SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERŐPIACI PROGNÓZIS: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK TOVÁBB BŐVÜLŐ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója Ideje: Helye: 2007. január 11. csütörtök, 9:00 óra Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kossuth tér 6-8. 503.
2/6 Az adatfelvételről A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Munkaerőpiaci prognózis címmel közös kutatást folytat a magyar vállalkozások várható munkaerő keresletéről és rövidtávú üzleti kilátásairól az SZMM és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet által kidolgozott kutatási koncepció alapján. Először 2005 szeptember november között került sor vállalati kérdőíves felmérésre a kutatási program keretében, majd 2006 október 1. és november 17. között hajtottuk végre a második adatfelvételt. Ennek során a versenyszektorból 6046 vállalkozás válaszolt a munkaügyi központok, munkaügyi kirendeltségek és az MKIK GVI munkatársai által feltett kérdésekre. Ez a felvétel a legnagyobb mintaelemszámú a hazai munkaerőpiaci előrejelzéssel és a vállalatok kilátásaival foglalkozó kutatások között. A megkérdezett cégek és vállalkozások aggregált foglalkoztatotti létszáma a versenyszektorban 2005-ben megközelítette a 610 ezer főt, a tavalyi második adatfelvétel során pedig a 650 ezer főt, ami a nemzetgazdaságban alkalmazásban lévők közel egynegyedét reprezentálja. Ez a különösen kiterjedt minta, miközben minden eddiginél nagyobb érvényességű előrejelzések lehetőségét hordozza, lehetővé teszi azt is, hogy behatóbban és eredményesebben vizsgálhassuk az egyes cégcsoportok üzleti kilátásaiban megmutatkozó különbségeket. A megkérdezett vállalkozások között egyaránt szerepelnek kisvállalkozások és több mint 250 főt foglalkoztató nagy cégek és a magyar konjunktúra vizsgálatokra egyébként jellemző torzítás a külföldi többségi tulajdonban lévő cégek a ténylegesnél jóval alacsonyabb aránya sem jellemzi ezt a felvételt, mivel a megkérdezett több, mint 6000 cégen belül 17%-ot meghaladó volt a többségében külföldi tulajdonban lévő cégek aránya. Az adatok érvényességéhez és pontosságához hozzájárul, hogy a tényadatok önálló kitöltéssel, a várakozások pedig személyes kikérdezés módszerével kerültek felmérésre. Minden esetben a vállalkozás tulajdonosa, vagy a felső vezetés egy tagja válaszolt a feltett kérdésekre. Az elmúlt két év adatfelvételét az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében azonos módszerrel súlyoztuk vállalati létszám-kategória és gazdasági ág szerinti összetétel alapján. A súlyozás alapját a különböző nagyságú cégek csoportjai és az egyes gazdasági ágak GDP-hez való becsült hozzájárulása adta. A konjunkturális várakozásokra vonatkozó eredményeknél ezt a súlyt alkalmaztuk, a többi eredménynél a 10 fő feletti cégek sokaságára súlyoztunk. Az alábbiakban a súlyozott adatokból kapott eredményeket ismertetjük.
3/6 Konjunkturális várakozások A konjunkturális várakozások szerint a gazdasági növekedés a nemzetgazdaság versenyszektorában az európai átlagot meghaladó ütemű marad 2007-ben. A vállalkozások várakozásai minden megfigyelt indikátor (kapacitáskihasználás, üzleti helyzet, rendelésállomány, termelési szint, beruházási aktivitás, várható munkaerő kereslet) esetében javultak a tavalyi felvételhez viszonyítva. A munkaerő-keresletet a rendelkezésre álló kapacitások mellett befolyásolja azok aktuális kihasználtsága is. A megkérdezett vállalkozások körében jelen adatfelvétel szerint 87%-os szintet ért el és így, 2005 végéhez képest 5 százalékponttal nőtt a kapacitások átlagos kihasználtsága. A korábbi évekhez hasonlóan a 2006. évi adatfelvétel is megerősíti, hogy a nagyobb létszámot foglalkoztató cégeknél hatékonyabb a rendelkezésre álló kapacitások hasznosítása. (A 250 főnél többet foglalkoztató cégeknél az átlagos kapacitáskihasználtság 90%-os, a mikro cégeknél pedig 79%-os volt.) A beruházást tervező cégek változatlanul magas arányt képviselnek a magyar gazdaságban. A versenyszektorban 2005-höz képest 25%-ról 27%-ra nőtt a jövőre beruházást tervező cégek és csökkent a nem beruházó (20%-ról 14,2%-ra) cégek aránya. A gazdasági növekedéshez továbbra is elsősorban a munkaerő termelékenységének javulása járul hozzá, míg a munkaerő mennyiségi növekedése ebben a tekintetben kevésbé lesz meghatározó. A foglalkoztatás jellemzői és előrejelzése A vállalati vezetők várakozásai szerint 2007-ben is folytatódik a tavaly elindult kedvező elmozdulás a versenyszféra foglalkoztatásában. A megelőző évek dinamikus gazdasági növekedése csak mérsékelt foglalkoztatás-bővülést eredményezett. A megkérdezett gazdasági szervezetek várakozásai 2006-ban közel 32 ezer fős foglalkoztatás bővülést, 2007-ben pedig a további több mint 33 ezer fős munkahelyteremtést valószínűsítenek a versenyszektorban. Figyelembe véve a közszféra várhatóan csökkenő foglalkoztatását, ez nemzetgazdasági szinten 20-25 ezer új munkahely létrehozásának felel meg. Továbbra is megfigyelhető, hogy a külföldi tulajdon jelenléte nagyobb arányú létszámbővítést jelent: míg a tisztán magyar tulajdonban lévők 24%-a tervezi bővíteni foglalkoztatottainak számát, addig a többségében és tisztán külföldi tulajdonban lévők közel 42%-a. 2007-ben a feldolgozóiparban (D), az idegenforgalomban (H), és a pénzügyi és gazdasági szolgáltatásoknál (J és K) átlagot meghaladó, 2% feletti foglalkoztatás-bővülést jeleznek a cégek. Kedvező jelenség, hogy a feldolgozóiparba tartozó gazdasági szervezetek összességében munkaerő-felvevők lesznek 2007-ben: ebben a szektorban a vállalatok összességében közel 14 ezer fővel kívánják növelni a foglalkoztatottak számát. A vállalati munkaerő-kereslet alakulását alapvetően meghatározza a tervezett beruházások jellege. Az innovatív, korszerűsítő beruházások esetén többnyire nem változik a foglalkoztatottak száma. A cégek mintegy 67%-a stabil létszámmal számol ebben az esetben, míg a ka-
4/6 pacitás-bővítő beruházást tervező gazdasági szervezetek 39%-a úgy nyilatkozott, hogy a beruházás eredményeként a vállalkozás növelni fogja az alkalmazottak számát is. A versenyszektorban a beruházások 50%-a tartozik az innovatív típusba, 20%-a a termelőkapacitások bővítésére irányul, míg a beruházást végrehajtó/tervező cégek 30%-a mindkét típusú beruházási tevékenységet folytat egyszerre. Általánosságban megállapítható, hogy a beruházást tervező gazdasági szervezetekre nem jellemző, hogy csökkentik a foglalkoztatottak számát. Ez azt mutatja, hogy az új technológiák alkalmazásával nem csökken a munkaerő iránti globális kereslet. A tőketranszfer a vállalkozások döntő hányadánál nem szorítja háttérbe a munkaerőt a termelési tényezők között. Tartós munkaerő-hiány Nemzetgazdasági szinten a gazdasági szervezetek túlnyomó részének hosszabb távon nem okoz nehézséget a munkaerő-igény kielégítése. A cégek 9%-a azonban jelezte, hogy tartós munkaerőhiánnyal küzd. Ágazati szinten a munkaerő-ellátottságot jelentős mértékű szóródás jellemzi. Az egyes nemzetgazdasági ágak közül átlag feletti mértékben szembesül tartós munkaerő-gondokkal a feldolgozóipar, a pénzügyi szolgáltatások és az építőipar (a cégek 12%-a, 16%-a és 11%-a jelezte ezt). A többi ágazatban az átlagosnál kevésbé érvényesül a munkaerőhiány. A munkaerő-hiány továbbra is a nagyobb vállalatokat sújtja inkább, mint a kisebb vállalkozásokat. Ez arra vezethető vissza, hogy ezek egyszerre nagyobb volumenű munkaerő-igénnyel lépnek fel, mint a kkv-szektor. A 250 főnél több létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetek 21%-ánál jellemző, hogy aktuális munkaerő-keresletüket nem, vagy nehezen tudják a rendelkezésre álló munkaerő-állományból kielégíteni. A munkaerőhiány az átlagosnál jóval nagyobb mértékben jelentkezik a különben dinamikusabb vállalatoknál: a létszám felvételét tervezők 20%-a, a tisztán külföldi tulajdonban lévők 10%-a és a döntően exportra termelők 13%-a számolt be tartós munkaerőhiányról. Fontos kérdés, hogy mennyivel nőne a foglalkoztatás, ha a keresletnek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő rendelkezésre állna. A megkérdezett gazdasági szervezetek válaszai alapján a versenyszektorban a munkaerőhiányt érzékelő cégek statisztikai állományi létszámuk 7%-ában határozták meg a hiányzó munkaerő mértékét. Ez a versenyszektorban összességében 18 ezer körüli tartósan betöltetlen munkahelynek felel meg. Ágazatok szerint a legnagyobb hiányjelenséget az építőipar jelezte, ahol 18%-kal bővülhetne a foglalkoztatás a munkaerőhiánnyal küzdő cégek körében csupán a munkaerőhiány megszüntetésével. A feldolgozóipart az átlagos körüli munkaerő-hiány jellemzi (6,4%). A tartós munkaerő-hiány több mint fele (51%-a) szakképzett fizikai dolgozókra, 32%-a pedig szakképzetlenekre irányul. A kielégítetlen kereslet 18%-a irányul szellemi foglalkozásokra, ezen belül is döntően felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalókból jelentkezik tartós hiány a versenyszektorban.
5/6 Alkalmi foglalkoztatás Jelentős szerepet játszik a foglalkoztatásban az egyszerűsített közteherviselést biztosító AMkönyv. A megkérdezett gazdasági szervezetek között magas, közel 22%-os arányt képviselnek azon cégek, amelyek rendszeresen foglalkoztatnak alkalmi munkavállalókat, ami több mint 4 százalékpontos emelkedés tavalyhoz viszonyítva. Az előrejelzés szerint ez az arány a jövőben is változatlan szinten marad. Az egyes nemzetgazdasági ágakat tekintve a mezőgazdaságban 33%-os, a szálláshely, vendéglátás területén pedig 57%-os az AM-könyvvel történő, jellemzően szezonális foglalkoztatás előfordulási aránya a megkérdezett vállalkozások között, míg az építőiparban ennél lényegesen alacsonyabb, mindössze 22%-os az arány. Az AM-könyvvel való foglalkoztatásra pozitív választ adó cégek statisztikai állományi létszámukhoz képest átlagosan 22%-os többlet-foglalkoztatást valósítanak meg ezzel a lehetőséggel. A mezőgazdaságban az AM-könyvet alkalmazók létszámuk 43%-át így foglalkoztatják. Létszám-nagyság kategória szerint elsősorban a kkv-szektorba tartozó vállalatoknál képvisel jelentősebb arányt az alkalmi foglalkoztatás. A mikro-vállalkozások között tömm mint kétszer gyakrabban fordul elő ez a foglalkoztatási forma, mint a nagyvállalatoknál. Az alkalmi munkavállalókat alkalmazó cégeknél a foglalkoztatás időtartama átlagosan 26 munkanapot tesz ki éves szinten. Pályakezdők foglalkoztatása A cégek 34%-a vett fel pályakezdőket 2006-ban a felvétel adatai szerint (a tavalyi felvétel során a cégek 31%-a tervezte, hogy 2006-ban vesz fel pályakezdőket). A jelenlegi felvétel adatai a pályakezdők iránti mérséklődő keresletre utalnak: a cégek 23%-a tervezi, hogy 2007-ben pályakezdőt vesz fel. A pályakezdők alkalmazására irányuló szándékok elsősorban a nagyvállalati szektorban meghatározóak. A 250 főnél többet foglalkoztató szervezetek között 63%-os arányt képviselnek azok, amelyek pályakezdők felvételét tervezik, míg a 20-49 főt foglalkoztatók 21%-a, a kevesebb mint 20 főt foglalkoztatók 19%-a tervezi pályakezdők felvételét. A tervezett létszámfelvételek volumene a pozitív választ adó munkáltatóknál a statisztikai állományi létszám átlagosan mintegy 3%-át teszi ki. Külföldiek munkavállalása A külföldi munkavállalók alkalmazására irányuló igények alig változtak az elmúlt években. 2004-ben a megkérdezett cégek 18%-a foglalkoztatott külföldi munkaerőt, addig 2005-ben 19,7%-uk, 2006-ban 20,3%-uk. Jövőre a cégek 26%-a tervezi külföldi munkavállalók foglalkoztatását. A külföldiek foglalkoztatásához az egyes szakmákat jellemző hazai munkaerőhiány mellett a növekvő bérszínvonal is hozzájárul. A versenyszektorban foglalkoztatottak között az adatfelvétel szerint 2005-ben 3,2%-ot, 2006-ban 2,4%-ot tett ki a külföldi munkavállalók aránya. A Magyarországon foglalkoztatott külföldiek mintegy fele EU-tagállamokból származik. Az előrejelzések szerint valamennyi vállalat-kategóriában a külföldiek foglalkoztatásának kismértékű bővülése várható. A külföldieket foglalkoztató cégek 12%-a kívánja növelni és 8%-a csökkenteni a külföldi munkavállalók számát 2007-ben. A jelenleg foglal-
6/6 koztatott külföldiek számának átlagosan 3%-os emelkedése valószínűsíthető a munkaadók várakozásai szerint. Munkaerő-kölcsönzés A megkérdezett vállalkozások 4,5%-a említette, hogy alkalmaz kölcsönzés keretében igénybe vett munkaerőt, ami az érintett cégeknél a statisztikai állományi létszámhoz viszonyítva magas, 25%-os arányt képvisel. A teljes versenyszektorra vetített arány viszont csak 4%-ot tesz ki. A 2007-re vonatkozó előrejelzések szerint kismértékben nő a munkaerő kölcsönzés súlya: a vállalkozások 11%-a tervezi növelni és 9%-a csökkenteni a kölcsönzött munkaerő létszámát. START kártya A megkérdezett vállalkozások 16%-a foglalkoztatott 2006-ban START kártyával rendelkező fiatalt. Az így foglalkoztatottak aránya az érintett cégek statisztikai létszámához viszonyítva 2,4%-ot tett ki. START kártyával rendelkezőt leggyakrabban az idegenforgalomba tartozó vállalkozások vettek fel (32%). A döntően exportálók is az átlagosnál nagyobb gyakorisággal (20%) alkalmazott START kártyával rendelkezőt. Az így felvettek a 2006-ban alkalmazott pályakezdők 59%-át tette ki.