DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Társadalmi Bűnmegelőzési Koncepciója és Cselekvési Terve ZÁRADÉK: Elfogadta: Dunaújváros Megyei jogú Város Közgyűlése 2003. november 6a-i ülésén a 317 /2003.(XI.6. ) KH. számú határozatával Módosítva és kiegészítve: Dunaújváros Megyei jogú Város Közgyűlése 2006. március 9-i ülésén a.. /2006.(III.9. ) KH. számú határozatával Dunaújváros, 2006. március 9. 1
Dr. Kálmán András s.k. polgármester l. Bevezetés A közbiztonsághoz, a biztonságos élethez való jogot alkotmányos jogként értelmezve mára bizonyossá vált: az állam nem képes minden esetben magas színvonalon garantálni polgárai számára a (köz) biztonságot, képtelen valamennyi polgárát megvédeni az áldozattá válástól. A közbiztonság nem más, mint a társadalmi együttélés rendjének jogilag szabályozott tényleges állapota. Nemcsak a lakosság hétköznapi életére van hatással, hanem többek között befolyásolja a beruházási szándékot, vagy például az idegenforgalmat is. Mivel a közbiztonsági helyzet nagyrészt problémák összessége, ezért a hatékony reagálás is csak helyben, összefogással valósítható meg. Egyetlen lehetőség marad: felkészíteni a helyi társadalmat a megelőzés lehetséges módjaira, kialakítva az ott élők reális veszély - és felelősségérzetét, elérve, hogy józanul cselekedjenek és veszély esetén ne essenek pánikba. A bűnözés elleni küzdelem egyik módja a bűncselekmények felderítése és az elkövetők bűntető jogi felelősségre vonása. A másik és ez a mi szempontunkból most sokkal lényegesebb, a bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő okok, az elkövetéshez vezető folyamatok megismerése, tanulmányozása. Megállapítható, hogy messze nem elégséges a kormányhatározatokba foglalt szervezeti keretek megléte, mivel a megelőzés többszintű, horizontálisan - és vertikálisan tagolható rendszerben vázolható, szakterületeket átfogó, társadalmi érdekegyeztetés és konszenzus alapján elkészített megelőzési stratégiát feltételez. Helyi szinten is megvalósulhatnak ezek a célok, ha a helyi társadalom morális értékrendje, viszonyrendszere ezt elfogadja, és hosszú távon támogatja. Ma Dunaújvárosban olyan helyi körülményekre alakított stratégiára van szükség, amely konkrét célokat fogalmaz meg. Ehhez a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégia adja a keretet, ami konkrét, pontosan körülhatárolható cselekvési alternatívákat fogalmaz meg. Mindez csak akkor válik hatékonnyá, ha a helyi társadalompolitika részeként valósul meg, ami nyitott és befogadó mind a szakmai, tudományos, mind pedig a civil kezdeményezésekre. 2
Dunaújváros Megyei Jogú Város széles szakmai-társadalmi bázison megújítja Társadalmi Bűnmegelőzési Koncepcióját és Cselekvési Tervvel egészíti ki. A megújítás indokai az alábbiak: - Dunaújváros az új autópályával és híddal a társadalmi bűnmegelőzés terén új kihívások elé néz. A koncepció alappillérei közül az gyermek -és ifjúsági bűnözés megelőzése és csökkentése, a településbiztonság, a bűnismétlés illetve az áldozattá válás megelőzése új, eddig nem ismert helyzettel kerül szemben a város nyitottá válásával az Alföld felé és átmenő forgalom szempontjából az autópálya által észak-dél irányban, de leginkább Budapest felé. - A bűnmegelőzési pályázatoknál egyre több pályázat kiíró részesíti előnyben azon településeket, amelyek cselekvési tervvel is rendelkeznek a koncepció mellett. - Új, a bűnmegelőzés a társadalmasítását elősegítő módszereket használtak az előkészítők a munka során, mely hozzájárul ahhoz, hogy minden érintett együttműködő magáénak érezhesse a Koncepciót és a cselekvési tervet. Összesen több mint 30 szakértő vett rész azon a 7 részből álló workshop sorozaton, ahol a megújított koncepció és cselekvési program elkészült. - Új tartalmi elemekkel és megújult szerkezettel gazdagodott a koncepció: - A koncepció szerkezete vizuálisan is megjelenítődik, abból a célból, hogy annak részei és azok kapcsolatai nyilvánvalóbbá váljanak. - Új elem a koncepcióban, hogy horizontális, pilléreken átívelő célokat fogalmaz meg, mint a(z) - Együttműködés és partnerség fejlesztése - Megelőzés, a beavatkozás és az utógondozás fejlesztése - Jelzőrendszer fejlesztése - Tájékoztatás, kommunikáció fejlesztése - Célcsoportokra vonatkozó információk gyűjtése, elemzése és értékelése A helyzetértékelést egy SWOT elemzés egészíti ki A Városi Rendőrkapitányság friss 5 évre visszanyúló elemzéssel járult hozzá a helyzetértékeléshez. Megújult a demográfiai helyzetre és a munkaerő-piacra vonatkozó helyzetleírás. A Koncepció mellé elkészült a cselekvési terv alapintézkedései és a horizontális célokra pedig elkészültek az intézkedések tartalmi leírásai is. A város biztonsága beavatkozási pillérben a közterületek biztonságának fokozására külön SWOT elemzés készült, kiemelt horizontális, átfogó és közvetlen célokkal. A koncepció átfogóbb és vázlatosabb lett A cselekvési terv tartalmazza a horizontális célokat megvalósító intézkedéseket, melyek mindegyike jótékeny hatással van a bevatkozási területeken tervezet intézkedések hatékonyságára. 3
A koncepció és cselekvési terv szerkezetét az alábbi ábra szemlélteti Beavatkozási területek átfogó célok A gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése A település biztonságának növelése A családon belüli erőszak vissza-szorítása Áldozattá válás megelőzése Bűnismétlés megelőzése Közvetlen célok Közvetlen célok Közvetlen célok Közvetlen célok Közvetlen célok Együttműködés és partnerség fejlesztése HO R I Z O N T Á L I S Megelőzés, a beavatkozás és az utógondozás fejlesztése Jelzőrendszer fejlesztése Tájékoztatás, kommunikáció fejlesztése C É L O K Célcsoportokra vonatkozó információk gyűjtése, elemzése és értékelése Cselekvési Program horizontális célok megvalósítására irányuló intézkedések beavatkozási területek közvetlen céljaira irányuló intézkedések HELYZETÉRTÉKELÉS SWOT Statisztikai elemzések 4
I. Helyzetértékelés Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 1. A város demográfiai sajátosságai A megyei jogú városok közül Dunaújváros lélekszáma csökkent legjobban a rendszerváltás óta. Az összehasonlítás időpontját jelentő 2001-es évtől Dunaújváros lélekszáma tovább fogyott, immár 53.000 fő alá csökkent. Demográfiai folyamatok a megyei jogú városokban 1990-2001 között Település Népességszám 1990 2001 A népesség változása 2001/1990. % Ezer lakosra jutó természetes fogyás / szaporodás vándorlási egyenleg Dunaújváros 60 038 55 309 92,12 % -1,76-6,76 Eger 60 501 58 331 96,41 % -2,62-7,12 Győr 129 800 129 412 99,70 % -1,05-7,58 Hódmezővásárhely 51 194 49 382 96,46 % -4,31-1,32 Kaposvár 70 827 68 697 96,99 % -3,76 3,35 Kecskemét 99 075 107 749 108,75 % -1,80-1,77 Miskolc 197 400 184 125 93,28 % -4,27-11,81 Nagykanizsa 54 659 52 106 95,33 % -4,37-2,72 Nyíregyháza 112 713 118 795 105,40 % -0,68-1,96 Pécs 167 942 162 498 96,76 % -2,99-5,70 Salgótarján 47 666 44 964 94,33 % -4,02-5,93 Sopron 55 209 56 175 101,75 % -1,65 11,98 Szeged 172 917 168 273 97,31 % -2,41-8,18 Székesfehérvár 109 770 106 346 96,88 % -0,92-6,10 Szekszárd 35 787 36 229 101,24 % -2,63-1,60 Szolnok 78 151 77 631 99,33 % -1,95-3,02 Szombathely 84 623 81 920 96,81 % -4,23-3,67 Tatabánya 74 796 72 470 96,89 % -4,15-6,20 Veszprém 66 333 62 851 94,75 % -1,90-7,59 Zalaegerszeg 62 332 61 654 98,91 % -2,75-1,08 Megye jogú városok összesen 2 086 896 2 033 919 98,31 % - - Forrás: Grosz A.- Rechnitzer J.: Régiók és nagyvárosok innovációs potenciálja Magyarországon (MTA RKK, 2005.) A népesség csökkenésének okai: Negatív vándorlási különbözet. A többi nagyvárosra is jellemző a szuburbanizáció, kiköltözés a környező falvakba. Természetes fogyás. Az élveszületések száma kiugróan alacsony a városban, amit a kistérség némileg ellensúlyoz. A halálozás a városban kedvezőbb, mint a kistérségben és lényegesen kedvezőbb, mint az országban. Az előbbiek következményeként is az egykori fiatalok városa elöregszik. A 60 éves és idősebb népesség aránya jelentősen meghaladja a másik három megyei jogú városét, de a városok országos átlagát is. Feltűnően alacsony a 0-24 évesek létszáma. 5
Kistérség Lakónépessé g (fő) Városok népessége Élveszületés (1000 lakosra) Halálozás (1000 lakosra) A belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességből Dunaújváros 75 970 52 794 8,2 10,5-2,0 19,7 Székesfehérv 137 237 109 359 8,9 10,6 0,2 18,3 ár Tatabánya 88 916 71 496 9,6 13,4-0,4 19,2 Veszprém 83 535 65 218 9,2 8,9-0,1 17,0 Forrás: KSH, 2002. A válások száma Míg a megyei jogú városokban 100 házasságkötésre 64 válás jut, addig Dunaújvárosban 83 (2002-ben). A megelőző években a mutató még rosszabb volt, azóta javulóban van. Magas népsűrűség, növekvő szegregáció: A csökkenő lakosságszám ellenére, a városban a népsűrűség 1003 fő/km2 volt 2002- ben, míg a magyarországi városokban (Bp. nélkül) 197 fő. Már a nyolcvanas évek szociológiai kutatásai felhívták a figyelmet a szegregáció problémáira a városban, vagyis a különböző társadalmi csoportok városrészenkénti elkülönülésére. 2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség: A dunaújvárosi foglalkoztatottak megoszlása a KSH 2001-es népszámlálása alapján: Dunaújvárosban foglalkoztatott személyek:29 326 fő ebből: - dunaújvárosi lakos : 21 519 fő - vidéki bejáró:7 807 Fő Dunaújvárosban lakó aktív korú népesség 2001-ben:36 327 fő Foglalkoztatási ráta: 59 % (Dunaújvárosban foglalkoztatott dunaújvárosi) Foglalkoztatási ráta: 65% (bárhol foglalkoztatott dunaújvárosi lakos) Foglalkoztatott dunaújvárosiak:23 760 Fő ebből: - helyben foglalkoztatott: 21 519 fő - nem helyben foglalkoztatott:2 241 Fő 6
53,0% 52,0% Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Társadalmi 52,3% Bűnmegelőzési 52,1% Koncepciója és Cselekvési Terve Dunaújváros A foglalkoztatottak nem szerint megoszlása Fejér megye 51,0% 53,0% 50,0% 53,0% 52,0% 51,0% 52,3% 52,3% 52,1% 52,1% Dunaújváros Fejér megye Dunaújváros Fejér megye 52,0% 49,0% 51,0% 48,0% 50,0% 49,0% 48,0% 47,7% 47,9% 47,7% 47,9% 50,0% 47,0% 47,0% 49,0% 46,0% 48,0% 45,0% 47,0% 46,0% 45,0% ff ff A foglalkoztatottak kor szerint megoszlása nő 47,7% nő 47,9% 46,0% 35,0% 30,6% 31,1% 45,0% 30,0% 25,0% 25,0%25,3% ff 24,6% 24,1% Dunaújváros Fejér megye nő 20,0% 18,0%17,9% 15,0% 10,0% 5,0% 1,7%1,6% 0,0% 15-29 30-39 40-49 50-59 60-x 7
53,0% 52,0% Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Társadalmi 52,3% Bűnmegelőzési 52,1% Koncepciója és Cselekvési Terve Dunaújváros A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerint megoszlása Fejér megye 51,0% 50,0% 53,0% 49,0% 52,0% 48,0% 51,0% 47,0% 35% 30% 25% 20% 15% 52,3% 23% 20% 33% 28% 52,1% 31% 31% Dunaújváros Dunaújváros 47,7% 17% 15% Fejér megye 47,9% Fejér megye 50,0% 46,0% 10% 49,0% 45,0% 48,0% 5% 0% ff 8 ált vagy kevesebb középiskola érettségi nélkül középiskola érettségivel 47,7% nő egyetem, főiskola 47,9% 47,0% A foglalkoztatottak összevont foglalkoztatási ágak szerint megoszlása 46,0% 60,0% 55,9% 45,0% 50,0% Dunaújváros ff Fejér megye 47,9% 49,4% nő 40,0% 36,8% 30,0% 20,0% 10,0% 7,2% A munkanélküliségi 2,6% jellemzői: 0,0% mező és erdőgazdaság ipar-építőipar szolgáltatás 8
A Fejér Megyei Munkaügyi Központ Dunaújvárosi Kirendeltségének - a hozzá tartozó 12 településről - a nyilvántartott munkanélküliek száma 2005. augusztusában 3.130 fő. Ebből a dunaújvárosi munkanélküliek száma 1.917 fő. A nyilvántartottak 35 %-a legfeljebb általános iskolai, - 36 %-a szakmunkás, - 29 %-a pedig magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Az összes nyilvántartott 4,4%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A 45 év felettiek aránya 36 %. A 180 napnál régebb óta regisztráltak aránya 87 %. A regisztráltak között nagyobb arányban vannak jelen,mint a férfiak. Munkaerő-piaci folyamatok: A két legnagyobb foglalkoztató a DUNAFERR és az Önkormányzat évek óta kisebb mértékű, de folyamatos létszámcsökkentéseket hajt végre. A közszféra szintjén - a jelenlegi önkormányzati normatívák, bevételek mellett - nem várható munkahelyteremtés, a Donbass társaság a DUNAFERR tekintetében nem tervez foglalkoztatás bővítést. A rohamosan csökkenő mértékű ifjúsági munkaerőforrás nem helyezi nyomás alá a munkaerő-piac kínálati oldalát. Tömeges és nyílt munkahely-teremtési kényszer nem jelentkezik a városban. Városunkban is jellemző bizonyos szakmákban a szakemberhiány. Ez sokszor a működő vállalkozások bővítését vagy új vállalkozások idetelepülését is nehezíti, gátolja. Dunaújvárosban a legtöbb vidéki munkavállalót a DUNAFERR vállalatcsoportnál foglalkoztatják. Elsősorban a közeli falvakból utaznak, de vannak messzebbről bejárók is, maximum 70-80 km-ről. A városból elingázók főleg Budapestre, Székesfehérvárra járnak dolgozni. 3. A város építészeti sajátosságai: Dunaújváros több mint 21 000db lakásának 95,6%-a magánszemélyek tulajdonában van. A lakások több mint fele (53%) 4-10 emeletes panelépületekben található. A panelelemes építkezések idején a kétszobás lakások építése volt a jellemző, így a panellakások nagy száma miatt a városban kiugróan magas többséget képviselnek a kétszobás lakások (66,5%), melyek között az 50-59 m2-es lakások a leggyakoribbak. A lakóingatlanok infrastrukturális felszereltsége az átlagnál jobbnak mondható, 94,7%- uk összkomfortos minősítésű, részletesebben: A lakások életkora változatos képet mutat. A téglaépületek többsége az 1945-1970 közötti időszakban épült. Az 1960-as években jelentek meg ún. közép- vagy nagyblokkos ill. alacsonyabb (max. 4 emeletes) beton lakóházak, melyeket az 1970-es 9
évektől a tízemeletes panelépületek virágkora követett. A 80-as, de különösen a 90-es évektől megszaporodott a kertes családi házas építkezések száma. Ma már a lakásállományba kerülő lakások nagyobbik hányada nagy alapterületű, négy vagy többszobás lakás ill. ház, szemben az országos értékekkel, amely szerint átlagosan ennél lényegesen kisebb részt képviselnek a nagyobb alapterületű, újonnan épített lakások. 3. Kereskedelem A kiskereskedelmi üzletek 1000 lakosra jutó száma a városban (14,9 üzlet/1000 lakos) 2001-ben is az országos átlagértékek alatt maradt (városok átlaga: 19 üzlet/1000 lakos). Dunaújváros lakosságát 2001-ben 796 kiskereskedelmi üzlet és 205 vendéglátóhely látta el. A 796 kiskereskedelmi bolt közül 139 ruházati szaküzletként (17,5%), 110 pedig élelmiszer jellegű üzletként ill. áruházként (13,8%) működött. A jelentősebbek közül még 50 vasáru-, festék és üvegszaküzlet (6,3%), továbbá 36 elektromos háztartási cikkeket árusító szaküzlet (4,5%) állt a vásárlók rendelkezésére. Ezek a kategóriák képviselik a teljes piaci kínálaton belül a legnagyobb üzletcsoportokat. Városunkban megjelentek a nagy áruház-láncok bevásárló központjai. 2001-es adatok szerint 144 kereskedelmi vendéglátóhely - étterem, kávéház, söröző - és 61 munkahelyi vendéglátóhely állt a fogyasztók rendelkezésére Dunaújvárosban. 1999 óta összességében ugyan csökkent a rendelkezésre álló vendéglátóhelyek száma, mégis 1000 lakosra vetített számuk a nagyobb arányú népességcsökkenés következtében kedvezőbben alakult. A vendéglátóhelyek számának átlagnál magasabb emelkedése ellenére azonban 1000 lakosra még mindig kevesebb szórakozóhely jut, mint ahogy a vidéki átlag mutatja. A kereskedelmi vendéglátóhelyek között 1998 óta lényegesen csökkent az éttermek, cukrászdák egységnyi lakosra vetített száma. Ezzel szemben, valószínűleg az igényeket követve, az országosnál erőteljesebben nőtt a borozók ill. bárok hasonló mutatója. 4. Idegenforgalom: A városban az elmúlt években jelentősen átrendeződött a kereskedelmi szálláshelyek struktúrája. Lényegesen kevesebb szállodai férőhely áll rendelkezésre, teljesen megszűnt a városban a fizetős kempingezés lehetősége és kevesebb lett a panziós férőhelyek száma is. Ellenben a szálláskínálatot színesítve megjelent az egyszerűbb felszereltségű és olcsóbb turistaszállás. Részben ezzel összefüggésben a kereskedelmi szálláshelyek 1000 lakosra jutó vendégeinek a száma lényegesen kisebb (69 vendég/1000 lakos), mint más városok esetében (613 vendég/1000 lakos). A turistaként városunkba látogatók között megnőtt a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya (29,6%), melyben szerepet játszottak a város nemzetközi rendezvényei (konferenciák, sportrendezvények, táncbajnokság stb.) is. 10
Turisztikai szolgáltatók Dunaújvárosban: Szolgáltató típusa Db Szálláshely 11 Vendéglátóhely Bár, kocsma 38 Zenés szórakozóhely 3 Cukrászda, fagyizó 8 Melegkonyhás üzlet 31 Egyéb nem melegkonyhás üzlet 69 Összesen: 149 11
5. A bűnügyi helyzet bemutatása Dunaújváros közterületén elkövetett bűncselekmények adatai 1.táblázat 203 192 199 250 gépkocsiból lopás 200 150 100 50 111 77 0 2001.évi 2002.évi 2003.évi 2004.évi 2005.évi A legnagyobb mértékű közterületi bűncselekmény a gépkocsiból való lopások voltak, bár az évek előre haladtával a száma fokozatosan csökkent. Hiszen még 2001-ben 203 elkövetést regisztráltak, addig 2005-re ez a szám kevesebb mint a fele lett, szám szerint 77. 12
2. táblázat 70 64 60 Gépkocsi lopás 50 40 30 20 37 37 13 36 10 0 2001. évi 2002. évi 2003. évi 2004. évi 2005. évi A gépkocsi lopások mennyisége három évben közel azonos értéket mutat, csak 2003-ban csökkent az elkövetések száma jelentősebb mértékben, míg 2005-ben ugrásszerű növekedést tapasztalhatunk. 13
3. táblázat 79 80 59 70 60 42 38 43 Garázdaság 50 40 30 20 10 0 2001. évi 2002. évi 2003. évi 2004. évi 2005. évi A garázdaságból elkövetett bűncselekmények száma 2004-ben volt a legnagyobb mértékű, 79 elkövetés történt. 14
4. táblázat 35 37 40 35 30 21 21 20 Testi sértés 25 20 15 10 5 0 2001. évi 2002. évi 2003. évi 2004. évi 2005. évi A testi sértések száma a vizsgált öt évben közel azonos értéket mutatott, csupán 2002-ben és 2004-ben volt tapasztalható nagyobb arányú emelkedés. 15
5. táblázat 115 119 120 88 96 100 78 Rongálás 80 60 40 20 0 2001. évi 2002. évi 2003. évi 2004. évi 2005. évi A város közterületén történt rongálások mértéke volt a legnagyobb a kiemelt bűncselekmények között. 16
6. táblázat 6 6 5 3 Kifosztás 4 3 2 1 2 0 1 0 2001. évi 2002. évi 2003. évi 2004. évi 2005. évi A kifosztások száma a többi vizsgált bűncselekményekhez képest jóval alacsonyabb arányú volt, így 2005-ben nem is regisztráltak ilyen elkövetést Dunaújváros területén. 17
7. táblázat 32 35 30 25 18 20 15 Rablás 20 15 10 5 0 8 2001.évi 2002.évi 2003.évi 2004.évi 2005.évi Rablások tekintetében 2002 volt a legrosszabb év, 32 bűncselekményt regisztráltak, 2005-ben harmadára esett vissza ez a mérték. 18
Dunaújváros közterületén elkövetett kiemelt bűncselekmények adatai 2005. évben rongálás 78 kifosztás 0 rablás 10 gépkocsiból lopás 77 testi sértés 20 garázdaság 59 gépkocsi lopás 64 a 2005-ös évről készitett kördiagramból a legnagyobb szeletet a rongálások foglalják el, ezt követi a gépkocsiból való lopások, majd a gépkocsi lopások, a garázdaságok, a testi sértések és a rablások. 19
Dunaújváros területén elkövetett bűncselekmények 1. táblázat 65 64 66 64 60 61 Személy elleni 62 60 58 56 54 52 57 2001. évi 2002. évi 2003. évi 2004. évi 2005. évi A személy elleni bűncselekmények száma a vizsgált öt évben közel azonos mértékű volt, a legkisebb 2001-ben a legnagyobb érték 2003-ban volt. 20
2. táblázat 64 70 Házasság-, család-, ifjúság- és nemi erkölcs elleni 70 60 50 40 30 20 10 0 53 32 24 2001. évi 2002. évi 2003. évi 2004. évi 2005. évi A házasság-, család-, ifjúság-, és nemi erkölcs elleni elkövetések száma a 2004. évben volt a legmagasabb. 21
3. táblázat Államigazgatás, igazságszolgáltatás elleni 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 46 23 20 20 3 2001. évi 2002. évi 2003. évi 2004. évi 2005. évi Az államigazgatás illetve igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények 2001-ben csupán 3 elkövetés volt, ellenben 2002-ben már ez a szám 46 elkövetésre emelkedett, a következő három évben pedig közel azonos értéket mutatott. 22
4. táblázat 350 286 328 270 280 296 300 250 Közrend elleni 200 150 100 50 0 2001. évi 2002. évi 2003. évi 2004. évi 2005. évi A városban elkövetett bűncselekmények közül a második legnagyobb értéket a közrend elleni elkövetések adják, amelybe a kábítószerrel kapcsolatos elkövetések is beletartoznak. A vizsgált öt évben hasonló értéket mutatott az elkövetések száma. 23
Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények a közrenden belül, 5. táblázat 26 400 9 26 31 27 350 300 250 200 150 286 328 270 280 296 100 50 0 2001. évi 2002. évi 2003. évi 2004. évi 2005. évi A kábítószerrel kapcsolatos elkövetések száma arányaiban kis számban jelentkezett a közrend ellen bűncselekményeken belül. 24
6. táblázat 72 80 70 55 Gazdasági 60 50 40 30 20 10 0 18 15 18 2001. évi 2002. évi 2003. évi 2004. évi 2005. évi A gazdasági jellegű elkövetések száma 2004-ben és 2005-ben emelkedett meg nagyobb mértékben. 25
7. táblázat 1568 1600 1532 1550 1478 Vagyon elleni 1500 1450 1400 1350 1374 1431 1300 1250 2001. évi 2002. évi 2003. évi 2004. évi 2005. évi A legnagyobb mértékű bűncselekmények, amely Dunaújváros területén 2001 és 2005 között történt a vagyon elleni elkövetések voltak. 26
8. táblázat 142 160 140 120 88 78 66 96 Közlekedési 100 80 60 40 20 0 2001. évi 2002. évi 2003. évi 2004. évi 2005. évi Közlekedéshez kapcsolódó bűncselekmények száma fokozatosan emelkedik az elmúlt esztendőkben, 2005-ben volt a legnagyobb számú. 27
Dunaújváros területén elkövetett bűncselekmények 2005. évben Vagyon elleni 1431 Gazdasági 72 Közlekedési 142 Közrend elleni 296 Államigazgatás, igazságszolgáltatás elleni 20 Házasság-, család-, ifjúság- és nemi erkölcs elleni 53 Személy elleni 64 Már a táblázatokból is jól kitűnik, hogy a város területén a vagyon elleni bűncselekmények aránya kiugróan magas volt. Nincs ez másképp a 2005-ös évről készített kördiagram esetében sem, hiszen a legnagyobb szeletet ez foglalja el. Ehhez az értékhez képest jóval kisebb mértékű a közrend elleni elkövetések, melybe beletartozik a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények is. II. A társadalmi bűnmegelőzés helyzetére vonatkozó kollektív megállapítások 28
1. A horizontális célok helyzetállapota Erősség, hogy a partnerség és együttműködés kiépítése megindult a város döntéshozói és tevékenységben érintett partnerek megkezdték a közös felkészülést a feladatra. Fejlesztendő terület a partnerség kiszélesítése és a résztvevők aktivizálása, a munkamegosztás kialakítása. Hiányosságnak nevezhető, hogy nincs önálló szakmai felelőse a társadalmi bűnmegelőzés szervezésének az önkormányzatnál. Nagy lehetőség, hogy a kormányzat az önkormányzati szintű együttműködést is preferálja. A meglévő civil szervezetek társadalmi bűnmegelőzési szerepvállalása gyenge. Veszély e területen nem érzékelhető. A megelőzés, a beavatkozás és az utógondozás területén a beavatkozás gyakorlata hagyományosan fejlettebb, a megelőzés terén (pl. drogmegelőzés vagy polgárőrség működtetése) néhány fontos lépés már történt, az utógondozás jóformán az - időközben jogi segítségnyújtó szolgálattal és plusz létszámmal megerősített - pártfogói felügyelet munkája jelenti. Mind három terület spektruma - az 5 pillér tekintetében- szélesítésre szorul. Mivel ezen három terület a legpénzigényesebb, így veszélyek tekinthető, hogy az önkormányzat akut forráshiánya. Lehetőség viszont az, hogy a központi pályázatok a megelőzés, a beavatkozás és az utógondozás területét célozzák meg. A jelzőrendszer általánosan fejletlen minden beavatkozási területen. Megállapítható, hogy alapvetően szándék, akarat, bátorság, védelem, szolidaritás terén tapasztalható társadalmi deficit. Veszély, hogy a kormányzati támogatás (anyagi, jogi háttér) hiányában e horizontális cél helyzete jelentősen nem változhat. A különböző szakemberek közötti kommunikáció, információcsere fejletlenség, az egyik fő oka a jelzőrendszerek fejletlenségének. A megfelelő stratégia és cselekvési program elkészítéséhez szükséges az egyes célcsoportokra vonatkozó információk rendelkezésre állása. Általános tapasztalat, hogy nem áll rendelkezésre a társadalmi bűnmegelőzésben résztvevő partnerek számára a településen élő érintett célcsoportokról helyzetéről megfelelő mennyiségű és frissességű, rendszerezett információ. Erősség a rendőrségi munka, a szociális ellátás, az oktatás terén felhalmozott információ mennyiség, havi települési gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszélések. Lehetőségről és jelenlegi veszélyről nem lehet beszámolni. A lakossági tájékoztatás, kommunikáció nyilvánvalóan addig esetleges és szűk körű, míg az önkormányzat társadalmi bűnmegelőzési koncepciója és cselekvési programja nem társadalmasodik megfelelően. Lehetőség, a lakosság érdeklődése a bűnmegelőzés, veszély a túlzott várakozás a problémák gyors megoldása iránt. Komoly kihívás, a társadalmi bűnmegelőzés fogalmának újszerűsége a lakosság körében. Erőfeszítéseket igényel a média hatékony bevonása a területre. A helyzetértékelés általános jellemzője, hogy a kiindulási helyzet sajátosságának megfelelően inkább gyengeség, hiányosságok dominálják. 29
A vertikális beavatkozási területek helyzetállapota: Miután a stratégia végrehajtás kezdetén tart a város jellemző módon a gyengeségek dominálnak a helyzetértékelésben. Nagyon kevés erősséget mondhat magának a város (ugyanúgy mint bármely város az országban), a lehetőség szinte kivétel nélkül abban rejlik, hogy EU-s és kormányzati szinten preferált a társadalmi bűnmegelőzés települési és térségi szintű kezelése. A veszélyek tekintetében a legfontosabb a megépülő M6-os autópálya és a Duna-híd bűnözési szempontból kedvezőtlen hatásai említhetők: városunkat könnyebben elérhetővé és elhagyhatóvá teszik az utazó bűnözők számára. A csonka családok és egyedül álló anyák és idősemberek számának növekedése. Átfogó lélektani probléma és komoly veszély, hogy a lakosság jelentős része a bűnmegelőzést rendőrségi feladatnak tekinti és nem társadalminak illetve az állampolgári jogok követelése mellé nem társul az állampolgári felelősség hangsúlyos egyéni vállalása. A beavatkozási területek közül a közgondolkodásban új területnek minősül a családon belüli erőszak melyet sok esetben még mindig családi belügynek tekint a lakosság - az áldozattá válás megelőzése, áldozat segítés mely akkor válik egyénileg értelmezhetővé, ha valaki maga is áldozat lesz és a bűnismétlés megelőzése, mely alapvetően előítéletektől terhelt. 1. A gyermek- és fiatalkorú bűnözés társadalmi környezetére tett főbb megállapítások Az egyik legnagyobb hiányosság a szabadidő kontrollálatlan eltöltése, a bűnmegelőzési szempontból biztonságos, olcsó szórakozási-szabad időtöltési lehetőségek hiánya. Kevés a száma a fiatalok számára vonzó és egyben kontrollált kisközösségeknek, mint az egyesületek, klubbok, körök, fizikai kultúrált színterek. A szabadidőt érinti a csellengők komplex felmérésének hiánya. A jogismeretre és jogkövetésre való nevelés és közösségi és szülői kontroll fejlesztése elkerülhetetlen. Nagy lehetőséget rejt, a már meglévő civilszervezetek tudatosabb nyitása a korosztály felé. A korosztállyal foglalkozó szakemberek módszertani felkészítése: devianciák korai felismerése, drogmegelőzés, elterelő módszerek alkalmazása, szülő-gyermekszakember hármasának mozgatása, egyéni sikerélményhez való juttatás, egyéni fejlesztés nyújt kihívásokat. Kevés a tehetségkutató és támogató program a korosztályt érdeklő területeken. Hiányosság, hogy a rendőrkapitányságon nincs korosztály-specifikus szervezeti egység és nincs a dunaújvárosi kórházban gyermekpszichiáter. Fejlesztésre szorulnak a törvényben nem szabályozott elterelő, szenvedély betegségeket kezelő programok. Nincs kialakult rendszere a fiatalokra irányuló társadalmi civil utógondozói hálózatnak, akik a szabadságvesztésükből ill. javítóintézeti nevelésből szabadultakkal foglalkoznának. 30
Nincs elég mentálhigiénés szakember a korosztályt segítő problémamegoldás, a kommunikációs készség, az önértékelés, a stressz-kezelés, az erőszakmentes kommunikáció és az érdekérvényesítés készségeinek fejlesztésére. Az önkormányzati hatósági ellenőrzés erősítésre szorul az élvezeti cikkeket árusító üzletek, szórakozóhelyek vonatkozásában. A helyi bíróság, ügyészség valamint pártfogói felügyeleti rendszer résztvevői nincsenek kellően bevonva a helyi társadalmi bűnmegelőzési tevékenységbe, különös tekintettel a devianciák kockázati tényezőinek jelzésére és a korai pszichoszociális beavatkozásra. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő, gyermekotthonban élő fiatalok családi életre való nevelése nem megoldott. Nincs kialakult modell program. A fiatalkorúakra, fiatal felnőttekre irányuló non-profit szervezetek által végrehajtott (Tud6sz, Tranzit Kid program) programok bűnmegelőzési, partnerségi vonatkozásai fejleszthetők. E területen erőssége a városnak szakmailag megalapozott átfogó iskolai drog és konfliktus megelőzési program. Működnek a városban a fiatalokat az iskolarendszerbe, munkaerőpiacra visszavezető ifjúsági programok. Oktatási intézményekben van kiképzett és elkötelezett pedagógus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, drogkoordinátor, s működik a jelzőrendszer. Kortárs segítő szolgálat működik településünkön. A versenysportnak hagyományai vannak Dunaújvárosban, a sport egyébként is példaértékű. Komplett játszótér rendszerek vannak a városban, melyek egyébként a rongálások miatt felújításra és védelemre szorulnak. 2. A települések biztonságára vonatkozó főbb megállapítások A közterületi társadalmi jelenlét fokozásában komoly tartalékok vannak a rendőrségi és polgárőri együttműködés jó alap a tovább lépésére. A vandalizmus és a rongálás komolyan megterheli a közösségi forrásokat. Általában gond a lakosság környezeti, természeti és kulturális értékek iránti visszafogott érdeklődése és felelősségvállalása. Kiaknázatlan a rendőrkapitányság digitális bűnözési térképe. A közvilágítás bűnmegelőzési célzatú felülvizsgálata és annak fejlesztése is szükséges. Az ebtartással kapcsolatos normák és a kutyaképzés is fejlesztésre szorul. A kábelrendszer bűnmegelőzési szempontból fejleszthető. Nincs önálló felelőse a polgármesteri hivatalban (referens) a bűnmegelőzésnek, közbiztonságnak. Az utcai szociális munka megerősítésre fejlesztésre szorul 31
A városban közvilágítási rendszere is felülvizsgálható bűnmegelőzési célzattal. Nincs kialakult módja a városépítészetben a bűnmegelőzésnek, nem jelenik meg a településfejlesztési politikában. További erősítésre szorul a tömegrendezvények szervezése és biztosítása bűnmegelőzési szempontból. Erősítésre szorul a városban az emberi közösségek kialakítása, fejlesztése. Nem kap kellő figyelmet bm-i céllal az idős, egyedülálló korosztály, az időskori szociális ellátás ezen szempontból fejlesztendő. Nincs kialakult rendszere a sebességcsillapító zónák kijelölésére, elsősorban oktatási, egészségügyi és szociális intézmények környezetében, a meglévő zónák száma csekély. Fejlesztésre szorul a lakosság egészében a környezeti, természeti és kulturális értékek megbecsülése, megőrzése (a közterületek tisztasága). Fontos feladat a közterületek közbiztonságának javítása, főként a rendőri jelenét fokozásával A város és mint kistérségi központ szerepe nem elég erős a bűnmegelőzésben. Nagy erősség, hogy városi szintű egyeztető fórumok (közbiztonsági bizottság, KEF), bűnmegelőzési célú civilszervezetek (közbiztonsági közalapítvány, polgárőr szervezetek) működnek településünkön. Megkezdődött a térfigyelő rendszer megvalósítása. A városban működik sebességmérő és rendszámfelismerő eszközök. A város rendelkezik több sebesség csillapító zónával. Erősség, hogy a településen három polgárőrség is működik. Elindult a Szomszédok egymásért Mozgalom Szemmozgalom megszervezése. Fejlett és erős a szociális hálózat. A város szakértői már a Társadalmi Bűnmegelőzési Koncepció cselekvési programján dolgoznak. Az önkormányzat jelentős (milliós) pénzbeni támogatást nyújt a bűnmegelőzési pályázatokhoz önrészként. Komoly veszély, hogy romlott a közlekedési morál a városban. 3. Családon belüli erőszakra vonatkozó főbb megállapítások Kiemelkedő fontosságú, hogy erősen hiányos a lakosság erőszakmentes konfliktuskezelési képessége, ezen módszerek terjesztése fejlesztésre szorulnak. Felméretlenek azon körülmények, melyek a családon belüli erőszakra hatással vannak. Támogatásra szorul az egyházak és családi élettel foglalkozó civil szervezetek erkölcsfejlesztési és értékközvetítési tevékenysége. Fejlesztendő a családi életre nevelés és mintamutatás is. Átmeneti gondozó intézmények hiányoznak veszélyeztetett anyák, gyermekek részére a városban és utógondozásuk sem megoldott. Komoly 32