A szellemi tulajdon. A szellemi tulajdon

A szellemi tulajdon A szellemi tulajdon Az innováció és a tudás eredményei egyrészt a versenyképesség és a gazdasági növekedés motorjai, másrészt alapvetően határozzák meg mindennapi életünket. Használati tárgyaink, ruháink, kedvenc könyveink és lemezeink, az általunk használt szoftverek, elektronikus eszközök vagy formatervezett bútoraink mind-mind a kreativitás és a szellemi alkotómunka termékei. Egy egyszerű termék, mint például egy farmernadrág, a szellemitulajdon-jogok egész tárházát hordozhatja magán: a cipzár például szabadalmazott találmány, az egyedi minták vagy a varrás formatervezésiminta-oltalom alatt állhat, míg a terméken több helyen is megtalálhatjuk a gyártó cég védjegyét vagy védjegyeit. A példákat a végtelenségig lehetne sorolni, nem is lenne célszerű vállalkozni rá, de ebből a néhány dologból is látszik, hogy a szellemi alkotások milyen hatással vannak hétköznapjainkra, lépten-nyomon beléjük botlunk. Az alkotók joggal tarthatnak igényt arra, hogy teljesítményüket mások is elismerjék és tiszteletben tartsák, hiszen az erkölcsi és anyagi elismerés nélkül a befektetett szellemi munka nem térül meg. Ehhez biztosítanak jogi kereteket a szellemitulajdon-védelem nemzetközi és hazai szabályai. A szellemi tulajdon védelmének köszönhetően fejlődhet a tudomány és a technika, új alkotások születhetnek, ösztönzést nyer az emberi kreativitás, és érvényre jutnak a társadalmi érdekek is: a gazdaság fejlődik, új munkahelyek jönnek létre és a kulturális élet is egyre sokszínűbbé válik. Az alkotók erkölcsi és anyagi elismerése Az alkotók erkölcsi elismerésként arra tarthatnak igényt, hogy nevüket megőrizze az utókor. Senki ne vitathassa el például egy író, egy festő, egy zeneszerző vagy egy feltaláló teljesítményét, azt, hogy az alkotás az ő nevéhez fűződik és azt más ne tüntethesse fel sajátjaként, ne bitorolhassa. Az alkotók szellemi teljesítményükért cserébe az anyagi elismerés lehetőségét is megkapják, amellyel kompenzálható a mű létrehozására fordított idő, energia és költség. Ha a tevékenység haszonnal is jár, az további szellemi alkotások létrehozására sarkallja az alkotót! Mit kap a társadalom? A szellemitulajdon-jogi szabályok a társadalmi érdekek érvényre jutását is elősegítik. Az oltalmi idő alatt miután monopolhelyzetben van természetesen elsősorban a szellemi alkotás létrehozója profitálhat, azonban az oltalmi idő lejártát követően az alkotás közkinccsé válik. A szellemitulajdon-jogok ellenszolgáltatást is jelentenek, az emberi kreativitás és igyekezet így nyerheti el jutalmát

Néhány példa: A szerzői jogi védelem nélkül nem élvezhetnénk kedvenc filmjeinket, zeneszámainkat és könyvespolcainkon nem a világirodalom remekei sorakoznának. Védjegyoltalom nélkül a fogyasztók nem tudnák biztosan, éppen melyik gyártó milyen minőségű termékét teszik a kosarukba. Az egymáshoz hasonló megjelenési formájú vagy csomagolású termékek közül nem tudnánk kiválasztani a megbízható árukat, és nem ismernénk fel a hamisítványokat. A szabadalmi rendszerek által biztosított ösztönzők nélkül a kutatók és a fejlesztők nem munkálkodnának új és jobb eljárások, termékek kidolgozásán. A szabadalom Az iparjogvédelmi oltalmi formákról röviden A szabadalmak a találmányokat védik, és kizárólagos jogot biztosítanak a szabadalom jogosultjának a találmány hasznosítására. A szabadalmas engedélye nélkül a találmány gazdasági tevékenység körében nem használható, nem gyártható, és nem forgalmazható. A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig lehet érvényben, de csak azokban az országokban, ahol engedélyezték. A szabadalom nemcsak a találmányt védi, hanem a jogosult elismerését és jó esetben anyagi javadalmazását is biztosítja. Ráadásul hozzájárul a technika fejlődéséhez, hiszen a bárki által tanulmányozható szabadalmi leírások további találmányok kidolgozásához szolgálhatnak tudásforrásként. Az oltalom lejárta után a találmány közkinccsé válik, azt bárki hasznosíthatja. Szabadalmi oltalom alatt állhatnak például a gyógyszerek, az elektromos berendezések, a fegyverek, a sajátos sporteszközök, a textíliák, az út-, vasút- vagy hídépítési eljárások stb. A növényfajta-oltalom Iparjogvédelmi oltalom alatt állhatnak a mezőgazdasági növények, a gyümölcsök, a szőlők, a zöldségek és a dísznövények is, amennyiben megfelelnek az Szt. előírásainak. Korábban a növényfajtákat is szabadalom védte, ma a növényfajta-oltalom önálló oltalmi forma, tárgyát képezheti minden növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta. Növényfajta-oltalom alatt állhatnak például: búza, napraforgó, kukorica, muskátli, eper stb. Használatiminta-oltalom

Előfordul, hogy a kidolgozott műszaki alkotás a szabadalmazható találmányokkal szemben megfogalmazott követelményeknek nem felel meg. Az ilyen kisebb jelentőségű műszaki megoldások védelmére szolgál a használatiminta-oltalom. Oltalomban részesíthető egy tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére szolgáló megoldás. Nem állhatnak ilyen oltalom alatt például az eljárások, a porok és folyadékok. Az oltalmi idő rövidebb, mint a sza adalomnál, 10 év. Használtminta-oltalom alatt állhatnak például: kutyahám, raktárszerkezet, vállfa, emelőszerkezetek, önzáró pizza tartó doboz, mobil víztisztító berendezés, tetőcsomagtartó, tároló polcok, tárolóláda, tűzoltó készülék, falazóelemek, ablakszerkezetek, stb. Topográfiaoltalom A csúcstechnológiában kiemelkedő szerepet játszó mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmát külön törvény biztosítja. Az oltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a topográfia hasznosítására, illetve a hasznosítás engedélyezésére. Topográfiaoltalom alatt állnak például a különböző chipek. A formatervezésiminta-oltalom Az iparjogvédelmi oltalommal nemcsak műszaki megoldásokat, hanem a termékek külső kialakítását, megjelenését, az esztétikumot is lehet védeni. A formatervezői tevékenység eredménye a formatervezési minta, amely oltalom alatt állhat. Az oltalmat a termék külső kialakítására lehet igényelni, amely lehet sík- vagy térbeli megjelenés, a szőnyegtől a lámpaburán át a formatervezett közlekedési eszközökig terjed a paletta. Az oltalom ré én a jogosult kizárólagos jogot kap arra, hogy hasznosítsa a mintát.

A piacgazdasági viszonyok között, az egyre élesedő versenyben felbecsülhetetlen értéket jelent, ha az eladásra kínált terméket tetszetős külső jellegzetességek különböztetik meg más hasonló produktumoktól. A fogyasztók az azonos funkciójú, nagyon hasonló tulajdonsággal bíró termékek közül azokat fogják megvásárolni, amelyek a legmutatósabbak és a leginkább kifejezik az adott kor divatját. Formatervezésiminta-oltalom alatt állnak például a játékok, járművek, bútorok, ruházati cikkek, háztartási cikkek (pl. kávéskészletek, étkészletek), szerszámok, órák, dísztárgyak, ékszerek, fényképezőgépek, hangszerek, lámpák, ásványvizes palackok stb. A védjegyoltalom Sokakban felmerült már ez az igény: szeretném valamilyen névvel levédeni a termékemet, hogy azt más ne forgalmazhassa. A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. Arra szolgál, hogy a kereskedelmi forgalomban az egyes áruk és szolgáltatások egymástól megkülönböztethetőek, illetve azonosíthatóak legyenek. Segíti a fogyasztókat a tájékozódásban, főszerep jut neki a marketing és a reklámozás területén is. A védjegyoltalom azzal az előnnyel jár, hogy az oltalom alatt álló megjelölést (szó, jelmondat, ábra, kép, térbeli alakzat, színösszetétel stb.) meghatározott ár kkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban kizárólag az a személy használhatja gazdasági tevékenység körében, akinek a javára azt az MSZH lajstromozta. Nem magát a terméket vagy szolgáltatást védi tehát a védjegy, hanem megkülönbözteti azt mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegyek segítségével egy vállalkozás hűséges vásárlói kört alakíthat ki, amely újabb piacok megszerzésének előfeltétele lehet. A megszerzett védjegy oltalma azért is rendkívül értékes iparjogvédelmi jog, mert az az oltalom megújítása révén bármeddig fenntartható. Gondoljunk csak a nagy világcégek hosszú évtizedek óta oltalom alatt álló, közismert védjegyeire. Védjegyoltalom alatt állnak például: Google, Apple, Windows, Nintendo, Nike, Adidas, Nokia, Coca-Cola, Vodafone, Mercedes, BMW, Pöttyös Túró Rudi, Danone, Tesco, T-Mobile stb. A földrajzi árujelzők A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a bortermelés is hagyományosan különleges termékeket állít elő, amelyek hírnevüket elsősorban földrajzi származásuknak köszönhetik. Ki ne hallott volna azokról a nemzetközileg is ismert és elismert megjelölésekről, mint például a szegedi paprika, a gyulai kolbász, a makói hagyma vagy a tokaji bor.

A földrajzi árujelző egy versenyeszköz, segítséget nyújt ahhoz, hogy az ilyen vagy hasonló jellegű termékek a hazai és a nemzetközi piacokon is eséllyel tudjanak megjelenni. A földrajzi árujelző azoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneve, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. A földrajzi árujelző kollektív jogot biztosít: azok használhatják, akik teljesítik az ad tt termékre vonatkozó minőségi előírásokat. Elsősorban mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borok és szeszes italok földrajzi nevei állhatnak oltalom alatt, a minőségi jellemzők és a származási terület közötti kapcsolat megléte esetén. A földrajzi árujelzőnek két típusa létezik: a földrajzi jelzés és az eredetmegjelölés. Földrajzi jelzéssel bír például Magyarországon: Földrajzi jelzés: Gönc (kajszibarack), Budapest (téliszalámi). Ugyanakkor eredetmegjelöléssel rendelkeznek az alábbiak: Újfehértó (meggypálinka), Hollóháza (porcelán, edény és díszműáruk), Zalaszentgrót (csigahús, csigaház), Hajdúság (torma), Parád (só fürdőkhöz), Gönc (barackpálinka), Szeged (téliszalámi), Makó (hagymafélék), Kalocsa (őrölt paprika), Villány-Siklós, Eger, Balatonmellék, Tokaj (bor) stb. A szellemi tulajdon kategóriái A szellemi tulajdon kategóriái A szellemi tulajdon a tulajdonjoghoz hasonló, abszolút szerkezetű jogviszony, amelynek a polgári jog területén belül létrehozott szabályrendszere kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára. A szellemi tulajdonnak két nagy területe létezik: az iparjogvédelem és a szerzői jog. Az iparjogvédelem a műszaki alkotások, a formai kialakítások és az árujelzők oltalmát szolgálja, míg a szerzői jog hatálya alá elsősorban az irodalmi, tudo ányos és művészeti alkotások tartoznak. Ilyen szerzői művek többek között a filmek, a zeneművek, a regények, a versek, a festmények, a grafikák, a fotóművészeti alkotások, a szobrok, a szoftverek stb.

A szerzői jog területén belül meg kell különböztetnünk a szerzői joghoz kapcsolódó jogokat, amelyek az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, a filmelőállítók és az adatbázis-előállítók teljesítményeit védik. A kapcsolódó jogi jogosultak a szerzői műveket közvetítik a felhasználók, fogyasztók felé. Az iparjogvédelmi jogviszony az oltalom megszerzésével, hatósági nyilvántartásba vétellel, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják. A szerzői művek esetében a szerzői jog már a szellemi alkotás létrehozásával, a mű elkészülte pillanatában, mindenféle hatósági aktus nélkül létrejön. Az iparjogvédelem kategóriájába a következő oltalmi formák tartoznak: szabadalom, növényfajta-oltalom, használati minták oltalma, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, formatervezési minták oltalma, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma. Hazánkban a szellemi tulajdon oltalmakról ágazati vagy más néven külön törvények rendelkeznek, melyek a következők: a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (Hmtv.) a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991.évi XXXIX. törvény (Toptv.) a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.). A szerzői és szerzői joghoz kapcsolódó jogok szabályait a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvény (Szjt.) tartalmazza. Egyéb szellemi alkotások A külön törvényekben nem szabályozott szellemi alkotások védelme A polgári jog általános szabályai a külön törvényekben nem szabályozott szellemi alkotásoknak is védelmet biztosítanak. A Polgári Törvénykönyv az ún. hézagmentes oltalom elvét követi, amivel figyelemmel arra, hogy az alkotások skálája folyamatosan szélesedik, azaz nem zárható le véglegesen lehetővé teszi, h

gy olyan alkotásfajták is védelmet élvezhessenek, amelyek nem illeszthetők be a speciális oltalmi formákba, például a védjegyjog vagy a szabadalmi jog területére. Az ilyen alkotások társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. A hézagmentes oltalom mellett szólni kell egy másik sajátosságról is, az ún. párhuzamos oltalom elvéről. Ennek lényege, hogy a jogszabályok nem zárják ki azt, hogy egy adott alkotásfajta különböző oltalmi formák feltételeit is teljesítse. Így például egy iparművészeti alkotás, amely szerzői jogi védelmet élvez, alkalmas lehet arra, hogy formatervezésiminta-oltalomban részesüljön. Ilyen esetben a jogosult a különböző igények között választhat, vagy azokat akár párhuzamosan is érvényesítheti. A know-how A polgári jog védelmet biztosít a know-how-nak ( tudni hogyan ) is. De mit is kell érteni ez alatt? Milyen szellemi alkotást testesít meg a know-how? Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a know-how olyan vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, és amelyet az oltalom addig illet meg, amíg közkinccsé ne válik. Olyan megoldás, információ, amely használati értékkel rendelkezik, s erre tekintettel átruházható, vagyis forgalomképes. Az információ értékét az jelenti, hogy annak birtokosa megtakarítja a kísérletekre fordítandó időt és költséget, tehát elmondható, hogy a know-how lényeges fogalmi eleme a titkosság. Jogosultja, birtokosa az üzleti titok polgári jogi szabályait is segítségül hívhatja adott esetben. Know-how lehet pl. egy recept, egy oktatási módszer vagy egy olyan gyártási technológia, eljárás, kutatás-fejlesztési eredmény, amely a szabadalmazható találmány szintjét nem éri el. A know-how-t célszerű szigorúan bizalmasan kezelni, hiszen gyakran egy vállalkozás gazdasági tevékenységének alapja is lehet.

A partnerekkel kötött szerződésekben a titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket a lehető legnagyobb körültekintéssel kell megszövegezni. A know-how-t javasolt tárgyiasult formában (pl. írásos dokumentumban) megjeleníteni, mert így még apportként is bevihető egy társaságba, és egy esetleges jogsértés esetén bizonyítási eszköz van a kezünkben. Az iparjogvédelmi, és ezen belül is különösen a szabadalmi oltalom megszerzése időigényes, ezért a kisés középvállalkozások is egyre gyakrabban fordulnak a know-how-védelem felé. A Magyar Szabadalmi Hivatal szerepe és legfontosabb feladatai a szellemi tulajdon védelme terén A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal, amely a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvénycikk 23. -a alapján jött létre 1896-ban. A hivatal jogállására, feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat jelenleg a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) tartalmazza. Az MSZH elnökét a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A hivatal működését saját bevételeiből fedezi, bevételeivel önállóan gazdálkodik, azokat működésének fedezetére használja fel. A hivatal elsődleges szellemitulajdon-védelmi feladatai: 1. Az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása. 2. A szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok. 3. Az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén. 4. Részvétel a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében. 5. A szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése. 6. Nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása. Összefoglalás A szellemi tulajdon védelmének két nagy területe az iparjogvédelem és a szerzői jog. Az iparjogvédelem a műszaki alkotások, a formai kialakítások és az árujelzők oltalmát szolgálja, míg a szerzői jog hatálya alá elsősorban az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások tartoznak. A szellemi alkotások létrehozói erkölcsi és anyagi elismerésre tarthatnak számot, miközben a társadalom is profitál e tevékenységből akkor, ha az alkotás közkinccsé válik. Az iparjogvédelmi oltalmi formákról és a szerzői jogi védelemről külön törvények rendelkeznek, de az alkotások köre a Ptk. szabályainak köszönhetően nem zárt. Láthattuk, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalra milyen fontos szerep hárul a szellemi tulajdon védelme terén.

Bevezetés Bevezetés A fejezet arra keresi a választ, hogy egy vállalkozásnak milyen szempontokat kell figyelembe vennie szellemi terméke oltalom alá helyezése előtt. Röviden ismertetjük, hogy a költséges fejlesztések beindítása előtt milyen innovációs lépésekre, bejelentői stratégiára és milyen iparjogvédelmi tájékozódásra lehet szükség. Mivel az innovációs tevékenység elsődlegesen a műszaki megoldások létrehozásához kapcsolódik, ezért elsősorban a találmányokra, illetve a szabadalmi oltalom megszerzésére koncentrálunk. A találmányok szabadalmaztatása során az ötlettől a megvalósításig hosszú, munkaigényes és költséges út vezet. A vállalkozás időt, energiát és pénzt takaríthat meg, ha előbb a hazai és a nemzetközi szabadalmi adatbázisokban kutatást végez, hogy megtudja, a megoldás valóban új-e? Ez azért rendkívül fontos, mert a találmánynak világviszonylatban kell újnak lennie ahhoz, hogy oltalmat szerezhessünk rá pl. Magyarországon. A releváns műszaki információk döntő többsége pedig csak ezekben az adatbázisokban található meg. Az előzetes tájékozódás körében nagyon fontos szerep jut a piaci igények felmérésének is. Bizonyosnak kell lennünk abban, hogy a piac kész az új megoldások befogadására. Itt elsősorban a magyar viszonyokat kell kielemezni, de tekintettel kell lenni a külföldi, főként az Európai Unió egységes piacán történő megjelenésre is. Meg kell találni azokat a piacokat, amelyek fogékonyak a kifejlesztett új megoldásra, és a vállalkozásnak ezekben az országokban kell szellemi alkotásaira jogi oltalmat szereznie. Ez természetesen anyagi többletteherrel jár, de innovációs pályázatok segítségével a költségek csökkenthetők. Az innovációs folyamat fontos lépései jogoltalmi szempontból A feltalálás A feltalálás szempontjából megkülönböztethetjük a kereslet által vezérelt innovációt és a kínálatorientált innovációt. Előbbinél a találmány célja egy konkrét piaci igény kielégítése, amikor piackutatás előzi meg kutatómunkát, amivel minimalizálni lehet a kockázatot. Ez a modell a tőkeerős vállalkozások sajátja. A kínálatorientált innováció elsősorban az egyéni feltalálók találmányait jellemzi, akik a műszaki probléma megoldását tartják szem előtt, a piac igényeire ugyanakkor nem fordítanak kellő figyelmet. A feltaláló és a találmány tulajdonosa közötti jogviszony A feltaláló és a szabadalmas személye elválhat, hiszen a szabadalom jogosultja lehet akár egy jogi személy is, pl. egy gazdasági társaság. Gyakori eset, hogy a feltaláló munkaviszonya alapján köteles olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek a találmány tárgykörébe esnek (pl. gyógyszeripari kutatást kell folytatnia). Ilyen esetben szolgálati találmányról beszélünk.

De ha például a gyógyszeripari kutatóként alkalmazott munkatárs a technika teljesen más területén alkotja meg találmányát, a szolgálati találmányra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Figyelemmel kell lenni arra, hogy szolgálati találmány esetén a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. A szolgálati találmánytól meg kell különböztetni az alkalmazotti találmányt, amely esetében a feltaláló egy adott cég, vállalat olyan alkalmazottja, akinek a munkaköréből következő feladatai közé nem tartozik találmány létrehozása, de olyan találmányt dolgoz ki, amely k hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. Az alkalmazotti találmány esetén a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A piaci igények felmérése Az innovációs folyamat elengedhetetlen része a piackutatás, a kifejlesztendő termék piacképességének előzetes vizsgálata. Ha a piackutatás során kiderül, hogy a találmánynak (új termék, berendezés, eljárás) nincs komoly felvevőpiaca, új ötletek alapján más műszaki megoldásokat kell kidolgozni. A piackutatás olyan eszköz, amellyel minimalizálni lehet a kockázatokat. A leghatékonyabb módszer egy piackutató cég felkérése, de ez a kkv-k számára túl nagy anyagi megterheléssel járhat. A kisebb vállalkozások megpróbálhatják maguk felmérni a piac igényeit, de ügyelniük kell a kérdések megfelelő kidolgozására, valamint arra, hogy a felmérés által szerzett ismeretekből helyes következtetéseket vonjanak le. Újdonságkutatás és szabadalomtisztasági vizsgálat Ha a találmányra komoly piaci igény mutatkozik, a legfontosabb lépés az újdonságkutatás és a szabadalomtisztasági vizsgálat, ami a technika állásának feltárását jelenti az adott szakterületen. Az előzetes kutatás elhanyagolása később komoly károkat okozhat. Az újdonságkutatás alapján megtudhatjuk, hogy hol tart a világ az adott műszaki területen, milyen megoldások születtek az adott műszaki probléma megoldására, van-e a megoldásra érvényben lévő oltalom, kik a versenytársak az adott műszaki szakterületen? A kutatás révén szerzett információk lehetővé teszik, hogy válasszunk a kutatás-fejlesztés és a licenciavásárlás között.

A szabadalomtisztasági vizsgálat arról ad tájékoztatást, hogy találmányunkhoz képest létezik-e érvényes szabadalmi oltalommal védett, ugyanolyan vagy nagyon hasonló megoldás. Mindezt nem árt tudni, mert az oltalom hiányában történő hasznosítással akár jogsértést is elkövethetünk (szabadalombitorlás). A haszonszerzés lehetőségének biztosítása Az innovációs folyamat fontos része az, amikor a szellemi alkotótevékenységbe fektetett munka gyümölcse beérik. Ennek az előnyeit az arra jogosult kizárólag magának tarthatja fenn, ami döntően háromféleképpen történhet: A szellemi alkotás titokban tartása Teljes titokban tartás: Vannak feltalálók, akiket kizárólag maga a feladat izgat, és annak elismerése kevésbé fontos számukra. A szellemi alkotás teljes titokban tartása azonban sem a feltaláló anyagi érdekeit, sem a közérdeket nem szolgálja. Titoktartási nyilatkozat mellett történő hasznosítás: Amennyiben a feltaláló üzleti megfontolásokból megoldását bizalmasan közli üzleti partnerével, a szerződésben a titoktartásra vonatkozó feltételeket pontosan és részletesen rögzíteni kell. A feltaláló és partnere között létrejövő úgynevezett "know-how licenciaszerződés" megkötése során a feltalálónak különös gondot kell fordítania arra, hogy a műszaki megoldás ismertetése miatt ne kerülhessen hátrányos helyzetbe, és a számára legelőnyösebb feltételekkel tudjon szerződni. Piacra lépés, amint arra lehetőség nyílik Ha a találmány rövid ideig piacképes és titokban nem tartható termékre vonatkozik, mérlegelni kell, hogy érdemes-e iparjogvédelmi oltalmat szerezni, megvárni azt az időt, amíg az engedélyezési eljárások lezajlanak. Iparjogvédelmi oltalom megszerzése Harmadik lehetőségként egyrészt a szabadalmi oltalom megszerzése kínálkozik, amely az oltalmi idő 20 éve alatt, adott ország(ok) területén a jogosult számára gyártási, hasznosítási monopóliumot jelent azzal, hogy a megoldás bárki számára ismertté válik. Hasonló, ám könnyebben megszerezhető jogi védelmet jelenthet a használatiminta-oltalom is. Jellemzője, hogy feltalálói lépésen alapuló, de egyszerűbb megoldásra vonatkozik, az engedélyezési eljárás rövidebb ideig tart, mert a Magyar Szabadalmi Hivatal nem végez érdemi vizsgálatot, az oltalmi idő 10 év, és mind az eljárás költségei, mind pedig az oltalom fenntartása olcsóbb, mint a szabadalmi oltalom esetében. Az üzleti mérlegelés körébe tartozó kérdés, hogy a felsorolt lehetőségek közül egy adott vállalkozás számára melyik jelenti a legelőnyösebb megoldást. Ám annyi bizonyos, hogy a jogérvényesítés szempontjából a szabadalmi vagy a használatiminta-oltalom megszerzése nyújtja a legnagyobb biztonságot. Vannak persze olyan esetek, amikor a know-how üzletileg többet ér, mint a szabadalmi oltalom által biztosított, 20 évig tartó monopoljog. Ilyen know-how például a világhírű gyárak által hosszú évek óta gyártott italok receptje. Ezek a know-how -k azért különösen értékesek, mert a segítségükkel előállított

végtermékekből nem lehet ún. mérnöki visszafejtéssel az előállítási eljárásra vagy az alapanyagokra következtetni, és a megfelelő titoktartás mellett az idők végezetéig a haszonszerzés alapját képezhetik. A Coca-Cola pontos összetétele a híres titkok egyike. A know-how annyira értékes, hogy az eredeti receptet egy bank páncéltermében őrzik. Egy népszerű mítosz szerint a receptet csak két igazgató ismerheti, ám ők is csak annak felét. A valóság azonban jóval egyszerűbb: csakugyan két igazgató a beavatott, ám ők a teljes receptet ismerhetik, és még többen vannak azok, akik ismerik a termék gyártási eljárását. Nyelvismeret Bejelentői stratégia fontos szempontok A külföldi üzleti partnerekkel történő együttműködés egy vállalkozás sikerének záloga lehet. Egy találmányról például maga a feltaláló tud a legmeggyőzőbben beszélni. A szerződések megkötéséhez is elengedhetetlen a bizalmas, jó kapcsolat, ami személyes kontaktus, nyelvtudás nélkül nem jön létre. A találmányt értékelni kell! Még a bejelentés előtt célszerű a találmányt a hasznosítási szempontok és az esetleges üzleti partnerek elvárásai szerint is értékelni, azaz felbecsülni a találmány piaci értékét. Szempont lehet: Mennyire illeszkedik a találmány egy adott vállalkozás stratégiájába. Mik a termék előnyei és hátrányai (egyedi tulajdonságok, vásárlói igények, ár-érték arány stb.). Egyedi (csak ennél a terméknél meglévő) előnyök. A releváns piac tulajdonságai (méret, versenyhelyzet). Technikai megvalósíthatóság. Az alkalmazott technológia felhasználható-e más termékek gyártásánál is. Várható nyereség. Költségek, megtérülés. Szabadalmi ügyvivő megfelelő kiválasztása A szabadalmi ügyvivő mint iparjogvédelmi képviselő kiválasztása nagy körültekintést igényel, mert az ő tevékenységén is múlhat, hogy mennyire lesz sikeres a szabadalmaztatási eljárás. Nagyon fontos a hatékony együttműködés, valamint az, hogy az ügyvivő az adott műszaki szakterületen is megfelelő szakértelemmel rendelkezzen. Cél, hogy az engedélyezési eljárás során az elbírálók és a szabadalmi ügyvivők álláspontjának egyeztetésével egy olyan szabadalom jöjjön létre, amely nehezen megkerülhető. A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara honlapja http://www.szabadalmikamara.hu A Európai Szabadalmi Ügyvivők Szervezete (epi) honlapja http://www.patentepi.com/

Bejelentés először Magyarországon, majd külföldön A szabadalmi bejelentés benyújtását követően lehetőség van arra, hogy más országokban is bejelentésre kerüljön a találmány úgy, hogy a hazai és a külföldi bejelentés napja között nyilvánosságra jutott megoldások nem lesznek újdonságrontóak a találmányra nézve. Kizárólag a magyar piac adta üzleti lehetőségek kiaknázása a legtöbb esetben annak mérete miatt nem elegendő a befektetett összeg megtérüléséhez. Ehhez további piacok meghódítására is szükség van, aminek előfeltétele, hogy a szabadalmat ezekben az országokban is megszerezzük. Külföldi partnerek (befektetők) érdeklődését általában nem lehet felkelteni olyan találmánnyal, ami nem áll jogvédelem alatt legalább egy ipari nagyhatalomnak számító országban, illetve aminél legalább a lehetőség nem áll nyitva erre. A bejelentés után közvetlenül A szabadalom érték, de csak akkor, ha sor kerül a hasznosítására. Amennyiben a szabadalmi oltalmat megadják a találmányra, az a bejelentés napjától érvényes. Ezért a szabadalmi bejelentés benyújtása után, amint az MSZH elismerte az ún. "bejelentési napot" (innentől számít az oltalmi idő, ha a találmány végül szabadalmat kap), megkezdődhet a hasznosítás, illetve megkezdődhetnek a tárgyalások a potenciális befektetőkkel. A tárgyalásokon a következő szempontok merülhetnek fel: a megoldást kik és mire tudják használni, milyen üzleti lehetőség van benne, milyen fejlesztési fázisban van, mikor lehet piacra dobni, milyen a jelenlegi és a jövőbeli piaci kilátás, milyen piaci részesedést lehet elérni, milyen üzleti víziót lehet a megoldásra alapozni, a megoldás oltalom alatt áll-e, illetőleg oltalmazható-e stb. Egyéb oltalmi formák Azokban az országokban, amelyekben a vállalkozás nem tett szabadalmi bejelentést, de a hasznosításra kilátás van, védjegyoltalom vagy formatervezésiminta-oltalom révén is piaci előnyre lehet szert tenni. A versenytársak kénytelenek lesznek eltérő név alatt, illetve eltérő külső megjelenéssel létrehozni a szabadalmi oltalom alatt nem álló terméket, ami időt és pénzt igényel. A védjegyoltalom versenyelőnyt biztosíthat úgy is, hogy a fogyasztók a terméket vállalkozásunkkal azonosítják, és a védjegyünkkel ellátott termékeket vásárolják, függetlenül a termék műszaki tartalmától. Iparjogvédelmi tájékoztatások figyelése A hazai bejelentést követően kb. két évig még érdemes figyelni a szabadalmi adatbázisokat arra vonatkozóan, hogy nem kerül-e nyilvánosságra olyan, korábbi elsőbbségű nemzetközi (PCT) vagy regionális (európai szabadalom) szabadalmi bejelentés, ami a találmány minden lényegi jellemzőjét tartalmazza, és amelyben a Magyar Köztársaság megjelölt állam.

Ha ugyanis egy ilyen nemzetközi vagy európai szabadalmi bejelentés alapján a Magyar Köztársaság területén érvényes szabadalom keletkezik, bejelentett találmányunk nem kaphat oltalmat. Az elsőbbség fogalma a szabadalmi jogban: az elsőbbség napja a találmány újdonsága és a feltalálói tevékenység megléte szempontjából alapvető jelentőségű. Az kaphat ugyanis szabadalmat, aki korábbi elsőbbséggel jelentette be találmányát. Ez akkor is így van, ha esetleg más korábban feltalálta ugyanazt a találmányt. Az elsőbbség napja általában az a nap, amelyen a szabadalmi bejelentést benyújtották a hivatalhoz. (Az USA-ban pont fordítva van, tehát a feltalálás időpontja számít.) Hogyan kutassunk korábbi jogokra? - Az MSZH szolgáltatásai Egy vállalkozásnak fel kell térképeznie, hogy a hasznosítani kívánt megoldás tekintetében mások nem rendelkeznek-e korábbi jogokkal. A versenytársak tulajdonát képező korábbi jogok a Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisaiban történő kutatás révén ismerhetők meg. Az MSZH a kutatáshoz (szabadalmi és védjegy egyaránt) segítséget is nyújt. A következőkben ezeket a kutatási lehetőségeket és szolgáltatásokat mutatjuk be. Szabadalmi és használati mintaoltalmi dokumentumok kutatása A szabadalmi és használati mintaoltalmi dokumentumok kutatása speciális szakértelmet és gyakorlatot igénylő tevékenység, ezért célszerű személyesen felkeresni a Magyar Szabadalmi Hivatal ügyfélszolgálatát, ahol a kutatás elektronikus és hagyományos információhordozókra támaszkodva önállóan, vagy a hivatal szakreferensei segítségével és útmutatásával végezhető el (támogatott kutatás). A Magyar Szabadalmi Hivatal ügyfélszolgálata Ha valaki önállóan akar kutatni, az interneten számos adatbázis áll rendelkezésre, ezek igénybevétele általában meggyorsítja a tájékozódást. A tárgyszavak használatán túl a szabadalmi dokumentumok téma szerinti kutatásának alapvető eszköze a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás. Amennyiben a kutatás nem eredményez megfelelő dokumentumot az adatbázisokban, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyenek nem is léteznek. A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás adatbázis Magyar szabadalmi és mintaoltalmi dokumentumok kutatása A Magyarországon lajstromozott szabadalmi és használati minta dokumentumok és folyamatban lévő bejelentések kutatásának alapvető eszköze a PIPACS magyar iparjogvédelmi adatbázis.

PIPACS adatbázis Az adatbázis honlapját itt éri el Az MSZH honlapján részletes információk találhatók a PIPACS használatára vonatkozóan: Külföldi szabadalmi és mintaoltalmi dokumentumok kutatása A külföldi szabadalmi dokumentumok interneten történő kutatására az esp@cenet adatbázis használata a legcélravezetőbb, amely az Európai Szabadalmi Hivatal által publikált dokumentumok, valamint több mint 50 ország 30 millió szabadalmi dokumentumának kutatására alkalmas. Az MSZH szabadalmi kutatási szolgáltatásai A szolgáltatások révén elérhetők azok az információk, amelyek szükségesek lehetnek szabadalmi bejelentés tervezése során, vagy meglévő bejelentésen, szabadalmon alapuló jogszerzési, jogérvényesítési szándékok esetén, de ugyanígy a "hétköznapi" üzleti aktivitás körében is, legyen szó új termék vagy eljárás kifejlesztéséről, licencvásárlásról, gyártásról, használatról, értékesítésről, import- vagy exporttevékenységről. Az oltalom megszerezhetősége, illetve mások iparjogvédelmi jogainak figyelembevétele kérdésében azokat az adatokat, amelyek számításba jöhetnek, a szabadalmi és egyéb dokumentumok sokaságából kell felkutatni, majd ezek tényleges jogi relevanciáját is meg kell állapítani. Az MSZH a következő szabadalmi kutatási szolgáltatásokat nyújtja: Újdonságkutatás Szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás Szabadalmazhatósági vélemény Jogérvényességi kutatás Szabadalomtisztasági kutatás Védjegykutatás Egy vállalkozás számára alapvető fontosságú, hogy az általa használni kívánt vagy ahhoz hasonló megjelölésre mások ne rendelkezzenek korábbi joggal. A Magyarországon érvényes védjegyek kutatása A PIPACS magyar iparjogvédelmi adatbázis a Magyarországon érvényes védjegyek és védjegybejelentések kutatásának alapvető eszköze, amely tartalmazza a Magyarországra nemzeti úton benyújtott védjegybejelentések, és az ezek alapján lajstromozott védjegyek adatait, a Magyarországra bejelentett, illetve lajstromozott nemzetközi védjegyek adatait, a Magyarországon bejelentett és már adatközölt földrajzi árujelző-bejelentések és a lajstromozott földrajzi árujelzők adatait.

PIPACS adatbázis Az adatbázis honlapját itt éri el PIPACS esettanulmányok: védjegykutatás A külföldi védjegyek kutatása A nemzetközi védjegyek adatbázisa: Madrid Express adatbázis Az adatbázis honlapját itt éri el Használatához segítséget nyújt az itt elérhető írás Európai közösségi védjegybejelentések és lajstromozott védjegyek adatbázisa: CTM-ONLINE Az adatbázis honlapját itt éri el Használatát megkönnyíti a CTM-ONLINE - védjegykutatás a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal honlapján Külföldi védjegyadatbázisok listája További külföldi védjegyeket tartalmazó adatbázisok is elérhetők az MSZH honlapján : Az MSZH védjegyekkel kapcsolatos szolgáltatásai Az MSZH a következő a védjegyekkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtja ügyfelei részére: Egyszerűsített védjegyszűrés Védjegykutatás Védjegyfigyelés CETMOS - regionális védjegykutatás