2002. Tájékoztató a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységéről Kecskemét, 2003. március
1. Személyi állomány Tevékenységünk szinte valamennyi területén létszámhiány mutatkozik. Különösen igaz ez az Őrszolgálatra és a Természetvédelmi Osztály hatósági, szakhatósági, de kutatási és monitorozási vonalára is. Köztisztviselőink angolul, németül, olaszul és szerbül képesek érdemi kommunikációra. Kezdő és haladó szinten immár második éve folyik az angol nyelv szervezett oktatása, amit az igazgatóság finanszíroz. 2. Területi adatok 2.1. Védett és védelemre tervezett területek Illetékességi terület (ha) 1 037 003 Száma (db) Védett Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Változás a tárgyévben (ha) Védelemre tervezett Száma (db) Kiterjedése (ha) Nemzeti Park 9 53 066 11 117 _ 6 2 869 Tájvédelmi Körzet 2 25 753 256 _ 4 5 059 Természetvédelmi Terület 17 7 359 336 _ 13 3 100 Ex lege védett láp 124 16 475 _ folyamatos Ex lege védett szikes tó 175 12 717 _ folyamatos Összesen 327 115 370 11 709 0 23 11 028 Ramsari 9 14 097 _ Bioszféra Rezervátum 5 22 095 _ NATURA 2000 Bird Direktíva NATURA 2000 Habitat Direktíva 8 116 200 59 117 100
Igazgatóságunk védett természeti területeinek arányát jelentősen megnövelte az ex lege szikes tavak és lápok jegyzékének közzététele, illetve a jogi jelleg ezt követő ingatlan-nyilvántartási bejegyzése. A listák felülvizsgálata folyamatban van, nagyrészt a számtalan tulajdonosi megkeresés egyenkénti kezelésével. Kiemelt feladatként kezeljük a NATURA 2000 hálózat kialakítását illetékességi területünkön. A javasolt területek előzetes, szakmai alapokon nyugvó lehatárolása megtörtént, 2003 első félévében sor kerül a végleges lehatárolásra, és az adatlapok kitöltésére is. A táblázatban szereplő adatok (a javasolt területek száma, kiterjedése) térinformatikai lekérdezés eredményeként álltak elő, és ennek megfelelően még csak tájékoztató jellegűek. A védelemre tervezett területeink dokumentációját a KvVM Természetvédelmi Hivatalába már korábban felterjesztettük, de a kezelési tervekről szóló miniszteri rendelet hatályba lépése miatt újabb egyeztetések váltak szükségessé. Prioritásként kezeljük a Szerbiával közösen kialakítandó Körös-éri Tájvédelmi Körzet mielőbbi védetté nyilvánítását, annál is inkább, mivel legalábbis rendeleti szinten a határ túloldalán ez már megtörtént.
2.2. Saját vagyonkezelésű területek Művelési ág Tárgyévben vásárolt terület (ha) Összkiterjedése (ha) Saját használatban Haszonbérbe (hasznosításba) adva ha % ha % Szántó 381 4 538 1 332 29 3 206 71 Gyep 762 24 457 9 542 39 14 915 61 Kert 0 0 0 0 0 0 Szőlő 1 34 26 76 8 24 Gyümölcsös 0 1 1 100 0 0 Nádas 34 2 686 1 873 70 813 30 Halastó 0 809 759 94 50 6 Erdő 41 2 398 2 398 100 0 0 Kivett 73 5 822 5 341 92 481 8 Összesen 1 292 40 745 21 272 52 19 473 48 A legtöbb gondot és költséget az erdőterületek jogszabályoknak megfelelő kezelése jelentette. A kedvezőtlen termőhelyi viszonyok és az aszály ellenére igazgatóságunktól 60 ha saját telepítésű, őshonos fafajokból álló erdőt vett át az Állami Erdészeti Szolgálat. 3. Kutatás és biodiverzitás monitorozás 3.1. Kutatás No. Kutatási projekt megnevezése 1. Szikes vizek életközösségének szerkezeti és mennyiségi elemzése a biomonitorozás indikátorainak és módszereinek meghatározása Összeg (e Ft) 3 000 A kutatást végző szervezet/magánszemély KNP Igazgatóság KAC-C támogatásból, témafelelős Boros Emil Az eredmények rövid ismertetése A meszes szódás szikes vizek hidrobiológiai és természeti állapotfelmérése és a hosszú távú biomonitorozás módszertani kidolgozása, ill. tematikus monitoring adatbázis kiépítése
2. Szikes vizek mezo és makrofauna együttesei, populáció méretek és táplálkozási kapcsolatok a vízimadarak felé 3. A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) felmérése a Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területén 4. A Bodoglári erdő védett növény ponttérképének elkészítése 1:10.000 léptékben. 5. A KNP Bócsi területe védett növény ponttérképének elkészítése. 4 000 1 000 400 400 6. Kerekegyháza egyedi tájérték felmérése 300 ETKF, MTM, KNP Ig., A meszes szódás szikes vizek témafelelős az igazgatóság mezo és makrofauna részéről: Boros Emil közösségének mennyiségi, szerkezeti és anyagforgalmi leírása, különös tekintettel a vízimadarak trófikus kapcsolataira, és a vízi közösségek dinamikájának vizsgálata a környezeti tényezők függvényében. (folyamatban 2002-2005.) Füvészkert Társaság Nagyecsed. Vezető: Somlai Tibor Vidéki Róbert botanikus Vidéki Róbert botanikus Építészműhely Kft. A kutatás keretében felmérésre került a nemzeti park Peszéradacsi rétek és a Bugacpuszta területeinek egy része. A felmérések kiterjedtek az eddig ismert és a potenciális előfordulási helyekre. A felmérés során 48 egyedet regisztráltak. A kutatás keretében felmérésre került a Kisfaludy-erdő, Kötönypuszta, Bodoglár, Kötönyi erdő és a Felsőbodoglár területek, melyek ismert illetve potenciális előfordulási helyei a fokozottan védett tartós szegfűnek (Dianthus diutinus). A kutatás 2003-ban zárul le. A kutatás keretében felmérésre kerül a KNP Bócsai területe, mely több védett és fokozottan védett növénynek ad otthont, többek között a tartós szegfűnek (Dianthus diutinus) és a gyapjas csűdfűnek (Astragalus dasyanthus). A kutatás 2003- ban zárul le. Elkészítése folyamatban van. 3.2.Biodiverzitás monitorozás No. 1. Monitorozási projekt megnevezése Amygdalus nana (törpemandula) összes állományának esedékes állományfelmérése a KNPI illetékességi területén Összeg (e Ft) 2 A monitorozást végző szervezet/magánszemély Az eredmények rövid ismertetése
2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. Botrichium virginianum (virginiai holdruta) esedékes állományfelmérése a kunfehértói holdrutás erdőben Astragalus dasyanthus (gyapjas csűdfű) összes állományának esedékes felmérése Bulbocodium versicolor (egyhajúvirág) összes állományának esedékes felmérése Colchicum arenarium (homoki kikerics) magszámbecslés, a 2001. évi állományfelmérés kiegészítéseként Ephedra dystachia (csikófark) ismert állományainak felmérése Iris arenaria (homoki nőszirom) ismert állományainak felmérése Ophrys sphegodes (pókbangó) ismert állományainak felmérése Steinbergia colchicifera (vetővirág) ismert állományainak felmérése Cirsium brachicephalum (kisfészkű aszat) állományának felmérése a Kelemen-széki tájszintű mintavételi kvadrátban (2001- es elmaradás pótlása) Leucorrhinia pectoralis (piros szitakötő) ismert állományainak felmérése Nymphoidetum peltatae (tündérfátyol-hínár) növénytársulás monitorozott állományainak esedékes felmérése Phragmitetum communis (nádas) növénytársulás monitorozott állományainak esedékes felmérése 50 1 3 1 1 5 1 3 1 50 2 1 Csiky János (PTE) Szigetvári Csaba (SZTE) Ambrus András 2000-hez képest enyhén nőtt az állomány a védett területen belül (sajnos ez egyelőre még kevéssé ellensúlyozza az 1990-es évek második felében végrehajtott tarvágások súlyos hatását, amelyek az akkori állomány közel egyharmadának pusztulásával jártak). A védett terület határán kívül is megjelentek újonnan talált egyedek. A hínárvágással évente többször kezelt csatornában tartósan képes megélni a tündérfátyol-hínár. A hínárvágás a hínárközösségek szukcesszióját rendszeresen visszaveti, így itt - ami ritkaság - lehet szerepe a természetvédelmi szempontból értékes hínárközösség aktuális állapotának fenntartásában. Nádaratással kezelt és kezeletlen nádasállományok összehasonlító megfigyelése történik. Botanikai értékeit, mikroélőhely-diverzitását tekintve az aratatlan nádas természetvédelmi jelentősége jócskán meghaladja az aratott állományét. Az aratás rizómaképződést, illetve -gyarapodást serkent; bár a vizek tápanyagtartalmát általánosságban csökkentheti ugyan (valamelyes eutrofizációt fékező hatás), ám a sekély tómeder feltöltődését a megfigyelések szerint mégis gyorsíthatja, a kezeletlen területhez képest jóval intenzívebben
gyarapodó és magasodó rizómaszőnyeg révén. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 108. sorszámú, érsekhalmi tájszintű mintavételi kvadrát élőhelytérképezése, digitalizálása 15. sorszámú, bácsalmási tájszintű mintavételi kvadrát élőhelytérképezése, digitalizálása Ailanthus altissima (bálványfa) állományfelmérése a 108. és 15. tájszintű mintavételi kvadrát területén Amorpha fruticosa (gyalogakác) állományainak felmérése védett tiszaalpári mintaterületeken Asclepias syriaca (selyemkóró) állományfelmérése a 108. és 15. tájszintű mintavételi kvadrát területén Solidago gigantea (óriás aranyvessző) állományfelmérése a 108. és 15. tájszintű mintavételi kvadrát területén Solidago canadensis (kanadai aranyvessző) állományfelmérése a 108. és 15. tájszintű mintavételi kvadrát területén Elaeagnus angustifolia (ezüstfa) állományfelmérése a 108. és 15. tájszintű mintavételi kvadrát területén Cleistogenes serotina állományfelmérése a KNPI fülöpházi mintaterületén 370 370 10 1 10 10 10 10 50 Horváth András (SZTE) Lájer Konrád Horváth András, Lájer Konrád Erős vízhatás (tartós és magas vízborítás) képes kiölni még az idős gyalogakác állományt is; relatíve erős vízhatás tartós fenntartása (nádas és gyékényes vegetáció igényeit kielégítő feltételek mellett) megakadályozhatja a rekolonizációt. A nem természetes vízjárási viszonyoknak megfelelő, rendszertelen vízhatásnak kitett területeken viszont az esetlegesen kipusztult állományok is sikeresen rekolonizálnak. A természetes vízháztartási viszonyok megteremtésén kívül (amely módszer értelemszerűen csak az erős vízhatást igénylő vizes élőhelyeknél nyújthat megoldást) operatív védekezési módszer jelenleg gyakorlatilag nincs a gyalogakác terjedése ellen az ártéri öblözetekben. A kivágás és vegyszerese metszlap kezelés jó irtási módszer, de egy újabb árvízi elöntés azonnal újratelepíti az állományt (akár 10-15 km-re lévő propagulumforrások révén). Horváth András, Lájer Konrád Horváth András, Lájer Konrád Horváth András, Lájer Konrád Horváth András, Lájer Konrád Szigetvári Csaba
23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. Salicetum albae-fragilis növénytársulás különböző természetességi állapotú reprezentánsainak alapállapot felmérése a KNPI tiszaalpári területén Convallario-Quercetum roboris (gyöngyvirágos tölgyes) növénytársulás különböző természetességi állapotú reprezentánsainak alapállapot felmérése a KNPI tiszaalpári területén Junipero-Populetum albae (borókás-nyáras) növénytársulás különböző természetességi állapotú reprezentánsainak alapállapot felmérése a KNPI tiszaalpári területén Camphorosmetum annuae (bárányparéjos vakszik) növénytársulás kijelölt állományainak esedékes állapotfelmérése. Suaedetum pannonicae (magyar sóballás) növénytársulás kijelölt állományainak esedékes állapotfelmérése. Szikes tavi rákfauna esedékes állapotfelmérése Egyenesszárnyú fauna felmérése különböző szikes gyeptípusokban Évelő nyílt homoki gyepek ízeltlábú fauna monitorozásának esedékes vizsgálatai (gyep fragmentáltságnak a jellemző rovarközösségek kialakulására gyakorolt hatását vizsgálja), gyep cönológiai vizsgálatokkal 4 50 1 2 1 Kun András (MTA ÖBKI) 200 Forró László (MTM) 100 210 31. Ürge monitorozás 4 Kisbenedek Tibor, Pál-Szabó Ferenc és Sárkány József természetvédelmi őrök, külső partner iskolák
4. Kezelési tevékenység 4.1. Kezelési tervek No. A védett vagy védelemre tervezett terület neve A tervezési terület nagysága (ha) Megalapozó dokumentáció (+,-) Részletes "C" fejezet, természetvédelmi jogszabály kezelési terv (+,-) melléklete (+,-) 1. Körös-éri Tájvédelmi Körzet 2810 + + + 2. KNP Orgoványi-rétek 3978 + + + 4.2. Élőhely fenntartás No. A terület megnevezése Típusa/jellemzése 1. 2. 3. Pusztaszeri TK, Csaj-tó IV. tóegység vizes élőhely rekonstrukció KNP I. Felső-szúnyogi rét vízpótlása KNP I. II., III., VI. és IX. számú mozaikjai 4. KNP VII. mozaikja 5. KNP III. mozaikja 6. KNP IV. mozaikja 7. Érsekhalmi Hét-völgy TT Felhagyott halastóegységben kialakított természetközeli vizes élőhely rekonstrukció fenntartása extenzív haltelepítéssel madártáplálék céljából, nyíltvízi és mocsári élőhelyekkel. Jelentős gém és cigányréce fészkelőhely (300-400 pár vegyes telep), valamint pihenő és táplálkozó területe a vízimadaraknak. Száraz években (pl. 2002) a puszta szikes rétjeinek, mocsarainak kora tavaszi vízpótlása szivattyúval a Dömsödi-árapasztó csatornából Keskenylevelű ezüstfa visszaszorítása gyepterületekről. Gyalogakác visszaszorítása kísérleti jelleggel természetes gyepekben. A Közös-erdő öblözeteinek helyreállítása cserjeirtással. Adventív fásszárúak (akác, bálványfa) visszaszorítása a Fülöpházi homokbuckák területén Megkezdődött az Érsekhalmi Hét-völgy TT löszvölgyeiben a gyep művelési ágú területeken a cserjék (galagonya) visszaszorítása. 8. Böddi-szék Lecsapoló átereszek megszüntetése. Az érintett terület nagysága (ha) 105 150 800 20 20 10 400 4.3. Élőhely rehabilitáció No. A terület megnevezése Típusa/jellemzése Az érintett terület nagysága (ha)
1. KNP Tőserdő Dög-Tisza kotrása A védett hullámtérben levő természetes lefűződésű holtág nagyon feliszapolódott. Tározókapacitása, vízmélysége lecsökkent, aszályos években a párolgási veszteség rövid idő alatt felemésztette a holtág vízkészletét, veszélyeztetve annak élővilágát. A mederkotrás a holtágat megfiatalította, az élőhelyi körülmények kedvezőbbekké váltak. 8 2. KNP Tőserdő Nagy-tó vízellátása A Tisza hullámterében levő fajgazdag tőzeges mocsár korábbi természetes vízjátéka az utóbbi 15 évben kedvezőtlenül megváltozott. A beruházás a szükséges ökológiai célú vízpótlás technikai lehetőségét teremtette meg. 100 3. KNP Tőserdő Sulymos-tó vízpótlása A Tisza egykori öntésterületén kialakult fajgazdag ártéri mocsarunk vízellátottsága a hátság felől áramló felszín alatti vizek kimerülése miatt drasztikusan csökkent. A beruházás a szükséges ökológiai célú vízpótlás technikai lehetőségét teremtette meg. 80 4. KNP Peszéradacsi rétek üzemi csatornák megszüntetése Láp- és mocsárrétek, felhagyott szántók vízháztartásának természetközeli célú helyreállítása, a helyi vízkészlet megőrzése valósult meg. 750
4.4. Fajvédelem No. A faj magyar neve A tevékenység és az eredmények rövid ismertetése 1. Túzok A Duna-Tisza közi túzokállomány gyarapodása töretlen, a 2002-es összegyedszám 450. Folyamatos számlálások, tavaszi és téli szinkron elvégzése, az ivararány vizsgálata. Egyeztetés a fészkelésben érintett gazdálkodókkal, a gazdálkodási munkafolyamatok kontrollálása a fészkelési időszakban. Fészekmentések, a fészek védőzóna kialakítások a veszélyeztetett fészkeknél különösen a nem védett területeken. A veszélyeztetett fészkekben fatojásos helyettesítés, ideiglenes inkubáció, majd kelés előtti visszahelyezés, ha a tojó üli a fészket. A nem visszahelyezhető tojások elszállítása a Dévaványa túzoktelepre. A fészkek egyedi védelme és a gazdálkodási folyamatok szabályozásának eredményeképpen 2002.-ben csak egy fészek került kikaszálásra. A legjelentősebb predátorok felmérése, egyeztetés az érintett vadásztársaságokkal. Gyeptelepítések végzése, természetes fűmagkeverékek előállítása, repcevetések kontrollálása. Kísérleti tarka koronafürt telepítése a lucerna kiváltására Kunszentmiklóson és Dunapatajon saját vagyonkezelésű szántóterületen. Közel húsz gazdálkodó került bevonásra kb. 6000 hektár túzokos területtel az agrár-környezetvédelmi program Érzékeny Természeti Területek támogatási rendszerébe. 2. Fehér gólya A DÉMÁSZ Rt segítségével 60 veszélyeztetett fészek magasítása. Sérült madarak mentése Kecskeméten és Szegeden, a vadasparkban. 3. Rákosi vipera A faj védelmében az utóbbi évek során megváltoztattuk az ismert élőhelyek (Peszéradacsi rétek, Bugacpuszta) természetvédelmi kezelését (kaszálás helyett extenzív legeltetés). 4. Mocsári kardvirág Ideiglenes vízvisszatartó műtárgy létesítése a védett természeti területet átszelő csatornán. 4.5. Saját állatállomány Faj Fajta Egyedszám Tárgyévi állománynövekedés (egyed) Szarvasmarha magyar szürke 409 67 Összesen: 409 67
Bivaly 0 0 Juh racka 80-12 cigája 0-230 Összesen: 80-242 Ló nóniusz 5 0 Összesen: 5 0 Sertés 0 0 2002-ben a KvVM Természetvédelmi HIvatalával egyezetett stratégiai döntés alapján az igazgatóság cigája állományának felszámolására került sor. A tenyésztésre alkalmas állatokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság részére térítésmentesen átadtuk, a többit pedig pályázati úton értékesítettük. Egyidejűleg döntés született a szürke marha állomány fejlesztéséről, eszerint 2002-ben üszőborjút nem értékesítettünk, illetve megteremtettük az áttelelés, és egy állandó gulya tartásának feltételeit Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben, a Büdös-szék környékén.
5. Jogi tevékenység 5.1. Hatósági eljárások Ügyek száma helyben hagyva Másodfokon Közigazgatási per új eljárás megváltoztatva helyben hagy új eljárás Hatósági 198 1 0 0 0 1 Szakhatósági 3674 4 0 3 1 0 Egyéb (hatósági bizonyítvány, stb.) 1117 Összesen 4989 5 0 3 1 1 2002-ben közigazgatási eljárásban ügyfélként is részt vett az igazgatóság. A határozatokkal szemben 5 esetben nyújtott be keresetet a bíróságokhoz az igazgatóság, melynek eredménye: 3 esetben pervesztesség, 2 esetben pernyertességgel zárult. Az összes ügy a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995.évi XCIII. tv. végrehajtásával kapcsolatos eljárás volt. 5.2. Bírságok Ügyek száma Kiszabott bírság összege (e Ft) Természetvédelmi bírság 30 12.411 Szabálysértési eljárás 19 125 Helyszíni bírság 34 183 5.3. Büntető ügyek Feljelentések száma Eredményes Eredménytelen Természetkárosítás 20 10 2 Egyéb büntető ügyek 5 0 1 Az eredményesség - eredménytelenség megítélése szempontjából, eredményesnek minősülnek azon ügyek, melyekben a nyomozó hatóság az eljárást vádemelési javaslattal tette át az ügyészségre, valamint az ügyészi megrovással és/vagy a bírósági elmarasztaló ítélettel végződő eljárások.
5.4. Polgári perek Ügyek száma Nyert Vesztett Folyamatban Polgári perek 8 4 4 Az igazgatóság 3 esetben volt felperes, mindegyik ügy haszonbérleti jogviszonnyal volt kapcsolatos. Az igazgatósággal szemben benyújtott kártérítési kereseteket a felperesek két esetben védett természeti értékek veszélyeztetése miatt elrendelt korlátozás, három esetben pedig az ökológiai vízigény megőrzésére tett igazgatósági intézkedés okán nyújtották be.
6. Őrszolgálat Felsőfokú végzettségű Középfokú végzettségű Összesen Létszám 13 10 23 Átlagosan Minimum Maximum Az egy főre eső illetékességi terület (ha) 47400 2372 218453 Az egy főre eső védett természeti terület (ha) 3630 101 6448 Helyszíni bírságok száma 34 Az igazgatóságra tett feljelentések száma 58 Vadászat-ellenőrzés Az őrszolgálat elmúlt évi működésében jelentős szerepet kapott a külföldi vendégvadászok vadászatának ellenőrzése. Tárgyévben 207 bejelentett vadászat volt, nem bejelentett vadászatról nem volt tudomásunk. A vadászatok kétharmadát ellenőriztük. Az ellenőrzéseken a természetvédelmi őrök csak párosával vehettek részt, elsősorban mindenki a saját működési területén. Hatfős ellenőrző és ügyeleti csoportot hoztunk létre, amely a KNPI teljes illetékességi területén végzett ellenőrzéseket a helyi természetvédelmi őrtől függetlenül. Extrém esetben előfordult, hogy olasz vendégvadász-csoport 24 óra leforgása alatt három alkalommal más-más természetvédelmi őrökkel találkozott. Az ellenőrzések alatt szabálytalanságot az év első felében tapasztaltunk (természetvédelmi bírság kiszabására került sor nyári lúd lelövése miatt), az őszi szezonban szabálytalanságot nem észleltünk. Egyéb hatósági ellenőrzés Egyre gyakoribbá vált 2002-ben a technikai sporttevékenységgel elkövetett természetkárosítás. Elsősorban nyílt homoki gyepek sérülnek így maradandóan. A probléma megoldásához segítséget kértünk a megyei rendőrkapitányságoktól, ennek elsősorban Csongrád megyében lett pozitív következménye (a szervezett rendezvényeken a természetvédelmi hatóság előírásait figyelembe veszik), de szabtunk ki bírságot e tevékenységért Orgovány térségében is. Az elmúlt évben először az összes bejelentett csigafelvásárlót ellenőriztük. Két esetben került sor természetvédelmi bírság kiszabására. 2002-ben megkezdtük a kisállatvásárok ellenőrzését is. Eszközellátottság
Jelentős fejlesztéseket értünk el. Míg korábban csak a Tiszán rendelkeztünk vízi járművel, 2002. augusztusától a Dunán is használunk motorcsónakot, melynek előnyét a vadászatok ellenőrzése során tapasztaltuk. Beszerzésre került 2db éjjellátó-készülék, 2db videokamera és 6 db digitális fényképezőgép. Ez utóbbi eszközök szintén a hatósági munka eredményességét szolgálják. Természeti értékek felmérése, nyilvántartása érdekében 4 állványos és 4 kézi távcsövet vásároltunk. A típus kiválasztásánál (Leica) a használhatóság, a tartósság és a jó minőség volt az elsődleges szempont. Az őrszolgálat tagjai maroklőfegyverrel és egyenruhával az előírásoknak megfelelően vannak ellátva.
7. Bemutatás, oktatás, PR 7.1. Turisztikai infrastruktúra Látogató/oktató központ Múzeum/kiállítás 4 Tanösvény 11 Száma Férőhely/befogadóképesség (fő) 4 216 Állapotuk rövid értékelése Természet Háza, Naprózsa Okt. Kp.(Fülöpháza): jó; Bugac: külső felújítása folyamatban van, Péteri-tó: bútorzat felújítása 2003-ra tervezett Virágh-kúria: 2002-ben belső festés, fűtés korszerűsítés, terület rendezése; Pásztormúzeum: felújítása folyamatban van, de ez a működést nem befolyásolja; Árpád-kori Skanzen: rendszeres karbantartást igényel; Nyakvágó Csárda-múzeum: külső felújítása 2002-ben megtörtént, a kiállítás felújításra szorul A régi tanösvények (3 db) táblái felújításra szorulnak (2003. tavaszán megtörténik), a többi jó állapotban van. Szálláshely 8 124 A szálláshelyek komfortja turistaház minőségű, a Tisza Panzió magasabb színvonalú. Minden szálláshely különböző mértékű felújításra szorul. A kecskeméti látogató és oktatóközpont (Természet Háza) mellett KNP Igazgatóság turisztikai infrastruktúrájának másik jelentős részét a tanösvények jelentik. Jelenleg 11 tanösvényünk van, ezek nagy része törzsterületeken. A tanösvények színes információs táblákkal felszereltek, jelzettek. 3 tanösvény táblái várnak felújításra, cserére. Minden tanösvénynél tervezzük piknikhelyek kialakítását. Hat tanösvényhez készítettünk tájékoztató füzetet, ebből kettő terepnapló, ami a környezeti nevelés terepi programjait is szolgálja. A nemzeti park szálláshelyei elsősorban a környezeti nevelést, erdei iskolai programokat és a kutatókat szolgálják. 7.2. Kiadványok No. A saját kiadvány címe Kiadás éve Készlet (pld.) 1. Tőserdő-Lakitelek 1982 2120 2. Szelidi-tó 1987 2000 3. Péteri-tó 1987 5000 4. Orgoványi TK 1982 3600 5. Belépő képeslapok (5 féle) 1982 40000 6. Képeslapok (3 féle) 2002 11000
7. KNP térkép 2000 1650 8. KNP térkép 2002 2000 9. Péteri-tó tanösvény füzet 1996 550 10. Fülöpháza Okt. Kp. Terepnapló 1997 260 11. Kiskunsági fahatározó 1999 400 12. Vörös-mocsár tanösvény ismertető (magyar) 2000 100 13. Vörös-mocsár tanösvény ismertető (német) 2000 600 14. Aqua Colun tanösv. Füzet 2001 900 15. KNP turista kalauz (német) 2000 2000 16. Cankó tanösvény füzet 2002 950 17. Poszáta tanösvény füzet 2002 700 18. Szikra és az Alpári-rét (túrakalauz) 2002 3600 19. Kiskunsági NP plakát 2001 5000 20. Két víz köze (KNP újság) 2002 1000 Kiadványokat jórészt saját keretből illetve pályázatokból tudunk finanszírozni. Prioritást élveznek a természetjárást, turizmust szolgáló, ingyenes kiadványok. 7.3. Látogatottság Látogatók száma Saját oktatási központ 960 Szakvezetéses túra 24.500 Látogató Központ 9400 Múzeum/kiállítás 36.000 Nyílt/jeles nap, rendezvény 6590 Más szolgáltatók szervezésében (becsült adat) 43.000 A látogatókat a kiállítóhelyeken, látogatóközpontokban és szervezett csoportok, programok esetén tudjuk regisztrálni. Mivel a tanösvényeink szabadon látogathatók, így azok forgalmát csak becsülni tudjuk. 7.4. PR
PR tevékenységünk legnagyobb eredménye, hogy 2002-ben első alkalommal adtuk ki, 7000 példányban a Két víz köze című saját újságunkat, melyet évente két alkalommal kívánunk megjelentetni, és elsősorban a védett természeti területeink térségében élők és gazdálkodók számára eljuttatni. Megjelenés/részvétel száma Írott Elektronikus Kiállítás/vásár 9 Média helyi 25 14 regionális 9 5 országos 5 7 Honlap címe www.knp.hu 8. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel Mind társhatóságokkal, mind az illetékességi területünkkel hatros nemzeti park igazgatóságok őrszolgálataival változó mértékben kapcsolatban állunk. Az őrszolgálatok közül említésre méltó a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság őrszolgálatával való együttműködés, amely elsősorban a Duna-menti ellenőrzésekre vonatkozik. Több esetben tartottunk közös vadászatellenőrzéseket a folyó mindkét oldalán. Januárban mindkét őrszolgálat Duna-menti tagjai közös értekezleten ismerkedtek meg személyesen egymással, melyen a közös tevékenységet megalapozó ütemtervet dolgoztunk ki. Társhatóságok közül együttműködési szerződést kötöttünk a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal elsősorban a tűzvédelem terén kialakult problémák kezelésére. Városi tűzoltóságok parancsnokainak tartottunk továbbképzést. A Csongrád Megyei Rendőrkapitánysággal készített intézkedési terv alapján továbbképzéseket tartottunk városi kapitányságokon, de volt alkalom a közös járőrözésre is. Előkészítés alatt áll a határőrséggel és a tiszai vízirendőrséggel kötendő együttműködés is. A környezeti nevelés, idegenforgalom, ökoturizmus terén az alábbi kapcsolatokról számolhatunk be: A nemzeti park igazgatóság tagja a Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének (KOKOSZ) A Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettel (MKNE) együttműködve több ismeretterjesztő kiadvány megjelentetésében és program megszervezésében veszünk részt
Részt veszünk az Környezeti Nevelési Programiroda erdei iskolai minősítési rendszer kidolgozásában Folyamatos és rendszeres a kapcsolatunk oktatási intézményekkel: pedagógusok, hallgatók képzése, továbbképzése, Pedagógus Klub; erdei iskolai programok összeállítása, pályázatok előkészítésének segítése A KÖRLÁNC Egyesület több csoportjával működünk együtt (Szeged, Kecskemét) Évente szervezünk találkozót a nemzeti park területén működő környezet-, természetvédelmi és faluszépítő egyesületekkel Ökoturisztikai fórumokat szervezünk a nemzeti park által érintett kistérségek részvételével Aktív együttműködésünk van a térség Tourinform Irodáival, a Regionális Marketing Igazgatósággal (programfejlesztés, kiadványok előkészítése, lektorálás) A WWF és az MME segítségével több környezeti nevelési helyi programot dolgoztunk ki. Az Igazgatóságunk által a Természet Házában működtetett Zöld Könyvtár kiadványokat cserél, könyvtárközi kölcsönzést végez a Természettudományi Múzeum Növény- és Állattárának szakkönyvtáraival és a Természetvédelmi Hivatal könyvtárával. 9. Külföldi együttműködés Partnerszervezet EUROSITE Ország (nemzetközi szervezet esetén székhelye) Hollandia, Tilburg Az együttműködés rövid ismertetése Az igazgatóság már évek óta tagja ennek a szervezetnek, minden évben részt veszünk az általuk megrendezett konferenciákon és workshopokon. Az EUROSITE célja, hogy összefogja azon magánszemélyeket, egyesületeket, állami szerveket, és minden olyan szervezetet, aki védett területek kezelésével foglalkozik, és megossza köztük a kezelésben szerzett tapasztalatokat. Szerb Természetvédelmi Hivatal Szerbia Az évek óta tartó kapcsolat keretében a 2002. év során a KNP-t bemutató kiállítással szerepeltünk az Újvidéki Nemzetközi Ökoturisztikai Kiállításon. Palics-Ludas Közvállalat Szerbia Együttműködési szerződés keretében célul tűztük ki egy közös, határ menti védett terület kialakítását (Körös-éri Tájvédelmi Körzet).
10. Fontosabb célkitűzések 2003-ra 1. Az Igazgatóság központi irodájának bővítése, irattár építése és berendezése. 2. Az Izsáki Sárfehér Szövetkezet védett területeinek (Kolon-tó térsége) megvásárlása. 3. A Beretzk Péter oktatóközpont és bemutatóhely kialakítása Szatymazon, az 5-ös út mellett. 4. A kunszentmiklósi Nagy-állás állattartó és bemutatótelep rehabilitációja. 5. A Kondor-tó medrének helyreállítása, tározókapacitásának növelése. 6. A NATURA 2000 hálózatba javasolt területek kijelölése, a Madárvédelmi Irányelv hatálya alá tartozó területek ingatlannyilvántartási adatainak kigyűjtése, az érintettek tájékoztatása. 7. Az ex lege védett lápok és szikes tavak lehatárolásának és adatbázisának teljeskörű revíziója. 8. Kezelési tervek készítése a védelemre tervezett területekre. 9. LIFE pályázat előkészítése a tartós szegfű védelmére. 10. A 2002-ben megkezdett parlagi vipera kutatás folytatása. 11. A Duna-Tisza közi túzokállomány további növelése, kommunikáció és együttműködés a területen gazdálkodókkal a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program keretein belül és azon túl is, repce- és takarmánykáposzta vetés a saját használatú területeken. 12. Darutáplálkozó kukoricaföldek létesítése a Pusztaszeri TK-ban, saját használatú területeken. 13. A saját szürkemarha állomány további növelése. 14. Saját vagyonkezelésben lévő erdők szerkezetének átalakítása és pótlása 80 hektáron. 15. Új honlap kialakítása. 16. A Két víz köze kétszeri megjelentetése, melyből a tavaszi szám az EU csatlakozás természetvédelmi vonatkozásaira lesz kihegyezve. 2005.11.02.