KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.455/16/2012. A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntıbizottság az OPTEN Informatikai Kft. (1142 Budapest, Rákospatak u. 82., a továbbiakban: kérelmezı) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: ajánlatkérı) Elektronikus jogi- és céginformációs adatbázis szolgáltatás beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad és megállapítja hogy ajánlatkérı az 1. kérelmi elem tekintetében megsértette a közbeszerzésekrıl szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 46. (3) bekezdését, a 2. kérelmi elem tekintetében megsértette a Kbt. 125. (8) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérı ajánlattételi felhívását valamint a dokumentációt. Kötelezi a Döntıbizottság ajánlatkérıt, hogy a határozat kézbesítésétıl számított 8 napon belül fizessen meg a kérelmezı részére 200.000.-Ft, azaz Kettıszázezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. A Döntıbizottság felhívja a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, hogy a kérelmezı számlájára jelen érdemi határozatmegküldésétıl számított 8 napon belül utaljon vissza 190.425.-Ft-ot, azaz százkilencvenezer-négyszázhuszonöt forintot. A jogorvoslati eljárás során a továbbiakban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétıl számított 15 napon belül keresettel a Fıvárosi Törvényszéktıl lehet kérni. A keresetlevelet a Fıvárosi Törvényszékhez címezve, de a Döntıbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
2 I N D O K O L Á S A Döntıbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a kérelmezı kérelme és ajánlatkérı észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérı a rendelkezı részben meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyában a Kbt. Második része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást megindító Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerinti ajánlattételi felhívása a Közbeszerzési Értesítıben 2012. július 9-én KÉ-10158/2012. szám alatt jelent meg. A hirdetmény feladásának idıpontja 2012. július 4. napja. Ajánlatkérı a felhívás II.1.5) pontjában az alábbiak szerint határozta meg a közbeszerzés tárgyát: Vállalkozási szerzıdés elektronikus jogi - és céginformációs adatbázis szolgáltatás beszerzésére. A felhívás II.1.7) pontjában ajánlatkérı a részekre történı ajánlattétel lehetıségét kizárta. A felhívás II.1.8.) pontjában ajánlatkérı a többváltozatú ajánlattétel lehetıségét kizárta. Ajánlatkérı a felhívás II.2.1) pontjában határozta meg a közbeszerzés teljes mennyiségét és értékét az alábbiak szerint: Elektronikus jogi és céginformációs adatbázis szolgáltatás beszerzése az alábbiak szerint: Mennyiség: Korlátlan lokális felhasználó az összes szolgáltatás elemnél, kivéve: a.) Joganyagok Interneten történı naprakész szövegállapottal történı megjelenítése, ahol korlátlan Internet-felhasználó b.) Céginformációs adatok exportálási lehetısége, ahol 1 fı lokális felhasználó Elvárt szolgáltatások: a) A 2012. január 1-ét megelızı tizenöt évben kihirdetett, továbbá az ennél korábban kihirdetett, de a 2012. január 1-jét megelızı tizenöt éves idıszak bármely napján hatályos, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben felsorolt jogszabályok az önkormányzati rendeletek kivételével (törvény, törvényerejő rendelet, kormányrendelet, miniszteri rendelet, államtitkári rendelkezés). b) A 2012. január 1-jét megelızı tíz évben kihirdetett vagy ezen idıszak bármely napján hatályos, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényben felsorolt, az ott meghatározott módon közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök.
3 c) Az 1990. január 1-jét követıen közzétett alkotmánybírósági határozatok és végzések. d) Az a) pontban meghatározott jogszabályokhoz készült elıterjesztıi indokolások (ideértve a módosítások indokolását is). e) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában magyar nyelven megjelent, hatályos uniós joganyag, ideértve a rendeleteket, irányelveket, határozatokat, és nemzetközi szerzıdéseket. f) Az a) pontban meghatározott jogszabályokhoz kapcsolódó, azok értelmezését elısegítı, a bíróságok szervezetérıl és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény szerint közzétett (nyilvánosságra hozott) jogegységi határozatok és elvi bírósági határozatok teljes körően. g) A 2012. január 1-jét megelızı tizenöt évben kibocsátott, az a) pontban meghatározott jogszabályokhoz kapcsolódó, azok értelmezését elısegítı, az f) pont alá nem tartozó, a Bírósági Határozatok c. kiadványban közzétett bírósági határozatok. Ajánlattevınek biztosítania kell továbbá a következı adatbázisokhoz való hozzáférést és azok tartalmának használatát, amennyiben azokat az a)-g) pontokban foglaltak nem tartalmazzák: 1. Magyar angol és német nyelven a hatályos magyar és uniós jogszabályok adatbázisa 2. Humánpolitikai témájú adatbázis 3. Adó témájú adatbázis 4. Iratminták adatbázis 5. Joganyagok Interneten történı naprakész szövegállapottal történı megjelenítése 6. Döntvénytár adatbázis 7. Nagykommentár adatbázisok 8. Céginformációs adatbázisok 9. Céginformációs adatok exportálási lehetısége A feladat pontos leírását az ajánlati dokumentáció mőszaki leírása tartalmazza. A felhívás III.2.3) mőszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolása körében az alábbiak kerültek rögzítésre: Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: A 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 15. (3) bekezdés a) pontja alapján az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben végzett legjelentısebb, jogi- és jogszabály adatbázis, valamint jogszabály-nyilvántartó és - visszakeresı szolgáltatás nyújtására vonatkozó referenciák ismertetését, megadva: # a teljesítés idejét (év/hó) és helyét, # a szerzıdést kötı másik fél nevét és elérhetıségét; # az ellenszolgáltatás nettó összegét;
4 # a szolgáltatás tárgya: a licencek száma, elérhetı nyelvek és elérhetı adatbázisok. A referencia bemutatáshoz mellékelni kell a 310/2011. (XII.23.) Kormányrendelet 16. (5) bekezdése szerint az ajánlattevı, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevı más szervezet nyilatkozatát, vagy a szerzıdést kötı másik fél által kiadott igazolást arról, hogy a teljesítés az elıírásoknak és a szerzıdésnek megfelelıen történt-e. Az alkalmasság igazolására a Kbt. 55. -ban foglaltak is irányadók. Az alkalmasság minimumkövetelménye(i): Alkalmatlan az ajánlattevı, ha nem rendelkezik az eljárást megindító felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben összesen olyan referenciával, amely az alábbi szolgáltatásokat magában foglalta: minimum 100 konkurens felhasználó részére nyújtott - jogi és jogszabály adatbázis, valamint jogszabály-nyilvántartó és - visszakeresı szolgáltatás nyújtása; - a hatályban levı magyar és uniós jogszabály győjtemény magyar, angol és német nyelven történı elérése, - iratminta-adatbázis elérése; - cégadatbázis szolgáltatás; Az ellenszolgáltatás összegének a fentiekben bemutatott referencia tekintetében el kell érnie legalább nettó 40 millió Ft-ot. A fenti referenciakövetelményeket több referenciamunkával is le lehet fedni, nem elvárás, hogy egy szerzıdés keretében történjen a 4 szolgáltatás nyújtása. A felhívás IV.2.1) pontjában értékelési szempontként ajánlatkérı a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatást jelölte meg. Ajánlatkérı a felhívás IV.3.4) pontjában ajánlattételi határidıként 2012. július 24. 10 órát határozta meg. A felhívás V.4) Egyéb információk pont 10) alpontjában ajánlatkérı rögzítette, hogy határozatlan idıtartamra szóló szerzıdést kíván kötni. Ajánlatkérı ajánlattételi dokumentációt is készített, amely az ajánlatok elkészítésével kapcsolatos útmutatót, mőszaki leírást, szerzıdéstervezetet, valamint mellékletként nyilatkozat- és iratmintákat tartalmazott. A dokumentáció 40. oldalán csatolt szerzıdéstervezet 4. pontja szerint a szerzıdést a felek határozatlan idıtartamra hozzák létre. Ajánlatkérı a dokumentáció 46-48. oldalán csatolt szerzıdéstervezet 10.9, 10.13-10.16 pontjában szabályozta a szerzıdés megszüntetésének eseteit az alábbiak szerint:
5 10.9. A Vállalkozónak felróható okból történı, 30 napot meghaladó teljesítési késedelem (szerzıdéses póthatáridı) esetén a Megrendelı jogosult a Szerzıdést egészében vagy a késedelemmel érintett tárgyhónap(ok), illetıleg Szolgáltatás( ok) tekintetében részlegesen azonnali hatállyal felmondani, Vállalkozó kárigényének kizárásával. Ebben az esetben Megrendelı 6 havi - az érintett tárgyhónap(ok)ra és Szolgáltatás(ok)ra vonatkozó áfa nélküli - Vállalkozói díj 100%-a összegő meghiúsulási kötbérre jogosult. 10.13. Megrendelınek jogában áll elállni a szerzıdéstıl, amennyiben Vállalkozó a jelen Szerzıdés hatálybalépését követıen a teljesítést az 3.3 pontban foglalt teljesítési határidı(k) figyelembe vételével nem kezdi meg. Megrendelı a Szerzıdéstıl való elállás esetén meghiúsulási kötbérre jogosult, melynek mértéke 6 havi - az összes Szolgáltatásra vonatkozó áfa nélküli - Vállalkozói díj 100%-a. Egyebekben a Megrendelı a Szerzıdéstıl bármikor elállhat, köteles azonban a Vállalkozó kárát megtéríteni. 10.14. Vállalkozó súlyos szerzıdésszegése esetén a Megrendelı azonnali hatályú felmondással élhet, meghiúsulási kötbérigényének érvényesítésén túl kezdeményezve az ebbıl keletkezett kárának megtérítését is. A meghiúsulási kötbér mértékére a 10.9. pontban foglaltak irányadóak. A Vállalkozó súlyos szerzıdésszegésének minısül különösen, de nem kizárólag: amennyiben nem az ajánlatában illetve a Szerzıdésben meghatározottak szerint teljesít; együttmőködési kötelezettségének a Megrendelı írásbeli felhívása ellenére nem tesz eleget; szolgáltatási kötelezettségét jogszerő indok hiányában megtagadja; a szerzıdéses tevékenység neki felróható okból lehetetlenül. 10.15. Ha Vállalkozó ellen felszámolás, végei számolás indul, illetve maga ellen csıdeljárást vagy csıdegyezséget kezdeményezett, vagy egyéb módon megállapítható an fizetésképtelenné válik, e tényekrıl a tudomására jutást követıen haladéktalanul írásban köteles értesíteni a Megrendelıt. Megrendelı e tények alapján a Szerzıdés azonnali hatályú felmondására jogosult. 10.16. A Megrendelı a Szerzıdést azonnali hatállyal felmondja, ha a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, amely nem felel meg a Kbt. 56. (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek; b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságban, amely nem felel meg a Kbt. 56. (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek. A Vállalkozó az a) és b) pontban foglalt esetekben a Szerzıdés megszőnése elıtt már szerzıdésszerően teljesített szolgáltatásnak megfelelı Vállalkozói díjra jogosult.
6 Ajánlatkérı a dokumentáció 25-33. oldalain rögzítette a beszerzés mőszaki leírását a jogi adatbázis és a cégtár adatbázist érintıen elkülönítetten pontokba szedve. Kérelmezı 2012. 07. 24-én megvásárolta az eljárás dokumentációját. Ajánlatkérı 2012. augusztus 3-án 10 órakor elkészítette az eljárásban benyújtott ajánlatok értékelését, melyben megállapította, hogy 3 cég vásárolta meg a dokumentációt, ajánlatot ajánlattételi határidıig a Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. tett. Kérelmezı 2012. július 13-án elızetes vitarendezési kérelmet terjesztett elı ajánlatkérınél a felhívás II.1.7) és V.4) pontjaival összefüggésben. Ajánlatkérı 2012. július 18-án közölte kérelmezıvel az álláspontját, melyben az elızetes vitarendezési kérelemben foglaltakat elutasította. Kérelmezı 2012. július 26-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elı, melyben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérı eljárást lezáró döntésének megsemmisítését. A Döntıbizottság a jogorvoslati eljárást 2012. július 31-én megindította. Ajánlatkérı a 2012. augusztus 8-án benyújtott kérelmében kérte a szerzıdéskötés engedélyezését, amelyet a Döntıbizottság D.455/10/2012. számú végzésével elutasított. 1./ Kérelmezı az 1. kérelmi eleme körében elıadta, hogy ajánlatkérı a Kbt. 46. (3) bekezdésébe ütközıen zárta ki a felhívás II.1.7) pontjában a részekre történı ajánlattétel lehetıségét. Kérelmezı szerint a beszerzés tárgya egyértelmően elkülöníthetı két egymástól teljesen független beszerzési tárgyra, a jogi információs adatbázis szolgáltatásra és céginformációs adatbázis szolgáltatásra. A két szolgáltatás közel két évtizede a piaci viszonyok között is egymástól függetlenül beszerezhetı szolgáltatásként férhetı hozzá mindenki számára számos szolgáltatótól, de van olyan piaci szereplı, amely kizárólag csak az egyik adatbázis szolgáltatás nyújtásával foglalkozik. A Kbt. 46. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérı köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetıvé teszi-e a közbeszerzés egy részére történı ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetébıl adódóan részajánlattételi lehetıség biztosítható, az ajánlatkérı az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, mőszaki és minıségi, vagy a szerzıdés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerőtlen - köteles lehetıvé tenni a közbeszerzés egy részére történı ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést.
7 Tekintettel arra, hogy a tárgybeli szolgáltatások akár egy, akár több piaci szereplıtıl azonos, vagy közel azonos mőszaki és minıségi feltételek mellett beszerezhetık, sem gazdasági, sem pedig más egyéb szempont nem indokolja a felhívás II.1.7) pontjába foglalt részekre történı ajánlattétel lehetıségének kizárását. Kérelmezı szerint ajánlatkérı a Kbt.-ben megjelölt - gazdasági, mőszaki, minıségi, vagy a szerzıdés teljesítésével kapcsolatos más - szemponttal nem igazolta a részajánlattétel lehetıségének a kizárását. Kérelmezı szerint a két szolgáltatás mind a felület, mind az adatbázis tekintetében teljesen elkülönül egymástól, nincs olyan összefüggés a két adatbázis között, amely a mőködésük feltételét meghatározná, azaz a két szolgáltatás egy szolgáltatótól való beszerzését semmi sem indokolja. Azon ajánlatkérı indokolás, hogy a kedvezıbb ár elérése érdekében nem biztosította a részajánlattétel lehetıségét, ajánlatkérı álláspontjával szemben épphogy alkalmas a verseny korlátozására, mivel olyan piaci szereplıket zár ki így a versenybıl, amelyek valamely oknál fogva csak a beszerzési tárgyak valamelyikére tudnának ajánlatot tenni, akár sokkal kedvezıbb áron, mint olyan ajánlattevı, amely minkét szolgáltatásával részt vesz az eljárásban. Kérelmezı észrevételezte, hogy a részajánlattétel lehetıségének kizárása a Kbt. alapelveit is sérti. Kérelmezı elıadta, hogy a felhívás III. 2.3. mőszaki-szakmai alkalmasság minimumkövetelményei között felsorolt hatályban lévı magyar és uniós jogszabály-győjtemény magyar, angol és német nyelven történı elérése vonatkozásában nem tud referenciát becsatolni, ez akadályozta meg abban, hogy a jogi adatbázis szolgáltatására is ajánlatot tudjon tenni. Kérelmezı ügyfélképessége vonatkozásában elıadta, hogy jogos érdeksérelme abban áll, hogy az ajánlatkérı által támasztott feltételek mellett jelen esetben kizárólag a céginformációs szolgáltatásra tudna érvényes ajánlatot tenni, a jogi információs szolgáltatás nyújtására nem, függetlenül attól, hogy mindkét szolgáltatási körben végez tevékenységet. Kérelmezı elıadta, hogy potenciális ajánlattevıként a dokumentációt is megvásárolta. 2./ Kérelmezı a 2. kérelmi eleme körében elıadta, hogy ajánlatkérı a felhívás V.4.10) pontjában rögzített feltételével, miszerint a szerzıdést határozatlan idıtartamra kívánja kötni, megsértette a Kbt. 125. (8) bekezdését, mivel az ajánlatkérınek az eljárást megindító felhívásban a szerzıdés idıtartamát úgy kell meghatároznia, hogy amennyiben a szerzıdés tárgya, a választott szerzıdéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevı által eszközölt befektetés nem indokolja, a szerzıdést ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott idıtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékonyelköltésének céljával ellenkezik.
8 Kérelmezı szerint a tárgybeli szolgáltatások akár egy, akár több piaci szereplıtıl azonos, vagy közel azonos mőszaki és minıségi feltételek mellett beszerezhetık, így sem a szerzıdés tárgya, sem a választott szerzıdéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevı által eszközölt befektetés, sem egyéb más körülmény nem indokolta a határozatlan idıre szóló szerzıdés megkötését. A Kbt. 125. (8) bekezdése kötelezettségként írja elı, hogy a szerzıdés idıtartamát úgy kell meghatározni, hogy ajánlatkérı a szerzıdést ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott idıtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik. Kérelmezı megalapozatlannak tartja ajánlatkérı álláspontját, miszerint határozatlan idejő szerzıdés esetében ajánlatkérı könnyebben tud igazodni a piaci változásokhoz pl. új szereplı piacra lépése, új szolgáltatás bevezetése. Kérelmezı szerint ajánlatkérı által példaként említett szempontok rövidtávú, maximum 1 vagy 2 év határozott idıtartamra szóló szerzıdések esetében is érvényesíthetıek, mivel idırıl-idıre versenyhelyzet teremtıdne a meglévı, de akár az új piaci szereplık számára is. Kérelmezı szerint nem helytálló azon ajánlatkérıi álláspont, miszerint a hatósági feladatok zavartalanságához, illetıleg az egyik rendszerrıl a másikra történı átállás okán a mőködése zavartalansága nem biztosítható, tekintettel arra, hogy több hasonló mérető beszerzı élt azzal a lehetıséggel, hogy rövid idıtartamra határozott idejő szerzıdéseket kössön ilyen jellegő beszerzések tárgyában és a mőködésük zavartalansága mégis biztosított volt. Kérelmezı hangsúlyozta, hogy mivel az ajánlatkérı a szerzıdéstervezetben a szerzıdés rendes felmondásának a lehetıségérıl nem rendelkezett, kizárólag egyéb szerzıdést megszüntetı lehetıségekrıl, ezzel a határozatlan idejő szerzıdés rendes felmondása lehetetlen ajánlatkérı számára. Ajánlatkérı kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Ajánlatkérı eljárási kifogása körében vitatta kérelmezı ügyfélképességének fennállását, tekintettel arra, hogy a Kbt. 137. (2) bekezdésében a jogalkotó meghatározott személyi kör részére biztosította a jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó jogosultságot. A Kbt. 137. (2) bekezdése az egyéb érdekelti minıségen túlmenıen követelményként támasztja az ügyfélképesség megállapításához a jog, vagy jogos érdek sérelmet, illetve veszélyeztetését. Akinek a közbeszerzési eljárásból, illetıleg a közbeszerzési döntésbıl származó jog vagy érdeksérelme közvetlenül nem mutatható ki, nem jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására. Ajánlatkérı hangsúlyozta, hogy az eljárásban kérelmezı ajánlatot nem tett, így a Kbt. 4. l. pontja alapján ajánlattevınek nem minısül. Kérelmezı az elmúlt években közbeszerzési eljárás keretében több eljárás nyertes ajánlattevıje volt mind cégadatbázis, mind jogi adatbázis szállítása tekintetében, erre tekintettel ajánlatkérı álláspontja szerint kérelmezı jelen
9 jogorvoslati eljárásban ügyfélképességgel nem rendelkezik, mivel cégadatbázis, és jogi adatbázis szállítására is képes, ennek következtében kérelmezı jog-, illetve érdeksérelmet a részajánlattétel lehetıségének hiányából eredıen nem szenvedett. 1./ Ajánlatkérı az 1. kérelmi elem körében elıadta, hogy annak ellenére, hogy nem biztosította a részajánlat tételének lehetıségét, arra lehetıség volt, hogy két vagy több ajánlattevı közösen tegyen ajánlatot különbözı termékekkel a beszerzés tárgyára. Több olyan szolgáltató is létezik, amely mindkét adatbázist képes biztosítani köztük maga a kérelmezı is, továbbá közös ajánlattétellel vagy alvállalkozó bevonásával olyan társaság is el tud indulni az eljárásban, aki esetleg csak egyik adatbázissal rendelkezik. A kérelmezı által hivatkozott Kbt. 46. (3) bekezdése szerint ajánlatkérınek az ésszerőség követelményeire figyelemmel kell biztosítania a közbeszerzés egy részére történı ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést. Az ésszerőség követelménye kétségtelenül szubjektív elemeket is hordoz, hiszen nem feltétlenül azonos szempontokat mérlegel ajánlatkérı és kérelmezı, akkor, amikor a beszerzés tárgyának a jellege vonatkozásában a részajánlattétel lehetıségét értékeli. Önmagában viszont az a tény, hogy több szolgáltató mindkét adatbázis vonatkozásában képes a szolgáltatás biztosítására, azt a feltételezést erısíti, hogy ajánlattevıi oldalon is van racionalitása a két adatbázisra irányuló szolgáltatás együttes kezelésének. Figyelemmel arra, hogy a verseny a több szolgáltató mindkét adatbázisszolgáltatásra vonatkozó alkalmassága következtében biztosított, ajánlatkérı indokolatlannak és ésszerőtlennek tartotta a két szolgáltatás eljárásjogi és kötelmi jogi elhatárolását. Gazdasági ésszerőség tekintetében ajánlatkérı elıadta, hogy jogi adatbázis szolgáltatásának értéke a becsült értékhez viszonyítottan annak 70%-át, míg a cégadatbázis a 30%-át tette ki, ezért a két szolgáltatás értékének ilyen nagyságrendő különbsége sem indokolta a beszerzés részekre bontását, mivel így elınyösebb szerzıdési feltételekkel tud majd egy szolgáltatóval szerzıdést kötni, ezért a részajánlattétel kizárásával a Kbt. 46. (3) bekezdése nem sérült. 2./ Ajánlatkérı a 2. kérelmi elem körében vitatta, hogy a Kbt. 125. (8) bekezdésében foglaltak sérültek volna azzal, hogy a beszerzendı szolgáltatás tekintetében határozatlan idıre kíván szerzıdést kötni. Megalapozatlan kérelmezı azon indokolása, miszerint azáltal, hogy a közbeszerzés tárgyát képezı szolgáltatások akár egy, akár több piaci szereplıtıl azonos, vagy közel azonos mőszaki és minıségi feltételek mellett beszerezhetıek, sem a szerzıdés tárgya, sem a választott szerzıdéses
10 konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevı által eszközölt befektetés, sem egyéb körülmény nem indokolja a határozatlan idıre szóló szerzıdés megkötését. Ajánlatkérı elıadta, hogy az általa végzett hatósági tevékenység folyamatos gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatás biztosítása, ezért ajánlatkérıi érdek a szolgáltatás kiszámítható, hosszú távú biztosítása, amelyet határozatlan tartamú szerzıdés útján lehetséges biztosítani. A Kbt. 125. -ának (8) bekezdése nem tiltja a határozatlan tartamú szerzıdés megkötését, hanem kizárólag az ott rögzített feltételek mellett biztosítja az ajánlatkérık számára a mérlegelési lehetıséget a szerzıdés tartamának meghatározása tekintetében. Ajánlatkérı szerint önmagában a határozatlan idejő szerzıdés nem képezi akadályát a versenynek, és a közpénzek hatékony felhasználásának, mert a határozatlan tartamú szerzıdés bármikor indoklás nélkül felmondható, így abban az esetben is, ha ajánlatkérı a szerzıdésben foglaltaknál kedvezıbb piaci díjakon történı beszerzés lehetıségét észleli. Ajánlatkérı ennek megfelelıen idıszakosan felülvizsgálja szerzıdéseit, és ennek megfelelıen dönt a szerzıdés hatályban tartásáról, avagy új beszerzési eljárás lefolytatásáról, ezért kérelmezınek a közpénzek hatékony felhasználására vonatkozó hivatkozása minderre figyelemmel teljes mértékben megalapozatlan. Ajánlatkérı elıadta, hogy a közbeszerzési eljárásokra jellemzı idıigényesség, adott esetben jogorvoslattal való érintettsége esetén annak elhúzódása egy határozott idejő szerzıdés megkötése esetén azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a határozott idejő szerzıdés idıközben lejár, és az ajánlatkérı által indított közbeszerzési eljárás még nem fejezıdött be, ezáltal ajánlatkérı szolgáltatás nélkül marad, amely a továbbiakban a hivatkozott hatósági feladatai ellátását gyakorlatilag ellehetetleníti. Ezért indokolt határozatlan idıre kötnie a szolgáltatásra irányuló, beszerzésre irányuló szerzıdést, tekintettel arra, hogy egy határozatlan idejő szerzıdésnél ajánlatkérı maga határozza meg annak lejáratát, van ideje felkészülni, illetıleg lebonyolítani egy új eljárást, ezáltal az ajánlatkérı mőködése nem kerül veszélybe. Ajánlatkérı elıadta, hogy annak ellenére, hogy a rendes felmondással történı szerzıdés megszüntetésrıl a szerzıdéstervezetben nem rendelkezett, azonban a Ptk. mögöttes jogszabályi jellegére tekintettel a kötendı szerzıdés szempontjából nem kizárt a szerzıdés ilyen módon történı megszüntetésének lehetısége. Fentiekre tekintettel ajánlatkérı felhívása nem sérti a Kbt. 125. -ának (8) bekezdésében foglaltakat. A Döntıbizottság elıször az ajánlatkérı által elıterjesztett ügyfélképességi kifogásra tekintettel a kérelmezı ügyfélképességét vizsgálta meg.
11 A Döntıbizottság megállapította, hogy szerzıdés tárgya vállalkozási szerzıdés elektronikus jogi - és céginformációs adatbázis szolgáltatás beszerzésére. A Kbt. 137. (2) bekezdése rögzíti, hogy kérelmet nyújthat be az ajánlatkérı, az ajánlattevı, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevı, a részvételre jelentkezı, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkezı vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütközı tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértı volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggı tevékenységő kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmezı.) A jogalkotó az ajánlatkérın kívüli személyek, szervezetek vonatkozásában ahhoz a feltételhez kötötte a jogorvoslati kérelem elıterjesztésének a jogát, hogy a vélelmezett jogsértı tevékenység vagy mulasztás jogát vagy jogos érdekét sértse vagy veszélyeztesse. Az ügyféli státusz és az ahhoz kapcsolódó jogorvoslati kérelem elıterjesztésének jogosultsága szempontjából tehát a döntı kérdés az, hogy a kifogásolt Kbt.-be ütközı ajánlatkérıi magatartás a kérelmezı jogát vagy jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti-e. Akinek a közbeszerzési eljárásból, illetıleg a közbeszerzési döntésbıl származó jog vagy érdeksérelme közvetlenül nem mutatható ki, nem jogosult jogorvoslati kérelem benyújtására. Azt, hogy a közvetlen érdekeltség fennáll-e, minden esetben konkrétan, a kifogásolt ajánlatkérıi magatartás vonatkozásában kell megítélni. A közvetlen érdeksérelem vagy annak veszélye többféle formában nyilvánulhat meg, így minden esetben az adott tények, körülmények vizsgálatát követıen kell állást foglalni és megvizsgálni azt, hogy a jogorvoslati kérelem elıterjesztıjének a közvetlen érdekeltsége valóban megállapítható-e. A Döntıbizottság elöljáróban a következıket kívánja rögzíteni: a Kbt. konkrétan nem határozza meg azt, hogy mit kell a közbeszerzési eljárásokban részt vevık jogának, jogos érdekének tekinteni, a Kbt. alapelveket rögzít az 2. -ban. Ezek az alapelvek a verseny tisztasága és nyilvánossága, az esélyegyenlıség és egyenlı bánásmód, a jóhiszemőség és tisztesség, a rendeltetésszerő joggyakorlás valamint a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelıs gazdálkodás elvének szem elıtt tartásának a követelménye. A Kbt. ugyanakkor rögzít bizonyos jogokat és kötelezettségeket mind az ajánlatkérı, mind pedig az ajánlattevı vonatkozásában, ezért mind ajánlatkérıknek, mind ajánlattevıknek joga van a Kbt. által meghatározott, biztosított és védett cselekvésre. A jogos érdek olyan törvényes érdek, mely nem jelenik meg konkrét jogként. A közbeszerzési eljárások célja - és ez egyben ajánlatkérı joga, jogos érdeke -, hogy
12 a beszerzési igénye megvalósítása érdekében szerzıdést kössön, mégpedig azzal az ajánlattevıvel, aki az általa elıre meghatározott bírálati szempont szerint a legkedvezıbb érvényes ajánlatot tette. Ajánlattevıknek pedig az a céljuk, joguk, jogos érdekük, hogy a felhívásban és a dokumentációban meghatározott elıírások, ajánlatkérıi elvárások alapján érvényes ajánlatot nyújtsanak be, ajánlatukat vonják bírálat alá és amennyiben a bírálati szempont szerint a legkedvezıbb ajánlatot adták, az eljárás nyertesei legyenek. A Kbt. ezt az ajánlattevıi jogot, jogos érdeket rögzíti, biztosítja és védi. Jelen jogorvoslati eljárásban kérelmezı ügyfélképessége megállapítása szempontjából a Döntıbizottság vizsgálta az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció elıírásait a teljes mennyiség illetve a mőszaki leírás tekintetében, valamint ajánlatkérı mőszaki és szakmai alkalmasság körében rögzített elıírásait. Tényszerően megállapítható, hogy ajánlatkérı beszerzési igénye jogi - és céginformációs adatbázis szolgáltatás beszerzésére irányul, ezen két adatbázis vonatkozásában került meghatározásra a mőszaki tartalom, illetıleg a felhívás mőszaki és szakmai alkalmasság alkalmassági minimumkövetelményei igazolására csatolandó referenciák köre is. A kérelmezı jogos érdek sérelme körében arra hivatkozott, hogy a részajánlattétel kizárása miatt a felhívás mőszaki és szakmai alkalmassági minimumkövetelményei kapcsán nem tud hatályban levı magyar és uniós jogszabály győjtemény magyar, angol és német nyelven történı elérése tárgyú referenciaigazolást csatolni, ezáltal nem tud érvényes ajánlatot tenni. A körben a felek között nem volt vita, hogy amennyiben az ajánlatkérı a részajánlattétel lehetıségét biztosította volna, a fenti tárgyú referenciaigazolás csatolása a jogi adatbázis rész körében került volna az alkalmassági minimumkövetelmények között elıírásra, erre tekintettel kérelmezı elıadta, hogy a cégtár adatbázis szolgáltatása körében elıírt alkalmassági minimumkövetelmények vonatkozásában megfelelı referenciákkal rendelkezik, ezért e részben érvényes ajánlatot lenne képes tenni. Ajánlatkérı ügyfélképességi kifogása körében arra hivatkozott, hogy egyrészt kérelmezı a beszerzés tárgyát képezı mindkét adatbázis szolgáltatásával foglalkozik, másrészt amennyiben kérelmezı nem képes a minimumkövetelményeknek önállóan megfelelni, abban az esetben is lehetısége van akár más ajánlattevıvel közös ajánlattevıként, akár alvállalkozó bevonásával ajánlatot tenni. A Döntıbizottság álláspontja szerint kérelmezı ügyfélképességét arra tekintettel kell megítélni, hogy amennyiben ajánlatkérı a részekre történı ajánlattétel lehetıségét biztosítaná, abban az esetben kérelmezı potenciális ajánlattevıként jelenne-e meg.
13 Azt ajánlatkérı sem vitatta, hogy kérelmezı jog- és cégtár szolgáltatásával foglalkozó gazdasági társaság. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérı sem vitatta azt, hogy kérelmezı a közbeszerzési eljárás tárgya szerinti tevékenységet végez, ezért a Döntıbizottság a beszerzés tárgyára tekintettel megállapította, hogy részajánlattétel biztosítása esetén kérelmezı potenciális ajánlattevı lehetne. A Döntıbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy kérelmezı jogos érdekei a részajánlattétel lehetıségének kizárásával sérültek, melybıl következıen a Kbt. 137. (2) bekezdése felhatalmazza jogorvoslati kérelem elıterjesztésére, ezért kérelmezı ügyfélképességét a Döntıbizottság megállapította. 1./ Ezt követıen a Döntıbizottság a 1. kérelmi elemet, a részajánlattétel lehetıségének kérelmezı álláspontja szerinti jogsértı kizárását vizsgálta meg, és megállapította, hogy ezen kérelmi elem alapos az alábbi indokokra tekintettel. A Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérı az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a 122. -ban foglalt eltérésekkel. A Kbt. 46. (1) bekezdése szerint az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérı köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. A (3) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérı köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetıvé teszi-e a közbeszerzés egy részére történı ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetébıl adódóan részajánlat-tételi lehetıség biztosítható, az ajánlatkérı az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, mőszaki és minıségi, vagy a szerzıdés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerőtlen - köteles lehetıvé tenni a közbeszerzés egy részére történı ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést. A Kbt. 46. (1) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban az ajánlatkérı köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetıleg mennyiségét. A beszerzés tárgyának és mennyiségének a meghatározása a közbeszerzési eljárás egyik alappillére. Ez alapján tudják a potenciális ajánlattevık meghatározni, hogy tudnak-e, kívánnak-e az eljárásban ajánlatot tenni és ezen alapszik az alkalmasság követelményrendszere is. A benyújtandó ajánlat alapvetı meghatározója az, hogy milyen beszerzési tárgyra milyen mennyiségben kell ajánlatot adni, minek a teljesítésére lesz köteles a majdani nyertes ajánlattevı.
14 A jelen esetben ajánlatkérı a beszerzés tárgyát, elektronikus jogi - és céginformációs adatbázis szolgáltatás beszerzése körében határozta meg. Az ajánlatkérı a felhívás II.1.8) pontban pedig azt írta elı, hogy a részekre történı ajánlattétel nem lehetséges. A Kbt. 46. (3) bekezdése alapján az ajánlatkérı köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetıvé teszi-e a közbeszerzés egy részére történı ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetébıl adódóan részajánlattételi lehetıség biztosítható és az a gazdasági, mőszaki és minıségi, vagy a szerzıdés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerőtlen, az ajánlatkérı az ajánlati felhívásban köteles lehetıvé tenni a közbeszerzés egy részére történı ajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elı kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A fentiek alapján ajánlatkérınek elsıdlegesen azt kellett megvizsgálnia, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetıvé teszi-e a részajánlattételt, és ezt követıen pedig azt, hogy a részajánlattétel biztosítása gazdasági, mőszaki és minıségi, vagy a szerzıdés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerőtlen-e. A jogalkotó elsıdlegesen annak függvényében írta elı a részajánlattétel biztosítását, hogy azt a beszerzés tárgyának jellege lehetıvé teszi-e. A beszerzés tárgya jellegének vizsgálata során ajánlatkérıknek mindig a konkrét beszerzés tárgyát kell megvizsgálnia. A beszerzés tárgyának jellege alapvetıen különbözik attól függıen, hogy a beszerzés tárgya az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás. A Kbt. 7. szerint a közbeszerzési eljárás tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A Kbt. 7. (4) bekezdése alapján a szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minısülı - olyan visszterhes szerzıdés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérı részérıl. A közbeszerzési tárgyaknak a jogalkotó által megadott fogalmából és szakmai tartalmából egyértelmően megállapítható, hogy szolgáltatás megrendelése esetén ajánlatkérı valamely tevékenységet kíván megrendelni, jelen esetben kétfajta adatbázis, a jogtár és cégtár adatbázis biztosítását. A részajánlattétel lehetıségének vizsgálata körében a Döntıbizottság megvizsgálta a konkrét ügy specifikumait, azaz a felhívásban rögzített teljes mennyiséget és közbeszerzési dokumentáció mőszaki leírását.
15 A Döntıbizottság a felhívás és a dokumentáció vizsgálatát követıen azt állapította meg, hogy a felhívás teljes mennyiség pontjában ajánlatkérı pontokba szedve rögzítette a szállítandó jogtár és cégtár adatbázis tekintetében az elvárt szolgáltatást, valamint a dokumentáció mőszaki leírásában is mind a jogtár, mind a cégtár vonatkozásában egymástól elkülönítetten rögzítette az általa elvárt szolgáltatás jellemzıit, azaz ajánlatkérı a beszerzés tárgyát és mennyiségét a két szolgáltatás tekintetében oly módon közölte, amely alapján pontosan meg lehetett állapítani, hogy az egyes mőszaki tulajdonságok melyik adatbázis szolgáltatáshoz tartoznak. A mőszaki leírásban semmi sem utalt arra, hogy a két adatbázis szolgáltatása mőszaki szempontból oly módon összefüggene, amely a mőködésüket, használhatóságukat kedvezı módon befolyásolná, ezért a Döntıbizottság megállapította, hogy a mőszaki specifikáció alapján sem volt indokolt a részajánlattétel biztosításának kizárása. Ezt követıen a Döntıbizottság azt vizsgálta meg, hogy a gazdasági ésszerőséggel nem ellentétes-e a részajánlattétel lehetıségének biztosítása. Ebben a körben a Döntıbizottság megállapította, hogy ajánlatkérı által hivatkozott okok nem alapozzák meg a részajánlattételi lehetıség kizárását. Elöljáróban a Döntıbizottság szükségesnek tartja annak rögzítését, hogy a közbeszerzési eljárások célja az, hogy ajánlatkérık az általuk meghatározott feltételek alapján válasszák ki azt a nyertes ajánlattevıt, akivel a közbeszerzési eljárásukat lezáró szerzıdést megkötik, aki jogosult lesz a teljesítésre. Erre tekintettel kiemelkedı relevanciával bír, hogy ajánlatkérık csak törvényi feltételek fennállta esetén tekinthessenek el a részajánlattétel biztosításától. A részajánlattétel kizárása ugyanis jelentısen szőkíti a versenyt és a potenciális ajánlattevık nyerési esélyeit. A Döntıbizottság arra is rá kíván mutatni, hogy a Kbt. alapelveinek az érvényesülését is szolgálják a Kbt. 46. (3) bekezdésében foglaltak. Ez a részletszabály hivatott elısegíteni a versenyt, és az esélyegyenlıséget, és azt hogy minél szélesebb ajánlattevıi réteg vehessen részt a közbeszerzési eljárásokban. Ez azért is lényeges, mert az alkalmasság feltételeit is a beszerzés tárgyához kell igazítani és annak szükséges mértékét meghatározni. Ha ajánlatkérı jogsértı módon nem biztosított lehetıséget a részajánlattételre éppen ezen jogalkotói célok érvényesülését nem biztosította, mert indokolatlanul zárt el az eljárásban való részvételtıl olyan ajánlattevıket, akik csak az egyik vagy másik rész vonatkozásában tudnának ajánlatot benyújtani. A jogalkotó nem határozta meg a gazdasági ésszerőség fogalmát a törvényben. Ettıl függetlenül nyilvánvaló, hogy nem szubjektív, hanem objektív a konkrét beszerzési tárgyhoz kapcsolódó, annak megvalósításához szervesen kötıdı okok körében kell vizsgálni a kérdést. A jogalkotó azt követelte meg, hogy ne legyen ellentétes a gazdasági ésszerőséggel a részekre történı bontás.
16 A Döntıbizottság álláspontja szerint olyan szolgáltatások beszerzésénél, amelyek a tárgy két különbözı, egymással nem összefüggı, nem egymásra épülı adatbázis szolgáltatásának beszerzésére irányulnak, nem minısül a gazdasági, mőszaki és minıségi, vagy a szerzıdés teljesítésével kapcsolatos más szempontok szerinti ésszerőséggel ellentétesnek az adatbázisok két szolgáltatótól történı megrendelése. A Döntıbizottság álláspontja szerint ajánlatkérınek a gazdasági ésszerőség körében felhozott indokai nem voltak kellıképpen alátámasztva, tekintettel arra, hogy kizárólag arra hivatkozott, hogy a jogtár adatbázis szolgáltatásának értéke a becsült értékhez viszonyítottan annak 70%-át, míg a cégtár adatbázis mindössze a 30%-át teszi ki, ezért ajánlatkérı szerint gazdaságilag sokkal ésszerőbb volt ilyen módon meghatározni a beszerzést, mivel ezáltal alacsonyabb vállalkozói díjra történı megajánlásokra számított. Ajánlatkérı a beszerzés értéke tekintetében sem az általa kalkulált megoszlást számításokkal nem támasztotta alá, sem azt, hogy mire alapította azon várakozását, miszerint az egy szolgáltatótól történı beszerzés az ajánlati árak alacsonyabban tartását eredményezné, ezért ezen indokok gazdasági ésszerőség körében a Döntıbizottság álláspontja szerint nem alapozzák meg a részajánlattétel biztosítása kizárásának lehetıségét. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérı sem vitatta, hogy két különálló szolgáltatási típusról van szó, amelyek nem függenek egymástól mőszaki tekintetben sem, illetıleg ajánlatkérı gazdasági ésszerőség körében hivatkozott indokaira is figyelemmel a Döntıbizottság megállapította, hogy ajánlatkérı a felhívás II.1.8) pontjában a Kbt. 46. (3) bekezdésébe ütközı módon jogsértıen zárta ki a részajánlattétel lehetıségét. 2./ Ezt követıen a Döntıbizottság a vállalkozási szerzıdés határozatlan idıre történı megkötésére irányuló ajánlatkérıi szándék jogellenessége körében elıterjesztett 2. kérelmi elemet vizsgálta meg, és megállapította, hogy a kérelmi elem alapos az alábbi indokokra tekintettel. A Kbt. 1. -a kimondja, hogy e törvény szabályozza a közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait a közpénzek ésszerő és hatékony felhasználása és nyilvános ellenırizhetıségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében. E törvény és a végrehajtása alapján alkotott jogszabályok célja továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, a fenntartható fejlıdés, az állam szociális célkitőzései és a jogszerő foglalkoztatás elısegítése.
17 A 2. (1) (4) bekezdése az alábbi alapelveket rögzíti: (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérı köteles biztosítani, a gazdasági szereplı pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. (2) Az ajánlatkérınek esélyegyenlıséget és egyenlı bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplık számára. (3) Az ajánlatkérı és a gazdasági szereplık a közbeszerzési eljárásban a jóhiszemőség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerő joggyakorlás követelményeinek megfelelıen kötelesek eljárni. 4) Az ajánlatkérınek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelıs gazdálkodás elvét szem elıtt tartva kell eljárnia. A Kbt. 3. -a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás elıkészítése, lefolytatása, a szerzıdés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerzıdésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. 125. (8) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérınek az eljárást megindító felhívásban a szerzıdés idıtartamát úgy kell meghatároznia, hogy amennyiben a szerzıdés tárgya, a választott szerzıdéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevı által eszközölt befektetés nem indokolja, a szerzıdés ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott idıtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik. A Kbt. alapelvei között került rögzítésre a verseny biztosításának, a közpénzek hatékony elköltésének és a felelıs gazdálkodás szem elıtt tartásának ajánlatkérıi kötelezettsége. Ezen alapelvi rendelkezésekre figyelemmel került elıírásra a Kbt. 125. (8) bekezdésében az, hogy ajánlatkérınek az eljárást megindító felhívásban a szerzıdés idıtartamát úgy kell meghatároznia, hogy indokolatlan esetben ne kössön szerzıdést határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott idıtartamra. A fentiek alapján ajánlatkérınek a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének szem elıtt tartása érdekében azt kellett megvizsgálnia, hogy a szerzıdés tárgya, a választott szerzıdéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevı által eszközölt befektetés indokoljae a határozatlan idıre történı szerzıdéskötést.
18 A jogalkotó annak függvényében zárta ki a határozatlan vagy aránytalanul hosszú idıre történı szerzıdéskötést, amennyiben azt a beszerzés tárgya, a választott szerzıdéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevı által eszközölt befektetés nem indokolja. E körben ajánlatkérıknek mindig a konkrét beszerzés tárgyát és a szerzıdéskötés körülményeit kell megvizsgálnia. Ahogyan az az 1. kérelmi elem körében megállapításra került, jelen közbeszerzés tárgya olyan szolgáltatás megrendelése, amely során ajánlatkérı jogtár és cégtár adatbázis biztosítását kívánta megrendelni. A határozatlan idıre történı szerzıdéskötés indokoltsága körében ajánlatkérı elıadta, hogy hatósági feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges a beszerezni kívánt szolgáltatások folyamatos biztosítása, amely rövid idıtartamú, határozott idejő szerzıdéskötés esetén a közbeszerzési eljárások lefolytatására jellemzı idıigényesség miatt veszélybe kerül. A Kbt. alapelvei között került szabályozásra a verseny biztosításának és a közpénzekkel történı felelıs gazdálkodásnak a követelménye, ezért kiemelkedı relevanciával bír, hogy az ajánlatkérık csak törvényi feltételek fennállta esetén köthessék meg a közbeszerzési eljárások során a vállalkozói szerzıdéseket határozatlan vagy jelentısen hosszú határozott idıtartamra. A határozatlan idıre kötött szerzıdés ugyanis az adott szolgáltatás tekintetében nemcsak szőkítheti, adott esetben meg is szüntetheti a versenyt. A Kbt. célja pedig pontosan az, hogy a közpénzekkel gazdálkodó ajánlatkérıt, a felelıs gazdálkodása körében arra kötelezze, hogy idırıl idıre a potenciális ajánlattevık között versenyhelyzetet teremtve szerezze be a lehetı legkedvezıbb feltételek mellett - jelen esetben a legalacsonyabb ajánlati ár kiválasztásával - az adott szolgáltatást. Ha ajánlatkérı jogsértı módon határozatlan idıre köt szerzıdést, akkor éppen ezen jogalkotói célok érvényesülését nem biztosítja, mert indokolatlanul megszünteti annak a lehetıségét, hogy a potenciális ajánlattevık ajánlatot nyújtsanak be. A Kbt. ezen rendelkezését alátámasztja az Európai Bíróság C-451/08. számú ítélete is, amelyben az Európai Bíróság - annak rögzítése mellett, hogy a közösségi jog a jelenlegi állapotában nem tiltja a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerzıdések határozatlan idıre történı megkötését -, kimondta, hogy az a gyakorlat, miszerint a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerzıdést határozatlan idıre kötik, önmagában idegen a közbeszerzésre vonatkozó közösségi szabályok rendszerétıl és céljától. Az ilyen gyakorlat hatása hosszú távon az lehet, hogy a potenciális szolgáltatók közötti versenyt
19 korlátozza, és megakadályozza a közösségi irányelvek közbeszerzési eljárások nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását. A Döntıbizottság rögzíti a fenti európai bírósági ítéletre is figyelemmel, hogy a határozatlan idıtartamra történı szerzıdéskötést a Kbt. nem tiltja, azonban annak alkalmazását szigorú feltételekhez köti, amelyek indokának okszerőnek és kellıen alátámasztottnak kell lennie. A Döntıbizottság álláspontja szerint ajánlatkérınek a szerzıdés határozatlan idıtartamra indokoltsága körében felhozott indokai nem voltak kellıképpen alátámasztva, tekintettel arra, hogy kizárólag arra hivatkozott, hogy a feladatai folyamatos ellátása biztosításához elengedhetetlen a szolgáltatás folyamatos igénybevétele, illetıleg a közbeszerzési eljárások lefolytatásának idıigényessége okán ajánlatkérı szolgáltatóval kötött határozott idejő szerzıdése megszőnik, így ajánlatkérı szolgáltatás nélkül marad. Ajánlatkérı a szerzıdés határozatlan idıtartamra szóló megkötése indokoltságául további indokokat sem a beszerzés tárgya, sem a választott szerzıdéses konstrukció, sem a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek, sem a nyertes ajánlattevı által eszközölt befektetés tekintetében nem hivatkozott. A Döntıbizottság álláspontja szerint nem fogadható el ajánlatkérı indoka a szolgáltatás folyamatos, háborítatlan igénybevételének szükségszerősége tekintetében, figyelemmel arra, hogy a fenti indok jellemzıen valamennyi ajánlatkérı valamennyi szolgáltatás megrendelése esetében fennállhat. Nem fogadható el a Döntıbizottság álláspontja szerint azon ajánlatkérıi indok sem, miszerint a közbeszerzési eljárások lefolytatása idıigényes, ezért nem kíván rövid, határozott idıre szerzıdést kötni, mivel ajánlatkérı, mint közpénzzel gazdálkodó szervezet, beszerzési tevékenysége végzése során köteles a Kbt. rendelkezéseit betartani, ennek során egyebek mellett az ajánlattevık közötti versenyt biztosítani, amely alapelv mellızésére az idı hiányára való hivatkozással a törvény nem biztosít lehetıséget. Mindezek alapján a Döntıbizottság megállapította, hogy ajánlatkérı indokai nem alapozták meg a határozatlan idıtartamra történı szerzıdéskötés lehetıségét, mivel azok nem voltak sem okszerőek, sem ténybelileg alátámasztottak, ennek okán ez az ajánlatkérıi elıírás a verseny fenntartásának és a közpénzek hatékony elköltésének akadályát képezi, ezért a Döntıbizottság megállapította, hogy ajánlatkérı a felhívás V.4.10) pontjában a Kbt. 125. (8) bekezdésébe ütközı módon jogsértıen határozta meg a határozatlan idejő szerzıdéskötési szándékát. A Döntıbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 152. (2) bekezdés d) pontja alapján a kérelemnek helyt adott, és alkalmazta a (3) bekezdés b) pontját, melynek során megsemmisítette ajánlatkérı ajánlattételi felhívását valamint a
20 dokumentációt. A Döntıbizottság bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak tekintettel a beszerzés alacsony értékére és a jogsértés reparálhatóságára tekintettel. A Kbt. 134. (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárására e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérı rendelkezése hiányában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Döntıbizottság a Kbt. 134. (1) bekezdése alapján alkalmazandó a Közbeszerzési Döntıbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntıbizottság eljárásáért fizetendı igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 3. -a alapján rendelkezett az eljárási költségek viselésérıl. A Korm. rendelet 3. (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntıbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 154. (1) bekezdésétıl eltérıen az eljárási költségekrıl való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezik. A (2) bekezdés kimondja, hogy amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntıbizottság a Kbt. 152. (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200.000 forintot meghaladó része a kérelmezınek a Közbeszerzési Döntıbizottság érdemi határozatának megküldését követı 8 napon belül visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díj összegébıl 200 000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viselésérıl a Közbeszerzési Döntıbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik. A (3) bekezdés kimondja, hogy amennyiben a kérelmezı jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntıbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság (3) bekezdés szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezınek. A Ket. 153. 1. és 2. pontjai szerinti eljárási költségek: 1. az eljárási illeték, 2. az igazgatási szolgáltatási díj.