A CERREC PROJEKT PROJEKT AZ ÚJRAHASZNÁLATÉRT Újrahasználat: új fogalom a hulladékgazdálkodásban Az erőforrás-gazdálkodás egyrészt kiemelkedően fontos kérdés Európában, melynek célja a fenntartható fejlődés biztosítása, másrészt a munkahelyteremtés egyik fő stratégiája. Ezzel szemben berendezéseink rövid használati ideje önmagában is jelentős pazarlás. E probléma megoldására nyújthat lehetőséget az újrahasználat, ami növeli a berendezések használati idejét. Mindemellett az újrahasználattal kapcsolatos tevékenységek a munkahelyteremtés hatékony eszközei lehetnek. A Hulladék-Keretirányelv (HKI) a hulladékkezelésbe új fogalmat vezet be, az újrahasználatra való előkészítés műveletét. A fő cél a hulladék keletkezésének megelőzése oly módon, hogy a már kidobásra ítélt, használt berendezéseket felújítva, helyreállítva, újrahasználatra alkalmas cikket állítanak elő. További cél a helyi hulladékgazdálkodási rendszerekben történő gyakorlati megvalósítás, azaz a felújító és újrahasználati központok kialakítása nemzeti szinten. Ezen elvek jelentik a CERREC (Central Europe Repair & Re-use Centres and Networks) nemzetközi projekt kiindulópontját. A projekt elősegíti a közép-európai tagállamokban az újrahasználatot támogató hálózatok, újrahasználati központok kialakulását, hozzájárulva a fenntartható fogyasztási célok eléréséhez, előre mozdítva a széleskörű újrahasználat megvalósítását, így azt a hulladékkezelés releváns alapelemévé téve. Újrahasználatra előkészítésre szánt berendezések egy grazi javítóműhelyben A CERREC projekt A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretében az ERDF társfinanszírozásával kerül megvalósításra. 9 partner szervezet Európa 7 országából (Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország,
Szlovákia, illetve regionális szinten Németország és Olaszország) együttesen dolgoz ki a HKI elvárásait is kielégítő megvalósítást. A projekt vezetője az osztrák ATM (Abfallwirtschaft Tirol Mitte Gmbh). A projektben Magyarországot a Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete (BAY-LOGI) képviseli. A projekt eredményei révén hozzájárulhat a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentéséhez, a kibocsátások minimalizálásához, új munkahelyek létrehozásához, hosszú ideje munkanélküli dolgozók foglalkoztatásához. A projekt főbb tevékenységei hazai környezet feltérképezése az újrahasználati és felújító központok, továbbá a hálózat szemszögéből (hulladékáramok, gyakorlati megvalósítások, piaci igények, érdekeltek, szakértők, stb.); hazai és nemzetközi érdekeltek bevonása a projekt munkájába (a hazai megvalósítás lehetőségeinek vizsgálata, stratégia kidolgozása, szakértők tapasztalatainak, véleményének ütköztetése, véleménycsere); akkreditációs folyamatok és minőségellenőrzés kidolgozása az újrahasználatra való előkészítés folyamatára; nemzetközi együttműködés kialakítása az újrahasználat terén a minőségellenőrzés és a hulladékszállításra vonatkozó jogszabályok alapján; eszköztár (útmutatók, kézikönyvek, stratégiák, gyakorlatban bevált módszerek ismertetése) kidolgozása a regionális újrahasználati és felújító központok kialakításához a nemzeti jogszabályok és a HKI elveinek megfelelően, figyelembe véve a helyi elvárásokat, igényeket. Az újrahasználat jogi háttere A két legfontosabb vonatkozó irányelv a hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelv (HKI) és az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv (WEEE). A 2008/98/EK irányelv Az újrahasználat a HKI egyik új prioritása. Ezzel a hulladékkezelési hierarchiában új elemként jelent meg az újrahasználatra való előkészítés. 3. cikk Fogalommeghatározások 13. újrahasználat : olyan művelet, amelynek révén a nem hulladéknak számító termékeket vagy alkatrészeket újra felhasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgáltak; 16. újrahasználatra való előkészítés : ellenőrzési, tisztítási és javítási hasznosítási műveletek, amelyek során a már hulladékká vált terméket vagy alkatrészt előkészítik annak érdekében, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újra felhasználják; 4. cikk- Hulladék-hierarchia (1) Az alábbi hulladék-hierarchiát elsőbbségi sorrendként kell alkalmazni a hulladékmegelőzésre és gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, valamint a politika terén: a) megelőzés; b) újrahasználatra való előkészítés; c) újrafeldolgozás;
d) egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; valamint e) ártalmatlanítás. A HKI szerint az újrahasználati tevékenységeket hulladék-megelőzésként (pl.: adomány, bolhapiac, webes értékesítés, használtcikk kereskedés) vagy hulladékkezelésként (újrahasználatra való előkészítés) is számon lehet tartani. A HKI szerint minden tagállamnak meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyekkel támogatja a termékek újrahasználatát és az újrahasználatra való előkészítés tevékenységeit. Ösztönözniük kell a felújító és újrahasználati hálózatok kiépítését támogatásokkal, valamint gazdasági eszközök, beszerzési kritériumok, számszerűsített célok megalkotásával, vagy egyéb intézkedésekkel. A tagállamok a nemzeti hulladékgazdálkodási tervekben figyelembe kell, hogy vegyék a környezetkímélő újrahasználatra való előkészítést. A 2012/19/EU irányelv (WEEE) Az újrahasználat ösztönzésére a korábbi e-hulladékokról szóló (2002/96/EK) irányelvhez képest számos új elem született: A termékek kialakítása (4. cikk): az e-berendezések tervezésére és előállítására a szétszerelés, az újrahasználat és a hasznosítás megkönnyítésének figyelembe vétele mellett kerüljön sor. Ártalmatlanítás, szállítás (6. cikk): az e-berendezések elkülönített gyűjtése és szállítása során optimális feltételeket kell biztosítani az újrahasználat, újrahasznosítás és a veszélyes anyagok elkülönítése, valamint az újrahasználatra való előkészítése céljából. Megfelelő kezelés (8. cikk): a tagállamok a környezetvédelem érdekében minimális minőségi előírásokat határozhatnak meg az e-hulladékok kezelésére, egyúttal EU-szinten szabványok kidolgozására kerül sor azok kezelésére, beleértve az újrahasználatra való előkészítést is. Hasznosítási irányszámok (11. cikk): cél a szelektíven gyűjtött e-hulladékok meghatározott kategóriánként változó (55-85%) arányban történő hasznosítása, illetve újrahasználatra való előkészítése és újrafeldolgozása. A hulladékkezelő létesítmények számára biztosítandó információk (15. cikk): a gyártók valamennyi forgalomba hozott új e-berendezést illetően biztosítják az újrahasználatra és hulladékkezelésre vonatkozó tájékoztatást az e-hulladékok helyes és környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének elősegítése érdekében, beleértve az újrahasználatra történő előkészítést is. Nyilvántartásba vétel, tájékoztatás és jelentés (16. cikk): a tagállamok információkat gyűjtenek a piacukon forgalomba hozott, begyűjtött és az újrahasználatra előkészített, újrafeldolgozott és hasznosított e-berendezések tömeg-alapú mennyiségéről és kategóriáiról, valamint azok elkülönítetten gyűjtött és exportált hulladékairól. A felújítás és újrahasználat területén tevékenykedő vállatoknak és szervezeteknek eleget kell tenniük minden szabályozásnak, szabványosított műveletnek, beleértve mások egészségének és biztonságának a megőrzését is. Külföldi példa: KOMOSIE Flamand Újrahasználati Szövetség Bár hazánkban ilyen hálózat még nem működik, más országokban számos példát találhatunk jól működő újrahasználati rendszerekre. Ezek egyike a belga KOMOSIE. A hálózat több mint 30 felújító és újrahasználati központból úgynevezett Kringloopcentrum -ból áll, amelyek a kiselejtezett termékek gyűjtését, osztályozását, felújítását és viszonteladását végzik. Ez a non-profit szervezet
több mint 50.000 tonna kiselejtezett árut gyűjt össze évente. A KOMOSIE által gyűjtött termékek a ruhák, elektronikus és elektromos készülékek, bútorok, biciklik, könyvek, hanglemezek. A felújított termékek De Kringwinkel márkanév alatt kerülnek piacra, egy több mint 100 boltot magába foglaló üzlethálózaton keresztül. Az üzletek éves összbevétele: 33 millió. Flandriában, az újrahasználati vállalatok 90%-a KOMOSIE tag. A szektorban dolgozók jelentős része (80%-a, közel 4500 ember) az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és munkanélküliek közül került ki. Az adat jól mutatja a szektor jelentős munkahelyteremtő potenciálját. A hálózat által gyűjtött hulladékok mintegy fele újrahasználható: 10-15% re-usable újrahasználható part 50% recyblable hasznosítható part 35-40% to ártalmatlanítás incinerate or to disose A KOMOSIE által begyűjtött hulladék mintegy fele újrahasználható A KOMOSIE minőségpolitikája A de kringwinkel márka A márkát azzal a céllal hozták létre, hogy boltjaikat egyértelműen megkülönböztessék a többi használtcikkeket árusító üzlettől. Sajátos arculatot, logót, üzletvezetési és minőségi szabványokat fejlesztettek ki a márka számára. Revisie címke A Revisie címke az árukon a minőséget jelöl, miszerint a termék bár használt, de tesztelt és további használata biztonságos. Különös odafigyeléssel tesztelik az elektronikai eszközöket, és ha szükséges, akkor a meghatározott műszaki eljárások szerint javítják azokat. Azok a termékek, amelyek megfelelnek a minőségi feltételeknek, megkaphatják a Revisie címkét, ami egyben 12 hónapos garanciát is jelent. EFQM K2 A K2 egy átfogó menedzsment megközelítés, ami az EFQM (European Foundation for Quality Management) kiválósági modellen alapszik és az érintettek igényeit elégíti ki az optimális feltételek megválasztásával.
Egy de kringwinkel használtcikkeket forgalmazó márkabolt
Újrahasználatra előkészítés: Elektromos berendezések tesztelése és javítása Forrás: www.kringloop.net
Lomhulladékokban rejlő érték A háztartásokban keletkező, lomjellegű hulladékok Magyarországon évente mintegy 140 ezer tonna mennyiséget jelentenek. Ez a hulladékmennyiség a teljes képződő települési szilárd hulladék éves mennyiségének mintegy 3%-a, de az Európai Unió Hulladék Keretirányelvében előírt, az anyagában történő hasznosítástól magasabb prioritással rendelkező újrahasználatra való előkészítés -re leginkább alkalmas hulladékáramot jelenti. A hulladékáramban jellemzően a háztartásokból származó, tartós fogyasztási cikkek, valamint ruházati termékek fordulnak elő. Az összetétel pontosabb becslésére egy, a hazai lomhulladékok mennyiségi és minőségi felmérését is magába foglaló, a Central Europe Programme által támogatott TRANSWASTE projekt (www.transwaste.eu) keretében került sor. Ennek eredményei alapján a hazai lomhulladékokban előforduló jellemzőbb termékcsoportok tömeg szerinti összetétele az alábbiakkal jellemezhető: Bútorok: 34% Egyéb: 21% Elektromos és elektronikus berendezések: 14% Ruházat, textil: 12% Lakberendezési eszközök: 11% Nem elektromos háztartási berendezések: 8% Játékok és sportfelszerelések: 0,02% Bútorok 11% 8% 0% 34% Egyéb 12% 14% 21% Elektromos és elektronikus berendezések Ruházat, textil Lakberendezési eszközök A CERREC projektben a résztvevő tagállamok aktuális helyzetének a feltárására is sor került, így az ott keletkező lomhulladékok összetételének becslésére is. A lomhulladékok összetétele, valamint az újrahasználattal kapcsolatban rendelkezésre álló információkról általánosságban elmondható, hogy azok nem elégségesek, sok esetben hiányosak, ami van is többnyire becsléseken alapul. Mindezek ellenére a nagyságrendi megoszlások feltárására alkalmasak. A partnerországokban keletkező lomhulladékok összetételéről kapott adatok jól alátámasztják a fenti, hazai becslést. Elektronikai berendezések újrahasználata A fenti ábra alapján becsült, 10 et/év hazai hulladékká váló E+E berendezések mennyisége mind anyagában történő hasznosítás, mind újrahasználatra való előkészítés szempontjából jelentős mennyiség. Ez a hulladékáram a bennük lévő veszélyes anyagok aránya és mennyisége, illetve mint értékes másodnyersanyag-forrás kitüntetett figyelemmel bír az európai hulladékgazdálkodásban. Az újrahasználat szempontjából azonban elmondható, hogy az említett hulladékká vált termékkörök közül az elektromos berendezések újrahasználata váltja ki a szakmában a legélesebb vitákat, köszönhetően annak, hogy mind gazdasági, mind pedig környezeti fenntarthatósági oldalról gyakran egymással szemben álló érvek sorakoznak. Mik ezek az érvek?
Érvek: - Magasabb prioritású hulladékkezelés megvalósulása. - A fenntartható fejlődés biztosítása a termékek használati ciklusának kibővítése révén. - A javító és felújító hálózatok révén létrejövő új munkahelyek. - Hozzájárulás a szociálisan érzékeny rétegek életkörülményeinek javításához. Ellenérvek: - A javításra kerülő termékek felújítása aggályos, mivel azok minősége az alkatrészeinek korára való tekintettel nem garantálható, úgy, mint egy új termék esetén. - A felújított termékek egészségvédelmi szempontból csak költséges akkreditált vizsgálati és minősítési rendszerrel fogadhatóak el, azonban ennek költségvonzata már gazdaságtalanná teszi a tevékenységet. - A gyártói együttműködés nélkül a rendszer nem lehet működőképes, ezért az ő érdekeltségük feltárása alapvető fontosságú. - Erkölcsi, technikai elavulás figyelembe vétele: a termék bár gazdaságosan javítható, de korszerűtlensége miatt már nem létezik piaca. - Az újrahasználatra való előkészítés gazdaságossági kérdésén túlmenően tekintettel kell lenni a környezeti terhelésre, hiszen a HKI-ban megfogalmazott hulladékkezelési prioritás abban az esetben érvényes, amennyiben az adott tevékenység környezeti szempontú hasznát életciklus vizsgálat támasztja alá. Tehát egy régi, korszerűtlen, nagy energiaigényű felújított termék további használata összességében nagyobb terhet jelent a környezet számára, mint egy új, de jobb energiahatékonysággal bíró új berendezés használata, annak gyártása mellett jelentkező környezetterhelés figyelembevételével együtt. Látható tehát, hogy újrahasználatra való előkészítés során számos szempontra kell tekintettel lenni. Az érveket figyelembe vevő és a gyakorlati megvalósítást célzó megoldás megtalálása szintén a CERREC projekt feladata. A projekttel kapcsolatban további információk érhetők el a projekt honlapján:. Kapcsolat: Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete (BAY-LOGI) István Zsolt istvan.zsolt@bay-logi.hu +36(46)560-119 +36(30)928-4987 Garamvölgyi Ernő garamvolgyi.erno@bay-logi.hu +36(46)560-144 +36(30)436-4314 Chrabák Péter chrabak.peter@bay-logi.hu +36(46)560-134 +36(30)660-9752