Tippek 1 Kérdések Válaszok Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány
Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány
A kiadvány megjelenését a Munkaerőpiaci Alap terhére az Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatta. Szerzők: Bíró Kata (11. fejezet) dr. Jásper András (1., 3., 4., 6., 14. fejezet) Kósa András László (5., 7., 8.,9.,10. fejezet) Milicz Ákos (13. fejezet) Szabó Angéla (12. fejezet) Szerkesztő: dr. Jásper András ISBN 978-963-06-6843-9 Felelős kiadó: dr. Jásper András Diákközéletért Alapítvány 7630 Pécs, Rezgő u. 13. www.diakjog.hu www.diakonkormanyzat.hu
Diákönkormányzati Kisokos 2.0 Diákközéletért Alapítvány
A kézirat lezárva: 2011. december A borítón látható fotó az Kőbányai Diáktanács táborában készült. A kötetben található jogszabályok idézéséhez és a jogi témájú írások elkészítéséhez a CompLex Jogtárat használtuk, amelyet a CompLek Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. biztosít a Diákközéletért Alapítvány számára. Nyomdai munkálatok: Cerberus Kft. Ofszet És Digitális Nyomda 1066 Budapest, Lovag u. 14. www.cerbi.hu Felelős vezető: Schmidt Dániel
Diákönkormányzati Kisokos 2.0 7 Tartalomjegyzék Előszó... 9 1. A diákokat és diákönkormányzatokat leginkább érintő jogszabályok... 13 2. Egyezmény a gyermek jogairól... 15 3. Jogok és kötelességek... 57 A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség... 57 A pedagógus kötelességei és jogai... 69 A szülő kötelességei és jogai... 79 4. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat... 83 5. Diákönkormányzati munkaterv... 85 6. Fegyelmi eljárás... 87 A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelésioktatási intézmény kártérítési felelőssége... 87 A tanulóval szemben 2012. szeptember 1-je előtt indítható fegyelmi eljárás főbb szabályainak összefoglalása... 93 A fegyelmi eljárással kapcsolatban leggyakrabban felmerült kérdések... 102 7. Iskola és demokrácia... 109 8. Problémamegoldás, konfliktuskezelés az iskolában... 119 9. Pályázatírás, forrásteremtés... 127 10. Projekt... 139
8 Diákönkormányzati Kisokos 2.0 11. Javaslatok és ötletek a diákönkormányzatok hatékony kommunikációjához és működéséhez... 143 12. Motiváció, csapatépítés, hatékony együttműködés a diákönkormányzatban... 149 13. Diákönkormányzatok gazdálkodása a közoktatási intézményekben... 157 14. Gyakori diákjogi kérdések... 215 Hol tudom megnézni a jogszabályokat?... 216 Jogom van hozzá, joga van hozzá, de hol a határ?... 217 Lehet-e tanulmányi eredménytől függővé tenni a diákönkormányzat vezetőséget?... 219 Tanköteles tanuló igazolatlan hiányzásaiért kezdeményezhető-e fegyelmi eljárás a tanuló ellen, vagy a szülővel szemben kell fellépni?... 221 Mikortól kell önkéntes munkát végezni az érettségihez?... 223 A jogszabályokat állandóan módosítják, honnan tudom, melyik a legfrissebb?... 224 Diákjogi Forródrót... 225 15. Ajánlott címek és honlapok... 227 16. Ajánlott irodalom... 229
Előszó A tanulót megilletik az Alkotmányban rögzített emberi és állampolgári jogok. Kizárólag az európai, országgyűlési és az önkormányzati választójogtól esik el, ennek gyakorlását életkori korláthoz köti az alaptörvény. Az emberi jogokat nem az állam adja, az embereket emberi mivoltuknál fogva és mindenkit egyenlően illetnek meg. A személyi szabadságjogok családja történetileg az állami beavatkozást tilalmazva, az államhatalom törvényekben megjelenő jogi korlátjaként alakult ki. Később az állam már másokkal szemben is védeni kezdte a polgárok személyi szabadságát. Többek között, személyi szabadságjog az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyi önrendelkezési jog, a testi épséghez, integritáshoz való jog, a személyes szabadsághoz való jog, a magánélet védelme, a mozgásszabadsághoz való jog, a személyiségvédelem, a személyiségi jogok, a becsület védelme a személyes adatok védelme valamint a tulajdonhoz való jog. A köznevelési törvény nevesíti a tanuló jogokat, amelyekkel a tanuló szabadon élhet, és mindenki köteles tiszteletben tartani döntését. A tanulói jogok többsége egyénként illeti meg őket, önállóan gyakorolhatók. Ezek közül kiemeljük a tájékoztatáshoz való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, a javaslat és kérdés megfogalmazásának jogát, a lelkiismereti és vallásszabadságot, a nemzeti vagy etnikai önazonossághoz való jogot, a levelezéshez való jogot, az eljárás megindításának jogát, valamint azt a jogot, hogy
10 Diákönkormányzati Kisokos 2.0 választó és választható legyen diákképviseletbe. Ez utóbbi jog gyakorlása révén a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat a kollektív joggyakorlás eszköze az iskolában. Az autonómia legfontosabb kritériuma megvalósul, azaz a tanulók szabadon döntenek mindazon kérdésekben, amelyeket a jogszabály hatáskörükbe utal. A Diákönkormányzati kisokos abban nyújt kiemelkedő segítséget, miként tudnak élni a diákok a fent említett jogokkal. Okosan tájékoztat, segít, bevezet az önkormányzatiság világába. Az oktatásra vonatkozó legfontosabb szabályok ismertetésével, intenzív tájékoztatással ugyanis számos vita megelőzhető. A jog zsinórmértékül szolgál a viták rendezéséhez. Ha az érintettek ismerik e szabályokat, demokratikus keretek között oldhatják fel konfliktusaikat. A jog ismerete és alkalmazása nélkül a viták rendezésének az alapja a hatalom, a pozíció, az indulat, az erkölcs, az ízlés lesz. Számos magánvitát lehet ezen értékek mentén lefolytatni és lezárni, de nem a közszolgáltatásban. A demokrácia egyik alappillére a jog uralma. Az iskola pedig a demokrácia része. Itt is érvényesülniük kell mindazon elveknek, értékeknek, amelyeket az életünk számos más területén is alkalmazunk. A közoktatás közügy, tehát a demokratikus közjogi vita részévé kell válnia. Az oktatásról
sokan, sokszor fogunk vitázni. Minél többen és minél többet vitázunk, annál közelebb juthatunk a jó megoldásokhoz. De a hangsúly mégis a vitán van. Nem attól vagyunk ugyanis demokraták, hogy megtaláltuk a megoldást, hanem attól, hogy folyamatosan keressük azt. Számos esetben tapasztalom, hogy az intézményekben nincs mód vitázni, mert nem bíznak egymásban az oktatási szereplők. Ezért nincs is közöttük együttműködés. Az ilyen esetekben a sérelmeket elfojtják, ezért később azok hevesen, érzelmektől telítetten, szinte a megoldás reménye nélkül törnek a felszínre. Ahol azonban legalább alkalomszerűen mód van a vitára, helyrehozhatatlan károk és sérelmek ritkábban keletkeznek. Az érdekek természetesen különbözhetnek, a megoldások is, az ahhoz vezető utak is. A vita akkor értelmes, ha információk birtokában vagyunk, és közös célunk a jó megoldások folyamatos keresése, a rossz döntések korrekciója a jog keretein belül, a jog szabályainak betartásával. Ezen vitáknak azonban van egy fontos feltétele: el kell fogadnunk a másik felet partnernek. Ez pedig bizalom nélkül nem megy. Mindnyájuknak azt kívánom, hogy e kiadvány segítségével bízzanak egymásban, a jog uralmában, a demokráciában és legfőképpen a párbeszédben. Így válhatnak a mai aktív diákok aktív, európai állampolgárrá! Aáry-Tamás Lajos