Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése
KEDVES ÉRDEKLŐDŐ! A sármelléki volt szovjet katonai repülőtér területének kármentesítésével egy régi adósságot törlesztünk a környezetünk és a közelben lakók irányában. Az egykor itt állomásozott szovjet vadászgépek üzemanyaga ugyanis a szakszerűtlen tárolás következtében elszivárgott a talajba és a talajvízbe, szennyezve a repülőtér közvetlen környezetét. Az évek során ez a szennyeződés fokozatosan továbbterjedt, így a rendszerváltást követően egyszer már szükség volt a legsúlyosabb környezeti ártalmak orvoslására. Ez azonban csak ideiglenes intézkedés lehetett. A kérdés végleges megoldására mintegy két évtizedet kellett várni. A két település önkormányzata ennek érdekében létrehozta a Sármellék-Zalavár Repülőtér Kármentesítő Társulást, amely az Európai Unió Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Szennyezett területek kármentesítése feladatainak elvégzése (KEOP-2.4.0) programjának segítségével igyekezett megteremteni a munkálatok anyagi feltételeit. A pályázat sikeres volt: a Társulás több mint 4,4 milliárd forintot, a szükséges összeg 100%-át nyerte el. 2011 októberében így biztos anyagi háttérrel kezdődhetett meg a kivitelezés. A több elemből álló kármentesítés jelenleg már a harmadik szakasznál tart: a kivitelezési munkálatok lezárultak, a kiépített tisztító-rendszerek üzemeltetése folyik. Még több mint egy évig, 2015. június 30-ig tart a projekt, aminek végére a környezetre és az itt élőkre is veszélyes szennyezőanyagok jelentette kockázat a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által is elfogadott minimum értékre csökken. A repülőtér így a kockázataitól megszabadítva újra betöltheti eredeti funkcióját: kitörési pontként szolgálhat Balaton nyugati térségének gazdasága és idegenforgalma számára. Horváth Tibor Sármellék polgármestere Berkenyés István Zalavár polgármestere
A PROBLÉMA Sármellék és Zalavár között már a második világháború idején is működött egy ideiglenes repülőtér, ami az ötvenes évek elején kapott lebetonozott kifutópályát. 1961-ig a magyar légierő, konkrétan a 47. Harcászati Repülőezred bázisaként szolgált, akik ebben az évben politikai döntés következtében helyet cseréltek az addig Pápán állomásozó szovjet pilótákkal. Ettől kezdve egészen 1990 októberéig a Szovjet 5. gárdaezred otthona volt a repülőtér. A szovjetek folyamatosan 40-50 repülőgépet (MiG-15-östől a MiG-29-esekig) tartottak a mintegy 400 hektárnyi területen. Emellett kiépítették a szükséges infrastruktúrát is: hangárok, raktárak, üzemanyag-ellátó rendszerek, óvóhelyek, laktanyák és tiszti szállások épültek, de megnagyobbították a kifutópályát is. A Vörös Hadsereg kivonulása után a teljes komplexum állami tulajdonba került és polgári légikikötőként üzemelt tovább. Sármellék és Zalavár önkormányzatai 2002-ben kapták meg közös tulajdonba az ingatlant, azóta fele-fele arányban a két település birtokolja, ezáltal rájuk hárul a kármentesítés feladata is. Az már a 90-es évek elején kiderült, hogy az üzemanyagtartályok és a tankoláshoz használt csővezetékek, töltőcsonkok a hanyag kezelés miatt szivárogtak, különféle szénhidrogén-származékokkal (benzin, gázolaj, kerozin) szennyezve el a talajt és a talajvizet is. Az akkori felmérések kimutatták, hogy ezek az anyagok már a szomszédos telkek ásott kútjaiban is megjelentek. Az ekkor megkezdett sürgősségi kárenyhítés azonban a probléma megszüntetésére nem, csak lokalizálására volt elegendő. 2009-ben alapos tényfeltárást végeztek a szakemberek a területen, megállapítva, hogy 46,3 hektárnyi terület továbbra is szennyezett szénhidrogénszármazékokkal, további 18 hektár pedig szervetlen anyagokkal, főleg nehézfémekkel. Emellett káros anyagokat tartalmazott nagyjából 138 800 m3 talajvíz is, amely nem csak a sármelléki kutakat, hanem már a Kis-Balaton élővilágát is fenyegette. Mielőbbi kármentesítésre volt szükség a szennyezett terület megtisztítása, a környezet és a helyi lakosok veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Ennek anyagi feltételeit az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Szennyezett területek kármentesítése feladatainak elvégzése (KEOP-2.4.0) nevű konstrukció biztosította. A pályázatot beadó Sármellék-Zalavár Repülőtér Kármentesítő Társulás a teljes kivitelezési összeg 100%-át, több mint bruttó 4,4 milliárd forintot nyert a munkálatok költségeinek fedezésére.
KIVITELEZÉS A kármentesítési program négy éven keresztül, 2011-2015 között tart és négy fő szakaszból áll. 1. Terület előkészítése, építmények és csővezetékek bontása 2. Kármentesítő rendszer kiépítése 3. Kármentesítő rendszer üzemeltetése 4. Terület helyreállítása Minden szakasz állandó műszaki ellenőrzés, a folyamatok monitorozása mellett zajlik. A projektgazdák a közreműködő szakemberek segítségével, minden részletre kiterjedő tervezés, mérlegelés és kockázatelemzés után választották ki a kármentesítésre legalkalmasabb technológiát. Mivel a repülőtér talaját és az alatta húzódó vízréteget is meg kellett tisztítani, ezért figyelemmel kellett lenni az egyes eljárások együttes alkalmazhatóságára. Arra is törekedtek a tervezők, hogy a munka lehetőség szerint se a környéken lakókat, se a repülőtér forgalmát ne zavarja túlságosan. Hosszas mérlegelés után az ex situ on site módszerre esett a választás a talaj megtisztítására. A komplex eljárás lényege, hogy a szükséges mértékű bontási, valamint területrendezési munkálatokat követően a szennyezett talaj feletti humuszt, valamint az egyéb nem szennyezett részeket eltávolítják és deponálják. Az ezt követően kitermelt szennyezett talaj az előzetesen kialakított, szigetelt biodepóniába kerül, ahol úgynevezett intenzifikált biodegradációs eljárásnak vetik alá. Ezzel azt használják ki a szakemberek, hogy a talaj eleve tartalmaz olyan baktériumokat, amelyek képesek a szénhidrogén-származékok lebontására és ártalmatlanítására. Ezt a folyamatot jelen esetben speciális baktériumkultúrák (illetve specifikus enzimek) alkalmazásával, ezek mesterséges felszaporításával és a számukra optimális életfeltételek biztosításával (levegőztetés, szükséges nyomelemek megfelelő aránya) jelentős mértékben
felgyorsították. Az eljárás a nem elbontható épületek alatt is alkalmazható, ahol horizontálisan lefúrt csöveken keresztül juttatják le a folyamathoz szükséges enzimet és adalékokat a talajba. A talajkitermelés eredményeként kialakított munkagödörben összegyűlő szennyezett talajvizet folyamatos kitermelés mellett szintén megtisztítják. Ez azért is különösen fontos, mert különben újraszennyezné a már kármentesített területeket. A fentiekkel párhuzamosan a szennyezett területrészeken önálló termelőkutakból is folyamatosan történik szennyezett talajvíz kitermelése. Ez az úgynevezett pump and treat (kitermelés és megtisztítás) technológia: a vizet kiemelik, megtisztítják, majd szennyezésmentesen juttatják vissza eredeti helyére. A kármentesítési munkálatokat megelőző, valamint a kármentesítés megkezdést követő aszályos hónapokban a talajvíz szintje a szennyezett talaj kitermelését követően visszamaradt munkagödör fenékszintje alá süllyedt, ezért pótlólagosan vízgyűjtő- és vízkiemelő árokrendszert kellett kiépíteni. A D beavatkozási területrészen, a termelőkutak közvetlen közelében, pedig nyelető árokrendszerrel történő vízpótlásra volt szükség, hogy a talajvíz nyomásszintjét a tervezési szintre lehessen emelni. Ezen munkálatok keretében szükségessé váló, a Közreműködő Szervezet és a területileg illetékes hatóságok által elfogadott pótmunkára vonatkozóan a Kbt. figyelembe vételével lefolytatásra került egy további közbeszerzési eljárás. A pótmunka keretében meghatározott kivitelezési munkálatok befejeződtek, jelenleg a már meglévő rendszerre kapcsolódva folyik az üzemeltetés. JELENLEGI HELYZET A kármentesítés kivitelezési munkálatait 2011 októberében kezdték meg, a kiviteli terv elkészítésével párhuzamosan elvégezték a terület lőszermentesítését és megtisztították a növényzettől, ezután kiemelték a másodlagos szennyező forrásként működő felszín alatti tartályokat és a hozzájuk kapcsolódó csővezetékeket, majd szakszerűen eltömedékelték a még fellelhető, de már használhatatlan termelő-, és monitoring kutakat, elbontották a kármentesítést akadályozó műtárgyakat (épületek, iparvágány, szilárd térburkolatok). Ezután megkezdődött a humusz letermelése és deponálása, a tiszta talaj kitermelése és a szigetelt biodepóniák kialakítása, végül a szennyezett talaj kitermelése, a termelő- és monitoring rendszer kialakítása. Ehhez összesen mintegy 470 000 m 3 földet mozgattak meg. Párhuzamosan kiépült a szennyezett talajvizet kitermelő, megtisztító és visszaszikkasztó rendszer is. Jelenleg a projekt harmadik szakasza zajlik, a kiépített kármentesítő berendezések üzemeltetése és a folyamatok monitorozása. Tavaly decemberig mintegy 83 000 m 3 talajvizet hoztak a felszínre és tisztítottak meg a szakemberek, emellett 95 000 m 3 szennyezett talajt sikerült teljesen és a fennmaradó mennyiséget is jelentős részben mentesíteni. Továbbá folyamatosan ellenőrzik a kitermelt talaj és a víz szennyezőanyag-tartalmát, gondoskodnak a folyamat során keletkező hulladékokról, és mindenekelőtt megakadályozzák a terület újraszennyeződését.
CÉLOK A kármentesítési projekt célja a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által elfogadott D kármentesítési célállapot határértének elérése, vagyis a káros anyagok szintjének minimalizálása. Ennek megvalósulását követően, a projekt negyedik szakaszában a kivitelező elbontja a teljes vízkitermelő, tisztító és szikkasztó rendszert, valamint a szennyezett talaj tárolására szolgáló depóniákat és a megtisztított földdel betemeti a keletkezett munkagödröket. Végül tereprendezésre is sor kerül majd. HATÁSOK A kármentesítési feladatok elvégzése kedvezőbb életkörülményeket teremt a társadalom minden tagja számára. A projekt sikeres végrehajtása lehetőséget biztosít a repülőtér területén dolgozók, és az utazóközönség számára a tiszta és egészséges munka- és környezeti körülmények kialakításához. A fenntarthatóság másik kulcseleme a kármentesítendő terület közvetlen közelében élő lakosok, a még szennyezéssel nem érintett tiszta földtani közeg és felszín alatti víztest, valamint a terület közvetlen környezetében a védett természeti értékeink megóvása, mely a projekt befejeztével szintén teljesül.
KÉRDÉSE, KÉRÉSE VAN? Amennyiben a munkálatokkal, a Sármellék Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése tárgyú KEOP- 2.4.0/2F/09-2010-0006 projekttel kapcsolatban bármilyen kérdése, észrevétele van, forduljon hozzánk bizalommal! A Projektben részt vevő további szervezeteket és elérhetőségeiket a www.sarmellek-zalavar-projekt.com oldalon megtalálja. Kedvezményezett neve és címe: Sármellék-Zalavár Repülőtér Kármentesítő Társulás 8391 Sármellék, Dózsa György u. 324. Sármellék Község Önkormányzata 8391 Sármellék, Dózsa György u. 324. Telefon: 06-83/355-207; 06-83/355-186 Fax: 06-83/355-001 Zalavár Község Önkormányzata 8392 Zalavár, Dózsa György u. 1. Tel: (83) 354-094, (83) 354-039 Fax: (83) 354-001
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638 A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg.