Sexty András geometra élete és munkássága (1759-1827)

LÁSZLÓ GÉZA: Sexty András geometra élete és munkássága (1759-1827) Keze munkáját kéziratos és nyomtatott térképek, tervrajzok őrzik. Vízi kartográfiai munkássága, talán a legnagyobb szabású az Alföldön a nagy magyar vízimérnököket, Beszédest, Vásárhelyit megelőzőleg." 1 Térképei beszédes forrásai kora természeti viszonyainak. Tükrözik a még érintetlen ősi vízrajzot. Számos, ma már nem létező folyóvíz: pl. Körtvély, Kék- Kálló" 2 nevét hagyományozták át az utókornak. A XVIII. sz. második felének egyik legjelentősebb mérnöke és legtevékenyebb térképésze." 3 Életrajzi adatairól azonban alig mond valamit a szakirodalom/* Született 1750 körül, meghalt a XIX. sz. elején. 1785-től Szabolcs vármegye mérnöke. 5 Kutatásaink során számos, eddig megoldatlan kérdésre kaptunk választ, s egy tevékeny, gazdag életpálya körvonalai bontakoztak ki előttünk. 0 Nemes Sexty András 7 1759-ben született. 8 Apja: nemes Sexty János, anyja: Katalin. 9 Bár születésének pontos helyéről nincsenek adataink, egyik leszármazottánál, 10 arról történik említés, hogy a család Gömör megyéből való. 11 A korabeli források szerint Gömörben több településen is előfordulnak Sextyek. 12 így pl. Csetneken és Szlaboson. Nagy Iván ez utóbbi települést tartja a család ősi fészkének. 13 Valószínűleg szülőmegyéjében nevelkedett és alsóbb iskoláit is ott végezte. Magasabb tanulmányairól Szabolcs vármegye közgyűlésével azt tudatja, hogy a budai egyetemre járt, ahol példás eredménnyel tette le a geometra vizsgát. 14 Mivel a budai egyetem anyakönyvei ebből az időből csak hiányosan maradtak fenn, ezért a pontos évet nem tudjuk rekonstruálni. Feltételezzük, hogy ez 1780 táján történhetett. Az egyetem elvégzése után az igen híres Krieger Sámuel" 15 vezetése alatt gyakornokoskodott. Krieger halála után a Hajdú városok geometrájává nevezik ki. 1 6 Innen 1783 májusában jelentkezett Szabolcs vármegyéhez, ahová felvételt is nyert, és megyei mérnökként alkalmazták haláláig. 17 Ebben az időben már mintegy negyven mérnök dolgozott az országban. 1 ' A folyók szabályozását, a magyar vizek térképezését, a belvizek és lápok levezetését előkészítő intézkedésekből adódóan jelentkezett az igény a geometrák alkalmazására. Ezért II. József igazgatási reformjával a megyékhez 1 1 mérnököt is rendelt. 19

Mivel a vármegye székhelye akkor még Nagykállóban volt, feltételezzük, hogy kezdetben ő is ott élt feleségével, nemes Májerszky Mária Annával együtt. Házasságából, amelyet 1783 1790 között kötött, három fiúgyermeke született: András, 20 Imre Leopold 21 és Károly. 22 Gyermekeit a Nyíregyházi Evangélikus Egyháznál kereszteltette. Sexty András nevét azonban csak 1797-től találhatjuk meg Nyíregyháza lakosainak összeírásaiban. 23 Már ezek a lajstromok is sejtetik, hogy háza az evangélikus templom környékén lehetett. Feltételezésünket alátámasztották további kutatásaink. Amikor 1842. március 26-án az evangélikus egyház a Nyíregyházán felállítandó néptanítókat képező intézet számára épületet vásárol, a következőkről történik említés: Mezősy Antal pazonyi földesúr azon házát, mely annak előtte néhai Ns. Sexty Andrásé volt, eladta Mudrány János szabolcsi földesúrnak". 24 Erről az épületről viszont tudjuk, hogy a 4. sz. általános iskola helyén állt, keleti homlokzattal a Debreceni utcába, 25 hátsó végével az Angyal utcába 26 nyúló portán épült földszintes parasztház volt. Észak felől egy zárt telek, délről pedig a helybeli evangélikus eklésia paplaka határolta. 27 Valószínűleg gazdasági épületek is lehettek a telken, hiszen szőlője és két gyümölcsös kertje volt Sextynek a határban, amelyeknek a termését el kellett helyeznie. Állattartással is foglalkozott. Erre lehet következtetni abból, hogy a nyíregyházi papok szállásföldjeinek kiméréséért 1806-ban kaszálót kért és kapott is a várostól élete végéig szóló használati joggal. 28 Sexty Andrásné halála után, 1831-ben gyermekei egy házért három darab, összesen három egész és egynegyed kötélalj szállásföldért, két kertért, az egyik szállásföldön levő épületekért, valamint 1000 R. Ft-ért cserélték el a házat Mezősy Antallal 29 akkor, amikor általában 4 500 R. Ft-ért keltek a városban a porták. 30 Mezősy Antal, majd Mudrány János földbirtokosok után 1842-ben az evangélikus egyház vette meg az épületet 4600 R. Ft-ért tanítóképzés céljaira. 31 A Nyíregyházi Evangélikus Tanítóképző Eperjesre költözése után (1873), a 4. sz. általános iskola építése előtt, az 1890-es évek elején lebontották. 32 Hoszszabb ideig e házban bérelt helyiséget és itt működött az 1832-ben megalakult Szabolcs vármegyei Kaszinó. 33 Sexty András fizetését 1786-ban évi 400 R. Ft-ban állapították meg. Ehhez járult még napidíj, s negyedévenként 25 Ft. 1790-ben a megyék határozata, valamint a Helytartótanács 6394. sz. rendelete értelmében a megyei mérnökök, így Sexty fizetését is 300 R. Ft-ra csökkentették. 34 Ez ellen fellebbezve életkörülményeiről így ír: Mivel nekem nincs gazdaságom, 35 csekély fizetésem nagyobb része, más szükségleteket nem is említve, csupán kenyér, tűzifa, gyertya és egyéb háztartási dolgok vásárlása miatt csak alig-alig volt elegendő." 36 A kérelmet a Helytartótanács a következő in-

dokkal utasítja el: Ha az emelés megengedtetnék, más megyék személyeinek is alkalom adatnék, hogy fizetésük emelését kérjék." 37 Munkabérének a későbbiekben való alakulásáról nincsenek adataink, azonban vagyoni helyzetének javulását igazolják az alábbiak: Nyíregyháza második örökváltságának évében, 1824-ben a város többi lakosával megegyezően Sexty Andrásnak is ki kellett fizetni a Károlyiaknak azt a váltságot, amelyet birtokai alapján vetettek ki rá. Ekkor 1 házzal, az Űj Szőlőkben 2 nyilas borházas szőlővel, 38 a Kisteleki gyümölcsösben 1 nyilas kerttel, 39 az ószőlői kertek alatt és a városi Epreskert mellett 1 nyilas gyümölcsös kerttel bírt/' 0 Az ebből adódó váltságdíj, 292 R. Ft-ot tett ki. Egy nevén levő kölcsön összegéből, és felvételének időpontjából arra következtethetünk, hogy Sexty eme kötelességének csak úgy tudott eleget tenni, hogy a Nyíregyházi Evangélikus Egyháztól kért hitelt. Ennek viszszaíizetésében megakadályozta korai halála, s így 1830. március 15-én az egyház özvegyétől kéri, hogy törlessze le az ezelőtt hat évvel kölcsönzött s jelenleg 220 R. Ft-ként nyilvántartott" adósságot. 41 Sexty András élete folyamán sok irányú tevékenységet fejtett ki. Ez a térképezésen túl, a fejlődő Nyíregyháza középületeinek tervezéséből, a vármegye és a lakosság igényeihez alkalmazkodó földmérésből, valamint a város közéletébe való aktív bekapcsolódásból tevődött össze. Sexty, mint térképész alkotta a legmaradandóbbat. Ezek közül is kiemelkednek Tisza-szabályozási tervei és munkálatai. Mivel a Tisza szabályozása ellentétben a Dunáéval kizárólag magyar feladat volt, időben jóval elmaradt ez utóbbitól. A legelső Tisza-vidéki térképeket az 1750 előtti években Mikoviny és tanítványai készítették. Ezek azonban még nem szolgáltak vízrajzi célokat. A XVIII. század második felében már szabályozási munkák folytak egyes megyékben, néha mérnökök közbenjötte nélkül is." 42 1783. május 27-én a Helytartótanács körlevélben utasította a megyék mérnökeit a Tisza szabályozásához szükséges részleges térképek kidolgozására. 1784. jan. 5-én a Helytartótanács 394. sz., a megyéknek címzett leiratában megismétli az előzőekben említett utasítását, rámutatva arra, hogy e térképek, s a folyó szintezése hiányában a szabályozási munkálatok eredménytelenek, s munkaterv nem készíthető el. 43 Szabolcs megye korabeli természeti viszonyai alapján azon megyék közé tartozott, ahol a terület nagy részét mocsár, tó és folyó borította. A II. József korabeli felvételen a Tisza bal partján, Szabolcs vármegyében több kisebb és egy hatalmas (a Hortobágy felé terjedő) mocsaras, lápos vidék figyelhető meg. Büd és Szentmihály térségében kezdődött az a nagy kiterjedésű árterület, amelynek vízi és mocsárvilága a Hortobágyon át a Nagysárrét vidékéig terjedt. 44 Geszteréd faluban egyedül a Nagy rét nevű mo-

csár által kb. 1000 hold, Űjfehértón a Sóstó, a Farkas-nyára és a Szilas mocsár által kb. 2000 hold a veszteség, s ez könnyen 4000 holdra nőhet írja 1790-ben Sexty András. 45 Az előzőekből adódóan sok szép és nagy feladatot bíztak rá, s ő azokat magas színvonalon teljesítette is. Fennmaradt térképeit az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: 1. A Tisza térképezése folytán keletkezett felvételek. Ezek egy része, így az 1796-os is, amely Fényeslitkét ábrázolja ( Mappa exhibens Situationem Territorii Possessionis Fényes-Litke... proportionaliter subdivisi") szabályozási terveket nem közöl. Értéke abban rejlik, hogy egykori vízrajzi helyneveket, mocsarakat, kisebb tavakat, a szabályozás előtti állapotot örökíti meg. Másik részük a Tisza szabályozási terveit is tartalmazza. Az első, 1784-ből származó a folyó Cigánd és Dombrád körüli szakaszát tartalmazza kanyarátmetszési tervekkel. A XVIII. sz. végéről való az a 17 lapból álló részletes Tisza térképe, amely Bereg megye keleti határától Borsod megyéig terjedő területet ábrázol. Ezeken már árvízvédelmi töltések tervei is feltűnnek. 2. Külön csoportot alkotnak a belvizek és lápok levezetését előkészítő térképek. Ilyen pl. az 1822-ben keltezett Mappa qua remonstratur de Zabolcs accuratus situs et ductus Canalis..." című lap. Két figyelemre méltó csatorna is szerepel rajta. Ez Vásárosnaménytól Hajdúnánáson át Tokajhoz, Nánástól másik irányban a Hortobágy folyóig vezetett. E felvétele a megyével határos területeket, a Szamost, a Bodrogot, valamint a Tisza szomszédos szakaszait, s a vízáramlás irányát is feltünteti. Elkészítette akorábban már érintett új fehértói és geszterédi mocsarak lecsapolási tervét is. Ebben egy meder ásásával kívánja megoldani a levezetést, amelyhez 5841 kézi napszámot tervez. 46 Erről térkép nem maradt fenn, csak a jelentés. 3. Egyéb térképeihez sorolhatjuk azokat, amelyek egy települést, vagy valamilyen határrészietet közölnek. Pl. a Károlyi Levéltárban őrzött 1806- os Sexty-térkép, amely a nyíregyházi egyházak birtokait tünteti fel ( Mappa qua remonstratur situs Tuguriorum Parochialium, in Terreno Nyiregyháziensi...") Térképeinek egy része nem eredetiben, hanem másolatban maradt fenn. 4. Külön sorolhatjuk azokat a rajzokat, amelyeket eredeti felvétel nyomán ő másolt, vagy amelyeken csak mint hitelesítő mérnök szerepel a neve. Többek között Römisch Ferenc négy munkájának, és a tiszaszentmártoni uradalom 18 szelvényes mappájának ő a hitelesítője.

Sexty András térképe Benk falu határáról, 1805. (ld. bibliográfia 23. t.) 5. A Görög Kerekes féle Magyar Átlás"-hoz Sexty Szabolcs megye és a Hajdú kerület tábláját rajzolta meg, A Görög Intézetének dolgozó 35 megyei mérnök neve között az övé is ott szerepel. Az ő rajzaik alapján készültek a kisebbített térképek. 47 A Pesten és Bécsben összesen négy kiadásban 48 megjelent atlaszba Szabolcs megyéről és a Hajdú kerületről kétfajta térkép és rézmetszet készült. Az 1793-ast Berken (Berkeny János Sámuel), az 1802-est és annak többed kiadásait Benedicti Hieronimus bécsi rézmetsző metszette. Erre azért került sor, mert Görög, Sexty mérnök újabb vízrajzi adatait is fel akarta használni. Az újra metszett térkép lényegesen jobb lett az 1793-as kiadásnál." 49 Ő végezte el Nyíregyházán az első városrendezést, 1792-ben. Helyreállította a mai Incédy-sort. Ekkor nyitották meg a Béla, Dob, Róka és Kígyó utcákat. Az utcákat keskeny átjárókkal, köznek nevezett kis utcákkal kötötte össze. Ezek: a Gimnáziumköz, a Csillag, Róka utca, a Sarkantyú utcának a Vay Ádám és az Ószőlő utca közötti része. A Kiss Ernő és a Vécsey ut-

cának a Szarvas utca és az Ér utca közötti része. A Debreceni utcáról a Virág és Csipke utcán át a Szarvas utcára vezető közök. 50 Ezek többnyire a gyalogos közlekedést szolgálták, de a közúti forgalom lebonyolításában is segítettek. Munkásságának külön területét alkotják a középületek tervezésével kapcsolatos dokumentumok. 1791-ben ő végezte el a Nyíregyházán újonnan épült városháza munkáinak felmérését. 51 Az erről maradt irat alátámasztja Koroknay Gyula ama feltételezését, amely szerint a nyíregyházi Kiskorona Patika, Benczúr Gyula szülőháza sohasem volt városháza. így a Sexty által felmért épület lehetett az, amelyet később Mittuch Ferenc, a Károlyi-grófok tisztje elcserélt saját házával, és utána urasági kúriává alakíttatott át. 52 A Nyíregyházán (a Nagydebreceni, ma Felszabadulás útján) 1807-ben épített professzori iskola 53 tervét, az egyházközség felkérésére ő készítette el. Az emeletesre, két bejárattal, két szárnyépülettel, professzori lakásokkal tervezett épületből csak a földszinti rész készült el, az is csonkán. A felépítés költségei a polgárok által felajánlott adományokból tevődtek össze. Az adakozók között Sexty András neve is ott szerepel 100 R. Ft-tal. 54 Ő tervezte az Üjfehértón építendő seborvosi lakást is. 55 Mindegyiknek fennmaradt a rajza és költségvetése. Az előzőeken túl a vármegye és Nyíregyháza megrendelésére egyéb földméréseket is végzett. A város 1823-ban határozatot hozott arról, hogy fel kell mérni a lakosok birtokában levő szállásföldeket, mivel azok mennyisége nem egyezett a telepítéskor megállapított és kiosztott területtel. Az ezzel kapcsolatban felmerülő mérnöki feladatokat Sexty Andrásra bízták. 56 Még ugyanazon év augusztus 17-én egyezséget kötöttek vele. Ebben kötelezték arra, hogy minden gazda szállását köblös földenként felméri, és an- \ nak eredményéről a város közönségének hiteles elenchust készít. Ez magában foglalja a földek minőségének háromrendbeli megosztását, s a tavaknak, állóvizeknek a bejegyzését. E munka elvégzését igazolják az ezért járó munkabér felvételét dokumentáló elismervények. 57 Ö mérte fel a lakosok birtokában levő szőlőket is. 58 Sexty András közéleti tevékenysége is kiemelkedő. A Nyíregyháza első örökváltsága ügyében történő egyezségkötésnél, 1804-ben a várost képviselő 9 férfi között őt is ott találjuk. 59 Abba a két tagból álló küldöttségbe is beválasztották, amelyet még ebben az évben a nyíregyháziak menesztettek Bécsbe Károlyinéhoz, az örökváltsági egyezkedés miatt. 60 A városban 1806-ban választott 6 szenátor között van Sexty neve is. 61 Iskolafelügyelőként is működött 1821-től, 62 s a Nyíregyházi Evangélikus Hitvallású Egyháztanácsnak is tagja 1823-tól haláláig. 63

Sexty András 1807-es tervrajza a nyíregyházi Professori Oskoláról, amely a Kossuth Gimnázium elődje volt (ld. bibliográfia 42. t.) A XVIII. századi lecsapolási törekvések, valamint a XIX. század első felében végzett csatornabővítési és lecsapolási munkák eredménytelenek maradtak, mert a vízelvezetést gravitációs úton kívánták megvalósítani. 64 A Nyírség ősi tó-, láp- és mocsárvilágának felszámolásához Sexty korában

még hiányoztak a szükséges gazdasági, társadalmi feltételek. Az ún. vármegyei árkok kiépítésének munkálatai 1806-ban kezdődtek el, de ezek csak az első lépéseket jelentették. 65 A XVIII. századi ármentesítő és folyószabályozási munkák elszigeteltségük miatt váltak eredménytelenekké, egészen 1846-ig, Vásárhelyi Pál terveinek megvalósulásáig. 66 Ez utóbbit azonban Sexty András és kortársai tiszai felvételei, tervei is segítették, előkészítették. E Sexty-térképek egyre tökéletesebben ábrázolták a Nyírség gazdag vízrajzi hálózatát. Amikor 1803-ban a Helytartótanács a Szamos folyón nyitandó kanális kialakításához, egy vízépítésben jártas geometrát keres Geöcz Ferenc királyi tanácsos mellé, akkor Sexty András személyére esik a választás. 67 Ez azt bizonyítja, hogy már saját korában is nagyra becsült embere volt szakmájának. Térképei ma is nélkülözhetetlen forrásai a történeti földrajznak. Személyisége, tevékenysége része a megye és Nyíregyháza történelmének. Negyvennégy évi Szabolcs megyei működés után, 1827 decemberében halt meg, 68 éves korában. A Nyíregyházi Evangélikus Egyház anyakönyvének bejegyzése szerint december 5-én temették el, Nyíregyházán. Fiai közül Imre (1791 1841. IV. 17.), unokái közül József (1818. II. 9. 1898. XI. 28.), Sexty Imre fia követte őt a geometra pályán. 68 Térképei emléket állítanak neki nemcsak megyénkben, hanem országosan is. Elsősorban ezek tették lehetővé, hogy felfigyeljünk rá, és munkái után kutatva kibontakozhassék előttünk egy méltatlanul elfeledett sokoldalú egyéniség képe.

Sexty András saját kezű aláírása és pecsétlenyomata 1807-ből. (SzSzmLi. IV. A. 1. Fasc. 10. No. 421. 1810. 37. irat) JEGYZET 1. Fodor Ferenc: A magyar térképírás. 1. köt. Bp. 1952. 149 150. p. 2. Fodor Ferenc: A magyarországi kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig. 3. köt. Bp. 1956. 19. p. 3. Magyar életrajzi lexikon. Szerk. Kenyeres Ágnes. 2. köt. Bp. 1969. 622. p. A fentiekben jelzett irodalom ma már részben elévült. Fodor Ferenc írásai vízépítő mérnöki érdekeket szolgáltak, ezért az úrbéri térképeket is árvízvédelmi szempontból értékelte. 4. Ugyanott (a továbbiakban uo.) mint (a továbbiakban m.) 1 3. jegyzet (a továbbiakban j.), Fodor Ferenc: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett munkái. Bp. 1957., Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum. Bp. 1954. 5. Uo. m. a 3. j. 6. Ezúton mondok köszönetet Hrenkó Pál ny. honvédalezredesnek, aki felhívta figyelmeméi e személyre és hasznos tanácsaival, adatközléseivel segítette a téma kidolgozását, Magyar László ev. lelkésznek, aki mindig készséggel segítette a Nyíregyházi Ev. Levéltárban végzett kutatásaimat, dr. Balogh István ny. levéltárigazgatónak és Koroknay Gyula művészettörténésznek, akik a latin nyelvű iratok fordításában voltak segítségemre. 7. Nevét ő maga is kétféle módon y-nal, vagy i-vel, de többségében y-nal írta, ezért választottuk mi is ezt a formát.

8. A Nyíregyházi Evangélikus Egyház vegyes anyakönyvének 290. p.-án ugyanis ez szerepei: Eltemetve 1827. dec. 5-én, 68 éves korában. Ebből számoltuk ki az előzőekben említett születési évet. 9. Az adatokat a 8. jegyzet alatt közölt forrásból vettük. Itt anyjának csak a keresztneve szerepel. 10. Sexty Gyulánál, Nyíregyháza város tanügyi tanácsosánál, az ő dédunokájánál, aki Nyíregyházán, 1843. okt. 14-én született. 11. Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza, 1896. 89. p. 12. Bartholomaeides László: Inclyti Superioris Ungariare Comitatus Gömöriensis notiris histórico geographico statistica. Leutschovise, 1806 1808., Bartholomaeides László: Memorabilia Provinciáé Csetnek. Neosolii. 1799., Ha Bálint: Gömör vármegye, l. Bp. 1976, 2. Bp. 1944, 3. Bp. 1946, 4. Bp. 1969. Forgón Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családjai. 1 2. Kolozsvár, 1909. 13. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 10. köt. 167 168. p. 14. Szabolcs-Szatmár megyei LevéJtár (a továbbiakban SzSzmLt) IV. A. 4. Prot. 1. köt. 1787. 2277. bejegyzés. 15. Krieger Sámuel (1746 1781) megyei és állami földmérő mérnök volt, 1775 1781-ben dolgozott a Tiszánál Orczy Lőrinc királyi biztos meghívására. Ekkor lehetett vele Sexty gyakornoki minőségben, ugyanis Orczy főként a szabolcsi és a felsőbb Tisza-szakaszon térképeztetett és helyszínejtetett, medertisztítást és parterősítést végeztetett, ld. Hrenkó Pál. Geodézia és Kartográfia. 1977. 4. sz. 16. Uo. m. a 14. j..* 17. SzSzmLt. IV. A. l. Prot. 26. 648. folio, 1. bejegyzés. 1783. 18. Fodor Ferenc: A magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett munkálatai. Bp. 1957. 137. p. "'- 19. Horváth Mihály: Magyarország története. 2. bőv. kiad. 7. köt. Bp. 1873. 599. p. 20. Keresztelésének időpontja a Nyíregyházi Evangélikus Egyház anyakönyve szerint: 1790. IX. 9. 21. Keresztelésének időpontja a Nyíregyházi Evangélikus Egyház anyakönyve szerint: 1791. X. 25. 22. Keresztelésének időpontja a Nyíregyházi Evangélikus Egyház anyakönyve szerint: 1796. VI. 27. SzSzmLt. V. A. 102/h. 52/132. doboz, 1797/11. akta, 1060. sorszám SzSzmLt. V. A. " " 1798/10 akta. 64. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1799/15. akta, 69. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1800/23. akta, 1069. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1801/27. akta, 68. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1802/24. akta, 69. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1804/37. akta, 1104. sorszám SzSzmLt. V. A. 102/h. 53/133. doboz, 1805/22. akta, 1278. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1806/27. akta, 1278. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1807/25. akta, 1278. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1808/17. akta, 1278. sorszám SzSzmLt. V. A. *' 1809/20. akta, 1278. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1810/20. akta, 1278. sorszám SzSzmLt. V. A. 102/h. 54/134. doboz, 1811/9. akta, 1278. sorszám SzSzmLt, V. A. " 1812/20. akta, 1278. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1813/21. akta, 1400. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1814/13. akta, 1400. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1815/23. akta, 1411. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1816/11. akta, 1411. sorszám SzSzmLt. V. A. 102/h. 55/135. doboz 1817/11. akta, 1422. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1818/16. akta, 1422. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1819/20. akta, 1430. sorszám SzSzmLt. V. A. " " " 1820/15. akta, 1443. sorszám SzSzmLt. V. A. " 1821/16. akta, 1535. sorszám

24. íörténetkónyv, melyben a Nyíregyházi Évangelika Eklésiának XIX. századtól kezdve évenkénti történetei... 1802 1855. 392. p. Kézirat. Lh. Nyíregyházi Evangélikus Egyház Lt. 25. Ma Felszabadulás útja. 26. Ma Kürt utca. 27. Orosz Gábor: Adalékok az első nyíregyházi tanítóképző szervezésének történetéből. Szabolcs-Szatmári Szemle. 1977. 3. sz. 71. p. 28. SzSzmLt. IV. A. 102/d. 40/120. 1805. 5. 29. SzSzmLt. V. A. 102/d. 40/120. 1831/13. köt. 50 51. p. 636. bejegyzés. 30. SzSzmLt. V. A. 102/d. 40,120. 1831. 13. köt. 31. TJo. m. a 21. j. 392. p. 32. Uo. m. a 27. j., Koroknay Gyula: Nyíregyháza művészettörténeti emlékei. Nyíregyháza, 1971. 32. p. 33. Uo. m. a 24. j. 392. p. 34. Országos Levéltár (a továbbiakban OL.) C. 44. Fons. 22. Pos. 164. 1791., C. 44. Fons. 22. Pos. 58. 1791. 35. Kertjét, szőlőjét valószínűleg később vásárolta. 36. SzSzmLt. IV. A. 1. Fasc. 7. No. 643. 1791. 37. OL. C. 41. Fons. 22. Pos. 164. 1791. 38. SzSzmLt. V. A. 102/d. 40/120. 1831/13. köt. 1. p. 141. bejegyzés. SzSzmLt. V. A. 102/d. 40/120. 1797/4., 1820/7., 1824/45. 39. SzSzmLt. V. A. 102/d. 40/120. 119. bejegyzés. 40. SzSzmLt. V. A. 102/d. 40/120. 1827. 76. p. 394. bejegyzés. 41. Sz. Nyíregyháza Városa Kebelében Ágostai Hitvallású Evangélikus Anya Szent Egyház Közgyűlési Jegyzőkönyve. 1820-dik évi jan. 14-től 1847-dik évi aug. 1-ső napjáig. 151. p. Lh: Nyíregyházi Evangélikus Egyház Levéltára. 42. Uo. m. a 18. j. 147. p. 43. SzSzmLt. IV. A. 1. Fasc. 36. No. 32. 1784. 44. Frisnyák Sándor: Szabolcs-Szatmár megye 18 19. századi történeti földrajzi vázlata. -= Földrajz. Szerk. Frisnyák Sándor. Acta Academiae Paedagogicae Nyiregyhaziensis. tom. 8/F. Nyíregyháza, 1980. 43 45. p. 45. SzSzmLt. IV. A. 1. Fasc. 7. No. 383. 1791. 46. Uo. m. a 45. j. 47. Nagy Júlia: A Magyar Átlás". = Földrajzi Értesítő. 1977. 3 4. f. 408. p. 48. Viennae, 1802, Viennae, 1802 1811, Pestini, 1839, Pest, 1848. 4!). Uo. m. a 47. j. 434. p. 50. Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Szerk. Hűnek Emil. Bp. 1931. 47. p. SzSzmLt. V. A. 102/d. 40/120. 1792. 9. sz. 51. SzSzmLt. V. A. 103/b. 9/205. 1791. 2. SZ. 52. Koroknay Gyula: Nyíregyháza művészettörténeti emlékei. Nyíregyháza, 1971. 19 20. p. 53. A mai Kossuth gimnázium jogelődje. 54. Martinyi József: A főgymnasium története. = A Nyíregyházi Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnásium 31. értesítője. Nyíregyháza, 1895. 5 6. p. Uo. m. a 24. j. 44 45. p. 55. SzSzmLt. IV. A. 1. Fasc. 7. No. 373. 1807. 56. Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága. 2. kiadás. Nyíregyháza, 1974. 75. p. 57. SzSzmLt. V. A. 102/d. 40/120. 1823. 1. 58. SzSzmLt. V. A. 102/d. 40/120. 1797/4., 1806/2., 1806/3., 1820,7., 1823/1., 1824/45. 59. Uo. m. az 56. j. 49. p. 60. Uo. m. az 56. j. 61. p. 61. Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a XVIII XIX. században. Bp. 1982. 27. p. 62. Uo. m. a 24. j. 131. p. 63. Uo. m. a 41. j. 147. p.

G4. Uo. m. a 44. j. 49. p. 65. Uo. m. a 44. j. 51. p. 66. Uo. m. a 44. j. 46. p. 67. SzSzmLt. IV. A. 1. Fase. 3. No. 1445. 1803. 68. Sexty Imrétől egy 1815-ben készült nyíregyházi térkép, Józseftől, aki Nyíregyháza város mérnöki hivatalánál volt alkalmazva egy térképmásolat, két térrendezési-, a nyíregyházi legelő víz és tó lecsapolási terve, valamint gyepterület-kiosztási térképe található a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltárban. Erről részletesebben lásd Gyarmathy Zsigmond: A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár térképgyűjteménye. = Földrajz. Szerk. Frisnyák Sándor. Acta Academiae Pedagogicae Nyíregyháziensis. tom. 8/F. Nyíregyháza, 1980. 141 187. p. Sexty József haláláról: Nyírvidék, 1898. dec. 4. 49. sz. 4. p. A Sexty család címere

SEXTY ANDRÁS TÉRKÉPEINEK ÉS TERVRAJZAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA 1. SEXTY, Andreas jur. geom. T É R K É P E K Mappa exhibens projecturam fluvii Tibisci ad possessionem Czigánd erumpentis. [A Tisza folyó Cigánd és Dombrád közötti szakaszának vízrajzi térképe.] M. 1000 bécsi öl = 130 mm. [kb. 1 : 14 400] H. n. 1784, Kézirat. 43x31 cm. Tájolása: déli. Anyaga: papír. Színezett, jó állapotban van. Lh. OL. S 12. Div. VIII. No. 251. Jó vízrajz. Gátak, holtágak, dűlőnevek feltüntetése. Mezőgazdasági 2. SEXTY, Andreas jur. geom. com. de Zabolcs adatok. Mappa Topographicum Locorum a Fluvio Tibisco mundatorum situm exhibens ad efformandam Ideám pro derivandis bis exudantibus aquis confecta per. [A Tisza folyóból eredő helyek helyzetét mutató helyszínrajz, amelyet a kétszer kiáradó vizek miatt készítendő tervre készített [kb. 1 : 46 131] H. n. 1786, Kézirat. 67x101,5 cm. Tájolása: keleti. Anyaga: papír. Színezett. Rossz állapotban van..] M. 1800 bécsi öl == 74 mm. Lh. SzSzmL. T 218. A Tisza gazdag vízrajza. Szabályozási terv Bércei és Vencsellő térségében. Vízimalmok, templomok, kastélyok feltüntetése a települések neve mellett. 3. SEXTY, Andreas com. jur. geom. Plánum decurrentis ad possessionem Csege fluvii Tibisci in quo litteris A. B. exprimuntur termini aggerum iuxta prius projectum... geometrae Michaelis Csiszár erigendorum: a. d. vero remonstratur situs aggerum et pontium iuxta recens projectum erigendorum... [A Csege mellett elfolyó Tisza folyásainak térrajza, amelyen A. B. betűkkel van jelezve a Csiszár Mihály földmérő által korábban tervezett és építendő gátak határa, azaz mutatja az új terv szerint építendő gátak és hidak fekvését...] M. 1100 bécsi öl = 143 mm. [kb. 1 : 14 400] H. n. [1789], Kézirat. 68x46 cm. Tájolása: északi. Anyaga: papír. Részben színezett. Jó állapotban van. Lh. OL. S 12. Div. XIII. No. 158. Jó vízrajz. A Tisza mellékágainak, holtágainak, morotváinak, valamint a tervezett gátaknak a feltüntetése. Árvízmentes területek jelölése. Csege község belterületének alaprajza házak, hidak, révek és a Nagy Erdő" 4. SEXTY, Andreas com. jur. geom. ábrázolása. Plánum exhibens vicinitates et Mates Possessionis Szegegyháza Praediorum item Tusa-telke, Boldaráz-teleke et Kusuka teleké... [Térrajz, amely megmutatja Szegegyháza birtok, valamint Tusa telke, Boldaráz teleké és Kusuka teleké szomszédságait és határait.] M. 1 öl = 0,022 mm. [kb. 1 : 86 400] H. n. (1790), Kézirat. 65x45 cm. Tájolása: északi. 5. SEXTY, Andreas jur. geom. com. de Zabolch Lh. DM SzmT. 2. Plánum Insulae Takta-köz, situm et Decursum Viarum Publicarum ex Polonia utpote unius per Tokainum, et eiusdem per Oppidum Tarczal Lök, Debreczinum in Transilvaniam; alterius vero Tokajino per Báj, Lutz ad Depositoria Salis, Agriam videlicet et Gatsinum, exhibens. Confectum ab Inclyti. [Taktaköz

sziget térképe, a két országutat mutatja fekvésével és irányával, az egyik Tárca! mezővároson át Lökön keresztül Debrecenbe és Erdélybe, a másik pedig Tokajból Bájon Lucon keresztül az Egerben vagyis Gatson levő Sóház felé.] M. 5000 bécsi öl = 109 mm. [kb. 1 : 86 400] H. n. [kb. 1790], Kézirat. 42,5x64 cm. Tájolása: északi. Anyaga: papír. Részben színezett. Lh. SzSzmL. T 23. A Tisza Tokaj és Dob közötti szakaszónak szabályozási tervezetével. A településeket templom, ill. valamilyen kőépület sematikus rajzával jelöli. 6. SEXTY, Andreas jur. geom. com. de Zabolch Plánum Insulae Takta-köz, situm et Decursum Viarum Publicarum ex Polonia utpote unius per Tokainum, et eiusdem per Oppidum Tarczal Lök, Debreczinum In Transilvaniam; alterius vero Tokajino per Báj, Lutz ad Depositoria Salis, Agriam videlicet et Gatsinum, exhibens. Confectum ab Inclyti. [Taktaköz sziget térképe, a két országutat mutatja fekvésével és irányával, az egyik mezővároson át Lökön keresztül Debrecenbe és Erdélybe, a másik pedig Tarcal Tokajból Bájon Lucon keresztül az Egerben vagyis Gatson levő Sóház felé.] M. 5000 bécsi öl = 109 mm. [kb. 1 : 86 400] H. n. [kb. 1790], Kézirat. 42,5x64 cm. Tájolása: északi. Anyaga: papír. Részben színezett. Rossz állapotban Az előzővel megegyező térkép, ismertetését ld. 7. SEXTY, Andreas com. jur. geom. ott. van. Lh. SzSzmL. T 26. Plánum oppidi cameralis Tokay quo remonstratur fundus antiquae Braxae hic loci colore luteo distinctus, cum genuina situs totius oppidi designatione delineatum. [Tokaj mezőváros helyszínrajza, a postaépület számára igényelt régi serfőzőházi telekkel.] M. 300 bécsi öl = 158 mm. [kb. 1 : 3600] H. n. [1790?], Kézirat. 66,5x45 cm. Tájolása: nyugati. Anyaga: papír. Színezett. Jó állapotban Lh. OL. S 12. Div. XVIII. No. 35. A Tisza és a Bodrog jó vízrajza. Vár-sziget, sarkantyú, hegyrajz. Tokaj utcahálózatának, házainak, a töltésútnak, a hídnak, valamint a szőlőhegynek a jelölése. van. 8. SEXTY, Andreas jur. geom. com. de Szabolcs Mappa exhibens decursum Alveorum, Berkesziensis utpote et Kalloviensis, una et Molas super iisdem alveis positas; pro efformanda Idea qualiter nimirum, tam praedicti Alvei, quam et super iis positae Molae cum emolumento Publici seu pro bono Terrenorum, regulari possint confecta per Inclyti. [A berkeszi, valamint a kallói vízfolyásokat mutató térkép, egyben a rajtuk levő malmokat is feltünteti; azon eszme kialakítására, hogy mind a mondott vízfolyások, mind a rájuk épített malmok a közjó számára és a terület javára miként szabályozhatók.] M. 4700 bécsi öl = 310 mm. [kb. 1 : 28 800.] H. n. 1791, Kézirat. 111x134 cm. Tájolása: északi. Lh. SzSzmL. T 16. A lecsapolás előtti mocsaras, vizes területek ábrázolása. A malmok, templomok, legmagasabb homokdombok jelölve. A helységek fő utcáinak feltüntetése. Mezőgazdasági adatok.

9. SEXTY, Andreas jur. geom. com. de Zabolch Mappa qva remonstratur situs Intravillani Antiqvae Coloniae Geszteréd juxta seriem et Ordinem Numerorum-, tam Connumerationis Sessionum Litterali Instrumento sub No. 17-mo ac in specie suh N 3 de anno 1786-to Processui Proportionali adnexo, comprehensam quam etiam recentem Reambulationem 1-ma videlicet Maj 1793-tio factam, ita adornata, ut Numeri naturali Serié decurentes possessoria actualia praememorato Litterali Instrumento comprehensam puncta rubra, ambitum ejusdem Intravillani per Testes Proxime defixum, puncta item Colore flavo expressa praetensivas adhuc Dominorum Compossessorum particulas explicent. Delineata. [Térkép, amely megmutatja Geszteréd régi jobbágy falu belsőségének fekvését, a szerint, ahogy az 1786-iki részarányosító perhez mellékelt 17-ik és 3-ik iratmellékletekben mind a számok, mind a telkek számozásának rendjében fel vannak sorolva, mind pedig azt, ahogy a számok természetes sorrendjének folyása szerint a tanúk által a jelenlegi birtoklási rend az említett okiratban megállapíttatott, a sárga színnel jelölt pontok mutatják a közbirtokos urak által megvitatott részeket.] M. 300 bécsi öl = 156 mm. [kb. 1 : 3600] H. n. 1793, Kézirat. 40x60,5 cm. Tájolása: északi. Anyaga: vászonra húzott papír. Részben színezett. Rossz állapotban van. Lh. SzSzmL. T 6. A művelési ágak szerinti határrészek, mocsaras, nádas, 111. szántóterületek, valamint a környező községekkel összekötő utak jelölése. Néhány határnév kiírva, 10. [SEXTY] SEXTI, Andrfeas] ord. geom. Szabolcs vármegye és a Hajdú Városok Kerülete. (Comitatus Szabolcsensis cum Districtu Oppidor Hajdomicalium.) Metszette: Berken [János Sámuel]. Red.: Votésky. M. 5 magyar mérföld = 119 mm. [kb. 1 : 576000] H. n. 1793. 22x29 cm. = Magyar Átlás az, az Magyar, Horvát és Tót országok vármegyéi Szabad Kerületei és a határ-őrző Katonaság vidékinek közönséges és különös tábláji. Közre bocsátotta: Görög [Demeter]. Viennae, 1802 1811. 39. t. Tájolása: északi. Lh. OSZK. Térképtár Bal felső sarkában Szabolcs vármegye és a Hajdú városok kerületének címere. Gazdag vízrajz (a szabályozás előtti állapot) és névanyag. Feltünteti a domborzat magasabb pontjait, a megye széksó főző helyeit (Szentmihály, Felsősima, Halász), a geszterédi csata helyét, a csörszárkát és az úthálózatot. A pusztákat is jelöli. A járások és a Hajdú kerület más-más színnel. 11. [SEXTY] SEXTI András ord. geom. Szabolcs vármegye és a Hajdú városok. M. 5 magyar mérföld = 113 mm. [kb. 1 : 604 800] II. n. 1793, Kézirat. 20x27 cm. Tájolása: északi. Lh. TmL. T 140. 12. [SEXTY] SEXTI, [Andreas] geom. Copia situationis plani circa trajectum Csegeiensem situati, ubi tam projectum aggerum et pontium geometrae Sexti, quam per excelsum consilium defixum, ac etiam moderna aggerum et pontium structura proponitur. [A Tisza folyó Csege környéki szakaszának szabályozási térképe.] Másolta: Reindl, Franciscus com.

Sexty András: Fényeslitke határának térképe. 1796. (Id. 13. tétel)

jur. geom. 1789-ben. M. 1000 bécsi öl 131 mm. [kb. 1 : 14 400] H. n. 1789, Kézirat. 64,5x45,5 cm. Tájolása: NYDNY. Anyaga: papír. Színezett. Jó állapotban van. Lh. OL. S 12. Div. XIII. No. 159. Jó vízrajz. A Tisza mellékágainak, holtágainak, szigeteinek, morotváinak, a régi és új gátaknak a jelölése. Csege és Ároktő községek belterületének alaprajza. Templomok, meglevő és tervezett hidak, révek, úrbéres rét, kenderáztató tó feltüntetése. Mezőgazdasági vonatkozású adatok közlése. 13. SEXTY, Andreas jur. geom. com. de Zabolch Mappa exhibens Situationem Territorii Possessionis Fényes Litke inter Concernentes DD. Compossessores Proportionaliter Subdivisi Anno 1796. [A közbirtokos urakat illető Fényes Litke határának fekvését mutató térkép, amely részarányosán felosztott 1796-ban.] M. 1200 bécsi öl = 150 mm. [kb. 1 : 14 400] H. n. 1796, Kézirat. 67x53 cm. Tájolása: keleti. Anyaga: papír, vászonra húzva. Színezett. Kissé rongált állapotban. Lh. SzSzmL. T 98. A község főbb utcáinak, a határ dűlőútjainak, legfontosabb magaslatainak, határdombjaínak feltüntetése. Mezőgazdasági adatok közlése. 14. SEXTY, Andreas com. jur. geom. Mappa exhibens Situationem Territorii Possessionis Fényes Litke... proportionaliter subdivisi. [Fényeslitke határának térképe.] M. 1200 bécsi öl = 155 mm. [kb. 1 : 14 400] H. n. 1796, Kézirat. 69,5x50 cm. Tájolása: északi. Színezett, ép. Lh. OL. S 16. V. 160. Fényeslitke határának felvétele. Gazdag vízrajz- és névanyag, 15. SEXTY, Andreas ing. Zabolcser Comitat. Die Vorspan Stations sind mit V. St. mit bey rückung Meilen N bezeichnet worden. [Szabolcs vármegye térképe az előfogati utak és azok távolsági adatainak feltüntetésével.] M. 10 000 bécsi öl = 72 mm. [kb. 1 : 266 400] H. n. [XVIII.sz. vége], Kézirat. 62x39 cm. Tájolása: DK. Anyaga: vászonra húzott papír. Tollrajz. Jó állapotban van. Lh. S 12. Div. XI. No. 39. A Tisza, Szamos, Kadarcs és Hortobágy folyók jó vízrajza. Sziget, patak, postaűt, település, előfogatállomás, híd jelölve. Postai magyarázat, gazdag névanyag közlése. 16. SEXTY, Andreas jur. geom. com. de Zabolch Geométrica Delineatio Sylvae Nyiregyháziensis ad Illustrissimos Dnös Successores Comitum Desseöffy de Csernek spectantis Confecta anno 1800 diebus Mensis Julii per I-ti. [A cserneki Dessewffyek Nyíregyházán levő erdejének felmérése.] M. 700 bécsi öl 184 mm. [kb. 1 : 7200] H. n. 1800, Kézirat. 37,8x56,3 cm. Tájolása: északi. Anyaga: papír. Részben színezett. Jó állapotban van. Lh. SzSzmL. T 318. Erdei utak, gémeskút, határjelek, kenderáztató tó és rét jelölése. Az erdő kitermelésének módjára vonatkozó adatok. (A számok természetes sorrendje 1-től

Sexty András: Szabolcs vármegye és a Hajdú városok kerületének térképe a Görög atlaszból. 1802. (Id. 18. tétel.)

40-ig jelöli, hogy évenként mennyi fa vágható ki. Az oldalt elhelyezett számok pedig az egymástól különböző vágásokat mutatják.) A fenti térkép nyomtatott formában Sperling Antalnak a Sóstói erdő keleti részéről (a Károlyi-birtokról) 1819-ben készített felvételével összedolgozva az alábbi kiadványban szövegközti illusztrációként szerepel: Szohor Pál: Nyíregyháza az örökváltság századik évében. Nyíregyháza, 1924. 200. p. 17. SEXTY, Andreas com. Szabolcsiensis jur. geom. Mappa qua exhibetur Territórium Praedii Sima ad Famíliám Dominorum Elek de Pazony pertinentis Delineata et Confecta. [Térkép, amely feltünteti a pazonyi Elek családot illető Sima puszta területét.] M. 1000 bécsi öl = 130 mm. [kb. 1 : 14 400] H. n. 1801, Kézirat 63x47,5 cm. Tájolása: ÉK. Anyaga: vászonra húzott papír. Részben színezett. Lh. SzSzmL. T 166. A régi templom helyének és a legfontosabb dűlőutaknak a feltüntetése. A határban levő halmoknak (pl. Bene-halma) és a puszta birtokosainak jelölése. 18. [SEXTY] SEXTI, Andr[eas] ord. geom. Szabolcs vármegye és a Hajdú városok kerülete. (Comitatus Szabolcsensis et Districtus Oppidorum Hajdonicalium.) Metszette: Hieronymus Benedicti. Red. Winter J. M. 4 magyar mérföld 69 mm. [kb. 1 : 480 000] H. n. 1802. 22,5x29 cm. Magyar Átlás az, az Magyar, Horvát, és Tót országok vármegyéi, s szabad kerületei és a határőrző Katonaság Vidékinek közönséges és különös tábláji. Közre bocsátotta: Görög [Demeter]. Viennae, 1802. 39. t. Tájolása: északi. Lh. OSZK. Térképtár SzSzmL. T 110. Bal felső sarkában Szabolcs vármegye és a Hajdú városok kerületének címere. Gazdag vízrajz, és névanyag. Feltünteti a domborzat magasabb pontjait, a megye széksó főző helyeit (Szentmihály, Gáva, Felsősima, Pazony, Sényő, Űjfehértó), a geszterédi csata helyét és az úthálózatot. A pusztákat is jelöli. A járások és a Hajdú kerület más-más színnel. Jánd és Olcsva községek helye felcserélve a térképen. A térképlap első kiadásához (Id. 10. t. viszonyítva itt újabb vízrajzi adatok is szerepelnek. 19. [SEXTY] SEXTI, Andreas ord. geom. Szabolcs vármegye és a Hajdú városok kerülete. (Comitatus Szabolcsensis et Districtus Oppidorum Hajdonicalium.) Metszette: Hieronymus Benedicti. Red. Winter J. M. 4 magyar mérföld = 69 mm. [kb. 1 : 480 000] H. n. 1802. 23,5x30 cm. = Magyar Átlás az, az Magyar, Horvát és Tót országok vármegyéi és a Határőrző Katonaság Vidékinek közönséges és különös táblái. Közre botsátotta Görög [Demeter]. 3. jav. kiad. Pest, 1839. 39. t. Tájolása: északi. Lh. OSZK. Térképtár Ld. az átlás előző tételszámon leírt kiadását. 20. [SEXTY] SEXTI, Andrfeas] ord. geom. Szabolcs vármegye és a Hajdú városok kerülete. (Comitatus Szabolcsensis et Districtus Oppidorum Hajdonicalium.) [Metszette: Hieronymus Benedicti. Red.

Winter J.] M. 4 magyar mérföld = 69 mm. íkb. 1 : 480 000] H. é. n. 23,1x30 cm = Magyar atlasz azaz á magyar-, horváth- és tótországi megyénk és szabad kerületek földképei. Közrebocsátotta: Görög [Demeter]. Pest, 1848. 35. t. Tájolása: északi. Lh. OSZK. Térképtár Ld. az átlás 1802. évi kiadásánál (Id. 18. t.) leírtakat. 21. SEXTY András Szabolcs vármegye hites indzsenérje Tekéntetes nemes Szabolts vármegyének topographica mappája. Rajzoltatott a' Tsászári és Királyi Bombardiér Corpusnál. M. 5000 öl = 110 mm. [kb. 1 : 86 400] H. n. 1802, Kézirat. 126x180 cm. Tájolása: DNY. Anyaga: papír, vászonra húzva. Színezett. Jó állapotban van. Lh. SzSzmL. T 229. A Tisza-szabályozás és a belvízlecsapolás előtti domborzati viszonyok a Tisza és Szamos folyók kanyarulatainak és az általuk elöntött területeknek, nádasoknak stb. ábrázolása. A megye fontosabb magaslatainak, homokdombjainak, valamint mezőgazdasági művelési ágainak jelölése. A külterületi lakott helyek, puszták feltüntetése, a települések kiterjedésében való ábrázolása a főbb utcák rajzával. A lakott helyek neve kétféle tussal írva. (A Császári és Királyi Bombardiér Corpus a Sexty rajza alapján készített térképet másolás után valószínűleg visszaküldte a szerzőnek, aki elvégezte a szükséges javításokat barna tintával.) Jánd és Olcsva községek neve felcserélve szerepel (ez elkerülhette Sexty figyelmét). A mappa feltünteti a várakat, a praediumot, fontosabb házakat és épületeket, gyárakat, vendégfogadókat, major vagy szállásokat, malmokat, réveket, a kezdetleges árvédelmi töltéseket, postautakat, a nevezetesebb ütközetek és csaták helyét. Gazdag névanyag (pl. határnevek). Sexty legnagyobb méretű és talán legrészletesebb Szabolcs megye térképe. 22. [SEXTY, Andreas] geom. Plánum libellationum comitatus de Zabolch. [Szabolcs megye és a Hajdúkerület áttekintő vízrajzi és árvízvédelmi szintezése.] M. 10 000 bécsi öl = 109 mm. [kb. 1 : 172 800] H. n. [1804], Kézirat. 55,5x93,5 cm. Tájolása: ÉNY. Anyaga: papír. Színezett. Jó állapotban van. Lh. OL. S 12. Div. XIII. No. 349. Jó vízrajz: a Tisza, Szamos, Kraszna, Bodrog folyók szakasza. Vízállási adatok. Mocsarak, tavak, települések jelölése. 23. SEXTY, Andreas jur. geom. com. de Zabolch Mappa Territoni Possessionis Benk Confecta ab Inclity [Benk falu határának térképe.] M. 500 bécsi öl = 130 mm. [kb. 1 : 7200] H. n. 1805, Kézirat. 60x40 cm. Tájolása: északi. Anyaga: papír, vászonra húzva. Színezett. Kissé rongált állapotban. Lh. SzSzmL. T 165. A határ művelési ágak szerinti megoszlásának, a belső és külső telkek fekvésének, a község és környéke legfontosabb útjainak, valamint Benk régi helyének (Ó-Benk) jelölése. Gazdag vízrajz: a Tisza szabályozás előtti nagy kanyarulatainak, mellékágainak és árterületének ábrázolása. A töltés feltüntetése. Gazdag névanyag.

24. SEXTY, Andreas jur. geom. com. de Zabolch Mappa exhibens Situationem Territorii Possessionis Fényes Litke inter Concernentes DD. Compossessores proportionaliter Subdivisi Anno 1796. [A közbirtokos urakat illető Fényes Litke határának fekvését mutató térkép, amely részarányosán felosztatott 1796-ban.] Másolta: Szalaky Gábor, Dominiorum Districtus Deretskensis Ordinaríum Geomelxam. M. 1200 bécsi öl = 151 mm. [kb. 1 : 14 400] H. n. 1806, Kézirat. 64x47,5 cm. Tájolása: keleti. Anyaga: papír, vászonra húzva. Színezett. Lh. SzSzmL. T 10. A térkép a 13. tétel alatt szereplőről készült másolat, ismertetését ld. ott. 25. SEXTY, Andrfeas] jur. geom. com. de Zabolch Mappa qua remonstratur situs tuguriorum parochialium, in terreno Nyíregyháziensi Diverticulo Kiss Telek exassignato: utpote... [Térkép, amely megmutatja <% r nyíregyházi kistelek dűlőben kijelölendő egyházi szállások fekvését, úgymint...] M. 500 bécsi öl = 130 mm. [kb. 1 : 7200] H. n. 1806, Kézirat. 36,5x51,5 cm. Tájolása: északi. Anyaga: papír. Színezett. Jó állapotban van. Lh. OL. S 82. 145. 26. SEXTY, Andreas com. jur. geom. Mappa designans cursum postae inde ab oppido Tokaj per praedium K. Telek, opp. Nyíregyháza, opp. Nagy-Kálló per Nyír Báthor Károlyinum, et ex Nyíregyháza per Hadház usque liberam et regiam civitatem Debretzinum. [A Tokaj Nyíregyháza Niagykalló Nyírbátor és a Tokaj Nyíregyháza Hadház Debrecen közötti postaulak térképe.] M: 6000 bécsi öl 132 mm. [kb. 1 : 86 400] H. n. [1807?] Kézirat. 89x47 cm. Tájolása: ÉÉK. Anyaga: papír. Színezett. Jó állapotban van. Lh. OL. S 12, Div. XVIII. No. 79. A Tisza folyó gyér vízrajza. Holtágak, mocsarak feltüntetése. A Tokaji hegy, helységek településfoltja, fogadók, postautak, postaállomások, hidak, szőlők jelölve. Utakra vonatkozó magyarázat, távolsági adatok közlése. 27. [SEXTY, Andreas ing.] Plan des Theiss Flusses zu dem Müllerischen Bogén Nro 7. und. 8. gehörig. [A Tisza folyónak a 7. és 8-as számú Müller féle ívekhez tartozó rajza.] M. 6000 bécsi öl 130 mm. [kb. 1 : 86 400] H. n. [1817], Kézirat. 2 szelvény, 67x47 cm Színezett, ép. Lh. OL. S 80. II. Tisza 14/2 3. A Tisza, Tiszaeszlár és Dombrád, illetőleg a Kisvarsány és Vörösmart közötti szakasza, szabályozatlan állapotban. E térkép és az alábbi Tisza-térképek (28 30. t.) valószínűleg egy, az 1785-ben megjelent viziút felmérési rendeletre készültek. E felmérés a Müller Ignác által összeállított és 1769-ben rézmetszetben megjelent korai és pontatlan ábrázolású (katonai használati célra készült) Magyarország térképe nyomán indult meg. Erre utal Sexty megjegyzése. 28. [SEXTY, Andreas ing.] Plan des Theiss Flusses zu dem Müllerischen Bogén Nro 7. und. 8. gehörig. [A Tisza folyónak a 7. és 8-as számú Müller féle ívekhez tartozó rajza.] M. 6000

bécsi öl 130 mm. [kb. 1 : 86 400] H. n. [1817], Kézirat. 2 szelvény, 67x47 cm. Színezett, ép. L-h. OL. S 80. II. Tisza 15/2 3. A Tisza átnézeti lapjai, azonosak az előzővel, ismertetését ld. ott. 29. SEXTY, [Andreas] ing. Plan des Theiss Flusses zu dem Müllerischen Bogén Nro 6-t gehörig. [A Tisza folyónak a 6-os számú Müller féle ívhez tartozó rajza.] M. 6000 bécsi öl = 130 mm. [kb. 1 : 86 400] H. n. [1817], Kézirat. 2 szelvény. 67x47 cm. Színezett, ép. Lh. OL. S 80. II. Tisza 14/1 A Tisza átnézeti lapja a Borsod megyei határtól Tiszalökig. A Müller-féle ívre vonatkozó megjegyzést ld. a 27. t.-nél. 30. SEXTY, [Andreas] ing. Plan des Theiss Flusses zu dem Müllerischen Bogén Nro 6-t gehörig. [A Tisza folyónak a 6-os számú Müller féle ívhez tartozó rajza.] M. 6000 bécsi öl = 130 mm. [kb. 1 : 36 400] H. n. [1817], Kézirat. 2 szelvény. 67x47 cm. Színezett, ép. Lh. OL. S 80. II. Tisza 15/1. A Tisza átnézeti lapjai, azonosak az előzővel, ismertetését ld. ott. 31. SEXTY, Andreas com. jur. geom. Topographische Carte des Theiss Flusses in soweit selber zwischen Beregher, Ungvarer, Zempliner und Szabolcher Comitat von der Granze des Beregher bis an die Gránze des Borsoder Comitat durchflüsset. [A Tisza folyónak topográfiai térképe, amint a beregi, ungvári, zempléni és szabolcsi megyék közt Bereg megye határától Borsod megye határáig keresztül folyik.]m. 1000 bécsi öl = 130 mm. [kb. 1 : 14 400] H. n. [1817], Kézirat. 17 szelvény, 68x48 cm. Színezett. Ép. Lh. OL. S 80. II. Tisza 13. Részletes térkép a Tiszáról Bereg megye keleti részétől Borsod megyéig. A gazdag vízrajz a szabályozás előtti állapotot tükrözi, de már árvédelmi töltések tervei is kivehetőek. A térképlapokon megjegyzésben a folyópart jellemzése. Az erdő, mocsár, rét, szántó stb. különböző színekkel jelölve. 32. SEXTY, Andreas com. jur. geom. Mappa qua remonstratur totius inclyti Comitatus de Zabolcs accuratus Situs et ductus Canalis V. Namény Nánásiensis et Tokay Nánásiensis linea rubra inductus. [Térkép, amely az egész Szabolcs megye pontos fekvését mutatja a Vásárosnamény Nánási és Tokaj Nánási csatorna vonala vörössel feltüntetve.] Másolta: Pechler, Anton, M. 8000 bécsi öl 175 mm. [kb. 1 : 86 400] H. n. 1822, Kézirat. 183x110 cm. Tájolása: ÉÉK. Színezett. Ép. Lh. OL. S 80. II. Tisza Gazdag vízrajz, a legkisebb vízfelületeket is feltünteti. Egy csatornatervet is mutat (vörössel jelölve), amely Vásárosnamény, Gyulaháza, Berkesz, Keresztúr (Kótaj), Tiszanagyfalu és onnan Nánás mellett a Hortobágy folyóba vezet. Szintezési adatokat ís közöl. A Bodrogközben is jelöl csatornákat Viss-Leányvár és Darócz közt (főcsatorna), illetve Őrösnél (mellékcsatornákat). Községhatárokat, postaállomásokat, hidakat (pl. Szentágota), várakat, Rakamaznál Monte-

cuccoli körülsáncolását (Circum Vallatio Generális Montecuccoli), Tokaj, Polgár és Csege mellett a Tiszára vezető töltésezett utakat (hidakkal) jelöl. Ez a térkép az Építészeti Igazgatóság iratainak 1822. évi melléklete volt. Pechler ezt a 21. tétel alatt szereplő Sexty-térképről másolta. A vörös vonallal jelölt csatornatervet valószínűleg Pechler, amíg a Bodrogközi csatornatervet valószínűleg Mutschl J. M. tervezte. 33. fsexty] SEXTI András ingenieur TÓTH Mihály Szabolts vármegye topographica mappájának egy része. M. 5000 bécsi öl = 110 mm. [kb. 1 : 86 400] H. n. 1827, Kézirat. 37x41,5 cm. Tájolása: DNY Lh. HBmL. DvT. 88. (régi) Szmt. 26. (új) Debrecen környékének úthálózata községhatárokkal, részben a belsőségekkel. 34. RÖMISCH, Franciscus com. geom. Plánum regio-cameralis possessionis Vencsellő... comitatui Szabolcsiensi ingremiatae et ad regio camerale domínium Patakense pertinentis. Inter veteres et neo colonos urbaliarem excisionem exhibens. [A pataki kamarai uradalomhoz tartozó Vencsellő úrbéri felosztási térképe.] Hitelesítette: Komjáthy Michael vicejudlium, Izsák de Kis Dobrony, Stephanus com. jurassor, Sexty, Andreas com. georn. 1785-ben. M. 500 bécsi öl = 130 mm. [kb. 1 : 7200] H. n. 1785, Kézirat. 206,5x119 cm. Tájolása: NYÉNY. Anyaga: vászonra húzott papír. Színezett. Lh. OL. S 11. No. 164 : 1 A Tisza jó vízrajza, morotvák, patakok feltüntetése. A falu belterületén házak, templom, beltelkek, temető, mezőgazdasági adatok, számozott parcellák, nyomások, ártéri erdő- és dűlőnevek jelölve. Szín- és mezőgazdasági adatok magyarázata. Úrbéri táblák a térkép szélén közölt táblázattal. 35. GRESKOVITS, Sámuel jur. Dominii Tiszaszentmárton geom. Mappa inclity dominii Tiszaszentmártoniensis. Anno 1807. [A nemes tiszaszentmártoni uradalom térképe 1807-ben.] Másolat: szerző nélkül. Hitelesítette: Sexty Andreas Szabolcs vm. hites mérnöke. M. 600 bécsi öl = 157 mm. [kb. 1 : 7200] H n. 1806, Kézirat. 18 szelvény, 44,5x76 cm. Tájolása: változó. Anyaga: papír, bőrkötésben. Színezett. Kifogástalan állapotban. Lh. SzSzmL. T 27. Az uradalom határvonalának ábrázolása a határdombokkal és a környező területekkel együtt. Gazdag vízrajz és névanyag. Utak, magaslatok, tiszai átkelőhelyek feltüntetése. Mezőgazdasági és helységekre vonatkozó adatok. 36. RÖMISCH, Franciscus com. geom. Mappa territorii regio cameralis possessionis Kenyizleő... comitatui Szabolcsiensi ingremiatae et ad... regio camerale domínium Tokay spectantis, ad mentem benigni urbarii in intra et extravillanis regulatae... [A tokaji kamarai uradalomhoz tartozó Kenézlő úrbéri szabályozási térképe.] Hitelesítette: Sexty, Andreas com. ord. jur. geom., Komjáthy, Josephus vicejudlium, Kelemen, Georgius com. jurassor 1818-ban. M. 500 bécsi öl = 130 mm. [kb. 1 : 7200] H. n. 1815 1817, Kézirat. 132x72 cm. Tájolása: DK. Anyaga: vászonra húzott papír. Színezett. Lh. OL. S 11. No. 561.

A Tisza folyó és az ördög-ér jó vízrajza, morotvák, tavak, mocsár feltüntetése. A község belterületén házak, templomok, beltelkek, megnevezett utak, mezőgazdasági adatok, számozott parcellák, nyomások, erdő, dűlőnevek jelölve. Mezőgazdasági adatok magyarázata. Úrbéri táblák a térkép szélén közölt táblázattal. 37. RÖMISCH, Franciscus com. geom. Mappa territorii regio cameralis possessionis Tisza Ladány comitatui Szabolcsiensi ingremiatae et ad... regio camerale domínium Tokay spectantis, ad mentem benigni urbarii in intra et extravillanis regulatae... [A tokaji kamarai uradalomhoz tartozó Tiszaladány úrbéri szabályozási térképe.] Hitelesítette: Sexty, Andreas com. jur. ord. geom., Komjáthy, Josephus vicejudlium, Kelemen, Georgius com. jurassor 1818-ban. M. 500 bécsi öl = 129 mm. [kb. 1 : 7200] H. n. 1816 1817, Kézirat. 112x90 cm. Tájolása: nyugati Anyaga: vászonra húzott papír. Színezett. Lh. OL. S 11. No. 562. A Tisza jó vízrajza, mocsarak, tavak, erek ábrázolása. A község belterületén házak, templom, beltelkek, megnevezett utak, mezőgazdasági adatok, számozott parcellák, nyomások, erdő, dűlőnevek jelölve. Mezőgazdasági adatok magyarázatának közlései. Úrbéri táblák, a térkép szélén közölt táblázattal. 38. RÖMISCH, Franciscus com. geom. Mappa territorii regio cameralis possesionis Balsa... comitatui Szabolcsiensi ingremiatae et ad... regio camerale domínium Tokay spectantis, ad mentem benigni urbarii in intra et extravillanis regulatae. [A tokaji kamarai uradalomhoz tartozó Balsa úrbéri felmérési térképe.] Hitelesítette: Sexty, Andreas com. jur. ord. geom., Komjáthy, Josephus vicejudlium, Kelemen Georgius com. jurassor. M. 500 bécsi öl = 130 mm. [kb. 1 : 7200] H. n. 1815 1817, Kézirat. 161,5x62 cm. Tájolása: keleti. Anyaga: vászonra húzott papír. Színezett. Lh. OL. S 11. No. 563. Jó vízrajz: Tisza, mocsár, Füzes-ér. A község belterületén házak, templom, beltelkek, megnevezett utak, hidak, rév, mezőgazdasági adatok, számozott parcellák, nyomások, erdő, dűlőnevek jelölése. Mezőgazdasági adatok magyarázata. Úrbéri táblák, a térkép szélén közölt táblázattal. 39. REINDL, Ferenc com. Borsodiensis jur. Ductus metalis... inter praedium Szent Margita... et Plagam Nagy Szeg... [Határvonal Szent Margita puszta és Nagyszeg dűlő között.] Másolta- Sexty András jur. geom. com. de Zabolch 1797-ben. M. 1000 bécsi öl = 140 mm. [kb. 1 : 13 546] H. n. 1779, Kézirat. 46x28 cm Tájolása: északi. Lh. HBmL. HmT. 50 (régi) SzmT. 17 (új) 40. REINDL, Ferenc com. Borsodiensis jur. Ductus Metalis... inter Praedia Szent Margita... et Daraksa... [Határvonal Szent Margita puszta és Daraksa között.] Másolta: Sexty András jur. geom. com. de Zabolch 1797-ben. M. 500 bécsi öl = 78 mm. [kb. 1 : 12 000] H. n. 1779, Kézirat. 46x27cm. Tájolása: északi. Lh. HBmL. HmT. 47. (régi) SzmT. 16. (új)