Kereskedelem ágazat Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció

Kereskedelem ágazat Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 54 341 01 Kereskedő Szakközépiskola 9-12.évfolyam Érettségire épülő szakképzés 13-14. évfolyam HELYI TANTERV 2014

Tartalomjegyzék Óraszámok Szakközépiskola Kereskedelem ágazat... 3 Óraszámok Érettségire épülő szakképzés kereskedő... 6 Szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyam... 8 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság... 9 Kommunikáció 18 10032-12. Marketing Marketing alapjai... 26 10032-12. Marketing marketing a gyakorlatban... 36 11508-12. Az áruforgalom tervezése, irányítása elemzése elmélet... 43 11508-12. Az áruforgalom tervezése, irányítása elemzése Vezetési ismeretek... 50 11508-12. Az áruforgalom tervezése, irányítása elemzése gyakorlat... 58 11507-12. Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom... 65 11507-12. Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata... 88 Érettségire épülő szakképzés 1/13.évfolyam... 109 Érettségire épülő szakképzés 5/13. és 2/14. évfolyam... 132 11499-12 Foglalkoztatás II... 133 11498-12 Foglalkoztatás I.... 140 10033-12. Vállalkozások működtetése Vállalkozási ismeretek elmélet... 148 10033-12. Vállalkozások működtetése Vállalkozási ismeretek gyakorlat... 156 10025-12. A kereskedelmi egység működtetése elmélet... 166 10025-12. A kereskedelmi egység működtetése gyakorlat... 176 10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása Áruismeret és forgalmazás Élelmiszer- és vegyiáru... 185 10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása Áruismeret és forgalmazás Ruházat... 195 10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása Áruismeret és forgalmazás bútor- és lakástetil... 202 10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása Áruismeret és forgalmazás műszakicikk... 208 Számonkérés, értékelés... 214 10031-12. A főbb árucsoportok forgalmazása Értékesítés idegen nyelven... 216

Óraszámok Szakközépiskola Kereskedelem ágazat kereskedő, logisztikai ügyintéző tantárgy Magyar nyelv és irodalom évfolyam 9. 10. 11. 12. 4 4 4 4 144 144 144 128 Idegen nyelvek 3+1 144 3+1 144 3 108 3 96 Matematika 3+1 144 3+1 144 3 108 3 96 Etika 1 36 Történelem, társadalmi és 2 2 3 3 állampolgári ismeretek 72 72 108 96 Fizika 2 72 2 72 1 36 Kémia 2 72 1 36 2 1 32 Földrajz 2 72 1 36 72 Biológia egészségtan 1 36 2 72 2 72 1 32 Művészetek* 1 36 (ének) 1 32 (rajz) Informatika 1 36 2 36 2 36 2 32 Kommunikáció +1 36 Testnevelés és sport 5 180 5 180 5 180 5 160 Osztályfőnöki 1 36 1 36 1 36 1 32

Összes közismereti óra 29 1044 29 1044 27 972 24 768 elmélet gyakor -lat elmélet gyakor -lat elmélet gyakor -lat Szakmai modulok/tantárgyak elmélet gyakor -lat 11500-12 Munkahelyi 0,5 egészség és biztonság 18 Kommunikáció +1 36 10032-12 Marketing 1 2 Marketing alapjai 36 64 10032-12 Marketing Marketing a gyakokrlatban 1 32 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése üzleti tevékenység tervezése, elem- 2+1 108 3 108 3 108 3 96 zése 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, 1 elemzése vezetési isme- 32 retek 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, 1 1 1+1 1+1 elemzése Üzleti tevé- 36 36 36 32 kenység a gyakorlatban 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása - Áruforgalom 1,5 54 2 72 1 36 1 32 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata 1 36 1 32 Összefüggő gyakorlat 70 105 140 10032-12 Marketing 20 11508-12 Áruforgalom tervezése 60 11507-12 Áruforgalom 70 105 60

lebonyolítása szakmai óra 5 1 6 1 5 3 7 4 Összes szakmai óra 6 7 8 216 252 288 Összes óra 35 36 35 1260 1296 1260 A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra. 11 352 35 1120

Óraszámok Érettségire épülő szakképzés kereskedő 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10032-12 Marketing Marketing alapjai 10032-12 Marketing Marketing a gyakorlatban 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése vezetési ismeretek 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlatban 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom 10033-12 A vállalkozások működtetése Vállalkozási ismeretek 10033-12 A vállalkozások működtetése Vállalkozási ismeretek gyakorlat 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése A működtetés szabályai 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése - A működtetés szabályai gyakorlat 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása áruismeret és forgalmazás elmélet 0,5 18 2 64 4 128 4 128 7,5 240 5/13 1/13 2/14 2 64 2 64 elmélet 0,5 18 3 108 11 396 1 36 5,5 198 1 36 3 108 elmélet 0,5 18 2 64 4 128 4 128 7,5 240 Szakmai modulok/tantárgyak gyakorlat gyakorlat gyakorlat 2 64 2 64

10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása Értékesítés idegen nyelven osztályfőnöki óra testnevelés Bolti gyakorlat 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Üzleti tevékenység a gyakorlatban 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása Értékesítési gyakorlat 2+1 96 +1 32 +2 64 7 1 nap 7 224 +1 36 +2 72 7 1 nap 2 72 4+1 180 Összefüggő gyakorlat 160 10032-12 20 11508-12 80 11507-12 60 szakmai óra Összes óra 24 768 35 1120 11 352 24 864 35 1260 11 396 A kiemelt órák a szabad sáv terhére kerültek beállításra. 2+1 96 +1 32 +2 64 24 768 35 1120 7 1 nap 7 224 11 352

Kereskedelem ágazat Kereskedelem- marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 54 341 01 Kereskedő Szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyam HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Kereskedelem ágazat kereskedő Szakközépiskola 9.évfolyam HELYI TANTERV KECSKEMÉTI LESTÁR PÉTER SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KECSKEMÉT 2014

Óraszám a 9. évfolyamon: heti 0,5 óra évi 18 óra Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra Célok, feladatok A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. Témakörök Munkavédelmi alapismeretek 4 óra Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komple fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai. Munkahelyek kialakítása 4 óra

Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. Munkaeszközök biztonsága 2 óra Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi

Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. Munkakörnyezeti hatások 2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati mi-

niszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkozási megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. A képzés javasolt helyszíne Osztályterem, informatika szaktanterem A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység Sorszám Alkalmazott oktatási szervezeti kerete Alkalmazandó eszkö- módszer neve csozök és felszerelések egyéni osztály port Szakkönyvek, munkavédelmi 1.1 magyarázat tárgyú jogszabá- lyok Munkabaleset, foglalkozási 1.2. megbeszélés megbetegedés elem- zése 1.3. szemléltetés Oktatófilmek (pl.

1.4. házi feladat 1.5. teszt NAPO) Sorszám 1. 1.1. 2. 2.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenységforma Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási tevékenységek, feladatok gyakorló Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Egyéni Csoportbontás Osztálykeret Alkalmazandó eszközök és felszerelések A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkérés elvei Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható. Célja a tanulók felkészültségének, tudásának folyamatos ellenőrzése. Sokoldalú értékelési rendszer, változatos értékelési formák. Az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. A számonkérés, értékelés eljárási szabályai

A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is sor kerül a tanórák folyamán. Az írásos tanulói munkák javításának határideje témazáró dolgozatnál két hét, röpdolgozat esetében 1 hét. A dolgozatokat az adott tanév végéig kell megőrizni, addig megtekinthetőek a tanuló, illetve a szülők által is. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró összefoglaló jellegű dolgozatok nagyobb súllyal esnek latba, ezért ezeket az osztályozó naplóban is meg kell különböztetni a többi érdemjegytől. Beírásuk a naplóba piros színnel történik. Az osztályzatok megállapításakor az átlag kiszámításánál a témazáró jegyek súlyozottan veendők figyelembe. Összeadáskor is, és az osztószám meghatározásakor is duplán kell őket számításba venni. A félévi osztályzat az addig szerzett jegyek átlaga. Az év végi osztályzat az addig szerzett jegyek (szeptembertől júniusig) átlaga. jegyek átlaga érdemjegy 0-1,74 elégtelen (1) 1,75-2,74 elégséges (2) 2,75-3,74 közepes (3) 3,75-4,49 jó (4) 4,50-5,00 jeles (5) A számonkérés formái, és a tanulók értékelésének követelményei Az írásbeli méréseken kívül sor kerül szóbeli számonkérésekre is, amikor a tanulók önállóan fejtik ki gondolataikat egy-egy témáról. A tanár minden órán bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. Ha nem volt jelen a tanuló az előző órán, akkor a legutóbbi jelenléte szerinti óra anyagából kell felelnie. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult. Kérdések feltevésére ezt követően sor kerülhet, azoknak segítő szándékúnak kell lenniük. Érdemjegyet kaphat a tanuló szóbeli feleletre, írásbeli munkára, önálló kiselőadásra, tanórai munkára, szorgalmi feladatra, tanulmányi versenyen való részvételre. Szóbeli felelet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból, néhány ismétlő kérdéssel, amelyek a korábbi tananyag kiemelten fontos összefüggéseire vonatkoznak. Röpdolgozat: Az egész osztály, vagy néhány tanuló beszámoltatása, előzetes bejelentés nélkül. Írásbeli felelet az elmúlt órán feldolgozott anyagból, néhány ismétlő kérdéssel, amelyek a korábbi tananyag kiemelten fontos összefüggéseire vonatkoznak. Ellenőrző dolgozat: a feldolgozott tananyag részegységének számonkérése. Témazáró dolgozat: a feldolgozott tananyag nagyobb, zárt egységének számonkérése. Megírásának időpontját legalább 1 héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Ha a tanuló a dolgozatírás napján hiányzik, a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. Ennek a dolgozatnak a megírását a tanuló nem követelheti. Egy tanítási napon belül legfeljebb 3 témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az osztályzatok megállapítása

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti 1 órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba és az ellenőrző könyvbe beírjuk. A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelése nyilvános, és indokolandó. Nem kerülhet olyan érdemjegy a naplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok. teljesítmény érdemjegy 0-39% elégtelen (1) 40-55% elégséges (2) 56-70% közepes (3) 71-85% jó (4) 86-100% jeles (5) Önmagában a felszerelés hiánya érdemjeggyel nem értékelhető, csak akkor, ha a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok maghatározásának elvei Írásbeli feladatok A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó, arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni, az órán azt bemutatni. A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában számon kérhető. A tanulónak a megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat készítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokhoz hasonlóan történhet. Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse. Szóbeli feladatok A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára. Nagyobb anyag egészének ismerete várható el dolgozatnál. A diák önként vállalkozhat kiselőadás készítésére. A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyen való részvételre. A továbbhaladás feltételei: Alapvető munkajogi ismeretek a munka- és balesetvédelem, valamint a személyi feltételek,

és a munkahelyi környezeti hatások ismerete. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök: Dr. Koch Mária: A munkahelyi egészség és biztonság alapjai (NS-NS-0115001200) jogszabálygyűjtemény (elektronikus, internetes) számítógép és perifériái projektor internet hozzáférés

Kommunikáció Kereskedelem ágazat Szakközépiskola 10. évfolyam 2014

Célok és feladatok A tantárgy célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetünkhöz való alkalmazkodás képességét. A megszerzett kommunikációs ismeretek lehetővé teszik a konfliktusok elkerülését vagy helyes kezelését, a családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítását, az empátia és az együttműködés képességének megszerzését. Célja tehát a személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történőelősegítése. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerkedjen meg a kommunikáció fogalmával, történeti kialakulásával. A tanuló sajátítsa el a helyes beszédtechnikát, a mondat és szövegfonetikai eszközök helyes használatát. Tudja alkalmazni a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kultúrált módját. Tanulja meg az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A tanuló tanulja meg az érintkezés kultúrájának fontosságát, sajátítsa el kommunikációs technikát, ismerje meg a kommunikációs zavarok okait. A tanuló ismerje meg az önismeret forrásait, komponenseit. Önismeret fejlesztőgyakorlatok útján tanulja meg a tárgyilagos emberismeret jelentőségét, és feltétlenül sajátítsa el a konfliktuskezelés képességét. A tanuló szerezzen ismereteket az üzleti kommunikáció eszközrendszeréről, speciális jegyeiről. Legyen képes megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Tudja értelmezni az együttműködés és kommunikáció elvét. Ismerkedjen meg a tárgyalási stílus, stratégia és taktika fogalmával. Éves óraszám: 36 óra (heti 1) Témakörök Az emberi kommunikáció alapfogalmainak megismerése. A kommunikáció kódjainak gyakorlati példákon keresztül történőelsajátítása (a nemverbális jelek, a verbális jelek, a szóbeli kommunikáció, a kommunikációs kapcsolatok, az írásbeli kommunikáció). Az érintkezés kultúrájának fogalmi tisztázása, kommunikációs technikák begyakorlása (a kommunikációs zavarok, kommunikációs technikák). Ön- és társismeret képességének kifejlesztése, az önkifejezés lehetőségeinek megismerése (önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés, érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése, a kommunikációs stílusok használata, a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai, konfliktuskezelés).

A szakma és kommunikáció kapcsolatának tisztázása, a különbözőkommunikációs csatornák bemutatása (üzleti kommunikáció, mint alkalmazott kommunikáció, üzleti tárgyalás, a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok, tárgyalási stílus, stratégia, taktika). TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK TÉMAKÖRÖK TARTALMAK ÓRASZÁM A kommunikáció alapfogalmai, kódjai a kommunikáció fogalma, kialakulása, modellje nemverbális jelek, verbális jelek fajtái a közlési csatornák szerint szóbeli kommunikáció, írásbeli kommunikáció típusai 6 Az érintkezés kultúrája, kommunikációs technikák Önismeret, társismeret, önkifejezés Szakma és kommunikáció Önismereti tréning nonverbális kommunikáció a társas érintkezés kultúrájának fogalma kommunikációs zavarok, kommunikációs technikák kommunikációs technikák begyakoroltatása önelemzés, önreprezentáció, önkifejezés érzések, érzelmek, gondolatok kifejezése kommunikációs stílusok használata a hatékony, sikeres kommunikáció akadályai konfliktuskezelés A személyiséget meghatározó tényezők: temperamentumtípusok az egyén külvilághoz való viszonya testalkat alapján beállítódás szerint az üzleti kommunikáció, mint alkalmazott kommunikáció kommunikációs csatornák üzleti tárgyalás a sikeres tárgyalófél, tárgyalási készségek, tulajdonságok tárgyalási stílus, stratégia, taktika az üzleti életben fontos kommunikációs készségek (beszédkészség, nyelvtudás, helyesírás, írásmunkák külalakja, testbeszéd, gesztusok) bemutatkozás, szakmai önéletrajz, pályázat, állásinterjú 6 6 8 10

A továbbhaladás feltételei A tanuló az értékelésnél megadott szempontok alapján a tantárgyi követelményeknek eleget tett, hiányzásai nem érik el a tanórák 30 százalékát. A tanuló ismerje a kommunikáció fogalmát, történeti kialakulását. A tanuló kommunikációjára a helyes beszédtechnika, a mondat- és szövegfonetikai eszközök helye használata legyen jellemző. Tudja alkalmazni a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és kapcsolatlezárás kultúrált módját. Ismerje az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A tanuló legyen tisztában az érintkezés kultúrájának fontosságával, legyen birtokában a különbözőkommunikációs technikáknak, ismerje a kommunikációs zavarok okait. A tanuló ismerje az önismeret forrásait, komponenseit. Önismeret fejlesztőgyakorlatok útján képes legyen felmérni a tárgyilagos emberismeret jelentőségét, és elsajátítani a konfliktuskezelés képességét. A tanuló ismerje az üzleti kommunikáció eszközrendszeréről, speciális jegyeit. Legyen képes megkülönböztetni a tárgyalási helyzetet más kommunikációs helyzettől. Tudja értelmezni az együttműködés és kommunikáció elvét. Ismerje a tárgyalási stílus, stratégia és taktika fogalmát. Tudjon önállóan szakmai önéletrajzot írni. Ellenőrzés, értékelés: Mérés, értékelés A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A számonkérés elvei: A tanulók tudásának értékelése- amennyiben az egyes iskolatípusra vonatkozó helyi tanterv másként nem tartalmazza a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feleletek alapján történik. A számonkérés célja a tanulók ismeretének ellenőrzése, értékelése meghatározott szempontok alapján, amely kiterjed a tanórán nyújtott szóbeli és írásbeli feletekre is. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Alapvető értékelési alapelv az objektivitás, a tanuló számára is egyértelmű értékelés. Az értékelési rendszer sokoldalú kell, hogy legyen, mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérést illetően. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Szóbeli számonkérés: Szóbeli felet: az elmúlt órán feldolgozott anyagból (hiányzás esetén annak az órának az a tananyagából amelyen a tanuló jelen volt), ismétlő kérdésekkel Önálló kiselőadás: előre megbeszélt, megadott témából Tanórai munka értékelése: egyéni munka, páros munka, csoportmunka keretében Írásbeli számonkérés: A tanulók tanítási órákon a szóbeli feleletek mellett írásban is beszámoltathatók, feleltethetők. Az írásbeli feleletek formái: - témazáró dolgozat

- röpdolgozat - házi dolgozat Röpdolgozat: Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül minden órán írathat a tanár egyes tanulókkal v. az egész osztállyal. A röpdolgozat témája az aznapi órára feladott tananyag. Témazáró dolgozat: Nagyobb tananyagot felölelő dolgozat időpontját megírása előtt legalább egy héttel korábban közölni kell a tanulókkal. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik a hiányzás megszűnését követő tanítási órán pótló dolgozatot köteles írni. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelés érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok. A tanuló a szaktanár engedélyével javító dolgozatot írhat tanítási órán, vagy azon kívül. A javító dolgozat megírását a tanuló nem követelheti. Ha a javító dolgozat tanítási órán kerül megírásra, illetve ha a tanítási órán kívül megírt dolgozat beadásra kerül a dolgozatra adott érdemjegyet a naplóba be kell írni. Ha a diák folyamatosan hárít, akkor kijelölhető pótló dolgozat írása tanórán kívül. Az otthoni felkészüléshez (házi feladat) előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Írásbeli feladatok: A tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni és azt a tanórán bemutatni. A házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában a tanórán számon kérhető. A tanulóknak megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat elkészítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokéhoz hasonlóan történhet. Az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse. Nem adható indokolatlanul sok feladat még pedagógiai célzattal sem, csak szokásos házi feladattal arányos mértékű. Szóbeli feladatok: A tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára. A nagyobb anyag egészének ismerete várható el záró felelésnél vagy dolgozatnál. A diák önként vállalkozhat a tantervi követelményeken felül kisbeszámoló, előadás készítésére, ezt írásban is elkészítheti, de szóban önállóan kell előadnia.

A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyeken való részvételre, ugyancsak önkéntes az erre való felkészülése. Értékelési alapelvek: - az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható - sokoldalú legyen az értékelési rendszer, a pedagógusok alkalmazzanak változatos értékelési formákat - az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése folyamatosan, naponta történik. Az írásbeli munkák (füzetvezetés, feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzésére is alkalmat kell teremteni a tanórák folyamán. Az írásbeli méréseken kívül nagy hangsúlyt kell fektetnünk a szóbeli számonkérésekre is, arra, hogy a tanulók önállóan fejthessék ki a gondolataikat egy-egy témáról. A tanár minden tanítási óráján bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. Ha nem volt a diák az előző órán, akkor a legutóbbi jelenléte szerinti óra anyagából kérhető számon. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult. Kérdések feltevésére ezt követően kerülhet sor, amennyiben indokolt. A kérdéseknek segítő szándékúaknak kell lennie. Érdemjegyet kaphat a tanuló: - szóbeli feleletre - írásbeli munkára - önálló kiselőadásra - tanórai munkára - szorgalmi feladatra - tanulmányi versenyen való eredményes részvételre A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelés érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti egy órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azokat keletkezésekor a naplóba írjuk be és közöljük a tanulóval, ill. az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is. Az egyes érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrző könyvbe, és az osztályfőnök időnként ellenőrzi annak megtörténtét. Önként vállalt feladat esetén a tanuló dönthet, hogy a pedagógus által megajánlott érdemjegyet elfogadja-e. A tanuló szóbeli feleleteinek, írásbeli munkáinak értékelés nyilvános és indokolandó. A szóbeli feleletek és az írásos tanulói teljesítmények érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztálynaplóba, amelyről a tanuló nem tud, a tanuló tartós hiányzása kivételével. Szóbeli feleletek, témazáró dolgozat: Teljesítmény Érdemjegy 0-39 % Elégtelen (1) 40-55 % Elégséges (2) 56-70 % Közepes (3) 71-85 % Jó (4) 86-100 % Jeles (5) A differenciálás módjai Módszerek, tanulásszervezési módok