Szellemi tulajdonvédelem - mindenkinek

Átírás

1 Szellemi tulajdonvédelem - mindenkinek szabadalom használati mintaoltalom védjegyoltalom ipari mintaoltalom szerzõi jog

2 Szellemi tulajdonvédelem - mindenkinek

3 Szerzõ: Dr. Jakabné Molnár Judit Lektor: Dr. Kende Béla Grafika: Szilvási Gabriella ISSN Kiadja: Magyar Iparjogvédelmi és Szerzõi Jogi Egyesület Készült: 5000 példányban Kézirat lezárva: április 15.

4 Tartalomjegyzék Bevezetés 6 A szellemi tulajdonvédelem célja és formái 7 A szerzõi jogi védelem 10 A szabadalom 13 A használati mintaoltalom 18 Az ipari mintaoltalom 21 A védjegyek oltalma 24 A hatályos jogszabályok gyûjteménye 28

5 Szellemi tulajdonvédelem mindenkinek Szabad-e a szoftvereket otthon másolni? Minden feltétel nélkül lejátszható-e egy menõ zeneszám a telefonszám kapcsolása közbeni várakozás kellemesebbé tételére? Milyen következményekkel jár egy jól ismert védjegy bitorlása, például hamis Nike jelzéssel ellátott cipõk forgalmazása? Hogyan lehet megakadályozni, hogy egy jó ötleten alapuló gyártmányt más is forgalmazhasson a piacon? A világsikert hozó kutatási fejlesztési eredményt azonnal publikálni kell, vagy elõtte lépéseket lehet és kell tenni a várható gazdasági eredmény biztosítására is? -5-

6 Bevezetés Sokszor találkozni ilyen és hasonló kérdésekkel az újságokban, a televízióban vagy a rádióban, de gyakran elõfordulnak a mindennapi munka, tanulás vagy akár a szórakozás során is. A technika robbanásszerû fejlõdésének eredményeképpen a számítástechnikai eszközök rohamosan terjednek, az audio vizuális készülékek szinte minden családban helyet kapnak, a jó minõségû papír, hang vagy képi másolatok készítése, készíttetése semmiféle nehézséget nem jelent. A szellemi alkotásokra - mint a szoftverek, irodalmi vagy zenei mûvek, a mûszaki megoldások, formai kialakítások, figyelemfelkeltõ megjelölések - vonatkozó szabályokat azonban meglehetõsen kevesen ismerik, sõt a betartásukra sem törekednek minden esetben. Sajnos általában nem tanítják az iskolában a szellemi tulajdonvédelem formáit, hogy hogyan és mikor lehet az alkotásokat szabadon felhasználni, illetve mikor tilos ezek engedély nélküli átvétele. Az sem közismert, hogy a saját ötletét, a saját munkájának eredményét hogyan tudja valaki megvédeni, hogyan tudja a befektetett költséget és munkát visszanyerni, adott esetben nyereségre szert tenni. A szellemi tevékenység végzésének az is serkentõje lehet, hogy az eredményt mások is elismerjék, tiszteletben tartsák. Ennek a kiadványnak az a célja, hogy fogódzót adjon a különféle alkotásokra vonatkozó szabályok közötti eligazodáshoz, megismertessen a legegyszerûbb fogalmakkal, segítsen tájékozódni a nehéz, száraz jogszabályok között. Természetesen egy ilyen rövid kiadvány nem tartalmazhat minden részletet, sõt még a legfontosabb kérdésekbõl is csak ízelítõt adhat, felvillantva ennek a napjainkban egyre lényegesebbé váló szakterületnek az alapkérdéseit. Pontosabb, részletesebb ismereteket a füzet végén összegyûjtött jogszabályokban lehet találni. -6-

7 A szellemi tulajdonvédelem célja és formái A szellemi tulajdonvédelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének szabályait fogja rendszerbe. Célja a tudomány és a technika fejlesztése, az alkotó- és vállalkozókészség ösztönzése és erõsítése, az emberi kreativitás és önmegvalósítási vágy fokozása. Mindezt az eredményes szellemi munkát végzõ emberek munkájának erkölcsi és anyagi elismerésével és serkentésével éri el úgy, hogy közben a társadalmi érdek is érvényesül. Erkölcsi és anyagi elismerés Erkölcsi elismerésként mindazoknak a nevét, akik valamit alkottak, könyvet írtak, képet festettek, zenét szereztek vagy a mûszaki ismeretek tárházában addig nem szereplõt hoztak létre az alkotással összefüggésben megõrzik az utókornak. A szellemi tulajdonvédelem szabályai tiltják meg, hogy az alkotást a szerzõn kívül más a sajátjának tüntesse fel, bitorolja, plagizálja. Például Shakespeare szonátáit egy mai új kiadású könyvben nem lehet más neve alatt megjelentetni, csak azért, mert a szerzõ már nem él. Az elismerés feladata, hogy az alkotónak a mû létrehozására fordított idejét, energiáját, költségét kompenzálja, és ezen túl haszonnal is járjon. A haszon további gondolkodásra, újabb és újabb alkotások létrehozására serkentheti a tevékeny embert. Anyagi elismerésként a szerzõ a mûvét meghatározott ideig kizárólagosan hasznosíthatja, vagyis a szellemi tulajdonvédelmi jog monopolhelyzetet teremt számára. Az oltalmi idõ alatt az alkotónak megtérülhet a kutatásra, fejlesztésre fordított költsége, sõt ha munkája kedvezõ piaci fogadta- tásra talál, extraprofitra is szert tehet. -7-

8 -8- Mit gondol, milyen oltalmazható szellemi alkotások találhatók ezen a képen?

9 Társadalmi érdek A szellemi tulajdon védelme érdekében kialakított jogok, oltalmak az egyén és a társadalom érdekeit egyaránt védik. Az alkotás meghatározott idejû monopolhelyzetet teremt létrehozója számára az alkotás hasznosítására. Ha ez az alkotás piacképes, azaz a fogyasztók keresik és hajlandók érte anyagi áldozatot hozni, a szerzõ határozhatja meg vetélytárs nélkül a piaci árat, és jó esetben meggazdagodhat egy-egy sikeres munkából. Az oltalmi idõ lejárta után viszont az alkotás a köz birtokába kerül, és így az emberi tudást gyarapítja. A társadalmi érdek a szellemi tulajdonvédelem érvényesítésével a mûvészeti, tudományos vagy mûszaki alkotások támogatott készítésében és bizonyos idõ utáni szabad felhasználásában nyilvánul meg. A szerzõi jog és az iparjogvédelem A szellemi tulajdon oltalmának két formája a szerzõi jog és az iparjogvédelem a polgári jog speciális területét alkotják. A szerzõi jog hatálya alá a mûvészeti, tudományos munkák tartoznak. Az iparjogvédelem a mûszaki megoldások, formai kialakítások és az áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmas megjelölések oltalmát szolgálja. Az iparjogvédelem köre a szabadalom, a használati mintaoltalom, a mikroelektronikai félvezetõ termékek topográfiájának oltalma, az ipari mintaoltalom és a védjegy és a földrajzi árujelzõk oltalmára terjed ki. Ezek közül az oltalmi formák közül viszonylag kevésbé ismert és ritkábban használt a mikroelektronikai félvezetõ termékek topográfiájának, továbbá a földrajzi árujelzõként használható földrajzi jelzésnek és eredetmegjelölésnek az oltalma. E két utóbbi részletesebb ismertetésére itt a továbbiakban nem térünk ki. -9-

10 A szerzõi jogi védelem A szerzõi jog a szellemi alkotások közül az egyedi, eredeti irodalmi, mûvészeti és tudományos alkotások védelmére szolgál. Hatálya alá tartoznak többek között az irodalmi és a zenei mûvek, a képzõmûvészeti alkotások, a filmalkotások, a szinházmûvészet, vagy az építészeti alkotások, a mûszaki létesítmények terve. Szerzõi jogi védelem illeti meg a szoftvereket, az adatbázisokat vagy a multimédiás alkotásokat is. A személyhez fûzõdõ jogok A szerzõi jogi védelem a mû létrejöttével automatikusan keletkezik, nincs szükség semmiféle hivatalos engedélyre vagy bármilyen más cselekedetre, az alkotás elkészültével már védi is azt a szerzõi jog. Az alkotó személyével kapcsolatban sincs semmiféle megkötés. Nem kell hozzá tudományos fokozat, iskolai végzettség, gyakorlatban eltöltött idõ vagy más; vagyis szerzõ bárki lehet. A szerzõi jog azt illeti meg, aki a mûvet megalkotta. Szerzõi jogi védelem alatt áll más szerzõ mûvének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van. Vagyoni jogok A szerzõi jogvédelem alapján az elkészült alkotás nyilvánosságra hozatalának és felhasználásának joga az alkotót illeti meg. Õ dönti el, hogy a mûvet bemutatja-e, illetve másnak a bemutatásra engedélyt ad-e. A mû felhasználásáért díjat kell fizetni, ami a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel arányos. Felhasználásnak számít a többszörözés, -10-

11 szoftver (a szerzõi jog vonatkozik rá) -11-

12 a terjesztés, a nyilvános elõadás, a nyilvánossághoz közvetítés vagy továbbítás, az átdolgozás és a kiállítás. A kizárólagos jog a szerzõt egész életében és halála után 70 évig megilleti. Ennek az idõnek a letelte után a mû bárki által szabadon felhasználható lesz, de a szerzõ nevét ekkor is fel kell tüntetni. A szabad felhasználás esetei A szerzõ kizárólagos felhasználási jogát oldja néhány eset, amikor a felhasználás díjtalan és a szerzõ engedélye sem szükséges hozzá. Szabadon lehet például idézni egy mû részletét a szerzõ és a forrás megjelölésével. Oktatási vagy tudományos ismeretterjesztés céljára szintén felhasználható, átvehetõ a mû kisebb-nagyobb része a szerzõ engedélye és fizetési kötelezettség nélkül. Magáncélra ha jövedelemszerzésrõl nincsen szó bárki készíthet például egy zenemûrõl másolatot. Nem tartozik a szabad felhasználás körébe Magáncélra, akár egy példányban sem szabad szoftvert vagy számítástechnikai eszközzel mûködtetett adatbázist másolni. Nem szabad valamilyen mûrõl, magáncélra sem, számítógéppel másolatot készíttetni. A szerzõi jogi védelem tiltja továbbá a nyilvános elõadás kép- vagy hanghordozóra történõ rögzítését is. -12-

13 A szabadalom Ameddig a történelemben vissza tudunk lapozni, mindig megtalálhatjuk a fúró-faragó, feltaláló emberekrõl szóló tudósításokat. Az is kideríthetõ az iratokból, hogy a régi feltalálók sorsa egyáltalán nem volt könnyû vagy irígylésre méltó. Kortársaik bizalmatlansága mellett súlyosabb következményeknek is ki voltak téve a járt utat a járatlanért elhagyó ötletgazdag emberek. Tiberius császár például a törhetetlen üveg feltalálóját kivégeztette, mert attól félt, hogy ez a találmány még az ezüstöt és az aranyat is értékteleníti. Alig valamivel járt jobban az a feltaláló, aki hajlítható üveget talált fel és mutatott meg Richelieu bíborosnak. A bíboros jutalmul börtönbe záratta. A feltalálók jogait még a tizennyolcadik században is az uralkodók kénye-kedve szabályozta. II. József császár például megtiltotta fonógépekre szabadalom kiadását, nehogy ezzel a kézifonást tönkre tegyék és az alattvalók ezreit megfosszák a megélhetésüktõl. A találmányoknak a technikai forradalommal kezdõdõ rohamos fejlõdését az iparjogvédelmi elõírások pontos, objektív, az uralkodói kegytõl független szabályozása is elõsegítette. A modern szabadalmi szabályozás a világ szinte minden országában, természetesen Magyarországon is, objektív feltételek teljesüléséhez köti a szabadalmi oltalom engedélyezését. Vagyis ha a találmány a tövényben rögzített feltételeknek megfelel, arra szabadalmat kell engedélyezni, és ha a feltételeknek nem felel meg, a szabadalom engedélyezését meg kell tagadni. -13-

14 Szabadalmi oltalomban részesíthetõ találmányok A szabadalom a mûszaki megoldást, a találmányt védõ kizárólagos jog. Nem tekinthetõk találmánynak és így szabadalmi oltalomban nem részesülhetnek a felfedezések, a tudományos elvek, matematikai módszerek vagy a szoftverek (mindezek védelmére a szerzõi jog szolgál), az esztétikai alkotások (amelyeket ipari mintaoltalommal lehet védeni), a játékszabályok, az üzleti tervek vagy az információ megjelenítés. A szabadalmazható találmánnyal szembeni követelmények Szabadalmi oltalmat kaphat az a találmány, amelyik új, feltalálói tevékenységen alapszik és iparilag alkalmazható. Ezek a követelmények az iparban használható, tényleges alkotói tevékenységen alapuló kreatív hozzájárulást tesznek a szabadalom megszerzésének feltételévé.például az újdonság nagyon szigorú feltétele szerint csak akkor kaphat a feltaláló kizárólagos jogot a találmányára, ha ugyanazt a találmányt még soha, sehol, senki nem írta le, nem ismertette, nem hozta nyilvánosságra. Ellenkezõ esetben a találmány már hozzátartozik a technika álláshoz, ezért a közkincs kategóriájába tartozik, amit bárki szabadon gyárthat, használhat. A szabadalom megszerzésének a feltétele elõbbieken túl az is, hogy a feltaláló ismertesse a megoldást, azaz írja le a találmányt olyan mértékben, hogy a leírás alapján szakember azt meg tudja valósítani. Hogyan lehet Magyarországon szabadalmat szerezni? Szabadalmi oltalmat a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz (MSZH) benyújtott bejelentéssel, az ott lefolytatott szakaszos vizsgálat után lehet szerezni. A vizsgálat elsõ szakaszában alaki szempontból ellenõrzi az MSZH a benyújtott bejelentést, majd elvégzi az újdonságkutatást és tizennyolc hónap elteltével közzéteszi a bejelentést. A közzététellel az addig titokban kezelt bejelentés nyilvánosságra kerül, azt bárki megtekintheti. A közzététellel, illetve az újdonságkutatási -14-

15 infravörös egér (szabadalmazható mûszaki megoldás) -15-

16 eredmény nyilvánosságra hozatalával fejezõdik be az eljárás elsõ szakasza. Az újdonságkutatási eredmények birtokában a bejelentõ eldöntheti, hogy az oltalom megszerzésére van-e reális esélye, és kérheti az eljárás második szakaszának lefolytatását. Ennek a keretén belül kerül sor a szabadalmazás érdemi feltételeinek vizsgálatára, a szabadalom engedélyezésére vagy a bejelentés elutasítására. Az engedélyezési eljárás sajátosságai Az eljárás meglehetõsen sokáig, átlagosan három, három és fél évig tart. Ez a hosszú idõ azonban a bejelentõ számára nem jelent hátrányt, nem gátolja abban, hogy a találmányát a bejelentés megtétele után gyártsa, forgalmazza, azzal a piacon megjelenjen. Feltétlen elõnyként jelentkezik ugyanakkor, hogy a szakaszos eljárás következtében tizennyolc hónapig úgy tud a bejelentõ kockázati tõkét keresni, piacot kutatni, gyártót, forgalmazót találni, hogy a találmánya nem kerül nyilvánosságra. Ha ez a tevékenysége negatív eredménnyel zárul, anélkül szüntetheti meg az eljárást, hogy a találmány nyilvánosságra jutott volna. Ezért késõbb, más körülmények, biztatóbb feltételek mellett a szabadalmazási eljárást újra tudja indítani. A szakaszos eljárás további elõnye, hogy a bejelentés megtételekor viszonylag kis összeget kell fizetni. További díjak csak a közzététel után esedékesek, amikor az újdonságkutatás eredménye már rendelkezésre áll. Így a bejelentõ eldöntheti, érdemes-e a szabadalom megszerzésére ujabb költséget és munkát fordítania. -16-

17 A szabadalmi oltalom hatálya, terjedelme, tartalma A szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számítva húsz évig tart. Ez alatt az idõ alatt a szabadalom jogosultjának kizárólagos joga van a találmány hasznosítására, illetve a hasznosítás másnak történõ engedélyezésére. Ha bárki a szabadalom jogosultjának engedélye nélkül hasznosítja az oltalmazott találmányt, bitorlást követ el, a szabadalmas beperelheti, és a bíróság a bitorlót kártérítésre kötelezheti. A szabadalmi oltalom territoriális jog, ami azt jelenti, hogy annak az országnak a területén hatályos, ahol azt megadták. Vagyis a Magyarországon megszerzett szabadalom csak Magyarországon hatályos. Ahhoz, hogy valaki több országban is szabadalmi oltalmat szerezzen minden országban külön-külön le kell folytatni az eljárást és meg kell szerezni a kizárólagos jogot. A gazdasági helyzet, körülmények alapján lehet eldönteni, hol, hány országban van esély a találmány gyártására, forgalmazására, és csak ott érdemes szabadalmat szerezni. Mindebbõl az is következik, hogy világszabadalom, mint fogalom nem létezik, legfeljebb az állítható, hogy a világ sok országában szerzett valaki szabadalmat. A szabadalmi oltalom terjedelmét a szabadalmi leírás végén megfogalmazott rövid, tömör összefoglalás, az úgynevezett igénypontok határozzák meg. Csak az áll oltalom alatt, amit az igénypontok tartalmaznak Ebbõl is látható hogy az igénypontok megfogalmazása nem könnyû feladat. -17-

18 A használati mintaoltalom Gyakran elõfordul, hogy a kitalált, megálmodott mûszaki megoldás a szabadalmazható találmánnyal szemben támasztott szigorú követelményeknek nem felel meg, mégis jó és méltányos lenne az egyszerûbb szerkezetre valamilyen egyszerûbb oltalmat szerezni. Ennek a jogos feltalálói igénynek a figyelembevételével született a használati mintaoltalom, mint iparjogvédelmi kategória. Az oltalmazható használati minta Ez az oltalmi forma általában a szabadalomnál egyszerûbb, kisebb jelentõségû mûszaki megoldások védelmére szolgál. Az oltalmazható minták jellemzõje a kézzelfogható, háromdimenziós alak. Oltalomban részesíthetõ egy tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére szolgáló megoldás. A szabadalomnál jóval rövidebb múltra visszatekintõ oltalmi formával nem lehet kizárólagos oltalomban részesíteni például az eljárásokat, vagy a porokat és folyadékokat. A szabadalmi oltalommal ellentétben nem kaphat kizárólagos oltalmat növény- és állatfajta sem. Az oltalom engedélyezésének feltételei Az oltalom engedélyezésének három lényeges feltétele van: az újdonság, a feltalálói lépés és az ipari alkalmazhatóság. Az újdonság követelménye a szabadalom abszolút, világviszonylatban vett elõírásához képest enyhébb, ami azt jelenti, hogy az írásos nyilvánosságra jutáson kívül csak a magyar, tehát a belföldi gyakorlatbavétel számít újdonságrontónak. -18-

19 csuklós állvány (használati mintaoltalom tárgya lehet) -19-

20 Az oltalom hatálya, terjedelme, tartalma A használati mintaoltalom oltalmi ideje tíz év a bejelentés napjától számítva. Ez alatt az idõ alatt a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintáját hasznosítsa vagy a hasznosításra másnak engedélyt adjon. Ha az oltalmi idõ lejárt a használati mintaoltalomba foglalt megoldás is közkinccsé válik, amit bárki szabadon hasznosíthat. A használati mintaoltalom, mint az iparjogvédelmi jogok általában territoriális jog, vagyis a Magyarországon engedélyezett oltalom csak Magyarország területén hatályos. Azt, hogy mire vonatkozik a használati mintaoltalom, vagyis az oltalom terjedelmét ennél az oltalmi formánál is az igénypont, a leírás végén megszerkesztett, és a megoldás lényegét tartalmazó rövid egy mondatos ismertetés határozza meg. Az oltalom csak arra terjed ki, ami az igénypontban szerepel. Az engedélyezési eljárás A használati mintaoltalmat a szabadalomnál egyszerûbb eljárással, annál gyorsabban, átlagosan nyolc-tíz hónap alatt lehet megszerezni. A gyorsított eljárás alatt azonban az MSZH az újdonságkutatást, illetve a feltalálói lépés vizsgálatát nem végzi el. A feltalálónak saját jól felfogott érdeke a mintaoltalmi bejelentés megtétele elõtt a megoldás újdonságának ellenõrzése, és csak a ténylegesen új megoldás bejelentése. Ha valakinek az érdekeit a megadott oltalom sérti, és bizonyítani tudja, hogy a mintaoltalmi bejelentés nem felelt meg az engedélyezés feltételeinek, kérheti az oltalom megsemmisítését. A bejelentés megtétele és az engedélyezési eljárás lefolytatása a szabadalmi eljáráshoz hasonít, azzal a lényeges különbséggel, hogy itt, a gyors eljárás szem elõtt tartása miatt, nem kerül sor közzétételre. Az oltalom a megadással keletkezik, a mûszaki megoldás, a minta csak a megadástól tekinthetõ meg. -20-

21 Az ipari mintaoltalom Az iparjogvédelmi oltalmak nemcsak mûszaki megoldásokra, találmányokra vagy használati mintákra vonatkozhatnak. Az ipari mintaoltalom a termék külsõ kialakítását, a formatervezõi tevékenység eredményét helyezi kizárólagos oltalom alá. A formatervezés, az áruk esztétikai színvonalának emelése egyre inkább elõtérbe kerülõ feladat. A piacgazdaság, az egyre növekvõ árubõség ugyanis annak a terméknek az eladási esélyeit növeli meg, amelyik a jó mûszaki tartalom mellett tetszetõs külsõvel is rendelkezik. A vásárló az üzletben a polcon sorakozó számtalan azonos rendeltetésû, hasonló paraméterekkel rendelkezõ termék közül azt fogja választani, amelyik a legmutatósabb, a divatnak a legjobban megfelel. Az oltalmazható ipari minta Az ipari mintaoltalmat a termék külsõ kialakítására lehet igényelni. Ez a formai kialakítás sík- vagy térbeli megjelenés lehet, a szõnyegtõl a vázán át a formatervezett jármûvekig terjedhet. Az ipari minta lényeges sajátja, hogy könnyen megismerhetõ és könnyen utánozható, ezért különösen fontos lehet a kizárólagos oltalom megszerzése. Fokozza az oltalom megszerzésének jelentõségét, hogy ugyanazt a mûszaki megoldást újabb és újabb formatervezett külsõvel könnyebb lehet eladni és így nagyobb piaci részesedést szerezni. Az oltalom megszerzésének feltétele a többi iparjogvédelmi oltalmi formához hasonlóan a minta újdonsága. Ha az MSZH-hoz történõ bejelentése elõtt bárki, bárhol a mintát megismerhette, akkor az már nem tekinthetõ újnak és oltalom nem szerezhetõ rá. Az újdonság követelménye mellett a formai kialakítással kapcsolatban további -21-

22 formatervezett monitor (a kölsõ forma ipari mintaoltalommal védhetõ) -22-

23 engedélyezési feltétel, hogy a termék rendeltetését hátrányosan ne befolyásolja, illetve hogy tényleges formatervezõi tevékenységen alapuljon, vagyis a forma nem adódhat kizárólagosan a termék rendeltetésébõl. Az ipari mintaoltalom értékelésekor fontos szabály, hogy a minta jogszabályt vagy erkölcsi szabályt nem sérthet. A mintaoltalom keletkezése, idõtartama, hatálya, terjedelme Az ipari mintaoltalom a megadással keletkezik, és a bejelentés napjától számított öt évig tart. Az öt év lejártakor az oltalmi idõt egyszer, további öt évre meg lehet hosszabbítani. A tíz év lejárta után az oltalom végérvényesen megszûnik. Az oltalom jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a terméket hasznosítsa vagy a hasznosításra másnak engedélyt adjon. Az ipari minta, a formai kialakítás a terméken jól látható, ránézésre jól megismerhetõ, ezért itt leírásra vagy igénypontra nincs szükség. Az oltalom terjedelmét, vagyis hogy mire terjed ki az ipari mintaoltalom, a fényképen vagy rajzon látható forma határozza meg. Csak az áll oltalom alatt, ami a fényképen vagy rajzon látszik. Az engedélyezési eljárás Az ipari mintaoltalmi engedélyezési eljárás viszonylag gyors lefolyású, az MSZH-hoz tett bejelentés napjától számítva nyolc - tíz hónap alatt lehet a kizárólagos oltalmat megszerezni. -23-

24 A védjegyek oltalma A védjegy az árujelzõk legfontosabb fajtája. Arra szolgál, hogy segítse az áruk vagy szolgáltatások egymástól való megkülönböztetését. Jelzi a minõséget és lényeges a reklámban betöltött helye is. A vásárló számára nagy segítséget jelenthet, ha a különbözõ termékek között a már megszerzett jó emlékei alapján választhat, ha arra emlékszik, hogy egy általa ismert cég jó minõségû termékeket gyárt, ezért bizalommal fordulhat a további termékei felé is. A gyártó a megkülönböztetõ jelzéssel ellátott, és hosszú ideig jó minõségben gyártott árujával kapcsolatban bizalmat ébreszthet a vásárlókban, megnyerheti magának õket, vásárlói hûséget alakíthat ki. Mindezeket a lehetõségeket a védjegy, az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmas megjelölés látja el. A védjegy jelzi az áru minõségét, valódiságát, és ha a védjeggyel ellátott áru megõrzi a megszokott jó minõségét, értéke az idõ múlásával egyre nõ. Ezért a védjegy olyan iparjogvédelmi kategória, amely nem csak meghatározott idõre ad kizárólagos jogot, hanem a megszerzett védjegy oltalma bármeddig fenntartható. Oltalomban részesíthetõ megjelölések Védjegyoltalomban a grafikailag ábrázolható megjelölés részesülhet, azaz a szó vagy szóösszetétel, az ábra vagy kép, a betû vagy szám, a sík vagy térbeli alakzat, a szín vagy színösszetétel, a fényjel vagy hologram, a hang, illetve ezek kombinációja. A felsorolás kimerítõ jellegû, csak a felsoroltak lehetnek védjegyek. Így például az illat oltalomban nem részesíthetõ. -24-

25 Feltétlen és viszonylagos kizáró okok A megjelölés lényeges ismérve a megkülönböztetõ képesség, mert csak az ilyen megjelölés képes betölteni a védjegy funkcióit. Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés bármilyen áruval kapcsolatban ( feltétlen kizáró okok), ha kizárólag olyan adatokból áll, amelyeket az áruval kapcsolatban szokásosan alkalmaznak, olyan formából áll, amely az áru jellegébõl következik, amely a célzott mûszaki hatás eléréséhez szükséges, vagy amelyik az áru lényegét hordozza. Nem kaphatnak oltalmat a közrendbe, közerkölcsbe, illetve a jogszabályba ütközõ, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas vagy a rosszhiszemûen bejelentett megjelölések, továbbá a kizárólag felségjelekbõl vagy közérdekû jelekbõl álló megjelölések sem. Bizonyos esetekben csak az azonos vagy hasonló áruk tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés (viszonylagos kizáró okok). Ebbe a kategóriába tartozik a korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz az összetéveszthetõségig hasonló megjelölés. A belföldön jó hírnevet élvezõ védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés eltérõ áruk tekintetében sem kaphat kizárólagos jogot. Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha másnak személyhez fûzõdõ korábbi jogát (nevét, képmását) sérti, vagy más korábbi szerzõi vagy iparjogvédelmi jogába ütközik. Árujegyzék Ahhoz, hogy egy védjegyet használni lehessen, pntosan meg kell határozni, milyen árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik. Ehhez nyújt segítséget az árujegyzék, amely a védjegyekkel ellátható termékeket és szolgáltatásokat áruosztályoba sorolva tartalmazza. -25-

26 megkülönböztetõ megjelölés (védjegyoltalom tárgya lehet) -26-

27 A védjegyoltalomból eredõ jogok és kötelezettségek A védjegy azt illeti meg, aki a megjelölést az MSZH-hoz bejelentve lajstromoztatja azt. Védjegyoltalmat bárki, bármely természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság szerezhet. Ha többen közösen jelentik be a megjelölést, a védjegyet közösen kapják meg. A védjegyoltalom alapján a jogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára, és felléphet bárkivel szemben, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használja az oltalomban részesített megjelölést. A védjegybitorlás Az követ el védjegybitorlást, aki másnak a kizárólagos oltalom alatt álló v;djegyét jogosulatlanul használja. Kimeríti a védjegybitorlás fogalmát, ha valaki az oltalmazott védjeggyel azonos vagy ahhoz az összetéveszthetõségig hasonló megjelölést használ ugyanolyan árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban, mint az oltalmazott védjegy. Ha egy védjegy Magyarországon már jól ismert, jó hírnevet élvez, akkor nem azonos vagy nem hasonló árukkal szemben sem használhatja azt jogosulatlanul senki más. -27-

28 A hatályos jogszabályok gyûjteménye évi LXXVI. törvény a szerzõi jogról évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról évi 28. törvényerejû rendelet az ipari minták oltalmáról évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzõk oltalmáról -28-

29 Magyar Iparjogvédelmi és Szerzõi Jogi Egyesület 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: Telefax és üzenetrögzítõ: Magyar Szabadalmi Hivatal 1054 Budapest, Garibaldi utca 2. Ügyfélszolgálat: Telefon: Creatív vonal: