20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. Az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet e rendelet melléklete szerint egészül ki. 2. E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Melléklet a 20/1996. (III. 28.) IKM rendelethez
* * * NC, CNC KARBANTARTÓ (ELEKTROMOS) I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 05 9 7439 02 2 2 20 2. Szakképesítés megnevezése: NC, CNC karbantartó (elektromos) 1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 7439 NC, CNC karbantartó (elektromos) II. A szakképesítés munkaterülete 2. A szakképesítéssel rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése 8192 NC, CNC gépkezelő 3. A munkaterület rövid, jellemző leírása - Az NC/CNC elektromos karbantartó feladata az NC, CNC szerszámgépek, valamint a kiegészítő berendezések (szivattyúk, kenőrendszerek, adagoló berendezések) elektromos időszakos ellenőrzése és karbantartása. - Az elektromos karbantartónak az NC, CNC vezérlések logikai felépítése mellett ismernie kell a hidraulikus, pneumatikus rendszerek felépítését és vezérlési módjukat is. A javítások elvégzéséhez feltétlenül szükséges az adott szerszámgép kezelőszerveinek és azok hatásmechanizmusának ismerete, valamint az NC, CNC programlisták és a vezérlő illesztését és a szerszámgép működését vezérlő PLC olvasása és értelmezése. - Munkáját úgy kell végezni, hogy sem saját, sem munkatársai testi épségét ne veszélyeztesse és a környezet károsodását elkerülje. III. A szakképesítés szakmai követelményei III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények 1. NC, CNC vezérlésű szerszámgépek mechanikus gépegységei elvi felépítésének, egymáshoz kapcsolódásuk logikai sorrendjének, működésének ismerete. Programozási és kezelési alapismeretek. - NC, CNC szerszámgépek főbb részegységei, azok működése, egymáshoz kapcsolódásuk. Néhány jellegzetes NC, CNC szerszámgéptípus főbb műszaki paramétere = NC, CNC szerszámgépek fő szerkezeti egységei, = ágyak, vezetékek felépítése, kiviteli formái, feladatuk, = főhajtómű felépítése, kialakítási formák, vele szemben támasztott főbb követelmények, = főorsó csapágyazási lehetőségek, alkalmazott csapágytípusok, = szerszámgépek szánrendszerének felépítése, szerszámellátás, elektronika, = mellékhajtómű felépítése, irányítástechnikai fogalmak, vezérlés és szabályozási megoldások, = hidraulikus egységek, berendezések alkalmazása és vezérlése; hidraulikus egységek típusai, velük szemben támasztott követelmények, hidraulikus beviteli, végrehajtó szervek, áramszelepek; hidraulikus kapcsolási terv
készítés szabályai, = pneumatikus vezérlések beviteli, feldolgozó és végrehajtó egységek alkalmazása, típusai; pneumatikus kapcsolási terv készítés szabályai; NC; CNC vezérlésű szerszámgépek jellemző műszaki paraméterei. - CNC programozási és kezelési alapfogalmak = CNC szerszámgépek koordinátarendszerei és jellegzetes pontjai, = CNC program felépítése, útfeltételek, technológiai és segédfunkciók programozási szabályai DIN 66025-ös szabvány szerint, = NC, CNC vezérlések információ feldolgozása, PLC kapcsolat, = NC, CNC vezérlések főbb üzemmódjai, kezelési szabályai: Főüzemmódok MANUAL EDIT AUTO/SINGLE MDI-AUT. REF. POINT Alüzemmódok CONTINUE ED. LINE SELECT PRG TEACH-IN ZERO FLO STEP MAIN/SUB PRG. SELECT BLOCK PLAY BACH ZERO GRID 1/.1/.01/.001 TOOL OFFSET PRG LIST PRG CONTROL ZERO REF ZERO OFFSET COPY SKIP/DELETE RENAME DELETE REORG. DATA IN/OUT - PLC program fogalma, a PLC alkalmazása = moduláris és kompakt PLC, = beviteli egységek, a PLC alapvető működése és felépítése, = a PLC programozása: utasításlistával, létradiagrammal, funkcionális tervvel, = logikai, lefutó, időterv-vezérlések fogalma. 2. A vezérlőrendszerek és elemeik - NC és CNC rendszer felépítése, a központi vezérlőmű, tárolók, a mikroprocesszorok szerepe és az észlelhető hibajelenségek. - Vezérlési módok (pont, szakasz, pálya) hatása a vezérlők kiépítésére és az észlelhető hibajelenségek. - Az illesztővezérlő (PLC) feladatai, a szabályzó körök - helyzet és sebesség - visszacsatolása és az észlelhető hibajelenségek. - Útmérőrendszerek, hajtások, ki- és bemeneti egységek kezelése és az észlelhető hibajelenségek. - Elektropneumatikus és elektrohidraulikus vezérlések és információfeldolgozásuk. - Információfeldolgozás: jelátalakítás - elektomos/pneumatikus-hidraulikus - és helyük a szerszámgépek irányításában (vezérlésében) vagy kiszolgáló berendezéseiben. - Érzékelők - beviteli szervek - osztályozása, az érzékelők általános jellemzői. - Az érzékelt jelek kiértékelése és illesztése a feldolgozó egységhez. - Analóg-bináris, analóg-digitális jelátalakítás. - Összetett érzékelők osztályozása, az érzékelők általános jellemzői. - Induktív és kapacitív érzékelők. - Kimeneti és teljesítmény interfészek és szolgáltatásuk: energiaátalakítás, -leválasztás, -erősítés. - Elektromos relék alkalmazása. 3. A vezérlőrendszerek elektronikai kialakításának lehetőségei - Általánosságok: rack rendszer, kártya, tápegység, csatlakozások. - Az alkalmazott elemek gyártástechnológiája és az észlelhető hibajelenségek beépítéskor. - A vezérlőkészülékek mechanikai felépítése: kompakt (integrált), illetve kihelyezett (külső) vezérlőpaneles kivitelek. - A vezérlő kezelőszervei - kapcsolók és nyomógombok, softkey nyomógombok - és csatlakozói: adatátviteli és kezelői (kézikerék, tapintó-mérőfunkciók). - A vezérlések kártyakészlete és egy alkalmazott vezérlés kártyakészlete. - A vezérlésekkel szállításra kerülő tartozékok és opciók.
- A vezérlők műszaki paraméterei: = mechanikai: hőmérséklet, víz- és porvédettség, hűtésigény, = elektromos: tápfeszültség, áramfelvétel, interfészek be- és kimeneti száma, túlterhelés és rövidzár elleni védettség, vezérelhető tengelyek száma, egyéb, = a csatlakoztatott jeladók tulajdonságai, = kommunikációs vonalak száma és fajtái, = program és korrekciótárolás módja. - A vezérlőkészülékek beépítése és bekötése = a vezérlés beépítése és szellőztetése, = áramellátás, = bekötések: képernyő, kézikerék, főorsó jeladó, helyzetérzékelők és kimeneti jel, = a főhajtás és az interfész csatlakozók bekötése, = vészstop bekötése. - Adatátviteli csatlakozók bekötése. 4. Követelmények a szerszámgéppel szemben, a vezérlő üzembe helyezése - Tápellátás, földelés, árnyékolás. - Interfészkártyák tápellátása. - Zavarszűrések. - A gép bekapcsolt állapotának kezelése. - A vezérlő üzembe helyezése = elektromos csatlakozások ellenőrzése, üzemkészség ellenőrzése. - A PLC program betöltése és mentése = rendszermodulok és szabadfelhasználású modulok, = hívható, a gyártó által adott szubrutinok, = CNC programból hívható PLC szubrutinok, = PLC hibaüzenetei. - Rendszerparaméterek betöltése és mentése = gyártó által beállított üzemi paraméterek, = felhasználó által módosítható paraméterek, = hibaüzenetek a tévesen beállított paraméterek miatt. 5. Meghibásodások, hibaüzenetek ok-okozati összefüggése, megszüntetésének lehetőségei Műszaki hibák közvetlen és közvetlen okai, a meghibásodási folyamat modellje: - A szervizelés eszközei és alkalmazásuk: kéziműszerek, oszcilloszkóp, célműszerek, a vezérlő diagnosztikai szolgáltatása. Működés közben esetlegesen fellépő hibák és megjelenési módjai: - Mechanikai sérülések okozta hibák: kezelőszervek, elektromos vezetékek törése, elnyíródása, érzékelők (kapcsolók) sérülése. - Mechanikai működési hibák: holtjáték, szerkezeti egységek meghibásodása (szerszámcserélők, revolverfejek stb.). - Megelőző módszerek. - Szennyeződés okozta hibák = nyomtatott áramköri egységek por (forgácsolási por), olaj fedettsége, = nyomógombok, kapcsolók olaj és forgácsolási por szennyeződése, = hűtővíz és kenőrendszerek okozta hibák, megelőző módszerek. - Melegedés okozta hibák = tápegységek, motorok túlmelegedése, = túlmelegedés okozta érintkezési, csatlakozási elektromechanikus hibák, megelőző módszerek. 6. Karbantartás rendszere, tervezése, szervezése, lebonyolítása - Karbantartással kapcsolatos hibakeresések = vezérlőszekrényben, erősáramú szekrényben, fő- és mellékhajtásban, érzékelő és végrehajtó elemekben. - Üzembe állítás és az üzemeltetés időszakában elvégzendő feladatok. - Karbantartási tervek elkészítése, szervezési formái.
7. Munkavédelem, biztonságtechnika - Általános munkavédelmi ismeretek = főbb munkavédelmi ismeretek elsajátítása, = munkafolyamatokhoz szükséges védőeszközök, szabályok. - Veszélyforrások, biztonságtechnika = technológiai folyamatok veszélyforrásai, = közlekedés, anyagszállítás és veszélyforrásai. IV/1. A szakmai vizsga részei 1. Írásbeli vizsga: IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei (Az írásbeli vizsga feladatait a szakképesítésért felelős miniszter esetenként határozza meg.) a) Szakmai elméleti teszt, amely 15 kérdést - általános elméleti ismeretek mellett egy hibaelemzési részt is magában foglal - tartalmaz. Időtartam: max. 30 perc. b) Elektromos, illetve elektropneumatikus (hidraulikus) tervezési és/vagy dokumentálási feladat, vagy meglévő dokumentáció feltárása. Időtartam: max. 90 perc. 2. Gyakorlati vizsga: Időtartam: a feladat időigénye max. 60 perc. 3. Szóbeli vizsga: A vizsgázónak a kiadott vizsgakérdésekből egyet kell megválaszolnia. Időtartam: nem szabályozott. IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei - A vizsga alól felmentés semmilyen feltétel mellett nem adható. IV/3. A vizsga értékelése - Az írásbeli vizsga értékelését a központilag kiadott feladathoz tartozó értékelési útmutató szerint kell végezni, és egyetlen osztályzattal minősíteni. - A gyakorlati vizsga értékelése az elkészített mérési és kiértékelési jegyzőkönyvek alapján történik. Az értékelés során figyelembe kell venni az alkalmazott mérőeszközök használatának szakszerűségét és a végzett munka pontosságát. - A szóbeli vizsga értékelése egyetlen osztályzattal történik. - Az elméleti vizsga eredményét az írásbeli és szóbeli eredmény alapján kell meghatározni.