1-01 SZ/1-02 3 Közép táv (20152016) A hivatali dolgozók rendszeres képzésének megtervezése SZ/3-02 A Kerekegyházi Városgazdasági Non-profit Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatának és Döntés Hatásköri Listájának kidolgozása A Város-gazdálkodás és a zöldterület kezelés területén meg kell vizsgálni a saját bevétel növelésének és a civil szervezet bevonásának lehetőségét. FE/2-02 A sport területén meg kell vizsgálni a támogatások érdekében külső szervezet (helyi vállalkozások) bevonásának lehetőségét FE/3-01 A Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft. közszolgáltatási szerződésének felülvizsgálata és SLA alapú szerződéssé alakítása SZ/1-01- 1 Rövid táv (2014) Egyértelmű felelősségek, hatáskörök meghatározása a gazdasági társaságok esetében is, döntés hatásköri lista készítése SZ/3-01 A Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft. Esetében az Alapító Okirat felülvizsgálata javasolt az Alapító hatásköreinek pontosítása és részletezése érdekében Szervezet FO/1-03 Hosszútávon át kell tekinteni a kontrollkörnyezet egyes folyamatait (ellenőrzés, kockázatkezelés, szabályozottság). FO/1-02 Az önkormányzati ASP-hez történő csatlakozás igényelni fogja az érintett rendszerekkel kapcsolatos folyamatok átalakítását, az ehhez nyújtott szakértői tevékenységet a pályázat során igénybe kell venni P/1-04 Megüresedő önkormányzati ingatlanok értékesítése - új óvoda építése esetén a régi óvodák épületeinek értékesítési lehetőségeit meg kell vizsgálni, mint lehetőséget az önrész finanszírozására P/3-01 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések 3. intézkedés: Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések Önkormányzati informatikai fejlesztések és Intelligens városok fejlesztése pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése P/3-03 Vidékfejlesztési Program - Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése pályázati lehetőségek (Közterületek felújítása településbiztonsági szempontból, kerékpárút kiépítése, iparterület 2417 hrsz u út 2. ütem szilárd burkolattal történő ellátása, buszforduló létesítése, település úthálózat fejlesztése, ipari park áramellátás fejlesztése) P/1-01 Katona József Művelődési Ház fejlesztése (épület átalakítási, felújítási, korszerűsítési munkálatok festés, burkolás, fűtés és világításkorszerűsítés) P/1-02 Humán Szolgáltató Központ fejlesztése I. P/1-03 Polgármesteri Hivatal és iskola, tornacsarnok - napkollektorok és napcellák felszerelése, fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés, nyílászárócsere P/1-05 Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft - A kft működőképességének javítása, fejlesztések megvalósítása együttműködéssel: Intelligens város széles körű internet hozzáférés új FTTH hálózat építésével, IP alapú adatátviteli úttal P/1-06 Csatlakozás az önkormányzati ASP rendszerhez P/3-02 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. Prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 6. intézkedés: A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése, 4. Prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése 1. intézkedés: Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése pályázati lehetőségek kísérése (Bóbita óvoda telephelyeinek energiatakarékossá tétele, Kerekegyházi Sportpálya és Sportcsarnok felújítása, fejlesztése, az épület fűtés korszerűsítése valósul meg (gépészeti, elektromos és építési munkálatok) a költségtakarékos működtetés érdekében, önkormányzati tulajdonban lévő intézmények energiahatékonysági beruházások, napelem park kiépítése, orvosi rendelők és a labor felújítása, Szociális alapszolgáltatás fejlesztése, akadálymentesítés P/2-01 Kerekegyházi Bóbita Óvoda felújítása FO/1-01A FE/1-03 Az egyéb önkormányzati kötelező feladatokat át kell tekinteni, megvizsgálni a feladatellátás minőségi és mennyiségi mutatóit, az állampolgári igényeket és ahhoz mértem beállítani a feladatellátás költségeit Feladat A 2013. évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, ezzel egyidőben az IT biztonsággal kapcsolatos folyamatokat azonosítani kell P/2-02 KEOP-4.10.0/A/12-213-0910 Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola B. épületének napelemes rendszer kiépítése Folyamat Program 188. ábra: Város Önkormányzatának rövid-; közép-; és hosszú távú költségcsökkentési stratégiája 42

5 A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési stratégia monitoring rendszere Az ÁROP-1.A.5-2013 pályázat előírásai szerint a kidolgozott hatékonyságnövelő intézkedések megvalósításának folyamatos, a projekt teljes időtartamát átívelő nyomon követése, szakértői támogatás biztosítása Város Önkormányzatának az ÁROP-1.A.5-2013 pályázatban kötelező feladata. A havi monitoring jelentéseket az Önkormányzat Jegyzője által kijelölt ügyintéző adatszolgáltatását követően a tanácsadó készíti el és terjeszti elő a Jegyző részére jóváhagyásra. A szükséges pontosítást és jóváhagyást követően a monitoring folyamat ismétlődik a projekt során a következő jelentésig (havonta). A monitoring rendszert az alábbi ábra mutatja be: 19. ábra: Monitoring rendszer bemutatása A monitoring dokumentációs rendjét két alapvető dokumentumra építjük: Adatlap mely a konkrét méréshez szolgál támogatásul az adatgyűjtési időszak alatt szolgáltatott adatok bemutatására és konszolidálására. Havi mérési jelentés az adott időszak monitoring jelentése a monitoring adatlapokon szolgáltatott adatok elemzését követően készül el a jelentés. 43

Az adatszolgáltatás teljesítésének módja Az adatgyűjtés és továbbítás elektronikus úton történik a Jegyző által kijelölt ügyintéző részéről a vállalkozó felé. A vállalkozó az elemzéseket követően az elkészített havi monitorig jelentést jóváhagyásra megküldi a Jegyzőnek elektronikus formában. A jóváhagyott dokumentum papír alapon aláírásra kerül a Jegyző részéről, amely így megküldhető a kijelölt szakértő részére. A zárójelentés dokumentuma a teljes időszakot felölelő jelentéseket és a jóváhagyott összegező jelentést tartalmazza. A keletkező dokumentumok a vizsgálati időszak végén átadásra kerülnek a hivatal részére. A projekt végén a bevezetett rövidtávú hatékonyságnövelési javaslatokról és a végrehajtott intézkedésekről összefoglaló tanulmány készül. A rövid távú intézkedések monitoringjának biztosítása érdekében az alábbi táblázatban bemutatjuk a monitoring feladatokat és a hozzájuk rendelt mérőszámokat: 44

Sor sz. 01 02 03 04 05 Szervezetfejlesztési terület megnevezése Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása Költségcsökkentési, hatékonyságnövelési stratégia kidolgozása, alkalmazása Feladat megnevezése SZ/1-01- Egyértelmű felelősségek, hatáskörök meg-határozása a gazdasági társaságok esetében is, döntés hatásköri lista készítése SZ/3-01 A Kerekegyházi Városgazdasági Nonprofit Kft. Esetében az Alapító Okirat felülvizsgálata javasolt az Alapító hatásköreinek pontosítása és részletezése érdekében. FE/1-03 Az egyéb önkormányzati kötelező feladatokat át kell tekinteni, megvizsgálni a feladatellátás minőségi és mennyiségi mutatóit, az állampolgári igényeket és ahhoz mértem beállítani a feladatellátás költségeit. Indikátor Kiinduló érték Célérték Döntés Hatásköri Lista 0 1 Felülvizsgált Alapító Okirat 0 1 Emlékeztető a költséghely felülvizsgálatáról 0 1 FO/1-01 A 2013. évi L. törvény alapján el kell végezni az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, IT Biztonsági folyamatok ezzel egyidőben az IT biztonsággal folyamat kontext ábra 0 1 kapcsolatos folyamatokat is azonosítani kell. P/2-02 KEOP-4.10.0/A/12-213-0910 Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola B. épületének napelemes Befejezett projekt 0 1 rendszer kiépítése 7. táblázat: Rövid távú intézkedések monitoringja Mérésért felelős Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt ügyintézője Mérési gyakoriság havonta havonta havonta havonta havonta 45

6 Mellékletek 6.1 Felhasznált irodalom Város Önkormányzatának Gazdasági Programja; 46

6.2 Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2011-2016 Város Gazdasági programja 2011-2016 2011. május 25-én és 2012. január 25-én felülvizsgált, kiegészített változat Projekt megnevezése Megvalósulási helyszín Projekt rövid leírása I.: Gazdaságfejlesztés I. 1. Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése, befektetés ösztönzés Projektgazda Tervezett költség (ezer Ft) 2011-2016 2011-2015 2015-2016 I.1.1. Ipari övezet kialakításának folytatása Ipari övezet kialakítását folytatni kell és vonzóvá tenni a vállalkozások számára Befektetés ösztönzés érdekében a település kedvező adottságainak megismertetése Vállalkozói térkép összeállítása Bemutatkozási lehetőség biztosítása Honlapunkon ún. pedagógus földek.. hrsz országos szinten, kiemelve a régió és megye szintje Polgármesteri Hivatal és Honlapunk Honlapunk, Hírlevél I.2. Turisztikai (kulturális és szabadidős) fejlesztések Kereki Tojás és Szüreti Fesztivál Arató Fesztivál és Szt. István nap búcsú Helyi rendezvényeink népszerűsítése Helyben, kistérségben, megyei szinten Ipari övezet kialakítás 160.445 m2 területen, 30 db teljes közművesítéssel ellátott GIP-2 50 %-os beépíthetőséggel Országos, térségi és helyi médiákban népszerűsíteni a települést Helyi vállalkozói térkép összeállítása az információk áramlásának elősegítése érdekében A helyi vállalkozások megkeresésével bemutatkozási lehetőséget biztosítani a honlapunkon, Hírlevélbe közzétenni a helyi vállalkozások listáját 2 évente Az őszi hagyományos szüreti fesztivál és a településre leginkább jellemző tojástermelés közös rendezvénye, a település népszerűsítése a hagyományőrzés jegyében Régi hagyományt felelevenítve a település utcáin végigvonuló aratók és a kenyér ünnepe Rendezvények népszerűsítési lehetőségeinek kihasználása, helyi és térségi médiában való Önkormányzat teljes kialakítás 106.000 ft Önkormányzat 100 ft/év 100 ft/év Önkormányzat - Önkormányzat - Önkormányzat és Művelődési Ház Önkormányzat és Művelődési Ház Önkormányzat és Művelődési Ház 2.000 ft/év 2.500 ft/év 200 ft/év 200 ft/év 100 ft/év 100 ft/év 47

Város Gazdasági programja 2011-2016 2011. május 25-én és 2012. január 25-én felülvizsgált, kiegészített változat Projekt megnevezése Balatoni Farkas János Emlékpark kialakítása Helyi tájékozódást segítő turisztikai információs rendszer fejlesztése Falusi turizmus fejlesztése II. 1. 1. Közúthálózat fejlesztése Útburkolat-felújítás és építés meglévő tervek alapján a bölcsőde környékén Útburkolat felújítások terveztetése és felújítása Új útburkolat építési tervek Megvalósulási helyszín, ún. Farkas erdő kül- és belterülete Projekt rövid leírása megjelenés erősítése A település újjáalapítójának emlékére létrehozott emlékpark kialakításának folytatása, helytörténeti ismeretek erősítése az emlékparkba szervezett ünnepségekkel (pl: március 15-i ünnepség) A vonzerők bemutatását segítő alkalmazások fejlesztése, táblarendszer bővítése, információs pontok felállítása, tanösvények, sétáló- és kerékpárutak kiépítése, jelölése. A falusi turizmus fejlesztési lehetőségeinek népszerűsítése, tájékoztatás II. Közlekedésfejlesztés Zrínyi u., Erdő u., Kocsis Pál u., Ifjúság u., Dohány u., Farkas J. u., Park utca útburkolat felújítás Akácfa u. Árokszállási u., Bedő A u. ( Széchenyi és Szőlő között), Széchenyi u., Dohány u., Petőfi u. (Dózsa és Kölcsey között), 1038 hrsz u. (Fő u. és Jász u. között), Névtelen u. (Kölcsey utca folytatása Arnold bolttól), Kocsis Pál ( Park u. és Zrínyi u. között). Kodály Z. u., Pásztor u., Bedő A. u. (Szőlő u. és Akácfa u. között), Farkas János u. (Dózsa Gy. utcán kívüli szakasz). Projektgazda Önkormányzat és Művelődési Ház Tervezett költség (ezer Ft) 2011-2016 2011-2015 2015-2016 500 ft/év 500 ft/év Önkormányzat 200 200 és Kecskeméti Kistérségi Önkormányzat 20 ft/év 20 ft/év Önkormányzat x x Önkormányzat x x x 48

Város Gazdasági programja 2011-2016 2011. május 25-én és 2012. január 25-én felülvizsgált, kiegészített változat Projekt megnevezése Külterületi földutak karbantartása Külterületi földutak karbantartásához eszközbeszerzése Megvalósulási helyszín külterület külterület Projekt rövid leírása 180 km hosszú földúthálózat karbantartása gréderezéssel, vízelvezetéssel Gréder vétel LEADER program keretében Projektgazda Tervezett költség (ezer Ft) 2011-2016 2011-2015 2015-2016 Önkormányzat 500 500 Önkormányzat a mikrotérség önkormányzataival együttműködve 20.000 Parkolók kialakítása Fő utca és Kossuth utca a központban a parkolási lehetőségek, helyek bővítése Önkormányzat 1.000/év II. 1. 2. Kerékpárút-hálózat fejlesztése Belterületi kerékpárút építés Külterületi kerékpárút építés belterület külterület Belterületi kerékpárút építés 5,5 km-en: Baracsi-Zrínyi-Fő Szilágyi - Szabadság és ipari övezet utcáin, Fő Kossuth Dózsa Arany J. utcákon Hetényegyháza- összekötő kerékpárút III.: Társadalmi megújulás Önkormányzat Önkormányzat és Aranyhomok Kistérségfejlesztési Társulás III. 1. Foglalkoztathatóság fejlesztése a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése A munkanélküliek Önkormányzat Közmunkaprogramokon foglalkoztatását segítő Munkaügyi való részvétel programokban pályázati Központtal részvétel együttműködve közvetítés Munkaügyi kp, vállalkozók között Önk. együttműködve Munkaügyi Kp-val 208 m 2.000/év x x 2.000 /év III. 2. A közösségek önszerveződő képességének növelését szolgáló fejlesztések Kivitelezés és fejlesztés Kamerarendszer Fő utca LEADER program Önkormányzat 1.000 500 kiépítésének folytatása keretében Polgárőrség működésének támogatása Betelepülők rendszeres ellenőrzése Lakossági tájékoztatás Együttműködés a szervezettel, közös akciók szervezése Ellenőrzés más hatóságokkal együttműködve Lakossági fórumokon, honlapon, hírlevélben Önkormányzat 200 /év 200 / év Önkormányzat x x Önkormányzat x x x 49

Város Gazdasági programja 2011-2016 2011. május 25-én és 2012. január 25-én felülvizsgált, kiegészített változat Projekt megnevezése Megvalósulási helyszín Projekt rövid leírása Projektgazda III. 3. A kulturális élet fejlesztése a település megismerése és a közösségi értékek növelése érdekében III. 3. 1. Kulturális rendezvények, alkotótáborok szervezése, fejlesztése Kerekegyházi Tojás és Szüreti Fesztivál Európa Jövője Nemzetközi Gyermektalálkozó Hírös Hét Fesztivál Alkotótábor szervezése és térsége hagyományőrző és termelési fesztivál az egyesület éves támogatása Kulturális, gazdasági, gasztronómiai és tudományos intézmények, műhelyek találkozója Alkotótábor szervezése a balatoni Farkas János emlékpark és a kunpusztai iskola kialakításához III. 3. 2. Kulturális intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Katona József Művelődési Ház fejlesztése épület átalakítási, felújítási, korszerűsítési munkálatok (festés, burkolás, fűtés és világításkorszerűsítés) - kültéri színpad kialakítástechnikai eszközfejlesztés (kiállítási installációk, informatikai és telematikai fejlesztések) Önkormányzat és intézményei Európai Jövője alapítvány Kecskemét Önkormányzata Tervezett költség (ezer Ft) 2011-2016 2011-2015 2015-2016 2.000 /év 2.500 /év 200/év 50/év 200 / év 50/év Önkormányzat - 500 /év Önkormányzat és intézmény 55.000 Balatoni Farkas János Helytörténeti Gyűjtemény fejlesztése Könyvtár fejlesztése III. 3. 3. Sportprogramok és sportcélú beruházások Iskolai tornacsarnok korszerűsítése A gyűjtemény fejlesztése a lakosság bevonásával Könyvtári szolgáltatások bővítése a kor elvárásainak megfelelően (faxolás, spirálozás stb.) integrált könyvtári szoftverek kiépítése, olvasótér korszerűsítés TIOP1.2.3 A tornacsarnok hőszigetelése, nyílászáróinak és fűtésének korszerűsítése, korszerű sporteszközök beszerzése Önkormányzat és az intézmény Önkormányzat és az intézmény Önkormányzat és iskola 100 /év 100 / év 8.000 ld. energia gazdálkodás 50

Város Gazdasági programja 2011-2016 2011. május 25-én és 2012. január 25-én felülvizsgált, kiegészített változat Projekt megnevezése A sport népszerűsítése az egészséges életmód jegyében Megvalósulási helyszín Projekt rövid leírása Helyi sportolási lehetőségek népszerűsítése a sportegyesület és egyéb szervezetek által III. 4. A neveléshez és oktatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenkinek III. 4. 1. Oktatásfejlesztés Iskolapszichológusi szolgáltatás fenntartása Szaktantermek felszerelése Természettudományi szaktanterem kialakítása Kompetencia alapú oktatástechnikai eszközök beszerzése Művészetoktatás Kötelező eszközfelszerelés beszerzése, újítása Ökoiskolai program III. 4. 2. Óvodai fejlesztések Új óvoda építése Óvodai fejlesztőpedagógusi szolgáltatás fenntartása Eszközgyarapítás A kecskemét és térsége társulással együttműködve az iskolapszichológusi ellátási további biztosítása Informatikai és nyelvi laborok felszerelése, folyamatos korszerűsítése Természettudományi szaktanterem kialakítása, felszerelése Oktatási programcsomagok, interaktív eszközök, hangzó anyagok számának növelése A művészetoktatás megtartása, a minősített tanszakok számának növelése Előírás és elhasználódás szerint Iskolakert rekultivációja, iskolai konyha- és gyógynövénykert kialakítása Új, 10 csoportos óvoda építése a mai kor igényeinek és a település gyermeklétszámának megfelelően A fejlesztőpedagógus fenntartása Anyanyelvi és fejlesztő felkészítés eszközeinek gyarapítása Projektgazda Önkormányzat és sportegyesület, civil szervezetek Tervezett költség (ezer Ft) 2011-2016 2011-2015 2015-2016 Önkormányzat 1.000 / év 1.000 / év Önkormányzat és iskola Önkormányzat és iskola Önkormányzat és iskola Önkormányzat és iskola Önkormányzat és iskola Önkormányzat és iskola Önkormányzat és óvoda Önkormányzat és óvoda Önkormányzat és óvoda x 1.400 x 500 100 / év 100 / év 10.000/év x 10.000 / év 200 / év 200 / év 250.000 300.000 2.500 / év 2.500 /év 200/év x 200 / év 51

Város Gazdasági programja 2011-2016 2011. május 25-én és 2012. január 25-én felülvizsgált, kiegészített változat Projekt megnevezése Kötelező eszközök korszerűsítése Csoportonként 2 óvodapedagógus biztosítása Óvodai férőhelyszámbővítés Megvalósulási helyszín Projekt rövid leírása Elavul és hiányzó eszközök beszerzése Prémiumévek lejártát követően plusz egy státusz biztosítása Férőhelyszám-bővítés, amennyiben az óvodáztatás a 3. életévtől kötelező feladat Projektgazda Önkormányzat és óvoda Önkormányzat és óvoda Önkormányzat és óvoda Tervezett költség (ezer Ft) 2011-2016 2011-2015 2015-2016 5.000 2,500 /év 2.500 /év személyzet: 6.000 /év, csoportszoba kialakítás: 10.000 III. 4. 3. Bölcsődei működtetés Az új intézmény gazdaságos és hatékony működtetése A 100 %-os kihasználtságra törekvés, plusz, térítéses szolgáltatások működtetése III. 5. Egészségmegőrzés és társadalmi befogadás, részvétel erősítése III. 5. 1. Egészségügyi ellátás fejlesztése Központi ügyelet megtartása mellett helyi sürgősségi ellátás biztosítása Központi ügyelet fejlesztése a mentőszolgálattal együttműködve III. 5. 2. Egészségmegőrzés, és társadalmi befogadás részvétel erősítése A megkereső tevékenységet, Szenvedély-betegek ártalomcsökkentést, alacsonyküszöbű ellátása információs szolgáltatást a Rév Szenvedélybetegsegítő Szolgálatnál bére, a Drop in klub és a és tanácsadást végzők tanácsadás helyszínének biztosítása III. 5. 3. Egészségnevelés és egészségfejlesztés Gyermek és ifjúsági egészségnevelés Egészségügyi felvilágosító tevékenység Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése HPV védőoltás biztosítása Óvodákban és iskolákban folyó egészségnevelés, ifjúság-egészségügyi ellátás fejlesztése Az egészségügyi felvilágosítást, egészségnevelést szolgáló műsorok, rendezvények szervezése Látásvizsgálat, ÁNTSZ szűrőprogramok, Nőgyógyászati rákszűrés helybeni szervezése Védőoltás kedvezményes biztosítása a 14 éves Önkormányzat és bölcsőde 8.000 / év 8.000 / év Önkormányzat 8.000 ft/év x Főplébániai Karitász Alapítvány 150 /év x Önkormányzat 200/év 200/év Önkormányzat 20/év 20/év Önkormányzat 500 /év 500/év Önkormányzat 200/év 200/év 52

Város Gazdasági programja 2011-2016 2011. május 25-én és 2012. január 25-én felülvizsgált, kiegészített változat Projekt megnevezése Megvalósulási helyszín Projekt rövid leírása korosztály számára Projektgazda Tervezett költség (ezer Ft) 2011-2016 2011-2015 2015-2016 Mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítása az általános iskolában Személyi feltételek biztosítása Önkormányzat 2.500 /év 2.500 / év III. 5. 4. Humán infrastruktúra fejlesztése Humán Szolgáltató Központ fejlesztése 1. Humán Szolgáltató Központ fejlesztése 2. Önkormányzati intézmények teljes körű akadálymentesítése Szoftverfejlesztés IV. 1. Vízminőség javítás Dél-alföldi ivóvízminőség javító program IV. 2. Energiagazdálkodás és Konzorciumhoz csatlakozott települések Támogató szolgálat korszerű irodakialakítás, épületbővítés Az intézmény előtti közterület rendezése, parkolók kialakítása Teljes körű akadálymentesítés az intézményekben: óvodák (amennyiben nem épül új) Területi Szociális Gondoskodás program beszerzése az alapellátási adminisztráció segítésére Önkormányzat és HSZK Önkormányzat és HSZK 1.000 Önkormányzat 1.000 Humán Szolgáltató Központ IV. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés Ivóvízminőség javítás vas-, mangán-, arzéntartalom határérték alá csökkentése, elavult vízhálózatcseréje Kerekegyházán KEOP IV. 2. 1. Megújuló energiaforrások felhasználási arányának növelése Napenergia Napkollektorok és felhasználásával energia napcellák felszerelése és/vagy melegvíz előállítás az iskolában IV. 2. 2. Energiatakarékosság DARF Kht., BÁCSVÍZ Rt., Önkormányzatok Önkormányzat és iskola 500 teljes várható ktg: 305.000 önerő: Bácsvíz és EU önerőalap 50.000 15.000 Fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés, nyílászárócsere Polgármesteri Hivatal és Művelődési Ház és iskola Önkormányzat, iskola és Művház. 50.000 50.000 IV. 3. Természetvédelem Természetvédelem Hulladékgyűjtési akciók szervezése Önkormányzat 20 20 Parlagfűgyűjtés parlagfű-gyűjtési akció Önkormányzat 50 50 V. prioritás: Településfejlesztés V. 1. Közműhálózatok fejlesztése 53

Város Gazdasági programja 2011-2016 2011. május 25-én és 2012. január 25-én felülvizsgált, kiegészített változat Projekt megnevezése Tervek készítése Kiépítés Megvalósulási helyszín V. 2. Városközpont és közterületi fejlesztés Városközponti rehabilitáció folytatása Meglévő játszóterek fejlesztése, új játszótér építés Játszótéri eszközök felülvizsgálata Köztéri alkotások, szobrok, emlékművek állagmegőrzése, rekonstrukciója Fő utcai rész központi játszótér központi és Tavasz utcai és intézményi Projekt rövid leírása felszíni vízelvezetési tervének elkészítése felszíni vízelvezetésének kiépítése Járdák cseréje, utcabútorok kihelyezése Játékállomány karbantartása és bővítése, új játszótér építése Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetve Önkormányzat fenntartásában lévő oktatási intézményekben lévő valamennyi játszótéri eszközre vonatkozóan a Gazdasági és Közlekedési Miniszter által kijelölt szervezettel a 78/2003. (XI.27.) GKM rendelet előírásai szerint Szobrok állagának felülvizsgálata, megrongált alkotások helyreállítása Projektgazda Önkormányzat 3.000 Tervezett költség (ezer Ft) 2011-2016 2011-2015 2015-2016 Önkormányzat 300.000 Önkormányzat 40.000 Önkormányzat 1.000 5.000 1.000 5.000 Önkormányzat 300 300 Önkormányzat 200 200 Sétálóövezetek kialakítása, Szt. István tér Egészségház, laboratórium közötti rész Önkormányzat 5.000 Városközpont rehabilitációja új üzletiszolgáltató negyed kialakítása V. 2. 2. Parkfenntartás Parkfenntartás, gyommentesítés V. 3. Lakásgazdálkodás, központ Új többfunkciós művelődési és szolgáltató-ház építése Folyamatos fenntartás, beleértve gyepfelületek fenntartása, faápolási munkákat, virágfelületek ápolását, öntözőrendszerek, szökőkutak üzemeltetését, játszóterek üzemeltetése Önkormányzat és együttműködő partnerek Városgazdasági Kft 37.000 40.000 x 54

Város Gazdasági programja 2011-2016 2011. május 25-én és 2012. január 25-én felülvizsgált, kiegészített változat Projekt megnevezése Költségalapú bérlakás állomány fenntartása Szolgálati bérlakás állomány fenntartása Szociális bérlakás fenntartása Kunpusztai iskola hasznosítása V. 4. Településmarketing Megvalósulási helyszín Erdő u. Szent István tér Szt. István tér Kunpuszta V. 4. 1. Településmarketing fejlesztése Városi honlap fejlesztése Polgármesteri Hírlevél és honlaphoz kapcsolódó hírlevél működtetése Hírlevél: helyben, Honlap: bárhol V. 4. 2. A testvérvárosi kapcsolatok ápolása, fejlesztése A gútori testvérvárosi kapcsolat fenntartása, illetve az adott testvérváros V. 5. 1. A helyi termelés és a piaci pozíciók erősítése Bio-, natúrtermék piac kibővítése, fejlesztése Termékpiac szervezés Energianövény termesztés Tejfeldolgozó üzem létesítése TP-1-2011 Projekt rövid leírása Lakások szükség szerinti felújítása Lakások szükség szerinti felújítása 1 db szociális bérlakás fenntartása A jelenleg komfort nélküli lakásként funkcionáló épület erdei iskolává alakítása pályázati forrás segítségével Web alapú információ közlés folyamatos frissítése, interaktivitás lehetősége Polgármesteri Hírlevél rendszeres megjelentetése A testvérvárosokkal kötött megállapodások bővítése, helyi lakosok bevonásának szélesítése V. 5. Mezőgazdaság fejlesztés Tájékoztatás a bio-, natúrtermék piac kibővítési, fejlesztési lehetőségeiről Koordináló társaság létrehozása a helyben termelt áruk értékesítésére (Magyar Tanyasi Termék Nonprofit Kft létrehozása) Tájékoztatás, felvilágosítás az energianövény termelés lehetőségeiről, felhasználási módjairól Tejfeldolgozó üzem létesítése az ipari területen, a térségi tejtermelés Projektgazda Önkormányzat és Városgazdasági Kft Tervezett költség (ezer Ft) 2011-2016 2011-2015 2015-2016 1.000 1.000 Önkormányzat 500 500 Önkormányzat 0 0 Önkormányzat 20.000 20.000 Önkormányzat és intézményei Önkormányzat és intézményei A részt vevő városok önkormányzata Önkormányzat koordinálásával Térségi önkormányzatok Önkormányzat koordinálásával 500 500 1 000 1000 1.500 /év 1.500 /év 20 20 150 Önkormányzat 59 800 20 20 55

Város Gazdasági programja 2011-2016 2011. május 25-én és 2012. január 25-én felülvizsgált, kiegészített változat Projekt megnevezése Megvalósulási helyszín Projekt rövid leírása feldolgozására Projektgazda Tervezett költség (ezer Ft) 2011-2016 2011-2015 2015-2016 Önkormányzati bolt létesítése TP-1-2011 Budapest, Kecskemét, Kunszentmiklós, Fülöpháza V. 5. 2. Az állattenyésztés fejlesztése A telepek műszaki-, technológiai fejlesztése Képzések szervezése Integráció megszervezése V. 5. 3. A tanyai életminőség javítása Megújuló energiaforrások hasznosításának népszerűsítése Élhető tanya modellprogram V. 6. Önkormányzati vagyonkezelés Ingatlan vagyon kataszter Telekalakítás, értékesítés Bem utcai telkek Önkormányzati boltok létrehozása a helyben termelt áruk értékesítésére A meglévő állattartó telepek műszaki-, technikai fejlesztési lehetőségeiről tájékoztatók szervezése Az állattartással kapcsolatos képzések, tájékoztatók szervezése. A termelő gazdák együttműködésének elősegítése, az integráció lehetőségének biztosítása. Helyben előállítható energiát hasznosító rendszerek meghonosításának népszerűsítése Partnerek összefogása a modellprogram kidolgozására és megvalósítására. Az ingatlan vagyon kataszter nyilvántartása folyamatos. A város általvégzett beruházások által folyamatosan szükséges a karbantartása + új szoftver beszerzés A város területi fejlesztéseiben a kialakított telek értékesítése szükséges. A telekkínálat csökkenésével a rendezési terv szerinti telekalakításokhoz az Magyar Tanyai Termék Nonprofit Kft Önkormányzat koordinálásával Önkormányzat koordinálásával Önkormányzat koordinálásával 59 600 Önkormányzat 50 Önkormányzat a kistérséggel együttműködve 50 50 50 50 50 50 ld. V.6.1. Önkormányzat 1.000 Önkormányzat, Városgazdasági Kft-vel együttműködve x 56

Város Gazdasági programja 2011-2016 2011. május 25-én és 2012. január 25-én felülvizsgált, kiegészített változat Projekt megnevezése Megüresedő önkormányzati ingatlanok értékesítése Kispiac V.6.2: Önkormányzati vállalkozások Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft Kerekegyházi Városgazdasági Kft V. 7. Tervezések Új 10 csoportos óvodatervezése Tanuszoda terveztetése Úttervezések Megvalósulási helyszín jelenlegi óvodai épületek Dózsa Gy. u. Erdő és Park utca Általános iskola belterület Projekt rövid leírása előkészítő munkálatok megkezdése szükséges. Új óvoda építése esetén a régi óvodák épületeinek értékesítési lehetőségeit meg kell vizsgálni, mint lehetőséget az önrész finanszírozására A kispiac változatlan formában fenntartandó A kft működőképességének javítása, fejlesztések megvalósítása együttműködéssel: Intelligens város széles körű internet hozzáférés új FTTH hálózat építésével, IP alapú adatátviteli úttal A kft változatlan formában való fenntartása a cél, az önkormányzat kötelező feladatainak ellátására jött létre A régi és kicsi óvodai intézmény a mai kor, a lakosságszám-növekedés és a várható jogszabályi előírások igényeihez új óvoda építésével tud megfelelni. min. 25m x10m-es tanuszoda terveztetése, mely az iskolai időn kívül a település lakosai számára is elérhető, egészségmegőrző, aktív pihenést szolgálna Útburkolat-tervek elkészíttetése, a közlekedésfejlesztésnél leírtak szerint VI. prioritás: Közigazgatás fejlesztése Projektgazda Önkormányzat Városgazdasági Kft Önkormányzat, Kábelkommuniká ciós Kft MVMmel együttműködésb en Önkormányzat és Városgazdasági Kft Tervezett költség (ezer Ft) 2011-2016 2011-2015 2015-2016 önfenntartó 200.000 Önkormányzat 6.000 x önfenntartó 37.000 /év 40.000 /év Önkormányzat 8.000 Önkormányzat 4.000 57

Város Gazdasági programja 2011-2016 2011. május 25-én és 2012. január 25-én felülvizsgált, kiegészített változat Projekt megnevezése ASP rendszer bevezetése Megvalósulási helyszín Projekt rövid leírása ASP (Dinamikus weboldalak generálására alkalmas szerveroldali keretrendszer) rendszer bevezetése a hivatali és intézményi feladatellátáshoz, bérlet formában Projektgazda Polgármesteri Hivatal és intézmények Tervezett költség (ezer Ft) 2011-2016 2011-2015 2015-2016 jelenleg nem ismert 58

6.3 Ábrák jegyzéke 1. ábra: Alkalmazott módszertan... 2 2. ábra: Költségcsökkentési és hatékonyságnövelési akciók meghatározása... 3 3. ábra: Monitoring folyamat lépései... 4 4. ábra: SMART kritériumok... 6 5. ábra: Város Önkormányzata költségvetési főösszegeinek alakulása... 9 6. ábra: Város Önkormányzata hitelfelvételei... 9 7. ábra: Város Önkormányzatának egy állandó lakosra jutó mutatói... 10 8. ábra: Város Önkormányzatának kiadás szerkezete... 10 9. ábra: Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása... 12 10. ábra: Kerekegyházi Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése... 15 11. ábra: Város Önkormányzata szervezeti felépítése... 16 12. ábra: Önkormányzati feladatok áttekintése... 18 13. ábra: A Polgármesteri Hivatal főfolyamatainak áttekintése... 22 14. ábra: Város Önkormányzata Gazdasági Programjában (2011-2016) a költségcsökkentési, hatékonyságnövelési intézkedések aránya... 24 15. ábra: A 2014-2020-as időszak forráselosztása... 27 16. ábra: A 2014-2020-as időszak operatív programjainak részaránya... 27 17. ábra: A 2014-2020 programozási időszak önkormányzatokat érintő operatív programjai és prioritásai, az OP-k v3.0 tervezete alapján, 2014. január... 28 18. ábra: Város Önkormányzatának rövid-; közép-; és hosszú távú költségcsökkentési stratégiája... 42 19. ábra: Monitorign rendszer bemutatása... 43 6.4 Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A monitoring két szintjének jellemzői... 5 2. táblázat: Város Önkormányzata helyi adóbevételek alakulása... 11 3. táblázat: Kerekegyházi Városgazdasági Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói... 13 4. táblázat: Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft. vagyoni és pénzügyi helyzetének mutatói... 13 5. táblázat: A kötelező feladok ellátásának finanszírozása Város Önkormányzatánál.. 20 6. táblázat: Az önként vállalt feladok ellátásának finanszírozása Város Önkormányzatánál... 20 7. táblázat: Rövid távú intézkedések monitoringja... 52 59

60

MultiContact Consulting Kft. Nyilvántartja Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. Cégjegyzékszám: 01-09-712312 T: +36 1 666 3750 E: info@multicontact.eu F: +36 1 666 3749 W: www.multicontact.eu