Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26.
Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény jelentősége: Megakadályozta a települési térségek korlátlan bővítését, a települési térségek korlátlan bővítését, műszaki infrastruktúra-hálózatok megvalósításának ellehetetlenülését, települések összenövését. Elősegítette a zöldterületek megőrzését, növelését, a területgazdálkodás megvalósulását.
A Törvény módosítása 2011. szeptember 1-én lépett hatályba. A Törvény módosításának célja: a 2008-ban módosított OTrT-vel való összhang megteremtése
A Törvény módosítása során az alábbi célok érvényesültek: Kiegyensúlyozott, a fenntartható fejlődés elvének megfelelő térszerkezet kialakítása, valamint a területi fejlődés lehetőségeinek és korlátainak meghatározása Kiinduló jogi állapotként a 81 település hatályos településszerkezeti tervében rögzített területfelhasználás figyelembevétele Mennyiségében és minőségében is megfelelő, de a korábbinál takarékosabb területkínálat biztosítása A területcsere lehetőségének biztosítása a takarékosabb területhasználat ösztönzésére A területi mérleg bevezetése, mely lehetőséget biztosít a településszerkezeti tervekben tervezett változások %-os megfelelőségének ellenőrzésére Természeti és épített környezeti értékek védelme A térségi övezeti szabályozás szigorítása a takarékosabb területhasználat ösztönzésére(beépítésre szánt terület kijelölési tilalom)
A Törvényből eredő feladat: A Törvény módosítása előtt elfogadott településszerkezeti terveket (továbbiakban: TSZT-k) összhangba kell hozni a törvénnyel. Határidő: 2012. szeptember 1. (főváros) 2014. szeptember 1. (kerületek) Ütemezés: két fázisban I. fázis a módosítás a TSZT és a Törvény közötti ellentétek megszűntetésére irányul II. fázis az új városfejlesztési koncepció alapján egy új TSZT készül
1. Vizsgálni kell: A Törvény Szerkezeti Terve térségi területfelhasználási kategóriáinak és a Budapest TSZT területfelhasználási egységeinek összhangját a Törvény területi mérlegének figyelembevételével, A Törvény Szerkezeti Tervében szereplő országos és térségi műszaki infrastruktúra hálózatok és a Budapest TSZT ben szereplő hálózatok összhangját, A Törvény térségi övezeteinek és a Budapest TSZT összhangját, majd 2. módosítások és kiegészítések végrehajtása a Budapest TSZT-ben.
A Törvény 2011. évi módosítása során: átvette az OTrT törvényben meghatározott térségi területfelhasználási kategóriákat, bevezetésre kerültek új térségi területfelhasználási kategóriák (pl.: nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, magas zöldfelületi arányú települési térség, különleges rendeltetésű térség), szigorodtak a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok (pl.: mezőgazdasági térség), szigorodtak a térségi területfelhasználási kategóriák legkisebb ábrázolható területek nagyságára vonatkozó szabályok.
A Budapest TSZT módosításánál az alábbi térségi területfelhasználási kategóriákat kell vizsgálni: Térségi területfelhasználásikategória Összterület (ha) Terület aránya erdőgazdálkodási térség 10238,93 19,50% nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség 1446,30 2,75% mezőgazdasági térség 2054,92 3,91% városias települési térség 35841,42 68,25% építmények által igénybe vett térség 1311,70 2,50% vízgazdálkodási térség 1620,28 3,09%
A Budapest TSZT-ben lévő OTÉK szerinti területfelhasználási egységekmár átalakításra kerültek térségi területfelhasználási kategóriákká a Törvény módosítása során. Ezen munkát ugyanaz a tervezőcsoport végezte (Budapesti Városépítési Tervező Kft.), amely a TSZT módosítását készíti, ezért várhatóan nem lesz szükség a Budapest TSZT jelentős megváltoztatására, kisebb mértékű pontosítással az összhang megteremthető.
1. A közlekedési infrastruktúra-hálózatok vonatkozásában: módosítani kell az M4 autópálya budapesti bevezető szakaszának nyomvonalát, útkategória átminősítése szükséges M3 meghosszabbítása, M1 M7 közös bevezető szakaszánál, M0 csomópont és az M5 között (régi M0). ki kell egészíteni a térségi jelentőségű P+R parkolókkal, az országos és térségi jelentőségű kerékpárút hálózatokkal, a logisztikai központtal (Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében) új főút kijelölése: 31. sz. főút és az M4 között
2. Az energetikai infrastruktúra-hálózatok vonatkozásában: ki kell egészíteni az egyéb erőművekkel, a 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemeivel, a kiserőművekkel, az átvitelt befolyásoló 120 kv-os elosztó hálózatokkal, a térségi ellátást biztosító 120 kv-os elosztó hálózatokkal, a térségi szénhidrogén szállítóvezetékekkel.
A Törvény 2011. évi módosítása során: módosult a Törvény térségi övezeti rendszere, az Övezeti Terv kiegészült új térségi övezetekkel, változott a korábbi övezetek megnevezése és szabályozási tartalma. A Törvény a korábbi 13 térségi övezet helyett jelenleg 22 térségi övezetet tartalmaz. A vizsgálat során 13 térségi övezet lehatárolásához előzetes adatszolgáltatást kell kérni az érintett államigazgatási szervektől a 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet szerint. A többi térségi övezetet tervezői javaslat alapján kell lehatárolni. Érvényesíteni lehet: Tftv 23 A. (2) -> +/- 5% eltérés
A Törvény a természetvédelem vonatkozásában érdekellentétekkel került elfogadásra. A magterület övezet lehatárolása miatt módosítani kell Budapest TSZT-t, mivel a Törvény Szerkezeti Terve olyan területeket is városias települési térségként jelölt, ahol a magterületre vonatkozó előírás a beépítésre szánt területet nem engedi vagy feltételekhez köti. Az érdekellentét feloldása érdekében a magterület övezet meghatározására előzetes adatszolgáltatást kell kérni a DINP igazgatóságtól. Továbbá a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése esetén le kell folytatni a területrendezési hatósági eljárást.
A Törvény 7. (2) bekezdése szerint a városias települési térség növekménye nem haladhatja meg a területi mérleg szerinti városias települési térség 2%-át, amely Budapest vonatkozásában 716,82 ha, melyből a Törvény 7. (1) bekezdésében rögzített 10%-os korlát miatt a Főváros csak 205,49 ha-ral tudja növelni a városias települési térségét, amennyiben a városfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak ezt szükségessé teszik. A városias települési térség növelésének a lehetőségét csak a TSZT módosítása során lehet érvényesíteni.
A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009.(IV.8.) Korm. rendelet lehetővé teszi: beépítésre szánt területek kivételes kijelölését (magterület övezet, ökológiai folyosó övezet, kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet, erdőtelepítésre alkalmas terület övezet), műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának a területrendezési tervekhez viszonyított nagyobb eltérését, a területrendezési tervben nem szereplő térségi és egyes országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózati elemek beillesztését, továbbá aterületcserét. Területcsere: a Törvény által bevezetett lehetőség, mely által hatósági eljárás keretében a feleslegesen átminősített városias települési térséget vissza lehet minősíteni mezőgazdasági térséggé, és csereként más területen lehet városias települési térséget kijelölni, hogy ha az összhangban van az új városfejlesztési koncepcióval.
OTrT törvény (2003, 2008) Zöldterületek megőrzése, növelése Agglomerációs törvény (2005,2011) Települési térség bővítésének ésszerű korlátja Műszaki infrastruktúrahálózatok mezőgazdasági térség 2054,9 ha max. 10% (205,49ha) max. +2% (716,82ha) városias települési térség 35841,42 ha Területcsere Területgazdálkodás Természeti és épített értékek védelme