ÚTMUTATÓ AZ ÉPÍTÉSI MUNKAHELYEK ÉS ÉPÍTÉSI FOLYAMATOK LEGFONTOSABB MUNKAVÉDELMI FELADATAINAK TELJESÍTÉSÉHEZ 2005.
Készült 2005. márciusban, a befolyt munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt pályázat során elnyert támogatásból. (Mvt. 80..) Összeállította: Fekete István Hafner Miklós Varga István Szerkesztette: Varga István Nyomdai elkészítés, desing: Pelyhe Zoltán MUVAPI Kft. 5600. Békéscsaba, Mednyánszky u. 8. I./1. Nyomtatás: SIRÁLYKA Kft. Békéscsaba, József A. u. 2-4. Példányszám: 2000 db. Kiadó: Mszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Vas Megyei Szervezete 9700 Szombathely, Széll Kálmán u. 54. Felels kiadó: Barna Tamás ügyvezet igazgató Tel.: 94/ 314-897 94/510-222 94/510-223 Fax: 94/ 324-058 e-mail: g.rita@mtesz.hu 2
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 I. Szervezési és adminisztratív feladatok 6 a) Együttmködés 6 b) Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor 6 c) Biztonsági és egészségvédelmi terv 8 d) Bejelentési kötelezettség 8 e) Munkavállalók tájékoztatása 9 f) Felels mszaki vezet 9 II. Az építési-szerelési munkák legfontosabb biztonsági követelményei 10 1. Közlekedés, szállítás, anyagmozgatás 10 2. Anyagtárolás 14 3. Építési munkahelyek megvilágítása 15 4. Felvonulási területek villamos berendezéseinek biztonságtechnikája 16 5. Egyéni védeszközök 17 Lees, lezuhanó tárgyak, anyagok 18 Magasból való leesés 18 Légzésvédelem 21 Szem védelme 22 Hallásvédelem 24 6. Magasban végzett munka 24 7. Munkavégzés tetn 26 8. Létrák 31 9. Épületek bontása 33 10. Földmunkák 34 Mellékletek: 1/a Elzetes értesítés 37 1/b Adatlap a beruházásról 38 2. OMMF címlista 39 3. Szerzdések követelményei 41 4. Oktatási anyag 42 5. Nyilatkozat 44 6. Nyilvántartás munkaeszközökrl 45 7. Vállalkozók tájékoztatása 46 8. Munkavállalói jogszabályok jegyzéke 49 Felhasznált szakirodalom 50 (A kézirat lezárva 2005. 03. 05.) 3
BEVEZETÉS Az építipari kivitelezési és bontási munkák során az átlagosnál több halálos és súlyos munkabaleset történik minden évben. Ezek a balesetek kivétel nélkül megelzhetk lennének, ha a munkát végzk és munkáltatóik egyformán ismernék és alkalmaznák a tevékenységre vonatkozó elírásokat és megoldásokat. Kiadványunkkal az építés-kivitelezésben, a szereliparban, illetve a kapcsolódó és kiszolgáló iparágakban mköd kis- és középvállalatoknak, illetve azok munkavédelmi feladatait ellátó és munkavédelmi oktatásokat is tartó szakembereinek, a mikro-vállalkozóknak, valamint a tervezknek, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátoroknak kívánunk segítséget nyújtani. Összefoglaljuk az ágazatot érint legfontosabb rendelkezéseket, elírásokat. Szöveges magyarázattal, ábrákkal és képekkel mutatjuk be a megelzést szolgáló legfontosabb példákat, megoldási lehetségeket. Mivel a munkavédelmi bírságok legalább 2/3-át az építési tevékenységet folytató munkáltatók fizetik be, úgy gondoltuk, hogy pályázatot nyújtunk be és annak elfogadása esetén az elnyert összeget visszajuttatjuk az ágazathoz, mégpedig a munkavédelmi helyzet javítását, a balesetek megelzését szolgáló kiadvány összeállításával és közreadásával. Ezért készítettük el, állítottuk össze útmutatónkat, bízva abban, hogy felhasználásával hozzájárulunk az ismeretek bvüléséhez, változtatni tudunk a helytelen szemléleten és gyakorlaton és ezen keresztül az építipari kivitelezésben foglalkoztatott munkavállalók munkakörülményeinek, biztonságának javítását is elérjük. A sok és nagy összeg munkavédelmi bírság az ágazat kedveztlen munkavédelmi állapotát mutatja, de ezt igazolja a közelmúlt súlyos és halálos munkabaleseteinek alakulása is. 2003- ban összesen 133 halálos munkabaleset történt, ebbl 35 eset (az összes esemény 26 %-a) az építiparban következett be. Az összes súlyos munkabaleset 23 %-a (216-ból 50 eset) szintén ebben az ágazatban fordult el. Ezek a sajnálatos adatok a foglalkoztatottak létszámarányát figyelembe véve igen magasak, egyáltalán nem megnyugtatóak. Csak a megelzési színvonal javítása, a halálos és súlyos balesetek csökkentése az elfogadható megoldás. A tanulságok levonását, a megelzést a múlt év építipari halálos balesetei egy részének rövid felsorolásával kívánjuk elsegíteni: Épül ház lépcsház aknájába esett nem volt védkorlát, vagy más leesés elleni védelem. Tzfal koszorú zsaluzatát készítették, 6 méter magasból lezuhant nem volt leesés elleni védelem. 3 méter magas tzfalról lezuhant nem volt leesés elleni védelem. Épületbontásnál instabil épületrész maga alá temette nem gyzdtek meg, hogy tartózkodik e személy a veszélyes térben. Lapos tetn végzett munkánál a megbillen súly után nyúlt, az magával rántotta nem volt védkorlát, vagy más leesés elleni védelem. 19,5 méter magas tetszerkezetrl leesett védkorlát, kikötés hiánya. 15 méter magasban a beül (biztonsági) hevederbl kiesett helytelenül volt bekötve. Betonpumpa gémtag csuklója eltörött, a gép fejsérülést okozott ellenrzés, felülvizsgálat hiánya. Darukezel 8 méter magasban rádió-távirányítás közben hátra lépett, és a védelem nélküli lépcsházi aknába zuhant - védkorlát, hiánya. 7 méter magasban tetlécezést végzett, lezuhant nem volt leesés elleni védelem. 8 méter magasban félkész (részben összerakott) állványról mázolás közben lezuhant hiányoztak a korlátelemek. 4
10 méter magasban lév födémszerkezet munkaálláson B30-as téglára lépve egyensúlyát veszítette és lezuhant nem volt védkorlát. 1,5 m magas ablakpárkányon a födém zsaluba kapaszkodott, ami kiszakadt, és lezuhant. - nem volt leesés elleni védelem. Kizsaluzás közben 6 méter magasból a hiányos állványzat miatt lezuhant. Épület II. szintjén zsalutisztítást végzett, megcsúszott, lezuhant nem volt leesés elleni védelem. Négyemeletes épület lapos tet szigetelése közben a gyöngykavicson megcsúszott és 17 m magasból lezuhant nem volt leesés elleni védelem. Elba 45 típusú betonkever puttonya összenyomta szabálytalan indítás. Vibrációs henger 15 %-os lejtn felgyorsult, felborult, a kezelt maga alá temette. gyakorlatlanság. Födémszintre létráról történ kilépéskor belekapaszkodott a frissen rakott téglafalba, a téglák kiestek és egyensúlyát veszítve 3,2 méter magasból lezuhant a fellép kilép rész helytelen kialakítása. 4,5 méter mély dúcolatlan munkaárok oldala beomlott, a szintezést végz személyt maga alá temette. Dúcolás hiánya. Gördül állványt a 7 méter magas középfeszültség szabadvezetéknek tolták. Egy személy halálos áramütést szenvedett. Figyelem és koordináció hiánya. Útépítésnél a tolató gépkocsi elütötte az irányító személyt. Figyelmetlenség, az irányítás hiánya. A felsorolt 23 eset többségében, de a korábbi évek halálos baleseteiben is jellemzen a magasban történ munkavégzés szabályainak megszegése, nevezetesen a leesés, lezuhanás elleni mszaki-, vagy egyéni védelem hiánya játszott közre. A balesetet vizsgáló személyek tapasztalata legtöbbször az, hogy a vezetk és a munkavállalók ismerik az alapvet szabályokat, de azokat nem tartják be. Az esetek többségében a balesetek megelzését szolgáló eszköz, eszközök a helyszínen a rendelkezésre álltak, de nem használták, nem alkalmazták azokat. Vizsgálati tapasztalat továbbá, hogy a legnagyobb figyelmet a leesés elleni védelem kialakítására, annak folytonosságára, illetve az egyéni védeszközök biztosítására és szabályos használatának megkövetelésére szükséges fordítani. Az ellenrzések tapasztalataiból többek között megállapítható az is, hogy az építési munkaterületeken igen sokszor a kivitelezk (f- és alvállalkozók) munkájának összehangolási hiánya, illetve a felels irányító munkavállaló személyes közremködésének hiánya, vagy alacsony színvonala, a munkahelyi vezetk ellenrzéseinek elmaradása, illetve felületes volta a súlyos munkabalesetek oka. A formális munkavédelmi oktatás, illetve a formális tájékoztatás, vagy ezek elmaradásának következménye, hogy a munkavállalók nem, vagy csak részben ismerik a szabályokat. A szabályismeret hiánya pedig közvetlenül vezet a balesetekhez. Szólni kell arról is, hogy sok esetben szakértelemmel nem rendelkez olcsó munkaert alkalmaznak a kivitelezési munkahelyeken, akiknek az anyanyelvén sokszor nem is ért a munkahelyi vezet. Ezek a feleltlenségek sokszor közreható közvetett baleseti okok. Útmutatónkban különösen a fentebb felsorolt súlyos balesetek megelzését szolgáló szabályokra hívjuk fel a figyelmet és mutatunk be megoldási lehetségeket. Balesetmentes munkát kívánnak az útmutató készíti és a kiadó! 5
a) Együttmködés I. Szervezési és adminisztratív feladatok Létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a közremködk feladata, amelyben együtt kell mködniük. Munkahely, létesítmény tervezése, kivitelezése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott követelmények megtartása mellett történhet. A létesítésben közremköd tervezk, kivitelezk írásban kötelesek nyilatkozni, hogy ez megtörtént-e. (A munkavédelemrl szóló 1993. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Mvt.) 19..) b) Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor 2004. május 1-jétl érvényes elírás, hogy mind a tervezk, mind a kivitelezk kötelesek koordinátori feladatokat ellátni, ennek hiányában biztonsági és egészségvédelmi koordinátort foglalkoztatni, vagy megbízni. (4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: R.) az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekrl.) A szabályok szerint az a természetes személy lehet biztonsági és egészségvédelmi koordinátor, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik. A Munkavédelmi törvény végrehajtására kiadott 5/1993 (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete írja el a munkáltatók részére a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel (legalább középfokú szakképesítés) rendelkez személy foglalkoztatásának feltételeit, amit az alábbi táblázatban foglalunk össze. I. II. III. Veszélyességi Legveszélyesebb Közepesen veszélyes Mérsékelten veszélyes osztályok tevékenységek tevékenységek tevékenységek Létszám csoportok f végzettség munkaid f végzettség munkaid f végzettség munkaid a) (1-9 f) b) (10-49 f) c) (50-500 f) d) (501-1000 f) e) (1000 f 1 közép 2 óra/hét 1 közép 1 óra/hét 1 közép 1 óra/hét 1 közép 2 óra/nap 1 közép 1 óra/nap 1 közép 1 óra/nap 1 közép 4 óra/nap 1 közép 2 óra/nap 1 közép 1 óra/nap 1 fels teljes 1 közép teljes 1 közép 4 óra/nap 1 +1 fels közép teljes teljes fölött) Minden megkezdett 600 munkavállaló után 1 +1 fels közép teljes teljes Minden megkezdett 800 munkavállaló után 1 fels teljes Közép = középfokú munkavédelmi szakképesítés Fels = felsfokú munkavédelmi szakképesítés A piros színnel jelölt esetekben - a munkavédelmi szakember foglalkoztatás mellzésével - a munkáltató maga is végezheti, illetve arra alkalmas munkavállaló kijelölésével is elláthatja a munkavédelmi feladatokat, amennyiben a kijelölt személy vagy maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységéhez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. Ebben az esetben azonban a munkabiztonsági szaktevékenység 6
ellátására munkavédelmi szakképesítéssel rendelkez személyt kell alkalmazni vagy megbízni Amennyiben a munkáltató munkavédelmi feladatait munkavédelmi szakképesítés személy látja el, úgy célszer, ha ez a személy a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor is. Ha nincs munkavédelmi képesítés szakember a munkáltatónál, akkor nincs más lehetség, mint az ilyen jelleg szakmai szolgáltatás igénybevétele. A jogszabály szerint ettl eltekinteni nem lehet. A koordinátor feladatai a kiviteli terv készítésével összefüggésben: a) koordinálja és elsegíti a R. 6. -ban meghatározottak megvalósítását; b) szakmailag ellenrzi a biztonsági és egészségvédelmi tervet; c) összeállítja azt a dokumentációt, amelyben az építmény és az építési technológia jellemzi alapján az egészség és biztonság célszer követelményeit rögzítik a kivitelezési munkák biztonsága érdekében; d) összehangolja a megelzés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását, különösen: da) a kivitelezési tervek elkészítése során az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhet munkafázisok, illetve munkaszakaszok meghatározását, db) a különböz munkafázisok, illetve munkaszakaszok elrelátható kivitelezési idtartamának meghatározását. A koordinátor feladatai kivitelezés során: 1. Meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és a munkát személyesen végz önálló vállalkozók a biztonsági és egészségvédelmi tervben foglaltakat, valamint az alábbiakat megvalósítsák: a veszélyek elkerülését, a nem elkerülhet veszélyek értékelését, a kollektív védelem elsbbségét az egyéni védelemmel szemben, a munkavállalók megfelel utasításokkal történ ellátását, hogy a munkavállaló csak olyan munkára és akkor legyen alkalmazható, ha annak ellátásához megfelel élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét károsan nem befolyásolja, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkavégzésre szellemileg, fizikailag, és egészségügyi szempontból alkalmasnak bizonyult. 2. Indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák elrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit. 3. Összeállítja azt a dokumentációt, amelyben az építmény és az építési technológia jellemzi alapján az egészség és biztonság célszer követelményeit rögzítik az esetleges késbbi munkák biztonsága érdekében. 4. Közremködik az egyszerre, vagy csak egymás után végezhet munkafázisok, illetve munkaszakaszok összehangolásában. 5. Összehangolja a munkafolyamatok ellenrzését. 7
6. Megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be. 7. A koordinátor megbízása, vagy foglalkoztatása nem érinti a beruházó, tervez, kivitelez (munkáltató), a felels mszaki vezet, illetve a mszaki ellenr munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott felelsségét. A munkáltató köteles figyelembe venni a koordinátor javaslatait. Amennyiben az építési munkahelyen a természetes személy munkáltató, - aki maga is végez építési szakmunkát, vagy építésszerelési munkát, (egyéni vállalkozó) - köteles megtartani a munkavédelemre vonatkozó szabályokat, továbbá figyelembe venni a koordinátor javaslatait. c) Biztonsági és egészségvédelmi terv Új követelmény a biztonsági és egészségvédelmi terv készítése. Ez azt jelenti, hogy a kivitelez csak akkor kezdheti meg az építési munkát, ha a kivitelezési terv részét képez biztonsági és egészségvédelmi terv elkészült. Ebben a tervben meg kell határozni az adott építési munkahely sajátosságainak figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A tervnek legalább az alábbi - az építési munkahelyen dolgozók biztonságára és egészségére fokozott veszélyt jelent munkákra és munkakörülményekre vonatkozó követelményeket kell tartalmazni: 1. A talajmegcsúszás következtében betemetéssel, mocsaras területen való elmerüléssel, vagy magas helyrl történ leeséssel veszélyeztetik a munkavállalót. 2. A veszélyes anyagokkal, készítményekkel vagy biológiai tényezk expozíciójával járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet vagy egyéb jogszabály alapján meghatározott gyakoriságban idszakos alkalmassági vizsgálatokhoz, biológiai monitorozáshoz kötött munkavégzés. 3. Az egyéb jogszabályokban meghatározott, foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munkaterületen történ munkavégzés, illetve foglalkozási sugárterhelés veszélyével járó munkák. 4. Magas feszültség vezetékek közelében végzett munka. 5. Vezeték nélküli távközlési építmény által kibocsátott elektromágneses sugárzás kockázatával járó munkaterületen történ munkavégzés. 6. Olyan munkakörülmények, amelyek vízbefúlás veszélyével járnak. 7. Árokban, alagútban végzett munka, földalatti munka. 8. Légvezetékeket szállító jármvek kezeli által végzett munka. 9. Keszonban, túlnyomásban végzett munka. 10. Robbanóanyagok használatával kapcsolatos munka. 11. Nehéz, elre gyártott elemek összeszerelésével vagy szétbontásával kapcsolatos munka. d) Bejelentési kötelezettség 1. A kivitelez az építési munkahely kialakításának megkezdése eltt a 1. számú mellékletben közölt tartalmú bejelentést köteles küldeni az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Ffelügyelség építési munkahely szerinti illetékes felügyelségéhez (2.sz melléklet: OMMF cím- és telefonlista) abban az esetben, ha a 8
kivitelezési id meghaladja a 30 napot, és ott legalább 20 f munkavállaló végez munkát, illetve ha a tervezett munka meghaladja az 500 embernapot. 2. A kiviteleznek a fenti bejelentés idszer adatait az építési munkahelyen is jól látható módon el kell helyeznie. e) Munkavállalók tájékoztatása A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat azokról az intézkedésekrl, amelyek az építési munkahelyen munkát végzk egészségét és biztonságát érintik. Minden munkáltató (beruházó, fvállalkozó, alvállalkozó, stb.) a felels a saját munkavállalóinak a saját munkaterületén a saját tevékenységére vonatkozó, valamint a környezetben munkát végz más munkáltatók tevékenységébl ered és a saját munkavállalókat érint biztonsági és egészségvédelmi információk átadásáért. f) Felels mszaki vezet Az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendeletben meghatározott részletes feladatok között a jogszabály nevesít munkavédelmi feladatokat a felels mszaki vezet számára, amelybl csak néhány elemet emelünk ki. Ha az építipari kivitelezési tevékenység f- illetve alvállalkozói szerzdések alapján valósul meg, a fvállalkozó kivitelez felels mszaki vezetje felel a kivitelezés szakszerségéért és az alvállalkozók tevékenységének összehangolásáért. Az építésszerelési munkára vonatkozó jogszabályok, munkavédelmi, tzvédelmi, környezetvédelmi elírások betartása és ellenrzése a felels mszaki vezet feladatkörébe is tartozik. (A szerzdések legfontosabb tartalmi elemeit a 3. sz mellékletben soroltuk fel.) Ha nincs fvállalkozó, az egyes kivitelezk felels mszaki vezeti felelnek az általuk irányított munkáért. A munkavédelem vonatkozásában azonban a megrendel (beruházó) közremködésének hiányában is egyeztetniük kell. A felels mszaki vezet kijelölése nem mentesíti a kivitelezést végz munkáltatót a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor foglalkoztatása alól. 9
II. Az építési-szerelési munkák legfontosabb biztonsági követelményei 1. Közlekedés, szállítás, anyagmozgatás Az építési munkahelyeken a munkavégzés helyének meghatározásakor alapvet követelményként figyelembe kell venni annak elérhetségét, ezért meg kell határozni, ki kell jelölni, a közlekedésre alkalmassá kell tenni a közlekedési utakat a következ követelmények teljesítésével. A munkahelyekhez vezet utakat, a jármforgalom számára szolgáló közlekedési utaknak megfelel teherbírásának, a rajtuk lebonyolódó közlekedés és szállítási feladatokat figyelembe véve kell szélességnek, egyenletesnek, botlásmentesnek, csúszásmentesnek kell lennie. A közlekedési utakat úgy kell kijelölni és kialakítani, hogy azok a lehulló tárgyaktól, anyagoktól kellen védettek legyenek. A közlekedési utaknak szeméttl, törmeléktl, és építési anyagmaradékoktól mentesnek kell lenniük, mivel közlekedni, szállítást végezni csak olyan útvonalon szabad, ahol az akadálymentesség biztosított. Áttekinthetetlen terepen a szállítási útvonalat jól látható módon, egyértelmen meg kell jelölni a gyalogos és jármforgalmat, az anyagmozgatási útvonalakat el kell választani egymástól. 1 ábra A gyalogos és az anyagmozgatási utakat az igénybevevk számának, a tevékenység típusának megfelelen méretezni kell. Ha a közlekedési úton szállítóeszközt használnak, akkor a gyalogos közlekedk részére biztonsági távolságot kell kialakítani, vagy védszerkezetet kell felszerelni. Megfelel távolságot kell hagyni a jármforgalomra szolgáló utak, a kapuk, az ajtók, valamint a gyalogosok részére szolgáló átjárók, lépcsházak, folyosók között. 10
A jármvek és a szállítóeszközök közlekedési utjait úgy kell kialakítani, hogy azok az ajtóktól, kapuktól, átjáróktól, lépcskilépktl legalább 1,0 m távolságra vezessenek el. Az építési munkahelyek utjainak állapotát rendszeresen ellenrizni kell, és gondoskodni kell azok karbantartásáról. Amennyiben a munkavégzés helyszínének a megközelítése csak szintkülönbség áthidalásával biztosítható, akkor a biztonságos közlekedés követelményeinek a kielégítésére még fokozottabb figyelmet kell fordítani, mivel megjelenik a magasból való leesés veszélye. Rendszeres rakodási és szállítási munkára alkalmazás eltt a munkavállalókat elzetes orvosi vizsgára kell küldeni és az orvossal - részletesen - közölni kell, hogy a rakodási és szállítási munkán belül milyen típusú tevékenységre kívánja a munkáltató alkalmazni. Az anyagmozgatási tevékenységet végz munkavállalókat ki kell oktatni a tevékenység legfontosabb kockázatainak ismereteibl és a kockázatok elkerülésének módjáról, melyek általában a következk. A rakodást azok a munkavállalók végezzék, akiket megbíztak ezzel a munkával! Csoportos kézi anyagmozgatás esetén az anyagmozgatásban résztvevket ki kell jelölni, egy f munkavállalót meg kell bízni az irányítással, meg kell beszélni az anyagmozgatást végzkkel a szállítási útvonalat és a vezényszavakat, jelzéseket. Az anyagmozgató személy tartson mindig biztonságos (elegend) távolságot a szállítandó anyag és a fix tárgyak között! A munkavállaló ne kerüljön soha a szállított anyag és egy rögzített tárgy, eszköz vagy a fal közé! A gyúlékony egyéb veszélyt jelent anyagokat az arra szolgáló edényben szállítsa! Használjon mindig olyan egyéni védeszközt, (védsisak, védálarc, védszemüveg, védkeszty, védlábbeli), amilyent a mozgatandó anyag tulajdonságai (fizikai, kémiai, stb.) szükségessé tesznek. Az anyagmozgatási normák betartása: 18 éven felüli férfi legfeljebb 50 kg-ot emelhet és vihet. A szállítási távolság 50 kg-ig sík terepen 90 m, 10 %-os emelkedés mellett 30 m. Az 50 kg-nál kisebb terhek arányosan nagyobb távolságra szállíthatók. Lépcsn legfeljebb 3 m magasságig 50 kg-os teher szállítható. Ennél magasabb szintre a 18 éven felüli férfi sem vihet saját kézi szerszámán kívül más terhet. A 200 kg és ennél súlyosabb osztatlan terhek emelését, szállítását, rakodását megfelel szállító-, illetve rakodóeszközzel szabad végezni Tehergépkocsik, kamionok rakodását (le vagy fel), akkor lehet megkezdeni: Ha a rakodásra váró járm (szerelvény) megállt a rakodásra alkalmas - kell nagyságú - helyen! Ha a tehergépkocsi vezetje leállította a motort és rögzítette a gépjármvet! (A független pótkocsi rögzítésére is szükség van, ha az automatikusan nem fékezdik be. A kézifék behúzásán kívül elmozdulás ellen rögzít sarukat kell alkalmazni a jármvezetknek) 11
Ha a rakodás részleteit illeten (sorrend, súlyelosztás stb.) megegyeztek a rakodást végzk a tehergépkocsi vezetjével, különleges rakomány kezelése esetén megismerték a vonatkozó elírásokat! Ha a rakodás veszélyes körzetében nem tartózkodik senki! Teheremelés esetén az emelést és elhelyezést irányító személy is csak veszélyzónán kívül tartózkodhat! A rakodási terület a munkavégzéshez szükséges mértékben megvilágított legyen! ("LÁTNI ÉS LÁTSZANI") A rakodóhelyre tolatással történ beállás a jármmozgatások közül az egyik legveszélyesebb manver! A tehergépjármvel, munkagéppel hátramenetben csak akkor szabad közlekedni, ha a vezett a szabad kilátásban nem gátolja semmi. Ellenkez esetben valaki -akit a gépkocsi vezetje folyamatosan lát - irányítja a hátra-menetet! Csak óvatosan, igen lassú tempóval (2-3 km/óra) szabad a tolatást végezni. Az alkalmazandó jelzéseket elre egyeztetni kell. Bárkinek az "állj" jelzésére azonnal meg kell állni. Az irányítást végz személynek a jármmozgás megkezdése eltt meg kell gyzdni arról, hogy a járm mozgatásának nincs akadálya, egyidejleg a környezetben tartózkodók figyelmét fel kell hívnia a veszélyre. Irányítási feladattal olyan személyt kell megbízni, aki képes a feladat elvégzésére. Az irányításhoz tartozó karjelzések a következk: Jelentés Leírás Jelzés Alapjelzések FIGYELEM Figyelemutalás a következ karjelzésekre Karok vízszintesen kinyújtva, tenyerek elre fordítva ÁLLJ Mozgás megszakítása vagy befejezése VÉGE A munkafolyamat vége Jobb kar felfelé, a tenyér elre néz A két kéz mellmagasságban összefogva 12
Függleges mozgás FEL Jobb kar felfelé mutat, a tenyér elre néz, lassan köröz LE Jobb kar lefelé mutat, a tenyér befelé néz, lassan köröz FÜGGLEGES TÁVOLSÁG A kezek mutatják a távolságot Vízszintes mozgás ELRE Mindkét kar behajlítva, a tenyerek felfelé néznek, az alsó karok lassú mozgásokat végeznek a test irányába HÁTRA Mindkét kar behajlítva, a tenyerek lefelé néznek, az alsó karok lassú mozgásokat végeznek a testtl távolodva A JELET ADÓTÓL JOBBRA A JELET ADÓTÓL BALRA A jobb kar vízszintesen kinyújtva, a tenyér lefelé néz, a kéz lassú mozgásokat végez jobb felé A bal kar vízszintesen kinyújtva, a tenyér lefelé néz, a kéz lassú mozgásokat végez balra VÍZSZINTES TÁVOLSÁG A kezek mutatják a távolságot 13
Veszélyek VIGYÁZZ! Azonnal állj! Mindkét kar felfelé mutat, a tenyerek elre néznek GYORSAN A megfelel kézjelzés gyorsabban végezve LASSAN A megfelel kézjelzés gyorsabban végezve Billents kocsi rakodó felületén szállítás-, billentés közben személy nem tartózkodhat! A rakodási helyeken, rakodási területeken idegen személy nem tartózkodhat! 2. Anyagtárolás Anyagokat terjedelmük, fajtájuk, alakjuk, súlyuk, mennyiségük, egyéb fizikai és vegyi tulajdonságuk, egymásra hatásuk, a tároló hely megengedhet maximális teherbírása és a tzrendészeti és a környezetvédelmi elírások figyelembevételével, veszélymentesen kell tárolni. Anyagok, tárgyak tárolásánál biztosítani kell azok veszélymentes lerakásának és elszállításának a lehetségét. Sérült anyagot, göngyöleget a rakatban elhelyezni nem szabad, tárolásukról külön kell gondoskodni. Olyan anyagokat, amelyekbl hegyes, éles részek (pl.: szegek) állnak ki, tárolás eltt ezektl mentesíteni kell, vagy veszélymentes tárolási módot kell biztosítani. Frészáru (palló, deszka, léc, stb.) rakatokban történ tárolásánál az egyes sarokban csak azonos vastagságú anyagok lehetnek. A rakatok szélessége a rakatmagasság 0,6 - szeresénél kevesebb nem lehet. Rakatméretek: A maximális rakatmagasság: o Tégla: 1,8 m, o Cserép 1,8 m, o Kocka- szegély- és egyéb idomkövek: 1,5 m, o Burkolólap: 1,2 m, Táblaüveg keskeny rekeszeket tartalmazó állványon élre állítva, vagy szállítható rekeszekben kell tárolni. Betoncsöveket a palástjukon 1,2 m magasságig halmozva és rögzítve szabad tárolni. Vasgerendákat legfeljebb 1,0 m magasan szabad tárolni, soronként megfelel méret és teherbírású alátétekkel. Elre gyártott vasbeton elemek tárolási módját a gyártó üzem köteles meghatározni, és a felhasználó rendelkezésére bocsátani. Zsákok tárolási magassága legfeljebb 1,6 m lehet. 14
3. Építési munkahelyek megvilágítása Az építési munkahelyeknek, a belstéri építési munkahelyeknek, valamint azokon lév közlekedési utaknak elsdlegesen természetes megvilágítással kell rendelkezniük. Amennyiben a nappali természetes fény nem elegend, vagy éjszaka is végeznek munkát, akkor mesterséges megvilágítást kell alkalmazni. Ahol szükséges ütéssel szemben védett, hordozható fényforrásokat kell alkalmazni. Az alkalmazott mesterséges fény színhmérséklete nem befolyásolhatja, illetve nem változtathatja meg a biztonsági és egészségvédelmi jelzések észlelhetségét. A mesterséges világítóberendezések szerelvényeit úgy kell elhelyezni, felszerelni, hogy azok balesetet ne okozzanak. Belstéri építési munkahelyek megvilágítása. A 3,0 m-nél nem magasabb belstéri építkezési munkahely megvilágítására elssorban törpefeszültség világítóberendezést kell alkalmazni. Törpefeszültség esetén megengedett 0,5 m hosszú zsinór függesztékre szerelt csupasz (védbúra nélküli) fényforrás alkalmazása is. Megengedett kisfeszültség világítóberendezések alkalmazása is a következ feltételek egyidej teljesülése esetén: a világítási áramkör áram-védkapcsolóval védett; a lámpatestek rögzítetten szereltek és elhelyezési módjukból következen a munkavégzést, anyagszállítást nem akadályozzák; az alkalmazott lámpatestek mechanikai sérülések ellen védett kivitelek, vagy megfelel járulékos védelemmel vannak ellátva. A 3,0 m-nél magasabb belstéri építési munkahely világítására legalább 3,0 m fénypontmagasságú világítóberendezést kell alkalmazni. Az építési munkahelyeken és azok közlekedési útjain az alábbi közepes megvilágítási értékeket kell biztosítani Építési munkahely és közlekedési út Magasépítés Mélyépítés Acél- és fémszerkezetek szerelése Vágányépítés Alagútépítés Tartózkodó- és szociális helyiségek Irodahelyiségek Közepes megvilágítási ersség 20 lux 20 lux 30 lux 30 lux 30 lux 100-200 lux 50 lux Szabadban végzett egyes építési tevékenységeknél biztosítandó közepes megvilágítási értékek Tevékenység Famegmunkáló gépeken végzett munka Szerelési munka: durva közepes finom Felület megmunkálás - felületfestés Közepes megvilágítási ersség 500 lux 200 lux 300 lux 500 lux 500 lux 15
4. Felvonulási területek villamos berendezéseinek biztonságtechnikája Építési munkahelyeken tartózkodókra, munkát végzkre potenciális veszélyforrást jelent a villamos áram, ezért nagyon fontos a felvonulási területek villamos berendezéseire vonatkozó szabályok betartása. Az épületek villamos berendezéseinek létesítésre vonatkozó MSZ 2364 számú szabványgyjtemény 704. ffejezete, az MSZ 2364-704:2002 számú szabvány tartalmazza a felvonulási területek villamos berendezéseire vonatkozó követelményeket. Ez a szabvány a már visszavont, az építkezési felvonulási villamos berendezések követelményeit tartalmazó MSZ-04-64:1990 számú szabványt pótolja, de nem tartalmazza annak a nagyfeszültség részekre, a felvonulási területeken áthaladó egyéb célú vezetékekre, valamint a felvonulási épületekre vonatkozó elírásait. Az MSZ 2364-470:2002 számú szabványban meghatározott áramütés elleni védelmi módokon túl felvonulási területek villamos berendezéseinél az alábbi szabályokat is be kell tartani: A csatlakozóaljzatokat és az állandóra bekötött kézi villamos készülékeket 32 A névleges áramersségig a következ védelemmel kell ellátni: o legfeljebb 30 ma névleges kioldó hibaáramú áram-védkapcsoló, vagy o SELV (biztonsági törpefeszültség) földeletlen érintésvédelmi törpefeszültség táplálás, vagy o az áramkörök villamos elválasztása, azaz minden csatlakozóaljzat, vagy állandóra bekötött kézi villamos készülék külön-külön elválasztó-transzformátorról, vagy o egy közös elválasztó-transzformátor külön tekercsérl való táplálással. A felsorolt védelmi módok közül legelterjedtebb megoldás az áram-védkapcsoló alkalmazása, ezért a következ két fontos megjegyzést teszünk: a) Nagy szivárgó-áram esetén a 30 ma-es áram-védkapcsoló érzékenysége miatt nem alkalmas arra, hogy több villamos készülék üzemeltetése esetén a védelmet ellássa. b) Az áram-védkapcsolók mködképességének ellenrzését rendszeresen el kell végezni A ma már nem kötelezen alkalmazandó MSZ 172-1:1986 számú szabvány az áramvédkapcsolók esetében havonkénti gyakorisággal írja el szereli ellenrzés keretében azok mködképességének ellenrzését, amit a beépített nyomógomb mködtetésével kell teljesíteni. Az érintésvédelmi ellenrzések elvégzésérl rendelkez, de jelenleg még csak tervezet formájában az MSZ 2364 szabványgyjtemény mellékletében ismertetett Villamos Biztonsági Szabályzat csak szereli ellenrzések elvégzésekor (létesítéskor, áthelyezéskor, stb.) írja el az áram-védkapcsoló mködési próbájának elvégzését. Az MSZ 2364-704:2002 számú szabvány tárgyát nem képez, építési munkahelyeken alkalmazott ersáramú villamos berendezésekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatban az MSZ-04-64:1990 számú szabványban elírtakat kell figyelembe venni, alkalmazni. E szabványból a felvonulási tápszekrényekkel és az áthelyezhet felvonulási tápvezetékekkel kapcsolatos legfontosabb lentebb felsorolt - szabályok kiemelését tartjuk szükségesnek, mivel ezek igénybevétele fokozott mérték az építési munkahelyeken: o A felvonulási tápszekrény ajtajának és rekeszeinek illetéktelenek által ki nem nyitható módon zárhatónak kell lennie. 16
o A kezeléshez, mködtetéshez szükséges szerkezeti elemek könnyen hozzáférhetek kell, hogy legyenek de kezeléskor, mködtetéskor a feszültség alatt álló részeket véletlenül sem lehessen megérinteni. o Az áthelyezhet felvonulási tápvezetékeket, a gépek, berendezések, készülékek táplálására szolgáló 20 m-nél nem hosszabb tömlvezetékeket legfeljebb egy mszak idtartamára szabad száraz, sima földre fektetni, de gondoskodni kell a vezeték fizikai sérülés elleni védelmérl. o Tilos a vezetéket földbe, vagy vízbe fektetni, tartós nedvességnek, vagy vegyi hatásnak kitenni. 5. Egyéni védeszközök Az építési munkahelyeken sokféle veszély (leesés magasból, ütés, vágás, szúrás, elcsúszás, elesés, stb.) éri az ott tartózkodókat. A munkáltató köteles minségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztet ártalmakat, veszélyeket (kockázatokat) és elsdlegesen megelz mszaki, illetve szervezési intézkedéseket köteles tenni a kockázatok egészséget nem veszélyeztet mértékre történ csökkentése érdekében, amennyiben a mszaki, illetve a szervezési intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek, akkor a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó egyéni védeszközzel kell ellátni a munkavállalókat, és használatukat meg kell követelni. Az építési munkahelyek általában ideiglenes munkahelyek, ezért nem célszer és nem is gazdaságos állandó- és kollektív védelemrl gondoskodni. Erre a legcélszerbb megoldás a megfelel egyéni védeszközök megfelel módon történ alkalmazása. Az egyéni védeszközöknek nincs kihordási idejük, tisztításuk, karbantartásuk a munkáltató feladata, pénzben megváltani nem lehet. Az egyéni védeszközt személyre szólóan kell kiadni a munkavállaló részére. Minden munkavállaló annyi és olyan egyéni védeszközzel rendelkezzen, ahány és amilyen kockázatoknak van kitéve a munkavégzés során. Az egyéni védeszköz alkalmazása kötelez. Az általában használatos egyéni védeszközök: A védend testrész Fej Szem Arc Hallás Légzés Test Kéz Láb Leesés elleni védelem A védeszköz megnevezése Védsisak, sapka, Védszemüveg, Álarc, Füldugó, fültok, Porálarc, gázálarc, Védruházat, (pl. környezeti hmérséklet, idjárás stb.) Védkeszty, Védcip, Biztonsági heveder, zuhanás gátló, 17
Az építési munkahelyeken leggyakoribb kockázati tényezk és megelzést szolgáló védelmi megoldások Lees, lezuhanó tárgyak, anyagok Építési munkahelyeken lees tárgyak, anyagok veszélyére szinte mindig és folyamatosan kell és lehet számítani, ezért alapvet követelmény, hogy építési munkahelyen fejvéd sisak viselése kötelez. Kivételt csupán a tárgyak leesésétl nem veszélyeztetett, bels munkahelyen végzett szakipari és az irodai munkák képeznek. Olyan testhelyzetben, amikor a sisak munkavégzés közben leeshet a fejrl állszíjjal szükséges rögzíteni azt. Magasból való leesés, lezuhanás A halálos kimenetel munkabalesetek leggyakrabban a magasból történt lezuhanás miatt következtek be. Amennyiben a leesés elleni védelmet mszaki megoldással nem lehet kielégíten biztosítani, akkor a munkavállaló munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanásgátló használatával végezhet, de ilyen esetben elzetesen tehát a munka megkezdése eltt a munkáltató köteles kialakítani, vagy kijelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahová a munkavállaló a védeszközt rögzíteni tudja. 2. ábra Az eszközök biztonságos használatára a munkavállalókat a gyakorlatban is ki kell képezni. 18
3. ábra Munkavégzés a födém szélének veszélyes közelében 4. ábra Munkavégzés födémnyílás közelében 19
5. ábra Munkavégzés rácsos szerkezeten 6. ábra Munkavégzés tetsíkon rögzített tetlétráról 20
Légzésvédelem Épületek szigetelésére gyakran használt salakgyapot, üveggyapot, stb. anyagokkal történ munkavégzés során az azokból leváló, a levegbe kerül és onnan a munkavállaló orr- és szájüregébe jutó elemi részecskék elleni védelem céljára a legritkább esetben használnak a munkavállalók egyéni védfelszerelésként légzésvédt, holott az ilyen anyagokkal történ munkavégzés légzszervi megbetegedést eredményezhet. 7. ábra Oldószerekkel, vegyi anyagokkal végzett tevékenység során nem elegend az egyszer légzésvéd, megfelel betéttel ellátott gázálarcot kell kiadni és viselni! 8. ábra 9. ábra 21
A szem védelme Építési szerelési munkahelyeken a legritkább esetben biztosítják a munkáltatók munkavállalóik részére a fröccsen, pattanó, kivágódó, lehulló anyagok elleni védelem céljára szolgáló szemvéd egyéni védfelszereléseket, pedig darabolás, fúrás, vésés, beton és habarcs gépi felhordása esetén használatuk szükséges. Szeles idben, vagy huzatos helyen is szükséges lehet a szem védelme. (megjegyzés: ma már sok kivitelez az építési munkahelyen általánosan kötelezvé teszi a védszemüveg viselését, függetlenül attól, hogy milyen okból tartózkodik az építési helyen valaki.) 10. ábra 11. ábra 22
12. ábra 13. ábra 14. ábra 23
Hallásvédelem Egyes építipari tevékenységek végzése közben a munkavállalók zajterhelése jelents. Például a srített levegvel mködtetett bontókalapáccsal munkát végz, valamint a 8. és a 12. ábrán bemutatott munkát végz munkavállalók részére hallásvédelem céljára, a hangnyomásszint mértékének megfelelen hallásvéd vatta, füldugó, vagy fültok biztosítása szükséges. 6. Magasban végzett munka 15. ábra A magasban történ munkavégzés az építiparban végzett tevékenységek közül az egyik legveszélyesebb, amit az is bizonyít, hogy a magasból történ lezuhanás következtében fordulnak el a legsúlyosabb munkabalesetek. A munkáltatók, de sajnos a munkavállalók is gyakran lebecsülik a veszélyt, és azt próbálják bizonygatni, hogy évek óta végeznek munkát magasban, de még egyszer sem estek le onnan. A leesés elleni védelem kialakítása idigényes és pénzbe kerül. Ezt az idt és pénzt megtakarítva próbálják hasznukat növelni a munkáltatók. Leesés elleni védelmet kell biztosítani az alábbi esetekben: - amikor a munkavégzés magassága meghaladja a 2,0 m-t; - ha a munkahely, vagy a közlekedési út víz felett, vagy más olyan anyag fölött vagy mellett helyezkedik el, hogy a belefulladás lehetsége áll fenn; - födémek, tetk, mennyezetek, felülvilágítók, aknák megnyitásakor, építésekor; - 2,0 m magasságot meghaladó tetn végzend munkánál és a hozzávezet úton; - földmunkák végzésekor. 24
A leesés elleni védelmet elssorban kollektív védelemmel, mszaki megoldással, biztonságot nyújtó berendezésekkel kell kialakítani. A kialakítandó leesés elleni védelemnek egyenértéknek kell lennie a lábdeszkával ellátott 1,0 m magas kétsoros védkorlát által biztosított leesés elleni védelemmel. Biztonságot nyújtó berendezésekkel, mszaki megoldással leggyakrabban alkalmazott leesés elleni módok a következk: a) Védkorlátok A korábbi elírások szerint az 1,0 m magas lábdeszkával ellátott védkorlátnak kétsorosnak, 0,5 m-nél nem nagyobb osztásköznek kellett lennie. A ma hatályos elírás szerint az 1,0 m magas védkorlátnak háromsorosnak kell lennie, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközzel és lábdeszka alkalmazásával. A korábbi elírásoknak megfelelen kialakított, legyártott védkorlátok további alkalmazása megengedett, hiszen azok kicserélése jelents anyagi terhet jelentene a munkáltatóknak. További fontos követelmény a védkorlátokkal kapcsolatban, hogy azoknak stabilnak, kell szilárdságúaknak kell lenniük. b) Állványok Leesés elleni védelem céljára kialakított állványnak szilárdnak, elegenden magasnak kell lennie, és legalább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal, vagy azzal egyenérték megoldással kell rendelkezniük. Az állványpadozat széle és az építmény síkja között a távolság nem lehet 30 cm-nél nagyobb. A munkavégzés helyszíne ha onnan lezuhanás lehetséges akkor a munkavégzés szintje és az állványpadozat járószintje közötti távolság nem lehet 2,0 m-nél nagyobb (16. és 17. ábra) 16. ábra 17. ábra 25
c) Védháló, védrács Védháló, illetve védrács alkalmazása esetén azok lyukmérete a 10x10 cm-t nem haladhatja meg. A védhálót úgy kell kiválasztani és elhelyezni, hogy a munkavállaló védhálóba zuhanásakor a háló alja ne érhesse el az alatta lév veszélyes szilárd felületeket! d) Lefedések 18. ábra 19. ábra Lefedés alkalmazása esetén fontos követelmény, hogy a lefedés céljára használt elem a felületi méretéhez képest kellen szilárd legyen, kialakítása pedig biztosítsa annak elmozdulás mentességét. e) Jelzkorlátok Jelzkorlát alkalmazása elegend a 2,0 m-t meghaladó magasságú födémen, lapos és alacsony hajlású (20 o alatti) tetk esetében, amennyiben a munkavégzés helyszíne a szintkülönbség szélétl 2,0 m-nél távolabb van. Ilyen esetben a jelzkorlátot a veszélyforrás szélétl mért 2,0 méteres határvonalra kell elhelyezni. Jelzkorlát alkalmazható munkagödör esetén 0,25 1,25 m mélység között, vonalas létesítmény esetén lakott területen kívül 0,25 m mélység alatt. 7. Munkavégzés tetn A 20 o -nál alacsonyabb hajlásszög tetsíkon történ munkavégzéskor, amennyiben a munkavégzés helyszíne a szintkülönbség szélétl 2,0 m-nél távolabb van, akkor a kétméteres határvonalra jelzkorlát elhelyezése is elegend. Vizes, csúszós, vagy töredezett tetborítás esetén a 20 o dlésszög alatt is szükséges a munkavállalók lezuhanása elleni védelem. 20 o -ot meghaladó, de 45 o -nál nem nagyobb hajlásszög tetn végzend munka esetén, ha annak magassága a talajszinthez képest a 2,0 m felett van, a leesés elleni védelmet, a munkavállalók lezuhanás elleni védelmét mszaki megoldással, biztonságot nyújtó berendezéssel kell kialakítani. A legegyszerbb és legbiztonságosabb megoldás állvány építése a munkavégzés helyszínéül szolgáló tetsík elé. 26
Az állvány elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy: - az állványpadozat széle és az épület síkja között a távolság maximum 30 cm lehet; - a tetsík alsó széle és a védkorlát között 0,7 m-nél nagyobb távolság legyen; - a védkorlát magasságának oly mértékben kell túlnyúlnia a tetsík alsó szélénél, hogy a tetsíkon lecsúszó munkavállaló azon ne tudjon átesni; 20. ábra - a védkorlát hosszának legalább 2,0 2,0 méterrel kell túlnyúlnia a munkavégzés szélességi tartományán. A tetsíkra ráépített védkorlát és védrács alkalmazása esetén a védberendezéseket úgy kell méretezni és kialakítani, hogy az megakadályozza a személyek lezuhanását (18-19-20. ábra). A tetsíkra ráépített védkorlát, védrács, kb. 2,0 2,0 méterrel nyúljon túl a munkavégzési terület (zöld) határvonalain (19. ábra). 21. ábra 22. ábra Az épület mellé felállított állványokkal és a tetszerkezetre ráépített védrácsokkal együtt kialakított leesés elleni védelemre mutat példát a 23. ábra. 27
23. ábra Amennyiben a tetszerkezet dlésszöge meghaladja a 45 o -ot, a munka elvégzéséhez rögzített munkaülést kell alkalmazni. 24. ábra 28
Rögzített munkaülés alkalmazása esetén a munkavállaló lezuhanás elleni védelmérl védráccsal, illetve védkorláttal kell gondoskodni elsdlegesen. 25. ábra Hullámpala elhelyezése A vékony, rideg és nagy felület hullámpalával történ fedéskor, vagy annak bontásakor fokozott figyelmet kell fordítani annak megakadályozására, hogy a törékeny felületre a munkavállalók ne léphessenek rá. Ezért, a hullámpala elhelyezési munkálatokat legalább 30 mm vastag és 50 cm széles, legalább II. osztályú deszkaanyagból készített, hosszanti és keresztirányban elhelyezett, csúszásmentesen kialakított és rögzített padozatról szabad végezni. 26. ábra 29
A tetszerkezeten történ munkavégzésre vonatkozó egyéb szabályok: - Amennyiben a leesés elleni védelmet nem lehet biztonságot nyújtó védberendezésekkel kialakítani, akkor egyéni védfelszerelést kell a munkavállaló részére biztosítani. A biztonsági heveder kötelét olyan helyre kell rögzíteni, amely megfelelen el tudja viselni az esetleges lezuhanásból adódó, dinamikus többletterhelést. A kikötési pontokat elzetesen meg kell határozni, és szükség esetén méretezni kell. - A tetn végzett munka esetén, ha a munkavállaló különös veszélynek van kitéve, akkor legalább két személyt kell a munkával megbízni. Ilyen tevékenységnek kell tekintetni a 45 fokos hajlásszögnél nagyobb, valamint a havas, jeges, vizes, csúszós tetn végzett munkát. - A tetfed-felfekv létrát minden esetben rögzíteni kell. - Tetfedés eltt a tetszerkezet lécezését felül kell vizsgálni, a görcsös, veszélyesnek minsül, elkorhadt, hibás léceket ki kell cserélni, a munkát csak ezek után szabad megkezdeni. Nem megfelel teherbírású (labilis) tetszerkezetre felmenni Tilos! - A munka megkezdése eltt a tetn áthaladó, vagy a munkavégzés közelében lév csupasz villamos vezetéket feszültségmentesíteni kell. - Tetn munkát végezni, csak csúszásmentes talpú lábbeliben szabad. - Ha a tetn munkát végeznek a Vigyázz, a tetn dolgoznak! feliratú táblával kell azt jelezni a közlekedés szintjén. Szükség esetén elkerítéssel biztosítani kell, hogy senki se kerülhessen oly közel a munkavégzés helyszínéhez, hogy az esetleg lehulló cserép, vagy szerszám sérülést okozzon neki. Kmves munkák végzése tetn A kémények tetsíkon kívüli megépítése a legveszélyesebb kmves munkák egyike, mivel a veszélyt lebecsülve gyakran csak egy-egy palló szélesség, védkorlát nélküli munkaszintet alakítanak ki a kémény körül. A kéményépítési munka teljes idtartamára a tetszerkezetre ráépített állványok nyújtanak megfelel leesés elleni védelmet (27. és 28. ábrák). 27. ábra 30
28. ábra 8. A létrákra vonatkozóan alapvet követelmények a következk: A használat eltt a létrát szemrevételezéssel meg kell vizsgálni; Tilos sérült létrát használni (pl. fokhiány, törött fok)! A létrát úgy kell felállítani, hogy az a használat alatt végig stabilan álljon; Tilos a létrát kell teherbírással nem rendelkez helyhez, anyaghoz támasztani! szilárd alapra kell állítani úgy, hogy a létrafokok vízszintes helyzetben maradjanak; (Lásd: 29-30-31 ábrák) a létrákat használatuk eltt elmozdulás, elcsúszás ellen biztosítani kell; 29. ábra 30.ábra 31. ábra 31
A létra hosszát úgy kell megválasztani, hogy az elegend magasságban nyúljon túl az elérend munkaszinten, ezzel lehetvé téve a biztonságos kilépést és kapaszkodást; Tehát a normál létra legfels három fokát nem szabad létrafokként használni! A kitolható és egymásba illesztett (többtagú) létrát csak úgy szabad használni, ha biztosított, hogy a létraelemek használat közben egymáshoz képest nem mozdulnak el; a létrákat használatuk eltt elmozdulás ellen biztosítani kell; Egy létrán egyszerre csak egy személy dolgozhat! A létrán való folyamatos munkavégzés esetén - szükség szerint pihent kell tartani! a létra használata közben a kapaszkodásnak, valamint a biztonságos, stabil állás lehetségének biztosítottnak kell lennie; amennyiben a létrára teherrel kell felmenni, az nem korlátozhatja a kapaszkodás lehetségét. Ne másszon soha szétcsúszható létrára. A kétágú létrát lánccal vagy kötéllel kell biztosítani a szétcsúszás ellen! El kell határolni a munkaterületet és gondoskodni kell az állandó felügyeletrl akkor, ha létrát közlekedési út közelében, átjáróban, ajtó közelében használják! Ha szükséges el kell terelni a forgalmat! A létrát csak rendeltetésszeren szabad használni! Ne használja anyagtárolásra! 32. ábra 33. ábra 32
9. Épületek bontása Személyi feltételek csak az arra feljogosított személy felügyelete alatt szabad megkezdeni és folytatni! Az érvényes jogszabályok szerinti képesítéssel, tapasztalattal és megfelel gyakorlattal rendelkez személy irányításával szabad bontást végezni. A bontást végz munkavállalókkal az alkalmazott technológiát, mveletet meg kell ismertetni. A bontás során az irányító személy folyamatosan tartózkodjon a munka helyszinen. Tárgyi feltételek: A bontási munkához tervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell: o a bontás sorrendjét; o a bontás technológiáját; o a szükséges eszközöket; o alkalmazandó segédszerkezeteket; Bontás megkezdése eltt: Meg kell vizsgálni, hogy milyen anyagból készült az építmény. (Amennyiben azbeszttartalmú anyag található az épületen, épületben, akkor a vonatkozó jogszabály betartásával a bontására részletes bontási tervet kell készítenie a munkáltatónak, amit az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területi szervével engedélyeztetni kell.) A bontandó épület állapotát meg kell vizsgálni, és a vizsgálat eredményét a bontás sorrendjének kialakításánál figyelembe kell venni. Meg kell állapítani, a becsatlakozó vezetékek állapotát, fajtáját és helyzetét, majd meg kell gyzdni arról, hogy a vezetékeket leválasztották-e, illetve tartalmukat leválasztották-e. A bontás területét kerítéssel kell körülvenni, az idegenek, illetéktelen személyek bejutását meg kell akadályozni. Bontási munka legfontosabb szabályai Az épületek összefügg szerkezeti részeit több szinten egyszerre bontani nem szabad. Az építményt, vagy annak részét aláásással vagy egyéb stabilitást veszélyeztet módszerrel dönteni tilos. Döntéssel történ épületbontás esetén annak idpontjáról az érintett terület lakóit értesíteni kell. A döntés irányába es területet szabaddá kell tenni, és el kell keríteni. Fallehúzáshoz csak sodronykötél alkalmazható. A kötésvisszacsapás ellen a munkavállalókat védállással kell megvédeni. A ledöntött falrészeket csak az állva maradt falszakaszok stabilitásának ellenrzése után szabad megközelíteni. Markolóval történ bontás esetén a felemelt markoló kanál és a bontandó építmény fels szintje között 0,5 m szabad távolságnak kell lennie. 33
34. ábra Súllyal történ döntés esetén a munkagép gémállását úgy kell megválasztani, hogy a gém legfels helyzete és a bontandó épületrész legmagasabb szintjét legalább 1,5 méterrel meghaladja. A munka megszakítása esetén a bontás alatt lév, valamint a megmaradó épületszerkezetek állékonyságát biztosítani kell. A meglazult, vagy bizonytalan teherbírású épületszerkezetekre, födémekre állványt, vagy dúcolást elhelyezni nem szabad. A bontás során használt aládúcolásokat, kitámasztásokat, kiváltásokat méretezni kell. A kibontott anyagot úgy kell eltávolítani, hogy se porzást, se egyéb olyan hatást nem okozzon, amely a környezetre, az építési munkahelyre, vagy az annak közelében tartózkodókra káros, vagy kellemetlen lenne. A közlekedési és menekülési utakat a törmeléktl tisztán kell tartani. Bontásnál a falmagasság kétszeresének megfelel oldalirányú sávot veszélyes zónának kell tekinteni. Amennyiben nem akadályozható meg, hogy az arra fel nem jogosított személyek a bontás közelében tartózkodjanak, akkor a veszélyes tér határán figyel személyt kell felállítani, akinek feladata e személyeknek a bontás közelébe történ bejutásának megakadályozása. 10. Földmunkák A földmunka megkezdése eltt A földmunkák biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit a geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálati adatok figyelembevételével meg kell tervezni. Talajmechanikai vizsgálatot akkor nem kell végezni, ha a legkedveztlenebb 34