>>> Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Pannon Autóipari Klaszter Divízió, 2007

>>> Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Pannon Autóipari Klaszter Divízió, 2007 A Pannon Autóipari Klaszter Szellemi Tõke Jelentése, 2006 A kiadvány a RICARDA (Regional Intellectual Capital Reporting Development and Application of a Methodology for European Regions) FP6 projekt keretében készült Szerzõ: Dr. Grosz András, MTA RKK NYUTI ISBN: 978-963-06-2561-6 Felelõs kiadó: Gyõrffy Gábor Kiadja a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., Pannon Autóipari Klaszter Divízió, 9027 Gyõr, Gesztenyefa u. 4. Tel: (96) 506-917; Fax: (96) 506-927; Web: http://www.autocluster.hu Olvasó szerkesztõ: Patakyné Bathyányi Piroska, MTA RKK NYUTI A kiadvány a Gyõri Innovációs és Marketing Centrum gondozásában jelent meg Nyomdai elõkészítés: Konrád Grafikai Stúdió, Gyõr Nyomdai kivitelezés: Palatia Nyomda, Gyõr > 2 <

A PANNON AUTÓIPARI KLASZTER SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE, 2006 TARTALOMJEGYZÉK 1. A PANAC SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE: MOTIVÁCIÓ ÉS MÓDSZERTAN...3 1.1. Bevezetés...3 1.2. Mi az a szellemi tõke jelentés?...4 1.3. Hogyan kapcsolódik a szellemi tõke jelentés a regionális hálózatokhoz?...5 1.4. A RICARDA módszertan...6 1.5. A folyamat...7 1.6. A jövõ...8 2. A PANAC SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE: KIINDULÓPONT...9 2.1. Hálózati célkitûzések és sikertényezõk...9 2.2. A hálózati célkitûzések és a sikertényezõk kapcsolata...11 3. A PANAC SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE: A SIKERTÉNYEZÕK EREDMÉNYEI...14 3.1. Humán tõke...14 HC1: Tudásbázis...14 HC2: Új képességek és képzések...15 3.2. A strukturális tõke sikertényezõi...16 SC1: Szervezetközi tanulás...16 SC2: Társadalmi tõke...17 SC3: Partnerség és hálózatok...18 SC4: Innovációs kapacitás...20 SC5: Közös infrastruktúra és szolgáltatások...21 SC6: Menedzsment és szervezetépítés...23 3.3. A kapcsolati tõke sikertényezõk...24 RC1: Együttmûködés más klaszterekkel és szervezetekkel...24 3.4. Pénzügyi erõforrások...25 FC1: Pénzügyi háttér...25 4. A PANAC SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE: A KLASZTER CÉLKITÛZÉSEK...27 5. A PANAC SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE: A FEJLESZTÉSI LEHETÕSÉGEK...31 MELLÉKLET...34 1. Trendelemzés...34 2. A workshopok résztvevõi...34 3. A Regionális Tanácsadó Testület tagjai...35 4. A PANAC tagsága...36 5. A PANAC sikertényezõk és a hozzájuk kapcsolódó indikátorok...37 > 3 <

>>> 1. A PANAC SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE: MOTIVÁCIÓ ÉS MÓDSZERTAN 1.1. Bevezetés A Pannon Autóipari Klasztert a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács kezdeményezésére 2000. decemberében került megalapításra a legnagyobb magyarországi (multinacionális és magyar) autóipari vállalatok támogatásával, hogy iparág specifikus szolgáltatásai révén elõsegítse a hazai autóipar nemzetközi versenyképességének javítását. A Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) kezdeményezés mûködésével mindenekelõtt a komplex beszállítói fejlesztési feladatot kívánja megvalósítani, összefogva a magyar autóipar szereplõit. Tevékenységének közvetlen haszonélvezõi elsõsorban az autóipar területén mûködõ magyar kis- és közepes vállalkozások. A klaszter tagsága 2006-ban már meghaladta a 70-et, tevékenysége azonban nem korlátozódik csak a tagokra, szolgáltatásai minden autóiparhoz kapcsolódó vállalkozás számára elérhetõek. PANNON AUTÓIPARI KLASZTER Az autóipar Magyarország egyik legjelentõsebb szektora. Erõteljesen exportorientált, teljesítményét elsõsorban a nagy nemzetközi multinacionális gyártó vállalatok határozzák meg, azonban évrõl évre egyre több innovatív magyar kis- és középvállalkozás képes becsatlakozni az ágazat nemzetközi vérkeringésébe és folyamataiba. A szektor igen erõteljes földrajzi koncentrációt mutat az észak-dunántúli térségben, elsõsorban Gyõr, Székesfehérvár, Budapest, valamint számos kisebb ipari központ vonzáskörzetében, mely mára már megfelelõ kritikus tömeget biztosít egy regionális klaszter számára. Ugyanakkor a beszállítói és a kutatás-fejlesztési együttmûködések, a közös innovációs projektek alacsony intenzitása az üzleti szféra és a tudományos kutatóintézetek közötti kapcsolatok csekély volumene, valamint a hiányos információ- és tudásáramlás egyelõre nagymértékben korlátozza a lehetséges szinergiahatásokat. 2000. decemberében a Pannon Autóipari Klaszter, mint a vállalkozások és egyéb szervezetek együttmûködésén alapuló innovatív hálózat önkéntes alapon felülrõl szervezõdve került megalapításra a kölcsönös elõnyök kihasználása érdekében. Jelenleg a PANAC már 74 csatlakozott taggal büszkélkedhet az alapítókat is beleértve, többségük magyar autóipari termeléssel rendelkezõ kis- és középvállalkozás. A PANAC küldetése: az autóipari modulok és rendszerek gyártásának és fejlesztésének lokalizációjának támogatása, a magyar tulajdonú beszállító vállalkozások fejlesztése, hogy képessé váljanak nagy komplexitású rendszerek és alkatrészek gyártására és fejlesztésére, a magyar kutatói közösségek készségének fejlesztése, hogy képessé váljanak nemzetközi autóipari fejlesztési projektekben való részvételre. A célok elérése érdekében a kezdeményezés segíti a magyar beszállítókat, hogy sikeresen csatlakozhassanak a globális beszállító láncokhoz; támogatja partnereit, hogy egyre komplexebb, magasabb tudástartalmú termékeket legyenek képesek elõállítani, ezzel javíthassák pozíciójukat az ellátási láncban és megpróbálja a hálózatot és annak tagjait minél láthatóbbá tenni nemzetközi szinten. A klaszter menedzsment széles körû tevékenysége nem csak a tagokat, hanem valamennyi autóipari vállalkozást megpróbál megcélozni: speciális képzési programok nyújtása, információs és kommunikációs szolgáltatások, marketing és PR szolgáltatások, szakmai konferenciák, rendezvények, kiállítások szervezése, Benchmarking Klub mûködtetése, részvétel nemzetközi autóipari projektekben. Ezen túl az ágazati és regionális fejlesztési folyamatokban résztvevõ szereplõk aktív partnereként törekszik az autóipar fejlõdésére hatással lévõ intézkedések megfogalmazásában és megvalósításában való részvételre. A klaszter menedzsmentje a kezdeményezés létrejötte óta a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség diviziójaként mûködik. > 4 <

A PANNON AUTÓIPARI KLASZTER SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE, 2006 A szellemi tõke jelentés célkitûzése, hogy a Pannon Autóipari Klasztert mint egy hálózatot próbáljon meg bemutatni. Ennek érdekében elsõsorban azokra a sajátosságokra helyezi a hangsúlyt, amelyek képesek hozzájárulni a hálózat sikerességéhez: a klaszter tagok által képviselt know-how, az információ- és tudásáramlást elõsegíteni képes megfelelõ struktúrák, valamint a releváns regionális, hazai és nemzetközi partnerekkel meglévõ kapcsolatrendszerek. 1.2. Mi az a szellemi tõke jelentés? A szellemi tõke jelentések a szervezetek nem megfogható, szellemi tõke eszközeit vizsgálják és értékelik. A szellemi tõke javakat rendszerint három dimenzió mentén szokás megkülönböztetni: Humán tõke: a munkavállalók vagy személyek által felhalmozott tudás, amelyet magukkal visznek, amikor belépnek vagy elhagyják a szervezetet (személyek tudása, készségei, tapasztalatai és képességei). Strukturális tõke: a hálózaton belül egy idõ után rendelkezésre álló tudás, ismeret, illetve azok kodifikált formája (szervezeti rutin, szokásos munkamenet, eljárások, rendszerek, kultúrák). Kapcsolati tõke: a külsõ kapcsolatrendszerekben rejlõ erõforrások (vevõk, vásárlók, hálózatok, klaszterek, K+F intézmények, regionális politika, nyilvánosság). A szellemi tõke jelentések kiegészítik a hagyományos pénzügyi (éves) jelentéseket azzal, hogy a fogyasztói társadalomban és a tudásgazdaságban egyre jelentõsebbé váló, kézzel meg nem fogható erõforrásokra helyezik a hangsúlyt. A szellemi tõke jelentést, mint a magánszektorban alkalmazott menedzsment eszközt a 90-es évek közepén dolgozták ki Svédországban. Idõközben a módszertant Európa szerte kezdték átvenni és alkalmazni. Mindazonáltal a regionális hálózatokra vonatkozó adaptációja és alkalmazása még új területnek számít, amelyben a RICARDA projekt úttörõ munkát végez. A RICARDA PROJEKT A PANAC szellemi tõke jelentésének elkészítésére az EU finanszírozásában megvalósuló RICAR- DA projekt keretében került sor. RICARDA (Regional Intellectual Capital Reporting Application and Development of a Methodology for European Regions, azaz Regionális Szellemi Tõke Jelentés Egy módszertan és kifejlesztése és alkalmazása az európai régiók számára). A projekt a szellemi tõke jelentés módszertanának a regionális technológiaorientált hálózatokra vonatkozó kísérleti alkalmazását tûzte ki célul. A projektben négy mintaként szolgáló hálózat szerepelt a következõ régiókból: Stuttgart Régió (Németország), Stájerország (Ausztria), Stockholm (Svédország) és Nyugat-Dunántúl (Magyarország). A Nyugat-dunántúli régió esettanulmányát és minta hálózatát a PANAC képezte. A projekt koordinátora a német városok non profit alapon mûködõ kutató és tanácsadó intézete, a berlini Deutsches Institut für Urbanistik (Difu). A RICARDA projekt a 6. Európai Keretprogram Research and Technological Development ( Knowledge Regions 2 ) finanszírozásában valósult meg. A projekt konzorciumot összesen 8 partner alkotja. Négy partner egy-egy európai régiót képvisel, melyek bár regionális intézményi struktúrájukat, gazdaságszerkezetüket és K+F prioritásaikat tekintve jelentõs különbségeket mutatnak, ugyanakkor valamennyi résztvevõ régiót képviselõ szervezet aktív klaszter, illetve hálózat fejlesztési tevékenységet folytat. A konzorcium négy további kutatóintézete ugyancsak jelentõs kompetenciákkal rendelkezik a regionális kutatási és technológiafejlesztési politika, valamint a klaszter menedzsment területén. 1 Lásd: European Commission (2006): Reporting Intellectual Capital to Augment Research, Development and Innovation in SMEs. Report to the Commission of the High Level Expert Group on RICARDIS. 2 További információ a projekt internetes oldalán: http://www.ricarda-project.org > 5 <

>>> A RICARDA PROJEKT PARTNER RÉGIÓI ÉS SZERVEZETEI A konzorcium tagjai: Deutsches Institut für Urbanistik (Difu), Berlin (D) Wirtschaftsförderung Region Stuttgart GmbH (WRS) (D) Offices of the Province of Styria (Steiermark), Graz (A) JOANNEUM RESEARCH Forschungsgesellschaft mbh, Graz (A) Kista Science City AB (Kista), Stockholm (S) Royal Institute of Technology (KTH), Stockholm (S) Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (NYDRFÜ), Sopron (HU) MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet (NYUTI), Gyõr (HU) 1.3. Hogyan kapcsolódik a szellemi tõke jelentés a regionális hálózatokhoz? A szellemi tõke jelentésnek a vállalati szintrõl a PANAC-hoz hasonló regionális klaszterekre történõ adaptálásának és alkalmazásának motivációi elég egyértelmûek. A projekt kezdeményezéséhez elsõsorban a következõ szakértõi megfontolások vezettek: módszertani fókusz: a szellemi tõke jelentés a klaszterek legfontosabb összetevõire fókuszál, pl. új tudás létrehozása és a tudás áramlása csapatorientált folyamat: a szellemi tõke jelentés ötvözi a célokat és egy szervezet tagjainak értékelését. A csapatorientált munka illeszkedik a hálózat sajátosságaihoz, az azonos jogokkal rendelkezõ résztvevõkhöz > 6 <

A PANNON AUTÓIPARI KLASZTER SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE, 2006 menedzsment eszköz: egy hálózat szellemi tõkejavainak meghatározása és megfelelõ indikátorok segítségével történõ értékelése segítheti a stratégiai és mûködési kérdésekért felelõs szereplõket (pl. igazgató tanács, hálózati menedzser, klaszter bizottság) a célzott beavatkozások megfogalmazásában. A szellemi tõke jelentés szabályos idõközönkénti elkészítése lehetõséget nyújt a változások mérésére. hálózatfejlesztés: a PANAC-hoz hasonlóan számos hálózat alakult az elmúlt években, amelyek többsége egyelõre nem érte el az érettség szakaszát, ezért a hálózati célkitûzések és a sikertényezõk áttekintése kiemelten fontos lehet a továbbfejlõdés érdekében. nyilvánosság: általában igen nehéz a nyilvánosság felé kommunikálni a hálózati kezdeményezések különbözõ elõnyeit, pozitív hatásait. A szellemi tõke jelentés egyfajta lehetõséget kínál az érintettek számára (pl. regionális politika szereplõi), hogy értékes bepillantást nyerjenek a sok esetben közösségi (állami/regionális) forrásokból finanszírozott struktúrákba és azok mûködésébe. 1.4. A RICARDA módszertan A RICARDA projekt során a szellemi tõke jelentésnek a regionális, technológiaorientált hálózatokra alkalmazható alapmodellje került kidolgozásra, melynek alapját természetesen a szellemi tõke jelentések már meglévõ módszertana jelentette, kiegészítve a hálózati menedzsment és értékelés témakörében fellelhetõ egyéb eszközök feltárásával. A szellemi tõke jelentés alapmodellje a RICARDA projektben Az alapmodell legfontosabb elemei a hálózati célkitûzések, a hálózat szellemi tõkejavai és a hálózat által elért eredmények, melyek igen szoros kapcsolatban vannak egymással. A szellemi tõkejavakat csak a hálózat célkitûzéseivel összhangban érdemes vizsgálni. A hálózat konkrét eredményeihez pedig három dimenzióján (humán, strukturális és kapcsolati tõke) keresztül képes hozzájárulni, míg az eredmények természetesen a korábban meghatározott hálózati célokkal kerülnek összevetésre. > 7 <

>>> Az alapmodell további kiinduló pontja a hálózati célkitûzések idõbeni változtathatósága. Figyelembe kell venni a hálózaton kívüli fontosabb trendeket is. A hálózat tevékenységét a technológiai fejlõdés, a gazdasági folyamatok trendjei, vagy a politikai elvárások és politikai intézkedések befolyásolják. Ezen trendek és folyamatok figyelemmel kísérése, a hálózatnak az azokhoz való igazodása sokszor megkívánhatja a hálózati célok kiigazítását is. 1.5. A folyamat A PANAC szellemi tõke jelentésének elkészítésében a klaszter menedzsment és a klaszter tagok egy része által alkotott munkacsoport vett részt, mely folyamatot külsõ tanácsadóként a MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet (NYUTI) a RICARDA projekt partnere moderálta. A folyó munkát egy regionális tanácsadó testület segítette. A munka menete a RICARDA ICR útmutató alapján szervezõdött, mely módszertani segédlet a projekt elsõ szakaszában került kidolgozásra. A következõ ábra a folyamat egyes szakaszairól ad áttekintést. A szellemi tõke jelentés folyamata A munka alapvetõen workshopokra épült. Az elsõ workshop középpontjában 2006. szeptemberében a klaszter célkitûzések áttekintése állt, mely a következõ lépéseket jelentette. Elõször is a status quo elemzéseként a PANAC együttmûködési megállapodásában megfogalmazott célok kerültek áttekintésre, majd a klaszter jelenlegi fejlettségi szintjét határozták meg. E szerint a PANAC ma egy fellendülõ, újra magához térõ szakasszal jellemezhetõ 5 éves mûködését követõen. Ezután brainstorming keretben került sor azon külsõ trendek (politikai, gazdasági, környezeti, társadalmi és technológiai téren) felvázolására, amelyek a PANAC jövõbeli tevékenységére is hatással lehetnek. Végül meghatározásra kerültek a megbeszélések tapasztalatainak tükrében (eredeti célok, fejlettségi szakasz, külsõ trendek) a PANAC hálózati célkitûzései. A résztvevõk összesen 8 célkitûzést fogalmaztak meg. 3 A munkacsoport és a tanácsadó testület tagjainak listáját a melléklet tartalmazza. > 8 <

A PANNON AUTÓIPARI KLASZTER SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE, 2006 A második workshop 2006. októberében már a szellemi tõke javakra koncentrált. A legfontosabb kérdés így az volt, hogy a humán, a strukturális és a kapcsolati tõke milyen megjelenése lehet fontos a hálózati célkitûzések elérése szempontjából. Ezt kiegészítve pedig, milyen indikátorokkal lehetséges mérni ezeket a kritikus tényezõket. A kiinduló pontot a RICARDA projekt partnereivel közösen, a regionális tudásintenzív hálózatok számára összeállított sikertényezõket, illetve lehetséges indikátorokat tartalmazó lista képezte. A sikertényezõk meghatározása során két korábbi hálózati célkitûzés sikertényezõvé való átminõsítésérõl döntöttek a résztvevõk (ezek tudáserõforrásokhoz való kapcsolatuk nem volt túlságosan erõs), míg egy továbbit újrafogalmaztak. Végül az egyes hálózati célok és a sikertényezõk a feltételezhetõ ok okozati viszonyok alapján összekapcsolásra kerültek. A két workshopot követte az értékeléshez szükséges adatgyûjtés, mely keretében a PANAC tagokat (mind a jármûipari gyártó vállalkozásokat, mind pedig a regisztrált szolgáltatókat) egy internetes kérdõívvel kerestük meg. Sajnos a megkérdezett 66 vállalkozás közül, a többszöri személyes egyeztetés és telefonos megkeresés ellenére is csak 21-en válaszoltak, ami 32%-os visszaérkezési arányt jelent. Ennek következtében nincs teljes képünk a klasztert alkotó valamennyi vállalkozásról, nem tudunk a teljes hálózat teljesítményérõl beszámolni, a rendelkezésre álló minta nem reprezentatív. A vállalkozásokat érintõ felméréssel párhuzamosan folyt a klaszter menedzsment tevékenységének, rendelkezésre álló dokumentumainak, anyagainak elemzése is. E szakasz célja az volt, hogy összegyûjtse a hálózati célkitûzésekhez és a releváns szellemi tõkejavakhoz (sikertényezõkhöz) rendelt indikátorok konkrét értékeit. Az összegyûjtött információk és adatok bemutatására és értékelésére egy harmadik workshop keretében került sor 2007. januárjában, ahol a fõ cél már az volt, hogy a sikertényezõk mennyiségi és minõségi információkkal alátámasztott indikátorok alapján bemutatott jelenlegi helyzetének értékelésével megadjuk, hogy az egyes célkitûzések megvalósulásához relatíve milyen mértékben járultak hozzá. Ezt követõen pedig, hogy mely területeken lehet a célkitûzések elérése érdekében a szellemi tõkejavakat illetõ beavatkozásokat eszközölni. 1.6. A jövõ A következõ fejezet a Pannon Autóipari Klaszter szellemi tõke jelentését tartalmazza. Eredményei nagymértékben meghatározhatják a PANAC elkövetkezõ néhány éves mûködésének alakulását, legfontosabb feladatait. A RICARDA projekt szintjén a szellemi tõke jelentés elkészítésének folyamata során öszszegyûlt tapasztalatok, hasonlóan a másik három minta régió tapasztalataihoz beépülnek a kidolgozott módszertanba és a hozzá kapcsolódó segédletbe azok véglegesítése során. A PANAC szellemi tõke jelentés pedig bekerül a regionális tudásorientált hálózatok számára készülõ és 2007 végén megjelenõ szellemi tõke jelentés kézikönyvbe. > 9 <

>>> 2. A PANAC SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE: KIINDULÓPONT 2.1. Hálózati célkitûzések és sikertényezõk A szellemi tõke jelentés elkészítése során a PANAC számára az elsõ két workshop keretében összesen hat hálózati célkitûzést határoztak meg a résztvevõk. Ezen célokhoz további 11 tényezõ került azonosításra, amelyek mint szellemi tõkéhez kapcsolódó erõforrások, hozzájárulhatnak az egyes célok teljesítéséhez. Mind a hálózati célokhoz, mind pedig az úgynevezett sikertényezõkhöz megfogalmazásra kerültek azok a PANAC specifikus okok, amelyek azoknak a szellemi tõke jelentésben való szerepeltetését indokolhatják. A sikertényezõk mérését lehetõvé tevõ indikátorok a mellékletben találhatók. Hálózati célkitûzések és indokaik Célkitûzés C1: A Pannon térség nemzetközi versenyképességének erõsítése, a régió megújulási képességének javítása, hozzájárulás a régió fejlõdéséhez. C2: Az autóipari vállalkozások közötti hosszú távú hálózati együttmûködés hatékonyságának növelése. C3: A már meglévõ autóipari infrastruktúrák, technológiák, kapacitások közös hasznosítása, illetve újak közös beszerzése és mûködtetése C4: Az autóipari vállalkozások igényeinek megfelelõ képzettségû szakemberbázis biztosítása, a vállalkozások igényeinek közvetítése C5: Az autóipari vállalkozások közötti bizalmatlanság oldása, informális kommunikáció lehetõségének biztosítása, hatékony információáramlás C6: A hálózaton kívüli kapcsolatok erõsítése (más hasonló hálózatokkal, technológia transzfer céljából) Indok A régió gazdaságát az alacsonyabb hozzáadott értéket generáló nagy multinacionális, exportorientált vállalkozások és ágazatok dominálják. Ezért mindenképpen szükség van a gazdaság megújuló képességének javítására, mely elsõsorban a magasabb hozzáadott értékû tevékenységek, az innováció és a K+F elõtérbe kerülésével biztosítható. Az autóipar és különösen a PANAC keretében egymással együttmûködõ vállalkozások és szervezetek innovatív hálózata ennek a keresletorientált fejlesztési politikának egyik legfontosabb szereplõje lehet. Bár a vállalkozások száma, tevékenységük jellege és kapacitásuk nagysága alapján az Észak-Dunántúlon egyértelmûen érzékelhetõ az autóipar kritikus tömege, de a hálózati együttmûködések intenzitása rendkívül alacsony. A hálózati együttmûködésekbõl fakadó szinergiahatások jelenleg még nem igazán érzékelhetõek. A hosszú távú hálózati együttmûködési kapcsolatok növelése hozzájárulhat a tagok versenyképességéhez. Számos tagvállalkozás rendelkezik az autóiparhoz kapcsolódó speciális infrastruktúrával, eszközökkel, berendezésekkel vagy technológiákkal, illetve olyan szabad kapacitásokkal, melyeket mások, különösen a kis- és középvállalkozások képesek lennének kihasználni, illetve hasznosítani. PANAC egyfajta koordinátorként segíthet megtalálni és kiajánlani ezeket a szabad kapacitásokat és hozzájárulhat a potenciális partnerek egymásra találásában. Az észak-dunántúli régióban a külföldi autóipari vállalkozások számára az elmúlt évtizedben még egyértelmûen a viszonylag olcsó, ugyanakkor szakképzett munkaerõ volt az egyik legfontosabb telepítési tényezõ. Mára szinte valamennyi klaszter tagvállalkozás számára problémát okoz az autóipar területén a jól képzett munkaerõ hiánya, a szakmunkásoktól kezdve egészen a mérnökökig. A magyar autóipari vállalkozások közötti együttmûködések, közös projektek és fejlesztések rendkívül alacsony szintjének egyik legfontosabb oka a bizalmatlanság. A legtöbb vállalkozás még mindig félelemmel tekint a másokkal való együttmûködésekre, az információ vagy a technológia megosztására. Különösen nagy ez a bizalmatlanság a hazai tulajdonban lévõ KKV szektor és a nagy multinacionális vállalkozások között. A Nyugat-dunántúli régióban, illetve más hazai és külföldi régióban számos hasonló klaszter szervezet található, mint a PANAC akár az autóiparhoz, akár más szektorokhoz kapcsolódóan. Ezen szervezetek hálózatfejlesztés terén szerzett tapasztalatai hasznosak lehetnek a PANAC-nak is. Különösen a más autóipari hálózatokkal és klaszterekkel történõ együttmûködés fontos a PANAC, illetve tagjai számára. A technológiai transzfert elõsegítõ együttmûködések pedig más szervezeteket is elõtérbe helyezhetnek. > 10 <

A PANNON AUTÓIPARI KLASZTER SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE, 2006 Sikertényezõk és indokaik Sikertényezõ Indok HUMÁN TÕKE HC1: Tudásbázis Az új növekedési elméletek szerint a rendelkezésre álló tudás állománya jelentõs mértékben járul hozzá a nemzetek, régiók, vagy ágazatok gazdasági növekedéséhez. A foglalkoztatottak tudása részben tükrözi a klaszter potenciáját is. A jól képzett autóipari szakemberek elérhetõsége egyre fontosabb problémává válik a PANAC magtérségében HC2: Új képességek és képzések A tudás megszerzésének vagy a tudáshoz való hozzájutásnak a lehetõsége a tudás intenzív hálózatokban az informális tudásáramláshoz és a társadalmi tõke felhalmozódásához vezet. Ez hozzásegíti az egyéneket, hogy újfaja megközelítésben lássák a dolgokat. A PANAC számos speciális képzési programot szervez a tagjai számára. STRUKTURÁLIS TÕKE SC1: Szervezetközi tanulás A szervezetközi tanulás egyfelõl hozzájárul az új tudás létrejöttéhez, másfelõl pedig növeli a külsõ trendekhez, folyamatokhoz szükséges alkalmazkodási képességet, így fokozza a tudásintenzív hálózat hosszú távú versenyképességét. A PANAC tagok közötti közös projektek és együttmûködési kapcsolatok hozzájárulhatnak a szervezetközi tanuláshoz. Ennek érdekében a már meglévõ beszállítói kapcsolatok fejlesztésére van szükség. SC2: Társadalmi tõke A társadalmi tõke a vállalkozásoknak lehetõvé teszi a szoros együttmûködési kapcsolatok kialakítását és így elõmozdítja a hálózaton belül a tudásáramlást. A PANAC tagok közötti bizalom az egyik legfontosabb kérdés. A PANAC által szervezett speciális rendezvények lehetõséget biztosítanak a tagok számára egymás megismerésére és az informális kommunikációra SC3: Partnerség és hálózatok A partnerség és hálózatok az egymást követõ folytatólagos együttmûködési kapcsolatokból fakadnak és a munkamegosztás, a tudásáramlás valamint a kockázat csökkentés révén lehetõséget adnak a versenyképesség növelésére. A PANAC tagsága viszonylag heterogén, OEM-k, TIER1 és TIER2 beszállítók és kisebb vállalkozások alkotják. Ugyanakkor a tagok között található egy egyetem és néhány egyéb szervezet is (bankok, regionális fejlesztési szervezet). > 11 <

>>> Sikertényezõ SC4: Innovációs kapacitás Indok A K+F és az innováció elõsegíti az új tudás (elsõsorban új termékek, új folyamatok és új szolgáltatások formájában történõ) létrehozását és alkalmazását, ami nagymértékben hozzájárul a versenyképesség fokozásához. A PANAC-nak azokra a speciális szolgáltatásokra kell helyezni a hangsúlyt, amelyek képesek a klaszter tagok innovativitását javítani. Ennek során különösen nagy szerepet kell kapnia a meglévõ tudományos és technológiai tudás klaszter tagok közötti áramlásának, terjedésének elõsegítését támogató tevékenységeknek. SC5: Közös infrastruktúra és szolgáltatások Egyfajta speciális klubként, számos egyedi, testre szabott szolgáltatást kínál a PANAC a klaszter tagok számára. Az egyik legsikeresebben mûködõ szolgáltatása a Benchmarking Klub, mely mellett megtalálhatók még a különbözõ információs szolgáltatások, speciális az autóipari igényeket kielégítõ képzések, szakmai rendezvények, workshopok, konferenciák szervezése, vagy a partnerkeresés és az üzletember találkozók. Ezek a szolgáltatások elõsegítik az új tudás létrehozását és terjedését, valamint a klaszter tagok közötti munkamegosztás elmélyülését SC6: Menedzsment és szervezetépítés A klaszter menedzsment biztosítja a hálózat hatékony mûködéséhez és a hosszú távú együttmûködéséhez szükséges keretfeltételeket és ezáltal a fenntartható versenyképesség lehetõségét. A PANAC menedzsment, mint a hálózat magja, középpontja segíti annak mûködését, a hálózaton belüli kapcsolatok fejlesztését és a klaszter tagok közötti potenciális közös irányok megtalálását. KAPCSOLATI TÕKE RC1: Együttmûködés más klaszterekkel és szervezetekkel A PANAC külsõ együttmûködési kapcsolatai segíthetik azon tudások elérését, melyek nem állnak rendelkezésre a klaszteren belül, a klaszter tagok alkotta hálózat számára. Különösen fontosak lehetnek ebbõl a szempontból a hasonló külföldi autóipari hálózatok és klaszterek, valamint az autóiparhoz a közös technológia mentén kapcsolódó más iparágak (pl. mechatronika, repülõgépipar). PÉNZÜGYI ERÕFORRÁSOK FC1. Pénzügyi háttér A PANAC éves költségvetését bevételi oldalról a PANAC térítés ellenében nyújtott szolgáltatásaiból, a regisztrációs díjakból és éves átalányokból származó bevételek, valamint a különbözõ országos és nemzetközi pályázatok, projektek keretében elnyert támogatások biztosítják. 2.2. A hálózati célkitûzések és a sikertényezõk kapcsolata A következõ ábra a hálózati célkitûzések és a szellemi tõke sikertényezõinek kölcsönös kapcsolatát ábrázolja, megmutatva, hogy az egyes célkitûzések megvalósítása elsõsorban mely sikertényezõk függvénye. A kapcsolatokat a klaszter menedzsment és az MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete a 2. workshopot megbeszéléseinek eredményeire támazkodva határozta meg. > 12 <

A PANNON AUTÓIPARI KLASZTER SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE, 2006 A hálózati célkitûzések és a sikertényezõk kapcsolata Sikertényezõk Hálózati célkitûzések C1: A Pannon térség nemzetközi versenyképességének erõsítése, a régió megújulási képességének javítása, hozzájárulás a régió fejlõdéséhez C2:Az autóipari vállalkozások közötti hosszú távú hálózati együttmûködés hatékonyságának növelése C3:A már meglévõ autóipari infrastruktúrák, technológiák, kapacitások közös hasznosítása, illetve újak közös beszerzése és mûködtetése C4:Az autóipari vállalkozások igényeinek megfelelõ képzettségû szakemberbázis biztosítása, a vállalkozások igényeinek közvetítése C5:Az autóipari vállalkozások közötti bizalmatlanság oldása, informális kommunikáció lehetõségének biztosítása, hatékony információáramlás C6:A hálózaton kívüli kapcsolatok erõsítése (más hasonló hálózatokkal, technológia transzfer céljából) HC1. Tudásbázis X X HC2. Új képességek és képzések X X X SC1. Szervezetközi tanulás X X SC2. Társadalmi tõke X X SC3. Partnerség és hálózatok X X X X SC4. Innovációs kapacitás X X SC5. Közös infrastruktúra és szolgáltatások X X X X SC6. Menedzsment és szervezetépítés X X X X RC1. Együttmûködés más hálózatokkal és klaszterekkel X X FC1. Pénzügyi háttér X X X X X Ahogy az ábrán is látszik a szellemi tõke egyes sikertényezõi számos módon kapcsolódnak a hálózati célkitûzésekhez. Szinte valamennyi célkitûzésre hatással van a pénzügyi háttér, mely azonban nem része a szellemi tõkének. A pénzügyi háttér mellett, mely a legtöbb célkitûzés eléréséhez nélkülözhetetlen a partnerség és hálózatok, a menedzsment és szervezetépítés, valamint a közös infrastruktúrák és szolgáltatások, mint sikertényezõk.> Valamennyiük négy-négy kapcsolattal rendelkezik, míg az új képességek és képzések tényezõ három célt segíthet. A másik oldalról, miszerint hány sikertényezõ befolyásolja az egyes hálózati célkitûzéseket, jól látszik, hogy a legtöbb tényezõ az 1. célkitûzésre (A Pannon térség nemzetközi versenyképességének erõsítése, a régió megújulási képességének javítása, hozzájárulás a régió fejlõdéséhez) van hatással, mely mint korábban láttuk, inkább regionális politikai cél. Ugyancsak széles körû az 5. célkitûzés (Az autóipari vállalkozások közötti bizalmatlanság oldása, informális kommunikáció lehetõségének biztosítása, hatékony információáramlás) sikertényezõkkel való támogatottsága, melyhez öt tényezõ is kapcsolódik. A többi célkitûzésre két-három sikertényezõ gyakorol hatást. > 13 <

>>> A következõ fejezetekben megtalálható valamennyi esetben az adott sikertényezõ indoka, a különbözõ indikátorok segítségével történõ mérések eredményei (a klaszter tagok felmérésére és a klaszter menedzsmenttõl származó információkra alapozva), illetve az egyes tényezõk eredményeinek értékelése. Ezek a klaszter sikertényzõinek használatához kapcsolódó okok, valamint azok méréséhez szükséges indikátorok és az értékelések a klaszter menedzsment és szakértõk részvételével megrendezésre került workshop eredményei. A workshopon a résztvevõket arra kértük, hogy véleményezzék az egyes tényezõk eredményeit, aszerint, hogy az milyen mértékben került teljesítésre mind mennyiségi, mind minõségi dimenzióban. Az értékeléshez egy Németországban már több szellemi tõke jelentés készítésekor is alkalmazott módszert próbáltunk meg követni. A klaszter sikertényezõinek elérését a következõ skála segítségével értékeltük: 0% nem értelmezhetõ/mérhetõ 30% részben elégséges 60% többnyire elegendõ 90% teljes mértékben megfelelõ 120% a szükségesnél több erõfeszítést fordítottunk rá Az egyes sikertényezõk értékelését követõen megpróbáltuk felvázolni azok mennyiségi és minõségi dimenzióban történõ teljesülését egy közös ábrán. Ezen ábra segítségével pontosan meghatározhatóak a leginkább problematikus sikertényezõk, illetve azok, amelyek a legjobban megvalósultak. Mivel a sikertényezõk többsége számos különbözõ indikátort és elemet tartalmazott egy részletesebb ábrán megpróbáltuk bemutatni ezeket a tényezõkön belüli különbségeket is. > 14 <

A PANNON AUTÓIPARI KLASZTER SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE, 2006 3. A PANAC SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE: A SIKERTÉNYEZÕK EREDMÉNYEI 3.1. Humán tõke HC1: Tudásbázis Ok Eredmény Értékelés Az új növekedési elméletek szerint a rendelkezésre álló tudás állománya jelentõs mértékben járul hozzá a nemzetek, régiók, vagy ágazatok gazdasági növekedéséhez. A foglalkoztatottak tudása részben tükrözi a klaszter potenciáját is. A jól képzett autóipari szakemberek elérhetõsége egyre fontosabb problémává válik a PANAC magtérségében. A PANAC tagsága a foglalkoztatottságot tekintve a magyar autóipar igen jelentõs részét lefedi, különösen az észak-dunántúli térségben. A PANAC tagok teljes foglalkoztatotti létszáma hozzávetõlegesen 35 40 ezer fõ körül lehet, ami körülbelül a teljes autóipari foglalkoztatottak egyharmada. Ez a magas érték elsõsorban annak köszönhetõ, hogy a legnagyobb gyártó vállalatok részt vettek a klaszter alapításában (Audi, Suzuki, Rába). Ugyanakkor a kérdõíves felmérést kitöltõ vállalkozások (többségük KKV) mintegy 6000 fõs foglalkoztatotti létszámról számoltak be. Míg a foglalkoztatottak összlétszáma az elmúlt években csökkenõ tendenciát mutat ezen vállalkozásoknál, addig a felsõfokú végzettséggel bírók aránya egyértelmûen növekedett Ez a közel három százalékpontos növekedés azonban a nagyvállala-tok kérdõívtõl való távolmaradása miatt valószínûleg felülbecsli a reálfolyamatokat. A vállalkozások 60%-a számolt be munkavállalói javaslattevõi rendszer mûködtetésérõl, amelyben átlagosan a foglalkoztatottak 20%-a vett részt. A megkérdezett vállalkozások többségében a humán-erõforrás menedzsment tevékenységre fordított kiadások összege nem érte el a nettó árbevétel 0,25%-át. Annak ellenére, hogy a felsõfokú végzettséggel rendelkezõ foglalkoztatottak aránya viszonylag magas és a trend is kedvezõ, sajnos jellemzõ, hogy a foglalkoztatottak jelentõs része képzettségi szintjéhez képest alacsonyabb pozícióban kerül alkalmazásra. A mûszaki területen egyértelmûen hiány van a felsõfokú képzettségû szakemberekbõl, a felsõfokú végzettséggel rendelkezõk többsége nem mûszaki diplomával rendelkezik. A tudásbázis elérése nem homogén a klaszteren belül. Míg a külföldi tulajdonban lévõ vállalkozások rendszerint rendelkeznek a szükséges tudásbázissal, know-how-al, addig az sok hazai tulajdonban lévõ KKV számára nem érhetõ el. Foglalkoztatottak száma, fõ 2003 6346 5959 5929 5906 Felsõfokú végzettséggel rendelkezõ foglalkoztatottak száma, fõ 2003 592 582 601 715 Felsõfokú végzettséggel rendelkezõ foglalkoztatottak aránya, % 2003 9,3 9,8 10,1 12,1 Forrás: PANAC tagok kérdõív. Minõség Mennyiség A teljesítés szintje Tudásbázis 0% 30% 60% 90% 120% > 15 <

>>> HC2: Új képességek és képzések Ok Eredmény A tudás megszerzésének, vagy a tudáshoz való hozzájutásnak a lehetõsége a tudás intenzív hálózatokban az informális tudásáramláshoz és a társadalmi tõke felhalmozódásához vezet. Ez hozzásegíti az egyéneket, hogy újfaja megközelítésben lássák a dolgokat. A PANAC számos speciális képzési programot szervez a tagjai számára. PANAC számos különbözõ képzést szervezett a megismert autóipari igények mentén az elmúlt években, melyek nagy részén nem csak a klaszter tagjai, hanem bármely autóipari vállalkozás részt vehetett. A 2006-os évben a képzések az Autóipari Akadémia program keretében futottak, mely összesen 8 képzést ölelt fel, 2005-ben csak a benchmarking képzésre volt lehetõsége, míg 2004-ben számos egymástól független képzést szervezett. A klaszter tagok közül résztvevõ szervezetek és résztvevõ személyek száma egyaránt növekedett az elmúlt évben, azonban messze nem érte el a 2004-es szintet. Számos vállalkozás jelezte, hogy új, termelési és logisztikai folyamatokhoz kapcsolódó speciális képzésekkel javítani lehetne a klaszter kínálta tudományos és technológiai tudás elérhetõségét a klaszteren belül (pl. egyetemi és szakmai szervezetek elõadásai). PANAC által szervezett képzések száma, db 7 1 8 PANAC által szervezett képzéseken résztvevõ szervezetek száma, db 53 15 21 PANAC által szervezett képzéseken résztvevõk (személyek) száma, fõ 206 20 84 Forrás: PANAC menedzsment. Értékelés A PANAC szervezésében megrendezésre került képzési programok alapvetõen összhangban voltak a klaszter tagok igényeivel és a visszajelzések alapján fontosak voltak a speciális ismeretek bõvítésében. Ugyanakkor néhány esetben a képzések minõségén lehetett volna javítani, ha a pénzügyi lehetõségek engedték volna jobb elõadók, vállalkozások felkérését és megbízását. Minõség Mennyiség A teljesítés szintje Új képességek és képzések 0% 30% 60% 90% 120% > 16 <

A PANNON AUTÓIPARI KLASZTER SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE, 2006 3.2. A strukturális tõke sikertényezõi SC1: Szervezetközi tanulás Ok Eredmény A szervezetközi tanulás egyfelõl hozzájárul az új tudás létrejöttéhez, másfelõl pedig növeli a külsõ trendekhez, folyamatokhoz szükséges alkalmazkodási képességet, így fokozza a tudásintenzív hálózat hosszú távú versenyképességét. A PANAC tagok közötti közös projektek és együttmûködési kapcsolatok hozzájárulhatnak a szervezetközi tanuláshoz. Ennek érdekében a már meglévõ beszállítói kapcsolatok fejlesztésére van szükség. Sajnos a kérdõíves felmérés nem adott lehetõséget a klaszter tagok beszállítói kapcsolatrendszerének és egyéb együttmûködési területeinek teljes feltérképezésére, mivel a tagoknak csak egyharmada válaszolt a feltett kérdésekre. Amit tudunk, hogy a felmérésben résztvevõ 21 vállalkozás összesen 120 meglévõ beszállítói kapcsolatról számolt be a klaszteren belül, ami átlagosan 5,6 kapcsolatot jelent. Ez a teljes tagságra vetítve azt jelenti, hogy körülbelül minden 10. taggal van ilyen kapcsolata. Ugyanakkor elég jelentõs különbségek figyelhetõk meg vállalkozásonként. A kapcsolatok száma 0-tól 34-ig terjedt, a medián értéke mindössze 3 volt. Az egyéb együttmûködések területén (pl. közös pályázat, közös projekt, közös fejlesztés stb.) a válaszoló vállalkozások csak 50 élõ kapcsolatról számoltak be, ami nem éri el a 2,5-es átlagot, ráadásul a cégek között elég nagyobb különbségek is tapasztalhatóak. A válaszoló cégek 38%-át semmilyen egyéb együttmûködési kapcsolat nem fûzi más klaszter tagokhoz. A felmérésben résztvevõ vállalkozásoknak több mint a fele kapcsolatban áll a Széchenyi István Egyetemmel (SZE), mely a klaszter egyetlen tudás alapú tagja. Az egyetemi kapcsolatok fele többnyire alkalmi, míg másik fele rendszeres, tartós együttmûködési kapcsolatnak tekinthetõ. Részben a PANAC-on belüli az egyetem és a vállalkozások közötti hálózati együttmûködésnek köszönhetõen 2006- ban az egyetem bázisán és három PANAC tag vállalkozás részvételével megalakult egy jármûipari tudásközpont. 2005- ben egy másik kezdeményezés eredményeként ugyancsak az egyetem bázisán egy kooperációs kutatóközpont kezdte meg tevékenységét. A konzorcium résztvevõinek egynegyede szintén a PANAC tagjai közül került ki. EGYETEMI KAPCSOLATOK 2006 a Széchenyi István Egyetemmel együttmûködõ tagok aránya 57% K+F: közös K+F tevékenység 33% szolgáltatás: eszköz igénybevétel, mérések, vizsgálatok végzése 38% humánerõforrás: szakmai gyakorlati lehetõség, szakdolgozatírás, végzõsök alkalmazása 38% Forrás: PANAC tagok kérdõív. SZE Jármûipari Regionális Egyetemi Tudásközpont Rába Futómû Kft., Borsodi Mûhely Kft. Schefenacker Part Ungarn Bt. SZE Autóipari, Elektronikai és Logisztikai Kooperációs Kutatóközpont a 27 résztvevõ közül 7 PANAC tag Értékelés A klaszter tagok elsõsorban a klaszter menedzsmenttel állnak kapcsolatban, a tagok közötti együttmûködések sok esetben kevésbé fontosak. A klaszter tagok közötti kapcsolatok többsége egyelõre egyszerû beszállítói, vagy alvállalkozói kapcsolat, melyek száma azonban nem éri el a kívánt mértéket. A hálózati tevékenység fejlesztése és különösen Minõség Mennyiség A teljesítés szintje Szervezetközi tanulás 0% 30% 60% 90% 120% > 17 <

>>> az autóipari beszállítói kapcsolatok bõvítése érdekében a PANAC egy autóipari beszállítói adatbázis létrehozását kezdte meg, melynek mûködtetése várhatóan 2007-ben elindulhat. Ez az adatbázis természetesen nem csak a PANAC tagokat, hanem az egész ország valamennyi autóiparhoz kapcsolódó vállalkozását tartalmazni fogja. A klaszter tagok és a Széchenyi István Egyetem közötti együttmûködési kapcsolatok száma folyamatosan bõvül, ugyanakkor ezen kapcsolatok mennyisége még mindig alacsony, intenzitásuk gyenge. A legtöbb esetben ezek az együttmûködések nem járnak tényleges tudásáramlással. A klaszteren belül a szervezetek közötti tanulás egyelõre minimális mértékben jellemzõ. SC2: Társadalmi tõke Ok Eredmény A társadalmi tõke a vállalkozásoknak lehetõvé teszi a szoros együttmûködési kapcsolatok kialakítását és így elõmozdítja a hálózaton belül a tudásáramlást. A PANAC tagok közötti bizalom az egyik legfontosabb kérdés. A PANAC által szervezett speciális rendezvények lehetõséget biztosítanak a tagok számára egymás megismerésére és az informális kommunikációra. A PANAC számos rendezvényt szervez a klaszter tagok számára, melyek döntõ többsége nyitott, azokon nem csak a klaszter tagjai, hanem bármely autóiparhoz kapcsolódó vállalkozás is részt vehet. A PANAC rendezvények száma 2004-ben 10 volt, míg az elmúlt két esztendõben 6- ra csökkent. Mint az a táblázat adataiból is látható, mind a rendezvényeken résztvevõ szervezetek száma, mind pedig a résztvevõ személyek száma jelentõs mértékben csökkent az elmúlt évek során. A rendezvények számának visszaesésével párhuzamosan kis mértékben csökkent a meghívottak közül ténylegesen regisztrált PANAC tagok aránya is. A PANAC rendezvényein és tevékenységében aktívan és önként résztvevõ tagok aránya az elmúlt évben 15% körül alakult, ami rosszabb, mint a két évvel azelõtti hasonló mutató. NAC által szervezett rendezvények száma, db 10 6 6 PANAC által szervezett rendezvényeken résztvevõ szervezetek száma, db 141 134 51 PANAC által szervezett rendezvényeken résztvevõk (személyek) száma, fõ 297 251 119 PANAC által szervezett rendezvényeken a regisztrált és meghívott tagok aránya, % 45 45 38 PANAC által szervezett rendezvényeken önként és aktívan résztvevõ tagok aránya, % 22 13 15 Forrás: PANAC menedzsment. > 18 <

A PANNON AUTÓIPARI KLASZTER SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE, 2006 Értékelés Ahhoz hogy a társadalmi tõke jelentõs mértékben bõvüljön a klaszteren belül a PANAC tevékenységében és rendezvényein önkéntesen és aktívan résztvevõ tagok arányának legalább 50%-ra kellene emelkedni. Az autóipari vállalkozások számára egyáltalán nem könynyû feladat szakmai rendezvényeket szervezni, ugyanis számos különbözõ szervezet tevékenykedik ezen a területen (a helyi fejlesztési szereplõktõl egészen az országos szakmai szervezetekig), aminek eredményeként sokszor egymással párhuzamosan kínálnak ugyanazon célközönség számára nagyon hasonló szakmai workshopokat, konferenciákat vagy egyéb rendezvényeket. Sajnos ezek koordinálása mindmáig nem megoldott, ami részben indokolhatja az alacsony részvételt. A PANAC által szervezett események mellett a klaszter menedzsment ugyanakkor számos hasonló, más partnerszervezet és intézmény által kezdeményezett rendezvény szervezését támogatja. A RICARDA projekt keretében megrendezett workshopok adtak elõször igazán alkalmat arra az elmúlt hat évben, hogy a kis- és közepes méretû autóipari klaszter tagok találkozhassanak a klasztert alapító nagyvállalatokkal és lehetõségük legyen a PANAC-ról, annak mûködésérõl és stratégiai irányáról véleményt cserélni. 2007. januárjában hagyományteremtõ céllal került megrendezésre az elsõ Éves Taggyûlés, amelyen összesen 57 cég, szervezet, illetve 74 személy vett részt, ezen belül 32 klaszter tag képviseltette magát 40 munkatársával. Az esemény a PANAC mûködése, tervezett tevékenysége mellett egyben alkalmat teremtett az informális kapcsolatépítésre és a társadalmi tõke bõvítésére. A kérdõíves felmérés alapján a tagok részérõl több szakmai program iránt fogalmazódott meg igény elsõsorban speciális kérdésekhez és tevékenységekhez kapcsolódva (szakmacsoportos bontásban), illetve lehetõséget teremtve a további informális találkozóknak, melyek elõsegítik egymás megismerését és a bizalom javulását. Minõség Mennyiség A teljesítés szintje Társadalmi tõke 0% 30% 60% 90% 120% SC3: Partnerség és hálózatok Ok Eredmény A partnerség és hálózatok az egymást követõ folytatólagos együttmûködési kapcsolatokból fakadnak és a munkamegosztás, a tudásáramlás valamint a kockázat csökkentés révén lehetõséget adnak a versenyképesség növelésére. A PANAC tagsága viszonylag heterogén, OEM-k, TIER1 és TIER2 beszállítók és kisebb vállalkozások alkotják. Ugyanakkor a tagok között található egy egyetem és néhány egyéb szervezet is (bankok, regionális fejlesztési szervezet). A PANAC-t összesen 9 szervezet alapította (nagy gyártó cégek, regionális fejlesztési tanács, szakmai szervezetek) 2000 végén, akik száma a csatlakozott alapítókkal 2001-ben 12-re növekedett. 2006-ban a klaszter tagok száma meghaladta a 70-et, ami a korábbi 2005-ös visszaesést követõen ismét komolyabb növekedést jelent. A klaszter tagok 70%- a autóipari gyártó vállalkozás. 40%-uk kisvállalkozás, 34%-uk közepes méretû, míg 26%- uk nagyvállalat. A klaszter tagok között található 4 OEM (Audi, GM, Suzuki, Rába) és 3 TIER1 beszállító (Luk, Benteler, Videoton). A csatlakozó klaszter tagok között két jól elkülöníthetõ csoport található: 1) autóipari gyártó, termelõ tevékenységet folytató tagok és 2) regisztrált kereskedõk és szolgáltatók. A gyártó és szolgáltató cégek mellett 5 egyéb szervezet található még a klaszter tagok között, akik valamennyien alapítók, vagy csatlakozott alapítók: Széchenyi István Egyetem, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, Ipar- > 19 <

>>> gazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. és két bank. A klaszter tagok földrajzi elhelyezkedését tekintve kiderül, hogy körülbelül egyharmaduk Budapesten, illetve annak agglomerációs vonzáskörzetében található, ugyancsak egyharmaduk mûködik a Nyugat-Dunántúlon (fele Gyõr vonzáskörzetében), egyötödük a Közép-Dunántúlon, míg a többi az ország más térségében. Különösen a kereskedõ, szolgáltató tagok koncentrálódnak Budapesten. PANAC tagok száma, db 78 65 74 Gyártó, termelõ autóipari vállalkozások száma, db 56 43 52 Regisztrált kereskedõk és szolgálatatók száma, db 17 17 17 Forrás: PANAC menedzsment. Értékelés A klaszter tagok földrajzi elhelyezkedése nagymértékben hátráltatja az intenzív együttmûködésen és fõleg a tudásáramláson alapuló hálózat létrejöttét. A legtöbb esetben 100 km feletti a tagok közötti távolság, ami legalábbis részben hozzájárul ahhoz, hogy elsõsorban a menedzsment és a klaszter tagok között jellemzõ a kommunikáció és az információáramlás, míg a tagvállalkozások között jóval szerényebb. Az észak-dunántúli térségben számos olyan autóipari vállalkozás mûködik, különösen Gyõr, Tatabánya és Mór vonzáskörzetében, amelyek potenciális klaszter tagként, a jövõben a PANAC-hoz csatlakozva, annak tevékenységébe bekapcsolódva erõsíthetik a földrajzi koncentrációnak az együttmûködésekre gyakorolt hatását és a szinergiahatásokban megnyilvánuló szerepét. A PANAC tagsága több TIER1 szintû beszállító, illetve innovatív, tudásintenzív kisvállalkozás és technológiai szolgáltató (pl. mûanyag, fröccsöntés, energia, bio), kutatóközpontok (pl. újabb egyetemi egységek) csatlakozásával még kiegyensúlyozottabbá válhatna. A tudásáramlásban elsõsorban a kisebb vállalkozásoknak tudna segíteni a PANAC. Számos olyan vállalkozás is tagja a PANAC-nak (mérettõl és tevékenységtõl függetlenül), amely mindez idáig nem igazán mutatkozott aktívnak. A legnagyobb prob- > 20 <

A PANNON AUTÓIPARI KLASZTER SZELLEMI TÕKE JELENTÉSE, 2006 lémát a tagok aktivitása jelenti, számos alvó vállalkozás található a tagok között. Ugyanakkor az együttmûködési lehetõségeket és a tudásáramlást részben a klaszter tagok igen heterogén profilja és kompetenciája is korlátozza (mûanyag, forgácsolás, mérnöki tevékenység stb.). Minõség Mennyiség A teljesítés szintje Partnerség és hálózatok 0% 30% 60% 90% 120% SC4: Innovációs kapacitás Ok Eredmény A K+F és az innováció elõsegíti az új tudás (elsõsorban új termékek, új folyamatok és új szolgáltatások formájában történõ) létrehozását és alkalmazását, ami nagymértékben hozzájárul a versenyképesség fokozásához. A PANAC-nak azokra a speciális szolgáltatásokra kell helyezni a hangsúlyt, amelyek képesek a klaszter tagok innovativitását javítani. Ennek során különösen nagy szerepet kell kapnia a meglévõ tudományos és technológiai tudás klaszter tagok közötti áramlásának, terjedésének elõsegítését támogató tevékenységeknek. A felmérésben résztvevõ vállalkozások esetében az elmúlt években a K+F ráfordítások összegének a csökkenése figyelhetõ meg. A válaszoló vállalkozások fele egyáltalán nem rendelkezik külön K+F ráfordítással, ami nagy valószínûséggel az ilyen típusú tevékenységének igen korlátozott voltára enged következtetni. Mindössze két klaszter tag számolt be 100 millió Ft-ot meghaladó, már jelentõsnek mondható K+F kiadásról. A K+F területén foglalkoztatottakkal kapcsolatban még kedvezõtlenebb a kép a felmérésben részt vett vállalkozásoknál. Mind a K+F foglalkoztatottak száma, mind pedig az összes foglalkoztatottból képviseltek aránya jelentõsen csökkent az elmúlt évek során. Ugyanakkor számos komolyabb K+F tevékenységgel rendelkezõ klaszter tag nem vett részt a vállalati felmérésben (pl. Audi, Edag, HNS, Interplus, Karsai, Ratipur, Sapu), ezért ezen számokat óvatosan kell kezelni. A válaszoló tagok többé-kevésbé innovatívnak mondhatók. Több mint kétharmaduk vezetett be, vagy fejlesztett ki az elmúlt három évben új terméket vagy szolgáltatást. Egynegyedük nem számolt be sem termék vagy szolgáltatás innovációról, azonban legalább folyamat innováció ezen vállalkozásoknál is megtalálható volt. A termék-innovációk esetében jelentõs az önálló fejlesztések aránya, bár csaknem fele már más szervezetekkel együttmûködésben történik. A folyamat innovációk esetében egyértelmûen inkább már másokkal együttmûködve tesznek szert új gyártási, K+F ráfordítások, millió Ft 2003 2004 2005 Trend 496 386 357 K+F ráfordítások a nettó árbevételben, % 2003 2004 2005 Trend 0,013 0,011 0,012 K+F foglalkoztatottak száma, fõ 2003 2004 2005 Trend 188 160 142 K+F foglalkoztatottak aránya, % 2003 2004 2005 Trend 0,069 0,061 0,048 Innováció bevezetése (2003 2005) termékinnováció (áru, szolgálatatás) 71% folyamat innováció (Gyártás, értékesítés) 95% Forrás: PANAC menedzsment. > 21 <

>>> szállítás vagy értékesítési eljárásokra, módszerekre és folyamatokra. A 21 válaszoló cég közül csak kettõnek volt szabadalmi kérelme az elmúlt három évben (3 hazai kérelem és 0 EPO szabadalom). Mindössze négy vállalkozás jelezte, hogy az elmúlt években részt vett volna FP5, vagy FP6 projektekben, egyikük kettõben is. Ugyanakkor a megkérdezett vállalkozások többnyire elégedettek a PANAC által biztosított tudományos és technológiai tudással. Az elégedettek és nem elégedettek aránya: 65% / 35%. Ki fejlesztette ki a termékinnovációt elsõsorban a saját vállalkozás 40% inkább más vállalkozásokkal, intézményekkel együttmûködve 47% elsõsorban más vállalkozás, intézmény 13% Ki fejlesztette ki a folyamat innovációt elsõsorban a saját vállalkozás 26% inkább más vállalkozásokkal, intézményekkel együttmûködve 69% elsõsorban más vállalkozás, intézmény 5% Forrás: PANAC tagok kérdõív. Értékelés Egyre több klaszter tag ismeri fel, hogy a kutatás fejlesztés és az innováció jelentõs mértékben járulhat hozzá hosszú távú versenyképességéhez. Az elmúlt években számos külföldi tulajdonban lévõ vállalkozás hozott létre Magyarországon termelõ tevékenysége mellett valamilyen K+F tevékenységet vagy fejlesztési részleget. Az innovációs kapacitás a szolgáltató vállalkozások körében viszonylag magas, ugyanakkor az autóipari termelõ, gyártó, önálló termékkel megjelenõ tagok esetében már kedvezõtlenebb a helyzet. Sok esetben az innováció nem valamilyen újdonságot jelent, hanem a külföldi tulajdonos döntésének következtében bekövetkezett termékváltást, módosítást vagy a gyártási eljárás terén történõ változást. Sajnos a klaszter tagok várakozásai a PANACkal szemben az innovációs képességük javításával kapcsolatban meglehetõsen alacsonynak mondható, elsõsorban korlátozott K+F tevékenységüknek köszönhetõen. Mindazonáltal néhány vállalkozás már több javaslattal is élt a tudományos és technológiai tudás javítása érdekében (speciális képzések új termelési és logisztikai eljárásokról, kapcsolatfelvétel szakmai szervezetekkel, hálózatokkal, információs adatbázis létrehozása, kapcsolatok segítése külföldi egyetemekkel, kutatóintézetekkel stb.) Minõség Mennyiség A teljesítés szintje Innovációs kapacitás 0% 30% 60% 90% 120% SC5: Közös infrastruktúra és szolgáltatások Ok Egyfajta speciális klubként, számos egyedi, testre szabott szolgáltatást kínál a PANAC a klaszter tagok számára. Az egyik legsikeresebben mûködõ szolgáltatása a Benchmarking Klub, mely mellett megtalálhatók még a különbözõ információs szolgáltatások, speciális, az autóipari igényeket kielégítõ képzések, szakmai rendezvények, workshopok, konferenciák szervezése, vagy a partnerkeresés és az üzletember-találkozók. Ezek a szolgáltatások elõsegítik az új tudás létrehozását és terjedését, valamint a klaszter tagok közötti munkamegosztás elmélyülését. > 22 <