ABAÚJ-HEGYKÖZI KISTÉRSÉG GYEREKESÉLY STRATÉGIA

ABAÚJ-HEGYKÖZI KISTÉRSÉG GYEREKESÉLY STRATÉGIA 2014

Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Terv és Forrástérkép A Kistérségi Gyerekesély Stratégiát, Cselekvési tervet és Forrástérképet a TÁMOP 5.2.3- A-12/1-2012-0004 számú a Boldogabb jövő reményében a gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelése című projekt megbízásából készítette: - Voloncs László, projektmenedzser - Molitoriszné Menyhért Melinda, szakmai vezető - Juhász Tibor, projektasszisztens

Tartalomjegyzék A. Helyzetelemzés I. Bevezető 1. A kistérségi stratégia haszna 4 2. A kistérségi stratégia célja, kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz 2.1. 2.2. A Gyerekesély stratégia célja, kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz A Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2007-2032 alapelveinek, beavatkozási területeinek és javasolt beavatkozásainak bemutatása (Az Országgyűlés 47/2007.(V.31.) határozata) 7 8 2.3. A stratégia összeállításához alkalmazott módszerek bemutatása 14 2.4. A Stratégiai tervezés folyamata 15 3. A kistérségi gyerekesély stratégia megalkotásának és végrehajtásának szereplői: felelősség, feladatok, hatáskörök, együttműködési lehetőségek 17 4. A Stratégia társadalmasításának folyamata 20 II. Helyzetelemzés A kistérség általános jellemzése 22 1. A kistérség elhelyezkedése és települései, társadalmi-gazdasági mutatói 25 2. A kistérség népességének jellemzői 33 3. Oktatás-nevelés, végzettség, képzettség 40 4. Szegénység, depriváció, szegénységi kockázat, kisgyermekes családok helyzete 48 5. Egészségi állapot és mutatói 61 6. Lakókörnyezet, lakáshelyzet 64 7. Foglalkoztatás 72 8. Korai képességgondozás, egészségesebb gyerekkor 87 9. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások 91 10. Kistérséggel és a projekttel kapcsolatos vélemények 11. SWOT Analízis; Beavatkozási területek kijelölése 99 101 1

B. Kistérségi Gyerekesély Stratégia Prioritások, stratégiai célok Rövid,-közép és hosszú távú célok meghatározása 105 106 I. Közösségi gazdálkodás 1. Stratégiai célok 2. Önfoglalkoztatás 3. Tervezhető szolgáltatások 4. Közösségi gazdálkodás-gazdaságok formái, célja és haszna 5. Követendő jó gyakorlat 107 110 113 117 119 II. Korai képességgondozás 1. Stratégiai célok 2. A Biztos Kezdet program továbbvitele, kiterjesztése 3. Egységes óvoda-bölcsőde szolgáltatás bővítése 4. Alternatív gyermekellátások 5. Prevenció és egészségügyi szűrések 123 125 129 130 130 III. Óvodai és iskolai szociális munka 1. Stratégiai célok 2. Indokoltsága, szükségessége 139 146 3. Részterületei:Egyéni tanácsadás és esetkezelés, Szociális munka a csládokkal, Szociális csoportmunka, Közösségi szociális munka 151 4. Összefoglaló 154 IV. Településfejlesztés, térségi infrastruktúra feljesztése 1. Stratégiai célok 2. Településfejlesztés 3. A projektben megkezdett közösségi munka folytatása 158 160 160 2

4. Humáninfrastruktúra és alapszolgáltatások fejlesztése 5. Szociális és munkaügyi szolgáltatások fejlesztése 6. Egészségügyi ellátás fejlesztése 7. Infrastruktúra 8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet 9. Szakmai műhelyek,szakmaközi hálózatok 10. Problémafa 161 161 162 164 167 174 175 C. Cselekvési terv I. Közösségi gazdálkodás 178 II. III. IV. Korai képességgondozás Óvodai és iskolai szociális munka Településfejlesztés, térségi infrastruktúra feljesztése 187 196 205 D. Forrástérkép 214 Forrásjegyzék Mellékletek 238 240 3

A. HELYZETELEMZÉS I. BEVEZETŐ 1. A kistérségi stratégia haszna A stratégiai gondolkodás szakemberek, politikusok, intézmények, ágazatok és nem utolsó sorban az érintett állampolgárok szoros együttműködését és partnerségét feltételezi, melynek megvalósításához erőforrások szükségesek. A gyerekiroda létrejöttével rendelkezésre álló humánerőforrás lehetne a hajtóereje a stratégiai gondolkodásnak a gyermekek esélyeivel kapcsolatos területen, a közösség szükségleteire a saját- és bevont erőforrásokra történő építkezés egy újfajta gondolkodásmódra épülve az innovatívvitásés kezdeményezőkészségre épülve. A hosszú távra (legalább 10 évre) szóló kistérségi gyerekesély stratégia elkészítésének, ki kell terjednie a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiának a kistérség szinten értelmezhető, a kistérségi szükségleteket előtérbe helyező területeire és prioritásaira. A stratégiának összhangban kell állnia a kistérségi szinten elkészült tervekkel, stratégiákkal (kistérségi egészségterv, közoktatási intézkedési terv, közoktatási esélyegyenlőségi terv, stb.). A stratégiát évente a gyerekesély cselekvési tervvel összhangban felül kell vizsgálni, a projektidőszak lejártát követően is. A stratégia (megvalósítása) alkalmas arra, hogy a kistérség és települései hátrányos és egyre romló helyzetét az érintettek és érdekeltek közös, összehangolt, tervszerű munkával hosszú távon is javítsák, elsősorban a szegény, leszakadt gyermekekre és családjaikra összepontosítva. A stratégia megvalósítását szolgálja, a legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési program és forrástérkép elkészítése, valamint ezek elfogadása a Kistérségi Gyerekesély Bizottság és az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa által. A stratégia azonban önmagában életképtelen a cselekvési terv és az azt megvalósítók nélkül. Szükséges emellett egy forrástérkép is, amely tartalmazza a szükséges, felhasználható erőforrásokat, amelyek elengedhetetlenek a stratégia és a cselekvési terv megvalósításához. A projekt további működtetésének és fenntartásának kérdése a kistérségeket érintő, bekövetkezett átalakulások miatt (járási rendszer, az intézményi átalakulások, TKT területi lehatárolásának módosulása), a következő időszak legfontosabb kérdése. Véleményünk szerint a kistérség nem vállalhatja a gyermekek és családjaik anyagi értelemben vett szegénységi arányának csökkentését nem csak az országos, hanem a kistérségi átlaghoz viszonyítva sem. Az elkövetkezendő tíz évben, mivel mind a munkanélküliség kezelésében, mind a munkajövedelmet pótló vagy a létfenntartáshoz hozzájáruló társadalmi jövedelmek elosztására nagyon korlátozott a települések, a kistérség ráhatása, ettől függetlenül néhány eszközzel hozzájárulhat e cél megvalósításához is: a helyi vállalkozások helyzetbe hozása önkormányzati 4

megrendelések esetén, a gyermekes szülők (köz) foglalkoztatásának prioritást adva, a helyi termékek helyi piacra jutásának elősegítése. A stratégia önmagában csak elméleti tennivalók célkitűzések összesített megfogalmazása, ezért rendelni kell hozzá konkrét felelősöket, akik végrehajtják a cselekvési tervet, amely meghatároz fókuszpontokat és a nevesített akciókat jeleníti meg a stratégiai célok megvalósítása érdekében. A felelősök mellett az egyes feladatok elvégzésének határidejét is meg kell határozni. Szükséges ugyanakkor egy forrástérkép elkészítése is, amely tartalmazza a szükséges, felhasználható erőforrásokat a stratégia és cselekvési terv megvalósításához. Mindezek figyelembe vételével, mozgósításával és felhasználásával válik megvalósítható, fenntartható és továbbfejleszthető a kistérségben eddig elért eredmények. 5

2. A kistérségi stratégia célja, kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz A kistérségi gyerekesély stratégia célja annak elérése, hogy a kistérség a gyermekszegénység elleni küzdelem területén komplex gyermek- és ifjúsági politikát valósítson meg. A stratégia elkészítésekor a kistérségen meglévő alábbi tervdokumentumokat, stratégiákat tekintettük át és főbb idevonatkoztatásait építettük be, használtuk fel a gyerekesély stratégia elkészítésébe: - A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése MTA 2014 - Kistérségi szociális stratégia EX-ACT Projekt Tanácsadó Iroda - 2010 (felülvizsgálva:2013) - Kistérségi egészségterv Dr. Párkány Pálma - 2011 - Kistérségi tükör - MMSZ 2012 - Esettanulmány az Abaúj-Hegyközi kistérségről EX-ACT Project Tanácsadó Iroda -2013 - Kistérségi Esélyegyenlőségi terv - EX-ACT Projekt Tanácsadó Iroda 2010-2015 - A-HTKT Közoktatási és Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008-2013 - Kistérségi Foglalkoztatási stratégia felülvizsgálata ATÖSZ Encs 2013 - Kistérségi Szociális Stratégia felülvizsgálata ATÖSZ Encs 2013 A stratégia elkészítéséhez felhasználjuk mindazokat a módszertani anyagokat, kutatásokat, és más szakmai anyagokat, amelyek az MTA Gyerekszegénység Elleni Programja dolgozott ki, valamint: - B.-A.-Z. megye köznevelés fejlesztési terve -2013 - B.-A.-Z. megye felzárkóztatási stratégiája 2012 - B.-A.-Z. megye szociális Szolgáltatásszervezési koncepciójának felülvizsgálata 2008 A különböző stratégiákat, koncepciókat elsősorban a helyzetelemzéshez használtuk fel, megadva evvel a kistérségi stratégia beágyazását, a célok és tevékenységek összhangban létét jelen stratégiával, mely nem minden esetben biztosítható, tekintettel arra, hogy a korábban elkészült dokumentumok célrendszere nem feltétlenül esik egybe a gyerekstratégiát megalapozó Legyen jobb a gyerekeknek Nemzeti Stratégiával (2007-2032) 6

2.1. A Gyerekesély stratégia célja, kapcsolódása más kistérségi stratégiákhoz A stratégia (megvalósítása) alkalmas arra, hogy a kistérség és települései hátrányos és egyre romló helyzetét az érintettek és érdekeltek közös, összehangolt, tervszerű munkával hosszú távon is javítsák, elsősorban a szegény, leszakadt gyermekekre és családjaikra összepontosítva. A kistérségi gyerekesély stratégia célrendszerét csak a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégiából levezetve lehet értelmezni, hiszen az egész program alapdokumentumát a Nemzeti Stratégia jelenti. A Nemzeti Stratégia sajátossága, hogy tudományosan megalapozott tényeken alapuló jogszabály, amely minden szereplő számára hosszú távú feladatokat jelöl ki. A Nemzeti Stratégia egyszerre irányul arra, hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek, és hogy a gyermekekkel foglalkozó, nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak, korszerűsödjenek. Kistérségi gyerekesély stratégiánk célja továbbá, hogy a Nemzeti Stratégia által meghatározott: - általános stratégiai alapelveket; - a gyerekek fejlesztésével összefüggő speciális alapelveket; - átfogó célokat, fejlesztési területeket; - és horizontális célokat, kistérségi szinten értelmezhetővé tegye és magát a stratégiát a kistérségi szinten jelentkező szükségleteknek és azokhoz kapcsolódó prioritásoknak megfelelően dolgozhassa ki az érintettekkel. Célja továbbá, hogy - arra törekedjék, hogy a kistérségi szinten elkészülő egyéb stratégiákkal való összhangját megteremtse úgy, hogy azokat összhangba hozza a gyerekekre irányuló célokkal, intézkedésekkel - komplex fejlesztési irányokat jelöljön ki, ezzel is kifejezze az érintett területek összehangolt mozgását, - illetve lehetővé teszi azt, hogy az egyes területeket érintő tervek egymással párhuzamosan, együttműködésben szülessenek meg és egymás hatásait erősítve eredményesebben működjenek, a közös tervezés módszereit alkalmazva a tervezési folyamatba, a stratégiaalkotásba bevonja az érintetteket, közöttük a leghátrányosabb helyzetű családokat is, kiemelten a gyermekeket, fiatalokat és a gyermekes családokat. Ezen kívül a stratégiatervezésnél külön figyelmet kaptak a gyerekesély pályázat során kimaradt projektelemek, valamint a megvalósítás elemei. A célok és tevékenységek összhangja jelen stratégiával nem minden esetben biztosítható, tekintettel arra, hogy a korábban elkészült dokumentumok célrendszere nem feltétlenül esik egybe a 7

gyerekstratégiát megalapozó Nemzeti Stratégiával. Mindemellett a vonatkoztatási időszakuk is eltérő, lényegesen rövidebb, mint a Nemzeti Stratégiáé, valamint a rendelkezésre álló dokumentumok egy-egy részterületre terjednek ki (pl. szociális alap ellátások, közoktatás), melyek jellegétől függően nem olyan komplexek, mint a jelen stratégia. Ugyanakkor jelentősen megváltozott a kistérség és intézményeinek működését szabályozó jogszabályi környezet, amihez a korábbi dokumentumok még nem alkalmazkodtak, ezért indokolttá válik rendszeres felülvizsgálatuk. 2.2. A Legyen Jobb a Gyermekeknek! Nemzeti Stratégia 2007-2032 alapelveinek, beavatkozási területeinek és javasolt beavatkozásainak bemutatása (Az Országgyűlés 47/2007.(V.31.) OGY határozata) A NEMZETI STRATÉGIA INDOKOLTSÁGA A gyermekek és családjaik nélkülözésének csökkentése, a gyermekek fejlődési esélyeinek javítása: a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia minden gyermekre kiterjed, de azokra a gyermekekre fókuszál, akiket a nélkülözés a leginkább súlyt, és fejlődésüket jelentősen korlátozza. A törvény minden gyerekre kiterjed, de értelemszerűen azoknak a gyermekeknek kell prioritást kapniuk, akiknek érdekei a legjobban sérülnek, akiknél a nélkülözések legjobban korlátozzák fejlődésüket. A szegénységi ciklus megszakítása: a szegénység nem csak az anyagi javak hiánya, hanem a lehetőségek hiánya, korlátozása is, amely a hátrányos helyzet átörökítését eredményezheti, ezért elengedhetetlen a gyermekek helyzetének javítása érdekében. Ez a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. A mai, tudáson és versenyen alapuló társadalomban a hátránnyal induló gyermekek szegénysége súlyosabb következményekkel jár, mint korábban. A szegénygyerekkor nem csak az anyagi javak hiányát jelenti, hanem azt is, hogy a gyermekek előtt lezáródnak azok a lehetőségek, amelyek révén jó eséllyel kapcsolódnak be a társadalom nagy rendszereibe, munkába, állampolgári részvételbe, hogy egyáltalán hozzájuthatnak a tisztes megélhetéshez. Ehhez szorosan kapcsolódik a rendszeres pénzkereső foglalkozás, a munka hiánya. A kirekesztődés egyik oka az intézményes iskolai nevelés és általában a képzési hiányosságokhoz kapcsolódik. Ma, az általános iskolát befejezők mintegy negyede-ötöde funkcionális analfabétaként hagyja el az iskolát. Piacképes tudás, a versenybe való sikeres belépéshez szükséges képességek hiányában sorsuk, és az ő gyermekeik sorsa is versenybe való sikeres belépéshez szükséges képességek hiányában sorsuk, és az ő gyermekeik sorsa is megpecsételődött. Az ország gazdasági és társadalmi fejlődése: Magyarország jövőbeni gazdasági, társadalmi és politikai fejlődése azon múlik, hogy a most felnövekvő gyerekek társadalmi hovatartozástól függetlenül felnőttként mennyire lesznek jól képzettek, egészségesek. Ehhez szükség van a gyermekek versenyképes felkészültségének biztosítására és piacképes végzettséghez juttatására, a gyermekek esélyeinek közelítése, piac- és lehetőleg versenyképes felkészültségük, munkához jutásuk általános biztosítása, a ma növekvő társadalmi szakadékok szűkítése szükséges. 8

A KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága koordinációjában az uniós roma keretrendszer céljaihoz illeszkedő Nemzeti Társadalmi Felzárkózás Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák c. dokumentum előkészítése 2011 elején kezdődött meg. A Felzárkózási Stratégia elkészítésének fő célja az volt, hogy integrálja, kiegészítse, és egységes célrendszerben kezelje a szegénység szempontjából meghatározó speciális problématerületi a gyermekszegénységet, romaügyet, hátrányos helyzetű térségeket érintő stratégiákat, és előmozdítsa a szükséges ágazatközi megközelítések hatékonyabb érvényesülését. Az egységes kezelést a szegénység szempontjából érintett fő célcsoportok közti jelentős átfedés indokolja, hiszen a mintegy 750 ezer fősre becsülhető roma népességen belül körülbelül 500-600 ezerre tehető a mélyszegénységben élők száma. A szegénységi küszöb alatt élő kb. 400 ezer gyermek legalább fele roma származású, ráadásul a roma népesség jelentős része az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben koncentrálódik. A Felzárkózási Stratégiában egy olyan átfogó felzárkózás-politikai megközelítés kerül lefektetésre, amely a szakpolitikák összehangolásával és komplex beavatkozásokkal kívánja elősegíteni hazánk társadalmi és területi kohézióját. Ennek megalapozására a Felzárkózási Stratégia részletes helyzetelemzést tartalmaz. A helyzetelemzés a szegénység, a roma népesség helyzete, a gyermekek helyzete, a területi hátrányok, valamint az oktatáshoz és képzéshez, a munkavállaláshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérdései kapcsán a jelen helyzet bemutatását és a problémákhoz kapcsolódó következtetéseket tartalmazza. A Felzárkózási Stratégia fő beavatkozási területei közül az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás szintén megjelenik a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiában, valamint a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött keret-megállapodásban is. A keret-megállapodás a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiához hasonlóan szintén prioritásként kezeli a foglalkoztatás bővítését, a foglalkoztathatóság fejlesztését, az oktatás kiterjesztését, színvonalának emelését, az életkörülmények javítását célzó fejlesztési programok kialakítását a hátrányos helyzetű mélyszegénységben élő roma és nem roma gyermekek, fiatalok, felnőttek célcsoportjának esetében. A Legyen jobb a Gyermekeknek Nemzeti Stratégia kidolgozását és elfogadását társadalmi szükséglet generálta. A tervezés során látható volt a szegénység több formája mely akkoriban úgy tűnt, hogy a szegények köre tovább nem bővül, de ma már látjuk, hogy ez nem így van. Az átfogó célok eléréséhez hat fejlesztés/beavatkozási területet jelöl ki, amelyeken változtatni szükséges: 1. beavatkozási terület: Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása 2. beavatkozási terület: A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése 3. beavatkozási terület: Lakás, lakhatási feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása 4. beavatkozási terület:a képességek kibontakozását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszüntetése 5. beavatkozási terület: A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése 9

6. beavatkozási terület: Egészségesebb gyermekkor biztosítása A Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni. Ezek a következők: - Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjainak szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. - Szűnjenek meg a gyermeki kirekesztés, szegregálás és mélyszegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. - Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és újratermelődéshez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a másiknál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontakozásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe 10

AZ EGYES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK SPECIFIKUS CÉLJAI, ÁLTALÁNOS STRATÉGIAI ALAPELVEK, SPECIÁLIS Foglalkoztatás - Radikálisan csökkenjen a gyermeket egyedül nevelő, foglalkoztatott nélküli családok száma és aránya - Az atipikus foglalkoztatási formák erőteljes térhódítása megfelelő szintű szociális biztonság garantálása mellett A gyerekes szülők szükségleteihez rugalmasan igazodó, könnyen elérhető napközbeni ellátási szolgáltatások működése - A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások - A családtámogatások szegénységcsökkentő hatásának növelése - A gyermekszegénység szélsőséges, végleges formáinak enyhítése és felszámolása - A lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása - Egészséges és biztonságos lakókörnyezet megteremtése - Megfelelő közlekedési infrastruktúra a szolgáltatások eléréséhez - Az iskolai szünidő idején szükséglet szerinti igénybe vehető gyermekétkeztetés biztosítása Szegregációmentes lakókörnyezet - Egészséges ivóvíz és megfelelő közüzemi szolgáltatások általános elérhetősége - A szükségleteknek megfelelő, a piac működésével összhangban lévő, igazságos, arányos és fenntartható támogatási rendszer létrehozása és működtetése - A lakásvesztés intézményesített megelőzési eszközeinek működése - A szükségleteknek megfelelő mennyiségű bérlakás és szociális bérlakás biztosítása Korai képességfejlesztés és szegregáció-mentes iskola NAPKÖZBENI ELLÁTÁSOK - a 0-3 éves gyerekeket nevelő családok szükségleteinek megfelelő számú napközbeni ellátási férőhelyet biztosító ellátórendszer kialakítása és működtetése - a szülői választási szabadságot lehetővé tevő alternatív napközbeni ellátások körének működtetése - 3 éves kortól minden gyermek számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközöket alkalmazó óvodai férőhely biztosítása - a 6-10 éves korosztály számára a szükségletekhez igazodó számú és jó színvonalú iskolán kívüli tanulási, sportolási és szabadidős tevékenységeket biztosító szolgáltatások működtetése - a szünidők idején szükséglet szerint igénybe vehető sokszínű programok biztosítása - Fontos, hogy a kistérség/járás önkormányzatai egység álláspontot foglaljanak a leginkább rászoruló gyermekek nyári étkeztetésével kapcsolatban, támaszkodva a már kialakított szünidei napközbeni elfoglaltságokra 11

KORAI KÉPESSÉGGONDOZÁS - rendszeres időközönként megvalósuló szűrés a gyerekek egészségi állapotáról, kognitív-, mozgás,- beszéd- és érzelmi fejlődésről a korai és hatékony fejlesztés érdekében - a bölcsödébe, óvodába nem járó gyerekek számára képességgondozó és fejlesztő szolgáltatások biztosítása - a kisgyermekkori neveléssel foglalkozó szakemberek rutinszerű együttműködése - a kisgyermekkori fejlesztésre, nevelésre szakosodott szakemberek együttműködése a korai képességgondozás intézményeiben, valamint a bölcsődékben, illetve az óvodai tevékenységbe való bevonásuk KÖZOKTATÁS - a hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátásának biztosítása a sikeres iskolai pályafutása érdekében - minden gyerek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait - a kompetenciamérések eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe - a sajátos igényű gyermekek meghatározó többsége a képességüknek megfelelő szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait - iskolán belüli pedagógiai módszerekkel, iskolán kivüli támogatásokkal, - az iskolai sikeresség elősegítésével csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel túlkoros gyerekek száma - az iskolai szegregáció minden formájának megszűnése, vagy mérhető visszaszorulása - felkészített és tudatos pályaválasztás után radikálisan csökkenjen a középfokú oktatási intézményekben lemorzsolódók száma - minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el a középiskolát Gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése - szegregációmentes intézmények - egyenlő esély a hozzáférésben - korszerű tudással rendelkező szakemberek, a hatékonyságot előtérbe helyező, együttműködő szolgáltatások - az ellátatlan gyerekek számának csökkentése - rugalmasság, a szükségletekre válaszoló szolgáltatások működtetése - rutinszerűen működő szakmaközi együttműködés - rutinszerű együttműködés a szülőkkel - korszerű képzési és továbbképzési rendszerek bővítése - hatékony és intenzív családmegtartó szolgáltatások biztosítása - korszerű módszerek rutinszerű használata az iskolai konfliktusok, a családon belüli erőszak, a gyerek- és fiatalkori bűnelkövetés hatékony kezeléséhez - az igénybevevők elégedettségének rendszeres mérése 12

Egészségesebb gyermekkor biztosítása - Egészséges életmód megteremtése (táplálkozás, sport, szabadidő) - Az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés megteremtése az alap és szakellátásban - A védőnők továbbképzése, érzékenyítésük fokozása - Az ellátatlan gyerekek számának radikális csökkentése, a minden gyermeket elérő szakorvosi ellátórendszer - a serdülőkori terhességek korszerű megelőzése - A koraszülések előfordulásának és arányának csökkentése A Nemzeti Stratégia meghatároz emellett horizontális célokat is, amelyek minden beavatkozási területre érvényesek. Ezek egy része közvetlenül is hat a mélyszegénységre, másik a szegénység kezelésén túl általában is javítják a gyerekek társadalmi helyzetét, teljes jogú állampolgárrá válásuk feltételeit. A horizontális célok a következők: A mélyszegénységre közvetlenül ható célkitűzések: - A roma kisebbség helyzetének érzékelhető javítása, beilleszkedésük segítése, szegregáltságuk, kirekesztettségük megszüntetése - A fogyatékossággal élő gyerekek és családjuk helyzetének javítása, szükségleteik érzékenyebb figyelembevétele, jobb kielégítése - a rossz helyzetű települések, térségek fejlesztési lehetőségeinek feltárása, hátrányainak kirekesztésének csökkentése - A gyermekeket is szolgáló közösségi rendszerek ( nagy rendszerek) esélyteremtő munkájának javítása (iskola, egészségügy, pénzbeli ellátások, közösségi terek, stb.) A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre ható célkitűzések: - A jogok és a jogi szemlélet erősítése, a gyermekek jogainak javuló érvényesítése - A szakmák, intézmények és szektorok, továbbá az állami és önkormányzati szervek, a civil szerveződések, az egyházi és non-profit intézmények javuló együttműködése - Az állampolgárok, különösen az érintettek aktívabb részvétele minden őket érintő ügyben - A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobb eljuttatása mindenkihez, az informatika lehetőségeinek felhasználása, olyan e-szolgáltatás nyújtásával, amely alkalmas a szegénység enyhítésére A kistérségi gyerekesély program kapcsolódása a Nemzeti Stratégiához, azonosságok és különbségek A kistérségi gyerekesély stratégia a Nemzeti Stratégián alapul, annak helyi leképeződése. Céljai azonosak az országos célokkal, de a megvalósítás léptéke sokkal kisebb. Ez nem csupán mennyiségi kérdés, hanem minőségi is, hiszen a helyi cselekvési terv lehetőségei és módszerei különböznek, mint az országos szereplőké: parlament, kormányzat, minisztériumok, hatóságok. Ezzel szemben a kistérségi, települési, 13

illetve intézményi szinten nincs mód jogszabályalkotásra nincs mód jogszabályalkotásra. Ilyenek például a szociális és gyermekjóléti ellátásokat és szolgáltatásokat szabályozó jogszabályok, melyek általában a teljesítendő minimumfeltételekre vonatkozó elvárásokat fogalmazzák meg. A finanszírozás is ennek megfelelő, így ezekben a az esetekben a források hiánya is akadályozhatja, hogy az ott élők szükségleteire reflektáló ellátásokat és szolgáltatásokat biztosítanak. Ugyanez a helyzet a közoktatás, ahol az új Nemzeti Alaptanterv jelentősen korlátozza az iskolák szabadon felhasználható időkeretét, hogy azt az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalmakkal és tevékenységekkel, de azt nem mondja meg, hogy ezt a csökkentett időkeretet hogyan töltsék ki, ez helyi szabad döntés eredménye. 2.3. A stratégia összeállításához alkalmazott módszerek bemutatása A.) feladat: A tervezett tevékenységekhez kapcsolódó elvárások tisztázása Módszer: - a projektvezetésének és gyerekbizottság tagjainak tájékoztatása a Stratégia céljáról, szükségletfelmérésről, az elkészítés folyamatáról - a Stratégia készítés ütemtervének kialakítása (tevékenység, felelős, határidő) - az ütemterv tevékenységeihez kapcsolódó feladatmegosztás kialakítása - a kistérségi prioritások szakterületenkénti meghatározása: korai képességgondozás, napközbeni ellátások, oktatás - a gyerekbizottság tájékoztatása a stratégia készítés folyamatáról B.) feladat: A Szükségletfelmérés, helyzetelemzés elkészítése Módszer: - javaslat készítése a kistérség számára a szükségletfelmérés elkészítéséhez, (kérdőívek: általános iskolák, család-segítés és gyermekjólét, jegyzők, munkaügyi központ, óvodák, pedagógiai szakszolgálat, védőnők, valamint interjúk készítése: polgármesterek, civil szervezetek, Roma Nemzetiségű Önkormányzatok, Biztos Kezdet Házak, Közösségi Házak és színterek) - a gyerekiroda munkatársai által rendelkezésre bocsátott dokumentumok elemzése (pályázati adatbázis, szakterületi beszámolók, jó gyakorlatok, MMSZ által elkészített Kistérségi tükör, igényfeltárás, az MTA által elkészített: A kistérségben élő gyermekek és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése) - A kistérségi gyerekesély program során készült monitoring dokumentáció áttekintése - kistérségi helyzetelemzés elkészítése és átadása a Társulási Tanács számára véleményezésre - a visszajelzések javaslatok beépítése a helyzetelemzésbe 14

C.) feladat: Stratégia és cselekvési terv megírása (szakértői javaslat) Módszer: - a stratégia és cselekvési terv tartalmának meghatározása - az írásos stratégia, cselekvési terv és forrástérkép elkészítése D.) feladat: A kistérség megkérdezettek részéről érkezett javaslatok, vélemények beépítése Módszer: - Észrevételek írásos beépítése a Stratégiába a gyermekirodával együttműködésben 2.4. A Stratégiai tervezés folyamata A stratégiai tervezés tulajdonképpen egy eszköz ahhoz, hogy megvalósíthassuk céljainkat, álmainkat, a mi esetünkben a kistérségi kívánatos jövőkép humán oldalát. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia a helyi, azaz egyszerre települési és kistérségi szintű célkitűzések és azokra mozgósítások szükségességét tükrözi annak érdekében, hogy a Nemzeti Stratégia alapelvei, beavatkozási területei és prioritásai megfelelhetőek legyenek lokális szinten is, azaz a helyi szükségleteket előtérbe helyezve, kistérségi szinten is értelmezhetőek legyenek, úgy, hogy a helyi viszonyok, amelyben a szegénység újratermelődése fokozottan zajlik, megváltozhassanak. Ugyanakkor a gyermekszegénység elleni küzdelemben is érvényesülhessenek a Nemzeti Stratégia alapelvei. Egy-egy térség, település célja nem lehet más, mint az élhető környezet, a békében együtt élő közösség megtartása. Ez stratégiai gondolkodás nélkül nem valósulhat meg. A stratégiához olyan vezetők kellenek, akik elkötelezettek a célok iránt, és akiknek helyben befolyásuk, tekintélyük van. Elengedhetetlen a mások befolyásolásának képessége, a megfelelő kapcsolat-építés és kommunikáció a közösség minden tagjával, a kialakuló konfliktusok felismerése és kezelésének képessége és a változás menedzselésének képessége, és a team-munkában való együttműködés. A stratégiai tervezésnek mindig a jelen állapotból kell kiindulnia (helyzetfelmérés) és egy ehhez képest kívánatos jövőbeli állapotot (jövőképet) meghatároznia és az ehhez való elérési útját kell kidolgoznia. A jövőkép nem más, mint egy ideális, elképzelt jövőbeni állapot, amelyet közérthető, tömör formában kell közzétenni. Ez a jelenből építkezik, a jelen hiányosságaira, problémáira épül, olyan, ami motivál a cselekvésre, közös értékrend és célok kialakításával segíti a szervezeti problémák megoldását é biztos alapot szolgál a döntéshozatalhoz. A Nemzeti Stratégiát elfogadó OGY Határozat bevezetője tartalmazza ezt a jövőképet a gyermekek szegénységével kapcsolatosan és a jövőkép valamennyi alkotóeleme megtalálható benne az alábbiak szerint: 15

- a gyermek különleges védelmet élvez, amelynek érdekében minden eszközzel biztosítani kell a jogát olyan életszínvonalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szellemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését - a gazdasági fejlődés alapja a fenntartható társadalmi fejlődés, az egészséges, összetartó, békés társadalom, amelynek alapjait a gyermek körében kell megépíteni, a szolidaritás erősítésével - a gyermek esélyeinek növelése és a gyermekszegénység visszaszorítása a társadalom, az állami és önkormányzati szervek, valamint a civil szerveződések közös érdeke, feladata, felelőssége - a gyermekszegénység elleni küzdelem leghatékonyabb módja a gyermekszegénység kialakulásának megelőzése, melynek érdekében a jelenleginél hatékonyabb intézkedésekre van szükség A statisztikai adatok azt igazolják, hogy Magyarországon 2,2 millió 20 éven aluli eltartott gyermek él, és hogy a gyermekes családok a többieknél szegényebbek. Az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok mindegyike egyformán fontosnak és sürgősnek nevezte a gyermekszegénység visszaszorításának össztársadalmi ügyét. Felismerve, hogy a gyermekszegénység csökkentése érdekében átfogó, minden ágazatra kiterjedő intézkedésre van szükség. 16

3. A kistérségi gyerekesély stratégia megalkotásának és végrehajtásának szereplői: felelősség, feladatok, hatáskörök, együttműködési lehetőségek A kistérségi gyerekesély stratéga megalkotásának és végrehajtásának szereplői A kistérségi gyerekesély stratégia megvalósításához nélkülözhetetlen egy a stratégia megvalósítását szolgáló, legalább 3 évre szóló gyerekesély cselekvési program és forrástérkép elkészítése, valamint elfogadása az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás és a Kistérségi Gyerekesély Bizottság által, amely dokumentumokat legkésőbb a projektidőszak 18. hónapjának végéig kell elkészíteni. A forrástérkép bemutatja majd, hogy a cselekvési programot milyen saját, pályázati és egyéb források felhasználásával kívánja a kistérség megvalósítani. A kistérségi gyermekstratégiához kapcsolódóan a pályázati lehetőségek, önkéntesség, adományozás, szponzoráció lehetőségeinek megismerésére, az erőforrások bevonására szolgál. A cselekvési program és forrástérkép célja, hogy tervezhető és fenntartható módon lehessen megvalósítani a Stratégiában megfogalmazott prioritásokat. A stratégia évente a gyerekesély cselekvési tervvel összhangban felülvizsgálásra kerül a projektidőszak lejártát követően is. Tevékenység helyszíne: Kistérségi Gyerekesély Iroda Gönc Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési terv és forrástérkép elkészítését koordináló munkacsoportok tagjai: Voloncs László projektmenedzser Juhász Tibor projekt asszisztens Molitoriszné Menyhért Melinda szakmai vezető Weszelovszky Márius KGYB képviselője Kormos István A-H TKT Elnökhelyettese szakterületi koordinátorok (szakemberek képviseletében): Bialkó Tamás, Trombitásné Gastgeber Erika, Kissné Molnár Judit, Szemánné Ortó Ildikó, Vajóczki Andrea(Lénárt Józsefné), Kovács Tünde Hajdúné Török Ilona a térség gyermekjóléti jóléti és családsegítő szolgálat szakmai delegáltja Molnár Gábor képzési osztályvezető a Türr István Képző- és Kutatóintézet Miskolci Igazgatóságának képviselője Munkacsoportok megbeszéléseinek száma: 10-10 db (dokumentálás: jelenléti ív, fotódokumentáció, Emlékeztető) 17

Feladatok és felelősök A munkacsoport megalakulása, feladatának megismerése, munkaterv összeállításához javaslatok Munkaterv összeállításra Felelősök kijelölése:- minden koordinátor a saját szakterülete tekintetében felelős az adatgyűjtésért, feldolgozásért, javaslattételért,- a projektmenedzser és a szakmai vezető a kérdőívek, interjúk, adatlapok elkészítéséért (adatszolgáltatók köre: közép-és alapfokú oktatási intézmények, családsegítő és gyermekjólét, civil egyesületek, nemzetiségi önkormányzatok, polgármesterek, Közösségi házak, terek, BK házak vezetői, munkaügyi, jegyzői, jegyzői, óvodai, védőnői, (pedagógiai szakszolgálat) projektmenedzser a dokumentumok KGYB és a Társulási Tanács elé terjesztéséért, a társadalmasításért Helyzetelemzés elkészítése: települési és kistérségi szintű elkészült, vagy készítendő dokumentumok, tervek, stratégiák összegyűjtése, áttekintése, kérdőívek, interjúk elkészítése, érintettek részére megküldése, a beérkezett adatok feldolgozása, értékelése, javaslatok megtárgyalása Szakterületek közötti átfedések, kapcsolódási pontok vizsgálata (összegyűjtött adatok, információk alapján lehetséges kapcsolódási pontok vizsgálata az eredményesebb, hatékonyabb munkavégzés érdekében) Fejlesztési elképzelések, lehetőségek megvizsgálása az érintettek közvetlen bevonásával, a közösségi tervezés módszereit alkalmazva szakemberek segítségével (összegyűjtött adatok, információk alapján lehetséges fejlesztési irányok megvizsgálása, pl: leghátrányosabb helyzetű családok, szolgáltatók, intézmények és fenntartóik) Humán- és pénzügyi források 3 évre történő elérhetőségének megvizsgálása (Feltérképezni a rendelkezésre álló humánerőforrást és 3 évre a program megvalósításához szükséges pénzügyi források elérhetőségét) Gyerekesély stratégia helyzetelemzésének elkészítése a rendelkezésre álló dokumentációk alapján. A helyzetelemzés a KGYB albizottságai, majd a KGYB elé kerül véleményezésre, és elfogadásra. A Stratégia, a Cselekvési Program és forrástérkép kidolgozása megvalósul a megbízott szakértők által. Az elkészült dokumentumok a Kistérségi Gyerekesély Bizottság elé kerülnek véleményezésre, a vélemények beépítésre kerülnek a javaslatba. A Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési terv és forrástérkép elkészítését a pályázatban leírt munkaköri feladatellátásán felül, megbízási szerződés alapján Voloncs László projektmenedzser, Juhász Tibor projekt asszisztens, Molitoriszné Menyhért Melinda szakmai vezető végzi. 18

Ütemezés: 2013-2014. április: munkacsoportok ülései 10-10 alkalommal 2014. március-április: A munkacsoportok az általuk összegyűjtött, elkészített dokumentumokat átadják a szakértőknek, akik elkészítik a helyzetelemzést. 2014. május első fele: A Kistérségi Gyerekesély Bizottság albizottságai, majd a KGY is megtárgyalja a helyzetelemzést és azt elfogadja, kijelöli a stratégia főbb prioritási területeit a szakértők számára. 2014. május 16-ig: Az elkészült, elfogadott helyzetelemzés véleményezésre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat részére megküldésre kerül. 2014.május vége: A szakértők által elkészített Stratégiát, a Cselekvési terv és forrástérképet a Kistérségi Gyerekesély Bizottság albizottságai és a KGYB is megtárgyalja, javaslatait hozzáteszi. A MMSZ,- mint a kiemelt projekt képviselője javaslatainak beépítése. 2014. június közepe: A Kistérségi Gyerekesély Bizottság a Stratégiát és a hozzá szervesen kapcsolódó Cselekvési tervet és forrástérképet elfogadja. 2014. június vége: Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a Kistérségi Gyerekesély Stratégiát, a Cselekvési tervet és forrástérképet elfogadja. 2014. június vége: Mindhárom dokumentum társadalmasítása a Kistérségi Gyerekesély honlapon keresztül (www.abagyep.hu) 19

4. A Stratégia társadalmasításának folyamata 4.1. Az elkészítés során Az Abaúj-Hegyközi Kistérségi Gyermekesély Stratégia akkor lesz ember közeli, minden érintett által elfogadható, élő terv, ha mindenki ismeri és elismeri annak tartalmát, egyet ért céljaival, és törekszik annak tartalmának megvalósítására. A stratégia, noha hozzáértő szakemberek alkották, az érintett közösségek teljes körű felmérésével és bevonásával, nem öncélú tanulmány, hanem inkább végrehajtandó cselekvési terv, ami akkor lehet sikeres, ha a kistérség, a közösség elfogadja törekvéseit, konkrét ajánlásait. Ennek első lépése, hogy minden egyes érintett csoport, személy megismerje a jelen stratégia tartalmát szükség esetén egyszerűsített formában- és véleményezni tudja azt. Ehhez véleményünk szerint a gyerekesély honlap online felülete a legalkalmasabb. 4.2. Az évenkénti felülvizsgálat során Kibővülhet az alábbi formákkal: - a Kistérség valamennyi településén fórumot szervezni és lebonyolítani, ahol a résztvevők véleményezni tudják a stratégiában foglaltakat (mérési adatok gyűjtése: elégedettségi kérdőív, kifejtős válaszok) - A kistérségben dolgozó szakemberek, döntéshozók mérlegelik, elemzik a települési fórumok tapasztalatait - a fórumokat követően esetlegesen szükség lehet a stratégia módosítására, aktualizálására. - a stratégia bemutatása, ismertetése a kistérségben dolgozó, érintett szakemberekkel (oktatási, szociális, politikai, civilek, önkormányzatok stb.), akik lehetőség szerint véleményezik azt. - a stratégia véglegesítése, majd évenkénti felülvizsgálata a gyerekesély Bizottság és felkért szakemberek áltál. - A stratégia jelen verzióját nem tekintjük véglegesnek, hanem egy változtatható, változó iránymutatásnak a következő 10 év munkájához, döntésihez. 20

Javaslatok A kialakítandó gyerekesély programnak a legrosszabb szociális helyzetben, mélyszegénységben élő gyermekekre kell koncentrálnia, elsősorban az ő igényeikre kell a programoknak választ adniuk, miközben azokból nem zárják ki a többi kistérségben élő gyermeket sem. Ez egyben egy differenciált program kialakítását is jelenti, mely a legmélyebb és legnagyobb populációt érintő problémákkal rendelkező településeken (Vilmány, Vizsoly, Boldogkőújfalu) élők számára komplex beavatkozásokat hoz létre. A kisebb, de szintén jelentős problémákkal küzdő települések esetén részben helyben szükséges bizonyos szolgáltatások megteremtését, részben pedig a nagyobb településeken létrehozott szolgáltatások elérhetőségét kell biztosítani. A gyerekeket célzó programok mellett, szükség van a szülőkre és a helyi közösségek megerősítésére, fejlesztésére irányuló program elemek biztosítására. Továbbá a kistérségi szinten szükséges az ellátórendszer ágazatainak az együttműködését hatékonyabban összehangolni és bizonyos szolgáltatások kapacitását növelni. Az újonnan kialakított programoknak részben a helyi kapacitásokra kell épülniük és biztosítaniuk kell a már jól működő szervezetek (állami/önkormányzati, civil, egyházi) tevékenységeivel való szoros együttműködést. A programnak összességében a mélyszegénységben élő gyerekek életkörülményeinek és jövőbeni esélyeinek javítását kell célozniuk, azokat a tudásokat és képességeket kell megerősíteniük, melyek segítik, hogy jobb munkaerőpiaci potenciállal rendelkezzenek és melyek segítenek felnyitni a társadalmi, munkaerőpiaci, lakhatási mobilitási utakat. 21

II. HELYZETELEMZÉS A kistérség általános jellemzése A kistérség egyike az ország egyik leghátrányosabb területeinek, ahol a gazdasági lemaradás és az azzal párhuzamos demográfia folyamatok hosszú évtizedekre nyúlnak vissza: a kistérség népessége 1950-hez képest 43 %-kal csökkent, mégpedig úgy, hogy közben a leghátrányosabb helyzetű (alacsony iskolai végzettség, tipikus sok gyerekes) cigány nemzetiségű népesség aránya 23 %-ra növekedett, a 18 év alatti gyerekek között pedig 56 %-ra. A rendszerváltás óta az Abaúj-Hegyközi kistérség népessége 12%-kal csökkent, 17 229 főről (állandó népesség, 1990) 15167 főre (állandó népessége, 2010). A kistérséget alkotó 24 települést, funkciójuk és térségen belüli helyzetük alapján négy típusba soroltuk: városok (népesség 36 %-a), határmenti települések (16 %), üdülőövezetben lévő települések (19 %) és gettósodó települések (29%). Számos demográfiai, gazdasági és társadalmi jellemzők szerint ezek a típusok eltérnek egymástól, fejlesztési szükségleteik és lehetőségeik is mások. A kistérség demográfiai helyzete két egymással ellentétes folyamat eredőjeként alakul. Felgyorsul egy elöregedési trend, amelynek a legfontosabb eleme a fiatalok elköltözése, és ebből adódóan a gyerekszám csökkenése, aminek a következtében az idősebb lakosság száma gyorsan növekszik. Ezzel párhuzamosan a cigány nemzetiségű lakosság aránya növekszik, részben a magasabb termékenysége, részben pedig a beköltözések miatt. Az elöregedés folyamata jól tetten érhető az üdülőterületeken és a határmenti településeken, míg a gettósodó településeken és a városokban (ahol a cigány nemzetiségű lakosság aránya magas) ez a folyamat lassabb. A kistérség nem képez természetes gazdasági, társadalmi egységet, a két város nem tudja betölteni a kistérség központi funkcióit, a térségen kívüli városok komoly vonzást gyakorolnak az itt lévő településekre. (Szerencs, Encs, Miskolc, Kassa). Ez a tény csökkenti a kistérségi programozás előnyeit, mivel ezekre a fontos kapcsolódásokra nem helyez hangsúlyt. Kétségtelen, hogy a kistérség gazdasági lemaradása a rendszerváltás után növekszik, a foglalkoztatottság szintje jóval az országos átlag alá kerül. 2001-ben a térségben 29,2 % volt az aktivitási ráta (foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya a munkaképes korú népességen belül), míg az országos átlag 40,3 % volt. Az Abaúj-Hegyköz ma az ország egyik legrosszabb helyzetű térsége. A 174 kistérség között HDI (Emberi Fejlődés Index) értéke alapján 2008-ban a 172. helyet foglalta el, a Bélapátfalvai és a Bodrogközi kistérség előtt. De ebben a térségbe van az a község is (Vilmány), amely vásárlóerőképesség alapján az ország legszegényebb települése. A településen élők jövedelemtermelő képességét közvetve jól jelzi, hogy az egy főre jutó gépjárműadó bevétel az országos átlagtól 40 %-kal marad el átlagosan a kistérségben, a kistérség legrosszabb településein pedig 73 %-kal. A kistérség jövőjét az határozza meg, hogy a helyi társadalom képes lesz-e a mai gazdasági és társadalmi feltételekhez alkalmazkodni, a jelenlegi negatív trendeket megállítani, megfordítani. A térségben nem a népességszám csökkenés a legnagyobb 22

probléma, hanem a foglalkoztatottak számának csökkenése és ezzel párhuzamosan az életszínvonal esése okozza a legtöbb feszültséget. Ez a visszaesési folyamat összefügg a családok 25-35 %-át elérő mélyszegénységgel, és az ehhez kapcsolódó, segélyezésre és az informális gazdaságra épülő túlélési stratégiával. A szociális támogatásokat maximalizáló, alkalmi munkajövedelemmel kiegészített, a családi szolidaritásra támaszkodó stratégia csapdahelyzetet teremtett, mert a rövid távú javulásra való törekvés csökkentette a családok kitörési lehetőségeit. Ugyanakkor a térségben nemcsak a mélyszegénységben élő roma családok helyzete kilátástalan, hanem a többségi társadalomhoz tartozó alsó-közép rétegekbe tartozó családoké is, mert a gazdasági visszaesés az ő lehetőségeiket is beszűkítette, így e családok tipikus stratégiája, hogy az iskolarendszerben végzettséget szerzett fiatalokat arra ösztönzi, hogy a több lehetőséget nyújtó, fejlődő térségekbe költözzenek. A térség felzárkóztatási lehetőségeit tovább csökkeneti a roma és nem-roma csoportok közötti konfliktusok növekedése, amely szükségszerű következménye a térség egészét érintő gazdasági visszaesésnek. A térség lakossága három nagy csoportba sorolható: foglalkoztatottak (ahol a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat), (bejelentett és nem-bejelentett) munkanélküliek, és a nyugdíjasok. A kistérség gazdasága alapvetően a régió (beleértve a vonzáskörzeten belüli szlovák területeket is) gazdasági fejlődésétől függ, és nagy valószínűséggel további népességcsökkenésre számíthat. Sőt, mivel a foglalkoztatás belátható időn belüli növekedése a térségben valószínűtlen, kifejezetten fejlesztési programokkal kell növelni az itt élő családok képességét a fejlettebb területek munkaerőpiacához való csatlakozásra. Erre az ingázási távolságon belüli szlovák iparfejlesztések is lehetőséget nyújtanak. A térségben elsősorban a turizmusnak és az intenzívebb mezőgazdaság fejlesztésnek (és az ehhez kapcsolódó iparnak) vannak lehetőségei, de ezeken a területeken sem lehet előbbre jutni komolyabb befektetések és szemléletváltás (hatékonyság előtérbe helyezése) nélkül. Azonban a szegénység növekedése is korlátot állít a gazdaság fejlődésének, pl. a turizmusnak. A tipikusan önkormányzatok által működtetet szociális, oktatási és egészségügyi intézményrendszer részben a területi adottságok miatt (alacsony népsűrűség, aprófalvas szerkezet, periférikus elhelyezkedés), nem kis részben a finanszírozási rendszer társadalmi problémákra való érzéketlensége miatt nem képes a leszakadás folyamatát megállítani. A kapacitások és a források hiánya miatt a leszakadás és a társadalmi polarizáció növekszik a térségben, hiszen az intézmények nem tudnak tartósan felzárkóztatási programokat működtetni, a kliensek pedig a közvetlen előnyökön kívül (támogatás, stb.) nem látják a programokban való részvétel hasznát, hiszen azok hosszabb távon nem teremtenek számukra munka lehetőséget. A kistérség ellátórendszere nem képes a társadalmi problémákat enyhíteni, nem képes kezelni a gettósodó települések, szegregált településrészek mélyszegénységében élő családjainak koncentráltan jelentkező problémáit. Alapvető problémaként mutatkozik, hogy a mai ellátórendszer finanszírozása, működési mechanizmusai nem egy ilyen alacsony népsűrűségű, elaprózott településszerkezetű területre lettek kialakítva. Az ellátórendszer hatékonysági és finanszírozási gondokkal küzd, miközben az túlterhelt, kapacitásai elégtelenek. Történtek lépések az alapellátások átszervezésére a hatékonyság növelése érdekében, így pl. a családsegítői és gyerekjóléti szolgáltatás, házi segítség nyújtás kistérségi szintű megszervezésére, mely továbbra is lehetővé teszi azt, hogy a szolgáltatások minden településen elérhetők legyenek. Ugyanakkor a súlyosabb helyzetekben nem áll rendelkezésére megfelelő eszköz arra, hogy valódi segítséget nyújtson a rászorultaknak. A kistérségi szintű szolgáltatásszervezés másik jó példája a 23

tanügyigazgatás. Az oktatás módszertanában, nevelési gyakorlatában alkalmazkodik a hátrányos helyzetű gyerekösszetétel igényeihez, azonban ebben az esetben is hiányoznak, vagy nem elégségesek azok a támogató szolgáltatások (fejlesztések, pszichológus, szabadidős programok), melyek hatékonyabbá tennék a gyerekek nevelését. Az egészségügyi szolgáltatások hiányosan elérhetők a kistérségben élők számára, a gönci új járóbeteg- szakellátás ugyan javított valamelyest a helyzeten. A rendszeres szűrések, megelőző programok nagyrészt hiányoznak, vagy elégtelenek. Jelentős hiányok mutatkoznak a pszichológusi, fejlesztő pedagógusi, logopédusi kapacitások terén, ami megakadályozza azt, hogy a gyerekek megfelelő fejlődése érdekében már a kora gyermekkortól megtörténhessenek a szükséges beavatkozások, és a későbbi tanulási és magatartás zavarokat, családi konfliktusokat hatékonyan lehessen kezelni. Az összetartó és működő helyi közösségek kialakítása, már a legtöbb településen, mint igény megjelent, vannak szervezetek, melyek tevékenységeikkel ezt a célt szolgálják, ugyanakkor ezek a programok még volumenükben elégtelenek. Mindenesetre vannak olyan helybeli kapacitások, melyekre a program tervezésekor megvalósításakor támaszkodni lehet, és további erőssége a kistérségnek, hogy a jelenlegi ellátórendszerben dolgozók jelentős része a kistérségben, az adott településeken helyben lakik és elkötelezettek a gyermekeket célzó programok iránt. Az eddigi beavatkozások, uniós támogatású programok nem tudták a kistérség alapvető társadalmi és gazdasági trendjeit megváltoztatni. A közösségi szféra programjai elsősorban beruházási jellegűek voltak ( kivétel a GYEP program, TESZE program ), a meglévő intézményrendszer felújításra, bővítésére fordítottak tekintélyes nagyságú forrást. Ezzel olyan túlberuházások jöttek létre, melyeknek a működtetése és fenntartása hosszabb távon kérdéses, illetve a létrehozott háttér infrastruktúrák egy részére már most a kapacitások alul kihasználtsága jellemző. 24

1. A kistérség elhelyezkedése és települései, társadalmi-gazdasági mutatói Az Abaúj-Hegyközi kistérség az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj- Zemplén megye északi, Szlovákiával határos részén fekszik, és az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyike. A kistérség az egyik legalacsonyabb népsűrűségű területe Magyarországnak, a kistérség 440 km 2 én 15 200 ezer ember él, népsűrűsége 36 fő/ km2, ami jóval alacsonyabb, mint a Borsod megyei átlag. A térség megközelíthető a Miskolcot és Kassát összekötő 3-as főúton, illetve vasúton is. A térség két városi rangú települése, a 3515 fős Abaújszántó (2004-től) és a 2491 fős Gönc (2001-től) nem rendelkezik jelentős városi funkciókkal, és a kistérség két (északi és déli) szélén helyezkedik el. A kistérségnek nincs természetes központja, a 3-as főút mentén elhelyezkedő Encs az egyik vonzásközpont, de a távolabb elhelyezkedő Szikszó és a megyeszékhely Miskolc is fontos szerepet játszik a térségben. A vasút a Miskolc és Hidasnémeti közötti 62 km-t, minden települést érintve 86 perc alatt teszi meg. A kistérség településeit Szerenccsel és Tokaj-hegyaljával összekötő vasút fontos szerepet játszott a térségben. Ma az Abaújszántó és Hidasnémeti között közlekedő, a Hernád folyó menti településeket összekötő vasút 30 km-es távolságot 48-70 perc alatt tesz meg. A Volán buszjáratok kapcsolják össze a kistérség keleti részén elhelyezkedő településeket, de az egymástól elkülönülő települések között a közlekedési átjárás nehézkes, esetenként nem megoldott. Az egymástól való elszakítottság a funkcionális kapcsolatok, és a települések közötti együttműködések területén is érezhető. Különösen a zsáktelepülések (Baskó, Hejce, Arka, Mogyoróska) és a fő közlekedési vonalaktól kieső települések (Fony, Regéc, Kéked, Pányok, Abaújvár) közlekedése okoz nehézséget. A térség alacsony népsűrűsége miatt a tömegközlekedés nagyon költséges, a településeknek külön alkukat kell kötniük a közlekedési vállalatokkal a járatok fenntartása érdekében. 25

26

A kistérségben élők túlnyomó többsége közlekedési szegény azaz ahhoz, hogy rendszeresen elérhesse a munkaerőpiac szempontjából jelentősebb településeket jövedelmének jóval több, mint 10 %-át kellene közlekedésre fordítania. A kistérség 2004-ben jött létre, 24 településsel. Jellemzőek az aprófalvak, 14 település állandó népessége kevesebb, mint 500 fő, 5 település rendelkezik 500 és 1000 fő közötti népességgel, és csak 5 településnek van 1000 fő feletti népessége, és a legnagyobb település, Abaújszántó is csak 3185 fővel rendelkezik. A teljes népesség 15 067 fő 2010-ben. A kistérség területi szerkezetét az északon és délen elhelyezkedő, funkciójuk miatt egymással szükségképpen versengő városok, a Szlovák határ közelsége és Zempléni hegységhez közeli üdülő funkciók befolyásolják, ami részben magyarázza a települések kistérségen belüli különbségeit. 27

A határ menti települések fejlődési lehetőségei korlátozottak voltak az EU csatlakozásig, ekkor azonban elhárultak az intézményes korlátai a gazdaságilag jobb helyzetben lévő kelet-szlovákiai térség (főleg Sena és Kassa) és kistérség közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének. Ez azonban csak egy lehetőség, ami jelentős infrastrukturális beruházásokat és munkaerő képzettségi szintjének javulását (beleértve a nyelvi problémákat), munkavállalási törekvéseinek megváltozását feltételezi. A szlovákok Tornyosnémetiben és Abaújváron is felvásároltak lakásokat, ami jelzi a határmeneti térség intenzívebb kapcsolataiban rejlő lehetőségeket. 28

A térség fejlődésének másik lehetséges iránya a turizmus, ami elsősorban a Zempléni hegység lábánál elhelyezkedő kisebb települések számára jelenthet kitörési lehetőséget. A kistérség számára fontos társadalmi problémát jelenet, a többnyire elszegényedett, alacsonyan képzett, munkalehetőségektől elesett cigánylakosság integrálása, és a munkaerőpiacra való visszavezetése. A kistérség településeit funkciójuk és területi elhelyezkedésük alapján négy típusba soroltuk: 1. Városok: Gönc, a kistérség központja és Abaújszántó (a népesség 36%-a él ezeken a településeken) 2. Határ menti települések (Abaújvár, Hidasnémeti, Kéked, Pányok, Tornyosnémeti, Zsujta), ahol a kistérség népességének 16 %-a lakik, 3. Üdülő települések, amelyek a Zempléni hegység nyugati lábánál helyezkednek el (Arka, Baskó, Boldogkőváralja, Fony, Hejce, Mogyoróska, Regéc, Sima, Telkibánya), ahol a lakosság 19%-a él. 4. Gettósodó települések, amelyek a Hernád folyóhoz közel, a két város közötti térségben helyezkednek el (Boldogkőújfalu, Göncruszka, Hernádcéce, Hernádszurdok, Korlát, Vilmány, Vizsoly), ahol a népesség 29 %-a él. A kistérségben a lakosság körülbelül negyede cigány nemzetiségű, de népességen belüli, és különösen a 18 év alatti gyerekek közötti arányuk településenként (és településtípusonként) nagyon különböző. A gettósodó településeken a lakosság fele, a 18 év alatti gyerekek háromnegyede cigány nemzetiségű. A 2001. évi népszámlálás lényegesen alábecsülte a cigány nemzetiségű lakosok arányát (9 %), de a település típusonkénti eltérések hasonlóak voltak, kivéve a városokét, ahol az akkori népszámlálás adatai szerint 4 % volt a cigány lakosság aránya. Az üdülő övezetben és a határ menti településeken átlagnál alacsonyabb (de az országos átlagnál jóval magasabb) a cigány nemzetiségiek aránya. 29

A kistérség gazdasági helyzetének és népességmegtartó erejének romlása hosszabb történeti időszakra vezethető vissza, közel sem az utolsó néhány évtized eredménye. Ebben a folyamatban számos tényező szerepet játszott: a torz mezőgazdasági birtokszerkezet (modernizáció elmarad, majorsági gazdálkodás nem alakul ki), az I. világháború utáni határrendezés (Trianon, a felvidéki piac elvesztése) a szocialista időszak ipar- és település politikája, a rendszerváltás utáni gazdasági válság, és a térség (beleértve a borsod megyei gazdasági területeket) gazdasági stagnálása. A roma népesség térségi megjelenésében törvényszerűség nem figyelhető meg. Minden mikro-körzetben egyaránt található magas cigány népesség-arányt mutató, de roma népesség nélküli település is. (Fekete, 2005., 58. o.) Kétségtelen, hogy a kistérség gazdasági lemaradása a rendszerváltás utáni időszakban növekszik, a foglalkoztatottság szintje jóval az országos átlag alá kerül. 2001-ben a térségben 29,2 % volt az aktivitási ráta (foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya a munkaképes korú népességen belül), míg az országos átlag 40,3 % volt. Az Abaúj-Hegyközi kistérség ma az ország egyik legrosszabb helyzetű térsége. A 174 kistérség között a HDI (Emberi Fejlődés Index) értéke alapján 2008-ban a 172. helyet foglalta el, a Bélapátfalvai és a Bodrogközi kistérség előtt. De ebben a térségben van az a község is (Vilmány), amely vásárló-erőképesség alapján az ország legszegényebb települése. Ennek a hosszabb időszakot felölelő visszaesésnek oka és egyben következménye az a két domináns lakossági (családi) túlélési stratégia, amely az elmúlt évtizedek eredményeképpen kialakult. A magasabb státuszú (iskolai végzettség és munka-erőpiaci pozíció alapján) családok gyerekei, akik tipikusan szintén magasabb képzettségűek voltak elvándoroltak, az idősebb generáció pedig a térségben igyekezett megtartani pozícióját, az önkormányzati szektorban, mezőgazdasági és turisztikai (kényszer) vállalkozásokban, és a sorvadó gazdasági vállalkozásokban. Az alacsonyabb státuszú (alacsony képzettséggel és rosszabb gazdasági háttérrel rendelkező) családok térségen belüli túlélési stratégiája az informális gazdaságbeli jövedelmekre, segélyekre, és a családon belüli szolidaritásra épült. Ez egyúttal egy csapdahelyzetet is teremtett az utóbbi stratégiát követő családok számára, mivel a térség gazdasági lehetőségei (mind az önkormányzati, mind pedig a piaci) szűkültek, és ennek következtében a családok egyre inkább belesüllyednek a mélyszegénységbe. A családon belüli egymásra szorultság csak erősíti az egyéni kitörési esélyeket fékező normákat. E két domináns stratégia következménye, hogy a népesség részben elöregszik, de az alacsonyabb státuszú családok körében a nagyobb termékenység és magasabb gyerekszám miatt a lakosság egyre szegényebb és egyre alacsonyabb a képzettségi színvonala. Ezekhez a folyamatokhoz súlyos társadalmi konfliktusok is kapcsolódnak, amelyek etnikai színezetet is kapnak, részben azért mert a cigány lakosság többségét ez utóbbi stratégia jellemzi, részben pedig azért mert a térségben élő nem cigány lakosság helyzete is romlik, és úgy érzik, hogy az állami jóléti rendszerből ők kimaradnak. 30

Még marginálisak azok a stratégiák, amelyek révén a családok ki tudnak törni ebből a csapdából, többnyire alapítványok, non-profit szervezetek segítségével (vállalkozó romák, hatékony gazdaság, korszerű turisztika létesítmény, jól képzett munkavállalók, stb.). A fejlesztési programok feladata, hogy ezeknek a kitörési stratégiáknak teret adjon. A jóléti rendszer (szociális, egészségügyi, oktatási rendszer stb.) ellentmondásai tovább erősítik e háztartási túlélési stratégiákra épülő folyamatokat (elszegényedés, elvándorlás, stb.). A kistérségi tükör feladata, hogy rámutasson ezekre az ellentmondásokra, és egyben kijelölje a lehetséges programok irányait. Az elhibázott beavatkozás jó példája az a lakáspolitika, amelyik lakástöbblettel (13 %-os üres, nem lakott lakásaránnyal) rendelkező térségekben támogatta az ellenőrizhetetlen minőségű, új lakásépítést. A szocpol-os lakás beleillett abba a túlélési stratégiába, amelyik rövid távú előnyöket maximalizálta, és mivel a a családok szegregált területen építkeztek szocpol -lal, a többségi társadalom sem gördített eléjük akadályokat. A szegénységi csapda (és a társadalmi beavatkozás késlekedésének és ellentmondásosságának) egyik következménye a szolgáltatási hátralékok kialakulása, aminek következtében a családok jelentős része elveszíti a szolgáltatáshoz való hozzáférést (elektromos energia, vízszolgáltatás). A rendszerváltás utáni kormányok nem voltak képesek arra, hogy ezeket a leszakadási folyamatokat megállítsák vagy hatékonyan kezeljék. 2004 után elindultak felzárkózási programok, amelyek komoly forrásokat csoportosítottak át az LHH-ás térségekbe (Kullmann és társai, 2011), de nem abban a nagyságrendben, és nem olyan programok keretében, hogy ezeknek a térségeknek a leszakadását megállíthatták volna. Az eddigi programok tapasztalatai azt mutatják, hogy túlságosan nagy hangsúly helyeződött a fizikai infrastruktúra fejlesztésére, aminek a fenntartásához és kihasználásához nincsenek meg a gazdasági források. Nem ritka az olyan beruházás, ami műszakilag magas színvonalú, de az üzemeltetés alacsony intenzitású, és ezért nagyon drága és fenntarthatatlan. Valójában nem készült olyan stratégia, amelyik a beruházások hatékonyságát javította volna. A szakértők által készített stratégiai anyagok sokszor illuzórikus jövőképben gondolkodnak, és ezek eleve korlátozzák a programok hatékonyságát. További probléma a kooperáció hiánya a települések között, és a kistérségi gondolkodás hiánya. Ez azonban általában jellemezi a hazai területfejlesztést: Javítani kell a program kommunikációját. Nem egyszerűen propagandáját, hanem községenkénti megtárgyalását. A jelenlévők több olyan, a 33 kistérségben található községet soroltak fel, ahol a helyiek a programról nem is tudtak. (Rátkai Melinda, Mikula Lajos) Igen sok múlik azon, hogy a kistérségben megtalálják a helyi karizmatikus egyszemélyi vezetőt. A programok helyi beágyazottsága és elfogadottsága a programok sikerének egyik fontos feltétele. Ezt sajnos alábecsüljük. (Csikai Miklós, Forrás: LHH33 programok értékelés www.parbeszedavidekert.hu) Az LHH programok értékelésének egyik főkonklúziója az, hogy a jelentős hiányosság a helyi kapacitások hiánya: nincsen meg a szakmai háttér sem a programok készítéséhez, sem azok hatékony működtetéséhez. 31

Ugyanakkor, a helyzetelemzés tapasztalatai azt mutatták, hogy ez az Abaúj- Hegyközi kistérségre csak korlátozottan igaz. Az oktatásban, szociális szektorban, közösségfejlesztésben vannak olyan helyi kezdeményezések, már működő kistérségi programok, amelyekre a jelen gyerekesély program tervezésekor már építeni lehet. 32

2. A kistérség népességének jellemzői A kistérség állandó népessége 2010-ben 15 167 fő volt, míg évközi népessége ennél mintegy ezer fővel kevesebb volt. A kistérséget alkotó 24 település közül Abaújszántó és Gönc rendelkezik városi ranggal, lakosságuk 3 185, illetve 2 212 fő volt 2010-ben. A térség 14 települése 500 főnél kisebb lélekszámú. A városokkal együtt összesen 5 település állandó népessége haladta meg az ezer főt 2010-ben (Abaújszántó, Gönc, Boldogkőváralja, Hidasnémeti és Vilmány). A nagyobb lakosságú települések jórészt az kistérséget észak-dél irányban összekötő vasútvonal és közút mentén helyezkednek el, míg a kisebb települések inkább keleti, észak-keleti irányban, a Zempléni hegységhez közelebb fekszenek. A kistérség népessége 1950 és 1960 között elhanyagolható mértékben nőtt, majd 1960-tól nagymértékben csökkent. 2010-ben a népesség az 1950-ben jelenlévő népesség számának csupán 57%-át éri el. Országos szinten az 1950-es évekhez képest 2010-ben 9%-kal nagyobb a népességszám, és 1950-től az 1980-as évekig növekszik a népesség, ezzel szemben az Abaúj-Hegyközi kistérségben a csökkenés folyamatos és jelentős mértékű. 1990 és 2010 között a népességcsökkenés átmenetileg megállt, ami a rendszerváltást követő gazdasági válság következtében a környező városokból történő visszaköltözések magas számának következménye. Népesség változása a kistérségben és Magyarországon (1950=100) A népességszám csökkenése eltérő mértékben érintette a kistérség településeit. A gettósodó települések és a városok népessége fogyott a legkevésbé, de ezekben a településtípusokban is 7, illetve 10 %-kal csökkent az ott élők száma. A határmenti településeken azonban a népességcsökkenés több mint 20 %-os volt. A rendszerváltás óta az Abaúj-Hegyközi kistérség népessége 12%-kal csökkent, 17 229 főről (állandó népesség, 1990) 15167 főre (állandó népessége, 2010) 33

Az Abaúj-hegyközi kistérség állandó népessége 1990-2010 A népességszám csökkenése eltérő mértékben érintette a kistérség településeit. A gettósodó települések és a városok népessége fogyott a legkevésbé, de ezekben a településtípusokban is 7, illetve 10 %-kal csökkent az ott élők száma. A határmenti településeken azonban a népességcsökkenés több mint 20 %-os volt. A 2010-es állandó népesség az 1990-es népesség százalékában, településtípusonként. A népesség számának alakulását alapvetően két tényező, a vándorlási különbözet és a természetes szaporodás, illetve fogyás határozza meg. A statisztikai adatok megerősítik azt a következtetést, hogy az elvándorlás folyamata egy hosszabb távú tendencia része, azonban az elvándorlás mértéke nem egységes, az évtizedek során hol csökken, hol növekszik. A kistérség negatív vándorlási különbözete az 1970-es évek -17%-os mértékéről az 1990-es évekig mérséklődött, az 1990 és 2001 között időszakban az el-és bevándorlás mértéke egyenlő volt, ám a 2000-es évekre az elvándorlás mértéke újból meghaladta a 34

bevándorlás mértékét, a vándorlási egyenleg -11%-os népességveszteséggel volt egyenlő. Az Abaúj-Hegyközi kistérség vándorlási egyenlege 1970-2010 Ha településtípusonként vizsgáljuk a vándorlási egyenleget, szembetűnő, hogy az üdülő falvakban az 1970 és 1980 közötti időszakban az elvándorlás jóval meghaladta a bevándorlás mértékét, így a lakosság 21%-kának megfelelő veszteséget szenvedtek ezek a települések, akárcsak a gettósodó falvaknál. Ám a rendszerváltás utáni évtizedben az üdülő települések 10%-os pozitív vándorlási egyenlege messze meghaladta a többi település kategóriát, és a kistérségi értéket is. Tehát a rendszerváltás után az üdülőfalvak vonzóak lettek. A gettósodó falvak esetében a negatív vándorlási egyenleg jelentősen mérséklődött, a rendszerváltás utáni években az el- és bevándorlás értéke kiegyenlítette egymást. Ezekből az adatokból azonban nem tudjuk, hogy milyen jellegű vándorlásról van szó: a kiegyenlített el- és bevándorlás mögött állhat jelentős népességmozgás is, feltételezhető, hogy a gettósodó falvak lakossága kicserélődött, a jómódú népesség elköltözött, s helyükre alacsonystátusú, roma népesség érkezett, feltehetőleg az észak-magyarországi nehézipar összeomlása után a környező városokból visszaáramlott a falvakba az alacsony képzettségű, munka nélkül maradt népesség. A 2000 és 2010 közötti időszakban az összes településtípus, illetve az egész kistérség vándorlási különbözete ismét negatív lett, amely jelzi, hogy a kistérség nem rendelkezik elég népességmegtartó erővel, az újonnan érkezőknél többen költöznek el. Elmondható, hogy a kistérség népességének csökkenését jelentős részben a negatív vándorlási egyenleg okozza, s ez egyfajta válságtünetként értelmezhető. A kistérségben a természetes fogyás 1970 és 1980 között fokozatosan meghaladta a természetes szaporodás mértékét, 1980 és 1990 között valamelyest javult az egyenleg, majd 1990-től újra csökkent. A természetes szaporodás mértéke 1980-tól nem haladta meg a természetes fogyás mértékét kistérségi szinten, a kistérséget tehát folyamatos csökkenés jellemzi. Az élve születések száma 1990 óta némi hullámzást mutatva ugyan, de csökkent, kistérségi szinten. 243-ról 175-re Az élve születések számának csökkenése a városokban folyamatos volt, míg bizonyos gettósodó településeken a csökkenése mértéke 35

kisebb volt, sőt Vilmányban például az 1997-ben és 1998-ban több mint kétszer annyi gyermek született (38, illetve 39), mint 1990-ben, s 2010-ben is 26 az élveszületések száma. Születések száma a különböző település típusokban A városok és a határ menti települések természetes szaporodása és fogyása a kistérségi folyamatokhoz hasonlóan alakult. A természetes szaporodás és fogyás összege az üdülő településeken 1970-től a rendszerváltásig a többi településhez képest is igen negatívan alakult, majd fokozatosan javult az egyenleg, de napjainkra sem éri el a többi település szintjét. A térségben egyedül a gettósodó településeken haladta meg a természetes szaporodás a fogyás mértékét, 1980-tól egészen 2010-ig. Ahogy azt feljebb láttuk, a rendszerváltás után a gettósodó falvak vándorlási egyenlege megközelítőleg nullszaldós volt. A gettósodó települések természetes szaporodásának pozitív egyenlege feltehetőleg az 1990-es évek vándorlási hulláma során beköltöző családok, illetve az itt koncentrálódó alacsonystátuszú népesség magasabb gyermekvállalási hajlandóságának köszönhető. Természetes szaporodás/ fogyás, 1970-2010 36

A kistérségben zajló demográfiai folyamatok, ha nem is erősítik, de nem is gyengítik a gyermekes családok szegénységi kockázatát. A magas szegénységi kockázatú háztartástípusok közül az országos átlaghoz képest valamivel magasabb a három- és többgyermekes háztartások aránya, de az egyszülős háztartások aránya sokkal alacsonyabb az országosnál. A kistérség egyik legnagyobb problémája a nagyarányú munkanélküliség, ezzel együtt a foglalkoztatottság alacsony szintje, illetve a munkalehetőség hiánya. A gyermekes háztartásokban élő gazdaságilag aktívak, a munkaerőpiacról élők aránya elmarad az országos átlagtól. A negatív munkaerőpiaci tendenciákat azonban valamelyest orvosolja a közmunka lehetősége. A gyermekes háztartásokban élő munkanélküliek aránya azonban így is jóval az országos érték fölött van. A gyermekes családok szegénységi kockázatát növeli az alacsony iskolázottsági szint is. A gyerekes családokban jelentős a 8 általánost végzettek aránya. Ugyanakkor a szülők gyermekeik leendő iskolai végzettségével kapcsolatos elvárásai elég magasak. Az országos átlaghoz képest alacsony a gyermekes családok jövedelme, s ennek következtében a gyermekek többsége szegénységben él. A kistérségben élő gyermekes családok jövedelmének átlagos értéke a gyermeket nevelő családok országos jövedelemátlagának mindössze 56%-a. Az alacsonyabb átlagos jövedelem a szegénységi ráta növekedésével is együtt jár: a kistérségben a 0-17 éves gyermekek 66%-a szegénységben él. A gyermekes háztartások lakásminősége jelentősen elmarad az országos átlagtól. A szubstandard lakások aránya 26%, ez több mint nyolcszorosa az országosan mért értéknek. Az oktatási intézmények közül az óvodákat a szülők pozitívan értékelik, az iskolákhoz valamivel kritikusabb a hozzáállás. Adataink szerint negatívabb vélemények még az oktatási intézmények személyi feltételeivel kapcsolatban fogalmazódnak meg, illetve az iskolai/óvodai agresszióval kapcsolatban figyelhetőek meg szülői félelmek. A gyermekek szükségleteinek kielégítettségében hiányok tapasztalhatóak. Anyagi okok miatt már a gyermekek biológiai alapszükségleteit (táplálkozás, ruházkodás) sem minden esetben képesek kielégíteni a (szegényebb) családok. Ahogy haladunk a magasabbrendű szükségletek felé, úgy csökken a gyermeki igények kielégítettsége. 37

A rossz anyagi körülmények hatása a magzati fejlődéstől a betegségek kialakulásáig fokozottabban mutatkozik meg. A tartós betegségek (pl. asztma, allergia) előfordulási gyakorisága lényegesen magasabb a kistérségben (16 versus 8%). A Gyerekszegénység elleni program ismertsége, elterjedtsége átlagosnak mondható. A kérdezettek 30%-a hallott arról, hogy a kistérség részt vesz az országos gyerekszegénység elleni programban. A különböző programelemekben a mintába került gyermekek 31%-a, illetve a felnőttek 25%-a vett eddig részt. Demográfiai jellemzők A gyermekek életkori megoszlása a kistérségben lényegében az országos mintázatot követi, csak árnyalatnyi különbségek érzékelhetőek. Országosan a vizsgált két szélső gyermek életkorcsoport (0-2 évesek, illetve 14-17 évesek) számosságában 10%-os különbség van, az Abaúj-Hegyközi kistérségben ez az életkori olló köszönhetően a 14-17 évesek kisebb arányának valamivel szűkebb (7%). A legfiatalabb korcsoportban (0-2 évesek) a gyerekek még így is jóval kevesebben vannak, mint a legidősebb korcsoportban (14-17 évesek), ami gyerekszám csökkenést vetít előre (ez a demográfiai visszaesés az országos átlaghoz képest azonban kevésbé erőteljes). A kedvezőtlen demográfiai tendencia a kistérség gyermekintézményeinek fennmaradása szempontjából negatív következményekkel járhat, illetve hosszútávon a gazdasági aktivitás csökkenését vetíti előre. Az Abaúj-Hegyközi Kistérségben élő gyermekek életkori eloszlása (%) Ha a gyermekek arányát a helyi népességen belül vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a kistérség korösszetétele az országos átlaghoz képeset valamelyest fiatalosabb. A kistérségben a száz aktívkorúra jutó gyerekszám a gyermeknépesség eltartottsági rátája az országos mutatókhoz képest magasabb: országosan 100 aktívkorúra 24 gyerek jut, az Abaúj-Hegyközi kistérségben ugyanez az érték 33. Mindezaz időskorúak kicsivel magasabb arányával párosul. Bár itt egy árnyalattal kedvezőbb a kistérségi adat az országos 38

átlaghoz képest (országosan 100 aktívkorúra 38 időskorú jut, az Abaúj-Hegyközi kistérségben pedig 36). A demográfiai válság kevésbé érezteti a hatását a kistérségben. Ha a gyermekkorúak és az időskorúak számát vetjük össze, akkor az országos állapotok egyértelműen az elöregedés jeleit mutatják hiszen 100 gyermekkorúra ennél lényegesen több időskorú jut. Az országos átlaghoz képest az elöregedés a kistérségben kisebb mértékű: míg országosan 100 gyermekkorúra 161 időskorú jut, addig az Abaúj- Hegyközi kistérségben ez az arány jóval alacsonyabb, száz gyermekkorúra 109 időskorú jut. A gyerek-társadalom belső, etnikai összetétele specifikus képet mutat a kistérségben. Míg országosan a roma származású gyermekek aránya 11% körül mozog, addig ugyanez az érték az Abaúj-Hegyközi kistérségben 54%. A felmérés során azokat tekintettük romáknak, akik annak vallották magukat, tehát a népszámláláshoz hasonlóan a kérdőívben is az önbevallás elvére építettünk. Több metszetben nyilatkozhattak erről a kérdésről a kérdezettek (a megkérdezett első- és másodsorban milyen nemzetiségűnek vallja magát/ a kérdezetten kívül van-e olyan személy a háztartásban, aki romának tekinti magát.) Ezeket a válaszokat összesítve azokat tekintettük romáknak, ahol a háztartásban legalább egy személy romának vallotta magát. Az Abaúj-Hegyközi kistérségben tehát az országosnál jóval magasabb (az országos érték ötszöröse) a roma gyerekek aránya. Mindegyik gyermek élet korcsoportban többségben vannak a roma származású gyermekek, s az egyes korcsoportokon belül hasonló arányúnak mondható a roma populáció nagysága Ha valami változás várható, akkor leginkább még az, hogy mivel az iskolába belépő új korosztályokban valamelyest nagyobb a roma gyerekek aránya az idősebb korcsoportokhoz képest, a jövőben nőhet a kistérségben az oktatási intézményekben megjelenő roma származású gyerekek aránya. (Adataink szerint a roma származású gyerekek aránya az iskolába belépő korcsoportban (2-5 év között) 62%, a középfokú tanintézményekből kilépők körében (14-17 évesek) pedig 51%.) A 0-17 éves roma gyerekek aránya korcsoportonként az Abaúj-Hegyközi Kistérségben (%) 39

3. Oktatás-nevelés, végzettség, képzettség A KSH népszámlálási adatai mind a megyei, mind az országos összehasonlításban visszaigazolják a kistérség hátrányos képzettségi összetételét: a lakosság jelentős része a térségi munkaerőpiacon versenyképtelen az alacsony végzettsége miatt, kiemelkedően magas a legfeljebb általános iskolát végzettek száma a térségben, míg a középiskolai, főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya jóval alul marad a megyei és országos átlaghoz képest. A 7 éves és idősebb népesség a legmagasabb iskolai végzettség szerint. A KSH egy más korosztályos csoportosításában közölt adata az iskolarendszerben eltöltött évek alapján megszerezhető és a valóban megszerzett iskolai végzettség viszonyát mutatja be Az összes korcsoport iskolai végzettsége elmarad a kistérségében a megyei és országos szintű végzettségi adatokhoz képest, a különbség egyre nagyobb az egyre magasabb szintű végzettségeknél. 40

A népesség iskolai végzettség és korcsoportok szerint. A térség 10 évesnél idősebb lakosainak 1,8% még nem végezte el az általános iskola első osztályát, míg megyei szinten ez arány a fele az Abaúj-Hegyközi térséginek, 0,9%, országos szinten pedig 0,7%. 2001-ben 493 fő olyan 7 évesnél idősebb ember élt a térségben, aki még nem végezte el az általános iskola első osztályát, míg a főiskolát, egyetemet oklevéllel elvégzők száma alig több ennél, 525 fő. A fenti két összehasonlítás is jól mutatja a kistérség alacsony iskolázottsági szintjét. Térségi összehasonlításban, azaz a megyei képzettségi-végzettségi szintekhez képest láthatóan alacsony a jól képzettek aránya: a 7 évnél idősebb népesség 12%-a rendelkezett érettségivel, míg a megyei szinten már a népesség 19%-ának volt érettségije. Főiskolai, egyetemi oklevéllel is mindössze a lakosság 4%-a rendelkezett 2001-ben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez az arány 7%. Mivel az újabb népszámlálási adatok nem állnak rendelkezésre, ezért csak becsülhetjük, hogy az összkép várhatóan nem javult, hiszen a kistérségből az elvándorlás elsősorban a képzettek menekülési útvonala. Akinek van értékesíthető tudása, az máshol próbál munkához jutni. A kistérségben nem található jelentős, nagyobb népességű város, egy középfokú oktatási intézmény működik, főiskola egyetem pedig csak távolabbi városokban van, a tömegközlekedés pedig sokak számára nehezen megfizethető. Ezek a tényezők is részben magyarázhatják az alacsony iskolai végzettségűek nagy arányát. Óvoda A bölcsődei hozzáféréshez viszonyítva az óvodába járás lehetőségei lényegesen jobbak a kistérségben, hiszen a 3-17 éves korosztályból gyakorlatilag mindenki jár vagy járt óvodába (98,5%). S az óvodai ellátásban részesülők mindegyike 4 éves korában bekerült az óvodába. Elsősorban a szegényebb családokból érkező gyermekek kezdik/kezdték 4 éves korukban az óvodát. Azon kevés esetben, amely a késői óvodába kerüléshez 41

kapcsolódik, a férőhelyhiány nem nagyon játszhat szerepet. A megkérdezett szülőknek csupán 4%-a, ezen belül a szegény családok képviselőinek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy gyermekét nem vették fel az óvodába, amikor kérte. Az óvodakezdés életkora a 3-17 éves gyermekek között az Abaúj-hegyközi kistérségben (%) A szülők óvodáról (és iskoláról) alkotott véleményét mind zárt, mind nyitott kérdésekkel mértük a Gyermek kérdőívben. Az óvodákról alapvetően jó véleménnyel vannak a szülők. 60-85%-uk nyilatkozott kifejezetten pozitívan az óvoda által biztosított személyi és tárgyi feltételekről. A szülők úgy érzik, hogy gyermekük az óvodai közegben egyértelműen jól fejlődik. A körülményeket illetően elsősorban a tárgyi feltételeket fogadják el a szülők, a személyi feltételekkel kapcsolatban már valamivel több a kritikus hang. A gyerekösszetétellel kapcsolatban is merülnek fel problémák, hogy viszonylag sok olyan gyerek is jár az óvodába, aki erőszakos, verekedő. 42

Az óvodákról alkotott vélemény az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) A szülők véleményét megkérdeztük arról, hogy magasnak érzékelik-e a roma gyerekek arányát az óvodában. A válaszadók 76%-a válaszolt erre a kérdésre igenlően. Kérdést fogalmaztunk meg arra vonatkozóan is, hogy nemzetiségileg milyen csoportot tekintenek ideálisnak. A legtöbben a vegyes összetételű (roma/nem roma) csoportot választanák (89%). Igaz, nem mindegy, hogy honnan érkeznek a gyermekek: a roma családok képviselői az esetek 100%-ában a vegyes összetételű csoportokat preferálják, a nem roma családok esetében ugyanez az arány alacsonyabb (69%). A nyitott kérdésekre érkezett válaszok alapján is elsősorban azt lehet megállapítani, hogy a kérdezettek inkább pozitívan viszonyulnak a kistérség óvodáihoz. A felmérés során pozitívumokról jóval többen több mint kétszer annyian tesznek említést, mint negatívumokról (hiányosságokról, lehetséges fejlesztési területekről). Az óvodákkal kapcsolatban legtöbben az óvodában uralkodó hangulattal elégedettek, a családias légkörrel, hogy az óvónők jól dolgoznak, együttműködőek, empatikusak a gyerekekkel, odafigyelnek rájuk. S mindennek meg is van az eredménye, mert a gyerekek fejlődnek, sokat tanulnak. A szülők szerint ehhez hozzájárul az is, hogy az óvodák jól pályáznak különböző 43

forráslehetőségekre. Hiányosságok nem is nagyon kerülnek szóba. Még legtöbben a tárgyi ellátottsággal kapcsolatban várnának többet: a játékokból lehetne több. Iskola 2013-as évtől a kistérség általános iskoláinál fenntartó váltás történt, az addig önkormányzati fenntartású és működtetésű általános iskolák állami fenntartásba kerültek, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gönci Tankerülete révén, egy település kivételével: Göncruszka településen a református egyház működteti az általános iskolát, valamint 2014-től az óvodát is. Új intézményként 2013 decemberében megjelent kistérségünkben a pedagógiai szakszolgálat, mint eddig hiányzó szolgáltatási forma. A gyermekek iskolakezdésének életkora országosan egyre későbbre tolódik, 1990-ben a 7 évesen iskolába kerülő gyerekek aránya még körülbelül 10% volt, 2000-re meghaladta a 30%-ot; és ez az arány azóta csak nőtt. A késői iskolakezdés főként a tankötelezettség életkorának csökkentése mellett rontja az általános iskola befejezésének esélyeit a hátrányos helyzetű gyermekek esetében. A késői iskolakezdés a kistérségben az országosnak megfelelő arányokat képezi le: a 7 évesen később iskolába kerülő gyerekek aránya 58%. A késői iskolakezdők jellemzően évvesztesek voltak, illetve kisebb részük a szülők kérésére maradt tovább az óvodában (az iskolaéretlenség vagy betegség szerepe ebben elhanyagolható). Az iskolakezdés életkora a 6-17 éves gyermekek között az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) A törvényi szabályozás jelenleg főszabályként 6 éves kortól írja elő a tankötelezettséget, de lehetőséget ad még egy évet az óvodában tölteni ha egy szakértői bizottság úgy látja jónak. A jogszabály következményeként legalább az első években iskolaéretlen gyerekek sokasága kerülhet az intézményekbe, ami az iskolai kudarcok növekedéséhez vezethet. Ennek lehetséges veszélye az Abaúj-Hegyközi kistérségben nem elhanyagolható, hiszen már így is elég magas azon gyermekek aránya, akik az általános iskolában évismétlők voltak, s ez különösen a szegény családokból származó gyermekek esetében figyelhető meg. 44

Iskolai kudarcok előfordulása az iskolás gyermekek között az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) Az iskoláról alkotott szülői véleményeket az óvodához hasonlóan mind zárt, mind nyitott kérdéssorral megvizsgáltuk. Az óvodákhoz hasonlóan az általános iskolákról is elsősorban pozitívan nyilatkoznak a szülők. De míg az óvodák esetében az érintett szülők 60-85%-a nyilatkozott kifejezetten pozitívan az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételekről, addig az iskolák esetében az ezen a véleményen lévők aránya alacsonyabb: 45-70%. Jellegében azonban nagyon hasonlóak a válaszok: itt is inkább a tárgyi feltételekkel elégedettek a szülők, kevésbé a személyi feltételekkel. S az iskolák esetében is sokan érzik azt, hogy gyermekeik kellően fejlődnek. Az iskolákról alkotott vélemény az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) 45

Komolyabb kifogás leginkább a gyerekösszetétellel kapcsolatban merül fel. A szülők elsősorban az iskolákban jelenlévő erőszakot látják problematikusnak. A felmérés tanúsága szerint a szülők 55%-a ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy az iskolában sok az erőszakos, verekedő gyerek. (Az óvodák esetében ugyanezt 41%-nyian mondják.) A gyerekközösségben az agresszivitáson túl alkohol- és drogproblémák is előfordulnak. A válaszadók szerint gyerekeik 12%-a olyan iskolába jár, ahol jellemző az alkohol-és/vagy drogfogyasztás. A rosszabb, szegényebb körülmények között élő gyerekek körében az ezzel kapcsolatban potenciálisan érintett gyermekek aránya kétszer nagyobb, mint a szegénységi küszöb felett élők körében (15% illetve 8%). Mennyire jellemző az iskolában a drogprobléma, túlzott alkoholfogyasztás az Abaúj-Hegyközi kistérségben? A szülők véleményét itt is megkérdeztük arról, hogy magasnak érzékelik-e a roma gyerekek arányát az oktatási intézményben, s a válaszadók 76%-a mondta azt, hogy igen. A legtöbben a vegyes összetételű (roma/nem roma) osztályok működését/működtetését preferálják (80%). Nem mindegy azonban, hogy honnan érkeznek a gyermekek: a roma családok esetében a vegyes összetételű osztályokat a kérdezettek az esetek 94%-ában preferálják, a nem-roma családok esetében ugyanez az arány kisebb (64%). A nyitott kérdésekre érkezett válaszok alapján is elsősorban azt lehet megállapítani, hogy a kérdezettek inkább pozitívan viszonyulnak az iskolákhoz. A felmérés során pozitívumokról többen tesznek említést, mint negatívumról (hiányosságokról, lehetséges fejlesztési területekről). Ugyanakkor az iskolákról kritikusabban vélekednek a szülők, mint az óvodákról. Legtöbben egyébként az oktatás színvonalával elégedettek, úgy érzik, hogy gyermekük az iskolai évek alatt jól fejlődik. Elismeréssel illetik a tanárok szakmai munkáját: felkészültek, rugalmasak. Többen üdvözlik azt is, hogy az iskolák sokféle programot, különórát biztosítanak a gyermekek számára. A szülőknek az iskolákkal, illetve a gyermekeikkel kapcsolatos elvárásai igen komolyak, hiszen sokan azt várják/szeretnék, hogy gyermekük az oktatási rendszerben minél tovább haladjon. A szülők elég magas követelményeket állítanak gyermekeik elé: 29%-uk azt szeretné, ha gyermekük minél tovább maradna az oktatási rendszerben, és annak befejezéseként felsőfokú végzettséget szerezne, amely elvárás talán már túlzó, a valóságtól elrugaszkodó. Az elvárások tekintetében éles határvonal húzódik meg a szegény és a nem szegény családok között. 46

Míg a relatíve jobb anyagi körülmények között élők körében ez a fajta, talán nem megalapozott vágy az esetek felében figyelhető meg, addig a szegényebb családok képviselői lejjebb adják igényeiket: diplomást csak 20%-uk vár, a többség azt gondolja, hogy gyermeke a gimnáziumi érettségiig sem fog eljutni. Mit gondol, gyermeke milyen iskolai végzettséghez juthat majd? 47

4. Szegénység, depriváció, szegénységi kockázat, kisgyermekes családok helyzete A gyerekes családok szegénységi kockázata, helyzete A szegénységi kockázati indexszel elemezzük az egyes települések helyzetét, abból a szempontból, hogy az ott élő lakosság milyen mértékben van kitéve a szegénnyé válásnak. A szegénységi kockázati kód 1-10-ig tartó skálán mozog, az 1-es jelenti a legkisebb, a 10-as érték a legnagyobb kockázatot. A kockázati index az alábbi mutatók felhasználásával lett kialakítva: fiatalodási index (kiskorúak aránya a legidősebbekhez képest), középfokú végzettségűek aránya a 18 évnél idősebbek körében, egy lakosra jutó havi jövedelem, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, munkanélküliségi arány, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek aránya, illetve a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők aránya az összes nyugdíjazotthoz képest. A kistérség településeinek a szegénységi kockázati kódja 10-től 6-ig terjedő skálán mozog. 10-es értéket kapott 7 település kapott, köztük Vilmány, Vizsoly és Boldogkőújfalu, mely települések az eddig vizsgált tényezők alapján is a legrosszabb helyzetű településekként jelentkeztek. Szintén a legrosszabb kategóriába került néhány kisebb település: Abaújvár, Fony Hernádcéce és Korlát. A legrosszabb kategóriába tartozó 7 település, a települések 29%-a, a kistérség népességének pedig 27%-át jelenti. 9-es érték 5 db településhez tartozik, míg 8-as kódot 9 db település kapott, köztük a kistérség két városa is. 7-es illetve 6-os kódot csak három kisebb település kapott. Mindez azt jelenti, hogy az országos átlagnál magasabb szegénységi kategóriába tartozik az összes település, illetve, hogy a három legrosszabb kategóriába tartozó településeken él a kistérség lakosságának 97%-a. 48

A kistérség településeinek szegénységi kockázati kódjai Település Állandó népesség, 2010 Szegénységi kockázati kód Abaújvár 304 10 Boldogkőújfalu 572 10 Fony 388 10 Hernádcéce 213 10 Korlát 328 10 Vilmány 1472 10 Vizsoly 996 10 Boldogkőváralja 1039 9 Göncruszka 662 9 Kéked 244 9 Pányok 93 9 Tornyosnémeti 572 9 Abaújszántó 3231 8 Arka 105 8 Baskó 197 8 Gönc 2294 8 Hernádszurdok 217 8 Hidasnémeti 1162 8 Regéc 106 8 Telkibánya 685 8 Zsujta 189 8 Hejce 272 7 Sima 25 7 Mogyoróska 82 6 A családgondozók véleménye alapján az egyes ellátási körzetekben vannak súlyosan problémás és kevésbé vagy szinte problémamentes települések (legalábbis gyermekvédelmi szempontból). A súlyosan problémás települések elsősorban azok, melyek gettósodnak, illetve ahol nagyobb telep van. Ahol jelentősebb telep van, ott a helyzetet súlyosbítja, hogy a problémák koncentráltan jelentkeznek, az elszigetelődés a település többi részétől erőteljesen érvényesül. A gettósodó településekre és a telepekre egyaránt jellemző az elszigetelődés, a beszűkült kapcsolatrendszer. Részben erre vezethető vissza a mára általános vált problémává, hogy a lányok egyre fiatalabban szülnek. Az interjúk szerint jelentős azon 18 év alatti lányok száma, akiknek már van legalább egy gyermeke (bár pontos adatok erre vonatkozóan nincsenek). A nagyon fiatal szülőknek gyakran hiányosak a szülői kompetenciáik, illetve nincsen önálló lakhatási lehetőségük. Előfordulnak extrém mértékben zsúfolt, több generáció által lakott lakások, melyek nem teszik lehetővé a gyerekek minimális lakhatási körülményeinek biztosítását, a fejlődésükhöz szükséges teret és eszközfelszereltséget. A komfortnélküli lakások és a túlzsúfoltság következtében gyakoriak a problémás higiéniás körülmények, melyek több egészségügyi probléma forrásai is. A fürdés és a mosás nagy nehézséget jelent azoknak a családoknak a számára, ahol nincs vezetékes víz, fürdőszoba, illetve ahol kikapcsolták a szolgáltatásokat (víz és elektromos áram). De hasonló nehézséget jelent a főzés is, megfelelő főzőhelység/konyha, hely és felszerelés hiányában. 49

A deprimált életkörülmények között élő kisgyerekek fejlődésbeli elmaradottságát az intézmények is érzékelik, elsősorban az óvoda. Sok gyerek úgy megy óvodába, hogy nem rendelkezik alapvető készségekkel, és a mindennapi élethez kapcsolódó tudásokkal. Leggyakrabban felhozott példa a mosakodás, WC használat, fogmosás ismeretének hiányai, de gyakran a beszéd és rajzolási készségek is elmaradást mutatnak. Az alapkészségek ilyen mértékű hiánya negatívan befolyásolja az iskolára való felkészülést is: az óvodában olyan alap dolgok megtanítására kell koncentrálniuk, mint a tisztálkodás, étkezés stb. és nincs idő arra, hogy készítsék fel az iskolára a gyerekeket. A munkanélküliség súlyos jövedelemhiányt okoz a családoknál, ami már azt is jelenti, hogy nem tudnak megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszert venni. A szegény, mélyszegény családoknál ez gyakran éhezéshez is vezet: az óvodák, iskolák tapasztalata, hogy sok gyerek csak az iskolában lakik jól. A gyerekneveléssel kapcsolatos hiányos ismeretek, illetve az ingerszegény környezet is problémaként jelenik meg mind a szülő, mind a gyerekek szempontjából. Súlyosabb esetekben jellemzőek a családi konfliktusok eldurvulása, az alkohol problémák, a gyerekek nevelési nehézségei és az elhanyagolás. Ezek a tényezők jelennek meg leginkább a gyerekjóléti szolgáltatás gondozási eseteinél is, melyek a probléma mélyülésével védelembe vételhez, szélsőséges esetekben pedig a gyermek családból való kiemeléséhez vezetnek. A pozitív példa és a jövőkép teljes hiánya a gyerekeket is már fiatalon deviáns életvitel felé terelik, sok az intézmények által kezelhetetlennek tartott gyerek, és sok a csellengő. A negatív minták és a perspektíva hiánya nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az alulképzettség a fiatal generációknál folyamatosan újratermelődik, legtöbben csak az általános iskolát végzik el, a középiskolát már a szakma megszerzése nélkül hagyják el. Ez később a munkaerőpiaci és jövedelemszerzési lehetőségeiket is erőteljesen korlátozza. Az iskolák is az egyik legmarkánsabb problémának jelölték meg, nagyon nehéz úgy ösztönözni a gyerekeket a tanulásra, hogy nem tudnak igazi alternatívákat felmutatni számukra. Sok, a legalábbis időlegesen apa nélkül élő család. Az interjúk alapján ez részben arra vezethető vissza, hogy a férfiak bebörtönzés miatt vannak távol a családtól. A bűnözés leginkább a megélhetési nehézségekkel kapcsolatos lopásokat jelent. Egyik leggyakoribb a falopás, ezért télen sok eljárás indul (pl. Vizsolyon). Általános tapasztalat, hogy a mélyszegénységben élő családok, különösen a telepi körülmények között élők nehezen mozdulnak ki a szűk lakókörnyezetükből, és nehéz őket aktivizálni. Ezt mutatja a vizsolyi példa is, mikor a családsegítő irodáját, mely a telep közelében volt, attól messzebb helyezték el, oda a családok már kevésbé mentek el. Hasonló tapasztalatok voltak a Minden gyerek lakjon jól programmal kapcsolatban is. A passzivitásba süllyedt családok nem használják ki a felkínált lehetőséget, de a települési önkormányzatok egy része is, részben erőforrás problémák miatt nehezen menedzseli a programot. Az önkormányzatra nagy terhet ró a sok mélyszegénységben élő család, több polgármester úgy érzi, hogy eszköztelenek problémáik kezelésére, enyhítésére. Mindenki a hivatalba megy panaszkodni, ezt a stresszt nehezen lehet bírni. A gyerekek hátrányai csak nőnek és kénytelen az önkormányzat mindent támogatni, mert a szülőknek már semmire nincs pénzük. Ingyen esznek, tornacipőt, fehér pólót és ingyen könyvet kapnak a gyerekek a vizsolyi iskolában. Az önkormányzat nem tudja meddig képes biztosítani ezeket a gyerekeknek. fogalmazott a vizsolyi polgármester. 50

Az intézményrendszer munkatársai egyértelműen Vilmányt és Vizsolyt nevezték meg a legproblémásabb településeknek. Az itteni telepeken a legrosszabbak a lakáskörülmények, a telepeken élők társadalmi elszigeteltsége nagyon előrehaladott, itt jelentkeznek legintenzívebben a már említett devianciák is, és a gyermekek veszélyeztetettsége is ezeken a telepeken a legerősebb. A többi teleppel rendelkező településen ugyanezek a problémák megvannak, de nem ilyen nagyságrendben. Például Abaújszántón csak kb. 10 családot érzett igazán problémásnak a védőnő. Mindemellett bizonyos településeken, bár sok a szegény család és a település maga is gettósodó településnek tekinthető, a családok körülményei rendezettebbek. Ilyen település pl. Göncruszka és Korlát is a helyi szakemberek (családsegítő, védőnő) szerint. A lakhatási körülmények ezeken a településeken valamivel jobbak, nincsen igazán nagy telep, a roma családok inkább a faluban elszórtan laknak. Anyagi helyzet A gyermekes családok szegénysége megragadható mind objektív, mind szubjektív mutatókkal. A Háztartás kérdőívben mindkettőt mértük. Az objektív mutatókkal (1) elsősorban azt térképeztük fel, hogy milyen a családok jövedelmi helyzete, valamint milyen kiadásokra van elegendő pénzük a családoknak, illetve melyek azok a szükségletek, amelyeket inkább háttérbe szorítanak. A szubjektív mutatók arról árulkodnak, hogy miként vélekednek a megkérdezettek saját helyzetükről A kistérségben élő gyermekes családok jövedelmének átlagos értéke a gyermeket nevelő családok országos jövedelemátlagának mindössze 56%-a. A KSH 2011-es adatai alapján az egy főre jutó havi nettó jövedelem az összes háztartásra vetítve 82400 forint volt. Ezen belül, ha csak a gyermekes háztartásokra koncentrálunk, akkor 67100 Ft. Ugyanez az érték adataink szerint az Abaúj Hegyközi kistérségben mindössze 37500 Ft. Az alacsonyabb átlagos jövedelem a szegénységi ráta növekedésével is együtt jár: a kistérségben a 0-17 éves gyermekek 66%-a szegénységben él. A gyermekszegénység mértéke országosan 26%, tehát az eltérés igen jelentős. A kistérségben a gyermekek túlnyomó többségéről az mondható el, hogy anyagilag nagyon rossz körülmények között él. A szegénységben élő gyermekek aránya a 0-17 éves korosztályban az Abaúj- Hegyközi kistérségben (%) Az elemzés további részében a szegénységi küszöb alatt, illetve felett élőket külön fogjuk szerepeltetni, hogy még plasztikusabban jelenhessenek meg a kistérségben élő 51

szegényekkel kapcsolatos adatok. A két csoport belső etnikai összetétele egyébként sajátos képet mutat. Ha nem is beszélhetünk teljesen homogén csoportokról, de nagyon élesen elválik egymástól a két csoport társadalmi, etnikai karaktere. A szegénységi küszöb alatt élő gyermekek 73%-a ugyanis roma származású, s 27%-a nem. A szegénységi küszöb fölött élő gyermekek etnikai összetétele még egyneműbb: itt a gyerekek 81%-a nem roma családban él, s 19%-uk érkezik roma családból. Másik oldalról megközelítve a kérdést: a roma családból induló gyermekeknek a nem roma családokban élő gyerekekhez képest kétszer nagyobb az esélye arra, hogy szegény családban éljen. A roma gyerekeknek ugyanis 88%-a sorolódik a szegénységi küszöb alatt élő családokhoz, a nem-roma gyerekeknek viszont csak 40%-a. A kistérségben élő gyerekes családok 30%-a érzi úgy, hogy beosztással még jól kijönnek, s néhányan gondok nélkül élnek (1%). A többség (69%) esetében azonban megjelennek a pénzügyi zavarok, s ez különösen így van a szegényebb családok esetében (86%). A pénzügyi zavarok általában abban a formában jelentkeznek, hogy a hó végére már valami probléma merül fel, mert éppen, hogy kijönnek a havi jövedelmükből. De a szegényebb rétegek tagjai ugyanilyen arányban számolnak be komolyabb problémákról, állandósuló, hosszan tartó anyagi gondokról. Még súlyosabb esetekről szó szerinti nélkülözésről pedig a háztartások közel egytizede számolt be. Az országos arányokkal történő összehasonlításból az tűnik ki, hogy a kistérség lakói összességében az országos helyzethez hasonlónak látják a saját helyzetüket, de a szegényebb rétegek tagjai már rosszabbnak ítélik meg anyagi lehetőségeiket. Hogy érzi, Önök anyagilag...? (%) A családok szintén jelentős hányada (79%) úgy nyilatkozott, hogy saját forrásból nem lenne képes fedezni egy nagyobb összegű váratlan kiadást. Ezek a jelenségek a szegényebb családok körében szinte már teljese általánosnak mondhatók (90% illetve 88%). 52

A gyermekes családok nagy hányadát érintő szegénység a különböző típusú szükségletek kielégítetlenségének mértékében is megragadható. Vizsgálatunk során nemcsak a közüzemi számlák kiegyenlítésére fókuszáltunk, hanem más fontos mutatót is mértünk. Az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett családok nagy részének elsősorban a rezsi kifizetése okoz gondot: körülbelül minden második család esetében erre már nem jut elegendő pénz. Ugyancsak sokan vannak, kiknek a szükséges élelem megvásárlása okoz gondot, ez körülbelül minden harmadik családra igaz. Ugyanennyi családnak a megfelelő fűtés biztosításán kell spórolnia. Ezek a nehézségek még hatványozottabban jelentkeznek a szegényebb családok körében. Mindegyik vizsgált kielégítetlen szükséglet kapcsán sajnos jelentősebbnek mondható a szegény családok érintettsége (pl. gyógyszerekre, közlekedésre, stb. fordítandó kiadások). Az összesített hiány-listán egy szükséglet emelkedik még erőteljesebben, ez pedig a szórakozás. Magas azoknak aránya, akiknek nem jut elegendő pénzük szórakozásra (35%). Árnyalja a képet, hogy e területtel kapcsolatban sokan úgy nyilatkoztak, hogy nem is szoktak erre költeni. Az ő esetükben csak a hiányt állapíthatjuk meg, s nem a kielégítetlen igényt. Ez a probléma elsősorban a nem szegény családok esetében hangsúlyos, körükben e szükséglet kielégítetlensége a második helyen jelentkezik. A háztartások néhány alapvető szükségletének kielégítettsége az Abaúj- Hegyközi kistérségben (%) A megkérdezett háztartások viszonylag nagy hányadának van valamilyen összegszerűen meghatározható tartozása (40%). Ez elsősorban a szegény háztartásoknál figyelhető meg (51%), a nem szegény háztartások védettebbek ezzel szemben (25%). Az adósság összege néhány ezer forinttól több millió forintig terjed. A tartozások mediánja (középértéke) 60 ezer Ft, tehát az adósok körülbelül felénél az elmaradás összege maximum ekkora. Megfigyelhető, hogy a nem szegény háztartások, ha rendelkeznek tartozással, akkor annak összege az átlagosnál jóval magasabb. 53

A tartozások sokféle formában jelentkeznek. A legtöbben banki hitelek/áruhitelek esetében történő elmaradásokról tettek említést. Ez sokkal hangsúlyosabb (20%), mint a magántermészetű kölcsönök esetében történő elmaradások (10%). A nem szegény családok tagjai a valószínűleg komolyabb összeget jelentő hiteltartozáson túl csak nagyon ritkán említenek meg olyan területet, ahol elmaradásuk van. A szegényebb családok esetében ezek a problémák sokkal gyakrabban jelentkeznek, a hiteleket leszámítva lényegében minden tartozásforma esetében ők a tipikus fizetni nem tudók. Körükben a villanyszámlák kifizetetlensége a leggyakoribb probléma, de sokszora víz-, csatornadíjjal illetve egyéb rezsiköltségek kifizetésével is elmaradásban vannak. Árnyalja a képet, hogy sok kategóriánál magas azon háztartások aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy nincsenek is ilyen jellegű költségeik (ez fontos akkor, amikor a lakbér-, vagy a hiteltartozásokat vizsgáljuk, valamint annak megállapításánál, hogy hol van gázellátás.) A tartozások néhány esetben oda is elvezettek, hogy a villanyt ki kellett kapcsolni, ez a családok 16%-ával fordult már elő. (A szegényebb családok körében minden ötödik családban szüneteltették az áramszolgáltatást.) A vízszolgáltatás kikapcsolása is gondot jelentett néhány családnak: az érintettek 8%-a jelezte, hogy ezt a szolgáltatást díjfizetés elmaradása miatt le-/kikapcsolták nála. A vezetékes gázszolgáltatás esetében ilyen drasztikus lépésre csak az esetek 4%-ában került eddig sor, bár a gáz sok családhoz nincs is bevezetve. A megkérdezettek 12%-a érzi úgy, hogy az eladósodás következtében jelenlegi lakását akár el is veszítheti (szegények: 14%, nem szegények: 8%). Eladósodás mértéke a gyermekes háztartások között az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) A szegénység enyhítésében nagy szerepe lehet a családok által kapott természetbeni juttatásoknak, melyeknek számos formáját kaphatják/igényelhetik családok. 54

A gyermekes háztartásoknak nyújtott természetbeni ellátások az elmúlt 12 hónapban az Abaúj-Hegyközi kistérségben Összességében viszonylag sokan tettek említést valamilyen természetbeni ellátásról. Ezek közül legtöbben azt említik meg, hogy elengedik számukra a tankönyv és gyermekintézmény térítési díját (74%). A szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás tekintetében a szociális étkeztetés lehetőségét 42%-nyian vették igénybe. Viszonylag magas azon családok aránya, amelyek élelmiszert, illetve tüzelőt kapnak (34%). Érdemes kiemelni, hogy sokan a szociális földprogram, vagy a Minden gyerek lakjon jól! elnevezésű kezdeményezés keretében kisállathoz vagy vetőmaghoz is jutottak (44%). Mindezen természetbeni juttatásokban sokkal nagyobb számban részesülnek, a rászorultabb, szegény családok. Körükben a többség igénybe veszi ezeket az eszközöket. A kérdőívben rögzített jövedelmi adatok szerint nem szegény családok esetében az érintettek, természetbeni juttatást kapók aránya a tankönyvprogramot leszámítva körülbelül egynegyednyi. Az eddigiekhez képest jóval kisebb azok aránya, akik másfajta szociális/természetbeni juttatást kapnak. Ezek közül még első helyen a közgyógyellátást lehet kiemelni (24%). A megkérdezettek elmondása szerint a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálat segítségét jóval kevesebben veszik igénybe (7%), s még kevesebben az adósságkezelési, illetve fogyatékosokat támogató szolgáltatásokat, ezeket gyakorlatilag senki sem vette igénybe a családok közül (1-2%). Megfigyelhető, hogy az aktuális jövedelmi helyzet a ritkábban igénybe vett szolgáltatásoknak a használatát kevéssé határozza meg. A vázolt anyagi gondokkal együtt a megkérdezettek többsége nem mondja azt magáról, hogy teljes mértékben szegény, 25% nyilatkozott így, s a jövedelmi mutatók alapján szegénynek mondható családokban ugyanez az arány 39%. A domináns vélemény inkább az, hogy csak bizonyos értelemben vagyunk szegények (58%). Összességében csak a családok egyötöde az, amely önmagát egyáltalán nem sorolja be a szegények csoportjába. De még az objektíve nem szegényeknek tűnőkk örében is csak egyharmadnyian vannak ilyenek (33%). Ők is szubjektíve bizonyos értelemben inkább szegénynek tartják magukat. 55

Ön mit mondana a szegénységről: jelenleg Önök? A háztartások romló anyagi helyzetét mutatja, hogy a megkérdezettek többsége 57%-a úgy érzi, hogy 3 évvel korábban jobban élt, mint most. A családok 32%-a azon a véleményen van, hogy helyzetük alapvetően nem változott. Csak nagyon kevesen érzékelik azt, hogy most jobban élnek, mint korábban (10%). Ebben a tekintetben jelentős különbség nem mutatkozik a szegény és nem szegény családok között, ez alapján úgy tűnik, hogy a válság mindenkit azonos mértékben sújtott. A szegényebbek körében azért valamelyest felülreprezentáltak a negatív folyamatokat érzékelők (62%). A jövő vonatkozásában is szkeptikusak a kérdezettek. A várakozások iránya hasonló az elmúlt években megélt változások irányához. A relatív többség további romlást vár (41%). Valamivel kevesebben a helyzet stabilizálódását vetítik előre (34%), s még kevesebben vannak, akik optimisták, 26%-nyian bizakodnak abban, hogy helyzetük javulni fog az elkövetkező három évben. A jelenlegi anyagi helyzet itt sem befolyásolja annyira erőteljesen a véleményeket, bár a szegényebb családok körében valamivel nagyobb mérvű a pesszimizmus (44%). A gyermekek szükségleteinek kielégítettsége Az anyagi helyzet csak általánosságban határozza meg, hogy a család mennyire képes a gyermekek számára fontos szükségletek biztosítására. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a gyermekek szükségleteinek kielégítését előresorolják a családok a felnőttek szükségleteivel szemben. A szülők háztartási gazdálkodáson belüli preferenciái azonban a források szűkössége mellett bizonyos gyermeki szükségletek kielégítését fontosabbnak, másokat halaszthatónak, vagy kevésbé fontosnak ítélnek meg. Ahhoz, hogy legalább adataink egy részét országos viszonylatban is értelmezni tudjuk bár az adatfelvétel más korcsoportot célzott meg (0-15 évesek) -, felhasználtuk a KSH 2009.évi Háztartási Költségvetési és Életkörülmények Adatfelvétel EU-SILC modulját. A gyermekek biológiai alapszükségletei (táplálkozás, ruházkodás) közül már a táplálkozási igényeket sem képesek teljes mértékben kielégíteni a családok 56

A 2009-es országos adatok alapján a táplálkozási szükségletek tekintetében a gyerekek 1%-a szenvedett hiányt, az Abaúj-Hegyközi kistérségben ennek az értéknek a három-négyszerese figyelhető meg (3-4%), a szegény családok körében pedig a különbség ötszörös (5%). A megkérdezettek ekkora hányada állította, hogy gyermekeik a háromszori étkezést hétközben és/vagy hétvégén sem kapják meg. A kistérségben a tanítási napokon ez az étkezés az iskolai étkeztetést is jelentheti és jelenti is. A kérdezettek többsége ugyanis igénybe veszi az iskolai étkeztetést az iskolaévben (78%). Ezzel nyáron már kevesebben élnek (44%), de a szegény családok körében komoly segítséget jelent a nyári étkeztetés is (53%). Adataink szerint a családok nagy része ingyenesen jut az iskolai közétkeztetéshez (76%), s a kedvezményes/ingyenes lehetőség elsősorban a szegény családoknak biztosított. Az iskolai/óvodai étkeztetés nemcsak az étkezések számának biztosításában, hanem a gyermekek megfelelő, minőségi táplálkozásában, azaz hús-, zöldség- és gyümölcsfogyasztás biztosításában is fontos szerephez juthat. A kistérségben a gyermekek körülbelül egytizedének étkezésében nem szerepelnek ezek a fontos alkotóelemek, ami az országos átlaghoz képest kedvezőbb adatot jelent. Míg országos átlagban azt látjuk, hogy anyagi okok miatt a gyerekek 13%-a nem jut húshoz és 17% friss zöldséghez vagy gyümölcshöz, addig ugyanezek az arányok a kistérségben 11 illetve 10%. A két pár megfelelő lábbeli biztosítása a családok 11%-ának jelent túlzott anyagi megterhelést, s az újonnan vásárolt ruházat biztosítása még nagyobb gondot okoz a háztartásoknak (15%). Az országos értékekkel összevetve az adatokat a kép vegyes. Az új ruhák beszerzése az országos adatokhoz képest kedvezőbb (22%), a lábbelik biztosítása viszont már nem (5%). Az eddig említett hiátusok lényegében mindegyik biológiai alapszükséglet tekintetében a szegényebb családok körében figyelhetők meg, a relatíve jobb anyagi pozícióban lévő családok körében ezek a problémák nem nagyon jelentkeznek. 57

Kielégítetlen gyermekszükségletek aránya az Abaúj-hegyközi Kistérségben (%) 58

Ami a tanulási lehetőségeket illeti, a gyerekek 11%-ának nincs külön íróasztala, de a szülők elmondása szerint szinte alig van olyan család, ahol egyáltalán nem biztosított odahaza megfelelő hely a tanuláshoz (3%). Ehhez kapcsolódóan kedvező adat az is, hogy a családok mindössze 3%-ában nem áll rendelkezésre az iskola által elvárt minden felszerelés. Ebben szerepet játszhat a természetbeni juttatásként említett tankönyvtámogatás is. A családok a szótárt már nem tartják annyira nélkülözhetetlennek, ez az esetek 12%-ában már hiányzik. Az eddig említett szükséglet-csoportokhoz hasonlóan ezen a területen is elsősorban a szegény családok körében jelentkeznek anyagi hátterű szükséglet-kielégítési problémák. A társadalmi szocializáció szempontjából fontos társas kapcsolatok építése egyértelműen hátrébb sorolódik a szükséglet kielégítés rangsorában. A gyerekek egyhetedének nincs lehetősége rá, hogy meghívja baráti körét közös programra, játékra, ami önmagában magas, de az országos adatokhoz képest kedvező érték (kistérség: 17%, országos adat: 29%). Ugyanennyien a külsős, fizetős iskolai programokon sem tudnak részt venni, de ez az arány már az országos adathoz hasonló (kistérség: 18%, országos adat: 15%). A külsős programok közül egy árnyalattal kedvezőbb helyzetben vannak a sportfoglalkozások. Anyagi okok miatt a gyermekek egytizedének nincs lehetősége arra, hogy sportoljon tanórán kívül. Mivel a társadalmi szocializációs szükségletek kapcsán a fizetős jelleg nagyon meghatározó, e szolgáltatás elérésében, illetve nem elérésében a családok szegénységi státusza hogy a szegénységi küszöb alatt vagy felett élnek értelemszerűen kiugróan erőteljes. S ugyanez mondható el a komoly anyagi vonzatokat tartalmazó luxus szükségletek kapcsán. A luxus szükségletek kielégítése valóban luxus-kategóriának tűnik, hiszen ezeket az elemeket jóval kevesebben tudják biztosítani, mint az eddig említett szükséglet-típusokat. Az ide sorolódó üdülés a gyerekek nagy többségének nem adatik meg (60%). A fizetett különórák, a zsebpénz már nem ennyire luxus-kategória, ezt a szülők 33%-a illetve 16%-a nem tudja biztosítani gyermeke számára. A szükségletek kielégítése mellett a gyermeki fejlődéshez elengedhetetlen a családi körben eltöltött minőségi idő. A gyerekek többsége, 83%-a a szüleivel közösen étkezik, de csak 64%-uk minden nap. A szülők 82%-a nyilatkozott úgy továbbá, hogy a TV-ben látottakat megbeszéli gyermekével, és 76%-uk szokott mesét olvasni vagy mondani gyerekének, nagyrészt naponta vagy kétnaponta. Ezekhez a közös, családi élményekhez képest jóval alacsonyabb mértékben jelentkeznek azok a társas együttlétek, amelyek nem az otthoni környezethez kapcsolódnak. A szülők a gyerekek 20%-ával tudnak/akarnak külsős kulturális programokon részt venni, pl. elmenni múzeumba, színházba, valamilyen zenei előadásra, stb.. S ilyen alkalmakra a szegényebb családok szinte egyáltalán nem tudnak sort keríteni (10%). Az internet és a számítógép mára szinte elengedhetetlen része az életnek, a gyermekek iskolai fejlődése szempontjából is kiemelkedően fontos. A szülők elmondása szerint a gyerekek többsége használ számítógépet (77%), otthon és/vagy az iskolában. Szintén sokan használják az internetet (69%), ezt is otthonról, illetve az iskolában. Ezek a lehetőségek a nem szegény családokban élő gyermekek számára szinte teljesen mértékben rendelkezésre állnak (91 illetve 84%). 59

A kérdőívben megkérdeztük a szülőket, mit gondolnak arról, hogy gyermekeik mivel töltik szabadidejüket. Az, hogy a szülőnek mennyire vannak pontos információi a gyermekszabadidő eltöltési szokásairól, nyilván több tényezőtől függ. A szülők szerint gyermekeiknek van szabadideje és azt aktívan, értelmesen töltik el. A szülők úgy látják továbbá, hogy gyermekeik nem járnak kocsmába, bárokba, ehelyett sok gyermek segít a háztartásban, TV-t néz, otthon játszik, barátaival találkozik, számítógépezik, sportol, kirándul, szervezett programban vesz részt. A 6-17 évesek szabadidő eltöltési szokásai az Abaúj-hegyközi kistérségben (%) 60

5. Egészségi állapot és mutatói Egészségügyi helyzet A kistérségben a mélyszegénységben élőknek és a szélsőségesen rossz lakáskörülményekkel rendelkezőknek a legrosszabb az egészségügyi helyzete. A védőnőkkel készült interjúk, illetve a Máltai Szeretetszolgálat által szervezett egészségügyi szűrések nyomán készült orvosi összefoglaló is kiemeli, hogy nyilvánvaló vált, hogy a legrászorultabb családok, gyerekek és felnőttek nem jutnak hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Ez annak ellenére igaz, hogy a házi orvosi szolgáltatáshoz való hozzáférés jól szervezett, vagy helyben, vagy falubusszal biztosított annak elérése. Hiányoznak, illetve nehezen hozzáférhetők a rendszeres szűrések mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. A szükséges vizsgálatokra, szakvizsgálatokra nem mennek el, elsősorban a drága közlekedés miatt. Ha el is jutnak az orvosi vizsgálatra, a szükséges gyógyszereket nem tudják kiváltani, így a feltárt betegségek kezelése sem történik meg. A családok általában egyáltalán nem rendelkeznek egészségtudatossággal, ami a gyermekek étkezését, egészség szemléletét is már egészen kicsi kortól negatívan befolyásolja. A korai gyermekvállalás teljesen általánossá vált a mélyszegénységben élő roma családok körében. A védőnők elmondása szerint nagyon sok 17 éves lánynak már van gyereke, és huszonéves korukra sokuknak már 3-4 gyereke is van. A nők egy része sterilizáltatja magát pár gyerek után, bár ennek is magas a költsége, hiszen háromszor kell bemenni a miskolci kórházba, de a fogamzásgátlás költségeit nem tudják megfizetni. A vizsolyi védőnő az alábbiak szerint írta le a mélyszegénységben, telepi körülmények között élő kismamákat: A terhességek gyakran gondozatlanok, a kismamák nem járnak el a szükséges vizsgálatokra. A lányok terhességkor/szüléskor találkoznak először nőgyógyásszal. Bár van már nőgyógyászati rendelés Göncön, oda Vizsolyról (csak úgy, mint több más településről) nagyon körülményes eljutni. A legtöbb kismama Miskolcon szül, viszont szülés után jellemzően nem mennek vissza vizsgálatokra. Sok gyerek kórosan kis súllyal születik, mert az anyukák a terhesség alatt nem esznek megfelelően és sokat dohányoznak. Hidasnémetiből a gönci szakrendelések könnyebben elérhetőek, éppen ezért innen gyakrabban járnak még hátrányosabb helyzetű anyukák is nőgyógyászati vizsgálatra. Itt az a probléma merül fel, hogy ritkán van rendelés, és rövid ideig tart. A jobb társadalmi összetételt és az ott élő hátrányos helyzetű családok jobb körülményeit is mutatja, hogy Hidasnémetiben a gyerekek születési súlyát általában normálisnak tartotta a védőnő. Sok anyuka rövid ideig szoptat, főként a fiataloknál fordul ez elő. A gyerekeket inkább tápszerrel etetik, de nem mindig tudják kiváltani a tápszert sem (ilyenkor szereznek valahogyan ). A gyerekek helytelen táplálása, illetve táplálkozása súlyos probléma, emiatt sok az alultáplált, illetve a kórosan túlsúlyos gyerek. Sok gyereknél megjelent a gyerekkori, tinédzserkori magas vérnyomás, amely egyértelműen az egészségtelen táplálkozás (energia- és üdítőitalok, magas zsírtartalmú ételek) eredménye. Szintén ezen okok miatt, az átlagosnál sokkal magasabb volt a magas vércukorszinttel rendelkező gyerekek aránya. A gyerekek nem vesznek részt szűrő 61

vizsgálatokon: fogászati, szemészeti és hallásvizsgálatokra az óvodák és iskolák szerint is nagy szükség lenne. A rossz lakáskörülményekkel, a mosakodási és mosási lehetőségeknek szinte teljes hiányával függnek össze a szélsőségesen rossz higiéniás körülmények, melyek többször vezetnek a tetű, rüh problémák megjelenéséhez. Ezek kezeletlensége súlyos bőrfertőzéseket is okozhat. A Máltai Szeretetszolgálat által végzett szűrés rávilágított arra is, hogy a gyermekeknek rossz állapotban vannak a fogaik, napi fogmosás nem ismert számukra, a helytelen étkezés, magas cukor, szénhidrát bevitel viszont a fogak gyors romlásához vezet. A gyerekek többsége még nem járt fogorvosnál. Hasonló a helyzet a szemészeti szűrésnél is. A legtöbb látási problémával rendelkező gyermeknek nincs szemüvege. Ezt szintén a Málta által végzett szűrővizsgálat mutatta meg (a vizsgálat keretében egyébként a gyerekek szemüveghez is hozzájutottak térítésmentesen.) Az iskolai kérdőívek csak alacsony százalékban (2-4%) jelezték azt, hogy a gyerekek alkoholt, fogyasztanának, vagy dohányoznának (ez kicsit magasabb arányt mutatott). A védőnői kérdőívek ennél már magasabb arányt mutattak, de a drogfogyasztást ők sem jelölték meg magas arányban. Ehhez képest a Máltás vizsgálatok alatt az alkohol és drogok korai és heti rendszerességű használatáról számoltak be a fiatalok. A rossz anyagi körülmények gyakran hozzájárulnak a gyermekek betegségeinek kialakulásához, valamint késői diagnosztizálásához. A korai életkorban nem megfelelően kezelt betegségek, valamint prevenciós hiányosságok a későbbi életszakaszokban is nagy gondot jelenthetnek. Számos tanulmány figyelmeztet arra, hogy a szegénységben élőknél többszöröse annak a kockázata, hogy rossz egészségi állapotúak legyenek. A rossz anyagi körülmények nemcsak a gyermekek betegségeinek kialakulásához járulnak hozzá, hanem már a magzati fejlődésre is hatással vannak. Számos betegség visszavezethető a magzat méhen belüli fejlődésére, az alacsony születési súly pedig nagyobb eséllyel vezet egyes felnőttkori betegségek kifejlődéséhez. Magyarországon a gyerekek 10%-a születik alacsony, 2500 grammnál kisebb súllyal, az Abaúj-Hegyközi kistérségben ez az arány valamivel magasabb (16%). A testileg és szellemileg fejletlenebb gyerekek aránya is valamivel magasabb az országos átlagnál. Országosan a kérdezettek 2-3%-a mondta gyermekét testileg, illetve értelmileg az átlagnál fejletlenebbnek, a kistérségben ugyanezek az arányok 4-4%. A különböző tartós betegségek előfordulási gyakorisága a kistérségben jóval meghaladja az országos átlagot. Ez elsősorban az egyéb nem látás/halláskárosodáshoz kapcsolódó egészségügyi problémáknál figyelhető meg. Tartós egészségügyi problémával a kistérségben a gyerekek 16%-a küzd, szemben az országos 8%-kal. A látás- illetve hallásproblémák esetében pedig az országos átlagnál körülbelül másfélszer magasabb az érintettek aránya. 62

Gyermekbetegségek aránya az Abaúj-Hegyközi kistérségben (%) A tartós egészségügyi problémák közül elsősorban az allergia és az asztma emelkedik ki (5-5% - az országos átlag 2-2%-ával szemben). Arányában a legnagyobb eltérés a mozgásszervi betegségeknél figyelhető meg: a kistérségben ez a betegség az országos átlag majdnem négyszerese (1 versus 4%). De a keringési illetve idegrendszeri betegségek előfordulási gyakorisága is valamelyest nagyobb a kistérségben. Az adatok azt mutatják, hogy a betegségek előfordulási gyakorisága valamivel magasabb a jobb anyagi körülmények között élők körében. Véleményünk szerint a valós problémák mellett ez azzal is összefüggésben lehet, hogy a betegségek felismerése, kezelésének fontossága ebben a körben erőteljesebb lehet. A gyermekek körében előforduló tartós egészségügyi problémák aránya az Abaújhegyközi kistérségben (%) A gyermekek egészségi állapotára negatívan hatnak a különböző devianciák, így a dohányzás, valamint az alkoholfogyasztás is. A szülők tudomása szerint a 6-17 éves gyerekek 5%-a dohányzik, s 4%-a fogyaszt alkoholt alkalmanként vagy rendszeresen. Kiemelendő még, hogy az iskola előtt fejlesztésben résztvevő gyerekek aránya a kistérségben magasabb (17%), mint az országos átlag (10%). 63

6. Lakókörnyezet, lakáshelyzet A kistérség lakásállománya mennyiségileg (a lakások számának és nagyságának a népességhez viszonyított aránya tekintetében) eléri az országos átlagot (2001. évi népszámlálás adati alapján). A lakások szobaszám szerinti összetétele gyakorlatilag megegyezik az országos átlaggal, és a 100 főre jutó lakás és szobaszám tekintetében a kistérség még előnyösebb helyzetben is van. A lakások felszereltsége az infrastrukturális elmaradottsága miatt jelentős mértékű. A vízvezetékkel a lakások 63 %-a volt ellátva, fürdőszobával a lakások 65 %- a, gázzal a lakások 22 %-a, közcsatorna viszont egyáltalán nem létezett 2001-ben a térségben. Lényegében a lakások 35 %-a nem rendelkezik az alapvető felszereltségekkel (pl. fürdőszoba). A lakásállomány tekintetében nincsenek markáns különbségek a kistérség egyes településtípusai között, eltekintve a hálózati gázvezeték arányától, ami a városokban és a határ menti településekben kiépítettebb. A lakásellátottság tehát sajátos módon tükrözi az általános trendeket, amelyek közül elsősorban az infrastruktúrafejlesztés elmaradottsága emelhető ki. Ugyanakkor a lakásépítési trendeket érdekes módon befolyásolta a lakáspolitika, különösen a lakástámogatások változásának hatásai érhetőek tetten a térségben. A szocpol támogatás nagyságának megemelés 1994-ben (amikor egy 3 gyermekes családnak mai áron 10 millió Ft nagyságrendű támogatást nyújtottak) lényeges hatást gyakorolt a lakásépítések számára. Ennek az építési aktivitásnak az ellentmondásosságát kiemeli, hogy a térségből való elvándorlás következtében az üres, nem lakott lakások száma jelentős mértékben növekedett a 90-es években. A kistérség lakásállományának 12 % nem lakott, és különösen magas az üres lakások aránya az üdülőkörzethez tartozó településeken (Arka, Mogyoróska, Regéc, Sima, Telkibánya) és a határmenti településeken (Arka, Abaújvár, Kéked, Pányok) ahol a lakások több mint egyötöde nem lakott. Ez a tény megerősíti, hogy turisztikai célra rendelkezésre áll egy kihasználatlan ingatlanállomány, ami csak komoly tőkeberuházás révén lenne felhasználható. 64

Üres, nem lakott lakások aránya, 2001 (Forrás: KSH) Az 1000 főre jutó lakásépítés az Abaúj-hegyköz kistérségben és Magyarországon, 1990-2008 Az 1000 főre jutó lakásépítés a városokban és a gettósodó településeken Abaúj-hegyköz kistérségben, 1990-2008 A lakásépítés a térségben az elmúlt két évtized egészében valamelyest elmaradt az országos trendektől, de az elmaradás sokkal kisebb, mint amit a gazdasági hátrányok és a demográfiai folyamatok alapján várhattunk volna. Ennek az oka, a korábban említett szocpolos lakásépítés. 1996 és 2000 között a lakásépítés a kistérségben elérte 4 lakás/ezer fő nagyságrendet, amit országosan csak a lakáshitel támogatási program (2000-2004) végére éri el. A lakásépítési boom a gettósodó településeken jelentkezett, ahol a szocpol -os lakásépítés gyerekszámhoz kötött támogatásaihoz sok cigány család (melyeknél a gyerekek száma jóval magasabb, mint a nem-roma családoknál) jutott hozzá, de ez tipikus esetben csak rövidebb ideig segítette lakhatási körülményeik javulását. Az interjúkból és helyszíni bejárásokból kiderül, hogy a szocpolos lakásépítések jelentős része spekulatív jelleggel történt, illetve nagyon rossz minőségben készült el. A lakások nagy arányban mára üresen állnak: vagy be sem lettek fejezve, vagy lakhatatlanná váltak. 65

A mai lakáspiacon a szocpolos lakások ára 1 millió Ft alatt van, ami jól jelzi a lakástámogatási politika ellentmondásosságát. A lakásállomány mennyisége és minősége szempontjából a kistérség komoly hátrányokkal rendelkezik. Egyértelmű a gettósodó települések lemaradása, ami elsősorban a lakások komfort fokozatában jelenik meg, illetve a telepi körülmények között élő családok túlzsúfolt lakáshelyzetében. A statisztika nem tudja követni egyéb minőségi mutatókat, mint a lakások minősége, szigetelés, a belső berendezések, stb. Tény, hogy 2001 és 2010 között sok településen javult a lakások közművel való ellátottsága, de a települések közötti különbség a gázzal, vízzel való ellátottság tekintetében és a komfort nélküli lakások arányában, növekedett. Nincsenek adataink, de a helyzetfelmérés kvalitatív adatai azt mutatják, hogy a mélyszegénység következtében felhalmozódott hátralékok miatti szolgáltatás kikapcsolás (víz, áram stb.) az egyik legfontosabb tényező az állomány leromlásában és az érintett családok lakhatási minőségének drasztikus csökkenésében. 66

A lakásállomány összetétele 2001-ben (KSH Népszámlálás) 1 szob ás lakás ok arán ya 2 száb ás lakás ok arán ya 3 és több szob ás lakás ok arán ya 1 főre jutó lakásalapt erület (m2) Vizvezet ékkel ellátott lakások aránya Fürdőszo bával ellátott lakások aránya Háloz ati gázz al elláto tt lakás ok arán ya Száz lakásr a jutó népes ség össze sen Abaújszántó 11% 38% 51% 32 76% 72% 23% 277 104 Gönc 12% 44% 44% 33 73% 70% 26% 258 106 Abaújvár 19% 55% 25% 33 45% 52% 34% 202 96 Hidasnémeti 7% 39% 53% 28 70% 73% 44% 279 105 Kéked 16% 52% 31% 41 64% 78% 25% 193 88 Pányok 14% 60% 26% 58 51% 55% 35% 181 85 Tornyosnémeti 18% 44% 38% 32 55% 53% 20% 239 106 Zsujta 3% 51% 45% 33 60% 60% 32% 237 93 Arka 20% 54% 25% 42 36% 41% 22% 215 102 Baskó 9% 45% 46% 32 65% 72% 0% 210 83 Boldogkőváralja 7% 35% 57% 30 76% 74% 24% 274 96 Fony 15% 47% 38% 35 48% 50% 0% 182 74 Hejce 13% 49% 38% 30 69% 58% 0% 263 108 Mogyoróska 6% 65% 29% 52 63% 63% 0% 166 74 Regéc 15% 67% 18% 49 7% 66% 0% 146 70 Sima 6% 44% 50% 55 75% 81% 0% 119 48 Telkibánya 10% 47% 42% 39 76% 75% 30% 213 88 Boldogkőújfalu 9% 27% 64% 26 71% 67% 21% 264 96 Göncruszka 11% 50% 39% 35 53% 56% 33% 224 96 Hernádcéce 6% 74% 20% 29 28% 42% 0% 208 94 Hernádszurdok 5% 52% 42% 34 45% 52% 19% 263 106 Korlát 19% 49% 32% 31 42% 51% 1% 260 119 Vilmány 7% 49% 43% 23 38% 58% 12% 328 134 Vizsoly 10% 42% 48% 28 47% 56% 19% 271 105 Száz szobá ra jutó népes ség össze sen 11% 44% 45% 32 63% 65% 22% 254 102 Városi 11% 41% 48% 32 75% 71% 24% 269 105 Határmenti 13% 46% 41% 32 60% 64% 33% 239 100 Üdülő 11% 45% 44% 35 65% 67% 15% 225 88 Gettosodó 10% 47% 43% 28 47% 56% 17% 269 110 Abaúj-Hegyközi kistérség összesen 11% 44% 45% 32 63% 65% 22% 254 102 Magyarország 12% 40% 48% 91% 89% 70% 251 98 67

Lakások ellátottsága a jegyzői kérdőívek alapján Lakott lakások száma vezetékes vízzel ellátott lakások aránya (%) csatornával ellátott lakások aránya (%) vezetékes gázzal ellátott lakások aránya (%) komfort nélküli lakások aránya (%) Abaújszántó 1166 100% 60% 80% 15% Gönc 810 92% 7% 80% 10% Város 1976 97% 38% 92% 13% Abaújvár 121 100% 20% 60% 30% Hidasnémeti 411 98% 45% 60% 5% Kéked 95 80% 80% 25% 20% Pányok 50 100% 100% 100% 20% Tornyosnémeti 233 73% 20% 45% 27% Zsujta 72 100% 100% 100% 10% Határmenti települések 982 91% 46% 63% 16% Arka 47 60% 30% 0% Baskó 104 90% 0% 0% 50% Boldogkőváralja 378 75% 0% 38% 5% Fony 163 70% 0% 0% 30% Hejce n.a n.a n.a. n.a. n.a Mogyoróska 45 100% n.a. n.a. n.a Regéc 48 100% n.a. n.a. 5% Sima 12 90% n.a. n.a. 10% Telkibánya 254 90% 90% 75% 6% Üdülőkörzeti települések 1154 74% 20% 39% 12% Boldogkőújfalu 183 87% 39% 15% Göncruszka 280 100% 0% 100% 40% Hernádcéce 94 64% 0% 0% 30% Hernádszurdok 81 58% 12% 30% 10% Korlát 117 74% 0% 4% 26% Vilmány 397 97% 0% 50% 40% Vizsoly 298 71% 0% 38% 28% Gettósodó települések 1450 85% 1% 18% 31% Abaúj-Hegyközi kistérség összesen 5562 88% 26% 64% 18% 68

Lakáshelyzet A bérlakások aránya Magyarországon igen alacsony, s a gyermeket nevelő családoknak is alig 7%-a él bérlakásban. Eredményeink szerint az Abaúj-Hegyközi kistérségben is kevesen, s az országos átlaghoz képest pedig még kevesebben élnek bérlakásban (5%). (A kategóriában megjelennek az önkormányzati bérlakások is, de elsősorban a magánszemélyek tulajdonában álló bérlemények alkotják ezeket az ingatlanokat.) A családok döntő többsége 89%-a tulajdonosként él lakásában, 6% pedig más jogcímen például szívességi lakáshasználóként vagy szolgálati lakásban lakóként. A lakások helyzetének feltérképezésére léteznek objektív és szubjektív mérőszámok. Objektív mérőszámokkal (1) lehet mérni a lakásban lakók számánaka rányában a lakás alapterületét, a szobák számát, a lakások felszereltségét, komfortfokozatát. Szubjektív mérőszámokkal (2) arra mutathatunk rá, hogy a kérdezett vagy egy külső szemlélő hogyan vélekedik, mit gondol a lakásról, annak állapotáról, felszereltségéről. A lakások felszereltsége jelentősen elmarad az országos átlagtól, minden jellemző kapcsán sokkal rosszabb értékeket mutatnak a jelzőszámok. A legmegdöbbentőbb adatsor a WC-vel való ellátottságnál figyelhető meg: a WC-hiány majdnem tízszerese az országos átlagnak, s a szegény családok esetében pedig azt lehet megállapítani, hogy a gyerekek egyharmada olyan lakásban él, ahol a lakásban nincs vízöblítéses WC. De a többi jellemző kapcsán sem sokkal jobb a helyzet. A fürdőszoba hiány az országos adat hatszorosa, a vezetékes víz hiánya pedig annak nyolcszorosa. Nem véletlen, hogy az úgynevezett szubstandard lakások aránya kiugróan magas (26%), különösen, ha a gyerekes családok körében országosan jellemző adattal vetjük össze (3%). Ez az adat még drámaibb a szegény családok körében (37%). A gyermekes háztartások lakásainak főbb jellemzői az Abaúj-Hegyközi kistérségben (az összes lakás %-ában.) Hogy gondok vannak a lakások/házak állapotával is, azt jól jelzi, hogy minden harmadik család szembesül azzal a problémával, hogy nedves a padlózat, hogy korhadnak az ablakkeretek, hogy a tető beázik. S ezek a jelenségek 10 szegény család közül már 4 esetében figyelhetők meg. De összességében minden negyedik család jelzi azt is, hogy a környék/a szomszédok zajosak, hogy lakókörnyezetükre jellemző a bűnözés és vandalizmus. 69

A gyermekes háztartások lakásainak állapota az Abaúj-Hegyközi kistérségben (az összes lakás %-ában.) A lakások állapotáról, illetve környezetéről a kérdezőbiztosok maguk is véleményt alkottak. A lakások döntő többségét a kérdezők tisztának és rendezettnek találták (80-80%), de a lakáshoz képest az udvart már valamivel kevésbé (72%-ban). A saját portával kapcsolatos vélemények még így is kedvezőbbek, mint a környezet megítélése. A lakáshoz képest a környező házakat kevésbé (67%-ban) látták rendezettnek a kérdezőbiztosok. S ez utóbbi két szempont különösen a szegény családok lakás, lakókörülményeinek értékelésekor kapnak negatív színezetet. S ugyanez mondható el a lakások belső megítélése, elrendezése kapcsán (sötétség, sivárság, stb.). A szegény családok esetében a lakások majdnem fele nem felel meg ezeknek az alapkívánalmaknak (rendezett, ingergazdag környezet, stb.). A kérdezők véleménye a lakásról és a lakókörnyezetről az Abaúj-hegyközi kistérségben (%) 70

A 3 évnél fiatalabb gyermekek bölcsődei elhelyezésének lehetőségei a 80-as évek eleje óta az ezredfordulóig látványosan csökkentek, majd egy nagyjából stagnáló időszakot követően a férőhelyek száma 2005-től kezdődően növekedni kezdett. Az EU tagországokban 2010-re a háromévesnél fiatalabb gyermekek legalább 33%-a számára kellett volna biztosítani a napközbeni ellátás lehetőségét, de a bölcsődei férőhelyek száma csak a megfelelő korú gyermekek 12%-ának napközbeni ellátására volt elegendő. A kistérségben adataink szerint a gyerekek mindössze 7%-a jár, avagy járt bölcsődébe. Ez a mutató a 0-17 éves korosztályra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy ez nem csak az EU elvárásaihoz képest, de országos viszonylatban is igen alacsony érték. A még rövidebb múltra visszatekinthető Biztos Kezdet gyerekházba a mintába eső gyermekeknek ugyancsak 7%-a jár/járt már, ami relatíve kedvező adat. Megfigyelhető, hogy míg a bölcsödébe való bekerülés esélyét erőteljesen meghatározza a családok anyagi lehetősége, a Biztos Kezdet gyerekház szolgáltatásainak igénybevételére ez sokkal kisebb hatással van. Látható, hogy míg a bölcsődébe járó gyerekek között lényegesen kevesebb a szegény családból származó, addig a Biztos Kezdet gyerekházak látogatóinál kevésbé hangsúlyos ez a különbség. 71

7. Foglalkoztatás Foglalkoztatás, jövedelmek A kistérség gazdasági hátterét a mező- és erdőgazdaság, potenciálisan a turizmus, és a közszektor által finanszírozott szolgáltatások jelentik. Mindhárom területen azonban komoly hátrányokkal rendelkezik a térség. A mezőgazdaság átalakulása alapvetően nem kedvezett a foglalkoztatottság növelésének, sőt a hatékonyság növelése érdekében elkerülhetetlen gépesítés tovább csökkentheti a mezőgazdaság munkaerőigényét. Tipikus probléma a mezőgazdaságban az elaprózódott birtok struktúra, ami korlátozza a hatékonyság növekedését, pedig az agárhagyományok (kertészet, a gönci kajszi barack és pálinkafőzés) kedvező hátteret nyújtanak a továbblépésre. A kistérség nem rendelkezik semmi olyan ásványvagyonnal, amely számottevő ipar megtelepedésének reményét keltené. Más ipari tevékenységek számára is csupán az egyre rosszabb összetételű munkaerőt kínálja, és ez a tapasztalatok szerint nem elég vonzerő. Az utóbbi években a munkahelyteremtést és gazdaságfejlesztést szolgáló állami támogatásaiból helyi kezdeményezések híján a kistérség gyakorlatilag nem részesült. (Dorgai László, idézi Csizmadia, 2008) A mezőgazdasági vállalkozások helyzete ingatag, az egyéni gazdálkodók, őstermelők a napi megélhetéshez elegendő bevételt képesek csak megtermelni, fejlesztési források az önerő hiánya miatt nincsenek. A földterület közel felét olyan kisgazdaságok hasznosítják, akik nem képviselnek számottevő árutermelést, elsődleges céljuk az önellátás. A gazdálkodó szervezetek, és a nagyobb méretű családi gazdaságok is foglalkoztatnak idénymunkásokat. Az idénymunkások száma elenyésző, foglalkoztatás időtartama rövid. A gazdaságok eszközállományára a romló műszaki állapot jellemző, számottevő műszaki fejlesztésre az alacsony jövedelmezőségi viszonyok között nem vállalkozhat. A kisgazdaságok ma még idegenkednek az integrációtól, a szövetkezésektől. A létező erdőbirtokosságok, társulások egyenként kevés kivétellel kétszáz hektár alattiak, tartós hozamú erdőgazdálkodásra önállóan nem alkalmasak. A kistérség agrárgazdaságát a mezőgazdasági termékek értékesítésének bizonytalansága, az alacsony jövedelmezőség, a termelési integrációk hiánya jellemzi. A gazdálkodók nem szívesen vállalkoznak hosszú távú befektetésekre. 4/182. oldal Abaújszántó és Gönc kivételével a kistérségben semmiféle olyan üzem nem található, amely mezőgazdasági-, erdőgazdasági- vagy élelmiszeripari termékek, feldolgozásával foglalkozna. A térség mezőgazdasági jellege, szerkezete, a gönci barack és az Abaújszántói bor (Tokaji borvidék) országos hírneve feltétlenül indokolja a gyümölcsfeldolgozó létesítését, ami elősegítheti a meglévő ültetvények korszerűsítését, növelését és hozzájárulhat a foglalkoztatási feszültségek enyhítéséhez. (AKT, 2008) A turizmus számos fejlesztési koncepció és program tárgya volt az elmúlt évtizedben, de korszerű turisztikai szolgáltatásoknak mind a fizikai infrastruktúrája, mind pedig a human feltételei (szakértelem, nyelvtudás, stb.) hiányoznak. 72

A meglévő turisztikai adottságok jelenleg csak helyi vonzerőt képviselnek, az ide látogató turisták a településeken csak rövid időt töltenek, és keveset költenek. Gondot jelent továbbá az is, hogy a turizmus rövid szezonú (főleg a nyári és kora őszi hónapokra esik), ami a jelentősebb jövedelemhez jutás tényét abszolút kizárja. (Csizmadia, 2009) Telkibánya: A településen élő emberek a vendégházakból és a turizmusból próbálják eltartani magukat. Az emberek itt is szenvednek a munkahely hiánytól, de mégis sokkal jobb az életminőségük, mint az elgettósodott falvakban. (interjúk) A közszektor fejlesztésének pedig az önkormányzatok alul-finanszírozottsága jelenti a legnagyobb korlátot, de a hátrányokhoz az alacsony népsűrűség is hozzájárul, mivel drágítja a szolgáltatásokat. A vállalkozások tőkésítettsége messze alatta van az átlagnak, külső forrásokhoz sokkal nehezebben jutnak, mint az átlag. Versenyképességüket rontja a magas élőmunka-igény, mert Magyarországon a munkabérek közterheinek mutatói magasan felette vannak a versenytárs-országok összehasonlító mutatóinak. Fentieken túl súlyos problémát jelent az alacsony termelékenységük. Ennek okai között szerepel többek között a korszerűtlenebb technika alkalmazása, a rendelkezésre álló munkaerő alacsony képzettsége és kvalitása. (AKT, 2008) A kistérségben regisztrált vállalkozások száma 2010 év végén 1902 db volt. Ez a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyében regisztrált vállalkozásoknak 2,35 %-a. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 134, ami meghaladja a megyei (117) átlagot, de alatta van azonban az országos átlagnak (174). A vállalkozások száma 2007 és 2008 között nőtt meg a kistérségben (több mint kétszeresére). A regisztrált vállalkozások többsége a mezőgazdaságban van (2008-ban 65,3 %-a), ami jelzi, hogy ezek inkább a kényszer vállalkozás kategóriájába esnek. Vállalkozások a kistérségben A regisztrált vállalkozások intenzitása településtípusonként is eltérő. Településenként vizsgálva látható, hogy kis üdülő településeken van 1000 főre számítva a legtöbb vállalkozás: Mogyoróska (454), Arka (236), Baskó (221) Arka (236) és Telkibánya (210). 73

Vállalkozások a kistérség településein Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt) Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszűnő gazdálkodási formákkal együtt) Regisztrált egyéni vállalkozások száma Regisztrált társas vállalkozások száma (megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt) Regisztrált nonprofit szervezetek száma Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt) Abaújszántó 69 385 357 97 24 454 Gönc 23 311 295 39 18 334 Abaújvár 3 22 22 3 4 25 Hidasnémeti 14 100 90 24 12 114 Kéked 2 23 21 4 3 25 Pányok 2 5 5 2 1 7 Tornyosnémeti 1 36 33 4 4 37 Zsujta 3 20 19 4 1 23 Arka 2 17 16 3 3 19 Baskó 5 35 35 5 4 40 Boldogkőváralja 26 144 133 37 19 170 Fony 11 37 34 14 11 48 Hejce 1 26 25 2 6 27 Mogyoróska 7 25 23 9 1 32 Regéc 3 17 16 4 1 20 Sima 4 1 1 4 2 5 Telkibánya 4 123 116 11 9 127 Boldogkőújfalu 9 50 45 14 3 59 Göncruszka 10 108 105 13 8 118 Hernádcéce 3 17 11 9 4 20 Hernádszurdok 2 16 14 4 3 18 Korlát 4 22 22 4 3 26 Vilmány 20 54 44 30 12 74 Vizsoly 7 73 67 13 11 80 Összesen 235 1667 1549 353 167 1902 A kistérségben a foglalkoztatottság nagyon alacsony. A nyilvántartott álláskeresők száma 1993 és 2010 között egy-két évtől eltekintve folyamatosan nő a térségben, 1969-ről (1996) 2384-re növekedett, illetve a 18-59 éves korú népesség arányában 19 %(1994) 28 %-ra (2010). Bár a trendek ugyanazok, a településtípusonként az eltérés nagyon nagy. A gettósodó településeken a munkaképes korú népesség közel 40 %-a nyilvántartott álláskereső. 74

A nyilvántartott álláskeresők száma és aránya (a 18-59 éves korú népesség arányában) 1993 és 2010 között Nyilvántartott álláskeresők aránya a 18-59 éves korú népesség körében (2010) Az alacsony foglalkoztatási szint, a magas munkanélküliség részben az alacsony képzettséggel, de nem kis részben a térség gazdasági hanyatlásával függ össze, az okokozati kapcsolatok nem egyirányúak, de egymást erősítő tényezőkként viselkednek. A rendszerváltás után a régióban az ipari és mezőgazdasági munkahelyek is tömegesen szűntek meg, helyükre a többnyire alacsony hatékonysággal működő családi gazdaságok és kényszergazdaságok kerültek. A fejlődést mutató idegenforgalmi területet is inkább az egyéni tulajdonban lévő, idényszerűen üzemelő vendéglátás jellemzi, ami inkább kiegészítő jövedelmet jelentett a tulajdonosaknak, de tartós foglalkoztatási lehetőséget alig. 75

Kistelepüléseken az un. anyagi ágakban szinte kizárólag a mező- és erdőgazdálkodás kínál foglalkoztatási lehetőséget, és az is érzékelhető, hogy falvakban tartós igény jelentkezik a részmunkaidős foglalkoztatási formák iránt a nem agrárgazdaságban foglalkoztatottak körében is, továbbá a falusi töredékmunkaerő hasznosítására is Különösen a nagy élőmunka igényű kultúrák fejlesztése kapcsán nem elhanyagolható komparatív előnyünk, nevezetesen, hogy nálunk az élőmunka fajlagos költsége a nyugat európai versenytársak költségéhez viszonyítva alacsony. A népesség, a termelés és a terület eltartó képessége között számos kistérségben hosszú idő óta ismert feszültségek léteznek. Például a Nyírségben és a Duna-Tisza-közi homokhátságon a más irányú foglalkoztatási lehetőségek hiánya miatt az agrárágazatra nehezedő túlzott foglalkoztatási igény tapasztalható. Helyenként elsősorban Észak- Magyarország és a Dunántúl aprófalvaiban a népesség elöregedésével kapcsolatos gondok a legsúlyosabbak, hiszen törvényszer ű, hogy a lemaradó térségekből mindig felerősödik a fiatal és képzettebb néprétegek elvándorlása, a migráció idővel öngerjesztővé válik, egyre romló korstruktúrát (elöregedést) és képzettségi-struktúrát eredményezve és ez a folyamat csak nagy áldozatok árán visszafordítható. (AKT, 2008) A jegyzői kérdőívek és a KSH adatok alapján úgy becsüljük, hogy a lakosság 20 %-ának van munkája, 15 % nyugdíjból él, míg 65 %-nak nincs önálló jövedelme. A lakosság összetétele foglalkozási helyzet alapján (becslés) A kistérségben lévő szabad munkaerő nem köthető le helyben, és nincsenek olyan trendek, amelyek erre a folyamatra utalnának. Következésképpen, egyik kiút ebből a helyzetből az alacsony képzettségű munkaerőnek felkészítése arra, hogy távolabbi munkahelyeken legyenek képesek munkát vállalni, ami lehet ingázási körzet (Encs, Szerencs, Kassa, Miskolc), de szükség esetén távolabbi munkahely. A magas munkanélküliségű területeken a munkaerő kínálatot csökkenteni kell. Tudjuk, hogy ez a megoldás sok áldozatot követel a családoktól és a munkavállalóktól, de illúzió azt várni, hogy a szakképzések önmagában munkahelyet teremtenek vagy, hogy a vállalkozások elég nagy számban lennének hajlandóak a térségbe jönni. A lakosság elöregedése 76

probléma, de nagyobb probléma, ha ez a folyamat a tömeges munkanélküliséggel jár együtt. A legfontosabb probléma, hogy a munkaerőpiac stagnál, a regisztrált munkanélküliek több mint egyharmad a hosszú távú munkanélküli, kétharmaduk segélyezett. A szakképzett fiatalok elhagyták a térséget, a roma munkaképes korúak körében átlagosan 80% a munkanélküliség, egyes falvakban 100%. Turisztikai potenciálra alapozott fejlesztések, gyümölcstermesztő kapacitásra alapozott feldolgozás és kereskedelem (Gönci barack, Tokaji bor), helyi adottságokra alapozott termékek előállítása, piaci értékesítése, erdőgazdálkodásban rejlő lehetőségek, határ mentiségből adódó lehetőségek, nemzetközi közlekedési folyosó (Helsinki folyosó) jelenléte teremthetik meg a helyi gazdaságfejlesztés alapjait. A munkaerő mobilitása nagyon alacsony (bár működnek a térségben szervezett munkaerő közvetítéssel foglalkozó cégek), fontos lenne a munkaerő mobilitási képességének növelése (képzések, beleértve nyelvtanulást) és egy segítő hálózat kiépítése. Göncön a nevelőszülőségnek hagyománya van, de Göncruszkán a munkanélküliség miatt fogtak ebbe bele az emberek. Általában Romák a nevelőszülők és Roma gyerekeket vállalnak. A nevelőszülők állandó, szigorú ellenőrzés alatt vannak, hogy megfelelnek e a kiszabott feltételeknek, mint például az évszakok szerinti ruha, cipő készlet, saját kis rész, ahol a mindennapi dolgait tarthatja. Kitétel még a kerítés, és a zárható terület. Családonként 2-3 nevelt gyerek a jellemző. A gyerekeket Miskolcról hozzák ide. (forrás: interjúk) A kistérségben élők jövedelem eloszlását jól jellemzi közvetetten a gépjárműadó területi elosztása. A városi és üdülőterületen élő családok 3,5-szer több adót fizetnek, mint a gettósodó térségekben élő családok (az üdülőterületeken kettő között helyezkednek el.) A kistérség átlagosan 40 %-kal szed be ebből az adónemből kevesebbet, mint az országos átlag, a legrosszabb területek pedig 73 %-kal maradnak alatta az átlagnak. Foglalkoztatottság A kistérség egyik legnagyobb problémája a nagyarányú munkanélküliség, illetve a foglalkoztatottság alacsony szintje. A gyermekes családokban élő aktív korúak (16-62 évesek) aránya elmarad az országos átlagtól. A negatív munkaerőpiaci tendenciákat valamelyest orvosolja a közmunka lehetősége, hiszen nagyon sokan tartoznak ebbe a munkaerőpiaci csoportba a kistérségben (20%). A közfoglalkoztatottak aránya majdnem eléri a hosszabb távon és rendszeresen dolgozó alkalmazottak, illetve vállalkozók számát (31%). Az alkalmilag munkát vállalók aránya 3% a kistérségben. A munkanélküliség a közfoglalkoztatottság ellenére is jelentős a kistérségben, a munkanélküliek aránya jóval az országos átlag felett van. 77

A gyermekes családokban élő aktív korúak gazdasági aktivitása az Abaúj- Hegyközi Kistérségben (%) A gyermekes családokban élő felnőttek legmagasabb iskolai végzettsége az Abaúj- Hegyközi kistérségben (%) 78

Közfoglalkoztatás a kistérségben Az elmúlt években jelentős fejlődés következett be a közfoglalkoztatás terén (Köszönhetően az országos közmunkaprogram kibővülésének), a kistérségünkre jellemző alacsony iskolai végzettségű, vagy szakképesítéssel nem rendelkező, több éve segélyekből élő munkavállalókat is képes volt bevonni a munka világába. Ez különösen fontos a gyermekszegénység elleni küzdelemben, így a mi projektünk esetében is, ezért ez a terület külön figyelmet érdemel a stratégia megalkotása során, kiemelt terület kell legyen. Fontosnak tartjuk, hogy javul a bevont családok anyagi biztonsága, ezen túl morális, erkölcsi haszna is van: a gyermek pozitív példát lát és sajátít el a szülő értékteremtő munkavégzéséből. 2013-ban a kistérség 24 települése közül 23-ban (Sima település kivételével) valósult meg a közfoglalkoztatás valamilyen formában. Szociális földprogram 3 településen (Abaújvár 12 fővel, Korlát 16 fővel, Tornyosnémeti 16 fővel) Műemlékgondozás Regéc településen 5 fővel Start mezőgazdasági projekt összesen 15 településen összesen 478 fővel Start téli és egyéb értékteremtő projekt összesen 15 településen 373 fő részvételével A közmunkaprogramban összesen 890 fő részt a kistérségben, amely a teljes kistérség aktív korú népességének mintegy 12 %-át teszi ki. A számadatokból látható, hogy a közmunkaprogram a legjelentősebb foglalkoztatási elemként jelenik meg. Ezen belül a leghangsúlyosabb a start mezőgazdasági projektekben foglalkoztatottak létszáma, megoszlás szerint: 22 % az állattartással, 78 %-uk pedig növénytermesztéssel foglalkozó munkavállalók. 79

Közfoglalkoztatás 2013 évben az Abaúj-Hegyközi Kistérségben Szoc Föld pr. Műemlék gondozás Start Mezőgazdasági projekt Létszám Igényelt bér Létszám Igényelt bér Létszám Állattarással fogl. Start Téli és egyéb értékt. Növényterm.fogl. Igényelt bér Létszám Igényelt bér Összesen dolgoznak Abaújvár 12 fő 8 373 624 Ft 6 fő 2 812 200 Ft 18 fő 171 050 344 18 076 205 Abaújszántó 180 fő 22 158 Ft 38 fő Ft 218 fő Baskó 15 fő 15 16 224 768 Ft 10 fő 4 566 920 Ft 25 fő Boldogkőújfalu 25 fő 6 19 22 382 200 Ft 10 fő 4 386 800 Ft 35 fő Boldogkőváralja 22 fő 22 19 389 880 Ft 15 fő 6 580 200 Ft 37 fő Fony 40 fő 10 30 44 139 348 Ft 15 fő 6 760 320 Ft 55 fő 21 146 965 Gönc 25 fő 5 20 27 482 292 Ft 45 fő Ft 70 fő Göncruszka 21 fő 21 14 937 592 Ft 21 fő Hejce 20 fő 3 17 22 485 228 Ft 20 fő Hernádcéce 15 fő 15 13 160 400 Ft 8 fő 3 509 440 Ft 23 fő Hernádszurdok 8 fő 8 7 266 310 Ft 8 fő 11 327 015 Hidasnémeti 21 fő 8 13 23 135 592 Ft 24 fő Ft 45 fő Kéked 10 fő 4 386 800 Ft 10 fő 11 701 328 Korlát 16 fő Ft 10 fő 4 386 800 Ft 26 fő Mogyoróska 12 fő 5 431 855 Ft 12 fő Pere 22 fő 2 20 20 620 864 Ft 15 fő 6 760 320 Ft 37 fő Pányok Regéc 5 fő 4 794 835 11 fő 11 12 874 368 Ft 16 fő Telkibánya 10 fő 4 566 920 Ft 10 fő 11 164 832 Tornyosnémeti 16 fő Ft 16 fő Vilmány 30 fő 15 15 32 611 080 Ft 30 fő Vizsoly 15 fő 15 15 792 480 Ft 10 fő 4 386 800 Ft 25 fő 0 fő Zsujta Aba szoc Szöv 8 fő 8 8 422 656 Ft 5 fő 2 193 400 Ft 13 fő 0 fő 80

Közfoglalkoztatottak intenzív képzési szakaszához kapcsolódó napi nyomonkövetési táblázat Gönci Kirendeltség 2013.12.02-2014.05.06 Képzések Tanfolyamok (db) Tervezett Indított Indítás %-a Indítani tervezett Létszám Tanfolyamok Létszám Tanfolyamok Létszám Tanfolyamok (fő) (db) (fő) (%) (%) (db) Létszám (fő) OKJ-s képzések 15 221 14 204 93% 92% 0 0 Betanító képzések 31 411 31 442 100% 108% 0 0 Alapkompetencia képzések 11 252 14 263 127% 104% 0 0 Kulcskompetencia képzések Felzárkóztató képzések Hatósági képzések 4 40 4 42 100% 105% 0 0 Összes képzés 61 924 63 951 103% 103% 0 0 81

Közfoglalkoztatottak intenzív képzési szakasza - létszám-statisztikai táblázat Gönci Kirendeltség 2013.12.02-2014.05.06. Képzési besorolások szerint Indított képzések (Létszám) Lemorzsolódottak A programot sikeresen befejezők Roma nemzetiségű Alapkompetencia 263 5 258 156 Kompetenciafejlesztés Felzárkóztató OKJ 205 9 196 48 Betanító 445 23 422 115 Hatósági 42 4* 38 7 Összesen: 955 41 914 326 * Hatósági képzést 3 fő sikertelenül fejezte be. Akkreditált: Akkreditált: OKJ: Akkreditált (Kőpattintó): Akkreditált (NMI) - 6 fő idegen járásról (5 fő Szerencs, 1 fő Tiszaújvárosból) + 1 fő szerencsi járásra -1 fő idegen járásból (Miskolc) + 3 fő idegen járásra jár (Miskolc) 24 főből csak 15 fő tartozik a gönci kirendeltséghez azaz - 9 fővel kevesebbet jelentek (8 főnek Szerencs, 1 fő Szikszó) +2 fő részére febr. 10-18 (Encsen) befejeződött +16 fő márc. 10-19 (Encsen) befejeződött 82

Alapkompetencia Lebonyolítás helyszíne Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Boldogkőváralja Gönc Gönc Vilmány Vilmány Vilmány Vizsoly Fony Hernádcéce Telkibánya Kéked Korlát Kirendeltség Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Tanfolyam megnevezése Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Alapkompetencia fejlesztés Létszám Indulás Képző neve 30 2013.12.02 Miskolc TKKI 20 2013.12.09 Miskolc TKKI 15 2013.12.09 Miskolc TKKI 16 2013.12.16 Miskolc TKKI 15 2013.12.16 Miskolc TKKI 26 2013.12.16 Miskolc TKKI 30 2013.12.17 Miskolc TKKI 0 Miskolc TKKI 25 2013.12.02 Miskolc TKKI 15 2013.12.16 Miskolc TKKI 10 2013.12.16 Miskolc TKKI 10 2013.12.16 Miskolc TKKI 10 2013.12.16 Miskolc TKKI 11 2013.12.16 Miskolc TKKI 83

Alapkompetencia fejlesztés Lebonyolítás helyszíne Tanfolyam megnevezése Ténylegesen indított létszám Tényleges indulás Képző neve Befejezés dátuma Sikeresen befejezte (fő) Boldogkőújfalu Alapkompetencia fejlesztés 30 2013.12.02 Miskolc TKKI 2014.03.24 30 Boldogkőváralja Alapkompetencia fejlesztés 20 2013.12.09 Miskolc TKKI 2014.04.01 20 Boldogkőváralja Alapkompetencia fejlesztés 15 2013.12.09 Miskolc TKKI 2014.04.01 15 Gönc Alapkompetencia fejlesztés 16 2013.12.16 Miskolc TKKI 2014.04.08 16 Gönc Alapkompetencia fejlesztés 15 2013.12.16 Miskolc TKKI 2014.04.08 14 Vilmány Alapkompetencia fejlesztés 26 2013.12.16 Miskolc TKKI 2014.03.08 24 Vilmány Alapkompetencia fejlesztés 30 2013.12.17 Miskolc TKKI 2014.04.08 30 Vizsoly Alapkompetencia fejlesztés 25 2013.12.02 Miskolc TKKI 2014.04.01 25 Fony Alapkompetencia fejlesztés 15 2013.12.16 Miskolc TKKI 2014.04.08 14 Hernádcéce Alapkompetencia fejlesztés 10 2013.12.16 Miskolc TKKI 2014.04.08 10 Telkibánya Alapkompetencia fejlesztés 10 2013.12.16 Miskolc TKKI 2014.04.08 10 Kéked Alapkompetencia fejlesztés 10 2013.12.16 Miskolc TKKI 2014.04.08 10 Korlát Alapkompetencia fejlesztés 11 2013.12.16 Miskolc TKKI 2014.04.08 11 84

OKJ, betanított Képzés helyszíne Illetékes kirendeltség Képzés megnevezése Képzés típusa Létszám Kezdés Abaújszántó Gönc Betanított hegesztő akkreditált 15 2013.12.02 Vilmány Gönc Betanított hegesztő akkreditált 15 2013.12.18 Hidasnémeti Gönc Betanított hegesztő akkreditált 10 2013.12.02 Boldogkőváralja Hidasnémeti Tornyosnémeti Abaújszántó Gönc Gönc Gönc Gönc Betanított konyhai kisegítő Betanított konyhai kisegítő Betanított konyhai kisegítő Cipőfelsőrész készítő részfeladatokat ellátó betanító akkreditált 13 2013.12.12 akkreditált 20 2013.12.20 akkreditált 0 - akkreditált 11 2013.12.02 Gönc Gönc ECDL Start akkreditált 18 2013.12.19 Abaújszántó Gönc Élelmiszer-feldolgozó akkreditált 13 2013.12.09 Hidasnémeti Gönc Építőipari ismeretek fejlesztése akkreditált 15 2013.12.20 Korlát Gönc Házi betegápló akkreditált 0 - Abaújszántó Abaújszántó Boldogkőváralja Fony Vilmány Gönc Göncruszka Hejce Hernádszurdok Korlát Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Kis- és nagyüzemi ipari képesítések (Betanított varrómunkás) Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. akkreditált 12 2013.12.09 akkreditált 13 2013.12.02 akkreditált 14 2013.12.16 akkreditált 10 2013.12.16 akkreditált 10 2013.12.16 akkreditált 17 2013.12.21 akkreditált 15 2013.12.19 akkreditált 10 2013.12.16 akkreditált 10 2013.12.18 akkreditált 23 2013.12.18 85

Tállya Tornyosnémeti Vizsoly Vizsoly Gönc Abaújszántó Gönc Vilmány Abaújszántó Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Település-karbantartó 1. Uszodamester - fürdőmester Földmunka-, rakodóés szállítógép-kezelő Földmunka-, rakodóés szállítógép-kezelő Földmunka-, rakodóés szállítógép-kezelő Mezőgazdasági vontató vezető akkreditált 14 2013.12.19 akkreditált 14 2013.12.20 akkreditált 10 2013.12.09 akkreditált 15 2013.12.09 akkreditált 10 2013.12.21 hatósági 10 2013.12.02 hatósági 10 2013.12.13 hatósági 11 2013.12.11 hatósági 11 2013.12.09 Abaújkér Gönc Faipari gépkezelő OKJ 16 2013.12.09 Gönc Gönc Faipari gépkezelő OKJ 17 2013.12.19 Hidasnémeti Gönc Faipari gépkezelő OKJ 10 2013.12.19 Göncruszka Gönc Vilmány Gönc Gönc Gönc Kisteljesítményű kazán fűtő (max. 2 t/h) Betanított konyhai kisegítő Mezőgazdasági munkás OKJ 10 2013.12.19 akkreditált 16 2013.12.21 OKJ 20 2013.12.02 Abaújkér Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ 19 2013.12.09 Abaújszántó Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ 11 2013.12.09 Hidasnémeti Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ 16 2013.12.17 Korlát Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ 10 2013.12.18 Telkibánya Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ 11 2013.12.18 Vilmány Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ 26 2013.12.19 Vizsoly Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ 12 2013.12.17 Vizsoly Gönc Motorfűrész-kezelő OKJ 10 2013.12.17 86

8. Korai képességgondozás, egészségesebb gyerekkor Bölcsőde A 3 évnél fiatalabb gyermekek bölcsődei elhelyezésének lehetőségei a 80-as évek eleje óta az ezredfordulóig látványosan csökkentek, majd egy nagyjából stagnáló időszakot követően a férőhelyek száma 2005-től kezdődően növekedni kezdett. Az EU tagországokban a háromévesnél fiatalabb gyermekek legalább 33%-a számára kellett volna biztosítani a napközbeni ellátás lehetőségét, de a bölcsődei férőhelyek száma csak a megfelelő korú gyermekek 12%-ának napközbeni ellátására volt elegendő. A kistérségben adataink szerint a gyerekek mindössze 7%-a jár, avagy járt bölcsődébe. Ez a mutató a 0-17 éves korosztályra vonatkozik, ami azt jelenti, hogy ez nem csak az EU elvárásaihoz képest, de országos viszonylatban is igen alacsony érték. A még rövidebb múltra visszatekinthető Biztos Kezdet gyerekházba a mintábaeső gyermekeknek ugyancsak 7%-a jár/járt már, ami relatíve kedvező adat. Megfigyelhető, hogy míg a bölcsödébe való bekerülés esélyét erőteljesen meghatározza a családok anyagi lehetősége, a Biztos Kezdet gyerekház szolgáltatásainak igénybevételére ez sokkal kisebb hatással van. Látható, hogy míg a bölcsődébe járó gyerekek között lényegesen kevesebb a szegény családból származó, addig a Biztos Kezdet gyerekházak látogatóinál kevésbé hangsúlyos ez a különbség. A Biztos Kezdet Gyerekház/szolgáltatás bemutatása A Biztos Kezdet program a gyermekszegénység kedvezőtlen következményeit és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani. Középpontjában azok a szegénységben élő, 0-5 éves gyereket nevelő családok állnak, akik forrásaik szűkössége, valamint a jó minőségű szolgáltatások elérésének korlátozottsága miatt nem tudják a gyermek képességeinek maximális kibontakoztatását biztosítani. 87

A program elsődleges célja a lehető legjobb esély biztosítása a készségek-, képességek kibontakozásához, a lehető legkorábbi életkorban, azon gyerekek számára, akik a legnagyobb szegénységben élnek. A program hosszú távú célkitűzése olyan gyerek- és családbarát szolgáltatási környezet kialakítása országos szinten, amely a szülők partneri bevonása és aktív részvétele mellett koragyermekkorban egyenlő esélyt biztosít a veleszületett képességek kibontakozásához és a sikeres iskolakezdéshez. A program alapelvei: Hozzáférés: a program mindenki számára (a település összes kisgyerekes család számára) nyitott. A nyitva tartás folyamatos és rendszeres, a szolgáltatás ingyenes. A szolgáltatás a képességek kibontakoztatását segítő személyi és tárgyi környezetet biztosít állandó szakember vezetése mellett, rugalmasan alkalmazkodva a helyi igényekhez és biztosítva a választás lehetősét. Szülőkkel való partneri együttműködés: a program meghatározó eleme a szülők aktív részvétele, a velük való tartalmas együttműködés, a szülői kompetenciák megerősítése, a családok egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, oktatási, munkaügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése. További cél a tanulási motiváció felkeltése, a munkaerő-piacról kiszoruló fiatal szülők foglalkoztatásának javítása. Szakmák és szakemberek közötti együttműködés: A korai felismerés és az esetleges fejlődési lemaradások kezelése érdekében is elengedhetetlen a különböző szakmák közötti együttműködés. A program célcsoportjai Közvetlen célcsoport: A hátrányos helyzetű településeken, településrészeken, ill. hátrányos helyzetű családokban élő 0-5 éves csecsemők és kisgyermekek és az őket nevelő szülők. Közvetett célcsoport: A közvetlen célcsoport hátrányos helyzetének csökkentése érdekében tenni tudó döntéshozók, szakemberek. Azok a szakemberek, akik biztosítják a tünetek és kockázatok felismerését, kezelését szoros szakmai együttműködés keretében. A gyerekek és szüleik szűkebb és tágabb társadalmi környezete. A TÁMOP 5.2.3 12/1-2012-0004,,Boldogabb jövő reményében a gyerekek és családjaik felzárkóztatási esélyeinek növelése az Abaúj Hegyközi Kistérségben elnevezésű pályázat keretében 3 Biztos Kezdet Ház (Vilmány, Abaújszántó, Hidasnémeti) és 2 Biztos Kezdet szolgáltatás (kitelepülő) (Gönc-Abaújvár; Boldogkőújfalu-Hernádcéce) valósult meg. 88

A koragyermekkori fejlődés támogatására tervezett tevékenységek Gyerekekkel való rendszeres foglalkozás lehetőségének biztosítása a szülő bevonásával A Biztos Kezdet program keretében rendszeres foglalkozásokat kínálunk a gyermekek számára. Ezek célja, a gyermek fejlettségéhez igazodó, a fejlődésüket elősegítő emberi és tárgyi környezet folyamatos biztosítása. Éppen ezért a Gyerekházak minden hétköznap délelőtt (8 és 12 óra között) 4 óra időtartamban nyitva állnak. A rendszeres foglalkozások célját három csatornán keresztül kívánjuk elérni: - A gyermek képességeinek kibontakoztatása - A szülő-gyermek kapcsolat erősítése a szülő bevonásával a gyermek játéktevékenységébe - A szülő bátorítása saját és a gyermeke jövőképének változtatásával kapcsolatos kérdésekben Gyermekek fejlődésének nyomon követése és fejlődésük felmérése A gyermekek fejlődésének nyomon követése céljából a Biztos Kezdet Gyerekházak vezetői félévente értékelik a gyermekek fejlettségét. A vizsgálat eredményeit rögzítik és az eredményeket a szülőkkel megbeszélik. Amennyiben a nyomon követés eredménye valamilyen problémát feltételez, akkor felveszik a kapcsolatot a védőnővel, fejlesztő-, ill. gyógypedagógussal. Gyermekek fejlődési elmaradásának szűrése A Biztos Kezdet Gyerekházakban foglalkoztatott munkatársak folyamatosan együttműködnek a területileg illetékes védőnővel. Az együttműködés célja, hogy a Gyerekházba bekerült gyermekek esetében a fejlődési zavarok és eltérések kiszűrhetőek legyen, és a szűrővizsgálat felvétele megtörténjen. A szülők tájékoztatást kapnak az egyes szűrővizsgálatok menetéről, jellegéről. A Gyerekházba bekerült gyermekekről állandó és naprakész nyilvántartást vezetünk, a szűrések ütemezésében a védőnő munkáját is segítjük. A védőnő tapasztalatait a Gyerekház saját dokumentációs rendszerében rögzítjük. Azonosított fejlődési zavar, elmaradás, vagy annak gyanúja esetén a gyermekfejlesztő szakemberhez történő eljuttatása, a kezelés nyomon követése A szűrővizsgálat, és az állapotfelmérés eredményeként kiszűrt gyermekeknek segítünk eljutni a szakvizsgálatra. A védőnővel együttműködve biztosítjuk, hogy a gyermek problémájának megfelelő szakvizsgálat megtörténjen és ennek alapján a gyermek számára fejlesztési/terápiás terv készüljön. A vizsgálat eredményeit dokumentáljuk. A kezelést nyomon követjük, és a javasolt terápiát/fejlesztést beépítjük a gyermek foglakozási tervébe. Ezen kívül egy listát is összeállítunk a területileg illetékes vizsgáló intézmények elérhetőségéről. Ezt a listát a dokumentációs rendszerben rögzítjük. Egészséges táplálkozás ösztönzése információ és minta nyújtásával A Gyerekházban mindennap tízórait biztosítunk a gyerekeknek. Az ételeknél figyelünk arra, hogy ösztönzőleg hassanak az egészséges táplálkozás népszerűsítésére. Kötelezően a Gyerekház csak melegítő konyhát biztosít. 89

Rendszeres team-megbeszélések folytatása Heti team megbeszéléseket tartunk a Gyerekház munkatársak és Biztos Kezdet koordinátor részvételével. Ezen megbeszélések előkészítése a Gyerekház vezetők és a Biztos Kezdet koordinátor közös felad lesz. A megbeszélésen összefoglalják a hét során tapasztaltakat, elemzik és értékelik azokat, valamint átbeszélik és meghatározzák a következő hét feladatait, az egyes tevékenységeket. Ezen kívül pedig megvitatják a gyermekkel kapcsolatos kérdéseket. Havonta egyszer kibővített team-megbeszéléseket tartunk. Ennek résztvevői a mentorok, a Gyerekház munkatársak, a Biztos Kezdet koordinátor, és a kötelező külső partnerek is meghívásra kerülnek. A megbeszélés során áttekintjük, hogy hogyan halad, hogyan működnek a szakmai együttműködések. Negyedévente áttekintjük az indikátorok állását, azok teljesülését. Évente egyszer áttekintjük minden gyermek fejlődését. Az ülésekről emlékeztetőt készítünk, és a visszajelzéseket, visszacsatolásokat feldolgozzuk és beépítjük, így biztosítva a Gyerekházak folyamatos fejlődését. A családokkal való személyes kapcsolattartás lehetőségeinek, tevékenységeinek megjelenítése 90

9. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások A szociális és gyerekjóléti alapellátást az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás működteti a kistérségben, melynek központja Göncön van. Az intézmény neve Abaúj-Hegyközi Gyermekjóléti-és Szociális Alapszolgáltatási Körzet. A szociális és gyerekjóléti alapellátáson kívül az intézmény még jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, házi segítségnyújtás, szenvedélybetegek nappali ellátása szolgáltatásokat is biztosítja a kistérségben élők számára. A szociális és gyerekjóléti alapellátásnak a szolgáltatási területe a kistérség összes települését magába foglalja, vagyis mindkét szolgáltatás a kistérség összes településén helyben elérhető. Az intézményen belül a családsegítés és a gyerekjóléti szolgáltatás külön egységet képez. A szolgáltatások személyi feltételeit tekintve elmondható, hogy a jogszabályban előírtaknak megfelelnek, mind létszámot, mind a szakképzettséget tekintve. A családsegítőnél összesen 5 fő (1 fő vezető családgondozó, 2 fő családgondozó, 1 fő szociális segítő és 1 fő részállású családgondozó), a gyerekjóléti szolgáltatásnál 4 fő teljes állású szakember (ebből 1 vezető családgondozó, 3 fő családgondozó) látja el a feladatokat. Alapvető problémaként jelenik meg azonban, hogy az ügyszámokhoz viszonyítva ez a létszám a szakemberek túlzott leterheltségét jelenti. A gyerekjóléti szolgálatot összesen 387 fő (0-17 évesek 11%-a), a családsegítő szolgáltatást összesen 771 fő gondozott vette igénybe a KSH adatok szerint. Ez azt jelenti, hogy egy családgondozóra 86 eset jut átlagosan a gyerekjóléti szolgálat esetében (szemben a jogszabályban előírt 45 gyerek helyett), míg a családsegítőnél 154 fő ellátott esik egy szakemberre. A gyerekjóléti szolgáltatásban részesülő 387 fő gondozott összetétele az ellátási formák szerint az alábbiak szerint alakult: 255 fő volt alapellátásban, 86 fő védelembe vételben, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyerek 20 fő, átmeneti nevelt 24 fő, tartós nevelt 1 fő. Az utóbbi 3 kategóriában a gyerekek családjainak gondozása is a gyerekjóléti szolgálat feladata, bár a gyerekek már szakellátásba kerültek. Az alapellátásban gondozottak száma az elmúlt évek során csökkent, míg a védelemben lévőké nőtt. Az alapellátás csökkenését a szakemberek egyrészt azzal magyarázzák, hogy egyre többen kerültek védelembe az alapellátásból, mint a korábbi években (a védelembe vettek döntő része alapellátásban gondozott volt), másrészt a sikeres gondozások következtében megszűntek gondozási esetek, illetve az eseti tanácsadások hatékonysága miatt kevesebben kerültek gondozásba. Az eseti tanácsadások száma az utóbbi időben több mint háromszorosára nőtt, amit több mint kétszer annyi családnak nyújtottak. Az ellátás körzetekre osztva történik, a családsegítőnek 5 db, a gyerekjóléti szolgálatnak 4 db körzete van. Az egyes körzetekhez egy-egy családgondozó tartozik. A gönci kistérségi szolgáltatói központ mellett 5 alközpont működik Abaújszántón, Hidasnémetin, Boldogkőváralján, Boldogkőújfalun és Vilmányban. A családgondozók a kistérség összes településére rendszeresen kijárnak, azonban változó gyakorisággal. A gyermekjóléti szolgálat tekintetében kéthetente 2 órát van gyerekjóléti ügyfélfogadás, családlátogatás jellemzően a kisebb 200-300 fő alatti településeken (melyeket az üdülő kategóriába soroltunk), kivétel ez alól Telkibánya (665 fő), mely szociálisan nem tekinthető problémásnak a tapasztalatok szerint (interjúk). Hetente többször és összességében a legnagyobb óraszámban van családgondozói jelenlét a nagyobb településeken: a két városban (Gönc, Abaújszántó) és azon a két 91

településen, ahol a kistérség két legjelentősebb telepe van, Vizsolyban és Vilmányban. A többi településre hetente egyszer jár ki családgondozó, függetlenül attól, hogy inkább gettósodó településről van szó, vagy csak a kistérségi viszonylatban közepes nagyságú településről. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a kisebb gettósodó településekre, mint pl Korlát és Hernádcéce (200-300 fős lakosság) is hetente egyszer jár ki a gyerekjóléti szolgálat családgondozója, míg más hasonló méretű településre csak kéthetente. A családsegítő szolgálat helyben való ügyfélfogadása/családlátogatása valamivel ritkább és kisebb óraszámban történik, mint a gyerekjóléti szolgálaté. Hetente többszöri ügyfélfogadás itt is csak a két városban és Vizsolyon és Vilmányban van. A többi településen hetente illetve kéthetente egyszer van jelen családgondozó családsegítés céljából. Ez utóbbi igaz kisebb gettósodó településekre is, mint Korlát, Hernádcéce. 92

Gyerekjóléti szolgáltatás és a családsegítő ellátás munkatársainak az egyes településeken való ügyfélfogadási és családlátogatási/ügyeleti órainak száma: Lakónépesség száma gyerekjóléti szolgáltatás (órák száma) családsegítés (órák száma) Abaújszántó 3185 27 18 Gönc 2212 25 26 városokban összesen 5397 52 44 Abaújvár 234 2 2 Hidasnémeti 1154 7,5 8 Kéked 231 2 2 Pányok 76 2,5 2,5 Tornyosnémeti 514 5 5 Zsujta 188 2 2 határmenti településeken összesen 2397 21 21,5 Arka 119 1 (kh) 1 (kh) Baskó 199 1 (kh) 1 (kh) Boldogkőváralja 1045 5,5 5,5 Fony 385 3 3 Hejce 275 1 (kh) 1 (kh) Mogyoróska 79 1 (kh) 1 (kh) Regéc 103 1 (kh) 1 (kh) Sima 36 1 1 Telkibánya 665 0,75 (kh) 0, 75 (kh) üdülő településeken összesen 2906 15,3 14,5 Boldogkőújfalu 571 4 4 Göncruszka 656 3 4 Hernádcéce 208 2 1 (kh) Hernádszurdok 207 2 2 Korlát 328 2 1 (kh) Vilmány 1511 17 17 Vizsoly 986 26 8 gettósodó településeken összesen 3481 56 37 (kh): ezeken a településeken az adott szolgáltatás csak kéthetente érhető el, a táblázatban a heti átlag óraszám van megadva. Az eltérő szintű ellátást a gyermekek veszélyeztetettségének települések közötti eltérő mértéke is alátámasztja. A kistérségben összesen 3502 fő 0-17 éves gyerek van, mely a lakónépesség 24,7%-t teszi ki. Az alábbi két ábra jól mutatja, hogy a gyerekek nagyrészt a két városban és a gettósodó településeken élnek (az összes gyerek 32%, illetve 30%-a, együttesen a gyerekek mintegy kétharmada). A gettósodó települések közül Vilmányban (520 fő), Vizsolyban (300 fő) és Boldogkőújfalun (196 fő) él a legtöbb gyerek, illetve a nem 93

gettósodó települések közül Hidasnémetiben (268 fő). Az egyes településeken, településtípusok népességén belül a gyermekek arányát vizsgálva azt találjuk, hogy a gettósodó településeken az ott élő lakosság 30%-a 0-17 éves, míg a többi település típuson ez az arány 19-21 % között van. A legmagasabb arány itt is a már említett három települést jellemzi: Vilmányt (34%), Vizsolyt (30%) és Boldogkőújfalut (34%). A 0-17 évesek száma település típusonként A 0-17 évesek százalékos aránya a lakónépességben A teljes kistérség hátrányos helyzetét mutatja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény rendkívül magas aránya. A kistérségben élő 0-17 éves gyermekek 78%-a kapta ezt a támogatási formát, tehát a 3502 gyerekből 2730 gyerek. A legalacsonyabb Hidasnémetiben (58%), a legmagasabb Hernádszurdokon és Vilmányban (100, ill. 97%). A magas arányok azt mutatják, hogy azokon az alapvetően nem problémás településeken is, ahol kevés gyerek van, a gyerekek jelentős része hátrányos helyzetű. Ezt igazolja a település típusonkénti arányok is: az üdülő falvakban, ahol a legkevesebb gyerek él, a gyerekek 74%-a kapja a támogatást, a városokban ez az arány 72%, a gettósodó településeken viszont már 88%. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül 18 év alatti gyerekek aránya település típusonként 94

Az alapellátásban gondozott gyerekek száma a gyerekjóléti szolgálat adatai szerint összesen 279 fő volt a 2011. év során, ami a 2012 év eleji gyerekszámnak (0-17 évesek) 8,3%át teszi ki. A legtöbb gyereket Vilmányban gondozták (75 fő), majd Göncön (54 fő) és Vizsolyban (49 fő). A többi településen 20, illetve 20 fő alatti volt a gondozottak száma. A városokat tekintve elmondható, hogy Abaújszántón lényegesen kevesebb gyerek volt gondozásban, mint Göncön. Az előző évhez képest megnőtt a gondozott gyerekek száma Göncön és Vizsolyon, valamennyire visszaesett Vilmányban. Összességében a gettósodó településeken van a legtöbb gyerek alapellátásban, több mint kétszer annyi, mint a két városban, míg a határ menti és az üdülő településeken alacsonyak az eset számok. Gyerekjóléti alapellátásban gondozott gyerekek száma 2011 év során A gyermekjóléti szolgálat által alapellátásban gondozott gyerekek száma településtípusonként A gyerekjóléti szolgálat igénybe vételének okai a legtöbb esetben a családok gyereknevelési problémáival függtek össze (27%), második helyen a család anyagi gondjai álltak (22%). További jelentősebb (nagyjából azonos súlyú: 10-11%) okok voltak a gyerek beilleszkedési és magatartási problémái, a család életviteli problémái, illetve a gyerek súlyos elhanyagolása. A családon belüli bántalmazás 6 esetben fordult elő, míg a szenvedélybetegség és fogyatékosság 3 illetve 1 esetben. A gyereknevelés és magatartási problémák nagy súlya miatt a gyerekjóléti szolgálat pszichológus alkalmazását tartaná szükségesnek, hiszen ezen problémák okai a családgondozás, szociális munka eszközeivel csak részben kezelhetőek. Természetesen egy adott gyerek esetében több tényező is indokolhatja a szolgálat igénybe vételét, az adatszolgáltatás során a családgondozók az elsődleges okot tüntették fel. 95