Tájházi Hírlevél. A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója. 2010. 3. füzet Jósvafı, 2010. október

Tájházi Hírlevél A Magyarországi Tájházak Szövetségének tájékoztatója 2010 3 füzet Jósvafı, 2010 október

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám VIII évfolyam 3 szám 2010 Felelıs szerkesztı: Szablyár Péter Felelıs kiadó: Hadobás Pál igazgató HU ISSN 1785-4873 Kiadja a Mővelıdési Központ, Könyvtár és Múzeum (Edelény, 3780 István király u 49) a Magyarországi Tájházak Szövetségével együttmőködve Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Szerkesztıség: 3758 Jósvafı, Dózsa Gy utca 3 Nyomdai munkák: K-B Aktív Kft Gyorsnyomda és másolószolgálat, Miskolc Felelıs vezetı: Kása Béla A címlapon: A VIII Országos találkozó résztvevıi Szalkszentmártonban A kiadványban szereplı aláírás nélküli - képeket Szablyár Péter készítette Igény esetén a képek elektronikus formában díjtalanul igényelhetık a postmaster@tajhaz-josvafot-onlinehu e-mail címen!

Tisztelt Olvasó, Kedves Barátaim! Tájházi Hírlevél 2010 3 szám Ez az esztendı is eseményekben gazdagon folytatódott a szélsıséges idıjárású nyáron A nehezedı gazdasági helyzet miatt attól tartottunk, hogy idén megtörik az a lendület, amely házaink élıvé tételében, megújulásában megindult az elmúlt években Szerencsére nem így történt Az NKA támogatásával megvalósuló Felemelı évszázad tematikus év idıszaki és vándorkiállításai ismét bizonyították, hogy a jég hátán is megélünk, hiszen rengeteg olyan kincsünk van a tarsolyunkban, amivel bátran látogatóink elé léphetünk Ismét bebizonyosodott, hogy a tájházak meghitt terei, lakó- és gazdasági épületei mennyire alkalmasak egy-egy korszak bemutatására, fizikai és szellemi valóságukkal kínálva azt a gyökeret, azt a befogadó környezetet, amit máshol már nem találunk meg Az idıszaki kiállítások alkalmával megszervezett, kellıen elıkészített és levezényelt múzeumpedagógiai foglalkozások ismét bizonyították, hogy a gyermekek igen fogadókészek ezeken a helyszíneken, az önfeledt munka egyedülálló élményekhez juttatja Öket És ha szüleik is velük jöttek, egy új látogató réteget sikerült megnyernünk győjteményeinknek Az örömök mellett azért gondok is akadtak A kora-nyári árvizek, soha nem látott esızések néhány portánkon jelentıs károkat okoztak A mőtárgyállomány gyors kimentése a települések kisgyőjteményeit magukénak érzı lakosság segítségével megmentette ezeket, de az épületek kiszárítása, újrameszelése jelentıs energiákat kötött le Az árvíz a jósvafıi tájházat sem kerülte el Június 5-rıl 6-ra virradóra kiöntött a békés kis patak, nem kis riadalmat okozva Szerencsére túl vagyunk rajta, de célszerő mindenkinek felkészülni ezekre a váratlan eseményekre Jósvafı, 2010 október 10 Szablyár Péter

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám Tájházak egy országos programban - Kapitány Orsolya - A Felemelı Század- Nemzeti romantika és polgári felemelkedés a XIX századi Magyarországon címő tematikus évad keretében a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Kollégiumának meghívásos pályázatán 17500000 Ft támogatást nyert a Szabadtéri Néprajzi Múzeum A paraszti polgárosodás tárgyi világa és a nemzeti jelképek címő téma feldolgozására A program megvalósításához a pályázó intézmény partnereket keresett és talált, így a Magyarországi Tájházak Szövetségével együttmőködve, partnerséget vállaló tájházak bevonásával valósítja meg tervét 2010 június 1-2011 április 30 közötti idıszakban Az elnyert támogatásból 11 tájházi helyszínen idıszaki kiállítások nyílnak, miközben útjára indul egy vándorkiállítás is Mindkét kiállítás típust nyomdai úton elıállított kiállítás vezetık, múzeumpedagógiai foglalkoztató füzetek kísérik, melyeket kiegészít a programban résztvevı tájházakról készült film A kiállítások témája ma különösen aktuális, hiszen hazánkban a parasztság polgárosodása a 19 századi nemzeti reformmozgalmakkal kapcsolódott egybe, melyhez utat az 1848-as áprilisi törvények nyitottak, de valójában csak az 1853- as úrbéri pátenssel vette kezdetét A 20 század végén a polgári demokrácia kapuját az 1989-es rendszerváltozás nyitotta meg, hogy hosszú szünet után újra érvényre jussanak az alkotmányosság klasszikus alapelvei Ha párhuzamba állítjuk a két idıszakot, a több mint 150 évvel ezelıtt elindult változásokat a maiakkal, kitapinthatjuk a hasonlóságokat az élet minden területén, hiszen új alapokra kellett helyezni akkor is és most is Magyarország jogrendszerét, a törvényhozást, a közigazgatást, az egész gazdaságot, a nemzetiségi kérdést, az oktatásügyet stb Olyan folyamatok indultak el, melyek átrendez/ték/ik a népesség munkaerı piacát, soha nem látott méreteket öltött és ölt ma is az urbanizáció, újítások, innovációk, modernizációs folyamatok kér/tek/nek és kap/tak/nak szabad utat, melyek az emberi felemelkedést eredményez ték/ik

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám A program megvalósításához partnerül választott tájházak győjteményeiben jelentıs számban lelhetık fel azok a tárgyak, dokumentumok, melyek nemcsak reprezentálják A Felemelı Század korszakát, de üzenethordozói is annak A paraszti polgárosodás tárgyi világa és a nemzeti jelképek címő program társadalmi relevanciáját éppen e tárgyakban, fotókban, dokumentumokban megfogalmazott üzenetek (nemzet, modern polgári életforma, hazafiság, tolerancia, az együttélés aranyszabályainak betartása stb) hordozzák, melyeket el kell juttatni a társadalom minél szélesebb rétegeihez, hogy a jelen nemzedékek képviselıi is értékes, környezettudatos életformát alakítsanak ki és éljenek, amit majd utódaiknak büszkén örökíthetnek át A 19 században élt elıdök, a széles látókörő, a közösség érdekében tenni akarók példáján keresztül csatlakoztak a haladás eszméihez, a nemzeti felemelkedést biztosító megújuláshoz Ennek az üzenetnek ma is el kell jutni a társadalom tagjaihoz, hogy életük során a korszerő, a jövıt megalapozó, pozitív irányú folyamatok támogatói legyenek A kiállítások és a hozzájuk kapcsolódó programok célcsoportjai közül kiemeljük az oktatási intézmények tanulóit és a családokat, akik a programban résztvevı tájházak felkeresésével hozzájuthatnak az iskolai óra és a szabadidı igen értékes, interaktív módon történı eltöltéséhez Ennek érdekében megnyitókat, tárlatvezetéseket, kézmővességgel összekapcsolt múzeumpedagógiai fogalakozásokat tartanak a szakemberek, bemutatva a kisfilmet, mely a más tájakon, vidékeken élık építészeti hagyományait, tárgykultúráját látványosan tárja az érdeklıdık elé A tájházak idıszaki kiállításai csakúgy, mint a vándorkiállítás kapcsolódnak az országos, kiemelt helyszíneken megvalósuló A Felemelı Század tematikus programjaihoz Csak néhányat említsünk: - 19 század kimagasló egyéniségei (Petıfi Irodalmi Múzeum- Kiskırösi Szlovák tájház, Gyömrıi tájház) - technikai újítások a 19 században (Magyar Közlekedési Múzeum- Mezıgazdasági Gépmúzeum, Mezıkövesd) - nemzeti jelképek a tárgyalkotó mővészetben (Magyar Nemzeti Galéria, Iparmő-vészeti Múzeum- Békési tájház, Decsi tájház) - a 19 századi gazdálkodás és életmód megváltozása (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Magyar Mezıgazdasági Múzeum- Tabáni tájház, Rendek Ökocentrum, Bátai tájház, Paloznaki tájház)

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám Idıszaki kiállítások a tájházakban Helyszín Idıszaki kiállítás címe A megnyitás és zárás idıpontja Sárközi Tájház A népmővészet kivirágzása a 2010087-20101030 7144 Decs, Kossuth paraszti polgárosodás idıszakában Lajos u 34-36 Szlovák Tájház 6200 Kiskırös, Szent István u 23 Békési Tájház 5630 Békés, Durkó u 8 Tájház 7149 Báta, Fı u 86 Rendek Ökocentrum 6041 Kerekegyháza, Kunpuszta 81 Gyömrıi Tájház 2230 Gyömrı, Gróf Teleki u 46 Badár Balázs Emlékház 5400 Mezıtúr, Sugár út 28 Damjanich János Múzeum Idıszaki Kiállító Terme 5000 Szolnok, Kossuth tér 4 Tabáni Tájház 5000 Szolnok, Tabán 24 Bleyer Jakab Helytörténeti Győjtemény 2040 Budaörs, Budapesti u 45 Petıfi kultusz a kiskırösi szlovák hagyományokban 2010 09 03-20100922 Paraszti polgárosulás Békésen 20100911-20110930 A táj átalakulása és a 20100918-20110831 gazdálkodás változásai a 19 században Bátán Mangalicatartás 20101001-20110930 Kossuth hagyomány Gyömrın és vonzáskörzetében 20101002-20110331 Virágozás 20101106-20110228 Falu a városban 20110120-20110430 Ipari és kereskedelmi vállalkozások térnyerése Budaörsön a 19 század második felében 20110501-20110930 20110304-20111030 Paloznaki Tájház 8229 Paloznak, Fı u 6 Mezıgazdasági Gépmúzeum 3400 Mezıkövesd, Eötvös út 32 Polgárosulás határán 20110315-20110930 Új gazdálkodási módok és eszközök a 19 század végi Mezıkövesden 20110315-20110615 2010 október elejéig öt tájház idıszaki tárlata nyílt meg, legutóbb, október 2-án a Gyömrıi Tájházban Mindegyik megnyitót nagy érdeklıdés kísérte, amit némely helyen még az is érdekessé tett, hogy ott voltak azok a helyi erık is -pl

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám a Sárközi Tájház megnyitóján-, akik aktívan részt vettek a kiállítás rendezésében A segítık közül említeni kell Farkas Lászlóné babakészítı, Népmővészet Mesterét, aki a kiállításban megjelenített babák felöltöztetését végezte Neki köszönhetı az eladó sorban lévı decsi leány, anya, apa és nagyanya hiteles megjelenítése A bátaiak kiállításuk megvalósításához kitőnı adottságaikat használták ki A sárközi emberek ármentesítés elıtti életmódját a Halászházban (Báta, Óvoda u 6), az ármentesítés utánit, a módos nagygazdaházban (Báta, Fı u 86) és annak portáján álló gazdasági épületek berendezésében mutatták be A táj átalakulása és a gazdálkodás változása a 19 században Bátán címen Az idıszaki kiállító termükben fotók, grafikai rajzok idézték fel az ármentesítés elıtti és utáni lakóházak vakolat- és homlokzatdíszeit, amit még kiegészítettek Így látják a falunkat a gyerekek címő tárlattal A 2010 szeptember 18-án, hideg, esıs, koradélutáni kiállítás megnyitót, majd Balogh Imréné kitőnı tárlatvezetést a gyerekek önfeledt papírkirakó és kockajátéka zárta, melyeken a legértékesebb helyi épületek, vagy azok szép részletei jelentek meg A paraszti polgárosodás tárgyi világa Nemzeti jelképek a magyarországi tájházakban címő vándorkiállításról A kiállítás megálmodói az ország különbözı pontjain, a polgárosodás útján az elsık között megindult települések utcaképein, építészeti emlékein, a fennmaradt tárgykultúrájukon keresztül mutatják be azokat a folyamatokat, melyek a 19 század végére a paraszti életmód változását eredményezték Magyarországon Száznál több fotófelvétel, rövid összefoglalók lépésrıl-lépésre tárják a látogatók elé a lakótelkek beépítési rendjében, a lakóházak méretében, homlokzati képében megindult változásokat, a lakásbelsık elrendezésében, a bútorok típusaiban történt átalakulásokat A 16 db (200x80 cm) Roll-up rendszerő hordozón bemutatott tárlat ízelítıt ad a tisztaszoba divatjának elterjedésérıl, a leggyakrabban reprezentációs igényt kifejezı ünnepi dísztárgyakról, melyek egy részén díszítményként, a nemzeti öntudat kifejezéseként, a nemzeti színő zászló, Éljen a haza felirat, vagy a Kossuth címer jelenik meg Az öltözködéskultúrában bekövetkezett változásokat a tótkomlósi Szlovák Tájházban, a bátai és a fertıhomoki tájházakban kiállított viseletek idézik fel A népi díszítımővészet utolsó nagy virágkorát a hartaiak festett bútorai, az alföldi fazekas központok termékei és a mezıtúri, mőfazekassá lett Badár Balázs munkái képviselik A falusi gazdálkodásban megindult változásokat a folyószabályozások, az árterületek lecsapolása, a váltógazdálkodásra történı áttérés, az új típusú eszközök alkalmazása jellemezte A technikai újítások térnyerése, az eszközváltás, az ország egyes területein nem egy idıben zajlott le A kézi aratás

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám a modernizációs folyamatok ellenére még a 20 század elsı évtizedeiben is meghatározó volt a paraszti gazdaságokban A mintegy száz-százötven évvel ezelıtti tárgyi világot eredeti helyszínen szinte kizárólag a tájházaink ırzik A vándorkiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus, múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet segítséget nyújt a 19 században lezajlott társadalmi, gazdasági, életmódbeli változások megismeréséhez E folyamatok a mai napig hatással vannak életünkre, ezért a jelenkor megértéséhez is nélkülözhetetlen tudást nyújtanak Nem véletlen, hogy a Magyarországi Tájházak Szövetsége VIII Országos Találkozóját 2010 szeptember 24-25-én Kiskırösön rendezte meg Petıfi Sándor alakja, költészete, a hozzáfőzıdı kultusz kiemelt helyszíne A Felemelı Századnak A találkozó szakmai napján elhangzott elıadások is ezt a kort idézték, melyek közül ki kell emelni Flórián Mária: A paraszti öltözetek és a falusi kultúra változásai a 19 században címő bevezetı elıadását A magyar nép öltözködéskultúrájának egyik legnagyobb szaktekintélye érzékletesen tárta a hallgatóság elé a társadalom egyes rétegeinek öltözködés kultúrájában, az öltözetek elıállítóinak életmódjában, eszközkészletében bekövetkezett változásokat a tárgyalt idıszakra vonatkoztatva Az országos találkozó sikeréhez nagyban hozzájárult az is, hogy a vándorkiállítás anyaga a szentendrei Skanzen Házból, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum számos győjteményi tárgyával kiegészülve a Petıfi Szülıház és Emlékmúzeum idıszaki kiállítótermébe érkezett, ahol dr Vígh Annamária fıosztályvezetı (Nemzeti Erıforrás Minisztérium) ajánlotta a találkozó résztvevıinek és a helyi érdeklıdıknek a figyelmébe A kiállításban kora délután már múzeumpedagógiai foglalkozás indult, ami a megnyitó alatt is tartott Dr Szonda István néprajzkutató, az Endrıdi Tájház és Helytörténeti Győjtemény vezetıje a festett bútorok készítési módjával, díszítési technikájukkal és az egykori festıasztalosok által alkalmazott mintakinccsel ismertette meg a gyerekeket és a munkába bekapcsolódó szülıket, egy-egy játékszer nagyságú láda elkészítésén keresztül Tapasztalataink szerint az idıszaki kiállításokhoz és a vándorkiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai és kézmőves foglalkozások közvetlenné, érdekessé, interaktívvá teszik A paraszti polgárosodás tárgyi világa és a nemzeti jelképek címő téma feldolgozását szinte minden korosztálynak

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám A vándorkiállítás útvonala Helyszín Sziget Fesztivál Budapest-Óbudai-sziget (Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezésében) Skanzen Ház- 2000 Szentendre, Malom u2 (Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezésében) Szlovák Tájház- 6200 Kiskırös, Szent István u 23 Szabadtéri Néprajzi Győjtemény, 7477 Szenna, Rákóczi u 2 Rippl-Rónai Múzeum-7400 Kaposvár, Fı u 10 Fertıszéplaki Tájházak 9434 Fertıszéplak, Nagya Lajos u 31-39 Endrıdi Tájház és Helytörténeti Győjtemény-5502 Gyomaendrıd, Sugár út 18-20 A nyitás és zárás idıpontjai 20100814-20100815 20100816-20100922 20100923-20101029 20101030-20101114 20101116-20101217 2010 1218-2011023 20110205-20110314 Jósvafıi Tájház- 3758 Jósvafı, Dózsa út 3 20110315-20110430 Sóstói Múzeumfalu-4431 Nyíregyháza- 20110501-20110730 Sotófüdrı, Tölgyes út 1 Reméljük, hogy a tájházak bekapcsolása az ország kulturális vérkeringésébe túlmutat a 2010-2011-ben megvalósuló, a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Kollégiuma által támogatott A paraszti polgárosodás tárgyi világa és a nemzeti jelképek címő programon, és a jövıben rendszeressé válik az együttmőködés a tájházak, a megyei múzeumok és az országos múzeumok között

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám Szentendre Skanzen ház Kiállítás megnyitó Decsen Dr Bereczki Ibolya

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám VIII Országos Találkozó Kiskırösön a Magyarországi Tájházak Szövetsége VIII Országos találkozóját, 2010 szeptember 23-26 között tartotta Kiskırösön A találkozó alapgondolatát A felemelı 19 század lenyomata a tájházakban - Egyéniségek és dinasztiák a paraszti közösségekben témakör adta Vendégünk a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete és a Petıfi Irodalmi Múzeum volt Szeptember 23-án délutántól mőködött a regisztráció a Petıfi Emlékmúzeum bejáratánál Ugyanitt 1900 órakor a Kiskırösi Petıfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola Vincellérképzı tagozata mutatkozott be kitőnı borok bemutatásával és a hazai szılészet-borászat mai helyzetének ismertetésével Szeptember 24-én Kiskırös Városházának dísztermében az óvodások és a Hagyományırzı Énekkar énekesei és citerásai megható dalai után - Domonyi László polgármester, E dr Csorba Csilla fıigazgató (Petıfi Irodalmi Múzeum), Dr Bereczki Ibolya elnökünk és Kispálné dr Lucza Ilona igazgató asszony (Petıfi Szülıház és Emlékmúzeum) házigazdánk köszöntötte a több mint 60 résztvevıt Ezt követıen Dr Bereczki Ibolya elnökünk és Dr Füzes Endre tiszteletbeli elnökünk átadta az Év tájháza 2010 kitüntetı címet a Csökmıi tájházat létrehozó és fenntartó Nagy Tibornak és feleségének Az elıadóülés Dr Flórián Mária: A paraszti öltözetek és a falusi kultúra változásai a 19 században címő elıadásával vette kezdetét, amelyet E dr Csorba Csilla: Jókai alakja emlékházaink tükrében, majd Kispálné dr Lucza Ilona: A Petıfi család szerepe a kiskunsági közösségekben elıadásai követték A szünetben lehetıség volt a Magyar Néprajzi Társaság kiadványainak megvásárlására A szünetet követıen Dr Nagy Molnár Miklós: A Badár-család Mezıtúron, Szablyár Péter: Kis Dánieltıl a Klein családig Jósvafı meghatározó személyiségei, Dr Szonda István: Iparos dinasztiák a hajdani Endrıdön és Dr Danter Izabella: Jeles személyiségeknek emléket állító kiállítóhelyek Dél- Szlovákiában címő elıadásai következtek A délutáni kávészünet után Dr Bereczki Ibolya adott összefoglaló értékelést a Vendégváró tájházak pályázat eredményeirıl, majd közülük a bátai tájház vezetıje (Balogh Imréné Erzsike), Stallenberger József (Nagymányoki tájház) és Nagy Tibor (Csökmıi tájház) mutatta be pályázati eredményeiket A tájházak

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám bemutatkozásában részt vett továbbá Verbıczi gyuláné (Ócsai tájház), Horváth Attiláné (Fertıszéplaki tájházak), és Tóth Imre (Érkörtvélyesi tájház Partium, Románia) Az újabb kávészünet után 1700 órakor a Petıfi Emlékmúzeum Galéria Kiállító termében Dr Vígh Annamária fıosztályvezetı (Nemzeti Erıforrás Minisztérium Közgyőjteményi Fıosztály) nyitotta meg a Nemzeti jelképeink és a paraszti polgárosodás tárgyai tájházainkban címő vándorkiállítást, amellyel párhuzamosan Dr Szonda István kézmőves bemutatója szórakoztatta az ifjú résztvevıket festett láda készítéssel 2 napig az Emlékmúzeum mellett parkolt a PIM 1800-as járata, melyet sokan felkerestek Ezt követıen autóbusszal a Kiskırös határában üzemelı BORANAL Kft-hez utaztunk, ahol a borászati üzem bemutatása után borkóstolón vettünk részt Innen a Szlovák tájházba hajtottunk, ahol egy kemencében készült töltöttkáposzta költeményt fogyaszthattunk el, kiváló borokkal leöblítve, frissen sült kaláccsal lenyomtatva A gazdag program az evangélikus templomban ért véget, ahol Petıfi anyakönyvi bejegyzését láthattuk Szeptember 25-én (szombat) az autóbuszos kirándulás során délelıtt felkerestük a Közúti Győjteményt Kiskırösön, a Harta tájházakat (itt Gotschall Péter és munkatársai fogadtak és tartottak vezetést), és a hartai Duna-partot, majd Dunapatajon a Pataji Múzeum és a Tájház megtekintése után egy halászlétúróslepény-rétes kompozíciót fogyaszthattunk el Szalkszentmártonban Farkas Lajos h megyei múzeumigazgató kalauzolta a társaságot az újrarendezett Petıfi Emlékmúzeumban Kiskırösre visszatérve egy Pazar vacsora fogadta a megfáradt csoportot Itt mondhattunk köszönetet Kiskırös polgármesterének és a kiváló szervezést és példás vendégszeretetet biztosító Kispálné dr Lucza Ilonának és munkatársainak Elızetes bejelentés hangzott el arról Horváth Attiláné részérıl, hogy a 2011-évi IX Országos találkozó helyszíne a Fertıszéplaki tájházak lehetnek! Köszönjük! Ott leszünk! Szablyár Péter; 2010 szept 27

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám Magyarországi Tájházak Szövetsége VIII Országos találkozó Kiskırös, 2010 szeptember 23-26

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám A VIII Országos találkozón elhangzott elıadások Nyitott kapukkal A Vendégváró tájházak pályázat eredményei - Dr Bereczki Ibolya (SZNM fıigazgató helyettes) - Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által 2009-ben kiírt Vendégváró tájházak pályázat annak a több éve folyó, tudatosan felépített a hazai tájház hálózat fejlesztését támogató - programnak a jelenlegi záróköve, amelyek a Közkincs, a Tengertánc és a Tájházak a közösségért programokban testesült meg A tájházak számbeli növekedése, állapotuk és infrastruktúrájuk nem megfelelı állapota, a bennük ırzött mőtárgyállomány állagának és feldolgozottságának alacsony színvonala, a házakkal szembeni társadalmi elvárások ugrásszerő növekedése késztette arra a kulturális kormányzatot, hogy érdemi színvonal-emelkedés történjen ezen a területen Az együttmőködési megállapodás értelmében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Magyarországi Tájházak Szövetségével együttmőködve az OKM Közgyőjteményi Fıosztályával közösen határidıre elkészítette a pályázati kiírást és mellékleteit, amelynek közzététele megtörtént Az elızı éves tapasztalatok alapján a pályázati lehetıségekre vonatkozó széles körő, elsısorban a regionális találkozókon, elnökségi üléseken és elektronikus formában történı tájékoztatást céloztuk meg, amelybe bevontuk a Tájházszövetség regionális elnökségi tagjait Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársai és a hazai tájház mozgalom 2002-ben létrejött civil szervezete a Magyarországi Tájházak Szövetsége képviselıi által biztosított tájékoztatások, majd a monitorozási tevékenység a támogatási célok optimális megválasztását, és a pályázatok határidıre, elvárt színvonalon történı elkészítését kívánták elısegíteni A postai úton beérkezı pályázatokat érkeztettük, formai, szakmai és pénzügyi ellenırzésnek vetettük alá, szükség esetén a hiányzó vagy nem megfelelı dokumentumokat hiánypótlás keretében bekértük A pályázat Titkársága elkészítette az értékeléshez szükséges szempontrendszert és őrlapokat, a Lebonyolító SZNM belsı szabályzatként alkalmazta a Pályázati rend címő szabályzatát Elkészítettük a pályázat Kommunikációs tervét, a látogatói kérdıíveket, és Kedvezményezettek kommunikációs és tájékoztatási kötelezettségei címő dokumentumot A pályázatok értékelését a lebonyolító által felkért Értékelı Bizottság végezte Elnöke: dr Bereczki Ibolya, tagjai voltak: Dr Cseri Miklós, dr Füzes Endre, dr Páll István, Dobosyné Antal Anna, a titkársági feladatokat Szablyár Péter és

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám Tusán Róbert látták el A bírálati munka elısegítésére a beérkezı pályázatok anyagát szkenneltük, és valamennyi bizottsági tagnak eljuttattuk Az Értékelı Bizottság Szentendrén tartott ülésén készítette el a szakmai javaslatait a támogatásra vonatkozóan, majd a pályázatokat elbíráló az OKM által felkért - Bíráló Bizottság javaslata alapján 2009 július 21-én váltak nyilvánossá az OKM honlapján pályázat eredményei A támogatott pályázatok száma a beérkezett 54-bıl 46 volt, valamennyi nyertes pályázó rendelkezett muzeális intézményi mőködési engedéllyel Az összességében 57 mft összértékő támogatást biztosító, 10 % önrésszel és színvonalas programmal elnyerhetı pályázat támogatási céljai három területre fókuszáltak: A Látogatóból vendég címő téma a tájházak, illetve a hozzájuk kapcsolódó népi építészeti objektumok állagvédelmét, hagyományos építészeti képük helyreállítását célzó beruházás és fejlesztés a tájházak többcélú közösségi tér szerepének erısítésére, azok látogatóbarát elemeinek létrehozására irányul A Ismerjetek meg bennünket címő téma a tájházakban ırzött kulturális javak bemutatását, széleskörő hozzáférhetı tételét biztosító szakmai fejlesztésekre, az állandó kiállítások megújítására, a mőtárgyállomány állagvédelmére (kezelés, restaurálás, szakleltározás, digitalizálás, az e-tájház programba történı illesztés) Ide értve a tájházak kiállításainak többnyelvő feliratait, a tájékoztató táblákat, a tájház győjteményét bemutató tudományos és ismeretterjesztı kiadványokat Az Oskolamester címő téma az élethosszig tartó tanulás helyszíneként mőködtethetı tájházak színvonalas oktató csomagokkal, és az ezekhez szükséges eszközökkel való ellátását kívánta támogatni, óvodástól a nyugdíjas korcsoportig, a településen élıktıl az oda látogató vendégekig A beérkezı pályázatok igazolták a támogatási célként választott súlypontokat, a lehetséges támogatási összeget jóval meghaladó igény pedig a tervezett fejlesztések szükségességét emelte ki: Téma Teljes Költség Igényelt Önerı Támogatás I 93 534 792 82 726 763 10 727 937 II 15 159 522 13 632 389 1 527 133 III 2 115 500 1 902 750 212 750 Összes en 110 809 814 98 261 902 12 467 820

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám A legtöbb igény a Látogatóból vendég kategóriában érkezett (35 nyertes pályázat) Az ezekben körvonalazott feladatok jól tükrözték a tájházak alapproblémáit, a forráshiány, ill a bekövetkezett funkcióváltás igényének szükségszerő következményeit: Tetı-, épület-felújítás 59% Foglalkoztató-, közösségi tér létrehozása 9% Tároló tér, raktár kialakítása 9% Felújítás kiviteli terveinek elkészítése 7% Vagyonvédelmi-, riasztó rendszer 7% Bútorbeszerzés 7% Tüzelıberendezés felújítása 2% Az Ismerjetek meg bennünket kategóriában már a minıségi elemek dominálnak (10 nyertes pályázat) az alábbi megoszlásban: Mőtárgyak restaurálása 40% Kiadvány (TKM, kiállítás-vezetı) 26% Digitalizálás 13% Honlap készítés 13% Akadálymentesítés 1% Az Oskolamester kategóriában mindössze két pályázat érkezett, egyike múzeumpedagógiai programmal, a másik a hagyományápolás sajátos, önképzıátadó megvalósításával Tekintettel arra, hogy a pályázók zöme a korábbi évek pályázatain is eredményesen vett részt, így ennek a befejezı elemnek a hatását érdemben az adott tájház elmúlt évek alatt végbement fejlıdésének szemrevételezésével érdemes vizsgálni Ez a jelen értékelésnek nem lehet tárgya, de egy átfogó elemzést ebben a megközelítésben érdemes elvégezni, összevetve ezeket az eredményeket a pályázat kommunikációs terve alapján végrehajtott kérdıíves felmérések eredményeivel Az értékelı bizottság munkáját befejezve javasolta, hogy az épületfelújításokkal kapcsolatos pályázatok túlsúlya miatt a jövı évi pályázatok elıkészítésénél célszerő az engedélyköteles munkáknál az engedélyezési tervek és KÖH engedélyek pályázatok beadása elıtti elkészíttetésére felhívni a figyelmet, és a tervezett helyszínekrıl fotókat bekérni A beérkezı pályázatok igazolták a támogatási célként választott súlypontokat, a lehetséges támogatási összeget jóval meghaladó igény pedig a tervezett fejlesztések szükségességét emelte ki

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám A pályázók regionális eloszlása az alábbiak szerint alakult, hasonlóan a korábbi pályázatokhoz: É-Dunántúl 18%; D-Dunántúl 28%; K-Magyarország 2 %; É-Magyarország 14%; K-Magyar-ország 14%; Alföld 24% A legtöbb igény a Látogatóból vendég kategóriában érkezett (35 nyertes pályázat) Az ezekben körvonalazott feladatok (tetı-, épület-felújítás; foglalkoztató-, közösségi tér létrehozása; tároló tér-raktár kialakítása; vagyonvédelmi-, riasztó rendszer kiépítése; felújítások kiviteli terveinek elkészítése; bútorbeszerzés) jól tükrözték a tájházak mőködtetésének alapproblémáit, a forráshiány ill a bekövetkezett funkcióváltás igényének szükségszerő következményeit Az Ismerjetek meg bennünket kategóriában már a minıségi elemek (mőtárgyak restaurálása; kiadványok, kiállítás-vezetık; digitalizálás; honlap készítés) ; dominálnak (10 nyertes pályázat) Az Oskolamester kategóriában mindössze két pályázat érkezett, egyike múzeumpedagógiai programmal, a másik a hagyományápolás sajátságos, önképzı-átadó megvalósításával A döntést követıen valamennyi nyertes és nem nyertes pályázót értesítettünk, bekértük a pályázat támogatási szerzıdéséhez szükséges további adatokat, illetve az elnyert támogatásra érvényes költségterveket A támogatási szerzıdések megkötését követıen a Lebonyolító a szerzıdésben foglaltak alapján folyósította az elnyert támogatás 90 %-át, és 2009 szeptemberétıl megindult a programok végrehajtása A felújítási építési munkák megkezdıdtek, a kiállítások megújításához szükséges leltározási-, digitalizálási-, mőtárgyvédelmi-restaurálási tevékenység folyt Az OKM-mel történt lebonyolítási szerzıdés ugyan 2010 szeptember 10-i dátummal aláírásra került, a támogatási összeg átutalása azonban elhúzódott Ennek következtében az építési, kivitelezési munkák egy része kényszerőségbıl a téli idıszakban valósult meg, ami az elszámolási és értékelési idıszak elnyúlásával járt, de 2010 május 31-gyel befejezıdött Mikófava önkormányzata lemondott a megítélt támogatásról, errıl tájékoztattuk az OKM-et, amelynek megfelelıen a támogatási szerzıdés módosításra került A pályázat teljes lebonyolítása során a Tájházszövetség regionális elnökségi tagjai folyamatos monitorozási tevékenységet végeztek, és havi rendszerességgel küldték meg tájékoztatásukat a régiójukban nyertes pályázatok megvalósításának állásáról

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám A monitoring tevékenység, a helyszíni tanácsadás és tapasztalatok, a Tájházszövetség országos és regionális rendezvényein történı megjelenés, a média megjelenések és a szakmai beszámolók egyértelmően bizonyították a pályázat országos súlyát, és a pályázati célok eredményes teljesülését A beérkezett szakmai és pénzügyi beszámolókat a Titkárság érkeztette, majd formai ellenırzésnek vetette alá Ezt követıen szkenneltük a beszámolókat, és a digitális változatot a szakmai beszámolók bírálati szempontjaival együtt eljuttattuk a bírálóknak, akik az Értékelı Bizottság tagjai közül kerültek ki A beérkezett vélemények és a pénzügyi beszámolók vizsgálata alapján küldtük ki a hiánypótlásra felszólító leveleket A pályázat egyértelmő szakmai sikere mellett itt adódott a legtöbb problémánk, ami a pályázati értékelés elhúzódását okozta Ütemtervünkben nem kalkuláltunk azzal a ténnyel, hogy a pályázatok mindössze néhány %-át tudtuk hiánypótlás nélkül elfogadni A pályázók többsége számára valóban nehézséget okozott az egyébként nem bonyolult, ám a támogatási szerzıdésben, valamint a pénzügyi szabályozásban elıírt feltételeknek történı hiánytalan megfelelés Örömmel jelezhetjük, hogy a beszámoló készítésének idıpontjára valamennyi pályázóval lezártuk a támogatási szerzıdéssel kapcsolatos ügyeket, akik teljesítették a támogatási szerzıdésben vállalt szakmai feladataikat és kommunikációs kötelezettségeiket A pénzügyi és szakmai beszámolók elfogadására sor került, illetve a maradék 10 % támogatási összeg átutalása megtörtént Összefoglalva megállapítható, hogy a pályázat betöltötte a kiíró által megfogalmazott célkitőzéseket, eredményeivel felvázolva azt a pályaívet, amelyet a hazai tájházaknak be kell járni ahhoz, hogy a 21 század hazai közgyőjteményeinek élvonalába kerülhessenek Ennek figyelembevételével megállapítható, hogy A közel félszáz tájház a fennmaradásához legszükségesebb feladathoz nyert el támogatást; A támogatott fejlesztések jól jelzik azokat a probléma-súlypontokat, amelyek meghatározóak a tájházak mőködtetésében; Egy szerényebb összegő támogatás is hozzájárulhat egy lényegesen nagyobb veszélyeztetett érték megmentéséhez; A hasonló megközelítéső pályázati-támogatási rendszer folytatása égetı szükség!

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám A pályázatok részét képezı kommunikációs terv egyik pillérét képezı látogatói kérdıívek tanulsága alapján a tájházak látogatottsága valós igények alapján évrıl évre nı Bízunk abban, hogy a látogatóbb egyre színvonalasabb élményhez jutnak a tájházakban, amelyhez a most lezárult pályázat is bíztató alapot szolgáltat A pályázat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy segítsük a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Alapító Okiratában foglaltaknak megfelelıen a tájházak szakszerő mőködésének, megújulásának, komplex fejlesztésének megvalósulását Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által biztosított pályázati forrást ezúton is megköszönjük A kiskırösi Szlovák tájházban a közösségi tér bıvült Edelényben a Vadászy ház homlokzata újult meg

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám A paraszti öltözetek és a falusi kultúra változásai a 19 században - Dr Flórián Mária - A 16 századtól a 19 század közepéig terjedı idıszak feudális szabályozottságát tükrözı társadalom- és ipartörténeti források segítségünkre vannak abban, hogy belelássunk a közrend öltözködését formáló rendszerekbe, folyamatokba A jobbágyfelszabadítást követıen a parasztviseletek alakulásának háttere korántsem ilyen rendszerszerő, és már forrásainak sokasága miatt is sokkal bonyolultabb, mint amilyennek a feudális korban látszik A folyamatra egyszerően azt szoktuk mondani, hogy a parasztok viselete polgárosodott Hogy valahogy mégis rálássunk a polgárosodás folyamatára, 1 nem magukat a viselet-együtteseket, az egyes öltözetdarabokat tekintjük témánknak, hanem azokat a társadalmi, még inkább gazdasági, ipartörténeti és mővelıdéstörténeti eseményeket, amelyek a parasztság mentalitását döntıen befolyásolták, és a paraszti öltözködést a városiasodás felé terelték Néhány olyan újítást emelünk ki, amelyek jelentısen átformálták a falusiak életvitelét, ezáltal egyéniségét, és kialakították azt az igényüket, hogy önbecsülésüket is újabb formában, külsejükkel, öltözetükkel is kifejezzék A nagy gazdasági innovációk között a paraszti gazdálkodásban megjelenı újításokkal, a kézi munkát megkönnyítı eszközökkel, a gépek befogadásával és elterjedésével most nem foglalkozunk, habár ezek nemcsak megkönnyítették a paraszti munkát, hanem megváltoztatták a munka megszervezésének gyakorlatát, a paraszti gondolkodást is De számunkra most az öltözködést szolgáló iparok sorsa fontosabb Már a 19 század közepén bebizonyosodott, hogy a ruházkodást szolgáló kézmőves-termelés egyre kisebb szerepet játszhat a vidék öltözködésében, és csak azok a szakmák képesek a piaci viszonyok alakulásához alkalmazkodni, amelyeknél a céhes kötöttségek már ideje korán lazulni kezdtek A század végére, az iparszabadság következtében kialakult egyenlıtlen versenyben már egyértelmően a gyáripari kínálat volt befolyással az egyre inkább a tömegtermeléssel ellátottak ízlésére, igényeire Mindez együtt járt a kereskedelemben bekövetkezett változásokkal is Már a modern belkereskedelem kialakulásának elsı szakaszában, a kis községekben is megjelentek a mindennapi élethez szükséges árucikkeket kínáló szatócsboltok, vegyeskereskedések, amelyek folyamatosan csökkentették a vásárok, a hetivásárok jelentıségét A 19 20 század fordulójára a szakboltok, így a ruházati boltok is felbukkantak a falvakban, és a falvak kereskedelmi portékákkal való ellátottsága a parasztság anyagi kultúrájában is változásokat hozott 1 Az OTKA K 60316 számú, Köznépi textilkultúra a közgazdasági és mővelıdési változások tükrében (1850 1950) címő pályázata keretében, 2006 2010 között az MTA Néprajzi Kutatóintézetében folyt e témák kutatása

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám A vasútról, mint a korszak nagy vívmányáról, eddig is olvashattunk a néprajzi szakirodalomban, de talán mégsem felesleges hangsúlyoznunk a vasút jelentıségét, hiszen legalább olyan tudatformáló hatással lehetett a korabeli társadalomra, akkora teret nyitott a világra, mint manapság az informatika Az 1914-re kiépült hazai vasúthálózat gyorsan átalakította az érintett falvak életét, megváltoztatta a munkábajárást, a termények piacra juttatását, a beszerzési lehetıségeket Mert a paraszti polgárosodást a vasúti áru- és személyforgalom, az árutermelés és a polgárosodó fogyasztás jelentısen befolyásolta A 19 század elejének kereskedelmi útjain élı és a 20 század eleji, már vasútvonalakkal behálózott ország ekkortájt felemlegetett népviseletes településeit összevetve, nyilvánvaló, hogy azoknak a falvaknak, amelyek egykor az utak mentén, majd amelyek a vasútvonal mellett voltak, és vasútállomásuk is volt, olyan helyzeti elınyük volt, ami a kor divatjához igazodó öltözködésükben is megmutatkozott Fontos újítása volt a korszaknak a varrógép, ami a 19 század 60-as éveiben már megjelent Magyarországon is A hazai piacon különféle német és amerikai varrógép-típusok szerepeltek, közöttük a Singer-gép is, a magyarországi ADRIA gyártása csak a század végén indult meg A drága munkaeszköz egyre nélkülözhetetlenebb lett a szabóiparban, így megjelent kereskedelmi fogásként a részletre-fizetés is Megindultak az ingyenes tanfolyamok is, amelyek elısegítették a varrógépek elterjedését a parasztháztartásokban is A varrógép és ezzel párhuzamosan a parasztviseletekben eleddig nem használt gyári anyagféleségek megjelenése együttesen járult hozzá, hogy a paraszti elsısorban nıi öltözetek struktúrája, szabásformája, díszítményei megváltozzanak Megnıtt a kisvárosi szalonok és a falusi varrónık szerepe A varrógéppel rendelkezı varrónık számának szaporodásával párhuzamosan elterjedı blúzfélék segítségével a falvak parasztságának öltözködése küllemében, szabásával is követte az egykorú divatot A nagy ipari újítások mellett a 19 század második felének nagy fejleménye volt a közmővelıdés fontosságának felismerése, a közoktatás országos megszervezése, amelyben az alsó- és középfokú mezıgazdasági szakoktatásban, 1850 után, helyet kapott a leányok képzése is A 20 század elejétıl a nık mezıgazdasági szakképzésének külön intézményei jöttek létre, amelyek rendszerint fızı- vagy háztartási tanfolyamként kezdték meg mőködésüket, némelyik azonban többéves iskolává nıtte ki magát Ekkortájt még nem volt cél, hogy az ott tanuló növendékek tovább is tanuljanak, inkább az, hogy a képzésbıl a falvakba visszatérı és a képzettségük okán elismert parasztleányok (idıvel asszonyok) továbbadják ismereteiket A hazai gazdaasszony-képzést a putnoki nıi mezıgazdasági leányiskola mőködésén keresztül ismerhetjük meg részletesen, különös tekintettel a tantervnek a textilkultúrával kapcsolatos tantárgyaira Nyomon követhetı azt is, hogy a gazdaasszony-képzıbıl hazatérı leányok miként terjesztették a ruhaszabás, a fehérnemő-varrás fortélyait, a különféle hímzéstechnikákat, csipketípusokat, amely ismereteknek köszönhetıen megnıtt presztízsük otthoni, falusi környezetükben

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám A 19 20 század fordulója a népi hímzések történetében is fordulópont volt: eleddig az öltözetek legdrágább darabjain a gyapjú- és bırruhák virágozása, a férfihímzések jelentették az ünnepi öltözetek díszét Ez idı tájt azonban a fehérhímzés átvette a fıszerepet a ruhafélék és a lakástextilek díszítésében, ami egyúttal a nıi kézimunka térhódítását is jelentette A népi fehérhímzés hazai divatjának elterjedésében az oktatás, a nıi munka ipari bekapcsolásának kérdése, a nıi sajtó megjelenése és a kézimunkaüzletek mőködése együttesen játszott szerepet Az 1880-as években a nıi ipar, azaz a hímzés, a nık gazdasági emancipációját elısegítı tevékenységnek tőnt, így kapott helyet a közoktatás anyagában is A polgári iskolákban olyan varrásismereteket oktattak, amelyek minden családban nélkülözhetetlenek voltak, a nıipariskolák tananyagában viszont kiemelkedı szerepet kapott a hímzés oktatása Bár a cél az volt, hogy a nık ismereteik révén különbözı ipari munkákra is alkalmasak legyenek, a nıipariskolákban végzett nık kis százaléka vált kenyérkeresıvé a kézimunka révén Ez a jól képzett nıi munkaerı lett a kereskedık kezében összpontosuló láthatatlan textilipar bedolgozó gárdája, akik Verlagrendszerben, bedolgozóként hímezték a drága kelengyéket a hazai és svájci, német megrendelık számára A fentiek adnak magyarázatot arra is, hogy a 18 század végén, a nyugati végeken megjelent és a 19 század második felére az ország keleti tájait is meghódító szabadrajzú polgári fehérhímzések hogyan lettek a 20 század elejére az új parasztos viseletek legfontosabb díszítményei Ilyenek a kiszínesedett a turai, sióagárdi hímzések is vagy a fehérhímzés géppel hímzett változatainak, például az eredendıen a polgári igények kielégítésére, gépi madeira és a richelieu technikára betanított Kalocsa környéki asszonyok hímzései A fehérhímzéshez hasonlóan a csipkekészítés is a hasznos kézimunka fogalomkörébe tartozott A csipke körülbelül a fehérhímzés terjedésével párhuzamos idıben szorult vissza a korábbi, történelmi népipari csipkekészítı tevékenységébıl a népviseletekbe, és vált az egységesebb stílusból helyi típusokká Kialakult néhány, a csipkekészítést iparmővészeti szinten mővelı központ is A 19 század második felétıl az iskolák révén elterjedtek a horgolt és kötött csipkék is, amelyek fokozatosan átvették a munkaigényesebb vert és varrott csipkék helyét A század végére pedig már a gépi csipke is eljutott a paraszti ruhatárakba, méterszámra kapható volt az új, polgári igényekhez illı csipkéket árusító, egyre nagyobb számban megnyíló kézimunka-üzletekben A budapesti kézimunka-kereskedık képes árjegyzékei alapján megismerhetı a 20 század elejének polgári és népmővészeti kézimunka-kínálata A kézimunkaboltok a kispolgárság és a falusi gazdagabb parasztok vásárlóerejét célozták meg, de katalógusaikban az iskolai kézimunka-oktatás kellékei is megtalálhatóak voltak, és a legnívósabb megrendeléseket is ki tudták elégíteni A fentiek azt sugallhatják, hogy a falusi nép, legalább is a 19 20 század fordulójától, fokozatosan hozzájutott a városi öltözködés kellékeihez, ami elıbbutóbb megjelenésükben is megmutatkozhatott Azonban idırıl-idıre

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám megjelentek olyan törekvések is, amelyek éppen késleltetni szerették volna a népviseletek elmúlását: vármegyei bálok elegáns hölgyeit eredeti parasztruhákban való megjelenésre szólították fel, divattervezık divatlapokban tették közzé egy-egy népviselet elemeit is felhasználó magyaros ruhaterveiket, sıt magyaros öltözködést vártak volna el a városi férfiaktól is A millennium környéki évektıl a második világháború végéig tartó fél évszázadban, idırılidıre törvényszerően jelentkeztek a magyaros férfidivatban is a magyar identitás megerısítését szolgáló ruhamozgalmak, amelyek lényegében a gombkötı munkák alkalmazását szorgalmazták Ha egy közönséges zakó zsinórdíszes gombolót kapott, egybıl magyaros, Bocskai-zakó lett A magyar parasztférfiak zsinóros ünneplıje azonban nem ezzel a divatötlettel és nem az adott idıszak történelmi szituációival kapcsolatos Körülbelül az 1880-as évektıl, a parasztférfiak már nem a jobbágykorból örökölt viselet díszes változatait kedvelték, hanem a katonai/nemesi viseletnek a 19 század közepére leegyszerősödött változatát, a zsinóros magyar ruhát tartották magukhoz méltónak Ragaszkodásukat növelték a zsinóros katonaruhákban megélt élményeik is Idıközben a zsinórozás veszített is egykori, kifejezetten a magyar identitást szimbolizáló jelentésébıl: már más népek öltözetét is díszítette A 20 század elején, a már uniformizálódott öltözető városiak érdeklıdését erısen foglalkoztatták a még létezı népviseletek, amelyek szerepeltetése az ünnepi eseményeknek, az idegenforgalom felvirágoztatásnak is kellékévé vált A Gyöngyösbokréta-mozgalomban és más, hasonló rendezvényeken való szereplések és a falvakba látogatók érdeklıdésének hatására A népviseletnek megnıtt a becsületi! Az ilyen rendezvényeken való részvétel azonban a falusiaknak csak meglehetısen szők körét érintette, és ha ennek a jelenségnek valamelyes fékezı hatásával számolhatunk is, nem volt döntı hatással a paraszti viseletek elmúlásának visszafordíthatatlan folyamatára Hasonlóan kívülrıl jövı, mőkedvelıi és szakmabeli érdeklıdés vezetett a népmővészet különbözı ágainak felfedezéséhez A 19 század harmadik harmadára, végére már több kézmőves iparágban kifulladt a századelın még erıteljes parasztos stílus Bár még minden kézmőves iparágnak akadt képviselıje vagy parasztspecialistája, a nemzeti háziipar már intézményes felkarolásra szorult, sıt egyes népmővészeti ágakat, például a sárközi hímzést, már újra kellett éleszteni A népmővészet egyre kevésbé szolgálta egy-egy falusi közösség belsı igényeit, és már a 19 század végére termékké, áruvá vált, ahogy ez az Izabella Háziipari- Egyesület vagy Kalotaszeg példája révén közismert Az egyes tájak népmővészete különbözı utat járt be: a 18 században kedvelt hódmezıvásárhelyi szırös párnavégeket például csak a 20 század elején fedezte fel a szaktudomány, de csak 1936-tól varrták újra ıket árusításra majdnem négy évtizeddel például a matyó hímzések kereskedelmi árucikké válása után Ennek köszönhetıen megırizték archaikus, egységesnek mondható stílusukat, míg a matyó hímzés stílusváltozatai gyakorta személyekhez köthetıek, amelyeket a kereskedık, a megrendelık elvárásai is alakítottak

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám Az itt felemlegetett, a 19 század közepétıl a 20 század közepéig zajló események hátterében mindenütt megtaláljuk az azokat elıidézı, esetleg követı állami törvényeket A kötelezı népoktatás bevezetését az 1868:38 törvénycikkel, a kézmővesek tevékenységét az 1872 évi elsı ipartörvénnyel szabályozták Egyes törvények kifejezetten a parasztság polgárosodását voltak hivatottak elısegíteni A még feudális körülmények között megfogalmazott 1840: 8 törvénycikk már elıírta az öröklésben a leányok egyenjogúsítását, amit a hivatalos eljárások során ugyan betartottak, a gyakorlatban tovább élt a korábbi jogszokás, ami a fiúkat elınyben részesítette a lányokkal szemben Az immár polgári társadalmi környezetben újraszabályozott, a házassághoz főzıdı vagyonjogi, 1894 évi 31 törvénycikk értelmében a nı már szabadon rendelkezhetett vagyona felett Ez az újabb jogi modernizáció már megmutatkozott a paraszti mentalitásban is, ami már a kelengye összetételében is megnyilvánult: megváltoztak a kelengyében és parasztháztartásokban megjelenı presztízstárgyak, az öltözködés is egyre inkább az új presztízst szolgálta, követte a divatos, a városi elıképeket Dr Flórián Mária

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám A Badár-család Mezıtúron Nagy Molnár Miklós A magyar fazekasság, a kerámia kutatás egyik legfontosabb terepe az Alföld, ahol a számos kiváló fazekas-központ közül is kiemelkedik Hódmezıvásárhely és Mezıtúr, amelyek nem tartoznak egy stíluscsoporthoz sem E két központ fazekasai kimutathatóan jelentıs kapcsolatokat ápoltak egymással, s soha nem lettek egymás konkurensei Ennek feltételezhetıen egyik oka az, hogy más-más területen voltak jelen Míg Mezıtúr fıképpen a fennálló edények készítésében jeleskedett, Hódmezıvásárhely inkább táljairól volt ismert Ugyanakkor a két központ felvevı piacai sem estek egybe Vásárhely inkább a dél-alföldi részeket látta el edényeivel, Mezıtúr elsısorban a Tiszántúl területét, illetve a Duna- Tisza köze egy részét A 19 század mezıtúri fazekassága - csakúgy, mint a következı század kerámiamővessége - jól elkülöníthetı szakaszokra, stíluskorszakokra osztható Az egyes korszakokat leginkább az általánosan elterjedt edények alapszíne alapján lehet elhatárolni egymástól Ezek nagyjából idırendi sorrendben követték egymást A mezıtúri kerámia stíluskorszakait elıször Kresz Mária határozta meg 2 A legkorábbi darabok fekete mázatlanok voltak, amelyet az 1830-as években a zöldmázas, majd a fehér alapszínő edények követtek Az 1860-1870-es évek kísérleteit követte a túri kerámia klasszikus írókás korszaka, amely igazi sikerét a 19-20 század fordulóján érte el Az ebben az idıszakban készült edények jellemzı virágmotívumai kiteljesedettebbek, sokszínőek lettek Emellett a korábbi formavilág is gazdagodott Ez annál is érdekesebb, mert ez az idıszak volt a magyar fazekasipar legkritikusabb idıszaka Az 1880-90-es években az olcsó, nagy mennyiségben elıállított zománcedények elárasztották a piacot A silány esztétikai minıségő gyári áru ugyanakkor a népmővészet, a kézmővesség kultúrát ırzı tárgyi világára irányította a szakemberek figyelmét A túri fazekasok ebben az idıszakban országos hírnévre tettek szert, amelyben jelentıs szerepet játszott id Badár Balázs színrelépése is Munkássága során a túri hagyományokból kiindulva jutott el a polgárosultabb ízlésvilág igényeinek kielégítéséig Stílusváltása, egyéni mővészetének alakulása, formálódása összefonódott ugyan a magyar iparmővészetet átalakítani kívánó historizmussal, ám egybeesett a fazekasság országos válságának idıszakával is Tevékenysége nemcsak a Kárpát-medencében vált közismertté, hanem a világ számos pontján Badár Balázs mőködése ahogy ezt Kresz Mária megállapította - a magyar népi fazekasság válságos korszakára esik, mőveivel ezért törekedett magasabb társadalmi osztályok ízlésének megfelelni 3 Az ı munkásságával kezdıdött meg a 19 század végi viszonylag egységes, ám változatos, mőhelyenként alakuló 2 Kresz M 1978 Mezıtúr fazekassága 1813-1914 Kiállítás a Néprajzi Múzeumban Kiállításvezetı Budapest 3 Kresz M 1976 18

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám hagyományos túri stílus átalakulása, bomlása Tevékenységével új irányba fordította a fazekas ipart, munkássága a fazekasmesterségre irányította a figyelmet, s emellett sok tehetséges mester is ismertté vált Munkásságának eredményeként számos külsı hatás is érte a túri fazekasságot A Badár Sándor és Perei Rebeka házasságából 1855 március 6-án hetedik gyermekként született Badár Balázs 1868-ban kezdett inaskodni A szakmát Szappanos Istvánnál, majd 1871-tıl id Vargha János fazekasmesternél tanulta 1879-ben kapott iparjegyet, ekkor nyitott önálló mőhelyt Pályája kezdetén ı is ugyanolyan használati edényeket készített, mint a korabeli mesterek: csárdáskorsót, tálat, tányért, lisztes bödönt, szilkét és más használati tárgyakat Az 1880-as évek végére kialakult a rá jellemzı egyéni stílusa, amelyet a késıbbiek során tökéletesített, gazdagított Az 1890-ben Aradon rendezett Alföldi és Délmagyarországi Általános Kiállítás -on már nem használati, hanem díszedényekkel vett részt, ahol nagyérmet és oklevelet nyert E kiállítás sikere is közrejátszott abban, hogy új formavilágot és díszítményvilágot kezdett kialakítani Ez a váltás abban is kifejezésre jutott, hogy magát már nem korsós -ként emlegette, hanem mőfazekas elnevezéssel illette Badár Balázs Az elsı hazai sikert követıen egyre gyakrabban tőnt fel külföldi kiállításokon is 1894-ben, Antwerpenben jutalmazták munkáit ezüstéremmel 1896-ban részt vett az ezredéves kiállításon, ahol Erzsébet királyné vásárolt tıle egy dísztálat Az uralkodó Ferenc József pedig ezüstéremmel tüntette ki, amelynek peremére

Tájházi Hírlevél 2010 3 szám bevésték Badár Balázs mőfazekas mester nevét 4 A következı évben pedig Brüsszelben kapta meg a nemzetközi kiállítás ezüstérmét Az 1900-ban rendezett párizsi világkiállítás bíráló bizottsága oklevéllel jutalmazta Badár Balázst A külföldi sikerekbıl is látható, hogy általános ízlést, európai stílust közelített meg munkáival Edényformáinak és díszítıstílusának alakulásában szerepet játszott az is, hogy tanulmányúton járt a pécsi Zsolnay gyárban A fıképpen díszedényeirıl ismertté vált mester egyes darabjain megfigyelhetı, ahogy a hagyományos túri stílusból kibontakozott egyéni arculata Fıként a korsókon körbefutó motívumok szerkezete egyezik meg a hagyományossal, ám ezek nála rajzosabbak, majd egyre kiterítettebbek Sajátos ornamentikája elsısorban nagy lapos dísztáljain figyelhetı meg Felületükön a butellákhoz hasonló virágok láthatók, hajladozó karéjos levelek, a minta a teljes felületet kitölti A díszítımotívumokat írókázta, metszette, de gyakran karcolta, s a fehér engóbos felületre karcolt mintát különbözı színekkel és színtelen mázzal töltötte ki Virágos díszítménnyel borította koronás vázáit, a hosszú nyakú lopó vázáit és talpas zsiráfkancsóit Ez utóbbiakkal kapcsolatban mondta Kresz Mária, hogy: E formára állítólag a boszniai rézedények voltak a példaadók 5 Az ilyen és ehhez hasonló edénytípusokkal kapcsolatban írta Györffy István, hogy: A híres mezıtúri Badár Balázs fazekas a legutóbbi idıkig is csinálta a bosnyák rézvázákat cserépbıl, melyre szőcs- vagy egyéb hímzésmotívumot festett 6 István Erzsébet kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy Id Badár nem csupán szakmai inspirációk hatására dolgozhatta ki új, széles körben kedveltté lett stílusát, hanem a nemzeti stílus kimunkálását, a keleti örökség felvállalását és a háziipar támogatását szorgalmazó mozgalom, az 1906-ban alakult Tulipán mozgalom is hatott a munkásságára Dokumentuma ennek a 4 Massányi J 1941 18 5 Kresz M 1976 21 6 Györffy I 1942 42