Helyi Esélyegyenlőségi Program Móricgát Község Önkormányzata 2013-2018.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 Móricgát bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...16 Célok...16 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...17 1. Jogszabályi háttér bemutatása...17 2. Stratégiai környezet bemutatása...18 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...20 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...29 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...36 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...39 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...43 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...45 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...45 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...45 1. A HEP IT részletei...45 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...45 A beavatkozások megvalósítói...46 Jövőképünk...47 Az intézkedési területek részletes kifejtése...47 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...52 3. Megvalósítás...55 A megvalósítás előkészítése...55 A megvalósítás folyamata...55 Monitoring és visszacsatolás...55 Kötelezettségek és felelősség...55 Érvényesülés, módosítás...56 4. Elfogadás módja és dátuma...57 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Jászszentlászló Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Móricgát bemutatása Móricgát Bács-Kiskun Megye keleti részén, a Kiskunmajsai kistérségben, Bugac, Jászszentlászló és Szank között helyezkedik el. A település területe: 3288 hektár Népesség megoszlása 2. számú táblázat - Állandó népesség Forrás: TeIR, KSH-TSTAR fő % nők férfiak összesen nők férfiak fő 269 245 514 52% 48% 0-14 éves 32 25 57 56% 44% 15-17 éves 5 7 12 42% 58% 18-59 éves 143 158 301 48% 52% 60-64 éves 19 11 30 63% 37% 65 év feletti 70 44 114 61% 39% 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
A település területén az első hiteles régészeti forrás a bronzkorból való. Jelentős mennyiségű égetett agyagedény maradvány került a felszínre a volt termelőszövetkezet központjától mintegy 500 m-re. A szakemberek bebizonyították az eszközök 3500-3800 éves eredetét. Ezeket a tárgyakat a keleti sztyeppékről bevándorló lótenyésztő pásztornép hagyatékának tekintik. 1972-ben a bronzkori lelőhely közvetlen közelében újabb leletekre találtak. A szarmata temető a II. sz. végére, a III. sz. elejére nyújt számunkra alaposabb betekintést. Az előkerülő kréta- és kalcedongyöngy, orsógomb, pénz, ezüstkarperecek és a borostyánkő arra enged következtetni, hogy az 1200-as években egy jelentős település temetőjeként használták a feltárt területet. Ezen eszközök, főleg a nagyszámú orsógomb előkerülése arra utal, hogy az őslakosság fő foglalkozása a kendertermesztés és annak feldolgozása volt. Mind a bronzkorból, ill. a római korból feltárt régészeti leletek arra a tényre mutatnak, mely szerint a nagy népmozgások eredményeképpen jelentős társadalmi élet alakult ki a pusztán. Móricgát (korábbi nevén Móritz Gattya) már a XV. században önálló település volt. Kezdetben a Győaljaiak, majd Kamarás Pál birtoka volt. A gyászos emlékű mohácsi csata után a többi alföldi településhez hasonlóan ez a falu is elpusztult. Több mint száz esztendővel később, 1642-ben az elnéptelenedett 4
pusztát Szeged használta. A hajdani móricgáti kőtemplom romja azonban még a XVII. század végén is látható volt. I. Lipót 1702. évi adománylevelében a Jászkunságot a német lovagrendnek adományzat. Ezen iraton találjuk a Jász-kun községek mellett Móritz Gáthy és Sánk pusztát is. Később a szabadság megváltásáért a különböző faluk önként fizettek. A redemptió (önmegváltás) idején a XVII. Században Móricgát pusztáért Kiskunlacháza 2000 forintot fizetett. Móricgát közigazgatásilag sokáig Kiskunlacházához tartozott, Móricgát Szankkal való egyesítése 1893.-ban történt. A sokáig néptelen puszták legkorábbi lakói Szankon a Szőlősoron, Móricgáton pedig a Sziget dűlőben, a későbbi tanyasor helyén alakították ki a mai település magvát. 1827-ben Szankon tizenkilenc házról történik említés, 181 lakossal. A korabeli feljegyzések szerint Móricgáton ugyanakkor három ház és 41 lakos volt. Az 1930. évi hivatalos felmérés szerint Móricgát kül- és belterületén már 1369-en éltek. A puszták legjavát fokozatosan vonták művelés alá. A kiosztott földeket forintos földeknek nevezték, mivel azokat a gazdák a redemptiókor fizetett forintösszegekre kapták. Egy forint redemptióra akkor mintegy 1200 négyszögöl földet mértek. A földosztások a redemptus gazdákat is kitelepülésre serkentették. Móricgátra ezidőben mintegy 25 család települt ki Lacházáról. Valószínűleg ekkor kerültek a pusztára a Bazsa, Csontos, Deli, Gál, Józan, Józsa, Lukács, Őrsi és Szecsei családok. 1927.-ben építették meg a kisvasutat Kiskunmajsa és Kecskemét között Móricgát érintésével. 1937-38-ban épült a kövesút Móricgát és Jászszentlászló között, amely jelentősen megkönnyítette a pusztai emberek közlekedését. 1942.-ben Szank község kirendeltséget létesített a tanyaközpontban. Posta és orvosi rendelő is üzemelt a kirendeltségen. Az 1950-es évek elején felépült a katolikus templom. A református templomot - mely jelentős részben amerikai adományból épült - 1957.-ben avatták fel. 1959-ben két tantermes, nevelői lakásos iskola épült Móricgát új faluközpontjában 1963-ban új intézménnyel lett gazdagabb a falu: a Művelődési Házzal. Móricgát település 1993. június 1-től közigazgatásilag félig önálló település. 1998.-ban épült az új faluház. 2001 óta egész alakos szobor díszíti a faluház udvarát, melyet Szűts Tamás készített. 5
Népszámlálások adatai idősorok: 1970 1980 1990 2001 Lakások 377 Lakónépesség 1125 949 725 593 Külterületen élő lakónépesség 863 544 427 Lakónépességből a 0 évesek 18 6 8 0 Lakónépességből a 1 évesek 25 8 7 8 Lakónépességből a 2 évesek 14 16 7 4 Lakónépességből a 3 évesek 13 16 8 8 Lakónépességből a 4 évesek 19 23 8 7 Lakónépességből a 5 évesek 15 20 9 3 Lakónépességből a 6 évesek 16 15 6 4 Lakónépességből a 7 évesek 17 13 8 2 Lakónépességből a 7-14 évesek 156 116 81 46 Lakónépességből a 14 évesek 13 10 21 2 Lakónépességből a 15-18 évesek 39 42 40 18 Lakónépességből a 19 éves népesség Lakónépességből a 20-29 éves népesség Lakónépességből a 30-39 éves népesség Lakónépességből a 40-59 éves népesség 15 9 9 4 139 122 102 84 146 133 101 97 273 238 212 170 Lakónépességből a 60 és több éves népesség 237 185 127 140 Lakónépességből a férfiak 531 460 366 290 Lakónépességből a 0-14 éves férfiak 130 107 70 40 6
Lakónépességből a 15-29 éves férfiak Lakónépességből a 30-39 éves férfiak Lakónépességből a 40-59 éves férfiak Lakónépességből a 60 és több éves férfiak 93 90 83 55 73 71 57 57 122 109 103 80 113 83 53 58 Lakónépességből a nők 594 489 359 303 Lakónépességből a 0-14 éves nők 146 113 64 40 Lakónépességből a 15-29 éves nők 100 83 68 51 Lakónépességből a 30-39 éves nők 73 62 44 40 Lakónépességből a 40-59 éves nők 151 129 109 90 Lakónépességből a 60 és több éves nők 124 102 74 82 Állandó népesség 1187 981 771 606 Természetes szaporulat, illetve fogyás az elõzõ népszámlálás óta Élveszületések az előző népszámlálás óta 0 23-36 -50 0 159 87 63 Halálozás az előző népszámlálás óta 0 136 123 113 Vándorlás különbözete az előző népszámlálás óta A 15 éves és idősebb népességből a nőtlenek, hajadonok A 15 éves és idősebb népességből a házasok A 15 éves és idősebb népességből az özvegyek A 15 éves és idősebb népességből az elváltak A 7 éves és idősebb népességből 0 osztályt végzettek A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 1-5. osztályát végzettek A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 6-7. osztályát végzettek 0-199 -188-82 119 124 140 132 613 492 344 294 98 92 79 62 19 21 28 25 57 28 17 6 473 300 143 81 231 177 136 59 7
A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 8. osztályát végzettek A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségi és szakmai oklevél nélkül A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, általános oklevéllel A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevél nélkül 193 218 218 203 6 17 18 10 61 111 131 8 34 37 21 1 1 1 A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel 7 9 10 14 A foglalkoztatott férfiak 260 203 134 A foglalkoztatott nők 144 131 95 A munkanélküli férfiak 0 4 7 A munkanélküli nők 0 1 5 Az inaktív kereső férfiak 80 72 90 Az inaktív kereső nők 85 92 131 Az inaktív kereső férfiakból a nyugdíjasok és járadékosok Az inaktív kereső nőkből a nyugdíjasok és járadékosok 77 72 73 44 56 106 Az eltartott férfiak 120 87 59 Az eltartott nők 260 135 72 Az eltartott férfiakból a nappali tagozatos tanulók Az eltartott nőkből a nappali tagozatos tanulók 64 59 28 75 43 36 15-29 éves foglalkoztatott férfiak 81 66 39 15-29 éves foglalkoztatott nők 51 42 18 30-39 éves foglalkoztatott férfiak 71 54 44 30-39 éves foglalkoztatott nők 37 31 27 40-54 éves foglalkoztatott férfiak 83 65 42 40-54 éves foglalkoztatott nők 49 56 42 55-59 éves foglalkoztatott férfiak 15 17 4 8
55-59 éves foglalkoztatott nők 7 2 7 60 és több éves foglalkoztatott férfiak 10 1 5 60 és több éves foglalkoztatott nők 0 0 1 A vezető, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak Az egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatottak A szolgáltatási foglalkozású foglalkoztatottak A mezőgazdasági foglalkozású foglalkoztatottak Az ipari, építőipari foglalkozású foglalkoztatottak Az egyéb foglalkozású foglalkoztatottak A foglalkoztatott férfiak a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászatban A foglalkoztatott férfiak az iparban (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) A foglalkoztatott férfiak az építőiparban A foglalkoztatott férfiak a kereskedelem, javításban A foglalkoztatott férfiak a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 17 14 22 22 26 11 21 19 16 56 89 103 203 132 55 85 54 22 239 189 83 6 2 31 2 1 3 3 1 6 0 0 1 A foglalkoztatott férfiak a szállítás, raktározás, posta, távközlésben A foglalkoztatott férfiak a pénzügyi tevékenységben A foglalkoztatott férfiak az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban A foglalkoztatott férfiak a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban A foglalkoztatott férfiak az oktatásban A foglalkoztatott férfiak az egészségügyi, szociális ellátásban 3 4 4 0 0 0 1 0 1 3 0 4 1 1 1 0 0 0 9
A foglalkoztatott férfiak az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban A foglalkoztatott nők a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászatban A foglalkoztatott nők az iparban (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) A foglalkoztatott nők az építőiparban A foglalkoztatott nők a kereskedelem, javításban A foglalkoztatott nők a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátásban A foglalkoztatott nők a szállítás, raktározás, posta, távközlésben A foglalkoztatott nők a pénzügyi tevékenységben A foglalkoztatott nők az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban A foglalkoztatott nők a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban 2 5 0 128 103 55 1 8 15 0 0 0 11 9 5 0 1 2 0 1 2 0 1 1 0 1 1 1 2 2 A foglalkoztatott nők az oktatásban 1 2 4 A foglalkoztatott nők az egészségügyi, szociális ellátásban A foglalkoztatott nők az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban Alkalmazásban álló foglalkoztatottak Önállló, egyéni vállalkozóként dolgozó foglalkoztatottak Alkalmazott nélkül dolgozó önálló, egyéni vállalkozó foglalkoztatottak Alkalmazottal dolgozó önálló, egyéni vállalkozó foglalkoztatottak Társas vállalkozás, szövetkezet tagjaként dolgozó foglalkoztatottak 0 1 5 2 2 3 183 169 121 7 52 93 92 1 214 113 15 10
A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak A más településre dolgozni járó foglalkoztatottak A megyén belül más településre naponta eljáró foglalkoztatottak A más megyébe naponta eljáró foglalkoztatottak 160 69 63 6 A naponta bejáró foglalkoztatottak 25 A helyben foglalkoztatottak összesen A helyben lakó és helyben dolgozó 29 éves és fiatalabb foglalkoztatottak A helyben lakó és helyben dolgozó 30-49 éves foglalkoztatottak A helyben lakó és helyben dolgozó 50 éves és idősebb foglalkoztatottak A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatott férfiak A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatott nők A helyben lakó és helyben dolgozó érettséginél alacsonyabb végzettségű foglalkoztatottak A helyben lakó és helyben dolgozó legalább érettségizett foglalkoztatottak A naponta ingázó (eljáró) 29 éves és fiatalabb foglalkoztatottak A naponta ingázó (eljáró) 30-49 éves foglalkoztatottak A naponta ingázó (eljáró) 50 éves és idősebb foglalkoztatottak A más településre dolgozni járó foglalkoztatott férfiak A más településre dolgozni járó foglalkoztatott nők A naponta ingázó (eljáró) érettséginél alacsonyabb végzettségű foglalkoztatottak A naponta ingázó (eljáró) legalább érettségizett foglalkoztatottak 185 25 102 33 85 75 132 28 32 31 6 49 20 51 18 11
A helyben lakó és helyben dolgozó vezető, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak A helyben lakó és helyben dolgozó egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatottak A helyben lakó és helyben dolgozó szolgáltatási foglalkozású foglalkoztatottak A helyben lakó és helyben dolgozó mezőgazdasági foglalkozású foglalkoztatottak A helyben lakó és helyben dolgozó ipari, építőipari foglalkozású foglalkoztatottak A helyben lakó és helyben dolgozó egyéb foglalkozású foglalkoztatottak A naponta ingázó (eljáró) vezető, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak A naponta ingázó (eljáró) egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatottak A naponta ingázó (eljáró) szolgáltatási foglalkozású foglalkoztatottak A naponta ingázó (eljáró) mezőgazdasági foglalkozású foglalkoztatottak 13 3 12 98 20 14 9 8 4 5 A naponta ingázó (eljáró) ipari, építőipari foglalkozású foglalkoztatottak A naponta ingázó (eljáró) egyéb foglalkozású foglalkoztatottak 1-29 napnyi nem főfoglalkozású mezőgazdasági tevékenységet folytatók (15 éves és idősebb népesség alapján) 30-89 napnyi nem főfoglalkozású mezőgazdasági tevékenységet folytatók (15 éves és idősebb népesség alapján) 35 8 9 31 12
90-179 napnyi nem főfoglalkozású mezőgazdasági tevékenységet folytatók (15 éves és idősebb népesség alapján) 180 vagy ennél több napnyi nem főfoglalkozású mezőgazdasági tevékenységet folytatók (15 éves és idősebb népesség alapján) 14 56 Háztartások 349 285 239 Háztartásban élők összesen 949 725 593 Az egy családból álló háztartások 0 194 166 A két családból álló háztartások 0 4 8 A három és több családból álló háztartások 0 0 0 Az egyszemélyes háztartások 0 74 55 Az egy családból álló háztartásban élők A két családból álló háztartásban élők A három és több családból álló háztartásban élők A háztartások, ahol nincs foglalkoztatott A háztartások, ahol csak inaktív kereső van (eltartotton kívül) Háztartások, ahol egy foglalkoztatott van Háztartások, ahol kettő vagy több foglalkoztatott van 0 606 475 0 19 41 0 0 0 0 84 91 0 72 84 0 100 81 0 101 67 Családok 270 202 182 Családban élők 835 593 497 Családban élő gyermekek 320 220 154 Családban élő 15 évesnél fiatalabb gyermekek 216 122 80 'Egy szülő és egy gyermek'- családok 0 16 16 'Egy szülő és több gyermek'- családok Családok, ahol nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek Családok, ahol egy 15 évesnél fiatalabb gyermek van Családok, ahol kettő 15 évesnél fiatalabb gyermek van 0 15 5 0 120 124 0 46 36 0 32 22 13
Családok, ahol három és több 15 évesnél fiatalabb gyermek van 0 4 0 Házaspárok 0 161 139 Gyermek nélküli házaspárok 0 59 64 Gyermekes házaspárok 0 102 75 Házaspáros családban élő gyermekek 0 166 115 Élettársi kapcsolaton alapuló családok Élettársi kapcsolaton alapuló, gyermek nélküli családok Élettársi kapcsolaton alapuló, gyermekes családok 0 10 22 0 5 12 0 5 10 Élettársi kapcsolaton alapuló családban élő gyermekek 0 6 13 Családban élő foglalkoztatottak 0 291 196 Egy aktív keresős családok 0 70 60 Családok, ahol nincs foglalkoztatott 0 35 59 Családok, ahol csak inaktív kereső van (eltartotton kívül) 0 32 53 Lakások (üdülővel együtt) 387 357 311 377 Lakott lakások (üdülővel együtt) 374 319 290 236 Nem lakott lakások (üdülővel együtt) A lakásokban lakók (üdülővel együtt) 13 38 21 141 1125 949 725 588 Szobák (félszobákkal és kisszobákkal együtt) 489 562 653 931 1 szobás lakások 290 172 71 62 2 szobás lakások 86 164 146 149 3 és több szobás lakások 11 21 94 166 Konyhák és főzőfülkék 388 353 319 372 30 négyzetméternél kisebb alapterületű lakások 30-39 négyzetméter alapterületű lakások 15 15 40-49 négyzetméter alapterületű lakások 50-59 négyzetméter alapterületű lakások 60-79 négyzetméter alapterületű lakások 46 32 117 14
80-99 négyzetméter alapterületű lakások 100 négyzetméter és ennél nagyobb alapterületű lakások Hálózati vízvezetékkel ellátott lakások 83 69 7 13 33 80 Házi vízvezetékkel ellátott lakások 0 31 96 119 Meleg folyóvízzel ellátott lakások 118 198 Vízöblítéses WC-vel ellátott lakások 7 22 90 155 Közcsatornával ellátott lakások 0 5 0 18 Házi csatornával ellátott lakások 8 44 130 181 Hálózati gázzal ellátott lakások 0 0 70 90 Központi fűtéses lakások 6 35 63 Összkomfortos lakások 2 27 54 Komfortos lakások 18 57 84 Félkomfortos lakások 14 35 30 Komfort nélküli lakások 306 180 158 Szükség- és egyéb lakások 17 12 51 Természetes személyek tulajdonában levő lakások 310 274 369 Természetes személyek tulajdonában, 1-3 lakásos épületben levő lakások Jogi személyek tulajdonában levő lakások Az 1944-ben és korábban épített lakások 310 274 369 47 37 8 148 Az 1945-1969 között épített lakások 98 Az 1970-1979 között épített lakások 51 Az 1980-1989 között épített lakások 52 Az 1990-2001 között épített lakások 28 A lakóházak 372 A földszintes lakóházak 372 Az emeletes lakóházak 0 Az egylakásos lakóházak 371 A lakások a lakóházakban 373 Forrás: népszámlálási adatok 15
Értékeink, küldetésünk Az esélyegyenlőség minden ember számára egyformán fontos érték. Az esélyegyenlőség biztosítására kiemelt figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy minden ember egyformán férhessen hozzá a közszolgáltatásokhoz, egyformán kezeljék a munka világában tekintet nélkül arra, hogy az illető férfi vagy nő, gyermek vagy idős ember, fogyatékkal élő személy vagy mélyszegénységben élő személy. Az önkormányzat közigazgatási területén a fent meghatározott célcsoportok tekintetében kellő figyelmet kell fordítania a munkavállalás lehetőségeire, társadalomban való elfogadtatásukra, kellő színvonalú oktatásra, közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésre. A lehetőségek kiaknázására segítségül szolgál a most megalkotott helyi esélyegyenlőségi program. Településünk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az esélyegyenlőségi programban kitűzött célok megvalósítása során a községben működő civil szervezetekkel, intézményekkel folyamatosan együttműködjön. A hatékonyabb probléma megoldás érdekében önkormányzatunk akár más településekkel is kész társulni. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Móricgát Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Célunk a diszkrimináció teljes mértékű kiküszöbölése, annak érdekében, hogy védett tulajdonságára tekintettel senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés. A megvalósítás érdekében az egyes célcsoportok esetében pozitív diszkriminációs intézkedések megtétele is indokolt lehet. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja 16
Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az esélyegyenlőség tekintetében Magyarország Alaptörvénye tartalmazza az alapvető rendelkezéseket. Magyarország Alaptörvényének XV. cikke: (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, Roma Integráció 17
Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2 A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) az Európai Bizottság által 2011-ben jóváhagyott A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig című dokumentumban foglaltakhoz illeszkedik. Az NTFS a szegénység elleni fellépés érdekében megfogalmazott felzárkózáspolitikát helyezi középpontba, emellett hangsúlyos célja a roma közösségek kirekesztése ellen ható folyamatok megelőzése, felszámolása. A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani, figyelemmel, a többi, a társadalmi felzárkózás szempontjából releváns stratégiára, így a gazdaságfejlesztéssel és foglalkoztatáspolitikára, a vidékfejlesztésre, az egészségügyi, szociálpolitikai, közigazgatási elképzelésekre. Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia 3 A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyerekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések a legjobban korlátozzák fejlődésüket. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Az Országgyűlés 2009-ben fogadta a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról készült dokumentumot (88/2009. (X. 29.) OGY határozat). A Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami felelősség összefoglalása a 2009-2024. időszakra vonatkozóan. Részletezi az ifjúságpolitika hosszú távú társadalmi céljait, megvalósításukhoz az egyes területeken a horizontális és specifikus célokat, valamint ezekhez kapcsolódó részcélokat határoz meg. A Stratégia megvalósítása kétéves cselekvési tervek mentén történik, a 2012-2013. évi cselekvési tervről az 1590/2012. (XII. 27.) Korm. határozat rendelkezik. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A célcsoportokat érintően a képviselő-testület a Helyi Esélyegyenlőségi Program megalkotása előtt már döntött különböző támogatási formákról. Ezek közül az egyik a falugondnoki szolgálatról szóló 6/2000. (V.15.) számú önkormányzati rendelet a rendelet válja, hogy a település lakói számára a településen hiányzó, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, illetve a közszolgáltatásokhoz való hozzájutást elősegítse, a rászoruló személyek szállítási problémáját megoldja, továbbá, hogy a település lakosságát érintő információk gyűjtését és továbbítását biztosítsa 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az alábbiakban azon jogszabályi rendelkezéseket soroljuk fel, amelyek valamilyen módon kapcsolatban állnak a Helyi Esélyegyenlőségi Programmal. Helyzetelemzésünk során az önkormányzati dokumentumokat, valamint helyi adatgyűjtések eredményét vettük figyelembe. Felhasznált dokumentumok: 2 Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák (2011-2020.) Budapest, 2011. november http://romagov.kormany.hu/nemzeti-tarsadalmi-felzarkozasi-strategia 3 47/2007. (V. 31.) OGY határozat a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032.; www.biztoskezdet.hu 18
Költségvetési koncepció 2014 Gazdasági program Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás Szolgáltatástervezési Koncepciója 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Móricgát község jogszabály változás alapján 2013. március 1. napjától Jászszentlászló községgel közös önkormányzati hivatalt tart fenn. Ezen időpont előtt is közös együttműködés jellemezte a két települést, valamint a képviselő-testületeket is. Körjegyzőséget tartott fenn, közös fenntartású szociális intézményt működtet, közös fenntartású óvodai, bölcsődei ellátást biztosít. A Klebelsberg Intézmény megalakulása előtt az általános iskolai oktatást is együttműködés keretében biztosította a két település. Bár nem a megalakulás pillanatától, de Móricgát tagja a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulásnak. A társulás megalakításának célja az önkormányzatokat érintő szolgáltatások magasabb színvonalon történő biztosítása volt. Pl.: logopédia, gyógytestnevelés, mozgókönyvtár, belső ellenőrzés, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, idősek napközbeni ellátása, bentlakásos szociális intézmény. Móricgát a központi orvosi ügyelet igénybevételét biztosítja a község lakóinak a társulás keretein belül. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A program elkészítéséhez felhasznált adatok többsége a TEIR adatbázisból a KSH statisztikai adatállományából került átemelésre. Fontos részét képezi a programnak a helyben gyűjtött, központi adatbázisban nem található adatok is. Természetesen településünkön is észleltünk olyan területeket, ahol hiányosak a meglévő adatok. Önkormányzatunk a jövőre nézve fontos küldetésének tartja, hogy ezeken a területeken a hiányzó adatokat pótolja. Ennek érdekében adatgyűjtést kezdeményezünk, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatának időpontjára még szélesebb látókörrel rendelkezzünk a védett célcsoportok tekintetében. Fontos kiemelni, hogy programunk elkészítése során a mélyszegénységben élők és romák célcsoportjának elemzésekor a roma nemzetiség kérdését azért nem elemeztük, mivel településünkön a roma nemzetiség jelenléte nem számottevő. 19
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység. Nem csak tudományos fogalom a szociológiában, de a hétköznapi élet jelensége. Azt jelenti, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből önerőből kilépjenek. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai, képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A szegénység kialakulásának okai többek közt a rendszerváltást követően a munkahelyek megszűnésére, a munkanélküliségre, a munkaerő-piaci esélyek szűkülésére nem kis részben az oktatás és képzés hiányosságaira -, a jóléti ellátások által kezelni nem tudott egyéni, családi válsághelyzetekre, a megfelelő ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés hiányosságaira vezethetők vissza. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A szegénység szempontjából meghatározó társadalmi jellemző a családok gyermek, illetve a gyermekszegénység ( a szegénység fiatal arca : a szegények mintegy 30%-a 0 17 éves korosztályhoz tartozik), valamint a falusi lakókörnyezet (a szegények több mint fele községekben él). A helyben lévő munkahelyek kevés. Többen eljárnak dolgozni a szomszédos városokba. A községben sokan mezőgazdaságból élnek. Állattenyésztésben elsősorban a liba-kacsa-csirkenevelés, valamint a birkatenyésztés dominál. Növénytermesztésben árpa, tritikálé, dohánytermelés a jellemző, mivel a földterületek jelentős része homok. A településen tapasztalható szegénység nem feleltethető meg teljesen az előbb kifejtett mélyszegénység fogalmának. Nagyon sokan próbálkoznak a mezőgazdaságból megélni (állattenyésztés, növénytermesztés), még ha ez csak arra is elég, hogy a saját családjuk részére megtermeljék a szükséges zöldséget és gyümölcsöt, valamint felneveljenek egy-két baromfit, sertést. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A településünkön élőknek egyre nagyobb nehézséget jelent jelenlegi életkörülményeik fenntartása. Ennek oka többek között munkahelyek hiánya, az egyre növekvő munkanélküliség. Sajnos Móricgátra is igaz, hogy az évek során jelentős mértékben nem csökkent a regisztrált munkanélküliek. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. 20
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek, aránya 4 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, 15-64 évesek 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 173 178 351 12 6,9% 14 7,9% 26 7,4% 2009 207 138 345 14 6,8% 10 7,2% 24 7,0% 2010 166 176 342 19 11,4% 16 9,1% 35 10,2% 2011 167 176 343 10 6,0% 12 6,8% 22 6,4% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 4 Annak ellenére, hogy azt a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet nem tartalmazza, e pont esetében javasolt a nyilvántartott álláskeresők számára, arányára vonatkozó információkat is rögzíteni a HEP-ben. Ld. a sablonhoz tartozó 3.2.1. sz. adattáblát. 21
Elmondható, hogy a nyilvántartott álláskeresők körében a nők nagyobb arányt képviselnek, mint a férfiak. Megállapítható az, hogy a 18-29 éves népesség viszonylatában egyre nő a pályakezdő álláskeresők. Az alábbi táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen szinte kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. Amennyiben szerencséjük van, valamelyik környékbeli nagyobb településen (Kiskunfélegyháza, Kecskemét) el tudnak helyezkedni. Móricgátra is érvényes az országos tendencia, miszerint egyre több fiatal próbál külföldön munkát és megélhetést találni. A felsőoktatási tanulmányok többségében olyan képzettség megszerzésére irányulnak, melyek esetében az elhelyezkedés lehetősége nem csak településünkön, hanem a térségbe tartozó többi településen is kizárt. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a 18-29 éves népesség 18-29 évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 29 28 57 0 0,0% 1 3,6% 1 1,8% 2009 31 31 62 1 3,2% 1 3,2% 2 3,2% 2010 35 34 69 1 2,9% 2 5,9% 3 4,3% 2011 36 30 66 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal b) alacsony iskolai végzettségűek 5 foglalkoztatottsága Pozitív eredmény, hogy a nyilvántartott álláskeresők között évről-évre csökken a 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya. Ezzel egyidejűleg növekszik azok, akik legalább 8 általános iskolai 5 Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), ld. Flt. hátrányos helyzetű munkavállalói meghatározása 22
végzettséggel rendelkeznek. A nem megfelelő alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 12 0 0,0% 12 100,0% 0 0,0% 2009 9 0 0,0% 9 100,0% 0 0,0% 2010 12 0 0,0% 12 100,0% 0 0,0% 2011 8 0 0,0% 8 100,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal c) közfoglalkoztatás 2011. szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. Az Önkormányzat aktív szerepet vállal abban, hogy a településen élő munkanélkülieknek munkalehetőséget biztosítson. Részt vesz a Kormány által meghirdetett Startmunka közfoglalkoztatási programban, ennek keretében indíthatott projekteket: Mezőgazdasági földút Start programban A Mezőgazdasági földút Start program lényege a település belterületén és külterületén az utak és az utak menti területek karbantartása. Ezzel a programmal 6 személynek tud az Önkormányzat munkát és jövedelmet biztosítani. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyei a közlekedés területén nehézkesek. Településünkön nincs átmenő vasútvonal. A buszközlekedés biztosítása is hasonló problémákat okoz. A vállalkozói szektor szerepe nem túl jelentős, szinte csak családi vállalkozások, családi gazdaságok vannak, amelyek nem foglalkoztatnak nagy létszámú munkaerőt. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A fiatalok munkaerő-piaci lehetőségeit Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunmajsai Járási Hivatalának Munkaügyi Kirendeltsége koordinálja. Sajnos a településünkön más szervezet tájékoztatását és képzéseit nem tudják igénybe venni a fiatalok. 23
f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Móricgátot érintően a felnőttek munkaerő-piaci integrációját, helyi foglalkoztatási programjait a Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunmajsai Járási Hivatalának Munkaügyi Kirendeltsége koordinálja. Az Önkormányzat szoros együttműködésben áll a Kirendeltséggel. g) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A községben roma származású lakosok nem élnek, így a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció sem jelentkezik. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: 1. (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. 6 A szociális ellátás formái: 25. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2)118 (3)119 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). 7 Természetben nyújtható szociális ellátások: 6 Szociális törvény 7 Szociális törvény 24
47. 266 (1)267 A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható. 8 Móricgát Községi Önkormányzat képviselő-testülete megalkotta a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló../2007. (III. 28.) számú önkormányzati rendeletét. A rendelet célja Móricgát község lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározni az önkormányzat által biztosított ellátási formákat, a szociális ellátás szervezetét, eljárási és jogosultsági szabályokat, igénybevétel és érvényesítés módját, feltételeit, garanciáit. Szociális pénzbeli ellátások 2012-2013 Típus/év 2012 2013 (a HEP készítésének dátumáig) Temetési segély 2 3 Rendszeres szociális segély 1 1 Átmeneti segély 9 3 FHT 12 3 Lakásfenntartási támogatás 20 11 Forrás: helyi adatgyűjtés A helyi adatgyűjtés eredményeként készített táblázat adataiból megállapítható, hogy a település lakosai egyre nehezebb anyagi helyzetben vannak. 2013. évben már a HEP elkészítésének dátumáig is több volt a foglalkoztatást helyettesítő támogatást és a lakásfenntartási támogatást igénybevevő móricgáti lakosok, mint a megelőző 2012. évben. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 351 8 2,3% 2009 331 7 2,1% 2010 342 11 3,2% 2011 343 7 2,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 8 Szociális törvény 25
A munkanélküliek magasabb, mint az ellátottak, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A móricgáti többségében lakosok saját tulajdonú családi házakban, tanyákban élnek. A lakók elhalálozását követően az örökösök a házak csak kevés hányadát szeretnék megtartani, a többségük értékesíteni szeretné. Ez szinte lehetetlen, annak ellenére, hogy az ingatlan árak nagyon alacsonyak. Településünkön nincs önkormányzati bérlakás. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők 2008 6 n.a. 2009 11 n.a. 2010 14 n.a. 2011 25 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar A helyi lakosok rászorultságtól függően lakásfenntartási támogatást igényelhetnek. A táblázat adataiból megállapítható, hogy egyre több móricgáti lakos él ezzel a lehetőséggel. 26
3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Móricgáton szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés E fejezet jogszabályi környezetét az alábbiakban foglaljuk össze. Elsőként kiemeljük az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat képviselő-testülete, a település lakosságszámára tekintettel felnőttek és gyermekek részére egy egészségügyi alapellátási, vegyes körzetet alakított ki. Jelenleg Móricgáton a háziorvosi álláshely betöltött. A móricgáti betegeket a kiskunmajsai Járóbeteg-szakellátó Központ látja el, amennyiben szakorvosi ellátásra van szükségük. Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Az önkormányzatnak hivatalos lapja és hivatalos honlapja is van, ahonnan a település lakosai tájékozódhatnak önkormányzati ügyekben. A településen a közösségi élet főként a Faluházban és a Művelődési Házban zajlik. Ezeket a helyszíneket igény szerint a civil szervezetek is használhatják. Közös kulturális örökségeink és kulináris hagyományaink ápolása, tematikus út a gyümölcstermesztés és a méhészet szerepének erősítésével a határ menti régióban ( HONEY-CHERRY ) elnevezésű HUSRB/1203/2.1.2./164. számú közös szerb-magyar IPA projekt keretében beszerzésre került egy 500 m 2 alapterületű rendezvénysátor, amelyben az önkormányzati szervezésű rendezvényeket lebonyolítják. A Közös Önkormányzati Hivatalban jelenleg is folyamatban van az e-magyarország pont kiépítése annak érdekében, hogy akinek nincs otthonában internet hozzáférés az is tájékozódni tudjon. Fontos megemlíteni, hogy a település lakosai nagyon aktívan vesznek részt bármilyen rendezvényen legyen az civil szervezésű vagy önkormányzati. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen nem él roma kisebbség, így értelemszerűen roma nemzetiségi önkormányzat sem tevékenykedik. 27
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák munkanélküliség, elhelyezkedési gondok a foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás esetenként kialakuló bevásárlási nehézség pénzhiány miatt fejlesztési lehetőségek tanácsadás, figyelemfelhívás az önkormányzat általi közfoglalkoztatásba történő bevonás lehetőségéről, menetéről, Munkaügyi Központba történő irányítás, regisztrálásra történő rábeszélés a további ellátások lehetősége érdekében EU-s élelmiszer segélycsomagokra kiírt pályázatok figyelése, pályázás, sikeres pályázat esetén élelmiszercsomag osztás 28
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (1997.évi XXXI tv.) 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Demográfiai mutató 2012. december 31-én: Lakosságszám: 514 fő 18 éves korig a gyermekek : 70 fő A lakosság 14 %-át képezik a 18 év alatti gyermekek. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) lakosok (fő) Öregedési index (%) 2008 100 87 114,9% 2009 105 89 118,0% 2010 110 92 119,6% 2011 114 95 120,0% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Településünk egyre jobban elöregedik, folyamatosan csökken a fiatalok, ezzel egyidejűleg növekszik a 65 év feletti lakosok. Gyermekvédelemhez, gyermeki jogokhoz kapcsolódó törvények: - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és módosításai - 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 29
- 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről - 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról - 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről - 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról - 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról - 8/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról - 1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról Móricgát és Jászszentlászló községek önkormányzatai intézményi társulás formájában, önálló gyermekjóléti szolgáltat működtetésével végzi a gyermekjóléti szolgáltatást mindkét településre. Az Alapszolgáltatási Központ biztosítja az egyszemélyes működtetésű gyermekjóléti szolgáltatást, valamint az intézményvezető egy személyben, osztott munkakörben látja el a gyermekjóléti szolgáltatás családgondozójának feladatát. A szolgáltatás alapelvei: Előítélet-mentesség, emberi méltóság tiszteletben tartása, másság elfogadása, tolerancia, mások akaratának tiszteletben tartása, segítségnyújtás a megfelelő emberi élethez, életminőség legalább szinten tartása, tisztesség, szaktudás, titoktartás. 1) pénzbeli és természetbeni ellátások a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás c) gyermektartásdíj megelőlegezése d) otthonteremtési támogatás A gyermekek védelmének rendszere 2) személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a) gyermekjóléti szolgáltatás b) gyermekek napközbeni ellátása c) gyermekek átmeneti gondozása 3) személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások a) otthont nyújtó ellátás b) utógondozói ellátás c) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás A gyermekekkel közvetlenül foglalkozó nevelési-oktatási intézmények megítélése alapján a községekben felmerülő problémák közül fő helyen az anyagi nehézségek (különösen a munkanélküliség) állnak, ezt szorosan követik a gyermekneveléssel összefüggő, majd a szülők és a család életviteléből adódó problémák. A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységei 2012. évi szakmai tevékenységek Szakmai tevékenység (halmozott) Ellátott gyermekek Információnyújtás 145 38 Segítő beszélgetés 118 45 Tanácsadás 143 45 30
Hivatalos ügyekben-közreműködés 24 8 Családlátogatás 52 45 Közvetítés más szolgáltatásba 13 4 Első védelembe vételi tárgyaláson részvétel 2 2 Védelembe vétel-felülvizsgálati tárgyaláson részvétel 5 6 Konfliktuskezelés 17 9 Szakmaközi megbeszélés 6 Esetkonferencia 4 4 Egyéb (adományozás...) 4 3 Forrás: helyi adatgyűjtés a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Veszélyeztetett az a gyermek vagy fiatal, aki családjában vagy környezetében ismétlődő vagy tartós fizikai és/vagy lelki bántalmazásnak és/vagy szexuális zaklatásnak, erőszaknak és/vagy elhanyagolásnak van kitéve, valamint fejlődésében családja és/vagy közvetlen környezete károsan befolyásolja, és ezt nem ellensúlyozza semmi. A meghatározásban a közvetlen környezet alatt értendő: az iskola, a kortárs csoport és a lakókörnyezet. Veszélyeztetettség az, ha a gyermek, fiatal olyan magatartást tanúsít, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Veszélyeztetettségi tényezők: Lakáskörülmények: - lakás és környékének rossz állaga, higiénés állapota - túlzsúfolt lakás, mennyire biztos a lakóhely - élősködők és rágcsálók nagyszámú jelenléte Életmód: - a szülők egészségi állapota (pszichiátriai betegség, tartós betegség, fogyatékosság) - szenvedélybetegségek jelenléte (alkohol, drog, játékgép) - felügyelet hiánya - a szülők konfliktusos kapcsolata egymással (válás, agresszió egymással szemben) - alacsony jövedelem helytelen beosztása - erkölcstelen életvitel (szexuális magatartás, bűnöző életmód) Elhanyagolás: - testi elhanyagolás: éheztetés, gondozási hiányosságok - érzelmi elhanyagolás: ingerszegény környezet, szeretethiányos szülő-gyermek kapcsolat, közömbösség - értelmi elhanyagolás: nem kíséri figyelemmel a szülő a gyermek iskolai munkáját Agresszió: - fizikai agresszió a gyermekkel szemben: szexuális zaklatás, bántalmazás - lelki agresszió a gyermekkel szemben: érzelmi zsarolás, kiabálás, veszekedés, túlzott szigor - felelőtlen, következetlen szülői magatartás a gyermeknevelésben Családgondozói tevékenység nagyobb részét a veszélyeztetettség megelőzése, feltárása, valamint a meglévő veszélyeztetettség csökkentése, megszűntetése teszi ki. A munka nagyon összetett, mivel maga a veszélyeztetettség is komplex fogalom. Több tényező együttesen hozza létre. Szinte nincs olyan eset, ahol csak egy veszélyfaktor lenne. A legjellemzőbb és legfontosabb veszélyfaktorok településünkön: anyagi 31
problémák, munkanélküliség, válás, párkapcsolati problémák. Ezek következményeiként megjelennek a gyermeknevelési problémák, érzelmi elhanyagolás, iskolakerülés. Az alapellátás a veszélyeztetettség megelőzésére irányuló gondozási forma, a védelembe vétel hatósági intézkedés, mely a veszélyeztetettség megszüntetésére irányul. A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. (1) bekezdés). Gondozási típus Nem/kor Családgondozási tevékenység 2012. évben Alapellátásban történő Védelembe vétel ellátás Átmeneti nevelt Összesen 0-2 éves 2 2 3-5 éves 6 6 6-13 éves 13 2 3 18 14-17 éves 14 4 1 19 Összesen 35 6 4 45 Ebből: leány 20 2 3 25 Családok 18 4 3 25 Forrás: helyi adatgyűjtés Gyermekek érintettsége a kezelt problémákban Kezelt probléma megnevezése Kezelt probléma érintett gyermekek Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő) nehézség 18 12 Gyermeknevelési 3 3 Gyermekintézménybe való beill. Nehézség - - Magatartászavar, teljesítményzavar 3 3 Családi konfliktus 12 9 Szülők, család életvitele 7 5 Szülői elhanyagolás 11 7 Családon belüli bántalmazás 1 1 Fogyatékosság, retardáció 3 3 Szenvedélybetegségek 3 2 Forrás: helyi adatgyűjtés b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 32
2006. január 1-jén került bevezetésre a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, amely felváltotta a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Ennek a támogatásnak a célja elősegíteni a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermek családi környezetben történő ellátását, ezzel próbálja megelőzni annak lehetőségét, hogy a gyermeket a családból kiemeljék. Mint a táblázatban látható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek folyamatosan és látványosan nő. Ez is annak bizonyítéka, hogy a családok egyre nehezebben viselik a kevesebb jövedelemből az egyre növekvő kiadások rendezését. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény további kedvezményes juttatások lehetőségét biztosítja. Pl.: ingyenes tankönyv, egyszeri alkalommal pénzbeli támogatás (2012-ben), egyszeri alkalommal természetbeni támogatás (Erzsébet-utalvány). 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Ebből tartósan Ebből tartósan Rendkívüli Rendszeres Kiegészítő beteg beteg gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi év fogyatékos fogyatékos kedvezményben kedvezményben kedvezményben gyermekek gyermekek részesítettek részesítettek részesítettek 2008 32 n.a n.a n.a 6 2009 32 n.a n.a n.a 4 2010 32 n.a n.a n.a 3 2011 29 n.a n.a n.a 5 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok 2013. évben a HEP elkészítésének dátumáig 16 gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nem él szegregált, telepszerű lakókörnyezetben gyermek, így ezzel a problémával nem indokolt foglalkozni. 33
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartotta a közoktatásról szóló törvény 121. -a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni 9. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 2013. szeptember 1. napjától azonban változott a jogszabályi rendelkezés. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) került szabályozásra. A Gyvt. 67/A. -a értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a következők: a szülő, a családbafogadó gyám (a továbbiakban: gyám) iskolai végzettsége alacsony; legfeljebb alapfokú végzettség; a szülő, gyám alacsony foglalkoztatottsága; az elégtelen lakáskörülmények; a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás. Móricgáton jelenleg 4 gyermekről tudunk, akik halmozottan hátrányos helyzetűek. A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A betöltött védőnői álláshelyek évek óta nem változott, annak ellenére, hogy emelkedik az egy védőnőre jutó gyermekek. A településen 1,5 védőnői álláshely van, azonban a fennmaradó 0,5 álláshelyet nagyon nehéz betölteni. Azért is indokolt lenne betölteni a fennmaradó álláshelyet, mivel a védőnő két települést lát el, Móricgátot és Jászszentlászlót is. A házi gyermekorvosi teendőket a felnőttek és gyermekek részére szervezett, vegyes körzetű háziorvosi szolgálat látja el. Az önkormányzat házi gyermekorvosi praxist nem működtet. 9 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet Gyvt-ben rögzített definíciója a sablon készítésekor még nem ismert. 34
3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 3-6 éves korú gyermekek óvodai gyermekcsoportok óvodai férőhelyek óvodai feladatellátási helyek óvodába beírt gyermekek óvodai gyógypedagógiai csoportok 2008 11 4 89 1 94 0 2009 11 4 89 1 82 0 2010 12 4 89 1 82 0 2011 12 4 89 1 80 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. A Családsegítő szolgáltatással közösen működteti az Alapszolgáltatási Központ az Ügyes Kezek Klubját. Az idelátogató gyermekek és az idősebb korosztály is, szabadjára engedve fantáziájukat, kedvükre alkothatnak. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A gyermekek egészségtelen étkezése, rendszeres sportolás hiánya fejlesztési lehetőségek Gyermekek egészséges táplálkozására, fejlődésükre folyamatos odafigyelés 35
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez: Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról. 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. -a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők 2008 181 179 167 167 14 12 2009 139 174 129 157 10 14 2010 179 168 163 149 16 19 2011 181 168 169 158 12 10 Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 36
A táblázat adatai arról adnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. A munkanélküliek körében a nők szívesebben vesznek részt foglalkoztatást segítő és képzési programokban. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei nehezebbek, mint a férfiaké. Ez talán a fizikai állóképesség miatt lehet így. Amennyiben egy munkakörre férfi és nő is jelentkezik, többnyire a férfi munkaerőt részesítik előnyben. Nem megy el GYES-re, és nem ő marad otthon a beteg gyerekkel. Ezek nem hangosan kimondott vélemények, de azért érzékelhető. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A nők elhelyezkedése szempontjából fontos tényező, hogy a gyermekek napközbeni ellátása megoldott legyen. Móricgáton nem, viszont Jászszentlászlón óvoda és bölcsőde is működik. Elképzelhető az is, hogy vannak akik nem intézmény keretei között oldják meg a gyermek napközbeni felügyeletét, hanem például a nyugdíjas nagyszülő vigyáz a gyermekre, amíg a szülők dolgoznak. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg: tanfolyamok, beszélgetések, családlátogatások formájában. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli, nők ellen irányuló erőszak nem jellemző a településen. Ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő, azonban erre nem mindig derül fény, mert az érintett nem szívesen beszél róla. Ha súlyosabb eset előfordulna, azt már nem lehetne eltitkolni. A település kicsi, mindenki, mindenkit ismer és a súlyos bántalmazás hamar kiderül. Természetesen a kisebb bántalmazást, vagy lelki terrort sem szabad figyelmen kívül hagyni, és szigorúan fel kell lépni ellene. 37
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik. A helyi információk alapján erre nincs szükség. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A közéletben is domináns szerepet töltenek be a nők. A képviselő-testület öt tagja közül egy női képviselő van. A Közös Önkormányzati Hivatal 10 fős köztisztviselői létszámát kizárólag nők alkotják. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák nem jellemzőek, intézkedést nem igényelnek. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nők körében egyre növekszik a munkanélküliek aránya. fejlesztési lehetőségek Minél több munkanélküli nő bevonása a közfoglalkoztatási programokba Tanácsadás, segítségnyújtás a munkaerőpiacon más szakképesítés megszerzése érdekében 38
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl., aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 1. saját jogú; és 2. hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: 1. az öregségi nyugdíj, 2. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: 1. az özvegyi nyugdíj; 2. az árvaellátás; 3. a szülői nyugdíj; 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint 5. özvegyi járadék. 6.1.1. számú táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas 2008 59 113 172 2009 59 112 171 2010 61 109 170 2011 66 107 173 Forrás: TeIR, KSH Tstar 39
Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrend- szeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Azok az idős személy (jellemzően az 55 év felettiek), aki ebben a korban munkanélkülivé válik, annak elhelyezkedési esélye a nullával egyenlő, sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerő-piacon. Ebben az esetben látványos a diszkrimináció, hiszen nem csak az elhelyezkedési esélye rosszabb, a létszámleépítés is hamarabb eléri a korosztályt. 6.2.3. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén 55 év feletti év Regisztrált munkanélküliek regisztrált munkanélküliek Tartós munkanélküliek 55 év feletti tartós munkanélküliek fő fő % fő fő % 2008 26 3 12% 10 0 0% 2009 24 2 8% 14 0 0% 2010 35 5 14% 23 0 0% 2011 22 3 14% 14 0 0% Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR Az sem jellemző, hogy a lakosság köréből többen élnének a nyugdíj melletti/helyetti munkavégzés lehetőségével. A település az idős, nyugdíjas emberek a vidéki életmóddal járó többletterhelés miatt örülnek, ha a ház körüli teendőket el tudják látni. Mindenki kertes házban vagy tanyán lakik, ahol akad munka bőven. A településen nincs munkahely a fiatalok számára sem, így a nyugdíjasok foglalkoztatására sincs lehetőség. A tevékeny időskor, pl. élethosszig tartó tanulás sem jellemző. 40
6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Móricgát Jászszentlászló községgel intézményi társulás formájában biztosítja a településen az idősek számára a szociális alapszolgáltatást. Helyi rendelet alapján az idősek számára biztosított: étkeztetés házi segítségnyújtás nappali ellátás falugondnoki ellátás. Étkeztetés keretében azoknak a szociális rászorultaknak napi egyszeri meleg étkeztetésről gondoskodik az önkormányzat, akik önmaguk, illetve eltartottjuk részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem tudják a meleg ételt biztosítani. Házi segítségnyújtás keretében az igénybevevő saját lakókörnyezetében kap ellátást önálló életvitelének fenntartása érdekében. Higiénés körülmények fenntartása, veszélyhelyzet kialakulása megelőzése az ellátás célja. A falugondnoki szolgáltatás célja Móricgát külterületén lévő tanyasi lakott helyek intézményhiányból eredő hátrányok enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása továbbá az egyéni közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak év 64 év feletti lakosság nappali ellátásban részesülő időskorúak fő fő % 2008 100 0 0% 2009 105 0 0% 2010 110 0 0% 2011 115 0 0% Forrás: TeIR, KSH Tstar 41
Az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szorulók szívesen veszik az önkormányzat megkeresését és veszik igénybe a szolgáltatásokat saját otthonukban. A falu elöregedő, így egyre nagyobb igény mutatkozik a szociális ellátásra. A szociális étkeztetés is népszerű. Az idősek választhatnak, hogy helyben fogyasztással, elvitellel vagy kiszállítással kérik az ebédet. A célcsoport az egészségügyi szakellátást helyben nem tudja igénybe venni, a legközelebbi szakrendelő Kiskunmajsán, Kiskunfélegyházán illetve Kecskeméten van. Aki betegsége folytán, vagy mozgásában korlátozott, annak lehetősége van betegszállítót igényelni. Az érintettek zöme tájékozott a szociális szolgáltatások igénybevétele tekintetében. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A településen aktív nyugdíjas élet folyik. Az idősebb, de még tettre kész nyugdíjasok egyaránt aktívak a civil, állami vagy egyházi eseményeken egyaránt. A még idősebbek már koruk és egészségi állapotuk miatt nehezebben mozdulnak ki otthonról. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Alacsony jövedelem helyzet miatt megélhetési problémával küzdhetnek. fejlesztési lehetőségek Magyar Élelmiszerbank Egyesület által biztosított élelmiszer segélycsomag juttatása a rászorultaknak Az Önkormányzat által biztosított étkeztetés igénybevételéről tájékoztatás 42