Erdély változó társadalmigazdasági térszerkezete Benedek József BBTE, Földrajz Kar
Elméleti háttér strukturalista elméletek (polarizációs, függőségi elméletek): makrogazdasági és a makropolitikai tényezők, a régió elhelyezkedése egy centrum-periféria típusú hierarchikus rendszerben a régió fejlődését egy strukturálisan és történelmileg meghatározott pályafüggőség határozza meg az egyes régiók fejletlenségének oka más régiók fejlettsége centrum-periféria típusú nemzetközi munkamegosztás
Elméleti háttér regionális elméletek (dinamikus elméletek, a regulációelmélet, a történelmi-evolúciós elméleteket, az új regionalizmus): a régió elegendő endogén képességgel rendelkezik ahhoz, hogy egy bizonyos fejlődési pályát határozzon meg a regionális fejlődés forrásai: a régiók belső felépítése, az interregionális kapcsolatok
Elméleti háttér minden régió ugyanazon a többfázisos történelmi fejlődési folyamaton megy keresztül hasonló belső regionális struktúra felé vezető konvergens folyamat eltérések: strukturálisak (a régió differenciált belső struktúrájából, történelmiek (egy történelmi váratlan fordulat vagy a különböző szabályozási módszerek eredményei), a régiók különböző alkalmazkodási és innovációs képességeiből
Politikai, geopolitikai helyzet Erdély, Bukovina, Máramaros, Körösök és Bánát 1918-ig szemi-periférikus állami alakulatokhoz tartoztak: korai iparosodás (XVIII. sz.), bányászaton, kohászaton, textiliparon alapuló proto-indusztriális régiók, viszonylag változatos városi gazdaságok kialakulása.
Galizien Dalmatien Kroatien-Slawonien Bukowina 2500 2000 1500 1000 500 0 BIP pro Kopf 1870 gereiht Tirol und Vorarlberg Steiermark Linkes Donauufer Krain Rechtes Donauufer Salzburg Schlesien
Bukowina Galizien Kroatien-Slawonien Dalmatien Siebenbürgen Linkes Theißufer 2500 2000 1500 1000 500 0 Reihung nach BIP pro Kopf 1910 Mähren Kärnten Oberösterreich Steiermark Linkes Donauufer Rechtes Theißufer Rechtes Donauufer Krain Theiß-Maros Tirol und Vorarlberg Küstenland Donau-Theiß Salzburg Schlesien Böhmen Niederösterreich
Politikai, geopolitikai helyzet Moldva, Havasalföld, Olténia, Dobrudzsa egy periférikus struktúra keretében: első proto-indusztriális régiók a XIX. században alakultak ki, 1859-et követően Bukarest főváros folyamatos, kumulatív típusú fejlődésen ment keresztül, elindult a prahovai kőolajvidék és bizonyos kikötővárosok (Galaţi, Brăila, később Constanţa) fejlődése.
A nagyipar fejlettségi szintjének különbségei 1930-ban Tartomány Népesség (% az összlakosságból) Ipari vállalatok száma (%) Alkalmazott személyek száma (%) Termelés értéke (%) Olténia 10,64 6,84 4,24 1,83 Havasalföld 29,03 23,63 30,82 38,49 Dobrudzsa 3,02 2,77 1,99 0,94 Moldva 15,81 13,87 11,62 12,14 Bukovina 3,92 2,91 2,79 1,57 Erdély 22,39 29,23 27,42 21,52 Bánát 6,55 9,67 10,44 14,75 Körösök és Máramaros 9,68 11,08 10,68 8,76 Románia 100 100 100 100
Beruházások, 1945-1989 Bukarest 13,7% Constanţa megye (7,3%), fejlett megyék (Galaţi, Prahova, Hunyad, Brassó, Bacău) 3-4% fontos beruházási projektekkel rendelkező (Argeş, Dolj, Gorj) megyék 3-4%
2 Brassó Krassó-Szörény Suceava 15 3 Temes Bihar Maros 14 4 Vrancea Maros Bihar 13 4 Mehedinţi Kovászna Dolj 12 4 Gorj Iaşi Hunyad 11 5 Hunyad Galac Bákó 10 5 Fehér Argeş Argeş 9 6 Arad Constanţa Galac 8 8 Szatmár Szeben Iaşi 7 9 Brăila Hunyad Temes 6 11 Hargita Prahova Constanţa 5 11 Krassó-Szörény Kolozs Brassó 4 12 Szeben Temes Kolozs 3 12 Szilágy Brassó Prahova 2 29 Kovászna Bukarest Bukarest 1 Helykülönbség A potenciál értékesítési aránya Szocio-kulturális fejlettségi szint Szocio-kulturális potenciál Sorszám
-17 Suceava Giurgiu Kovászna 41-13 Olt Teleorman Szilágy 40-13 Dolj Călăraşi Ialomiţa 39-12 Teleorman Botoşani Giurgiu 38-9 Neamţ Ialomiţa Tulcea 37-9 Dâmboviţa Bistriţa- Năsăud Călăraşi 36-9 Bákó Tulcea Beszterce- Naszód 35-8 Buzău Vaslui Mehedinţi 34-8 Botoşani Olt Vrancea 33-6 Máramaros Suceava Hargita 32-5 Vaslui Buzău Szatmár 31-4 Iaşi Mehedinţi Botoşani 30
Fejlettség Globális Mutatója 2002, Voineagu et co. Bukarest régió (0,542) Nyugati és Központi régiók (0,461, illetve 0,460) Északnyugati régió (0,426) országos átlag, Délkelet (kevéssel az átlag alatt), Délnyugat és Északkelet azonos értékekkel, Dél (0,373).
Gazdasági egyenlőtlenségek, GDP/fő, fejl. régiók, 2002
Gazdasági egyenlőtlenségek, GDP/fő, megyék, 2002
Szociális egyenlőtlenségek. Munkanélküliség
. Szegénységi ráta
Economic disparities 140000000 120000000 100000000 80000000 60000000 40000000 North-East South-East South South-West West North-West Center Bucharest 20000000 0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002