2. fejezet Kincskereső Általános Művelődési Központ Általános Iskolája intézményegység Helyi Pedagógiai Programja 2010. július 01. "Tőlünk függ minden, csak akarjuk. Annyi jó s nemes van bennünk, hogy a jónak mértéke könnyen levonja annak kisded súlyát, ami még hátra van." (Széchenyi) 1
T A R T A L O M AZ INTÉZMÉNY ADATAI BEVEZETŐ A) NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelvek II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanítási órán kívüli tevékenységek 3. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 4. A tehetség, a képesség kibontakoztatását szolgáló tevékenységek 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek 8. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek VI. Szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái VII. Iskolai egészségnevelési program VIII. Iskolai környezeti nevelési program IX. A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok X. Alapelvek a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai befogadására T A R T A L O M B) HELYI TANTERV I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 1. Tantervek 2. Iskolaotthonos oktatás óraterve az alsó tagozatban 2.1 Iskolaotthonos oktatás 3. A nem szakrendszerű és szakrendszerű oktatás óraterve a felső tagozatban 3.1 Az egyes modulok értékelése, minősítése, beszámításuk az évfolyam sikeres befejezéséhez 3.2 Nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon II. Mindennapos testnevelés III. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei IV. A magasabb évfolyamra lépés feltételei V. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei VI. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése VII. Az otthoni (napközi otthonos) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása VIII. A tanulók fizikai állapotának mérése IX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke X. Érvényességi rendelkezések XI. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 2
Mottó : Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára; hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. (Szent-Györgyi Albert) AZ INTÉZMÉNY ADATAI 1. Az intézményegység neve: Kincskereső Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 2. Az intézményegység székhelye: 8651 Balatonszabadi, Vak Bottyán u. 96. 3. Az intézményegység alapító szerve: Balatonszabadi Község Önkormányzat Képviselő- testülete Siójut Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4. Az intézményegység alapításának éve: 2010 5. Az intézményegység fenntartó szerve: Balatonszabadi és Siójut Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei 6. Az intézményegység felügyeleti szerve: Balatonszabadi és Siójut Községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei 7. Az intézményegység működési területe: Balatonszabadi község és Siójut község közigazgatási területe 8. Az intézményegység típusa: 8 évfolyammal működő általános iskola, Kettős funkciójú könyvtár 9. Az intézményegység jogállása: Szakmailag önálló, munkáltatói jogkörrel rendelkező jogi személy 10. Az intézményegység évfolyamainak száma: 8 évfolyam általános iskola 11. Az intézményegység alaptevékenysége: 3
Első évfolyamtól kezdődően a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó, alapműveltségi vizsgára felkészítő nevelés és oktatás Iskolaotthonos nevelés és oktatás az első, a második, a harmadik és a negyedik évfolyamon Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján (1993.évi LXXIX. törvény 29. a)b.) pontja szerint) Fejlesztő és felzárkóztató oktatás Napközi otthonos foglalkozás Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség kibontakoztató, integrációs felkészítése Települési és iskolai könyvtári szolgáltatások (A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény 55..-a, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 3.sz. mellékletében foglaltak alapján.) Az intézményegység kisegítő-, kiegészítő-, és vállalkozási tevékenységet nem folytat. 12. Alapvető szakágazat TEÁOR száma és megnevezése: 852010 alapfokú oktatás 13. Az intézményegység gazdálkodási jogköre: önálló munkáltatói és önállóan működő költségvetési szerv 14. Költségvetést megállapító szerv: Balatonszabadi és Siójut Községek Önkormányzatainak Képviselőtestületei 15. Fenntartó által engedélyezett létszám: 23 fő pedagógus, l fő ÁMK titkár, l fő gazdasági ügyintéző 4 fő technikai dolgozó 16. Az intézményegység vezetőjének kinevezése: A határozott idejű, magasabb vezetői megbízásra pályázat útján kerül sor. A magasabb vezetői megbízás Balatonszabadi- és Siójut Községek Önkormányzat Képviselő-testületeinek kizárólagos jogköre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII.tv.-ben., valamint a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. tv-ben foglaltak szerint. 17. Az intézményegység képviseletére jogosultak: Az igazgató, valamint az általa a költségvetési szerv SZMSZ-ben meghatározott módon megbízott dolgozó 18. Hatósági ellenőrzés rendje: Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 80.. (2) bek. alapján. 19. Intézmény statisztikai OM azonosítója: 201412 20. Költségvetési szerv adóigazgatási száma: 15396073-2-14 4
BEVEZETŐ Az iskola rövid története Balatonszabadi közel 3000 fő lakossal rendelkező község. Siófoktól 5 km-re. Az 1930-as években gazdasági és egyéb tekintetben is Siófok szintjén állt. Akkor két iskolája volt, a római katolikus, ill. református tanulók jártak egy-egy iskolaépületbe. Három tanító két katolikus, egy református dolgozott a faluban. 1948-ban államosították az iskolát, és a meglévő tantermekből, tanítólakásokból valamint egy községi kocsmából alakítottak ki nyolc tantermet. Közben, 1952-ban Siómaros községet is Balatonszabadihoz csatolták. Siójut község tanulói többnyire a Balatonszabadiban lévő iskolát vették igénybe. Nőtt a tanulók száma és a 300-400 közötti diáksereget 9 helyen tudták tantermekbe ültetni. (Siójuton és Siómaroson működött az 1-4. osztály, 1-1 tanító vezetésével.) A helyiségek közötti legközelebbi távolság 150 méter, a legtávolabbi 4 kilométer volt. Emberpróbáló feladat volt ez tanárnak és diáknak egyaránt. Mégis sok értelmes diák került egyetemre, főiskolára. Az említett évtizedek során egyre inkább Siófok árnyékába kerültünk. Sok mindenre volt pénz, új iskola építésére nem. S aztán végre jött az alkalom! 1990-ben a képviselőtestület határozatával elindult a munka, amihez kellett egy falu szinte mindenről való lemondása, több állami vállalat és magánszemély önzetlen adakozása, és 1991-1992-ig felépült végre Balatonszabadiban az első iskola: Az első lépésben nyolc tanterem; 1992/93-as tanév kezdetére a tornaterem és 2 tanterem a volt községháza helyén; 1996/97-re megépült a teljes komplexum. Az iskola tanulói, szociális környezet Az iskola tanulói Balatonszabadiban lakó gyerekek. Siójutról 50 fő körüli, Siófokról és Ádándról néhány fő iratkozik az intézménybe. Balatonszabadi község a Balaton vonzáskörzetében él, sajátos arculattal. Az itt élő családok jellegzetes adottságait és körülményeit tükrözi a tanulók összetétele: - nyilvántartott veszélyeztetett 2-3 % körül mozog - hátrányos helyzetű a tanulók kb. 50 %-a, s ennek kb. fele különösen problémás családi körülmények között él Okok: - egyedül nevelő szülő, nevelési hiányosságok, alkoholista családtag; gondozatlanság, felügyelet hiánya; értelmi, érzelmi hiány; a gyermek antiszociális magatartása; túlzott szorongás, rossz anyagi helyzet; egészségügyi szempontból szorongás, egészségügyi szempontból különös gondozást igénylő. 5
Az utóbbi években növekszik a gondozatlanság és a felügyelet hiánya. Az ország nehéz sorsú vidékeihez hasonlítva falunkban jobb ugyan a helyzet a munkanélküliséget illetően, mégis növekszik az egyre rosszabb anyagiak közé kerülő családok száma. Többnyire idénymunka biztosított csak. Az említett okok miatt jelentkező tüneteket észlelünk a tanulók külső megjelenésében beszédében mozgásában érdeklődésében társaihoz és a közösséghez való viszonyulásában foglalkozásokon felnőttekkel való magatartásban. A tanulók kb. 20 %-a részképesség-zavarokkal, viselkedési, beilleszkedési nehézségekkel küzd. Ezek közül hivatalosan nyilvántartott és gondozott a tanulók 8-9 %. Az iskola a tanulók létszámától függően párhuzamos osztályokat is indít egy-egy évfolyamon. Általában 18 tanulócsoporttal dolgozunk. Személyi feltételek A tanulólétszám változásainak megfelelően, az iskola hagyományainak, értékrendjének kialakításával párhuzamosan alakult a tantestület létszáma és összetétele. Az 1980-as évek személyi változásai után kialakult az iskola stabil tantestülete, mely jelenleg 23 pedagógusból áll. Évtizedek alatt két pályaelhagyónk volt. A pedagógusok végzettsége a törvényi előírásoknak 100%-ban megfelel. Az intézményben két szakmai munkaközösség működik (alsós, felsős). Tárgyi feltételek Az iskola egy impozáns épület: 16 tanterem, tornaterem, könyvtár, öltözők, szertárak és egy gyönyörű aula. A 2003-as évben az iskola épülete és környezete megújult. Viszont az intézmény szinte teljes bútorzata cserére vár. Az oktatást segítő eszközök beszerzése a Kötelező eszköz- és felszerelés jegyzékben ütemezettek szerint valósul meg 2008-ig. Bútorzatunk cseréjét és egyéb beruházásokat évente tervezzük. A számítástechnika - terem szűkössége, az étterem távolsága, átlagon aluli állapota nehezíti a minőségi munkát. 2011. áprilisában a TIOP 1.1.1-07-es pályázat keretében 6 db interaktív csomaggal (tábla, projektor, laptop), valamint 4 db tanulói számítógéppel bővült eszközparkunk. A tankonyha helye és felszereltsége csak szükségmegoldás. Csak részlegesen felel meg a játszó- és sportudvar, ugyanis egy része esztétikus park. Ugyancsak gondot okoz a külső használók által igénybevett tornaterem állapota, ha annak folyamatos felújítása, karbantartása nem lesz napirenden. Könyvtárunk állapota, felszereltsége, könyvtáros felkészültsége, könyvállomány, audiovizuális eszközök, számítógép, stb. jól szolgálja a tanulók tanulást segítő munkáját. Megközelíthetősége a Vak Bottyán utca felől, ami akadálymentesített. 6
Hagyományok, kiemelt területek Az iskola helyi adottságai, környezet, a tanulók szociális háttere meghatározza és befolyásolja az intézmény arculatának kialakulását, és behatárolja az oktatás-nevelés eredményességét is. Az iskola kialakult hagyományai, programjai megoldást keresnek a felnövő gyermekek nevelésében felmerülő problémákra. A tanulók által elért eredmények azt mutatják, hogy az indulási és környezeti hátrányokból adódó problémák az oktatás-nevelés folyamatában oldódnak. Felzárkóztatás, tehetséggondozás A tanítási időn kívül szervezett programok (felzárkóztatástól a tehetséggondozásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához. Nívócsoportos oktatás: A 7. 8. osztályban a tanítási órákat is a fenti szempont szerint szervezzük, matematika, magyar tantárgyakból. Szakkörök: idegen nyelv (angol) számítástechnika sport (leánykosárlabda, tömegsport, atlétika, foci) kézműves szakkör kreatív színpad, iskolarádió Énekkari foglalkozások teszik lehetővé az ünnepségeken való színvonalas szereplést. Hagyományaink Tanévnyitó - tanévzáró ünnepély Ballagás Tanulmányi kirándulások Ünnepek, megemlékezések Anyák napja Mikulás Karácsony Farsang Madarak, fák napja Táborozás (téli-nyári), helyi tábor szervezése Szülők bálja Gyermeknap Az országos és helyi szabályozók által előírt ünnepek Eredmények Oktatási eredmények: Iskolánkban igen kemény, rendszeres tanulói és pedagógiai munka eredményeként alacsony a bukási arány. Továbbtanulási eredmények: A 8. osztályt elvégzett tanulók közül mindenki továbbtanul. A középiskolában tanulóink többsége helytáll. Az eredménytelenségnek adott esetben személyes okai vannak a tanuló, illetve a vele foglalkozó tanár részéről egyaránt. 7
Tanulmányi és sportverseny eredmények: Részt vesznek tanulóink a helyi, területi, megyei és az országos tanulmányi és sport versenyeken jó eredménnyel. Az eredményekről rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket. Az iskola kapcsolatai Az iskola hatékony kapcsolatot alakított ki a tanulók szüleivel. Évente rendszeresen sor kerül szülői értekezletekre, fogadóórákra, nyílt napokra, az SZKV üléseire. A rendszeres szülői értekezletek mellett a pályaválasztó 8. évfolyam szülei részére külön tájékoztatót tart az iskola, melyre meghívja a környékbeli középiskolák igazgatóit, illetve, pályaválasztási felelőseit. Jó kapcsolatunk van a római katolikus és a református egyház papjaival, akik hitoktatást tartanak tanulóinknak. Kapcsolatunk az ÁMK intézményegységeivel (óvoda, művelődési ház) szoros, munkatervünkben napi szinten megjelenő. Jó kapcsolatunk van a községünkben működő gyermekegészségüggyel. Igyekszünk eredményes munkakapcsolatot tartani községünk civil szervezeteivel. (Civil szervezetek listáját lásd a Kincskereső ÁMK Petőfi Sándor Művelődési Háza SZMSZ-ében.) Stagnáló állapotban vannak lakóhelyünkön kívüli kapcsolataink többnyire anyagi okok miatt: a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központtal és a szomszédos iskolákkal való találkozásaink egy-egy eseményre korlátozódnak. 2006 óta a Siófoki Művészeti Iskola kihelyezett néptánc és zene tagozata működik iskolánkban. Szakmai munka tartalmi kérdéseiben rendszeres kapcsolatot tartunk a PTSZI-vel (Kaposvár), a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. Szükség szerinti kapcsolatot tartunk a megyei és a Somogy Megyei Önkormányzat Duráczky Egymi siófoki Nevelési Tanácsadójával, valamint a siófoki SIOK Módszertani Központjával. A fenntartó önkormányzatok és az iskola közötti kapcsolattartás területei: információk átadása, tapasztalatok gyűjtése, egyeztetés szakmai és gazdasági kérdésekben, valamint a közös ünnepek, megemlékezések. 8
A) N E V E L É S I P R O G R A M I. Pedagógiai alapelvek Küldetésnyilatkozatunk Iskolánk elkötelezi magát amellett, hogy a vele kapcsolatban álló valamennyi partnere igényét minél szélesebb körben igyekszik kielégíteni. Vállaljuk, hogy iskolánk valamennyi dolgozójának bevonásával működtetjük és továbbfejlesztjük a partnerek elégedettségére, igényeinek megismerésére és az intézmény működésének önértékelésre épülő minőségirányítási rendszerünket. Célunk, hogy e rendszer segítségével biztosítsuk a nevelés és oktatás megfelelő körülményeit. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy minden gyermek a nevelés által teljes értékű felnőtté váljék. Fontosnak tartjuk a szociális hátrányok enyhítését, és a kiemelkedő képességű tanulók tehetségének kibontakoztatását és fejlesztését. Mindezt úgy kívánjuk megvalósítani, hogy figyelembe vesszük tanulóink életkori sajátosságait, és a helyi környezet (szülők, tanulók, fenntartó, együttműködő intézmények és szervezetek) igényeit és elvárásait. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük együttműködő szülőkkel szeretnénk megvalósítani. A Balatonszabadi Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Pedagógiai légkör Az iskolában olyan pedagógiai légkör megteremtése szükséges, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat. Tevékenységeink ennek érdekében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk a gyerekeket bevonjuk a saját iskolai életük megszervezésébe a tanuló egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük (ellenőrizhetően mérhetően) diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére a tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 2. Készség, képesség és személyiségfejlesztés 9
Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Tevékenységeink ennek érdekében: A tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújt, az iskola olyan az emerre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Az iskola oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. Elérendő cél, hogy a tanulók körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete. Törekedni kell az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására Kívánatos a tanulókat megismertetni a nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet. 3. Részvétel a lakóhely életében Az iskola elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Tevékenységeink ennek érdekében: rendszeresen kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, a falu érdeklődő lakóival tovább ápolja és bővíti kapcsolatait a faluban működő civil szervezetekkel, a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola eddigi hagyományaihoz híven - képviseltesse magát a különféle falusi rendezvényeken és ilyen megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. A tanuló eszményképe Az eszményekben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus erkölcsös fegyelmezett művelt kötelességtudó érdeklődő nyitott kreatív, alkotó becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát képes a problémák érzékelésére és megoldására 10
gyakorlatias képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) van elképzelése a jövőjét illetően becsüli a tudást öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni, szóban és írásban ismeri, tiszteli, óvja, ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait; az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, viselkedése környezettudatos, figyel a környezet megóvására ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges pozitív magatartásformákat ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) harmonikus együttélését biztosító szabályokat ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit viselkedése udvarias beszéde kultúrált társaival együttműködik szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli képes szeretetet adni és kapni szereti hazáját megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket szellemileg és testileg egészséges, edzett egészségesen él szeret sportolni, mozogni megjelenése, személye, környezete tiszta, ápolt, gondozott. Bizonyos, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem lehet kialakítani minden egyes, az iskolába járó tanuló személyiségében. Mégis a nevelők mindennapi oktató és nevelő munkája arra irányul, hogy minél több diák rendelkezzen végzős korára minél több felsorolt személyiségjeggyel. Tevékenységeink ennek érdekében: személyes példamutatás szakkörök, programok szervezése versenyek biztosítása a megmérettetéshez direkt és indirekt pedagógiai eszközök használatával a családi nevelés erősítése, szükség esetén korrekciója II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. 11
Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értéket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza megviselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kultúrált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítása. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, szeretete, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiség fejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: a) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. b) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. 12
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: l. Szokások kialakítását - Követelés - A tanulói közösség tevékenysécélzó, beidegződő - Gyakoroltatás gének megszervezése módszerek - Segítségadás - Közös (közelebbi vagy távolab- - Ellenőrzés bi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés 2. Magatartási modellek - Elbeszélés - A nevelő részvétele a tanulói bemutatása, közvetítése - Tények és jelensé- közösség tevékenységében gek bemutatása. - A követendő egyéni és csopor- - Műalkotások bemu- tos minták kiemelése a közöstatása ségi életből - A nevelő személyes példamutatása 3. Tudatosítás (meggyőző- - Magyarázat, beszél- - Felvilágosítás a betartandó madés kialakítása) getés gatartási normákról - A tanulók önálló - Vita elemző munkája Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljen, ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése 13
Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatására. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók infokommunikációs nevelése A virtuális világban való eligazodás képességének fejlesztése. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, 14
a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése, digitális írástudás elterjesztése- információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása, cseréje, az információs társadalom technológiájának magabiztos és kritikus használata, kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanuló közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 15
6. A tanulók infokommunikációs nevelése: A tanulói közösségek virtuális megjelenésének ösztönzése közösségi honlapokon vagy az iskola honlapján, amennyiben a fejlesztések ezt lehetővé teszik A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal. Egyéni fejlesztés lehetősége a megfelelő hagyományos és digitális taneszközök helyes megválasztásával A tehetséggondozás módszerei és szervezeti formái a tanórákon kívül: Az iskola IKTinfrastruktúrájának (számítógép és perifériái, interaktív tábla, mobil digitális eszközök stb.) egyéni vagy csoportos használata nevelői felügyelettel. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Hasznos honlapok ajánlása tanulóknak, szülőknek A tanulási kudarcnak kitett-tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: Tanulást segítő, otthoni, önálló gyakorlást támogató, az eredményességről azonnali visszajelzést nyújtó, ingyenes szoftverek, internetes források ajánlása. V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást, különösen a HH és HHH gyermekek esetében. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodna. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását segítő tanítási órán kívüli tevékenységek a) Hagyományőrző tevékenységek Kossuth Lajos emlékének ápolása (Kossuth-szobor, Kossuth Művelődési Kör) Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: tanévnyitó, 1849. október 6., 1956. október 23., mikulás, adventi gyertyagyújtás, karácsony, farsang, 1848. március 15., költészet napja, anyák napja, 16
madarak és fák napja, gyermeknap, nemzeti összetartozás napja, (jún.4.) ballagás, tanévzáró b) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai DÖK munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló DÖK-i vezetőség irányítja. A DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Iskolaotthon Iskolánkban az 1-4 évfolyamon iskolaotthonos oktatás folyik. d) Napközi otthon A közoktatási törvény előírásának megfelelően, ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 5-8. évfolyamon napközi otthon működik. A tanítási szünetekben összevont napközi otthonos csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. e) Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízóra, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára igény esetén ebédet biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója állapítja meg a térítési díjat. f) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti felzárkóztató órát/órákat szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti két órában magyar nyelv, matematika és német tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején a nevelőtestület dönt. g) Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskola és iskolán kívüli sportversenyekre. h) Tanórán kívüli tevékenységek, szakkörök 17
A tanórán kívüli tevékenységet a Közoktatási Törvény 52.. Irányelvei és a fenntartóval való egyeztetés során a lehetőségek szerint (figyelembe véve tanulók érdeklődését, érdekeit, a szülői igényt) tanévenként tervezzük. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Az intézmény által finanszírozott szakkörök az intézményvezető által engedélyezett tanmenet szerint zajlanak, az igazgató vagy az általa megbízott személy ellenőrzi és értékeli az ott folyó munkát. i) Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendeznek. Emellett természetesen az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók részére biztosítják. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, ill. az egyes szaktanárok végzik. j) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egyszer tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k) Erdei iskola lehetőség szerint A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. l) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. m) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szerveznek (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.) A 18
szabadidős rendezvényeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. n) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. o) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit, ill. eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használhassák. p) Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 3. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek szoros kapcsolat a helyi óvodával, Nevelési Tanácsadóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nívócsoportos oktatás felzárkóztató órák napközi otthon felzárkóztató foglalkozások a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai családlátogatások a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése 4. A tehetség, a képesség kibontakoztatását szolgáló tevékenységek az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezés a nívócsoportos oktatás a nem kötelező, tanórán kívül tanulható tantárgyak tanulása tehetséggondozó foglalkozások iskolai sportkör szakkörök versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.) a szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház- és múzeumlátogatások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. 19
Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások, - az indulási hátrányok csökkentése, - a differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történő nevelés, - a napközis és a tanulószobai foglalkozások, - az iskolai étkezési lehetőségek, 20
Összegezve - az egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), - a szülőkkel való együttműködés, - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Mindannyian gyermekvédelmi munkát végzünk: a tehetséggondozástól a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáig; amíg a tanulói jogviszony tart: a beiratkozástól a végzősök távozásáig, és a napi iskoláztatás ideje alatt. A gyermek- és ifjúságvédelem feltárja a gyermek fejlődését veszélyeztető, hátráltató okokat, és próbálja ellensúlyozni, megszüntetni pedagógiai eszközökkel. Addig intézményi a probléma, amíg pedagógiai eszközökkel, módszerekkel megoldható, ha nem intézkedést kezdeményezünk. Jelzés: Gyermekjóléti Szolgálat Együttműködési területek 1. Szociálpolitika - Önkormányzat, Humán Bizottság 2. Közművelődés - közművelődési intézmények 3. Közegészségügy - egészségügyi intézménye A gyermekvédelmi munka tartalmi része és dokumentálása jogilag nem, vagy nehezen szabályozható. Az jelenthet segítséget, hogy a gyermekvédelmi törvény együttműködésre kötelezi a szülőt a nevelési, oktatási intézményekkel. A következő törvényi változásokra kell kiemelten ráfigyelnünk: - Veszélyeztetettség megítélése - Együttműködés - Gyermekek felügyelete - Gyermeki jogok, titoktartás, egyéni és közösségi jogok - A gyermeki jogi képviselő - Jelzés: bántalmazás, súlyos elhanyagolás, veszélyeztető ok fennállása - ha a gyermek önmaga idéz elő súlyos, veszélyeztető magatartást - esetén - Adatszolgáltatási kötelezettség - Teendők a rehabilitációs bizottság elé küldött tanulók ügyében - Enyhe értelmi fogyatékosság esete - Az egyéni foglalkozás, a felügyelet Az iskolai gyermekvédelmi munka dokumentálása munkanapló személyi lapok a veszélyeztetettekről összesítő a hátrányos helyzetű tanulókról kimutatás a bejáró tanulókról kimutatás a nyilvántartott tanulókról jutalmazási és elmarasztalási szempontok a magatartás és szorgalom értékelése 21
pedagógus önértékelési lap óraelemzési szempontok elérhetőségek a faliújságon A gyermek és ifjúságvédelmi munka főbb területei: a családlátogatás, orvosi vizsgálat, kapcsolattartás a siófoki szakintézményekkel, tanórákon való megfigyelés, a gyermek hiányzása, szorgalma és tanulmányi munkája, a tanórán kívüli tevékenység, ápoltság, felszerelések, prevenció. Komoly etikai dilemmát jelent, hogy meddig, milyen mélységben lehet a családok életébe beavatkozni. Segíteni vagyunk hivatottak és nem ítélkezni, minősíteni vagy kinyilatkoztatni. Minden gondolatot nagyon nyugodtan, őszintén partneri stílusban kell közölni, megvitatni. Az orvosi vizsgálatokon kép alakul ki tanulóink egészségi állapotáról. A gyerekek zöme lúdtalpas, de szűrt ki a védőnő magas vérnyomást, érproblémát, halláskárosodást és látászavart is. A fokozott figyelmet, speciális fejlesztést, oktatást igénylő gyermekeinkkel kapcsolatos problémák egyre árnyaltabbak. Van enyhe fokban értelmileg sérült, központi idegrendszeri betegségben szenvedő, autisztikus tüneteket mutató, elmaradott szociális környezet miatt szociálisan hátrányban levő gyermek, deviáns magatartású tanulónk. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nívócsoportos oktatás felzárkóztató órák napközi otthon iskolaotthon felzárkóztató foglalkozások egyéni foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata továbbtanulás irányítása, segítése 7. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése felzárkóztató órák napközi otthon diákétkeztetés felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a tankönyv vásárlásához nyújtott segélyek a továbbtanulás irányítása, segítése a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata a szülők, a családok nevelési gondjainak segítés családlátogatások iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége szükség esetén a rászoruló gyermekek önkormányzati segélyezésre javasolása az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélye szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányba kerülő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek 22
8. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek szoros kapcsolat a helyi óvodával, Nevelési Tanácsadóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nívócsoportos oktatás felzárkóztató órák napközi otthon felzárkóztató foglalkozások a nevelők és tanulók személyes kapcsolatai családlátogatások a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése 23
Felzárkóztató program a tanulási kudarcnak kitett tanulók és a beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek fejlesztéséhez - Tanulási stílus megfigyelése Információgyűjtés: Megfigyelés - Tanulási motiválhatóság -családlátogatás Okfeltárás megfigyelése -osztály értekezlet Elemzés - Differenciált tanulásszervezés utáni A tanuló munkájának megfigyelése teljesítmény rögzítése Tanulási kudarc, eredményt elenség Program okainak lépése feltárása Diagnoszti zálás Feladat Pedagógus tevékenysége Módszer Képességterületenként egyéni fejlettségi szint megállapítása, különös tekintettel: (1-2. évf.) vizuális - auditív figyelem, diszkrimináció, differenciálás, memória testséma, téri orientáció mozgás = nagymozgás = finommozgás = beszédmotorika szem - kéz, szem - láb koordináció szerialitás/időben, térben alakállandóság Diagnosztizáló feladatsorok összeállítása, megfigyelési szempontsor egyeztetése, évfolyamonként egységesítése, Intézményi mérőbankban való elhelyezése Szintfelmérés Mérés Megfigyelés Megbeszélés az érintett szakmai munkaközösségen belül Helyzetele mzés Fejlesztési terv készítése Tanulónként, tanulócsoportonként a diagnosztizálás eredményeinek elemző kiértékelése Közép - és rövidtávú fejlesztési program készítése: -fejlesztendő terület -feladat megjelölésével -módszer -eszköz-szükséglet Feljegyzés, összegző elemzés készítése. Kiemelten: -tehetséggondozás -felzárkóztatás területei Éves fejlesztési program készítése/tanévet átölelő/ Tanulói fejlesztés ütemezés havonként -koncentráltan az aktuális képzési tartalommal Elemzés Rögzítés Tervezés -dokumentum készítés Ütemezés Korrekciós eljárás közbeépítése Megvalósít ás 24