Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. A főnév

Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. A főnév Budapest: Corvina Kiadó. 2000. (A szemantikai elméletek, a főnév, az ige és a melléknév fejezetei.) Tartalom A főnév meghatározása... 1 Megszámlálható köznév... 2 Specifikusság... 2 Az élő élettelen oppozíció... 3 Generikus egyedi olvasat... 3 Az anyagnév... 4 A tulajdonnév... 4 Logikai felfogás... 4 Strukturális szemantikai szempont... 5 Képzett főnevek (morfoszemantikai kérdések)... 6 -ás/-és képzős deverbális főnevek... 6 Az -ó/-ő képzős deverbális főnevek... 7 A főnévi szóösszetételek... 8 Deverbális alaptagú... 8 Nem deverbális fejű főnévi összetételek... 9 A főnév meghatározása MMNyR: A főnév [...] élőlényt, élettelen tárgyat [...], gondolati és elvont dolgot, illetőleg ezek fogalmát jelentő szó. a főnevek kategóriája a szavaknak azon osztálya, amely személyt, élőlényt, helyet és dolgot jelent barátság, szépség ill. ásás, dorombolás (deverbális) ezek nem jelölnek dolgot fordított irányban viszont működik: ha egy szó élőlény... neve, akkor főnév általánosan kiterjeszthetjük: a főnév legáltalánosabb értelmében entitást jelöl Formai kritérium (együttes előfordulás kritériuma) [ vannak univerzálisak ill. nyelvspecifikusak implikációs univerzálék: ha egy nyelvben létezik a T i kategória, akkor az csak főnéven jelenhet meg] módosítható melléknévvel kaphat névelőt lehet az ige alanyi vagy tárgyi vonzata meghatározza az ige szám és személy szerinti egyeztetését kaphat esetragokat Ha egy A szó a {T i} morfológiai/szintaktikai tulajdonságokkal jellemezhető, akkor A főnév, és ha A főnév, akkor jellemezhető a {T i} halmazzal. Alcsoportok: megszámlálható köznév, anyagnév, tulajdonnév 1

Megszámlálható köznév Specifikusság 1. Keresek egy embert, aki tud franciául. Jelentéstan (Tolcsvay Nagy Gábor) 2010 (1) egy meghatározott valakit keresek, aki tud franciául specifikus (2) egy tetszőleges embert keresek, aki tud franciául nem specifikus visszautalás esetén jól látszik, határozott / határozatlan a névmás Keresek egy (meghatározott) embert, aki tud franciául, és meg is fogom őt találni. Keresek egy (tetszőleges) embert, aki tud franciául, és fogok is egyet találni. némely nyelvben ez látszik az igemód választásán (pl. spanyol: kijelentő mód specifikusság, kötőmód nem specifikusság) 2. Szilvinek beszélnie kell valakivel. valaki: egy meghatározott egyén / akárki itt ábrák vannak fura jelekkel, ezt nem értettem, 151. oldal 3. A specifikus / nem specifikus megkülönböztetés nem független a határozott / határozatlan megkülönböztetéstől, de nem is azonos vele. A határozottság / határozatlanság gyakran nem szemantikai jellegű tényezőktől függ. Általában: határozott ismert információ határozatlan új információ 4. Megtaláltam a ceruzát. a ceruza ismert, a megtalálás új Találtam egy ceruzát. Az egész mondat új. Vannak olyan szintaktikai környezetek, amelyek határozott / határozatlan szerkezetet vonzanak (igénylenek, preferálnak). Pl: van egy elnökünk *van az elnökünk akad talán valahol egy autó *akad talán valahol az autó pl. alanyi pozíció: határozott szerkezet (A tanár megérkezett.) 5. A határozott főnévi szerkezet is lehet specifikus / nem specifikus. Béla fizette az ennivalót. csak specifikus 2

Béla fizeti az ennivalót. specifikus ( Béla fizeti majd az ennivalót. ) és nem specifikus ( Béla szokta fizetni az ennivalót. ) a) a főnévi szerkezet határozott és specifikus Béla fizette az ennivalót. b) a főnévi szerkezet határozatlan és specifikus / nem specifikus Keresek egy embert, aki tud franciául. c) a főnévi szerkezet generikus 1 olvasatú és specifikus / nem specifikus Those dinoasurs were a large beast. Dinosaurs were a large beast. spec hat > spec hatlan > nem spec hatlan > nem spec gen > spec gen > spec hat... a nyelvek ált. a két szomszédos kategóriát azonos módon kódolják Az élő élettelen oppozíció Biológiailag: egy entitás akkor élőlény, ha van anyagcseréje és mozogni képes (ált. minden mozogni képes entitásnak van anyagcseréje, de nem minden anyagcserével rendelkező entitás mozog.) A nyelv viszont nem mindig figyel erre pl. egy óceániai nyelvben a nőt jelentő főnév az élettelen tárgyakat jelentő főnevek közé tartozik egy karíbai nyelvben a szikla, csillag, hold, tükör az élő dolgok között van élő mindaz, ami az adott társadalomban fontos szerepet játszik megjelenítése: jagua nyelvben az élőt nu, az élettelent ra számlálószóval számolják finnben: ember nem ember: han ( ő (ember) ), se ( az (nem ember) ) indonéz: ember állat élettelen: se-orang mahasiswa egy diák, se-ekor kuda egy ló, se-buah buku egy könyv hierarchia: 1-2. személy > 3. személy > ember > állat > élettelen morfémasorrend meghatározásában lehet / van szerepe Generikus egyedi olvasat milyen esetben individuum, milyen esetben fajta? A tigris kb. 80 kg húst eszik naponta. az előttünk álló tigris (egyedi) / általában minden tigris (generikus) van olyan nyelv, ahol ez megkülönböztetődik fajtát jelöl-e? 1. generikus olvasat 2. fajtajelölő predikátumokkal való kompatibilitás A mamut kihalt. *Szókratész kihalt. Az arany ritka fém. 1 A nemre (mint kategóriára) vonatkozó. 3

*Ez a macska ritka. Az anyagnév Nem többesíthető! Homogén szerkezetű: a dolog legkisebb része is ugyanolyan nemű, mint az egész bele tartozik (tágabb értelemben) a gyűjtőnév a kategória létezik az elvont főnevek szintjén is egy ügy / szám / erény / igazság ügyek / számok / erények / igazságok egyedi név (EN) *egy tudás / egy álmatlanság / egy szerencse / egy gyász *tudások / álmatlanságok / szerencsék / gyászok nem egyedi név (NEN) Nincs meg minden nyelvben az EN/NEN oppozíció. Az EN/NEN közti szemantikai különbség némely nyelvekben formai különbséggel is jár. predikatív / nem predikatív használat (a) Ez a por arany. (b) Az arany értékes. (c) Ez a por értékes. a) duális elemzés: (a) arany predikátum, ARANY(por), (b) arany fajtát jelölő entitás ÉRTÉKES(arany) nem állapítható meg közvetlen szemantikai összefüggés nem lehet (c)-re következtetni, pedig (c) következik (a)-ból és (b)-ből! b) predikátum-módszer: (a) ARANY(por)di (b) Дx[ARANY(x) ÉRTÉKES(x)] (c) ÉRTÉKES(por) c) individuum-módszer: posztulálnunk kell, hogy ha egy fajta értékes, akkor annak minden realizációja az disztributív referencia: a víz legkisebb része is víz, és az arany legkisebb része is arany akkor vannak legkisebb részek? probléma megoldása: kumulatív referencia feltételezése az anyagnévvel jelölt anyag bármely részeinek összege is ugyanaz az anyag kikerüli a legkisebb részek problémáját A tulajdonnév A nyelvészt a TN használatának szabálya érdekli (köznevesülés, mondattani szerep, formai és szemantikai tulajdonságok) (a) Tegnap Gereben Zoli járt nálam. klasszikus használat (b) Valamikor találkoztam egy Szamosközivel. nem referenciális használat (c) A kis Dávidok mindig legyőzik Góliátot. köznevesülés (d) Chomskyt nehéz megérteni. a tulajdonnévvel jelölt személy valamely munkája Logikai felfogás a TN ún. merev jelölő vonatkozásuk nem változhat, minden lehetséges világban azt az egyedet azonosítják, amelynek a tulajdonnév a neve. 4

nincs jelentése, csak referenciális funkciója, azaz a jelentése = referenciális funkció (de: Romulusz nem létezik. Rémusz nem létezik. ha ez a 2 kijelentés igaz, akkor R 1-nak és R 2-nak nincs is vonatkozása nincs jelentése nem működik a feltételezés a tulajdonnév jelentése leginkább egy kvantorként értelmezett predikátum formájában adható meg tartalmazhat deskriptív jelentéselemeket (vannak tipikus női, férfi, kutya- és macskanevek) didaktikus nomináció: Péternek hívnak az egyed és a név közti már meglévő kapcsolatról tájékoztatom a beszédpartnert performatív nomináció: Péternek fogom hívni. Ezzel vezetem be az egyed és a név közti kapcsolatot, mostantól használható a tulajdonnév merev jelölőként. Strukturális szemantikai szempont a TN és a hordozója között konvencionális kapcsolat áll fenn, amely lehetővé teszi az egyszerű hivatkozást + azt, hogy a TN hordozójának tulajdonságaira utaljunk vele TN deskriptív (és nem referenciális) jellegű: (a) Ő nem lehetett sem Bartók, sem Kodály. (b) Egy Bartók vagy egy Kodály nem születik gyakran. az értelmezéshez kell releváns háttérismeret (?Ő nem lehetett sem Molnár, sem Szabó. ha tudjuk, hogy M. és Sz. szőkék, de egy fekete hajú embert pillantottunk meg, akkor ez a mondat tökéletes) (c) Ő egész életében Öcsi marad. (d) Ez megint Anna. ( Ez nagyon jellemző Annára. ) ezeket csak azok értik, akik az Öcsi bácsi nevű családtagot / Annát közelről ismerik. eltérés van a történelmi nevek / családban használt nevek között! (a) János azt sajnálja, hogy ő nem Bartók. sajnálja, hogy nem rendelkezik B. egyik kiváló tulajdonságával, pl. nem tud olyan szuperjól zenét szerezni (b) János azt sajnálja, hogy ő nem Péter. sajnálja, hogy őt nem Péternek hívják. két különböző típusú ismeret: a) tanulmányaink alapján szerzett b) tapasztalat alapján szerzett ( a TN viselőjét személyesen ismerjük) nem tulajdonnévkénti értelmezés (a) István nagyon jó ezen a képen. István ábrázolása (b) István magas. István teste (c) István szerepel a telefonkönyvben. István neve (száma) (d) István a sarkon parkol. István autója (e) Istvánt nehéz megérteni. István beszéde (könyvei) 5

Bizonyos részek bizonyos jellemzői az egészet jellemezhetik. Képzett főnevek (morfoszemantikai kérdések) milyen esetben örökli a főnév az alapige argumentumszerkezetét / eseményszerkezetét 2? -ás/-és képzős deverbális főnevek 1. deverbális, argumentumszerkezetes: (akkor örökli az argumentumszerkezetet, ha megköveteli az argumentum kifejezését) (a) *a megoperálás (b) a beteg megoperálása örökli az eseményszerkezetet is (aspektuális igék + időhatározók segítségével bizonyítjuk) (a) a beteg megoperálása megtörtént (b) a beteg megoperálása három óráig tartott komplex esemény jelentésű főnevek (van argumentum- és eseményszerkezete) 2. deverbális, argumentumszerkezet nélküli: (a) a kertészkedés (b) a kertészkedés a kedvenc időtöltésem (c) a kertészkedés három órán át tartott egyszerű esemény jelentésű főnevek (van eseményszerkezete) 3. nem deverbális, argumentumszerkezet nélküli: villám, zaj, perpatvar... (egyszerű esemény) 4. nem deverbális, argumentumszerkezettel rendelkező lehet ugyanannak a deverbális főnévnek komplex esemény és egyszerű esemény jelentése is Az oroszlán simogatása veszélyes. az oroszlán simogató / simogatott komplex esemény: az oroszlán a tárgyi argumentuma egyszerű esemény: az oroszlán a mondat alanya más ilyen főnevek: olvasás, ballagás, mozgás nem esemény jelentésű -ás/-és képzős deverbális főnév eredmény jelentésű főnév (nincs sem argumentum-, sem eseményszerkezete) (a tárgyi vonzata eredménytárgy (v. eszköz) írás, fordítás, alkotás 2 ige eseményszerkezete = az ige által jelölt esemény szerkezete pillanatnyi / tartós végállapot nélkül / tartós végállapottal stb. 6

lehet ugyanannak a szónak komplex esemény (a), egyszerű esemény (b) és eredmény (c) jelentése: (a) A szerződésnek az elnök által való aláírása éppen most történik. (b) Az elnök ezt a tollat csak aláírásra használja. (c) Az elnök aláírása teljesen elmosódott. van olyan ige, aminek nincs argumentumszerkezete (villámlik, havazik) csak akkor képezhető ásés képzős főnév, ha nincs még azonos jelentésű szó (villámlás, olvadás *pirkadás [pirkadat!], *hajnalodás [hajnal]) ágens vagy páciens alanyú, tárgyatlan igék szabadon nominalizálhatók János megbetegedése / kiabálása / munkálkodása ágens alanyú, páciens tárgyú igék termékenyen deverbalizálhatók három óra alatt írta meg a levelet a levél megírása három órán át tartott a befejezett szemléletű (ált. igekötős) igéből képzett ásés képzős deverbális főnév általában komplex esemény jelentésű, míg a folyamatos szemléletű (ált. igekötő nélküli) igéből képzett főnév mindhárom lehet. állapotigék: általában már van lexikalizálódott főnév szeret szeretet lehet komplex esemény jelentésű: a főnök feltétel nélküli szeretete Az -ó/-ő képzős deverbális főnevek Négyféle jelentés: (a) sportoló, író, könyvelő cselekvő foglalkozásnév / cselekvés eseti végrehajtója a bázisige lehet tárgyas és tárgyatlan is 1) tárgyatlan: elvesztik a bázisige argumentumszerkezetét (vki felügyel vmire felügyelő) 2) tárgyas: a tárgyi argumentum összetételi előtagként jelenhet meg (vki ír vmit író / vki regényt ír regényíró) Eseti végrehajtónál: 1) tárgyatlan: alanyi argumentumot a képzett főnév viseli (kiabáló aki kiabál) 2) tárgyas: tárgyi argumentumnak funkciója van, kötelező megjelennie (*a kiagyaló az ördögi terv kiagyalója) (b) ásó, véső, evező eszköz egyedi képzés esetén lehet tárgyatlan is, termékeny módon csak tárgyas igéből képezhető 1) tárgyatlan: evező, kereplő, törölköző 2) tárgyas: ásó (vki ás vmit vmivel), véső (vki vés vmit vmivel) 7

lehetnek komplex esemény jelentésűek (masszát kever a massza keverője a masszakeverő) (c) lottózó, söröző, falatozó helyszín nyitott osztály, de nem szabályalapú, inkább analógiás képzés elvesztik a bázisige argumentumszerkezetét (d) találkozó, esküvő esemény nem termékeny A főnévi szóösszetételek milyen esetekben lehet az összetett szó jelentését előre jelezni? Deverbális alaptagú mivel örököl(het)i a bázisige argumentumszerkezetét, az összetételi előtag kielégítheti az alaptag valamely argumentumát de az előtag nem szintaktikai funkciójú argumentum! mert 1) az előtag szintaktikailag nem aktív, nem lehet utalni rá és nem módosítható *A levélírás elég sokáig tartott, de most már postára is adtam azt (=a levelet). 2) a deverbális főnév mellett lehetséges a birtokos és az obliquusi funkció, de nem lehetséges az alanyi vagy a tárgyi A könyv olvasása nagy örömöt okoz. 3) az összetételeknek az egyszerű eseményekre jellemző tulajdonságaik vannak, ami kizárja a szintaktikai értelemben vett argumentum predikátum viszonyt János favágásból él. Ez volt a hét favágása. A szemantikai viszonyok viszont egyértelműek: a favágás azt jelenti, hogy a fát vágjuk a favágás összetett szóban az előtag téma szerepű szemantikai argumentuma az utótagnak, a gyereksírás összetett szóban pedig az előtag aktor szerepű szemantikai argumentuma az utótagnak az összetett szó jelentése transzparens és előre jelezhető (a) Az előtag téma vagy aktor szerepű, a szintaktikai alanynak megfelelő szemantikai argumentum. A deverbális utótag bázisa tárgyatlan ige. gyermeksírás ( a gyermek sírása a gyermek sír), kutyaugatás ( a kutya ugatása a kutya ugat), hóesés ( a hó szitálása a hó szitál), rózsanyílás (...), harangzúgás (...) esemény jellegűek! (a hóesésnek van eleje, közepe, vége) darázscsípés (*a darázs csíp megcsíp vkit a darázs), kutyaharapás (megharap vkit a kutya) eredmény jellegűek (a perfektív igekötő miatt) (b) Az előtag téma, patiens vagy eredmény jelentésű, a szintaktikai tárgynak megfelelő szemantikai argumentum. A deverbális utótag bázisa tárgyas ige. levélírás, újságolvasás igekötőtlen alaptag kormányátalakítás, fakitermelés igekötős alaptag 8

Nem deverbális fejű főnévi összetételek Jelentéstan (Tolcsvay Nagy Gábor) 2010 Főnév + főnév morfotaktikailag termékeny, de jelentésük nem jelezhető előre, az összetételi minta szemantikailag nem (vagy csak bizonyos megszorításokkal) termékeny Olyan példák, ahol termékeny szemantikailag: a) N 1 + N 2 összetétel előtagja anyagnév, utótagja artefaktum N 2 az N 1-ből készült favilla, rézüst, bádogfedél b) N 1 + N 2 összetétel előtagja konkrét főnév, utótagja tárolóhely N 2 arra szolgál, hogy benne N 1-et tartsanak jégverem, nyúlketrec c) N 1 + N 2 összetétel előtagja konkrét főnév, utótagja halmazt jelöl N 2 N 1-ekből álló halmaz lánycsapat, junyáj d) N 1 + N 2 összetétel mindkét tagja konkrét főnév, utótagja lexikailag valaminek a részeként jellemezhető N 2 az N 1 része konyhaablak, biciklikerék e) N 1 + N 2 összetétel előtagja anyagnév, utótagja valaminek az alakja N 1-ből álló N 2 alakú képződmény esőcsepp, homokfelhő Melléknév + főnév: sosem lehet szemantikailag termékeny! szabad szószerkezetnek felel meg, és csak olyankor összetett szó, ha lexikalizálódik Főnév + melléknév: csak olyankor szemantikailag termékeny, ha az előtag konkrét főnév, az utótag pedig színnév tengerzöld, hollófekete 9