Polgári Légiközlekedés Biztonsági Szervezet ZÁRÓJELENTÉS 127/2002/baleset 46º26,0'N;17º00,0'E (Nagykanizsa Dél) 2002. augusztus16. Advance Sigma/ PAP 1400 Top 80 segédmotoros siklóernyő A szakmai vizsgálat célja légiközlekedési baleset és a repülőesemény okának, körülményeinek feltárása és a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges szakmai intézkedések kezdeményezése, valamint javaslatok megtétele. A szakmai vizsgálatnak semmilyen formában nem célja a vétkesség vagy a felelősség vizsgálata és megállapítása. 2003. június 20.
2 Az eset összefoglalása: Az esemény kategóriája: ACCID (baleset) A légijármű gyártója: kupola: ADVANCE SA siklóernyő-gyártó, Svájc beülő: PAP meghajtó egység készítő műhely, Spanyolország típusa (kupola/beülő): Advance Sigma/PAP 1400 Top 80 felség- és lajstromjele: azonosító jel nélkül A légijármű tulajdonosa: nyilvántartója: a pilóta nyilvántartója: a pilóta. nincsen nyilvántartva. Federation Andaluzia de los Deportes Aeros (FEADA) A baleset napja és időpontja (UTC): 2002. augusztus16., 16 óra 15 perc UTC helye: 46º26,0'N;17º00,0'E (Nagykanizsa Dél) A baleset kapcsán súlyosan sérültek száma: 1 A légijármű rongálódásának mértéke: Minor (kismértékű) A baleset helyszíne alapján illetékes kivizsgáló szervezet: PoLéBiSz Az eset összefoglaló áttekintése: A 2002. évi Ultrakönnyű Repülő Európa-bajnokság, Nagykanizsa versenyfeladatát teljesítve a PPG légijármű kupolája becsukódott és a pilóta földetéréskor súlyosan sérült. A vizsgálat adatai: A baleset a VII. Ultrakönnyű Repülő Európabajnokság motoros siklóernyők számára kiírt második szakasza (a továbbiakban: a Bajnokság) során következett be. A PoLéBiSz igazgatója a Bajnokság esetleg bekövetkező légiközlekedési baleseteinek, illetve repülőeseményeinek vizsgálatára a Bajnokságot megelőzően szakmai bizottságot (a továbbiakban: kszb-t) alakított és küldött ki, melynek: Elnöke: dr. Ordódy Márton eseményvizsgáló, elemző, Tagjai: nem kerültek kijelölésre. A PoLéBiSz ügyeletére a kszb az esetet az eset napján 18.45-kor jelentette. A PoLéBiSz ügyeletese az esetet 18.45-kor jelentette tovább a PoLéBiSz igazgatójának, aki a PLH igazgatót augusztus 22.-én "Bejelentő adatlap" megküldése révén tájékoztatta. Az illetékes megyei rendőrkapitányságot és a megyei ügyészséget a helyszínelést végző Nagykanizsai Rendőrkapitányság munkatársai értesítették. A FEADA nyilvántartó szervezetet a spanyol csapat vezetője értesítette 2002. augusztus 17.-én. A kszb az eljárása során tanulmányozta a Nagykanizsai Rendőrkapitányságnak a helyszínelés kapcsán készített dokumentumait, megvizsgálta a légiközlekedési baleset helyszínét, a légijárművet, annak tartozékait illetve sérüléseit és a spanyol csapat vezetőjét meghallgatta. A kszb az esetről zárójelentés-tervezetet készített, melyet észrevételek megtétele céljából megküldött a vonatkozó jogszabályban meghatározott illetékeseknek. Az illetékesek a tervezettel vagy egyetértettek (FEADA), vagy az észrevételezéstől eltekintettek (MRSZ, PLH), ezért a tervezet 1.-2. fejezeteit jelen zárójelentés változatlanul, 3. fejezetét rövidítve tartalmazza. Időközben megjelent a légiközlekedésről szóló törvény módosítása, mely előre vetíti egy a motoros siklóernyőzést is szabályozó miniszteri rendelet megjelenését. E körülményt jelen zárójelentés 4. Biztonsági ajánlások fejezete veszi figyelembe
3 1. Ténybeli információk 1.1. A repülés lefolyása: A Bajnokság igazgatója az eset napján élénk szélben, korlátozott üzemanyaggal útvonal-repülési feladatot tűzött ki, melynek első szakaszát sebességi háromszög alkotta. A felszállásra 15.00 órától adott engedélyt, azonban az első felszállásokra az élénk szél miatt a versenyzők csak 17.30 órától vállalkoztak. A balesetet szenvedett pilóta 18.00 óra után néhány perccel szállt fel. A kurzus mentén mintegy három kilométer megtétele után, körülbelül 50 méter magasságban a kupola egyik fele a másik fél alá hajlott, a csukódást szenvedett kupola zuhanva, több pördület megtétele után mintegy 10 méter magasságban ismét feltöltődött és repülőképessé, egyúttal kormányozhatóvá vált. Közvetlen a feltöltődést követően a kupola és a beülő fáknak ütközött, a kupola az ágakban megakadt és az ágakat tördelve engedte, hogy a beülő a pilótával oldal-helyzetben érjen földet úgy, hogy a talajt a légcsavar-védő fém-kosár érintse először. 1.2. Személyi sérülések Sérülések Személyzet Utasok Egyéb személyek Halálos 0 0 0 Súlyos 1 0 0 Kisebb/semmilyen 0 0 0 A pilóta jobb kulcscsontja eltörött. 1.3. A légijármű rongálódása A kár nem számottevő; szakműhely igénybevétele nélkül javítható. 1.4. Egyéb kár Egyéb kárt a vizsgálat befejezéséig a kszb-nek nem hoztak tudomására. 1.5. A személyzet adatai A légijármű vezetője 35 éves férfi, a Spanyol Királyi Repülő Klub sportolója. Az Andalúzia Tartományi Szövetség 2003. februárig érvényes igazolványa szerint ő "szabadrepülésre" jogosult pilóta, aki jogosult mind szóló, mind kétszemélyes, mind segédmotoros repülésre. A "szabadrepülés" fogalmát a pilóta birtokában lévő nemzetközi FAI sportigazolvány "siklóernyős" repülésre pontosítja. A fentiekből következik, hogy a pilóta az esemény bekövetkeztekor mind a légijármű vezetésére, mind versenyzésre jogosult volt. 1.6. A légijármű adatai A kupola az Advance Sigma típus legújabb ("5" jelzésű) generációját képviseli. A kupola minősítése a nemzetközileg is elfogadott DHV 2, azaz ezt a kupolát a Német Sárkányrepülő Szövetség "haladók" számára tartja alkalmasnak. A csapatvezető elmondása szerint a kupola új volt, a pilóta az első felszállást ezen a bajnokságon hajtotta végre vele.
4 A beülő típusa a PAP 1400 ToP 80, a nemzetközi sportéletben jól ismert, a 2001. évi világbajnokságon győztes beülő és segédmotor típus. A csapatvezető elmondása szerint mind a kupola, mind a beülő a pilóta személyes felszerelésének minősült, melyet semmiféle szervezet nem tartott nyilván. A légijármű adatai az esemény lefolyására nagy valószínűséggel nem voltak hatással, ezért részletezésük nem szükséges. 1.7. Meteorológiai adatok Az esemény napjára az előrejelzés élénk szeles napot jósolt és ezt az előrejelzést a valóságos helyzet jól követte. Tipikus kontinentális időjárási napi menetet feltételezve a versenyigazgató közvetlenül a napfelkeltét követő órákra és a naplementét megelőző órákra tűzött ki feladatot. A várható időjárást és a tervezett feladatokat az igazgató az előző esti eligazításon ismertette, melyen a versenyzők felé a szélerősség változását figyelembe véve a délutáni indulás lehetséges maximális halasztását javasolta. A hajnali versenyfeladatot követően - a növekvő szélerősség miatt - az igazgató repülési szünetet rendelt el, majd a délutáni feladat végrehajtásához a felszállást 15.00 órától engedélyezte. Ekkor a látás kb. 15 kilométeres volt és a repülőtéren, a talajon állva 5 m/s erősségű szelet lehetett mérni időnként 7 m/s erősségű befújásokkal. A szélerősség fokozatosan csökkent és a napnyugtát megelőző két órában - a repülőtér környezetében, a talaj mentén - a szél "enyhe" erősségűvé gyengült. A versenyzők többsége ekkor döntött az elindulás mellett. A repülőtértől néhány kilométerrel távolabb azonban - éppen az induló kurzus mentén, elsősorban a talaj-felszín domborzati adottságai miatt - a lökések ereje továbbra is megmaradt. Erről tanúskodik az a becslés, miszerint a balesettel közel azonos időpontokban - a versenyzők elmondásaiból visszakövetkeztethetően - további négy pilóta döntött a terepreszállás mellett. A versenyzők számára szél-adatokat a repülésvezető szolgáltatott, aki rendszeresen végzett szélerősség-méréseket (1. számú melléklet: a Repülésvezetői napló kivonata). További szél-adatokat a csapatok saját szélmérő műszereik révén nyertek. 1.8. Navigációs berendezések. A navigációs berendezések az esemény lefolyására nem voltak hatással, ezért részletezésük nem szükséges. 1.9. Összeköttetés. Repülés közben a légijármű vezetője nem tartott rádió-kapcsolatot sem a rendezőséggel, sem saját csapatával. A föld-levegő és a levegő-levegő kapcsolattartást az ultrakönnyű repülésre vonatkozó FAI szabályok tiltják. A mentés tekintetében különös jelentőséggel bírt az a körülmény, hogy a résztvevők többsége rendelkezett mobil telefonnal, melyet tulajdonosa a versenyszabályok értelmében csak leszállás után használhatott.
5 1.10. Repülőtéri adatok Az esetben érintett repülőtérnek "nem nyilvános fel- és leszálló hely"-ként érvényes működési engedélye volt. A repülőtér paraméterei az esemény bekövetkezésére nem voltak hatással, ezért részletezésük nem szükséges. 1.11. Légijármű adatrögzítők. Adatrögzítők megléte siklóernyős sportrepülésben nincs előírva. E berendezések megléte az eset szempontjából érdektelen. 1.12. A roncsra és a becsapódásra vonatkozó adatok. Sem a beülő, sem a kupola nem károsodott. A meghajtó egységen a légcsavar-védő kosár enyhén meghajlott, az így deformálódott rácsszerkezet-rész szakműhely igénybevétele nélkül javítható. 1.13. Az orvosi és az igazságügyi-orvosszakértői vizsgálatok adatai 1.14. Tűz A pilóta a nyilvántartó FEADA által kötött, érvényes személyes balesetbiztosítással rendelkezett. A biztosítás egészségügyi követelményeiről adatok nem állnak rendelkezésre. Az eset kapcsán tűz nem keletkezett. 1.15. A túlélés lehetősége A földközeli csukódás életveszélyes. A pilótát a súlyosabb sérüléstől és a zuhanás következményeitől az alábbiak óvták meg: a pilóta a csukódásra előírtakat helyesen alkalmazta, a felütődést a légcsavar-védő kosár tompította, a segélykérés mobil telefonon azonnal megtörtént és a sérült a balesetet követően perceken belül ellátásban részesült. 1.16. Próbák és kísérletek A vizsgálat során próbákat és kísérleteket nem folytattak, a véleményalkotáshoz arra nem volt szükség. 1.17. A szervek jellemzése A vizsgálat tárgyát képező légijármű a pilóta magántulajdona, ezért egy személyben ő a légijármű üzemeltetetője és üzembentartója is. A kszb a légijármű fődarabjait szemrevételezte és arra a megállapításra jutott, hogy a légijármű állapota jó, ezért nem valószínű, hogy a baleset bekövetkeztében üzembentatási-üzemeltetési ok szerepet játszott volna.
6 A bajnokságot rendező ON 2001 KFT az MRSZ-szel megkötött szerződés révén az FAI rendezvény lebonyolítására jogosult volt, az XCVII. törvény 38. által megkövetelt nyilvános rendezvények lebonyolításához szükséges engedélyt megkérte és megkapta, a Nagykanizsa Aero Club-bal együttműködve a bajnokság személyi és tárgyi feltételeit megteremtette. Fentiek alapján a bajnokságot bonyolító szervezet a rendezés személyi, tárgyi és jogi feltételeivel rendelkezett. 1.18. Kiegészítő adatok A kszb a fenti tényadatokon kívül további információt nem kíván nyilvánosságra hozni. 1.19. Hasznos vagy hatékony kivizsgálási módszerek A kivizsgálás során újabb módszerek alkalmazása nem volt szükséges. 2. Elemzés A kérdéses versenyszám ún. "szabadstartos" volt, azaz a versenyző a saját maga által megválasztott időpontban szállt fel. A szél folyamatosan gyengült és a pilóták választhattak; korábban startolva élénkebb szélben és hevesebb turbulenciában kellett repülniük, de a feladat nagyobb részét megrepülhették, és biztosabban érhettek célba. A később startolók azt kockáztatták, hogy a naplementét megelőzően célba érnek-e. Az eligazításon elhangzott ugyanis, hogy a versenyszámért járó teljes pontszámát elveszti az, aki 20.00-kor nincs a földön. A fenti feltételek mellett a mezőnynek több mint a fele értékelhető teljesítményt repült és a feladat érvényességének kérdése nem merült fel. A balesetet szenvedett versenyző a korai startolást választotta. Ő az élénk szélben a talaj mentén repülve gyorsabban haladhatott ugyan, de ezzel vállalta a talaj menti turbulencia okozta fokozott kockázatot, ezért a kupola csukódása nagy valószínűséggel következett be. Az ő esetében a balesetet az okozta, hogy a kupola újra-nyílása közvetlenül akadállyal (fákkal) szemben következett be és akadály-elkerülő műveletre már nem volt ideje. A kupola összeomlásának talaj menti repüléssel történő fokozott kockázatát mások is választották és a versenyszámot követő beszámolókból következtetni lehetett arra, hogy kupolaösszeomlások valóban be is következtek, azonban ezeket az eseteket nem súlyosbította egyéb körülmény (pl. akadálynak ütközés a kupola részleges vagy teljes újra-töltődésekor). Sajátos az a tény, hogy a légcsavar nem sérült. A pilóta elmondta, hogy ő a motort a kupola csukódásának pillanatában - a segédmotoros képzéskor kapott utasításoknak megfelelően - azonnal, reflexszerűen állítja le. A légcsavar épen maradt volta ennek a készség szinten végzett műveletnek csak egy hasznos velejárója. A művelet elsődleges célja az, hogy a járó légcsavar ne kapjon bele a meglazuló zsinórokba - közvetlen életveszélyt hozva ezzel létre. Rádiót vagy telefont használni FAI versenyeken tilos; a kapcsolat felvétele csak földetérés után megengedett. A balesetet szenvedett és a segítségére siető személyek mobil telefonjaik révén tudatták a mentőkkel az esetet. E készülékek nélkül a sérült ellátása késedelmet szenvedett volna. A sérült segítésére leszálló
7 csapattag mobil telefonján a sérült légijármű őrzése és elszállítása tekintetében is tudott a csapat felé intézkedni. A bajnokság során - nem a vizsgált versenyszám alkalmával - történtek egyéb kupola-csukódások is. A kszb e kérdésben a sportág nemzetközi szakértőivel konzultált és arra a megállapításra jutott, hogy ezeket az eseményeket többnyire nem az időjárás, hanem a kupola motoros siklóernyős repülésre eleve nem-alkalmas volta, valamint a sebességi trimmelésre érzékeny szerkezeti kialakítása idézte elő. 3. Következtetések A vizsgált baleset túlzott versenyzői kockázatvállalás következménye. A versenyzői kockázatvállalási kényszer csökkenthető lenne általános feladat-végrehajtási normák bevezetésével, azonban jelenleg a siklóernyőzés csak a kiképzésszerű repülések tekintetében ismer számszerű szélsebesség-korlátokat; a kszb-nek nincsen tudomása sem adott típushoz, sem meghatározott teljesítményrepülési feladathoz kötött korlátozó adatokról. A földközeli repülést tiltja 14/2000. (XI.14.) számú KöViM rendelet mellékletének 2.1.2. pontja, mely szerint a fel- és leszállás eseteit kivéve 150 m AGL magasságnál alacsonyabban repülés nem végezhető. A Bajnokság alkalmával az új osztályok repülései - nemcsak a vizsgált esetben, hanem az esetek többségében - e szabály megsértésével zajlottak. E szabály betartása a vizsgált esetben csökkentette volna a baleset bekövetkeztének valószínűségét, viszont tilos lett volna végrehajtani a bajnokság feladatainak csaknem egyharmadát, nevezetesen azokat az ún. precíziós feladatokat, melyek a Sportkódex szerint a talaj mentén zajlanak. Motoros siklóernyőzés terén tehát egyrészt alapvető biztonsági szabályok hiányoznak, másrészt egyes repülési feladat-kiírások rendeletben rögzített rendelkezéseknek mondanak ellent. 4. Biztonsági ajánlások Készüljön a motoros siklóernyőző tevékenységre szabályzat, mely a lajstromozásra nem kötelezett légijárművekre vonatkozó készülő rendelettel összhangban, működési szabályként - a légiközlekedési törvény 23. d) pont, valamint a 35. és 36. értelmében, a sportág szakértőinek bevonásával - fogalmazza meg a hiányzó általános légtérhasználati és időjárási korlátozásokat, egyúttal törekedjen a gyakorlat és a rendeletekben megfogalmazott feltételek közötti ellentmondások feloldására. 2003. június "..20..." Mészáros László igazgató