Helyi Esélyegyenlőségi Program. Egerág Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Egerág Község Önkormányzata 2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 9 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 9 2. Stratégiai környezet bemutatása... 10 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 11 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 28 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 38 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 44 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 49 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 52 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 53 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 54 1. A HEP IT részletei... 54 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 54 A beavatkozások megvalósítói... 55 Jövőképünk... 55 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 56 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 63 A megvalósítás előkészítése... 65 A megvalósítás folyamata... 65 Monitoring és visszacsatolás... 67 Nyilvánosság... 67 Érvényesülés, módosítás... 68 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Egerág Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Egerág településének kezdete időben igen messze nyúlik vissza. Története végigkísérhető a magyar államalapítástól egészen napjainkig. Áthaladtak rajta, vagy évtizedekig itt is éltek a földrész különböző népeinek, kultúráinak képviselői. A rómaiak idejéből három lelőhelyet tártak itt fel. Ezek között talán a legérdekesebb Kr.u. 4. századból való padlófűtéses villaépület maradványa. A községet a magyar államalapítás után több mint 300 évig nem említik oklevelek. A község már 1333-ban annak a 116 településnek a sorában szerepelt, melyekben önálló plébánia működött. Az Árpád-kortól egészen a törökkorig a folyamatos lakottságra utaló tárgyi emléktöredékek szép számmal maradtak ránk. Egerágot Szent István király adományozta a pécsi püspökségnek. A terület az újkőkortól folyamatosan lakott volt. Erről tanúskodnak a régészeti leletek. Egerág Baranya megyében, a Mecsek és a Villányi-hegység közötti dombvidék völgyekkel és patakokkal határolt fennsíkszerű részén fekszik. A villányi útról két kilométeres bekötőút vezet a faluba. A falu ezerháromszáz hektáros határát nagyobb részt gabonatermő földek teszik ki. Egerág ugyanakkor a híres Villányi borvidékhez tartozó területtel határos, itt is hagyománya van a szőlőművelésnek. Egerág, a megyeszékhely vonzáskörzetében sajátos problémákkal küzd. 1. számú táblázat - Lakónépesség az év végén Fő Változás 2007 1009 2008 1002 99% 2009 994 99% 2010 994 100% 2011 970 98% 2012 na Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A település lakónépességének az elmúlt öt évben csekély mértékben csökkent. A lakónépesség számának változása 98%-100%-ig terjed. 1 Költségvetési koncepció, Vagyongazdálkodási terv, Köznevelési-fejlesztési terv, Településrendezési terv 3

2. számú táblázat - Állandó népesség 2011 évben fő % nők férfiak összesen nők férfiak 518 524 1042 50% 50% 0-2 évesek 0-14 éves 70 69 139 50% 50% 15-17 éves 18 24 42 43% 57% 18-59 éves 281 353 634 44% 56% 60-64 éves 24 30 54 44% 56% 65 év feletti 84 48 132 64% 36% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az állandó népességet bemutató táblázat megmutatja, hogy a településen közel azonos számban élnek férfiak és nők. A kor szerinti csoportosításból egyértelműen kitűnik, hogy a lakónépesség zömét az aktív korú lakónépesség teszi ki. A gyerekek (181) és 60 év felettiek (186) közel azonos. Érdekesség, hogy amíg az aktív korú lakosságból a férfiak nagyobb, úgy a 65 év feletti lakosságból pedig a nők. 4

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó (fő) lakosok (fő) Öregedési index (%) 2001 133 190 70,0% 2008 134 153 87,6% 2009 189 150 126,0% 2010 135 147 91,8% 2011 132 139 95,0% 2012 na na #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az elmúlt években Egerág öregedési indexe 100 alatti (2009. év kivételével), ami azt mutatja, hogy a településen fiatalos a népességszerkezet. A 0-14 éves korú állandó lakosok meghaladja a 65 év feletti állandó lakosok számát. A település nem elöregedő. Az Egerágon fellelhető közszolgáltatásoknak, közintézményeknek, programoknak köszönhetően a fiatalok nem vándorolnak el a településről. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 47 37 10 2009 26 27-1 2010 38 32 6 2011 31 37-6 2012 na na #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlások adatai változóak. Egyik évben az állandó jellegű odavándorlás, másik évben pedig az elvándorlás nagyobb. Összességében, ha az elmúlt 5 évet nézzük, elmondható, hogy az állandó jellegű odavándorlás data nagyobb, így a településre inkább az odavándorlás és letelepedés, mint az elvándorlás a jellemző. 5

5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) 2008 8 8 0 2009 7 16-9 2010 8 8 0 2011 9 12-3 2012 na na #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodás értéke 0, vagy negatív szám, melynek tükrében elmondhatjuk, hogy Egerág népessége csökken, a halálozások meghaladja az élve születések számát. Ennek oka nem a fiatalok elvándorlás a községből, hanem a gyermekvállalási korú nők helyzetének bizonytalansága. Bizonytalan a munkahely kérdése, ezáltal az otthonteremtés lehetősége is nehézségekbe ütközik. Mindezeket figyelembe véve egyre kevesebb fiatal vág bele a gyermekvállalásba, illetve nem találhatóak meg már a klasszikus nagycsaládosok, mivel a fiatalok egy-két gyermeket vállalnak fel többségében. Ritka a 3, vagy több gyermekes család. Egerág község jellemzően mezőgazdasági település. Az itt élők megélhetése szempontjából meghatározó a mezőgazdasági tevékenység. Több helyi gazda főfoglalkozásként (őstermelő, mezőgazdasági vállalkozó) folytatja a mezőgazdasági munkát, és ezen túl a lakosság egy részének kiegészítő tevékenységet, jövedelmet nyújt a kisbirtok, a háztáji. Egerág község már második éve vesz részt a Start-programban, mely lehetőséget ad a munkanélküliség csökkentésére a településen, segít többletjövedelemhez juttatni a helyi lakosságot a kiskertek megművelésével és az előállított termékek eladási lehetőségének biztosításával. Egerág központi szerepet tölt be a környező települések körében, hiszen helyben megtalálható az óvoda, az általános iskola, a háziorvosi és védőnői szolgálat, közös hivatali kirendeltség, posta, gyógyszertár, művelődési ház, vendéglátó helyek, kisboltok és egy civil szervezettel kötött együttműködési megállapodás keretében megoldott a szociális ellátás is a településen. 6

Értékeink, küldetésünk Településünk a környező falvak közül kiemelkedő, hiszen minden közszolgáltatás itt érhető el. Helyben van a háziorvosi szolgálatunk, a védőnői szolgálatunk, az óvoda, az általános iskola, a gyógyszertár, a posta, élelmiszerbolt, szociális zöldséges bolt, van művelődési házunk és teleházunk, közös önkormányzati hivatal kirendeltsége. Küldetésünk, hogy ezeket az intézményeket, szolgáltatásokat továbbra is fenntartsuk a lakosság és a település érdekében, illetve tovább fejlesszük további szociális boltok (húsbolt, pékség) nyitásával. Településünk már második éve vesz részt a Start- munkaprogramban, aminek köszönhetően megnyílt a szociális zöldségboltunk, meg szeretnénk nyitni a húsboltot és pékséget. A konyhánk számára előállítjuk a nyersanyagot (húst, zöldségeket), a helyiektől megvásároljuk a gyümölcsöket. A helyben lakó őstermelőktől és kistermelőktől megvásároljuk az általuk megtermelt növényeket, gyümölcsöket, illetve lehetőséget biztosítunk számukra, hogy eladják termékeiket a helyi piacon, mellyel kiegészítő jövedelemre tehetnek szert. Az önkormányzat igyekszik megvalósítani az önfenntartó települést és a lakosság körében népszerűsíteni azt. 7

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Egerág Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 8

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Egerág Község Önkormányzata Képviselőtestületének önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A rendelet célja, hogy meghatározza azokat a szociális ellátási formákat, amelyek alkalmazásával az önkormányzat a rászorulók helyzetén javítani kíván és szabályozza a jogosultság feltételeit. A képviselőtestület a szociálisan rászorulók részére pénzbeli ellátásokat (I. Fejezet), természetbeni ellátásokat (II. Fejezet) és szociális szolgáltatásokat (III. Fejezet) biztosít. Pénzbeli ellátások között szerepel szociális rászorultság esetén a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, a temetési segély, az időskorúak járadéka, a bérpótló juttatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, szülési támogatás. Természetben nyújtott szociális ellátások a köztemetés, a közgyógyellátás, a pénzbeli ellátás egyes formái (lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély) helyett közüzemi díjak, térítési díjak, temetési költségek átutalása, tüzelősegély. Szociális szolgáltatások az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Egerág Község Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Az egerági gyermekvédelemi rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához a helyi sajátosságok figyelembevételével a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza, valamint elősegítse a gyermekek családi környezetben történő ellátását, nevelését és megelőzze a gyermek kiemelését a családból. A rendeletben szabályozott támogatások megállapítása kérelemre, illetve hivatalból indul. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatása, a gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítése, illetve a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése. 9

A képviselőtestület, kérelemre, a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti, ha a gyermeket gondozó család, időszakosan, létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli helyzetbe került. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmankénti 5.100,-Ft/gyermek. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy éven belül maximum két alkalommal állapítható meg. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások, a gyermekjóléti szolgáltatás, mely a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás. A szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését a családba. A gyermekjóléti szolgáltatást a Többcélú Pécsi Kistérségi Társulás keretén belül működő Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja az önkormányzat ellátási szerződés alapján A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. Egerág Község Önkormányzata a közszolgáltatások igénybevételét nem köti feltételekhez és nincs is ilyen irányú rendelete. A közszolgáltatások igénybevétele minden esetben törvényi előírás alapján működik, bár a jelenlegi bizonytalan közszféra minden területén átalakítások folynak. Egerág Község Önkormányzatának eddig nem volt Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Egerág Község Önkormányzatának nincs olyan koncepciója, programja, ami az esélyegyenlőségi programmal összefüggésbe hozható. Egerág Község Önkormányzata a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázatban részt vesz, jelenleg 20 felsőoktatási tanulót részesít 10 hónapon keresztül támogatásban. Az Oktatási Hivatal a Kormányhivatalok közreműködésével elkészítette a megyei köznevelési fejlesztési tervét, mely az Egerági Általános Iskolára is vonatkozik. Egerág Község Önkormányzata elkészítette az erre vonatkozó véleményezését. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Egerág Község Önkormányzata a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egységével kötött társulási megállapodást a Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat tekintetében. A társulás, törvényi módosulások miatt, jelenleg megszüntetés alatt van, de a megszüntetést követően azonnal sor kerül a hatályos törvény szerinti új megállapodás megkötésére. 2012-ben Egerág településen az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ látta el a Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez szükséges adatokat a TEIR adatbázisból, helyi adatgyűjtésből, partnerek adataiból, önkormányzati adatokból állítottuk össze. A Munkaügyi Központnak nem volt kapacitása az adatok kigyűjtésére és elküldésére, így csak a TEIR adatbázisából dolgoztunk. Partnereink, akik segítették az adatgyűjtést: Egerági Általános Iskola, Egerági Táltos Csikó Óvoda, Védőnői Szolgálat, Háziorvosi Szolgálat, Egerág Kulturális Központ Egyesület, Egerági Fiatalok Egyesülete, Egerági Üstökös Sportegyesület, Egerági Sportegyesület, SZOCEG Nonprofit Kft., Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ. 10

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településen élők vagyoni helyzetére nincs teljes körű rálátás, hiszen csak azoknak az embereknek a helyzetével vagyunk tisztában, akik valamilyen célú segélyért jönnek az önkormányzathoz. Az ő jövedelmükről kér igazolást az ügyintéző, hogy meg tudja állapítani, vagy sajnos elutasítani a segély iránti kérelmet. De ebben a körben nincsen benne az a réteg, akiknek nincs szükségük segélyre. Így a települési átlagnyugdíjat, jövedelmet nem tudjuk meghatározni. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 373 392 765 19 5,1% 21 5,4% 40 5,2% 2009 366 390 756 24 6,6% 27 6,9% 51 6,7% 2010 372 397 769 36 9,7% 21 5,3% 57 7,4% 2011 364 407 771 37 10,2% 32 7,9% 69 8,9% 2012 na na na 33 na 25 na 58 na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 4. negyedév Egerág településen 2008 óta folyamatosan emelkedik a munkanélküliség aranya az aktív korú lakossághoz képest. 2012-ben észrevehető egy kis csökkenés, ami javította a munkanélküliségi rátát. Levonhatjuk a következtetést, hogy amennyiben nem lenne közfoglalkoztatás a településen, úgy a munkanélküliek rohamosan emelkedett volna. 11

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők összesen fő 40 51 57 69 58 20 éves és fiatalabb fő 2 2 3 1 1 % 5,0% 3,9% 5,3% 1,4% 1,7% 21-25 év fő 10 4 11 21 7 % 25,0% 7,8% 19,3% 30,4% 12,1% 26-30 év fő 2 6 5 11 12 % 5,0% 11,8% 8,8% 15,9% 20,7% 31-35 év fő 6 5 9 4 5 % 15,0% 9,8% 15,8% 5,8% 8,6% 36-40 év fő 4 13 7 8 6 % 10,0% 25,5% 12,3% 11,6% 10,3% 41-45 év fő 6 10 10 5 6 % 15,0% 19,6% 17,5% 7,2% 10,3% 46-50 év fő 5 5 5 7 9 % 12,5% 9,8% 8,8% 10,1% 15,5% 51-55 év fő 4 5 5 8 6 % 10,0% 9,8% 8,8% 11,6% 10,3% 56-60 év fő 1 1 2 4 4 % 2,5% 2,0% 3,5% 5,8% 6,9% 61 év felett fő 0 0 0 0 2 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 3,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 4. negyedév Egerágon a nyilvántartott álláskeresők 2008-tól folyamatosan emelkedett 2011-ig, majd 2012-re csökkent. Ez valószínű a növekvő közfoglalkoztatásnak köszönhető. A munkanélküliek közül a legnagyobb számot a 21-30 éves korosztály teszi ki, de 2009-ben a 31-40 év közötti korosztálynál is magas volt az érték. Összegezve elmondható, hogy a fiatalok elhelyezkedése nehézségekbe ütközik. Nincs tapasztalatuk, gyakorlatuk, a fiatal nők gyermekvállalás előtt állnak, ami miatt a munkáltató nem szívesen alkalmazza őket. 2011-2012 között 14 fővel csökkent a 21-26 év közötti munkanélküliek, ami azzal magyarázható, hogy nagyon sok fiatal külföldön vállal munkát. A többi korosztály munkanélküliségi data stagnál az évek viszonylatában. 12

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya nyilvántartott/regisztrált év munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 19 21 40 19 14 34 100,0% 66,7% 85,0% 2009 24 27 51 16 7 23 66,7% 25,9% 45,1% 2010 36 21 57 15 7 22 41,7% 33,3% 38,6% 2011 37 32 69 6 11 17 16,2% 34,4% 24,6% 2012 33 25 58 6 11 17 18,2% 44,0% 29,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 4. negyedév Annak ellenére, hogy a munkanélküliek jelentősen emelkedett a településen, a tartós munkanélküliek jelentősen csökkent. Amíg 2008-ban 34 fő volt a tartós munkanélküli, úgy 2012-ben ez a szám 17-re csökkent. Másik érdekesség, hogy amíg 2008-ban 19 nő és 14 férfi volt tartós munkanélküli, úgy 2012-ben 6 nő és 11 férfi. Ezek a számok azt mutatják, hogy a tartós munkanélküliség 50 %-kal, a nők munkanélkülisége pedig 30 %-kal csökkent. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 91 100 191 5 5,5% 0 0,0% 5 2,6% 2009 96 101 197 2 2,1% 0 0,0% 2 1,0% 2010 95 101 196 5 5,3% 3 3,0% 8 4,1% 2011 92 107 199 4 4,3% 6 5,6% 10 5,0% 2012 na na na na na na na na na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők táblázat egyértelműen mutatja, hogy a pályakezdők évrőlévre növekszik, sőt az elmúlt két évben megduplázódott a számuk. Ennek oka a nehéz elhelyezkedésben rejlik. A fiatal, tapasztalatlan, iskolából kikerült pályakezdőket nem szívesen alkalmazzák a munkáltatók elsősorban tapasztalatlanságuk miatt. A START kártya előnyei viszont remények szerint meghozza hatását és a munkáltatók kihasználják a kedvező lehetőségeket és alkalmazzák a fiatalokat. 13

b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább lakosság általános iskolát év összesen végzettek általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 820 430 390 759 375 384 61 7,4% 55 12,8% 6 1,5% 2011 na na na 0 na na na na na na na na Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 40 3 7,5% 14 35,0% 23 57,5% 2009 51 0 0,0% 16 31,4% 35 68,6% 2010 57 1 1,8% 14 24,6% 42 73,7% 2011 69 0 0,0% 27 39,1% 42 60,9% 2012 58 1 1,7% 21 36,2% 36 62,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 4. negyedév Egerág településen a regisztrált munkanélküliek 2008-2011-ig folyamatosan és drasztikusan emelkedett. Az viszont nem mondható el, hogy a munkanélküliek többségét az alacsony iskolai végzettségűek teszik ki. A 3.2.6. számú táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségűek a legkevesebb a munkanélküliek között, sőt két év is van a vizsgált időszakon belül, amikor ez a szám 0. A 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők közül már többen munkanélküliek, de a munkanélküliséget a legnagyobb számban a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűek képviselik. A 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségű munkanélküliek 2008-tól folyamatosan csökken, míg a magasabb iskolai végzettségű munkanélküliek ugyanezen időszakban nő, vagy stagnál. 2012-ben csökkent a munkanélküliek, ami a közfoglalkoztatásnak, illetve a fiatal, iskolából kikerült pályakezdők külföldi munkavállalásának az eredménye. Az állásnélküli munkaerő számának és a szakképzettségi szerkezetének vizsgálatában az mondható el, hogy a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségűeknek van állása. A munkanélküliek számát a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűek növelik, akik nem vállalnak el akármilyen munkát, akik szeretnének a végzettségükhöz megfelelő munkát találni a településen, vagy annak közelében. Viszont az is egyértelmű, 14

hogy a főiskolai és egyetemi végzettségűek nem fognak a településen futó egyik programhoz sem csatlakozni. Az aktív korú lakosság jelentős része a megyeszékhelyen, Pécsett dolgozik. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Egerág településen nem lakik olyan személy, aki az általános iskolát felnőttoktatásban végezte volna el. A középfokú felnőttoktatásban résztvevő lakókról nincs adat. A közeli megyeszékhelyen, Pécsett számtalan szakképzésre, illetve tanfolyamra van lehetőség, melyre igény esetén az egerági lakosság is beiratkozhat. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban év résztvevők összesen résztvevők résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 na na na na na na na 2010 na na na na na na na 2011 na na na na na na na 2012 na na na na na na na Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 15

c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a év résztvevők település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 16 2% na 0% 2011 20 3% 2 100% 2012 32 4% 2 100% Forrás: Önkormányzat adatai Egerág községben 2010 óta van jelen a közfoglalkoztatás. A résztvevők 2010 óta folyamatosan emelkedik. Az önkormányzat képviselő-testülete a közfoglalkoztatásba való bevonással igyekszik a településen élő mélyszegénységben lévő családokat segíteni és ezzel visszaterelni az érintetteket a munka világába. Foglalkoztatásuk során növénytermesztési és állattenyésztési munkát folytatnak. Az önkormányzat - a közfoglalkoztatás segítségével - több családnak ad megélhetési lehetőséget immár negyedik éve. A közfoglalkoztatás során megtanítja az embereket az önfenntartásra. A résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest évről-évre 1 %-kal emelkedik a településen. Közülük 2 személy vallja magát roma/cigány származásúnak. Annak ellenére, hogy évről-évre nő a településen közfoglalkoztatásban résztvevők, sajnos jelentős mértékben nőtt a munkanélküliség is. Az viszont elmondható, hogy amennyiben nem lenne a közfoglalkoztatás, úgy a munkanélküliség jóval magasabb értéket mutatna a jelenleginél. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások működő foglalkoztatá év regisztrált vállalkozások a településen Kiskereskedel mi üzletek vendéglátóh elyek állami szektorban foglalkoztato ttak kivetett befizetett iparűzési adó iparűzési adó si programok helyben foglalkoztatási programokban részt vevők 2008 116 8 3 na 6805000 na 0 0 2009 115 8 4 na 2160000 2320477 1 17 2010 129 1 3 na 6193300 5476338 1 16 2011 129 3 3 na 7930590 8090391 2 20 2012 na na na na na na 3 32 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai A 3.2.10. számú táblázat azt mutatja, hogy Egerágon 2008 és 2011 között a regisztrált vállalkozások nőtt, a kiskereskedelmi üzletek csökkent, a vendéglátóhelyek stagnált, a kivetett és befizetett iparűzési adó összességében nőtt, a foglalkoztatási programok és az azokban résztvevők 16

folyamatosan nőtt. A táblázatból tükröződik, hogy a településen lévő regisztrált vállalkozások viszonylag magas az össznépességhez viszonyítva, viszont ebben a számban azok a vállalkozások is szerepelnek, akiknek csak a telephelyük van Egerágon. Ebből kifolyólag magas a kivetett és befizetett iparűzési adó is. Ezek a telephellyel rendelkező vállalkozások, illetve szolgáltatók azonban nem csökkentik az egerági munkanélküliséget, nem növelik a foglalkoztatottak számát, mert ők csak szolgáltatást lának el Egerágon (gázszolgáltatás, villanyszolgáltatás, távközlés stb). A kiskereskedelmi üzletek az évek során jelentősen csökkent, melynek oka a vállalkozásokat érintő szigorú megszorítások, illetve a jelentős forgalomcsökkenés. A vendéglátóhelyek 2008 óta nem változott, de 2013-ban már az is csökkenni fog az imént említett okok miatt. Az üzletek és vendéglátóhelyek számának csökkenése nagymértékben hozzájárul a munkanélküliség növekedéséhez, illetve a jövedelemcsökkenéshez. Az állami szektorban foglalkoztatottak számáról nincs adat. 3.2.14. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontban egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban van/nincs van van nincs van van van Felsorolás TÁMOP 2.1.6 Újratanulok nem ismert nem ismert Start program, Téli Közfoglalkoztatás,Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási program nem ismert Egerágon 2009 óta növekvő számban működnek különböző foglalkoztatási programok, úgymint Startprogram, Földutas-program, Téli közfoglalkoztatási program, Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási program. Ezen felül a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás szervezésében a korábbi években volt közcélú és közhasznú foglalkoztatás is. A táblázat adataiból látszik, hogy a településen egyedül a foglalkoztatási programokban való részvétel ad lehetőséget a munkanélküliség csökkentésére. A vállalkozások, üzletek, vendéglátóhelyek - a szigorú megszorítások miatt - nem tudnak további terheket felvállalni, így a munkanélküliség csökkentéséhez sem tudnak hozzájárulni. 3.2.15. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő felnőttek egyéb egyéb munkaerőpiaci felnőttképző helyi helyi felnőttképző munkaerőpiaci szolgáltatások programok a foglalkoztatási foglalkoztatási programok a év vonzásközpont programok a programok a településen szolgáltatások a ban településen vonzáskörzetben a településen vonzáskörzetb en férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2008 0 0 na na 0 0 na na 0 0 na na 2009 0 0 na na 0 0 na na na na na na 2010 0 0 na na 0 0 na na na na na na 2011 0 0 na na 0 0 na na 11 5 na na 2012 8 4 na na 0 0 na na 16 12 na na Forrás: helyi adatgyűjtés 17

3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos átlagos utazási utazási idő átlagos való utazási idő ideje idő munkanapokon autóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron autóval vonattal Legközelebbi 20 perc 11 32 perc 0 0 0 0 centrum Megyeszékhely 20 perc 11 32 perc 0 0 0 0 Főváros 3 óra 5 5 óra 10 4 óra 0 0 Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai Egerág és Pécs között kiváló a buszközlekedés, 11 autóbusz járatpár van naponta, a menetidő pedig 32 perc. Pécs elérhetőségének átlagos ideje autóval 20 perc. Vonatjárat Egerágon nincs, kerékpárút a településen és annak határában nem fut. A főváros messze van, mintegy 240 km-re Egerágtól. Busszal, autóval, vonattal a menetidő hosszú. Nem megoldható a lakosságnak a napi ingázás Egerág és Budapest között. Azok a munkanélküliek, akik Pécsnél messzebb találnak állást, azoknak 99 %-a elköltözik a településről. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A fiatalok részére ilyen jellegű program nincs a településen, a vonzásközpontban lévő programokról pedig nincs adat. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 3.2.15. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő felnőttek felnőttképző egyéb egyéb helyi helyi felnőttképző programok a munkaerő-piaci munkaerő-piaci foglalkoztatási foglalkoztatási programok a vonzásközpont szolgáltatások a szolgáltatások a programok a programok a településen év ban településen vonzáskörzetben településen vonzáskörzetben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2008 0 0 na na 0 0 na na 0 0 0 0 2009 0 0 na na 0 0 na na na na 0 0 2010 0 0 na na 0 0 na na na na 0 0 2011 0 0 na na 0 0 na na 11 5 0 0 2012 8 4 na na 0 0 na na 16 12 0 0 Forrás: helyi adatgyűjtés Egerág településen felnőttképző és helyi foglalkoztatási programok egyaránt futnak. Felnőttképző programunk a Türr István Képző és Kutató Intézet által elnyert TÁMOP-2.1.6. Újratanulok c. projekt segítségével van, amin 2012-ben 8 férfi és 4 nő vett részt. A felnőttképző program során, az Önkormányzat által foglalkoztatott emberek hetente egyszer elméleti oktatásban, hetente kétszer gyakorlati oktatásban vesznek részt. A program segít az embereknek visszatalálni a munka világába, kirángatja őket a szürke, kilátástalan hétköznapokból. Az oktatásnak, képzésnek szemléletformáló hatása van, aminek köszönhetően könnyebben alkalmazkodnak egymáshoz, embertársaikhoz, élhetőbbé válik életük. Az oktatás során megkapnak minden információt az önfenntartóvá válás minden lépéséről, hiszen településünk kiemelt célja, hogy ezt mind lakossági, mind önkormányzati szinten megvalósítsa. Helyi foglalkoztatási programok jelenleg a településen: Start program, Téli közfoglalkoztatás és Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási 18

program, melyekben 2011-ben 11 férfi és 5 nő, míg 2012-ben 16 férfi és 12 nő vett részt. Egyéb munkaerőpiaci szolgáltatás nincs a településen. A programok és szolgáltatások a vonzásközpontban vannak, de a pontos programokról és szolgáltatásokról nincs adatunk. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 3.2.16. számú táblázat Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év mélyszegénységben élők Romák/cigányok 2008 0 0 2009 0 0 2010 16 na 2011 20 2 2012 32 2 Forrás: helyi adatgyűjtés A mélyszegénységben élők közül az önkormányzat 20 főt foglalkoztatott 2011-ben és 32 főt 2012-ben. Saját fenntartású intézményeiben (Községi Művelődési Ház, Óvoda) nem foglalkoztatott mélyszegénységben élőt, aminek oka, hogy a mélyszegénységben élők közül nem volt meg senkinek a megfelelő végzettsége. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Egerág Község Önkormányzata nem találkozott hátrányos megkülönböztetéssel a foglalkoztatás területén. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők év 15-64 év közötti lakónépesség segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 765 5 0,7% 2009 756 1 0,4% 2010 769 3 0,1% 2011 771 1 0,3% 2012 na 2 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 19

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak év nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 40 12 30,0% 2009 51 23 45,1% 2010 57 11 19,3% 2011 69 14 20,3% 2012 58 3 5,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 4. negyedév Egerág településen az elmúlt 5 évben a munkanélküli lakosság egy része nem rendelkezett jövedelemmel. Pontos datunk nincs. Ennek oka, hogy nem regisztrálták magukat a munkanélküli központban, vagy ha regisztrálták is, nem tartották a kapcsolatot. A lakosság többi része valamilyen ellátásban részesül. A rendszeres ellátásokon túl Egerág Község Önkormányzata indokolt esetben átmeneti segéllyel, természetbeni szociális ellátással, temetési segéllyel látta el az érintetteket. A 3.3.1., a 3.3.2. és a 3.3.3. táblázat adatai alapján Egerág településen kevés azoknak a, akik semmilyen ellátásban nem részesülnek a regisztrált munkanélküliek közül. A 3.3.2 táblázat mutatói alapján látható, hogy az álláskeresési járadékra jogosultak 2008-ról 2009-re rohamosan megnőtt, megduplázódott, de ez a szám 2012-re a 2009-es 45 %-ról 2012-re 5 %-ra csökkent. 20