Andragógiai helyzetkép nehézségek, lehetıségek, jelen és jövı Szakmai tanácskozás és workshop Esztergom, 2013. január 24-25. ANDRAGÓGIAI SZAKBIZOTTSÁG és ami mögötte van.. Farkas Éva
AZ ANDRAGÓGIAI SZAKBIZOTTSÁG MŐKÖDÉSE 2004 Andragógiai Konzorcium 2006 Andragógiai Szakbizottság Koltai Dénes Kocsis Mihály Farkas Éva Kerülı Judit
AZ ANDRAGÓGIAI SZAKBIZOTTSÁG FELADATAI Fı feladatai: Andragógia BA és MA szakok szakalapítási kérelmének elkészítése Az andragógia alapszak és a kapcsolódó mester szakok, valamint a felnıttképzési/kultúraközvetítıi/személyügyi szakma érdekeinek képviselete A szakok és azok tanterveinek folyamatos minıségi fejlesztése Reflektálás a felnıttképzési/kultúraközvetítıi/személyügyi szakmát érintı gazdasági-társadalmi, szakmapolitikai folyamatokra
AZ ANDRAGÓGIAI SZAKBIZOTTSÁG TAGSÁGA Budapesti Gazdasági Fıiskola Hillerné Farkas Julianna Debreceni Egyetem Juhász Erika Dunaújvárosi Fıiskola Cserné Adermann Gizella Eötvös József Fıiskola Brachinger Tamás Eszterházy Károly Fıiskola Tóth András Eötvös Loránd Tudományegyetem Striker Sándor Kaposvári Egyetem Csimáné Pozsegovics Beáta Kodolányi Fıiskola Szabó Péter Nyíregyházi Fıiskola Kerülı Judit Nyugat-magyarországi Egyetem Gál Zoltán, Mátrai Zsuzsa Pázmány Péter Katolikus Egyetem Cseszka Éva Pécsi Tudományegyetem Németh Balázs Szegedi Tudományegyetem T. Molnár Gizella Szent István Egyetem Budavári Takács Ildikó Zsigmond Király Fıiskola Dovala Márta
MINEK NEVEZZELEK? Neveléstudományi Doktori (PhD) képzés Tanár szakok: Andragógia MA Kulturális mediáció MA Emberi erıforrás tanácsadó MA Andragógus tanár Andragógia BA Könyvtár-pedagógia tanár Mővelıdés -szervezı Felnıttképzési szervezı Személyügyi szervezı Munkavállalási tanácsadó Közösségi mővelıdés tanára
KURRENS SZAKMA Multidiszciplináris szakma, ugyanakkor nem nyilvánvaló, hogy hol milyen munkakörökben dolgoznak az andragógusok Társadalmi-szakpolitikai kontextusba ágyazottan értelmezhetı Ha sok a tanulni való az andragógia felértékelıdik Ma sok a tanulnivaló Az andragógia elıtt rendkívüli feladatok állnak A szakmapolitika azonban nem tartja fontosnak
A 15-64 ÉVES NÉPESSÉG MUNKAERİ-PIACI STÁTUSZA (2011) Összes népesség Foglalkoztatottak Munkanélküliek Inaktívak 15-64 éves népességre vetítve (ezer fıben) A 15-24 évesek száma (ezer fıben) és aránya (%-ban) 6 770,2 3 779,0 478,0 2 523,6 1 196,1 (17,7) 218,8 (5,8) 79,2 (16,7) 898,1 (35,3) Forrás: A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal
AZ ÚJ TÍPUSÚ SZAKISKOLAI KÉPZÉS Alaptanterv (EU 8 kulcskompetencia fejlesztése) Kerettanterv (központilag a felnıttoktatásban is): adott iskolatípusra készül, meghatározza a tantárgyak rendszerét, óraszámát, a tananyag felépítését. A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelıen az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.
Komplex mőveltségterület PÉLDA A SZAKISKOLAI KERETTANTERVRE Kommunikáció magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, mővészetek, médiaismeret kommunikáció) Heti óraszám/ évfolyam Idegen nyelv 2 Matematika 1 Társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz) Természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz) Testnevelés és sport 5 Osztályközösség-építés (életvitel, etika egészségtudatosság, fenntartható fejlıdés, életpályatervezés) Összesen 12 1 1 1 1
PÉLDA A SZAKISKOLAI KERETTANTERVRE Kommunikáció magyar nyelv és irodalom Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése döntı szerepet játszik a társadalmi beilleszkedésben, a társadalmi sikerességben. A társadalmilag elfogadott kommunikációs formák, viselkedésminták megismerése és használati módjuk elsajátítása nagyrészt e tantárgy keretei között zajlik. A tantárgy tanításának alapvetı célja a biztos alapkészségek kialakítása: a magabiztos írás, a helyesírás, az olvasás és a kommunikáció. A program ugyanakkor lehetıséget teremt arra is, hogy a tanulók mővészeti, irodalmi tájékozottságot szerezzenek, ízlésük, véleményük formálódjon, képesek legyenek köznapi, közéleti és mővészeti témákról is beszélgetni.
PÉLDA A SZAKISKOLAI KERETTANTERVRE Kommunikáció magyar nyelv és irodalom Tematikus egységek: Kommunikáció 8 óra Nyelvtan 8 óra Szövegértés, szövegalkotás 8 óra Irodalom mővészetek média 8 tanóra
KIHÍVÁSOK A FELNİTTKÉPZÉS SZÁMÁRA Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák hiánya Hogyan lehet korrigálni, illetve a hiányokat pótolni a felnıttképzésben? Kik lesznek képesek a korrekciós mechanizmusokat mőködtetni? Köznevelési törvény elıírásai Andragógus-tanár képzés megszőnt
A HAZAI FELNİTTKÉPZÉSI HELYZET Sodródás Ambiciózus európai kezdeményezések Foglalkoztatáspolitika Oktatáspolitika Gazdasági visszaesés Források szőkülése
A FELNİTTKORI TANULÁS FINANSZÍROZÁSA MAGYARORSZÁGON (%) Egyéb Szakképzési hozzájárulás 2012 2011 Forrás: OSAP Munkaerı-piaci Alap Állami források EU források 2010 2009 Egyének Munkáltatók saját bevételük terhére 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
A FELNİTTKORI TANULÁS FINANSZÍROZÁSI VOLUMENE MAGYARORSZÁGON 2011 (Millió Ft-ban) Minden felnıttképzés Nem szakképzési célú felnıttképzés beleérve a felsıoktatást is Szakképzési célú felnıttképzés Állam 311 -- Nincs adat Egyén 50 543 36 217 14 280 Munkáltató 23 075 2 059 21 726 Foglalkoztatási Szolgálat Egyéb (TÁMOP, Költségvetési intézmények) 2 314 413 1 937 Nincs adat Nincs adat Nincs adat Összesen: 82 293 37 319 43 043 2011-ben a felnıttképzési szektor finanszírozási volumene 82 milliárd forint volt, amely a GDP 0,3%-a. Forrás: Dr. Szép Zsófia - közgazdász, egyetemi docens - számításai
EURÓPAI SZAKPOLITIKAI STRATÉGIÁK Council Resolution on a renewed European agenda for adult learning (2011/c 372/01) Rethinking Education: Investing in skills for better socioeconomic outcomescom(2012) 669 EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása Fenntartható növekedés: erıforrás-hatékonyabb, környezet-barátabb és versenyképesebb gazdaság Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, szociális és terülheti kohézió jellemezte gazdaság
EURÓPAI SZAKPOLITIKAI STRATÉGIÁK Rethinking Education: Investing in skills for better socio-economic outcomes COM(2012) 669 A modern, tudásalapú gazdaságoknak magasabb szintő és relevánsabb készségekkel rendelkezı emberekre van szükségük. A CEDEFOP elırejelzései szerint az Unióban a 2010.évi 29 %-ról 2020-ig várhatóan 34 %-ra fog emelkedni a felsıfokú végzettséget igénylı állások aránya, míg az alacsony képzettséget igénylı munkahelyek száma ugyanebben az idıszakban 23 %-ról 18 %-ra csökken. A transzverzális készségek, többek között a kritikus gondolkodás, a kezdeményezıkészség, a problémamegoldás és a közös munkavégzés képessége felkészítik az egyéneket az életpályák napjainkban jellemzı változatos és kiszámíthatatlan alakulására.
FOGLALKOZTATÁSI RÁTA ISKOLAI VÉGZETTSÉGI SZINT SZERINT (2011) 25-64 éves népesség Alapfokú iskolai végzettség (%) Középfokú iskolai végzettség (%) Felsıfokú iskolai végzettség (%) EU 27 53,0 69,9 82,1 Magyarország 36,5 62,1 78,4 EU 15 54,4 70,4 82,2 Forrás: EUROSTAT
MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ISKOLAI VÉGZETTSÉGI SZINT SZERINT (2011) 25-64 éves népesség Alapfokú iskolai végzettség (%) Középfokú iskolai végzettség (%) Felsıfokú iskolai végzettség (%) EU 27 14,8 7,6 5,0 Magyarország 23,1 9,6 3,9 Forrás: EUROSTAT
TOVÁBBI MUNKAERİ-PIACI ADATOK Munkanélküliség a 15-24 évesek körében (2012. július) Forrás:EUROSTAT EU 27 5 472 000 fı (22,6%) Magyarország 78 000 fı (27,1%) Részmunkaidıben foglalkoztatottak (2011) 19,5 % 6,8% Munkanélküli háztartásban élı 0-17 éves gyermekek aránya (2010) Szegénységi arány (2010) A létminimum 2010-ben 78.000, 2011-ben 84.000 Ft 10,6 % 16,1 % 25,9 % 28,4 %
EURÓPA 2020 STRATÉGIA KIEMELT CÉLJAI 20-64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie Az EU GDP-jének 3%át kell K+F-re fordítani Teljesíteni kell az éghajlat-változási/energiaügyi célkitőzéseket Az iskolából kimaradók arányát 10% alá csökkenteni kell Az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsıoktatási oklevéllel 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát
MAGYARORSZÁG VÁLLALÁSAI Magyarország Nemzeti Reform Programja (2011) Európai Unió célkitőzése 2020-ra Magyar valóság 2012-ben Nemzeti vállalás 2020-ra foglalkoztatás 75% 60,7% 75% felsıoktatás 40% 28,1% 30,3% iskolaelhagyás 10% 11,2% 10% szegénység 25%-os csökkentés 28,3% 23,5%
FELNİTTKORI TANULÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELI ARÁNY AZ OECD ORSZÁGOKBAN
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELİ FIGYELMET! JÓT S JÓL! EBBEN ÁLL A NAGY TITOK! (Kazinczy Ferenc) Dr. Farkas Éva egyetemi docens, független felnıttképzési szakértı farkaseva9@gmail.com