5. A MAGYAR ROMANTIKA Kölcsey, Vörösmarty A romantika a XIX. század meghatározó művészeti irányzata és stílusa, egyben világszemlélet és életérzés. Középpontjában: A szabadságeszme a teljesség iránti vágy az egyén önkifejezése, önérvényesítése áll. Hátterében: a felvilágosodás racionalizmusa, a francia forradalom élménye, az ipari forradalom és a polgárosodás kiábrándító hatása áll. "roman", a középkorban a népnyelven írt elbeszélő művek műfaja. közvetlen előzménye a "preromantika", elsősorban a szentimentalizmus, valamint a német "klasszika" és a "Sturm und Drang". A kultúrtörténet új keletű felfogása szerint a modern művészet, kultúra a romantikával kezdődik érzékeli a hagyományos világkép elavultságát, lebontja a tradíciókat, és új perspektívák kialakítására vállalkozik. A romantikus, azaz felfokozott életérzés: a távlat, a változás lehetősége 1. a reményvesztettség, a csalódás, a világfájdalom (a "spleen")= historizmus, exotizmus ( német típusú romantika 2. forradalmi optimizmus, a kitörő életöröm forradalmi francia típusú romantika Ideje: 1820-1870 XVIII. század utolsó éveiben alakul ki. Nyugat-Európában az első virágkora a XIX. század első évtizedei második tetőzése főképp a regényirodalomban, a képzőművészetben és a zenében, de már a realizmussal és a klasszikus modernség irányzataival párhuzamosan az egész kontinensen a századvégig is eltart. Általános vonásai: eszményítés vezérli; a romantikus alkotás az eszméket sugározza, elsősorban a szabadságot. A személyes vonások, a belső tartalmak, így az érzelemvilág kifejeződése nemzeti karakter szerepe is jelentős, a romantikában felértékelődnek a helyi és a korra jellemző sajátosságok (nacionalizmus) A romantika érdeklődik a nemzeti múlt, kiváltképp a középkor (a nemzeti kultúra gyökere), a népi hagyományok, valamint az egzotikus kultúrák iránt. Nagy szerepet kap az érdekesség, a kaland, a mese, az álom, a fantázia, a mitológia és maga a szépség. 1
A szövegek nyelve: erős líraiság szabad önkifejezés, egyedi, szabálytalan, olykor töredékes műformák a barokkra emlékeztető a monumentalitás, a zeneiség, a festőiség és az ellentétezés. Hangneme: a pátosz, a humor és az irónia is. Az esztétikai minőségek keveredhetnek, pl. a rút és a fennkölt. A műfajok határai is elmosódnak vagy teljesen megszűnnek; a líraiság mindenütt átható jelenség. A lírai műfajok közül gyakori az érzelmes dal és az elégia, de a legjellemzőbb a szélsőséges hangulatváltozású rapszódia. Jellemző: a komplexitás, pl. Wagner monumentális zenedrámáiban vagy a romantikus világdrámákban (pl. Goethe: Faust). Legfontosabb műfaj: a regény, nemzetközi nevén a "roman A romantikus regény számos változata születik meg: a történelmi regény, a kísértetregény (Angliában a "Gothic novel"), a rémregény, a fantasztikus regény, a detektívregény, a meseregény, valamint a verses regény. Művészetfelfogása: a művész és a társadalom kapcsolata is szélsőséges változatokat eredményez. Megjelenik a "vátesz", a jövőbe látó, isteni útmutatást követő népvezér De: a magányba húzódó, a világtól elvonult alkotó +látomásos költő: pl. Blake (William, 1757 1827); profetikus, látomásos költői már a XVIII. században. Közvetlen és erőteljes hatásokra tör széles közönséghez szól, de a művek minőség szerinti erőteljes polarizációja. A romantika korában erősödik meg Európa-szerte a közkultúra, és kezd tömegkultúrává alakulni. A magyar romantika Közép-Kelet-Európában sajátos feladatkör: a nemzeti törekvések kifejezése a népiesség érvényre juttatása újszerű énszemlélet az irodalmi nyelv megújítása esetleg még a kialakítása is Magyarországi korszakai: I. 1819-1830 kora romantika (Aurora-, Athenaum-kör) II. 1830-1848 reformkor (népies-nemzeti romantika) III. 1850-1870 későromantika (regényes romantika) 2
1780 1790 között II. József politikájának ellenhatásaként a nemzeti törekvések már, felerősödtek Főként az 1790-től kibontakozó nemzeti drámairodalmunkban kaptak hangot, pl. Kisfaludy Károly és Katona József révén. Egészében még nem romantika. I. 1819-1830 kora romantika (Aurora-, Athenaum-kör) Kisfaludy Károly (1788 1830) költő, drámaíró, az 1820-as évtized magyar irodalmának vezéralakja. Nemzeti tárgyú drámája a Tatárok Magyarországon (1809) Az Aurora c. zsebkönyve (1821 1832) a magyar irodalmi élet megszervezésének fontos eszköze, eleinte az almanachlírának teremt fórumot, idővel azonban már a romantikus irodalomnak is. A Mohács című költeménye (1824) a romantikus líra egyik legjellegzetesebb darabja. Katona József (1791 1830) költő, nemzeti drámánk megalkotója. Bánk bán (1814, 1819) A Bán bán első változatát 1815-ben írta az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatára. A művet 1819-ben barátja, Bárány Boldizsár javaslatai alapján átdolgozta. történelmi tárgyú, nemzeti és egyben magánéleti tragédiát ábrázol Végső megoldás: a részérdekeken, sérelmeken felülemelkedő, nemzeti egységet és általános szabadságot biztosító nemzeti uralkodó szolgáltatja. Akció és dikció egymással kölcsönhatásban áll benne. Nemzeti eposz-törekvések A magyar történelem kezdeteit megörökítő nemzeti eposz szükséglete merül fel. Több kezdeményezés pl. Pálóczi Horváth Ádám, Csokonaié Vitéz Mihály Vörösmarty írja meg a teljes eposzt. (Zalán futása, 1825) 3
Kölcsey Ferenc (1790 1838) költő, politikus, bölcselő, a magyar irodalomkritika úttörője. Kazinczy hatására a klasszicizmus híveként kezdi pályáját, részt vesz mellette a nyelvújítás küzdelmeiben is Berzsenyit romanticizmusa miatt megbírálja (1817) még ugyanebben az évben (a "lasztóci levelek" tanúsága szerint) elfordul Kazinczy klasszicizmusától. Lírai versei eleinte a népiesség és a szentimentalizmus jegyeit viselték magukon, 1820-ra azonban már a romantika költője (Rákóczi hajh..., 1817; Rákos, 1821; Hymnus, 1823). Filozófusként, közéleti szereplőként írt prózai műve a Nemzeti hagyományok c. tanulmány (1826) ebben a nemzeti irodalom fejlesztését szorgalmazza, és az alapokat "a köznépi dalokban" találja meg. Közéleti lírája a reformkor válságairól tanúskodik (Zrínyi dala 1830-ból, Zrínyi második éneke 1838-ból, (Huszt, 1831). Színi bírálataiban a drámát a nemzettudat formálójának tekinti. A "romantikus triász" tagjai: Vörösmarty Mihály Bajza József Toldy (Schedel) Ferenc Ők a Kisfaludy Károly köré szerveződő Aurora-körből emelkedtek ki, és a liberális szellemű Athenaeum körét vezették. Vörösmarty Mihály (1800 1855) nemzeti kultúránk első vezéralakja, a magyar romantika legnagyobb költője. költő mindhárom műnemben kritikus, lapszerkesztő, műfordító és akadémikus nyelvtudós. A hősi epikában eposz (Zalán futása 1825), valamint elbeszélő költemények sora A hazafias politikai líra (pl. Szózat, 1836; Gondolatok a könyvtárban, 1844; Előszó 1850). Vörösmarty Mihály (1800 1855) Romantikus mesejátéka filozofikus tartalmakkal: Csongor és Tünde (1830). Művészetének középpontjában a boldogságkeresés és a hazaszeretet áll. Megújítja a költői nyelvet, utat biztosít utódainak. Bajza József (1804 1858) szerkesztő, szentimentális dalköltő színikritikus és irodalomszervező. Toldy Ferenc (1805 1875) "irodalomtörténet-írásunk atyja" romantikus szemléletű kritikus. A népiességet bírálja. 4
A magyar epika A XVIII. században még csak fordítások, ill. idegen minták után születő könyvek kerülnek az olvasók kezébe heroikus-gáláns, ill. népies, érzelmes vagy rokokó stílusban. Az első eredeti regényünk Dugonics András (1740 1818) történelmi tárgyú kulcsregénye, az Etelka (1788). A valódi magyar történelmi regény báró Jósika Miklós (1794 1865) Abafi (1836) (Walter Scott után) színhelye Erdély, az ideje Báthori Zsigmond kora (a XVI. század vége). Báró Eötvös József: A karthausi (1842) szentimentális stílusú, világfájdalmas énregény Magyarország 1514-ben történelmi regény a Dózsa-parasztháború korából, a szerkezete bonyolult, de az ábrázolásmódban a realizmus is jelentkezik. Petőfi Sándor regénye A hóhér kötele címmel vadromantikus mű. A modern magyar prózai kisepika a XIX. század első felében születik meg, a romantika és a realizmus különféle változataival. A nagy tömegek számára rémtörténetek, kalandleírások Kiemelhető Bérczy Károly (1821 1867) történeti tárgyú novellákal, Nagy Ignác (1810 1854) a Magyar titkok c. bűnügyi jellegű regény (1845). A XIX. századi magyar epikát átható anekdotizálás (egy érdekes tárgy színes előadása) inkább köthető a romantikához, mint a realizmushoz. A század második felében számos kisebb jelentőségű romantikus elbeszélő : Beöthy László (1826 1857), Degré Alajos (1820 1896), Pálffy Albert (1820 1897), Vas Gereben (1823 1868), Thury Zoltán (1870 1906) és Lovik Károly (1874 1915). Jókai Mór (1825 1904) A legolvasottabb magyar romantikus regényíró, a magyar olvasóközönség megteremtője, a nemzettudat kifejezője és felmagasztalója Kiemelkedő művei: Egy magyar nábob (1853), Az új földesúr (1862), A kőszívű ember fiai (1869), Az arany ember (1873) és A rab Ráby (1875). Sajtótermékek Hetilapok. Szentimentális-romantikus ízlés. Az 1830-as évtizedben a legnépszerűbb sajtótermék a divatlap pl. a Regélő irodalmi melléklapja a Honművész. II. 1830-1848 reformkor (népies-nemzeti romantika) 5
A népiesség Révai Miklós (európai Osszián-kultusz, valamint Herder hatására) 1782-ben a népi énekek gyűjtésére szóló felhívást tesz közzé a Magyar Hírmondóban. A népies stílus megjelenik Faludi Ferenc és Orczy Lőrinc költeményeiben Gvadányi József verses epikájában. Első gyűjtő: Pálóczi Horváth Ádám (1760 1820), Ötödfélszáz énekek (1813). Kultsár István (1760 1828), a magyar kultúra úttörője a Hasznos Mulatságokban közli A köznép dalai c. gyűjtését (1818), és az irodalmi népiességet is szorgalmazza. A Bécsben élő, német nyelven író Gaal György (1783 1855) népmesei antológiát ad ki Marchen der Magyaren címmel (1822). Kölcsey Ferenc a Nemzeti hagyományok c. tanulmányában (Élet és Literatura, 1826) a nemesi és a népi irodalom kapcsolatát szorgalmazza, a német Grimm testvérek példájára. Megjelennek Vörösmarty Mihály népies dalai Czuczor Gergely (1800 1866) népdalcsokra Kriza János (1811 1875) versei. Kisfaludy Károly közli saját népies dalait. Pulszky Ferenc (1814 1897) Népmondák c. tanulmánya (1840) a népköltészet sok évszázados létére és egyedi értékeire mutat rá. A Kisfaludy Társaság 1841-ben esztétikai pályázat kapcsán vitatja meg a nemzetiség és a népiesség tartalmait évente pályázatokat hirdet (1846-ban a "nép ajkán élő" hősről szóló műre). Erdélyi János (1814 1868) átfogóan értékeli a korszerű népiességet (Népköltészetről, 1842; A magyar népdalok, 1847), és népdal-divatot teremt a műköltészetben. A népiesség Magyar népköltészeti gyűjtemények Erdélyi János Magyar népköltési gyűjtemény, Népdalok és mondák c. munkája (1846 1848), a Magyar közmondások könyve (1851) és a Magyar népmesék (1855). Kriza János Vadrózsák c. gyűjteménye (1863) Ipolyi Arnold (1823 1886) a Magyar mythológia c. (1854) 1849 után irodalmunk fő társadalmi feladata a nemzeti hagyományok ápolása és megújítása; mindebben a század derekán már jelentős szerepe kap a népiesség is. Népnemzeti irodalom A népnemzeti irodalom jelentősebb szerzői a XIX. század második felében: az archaizáló Thaly Kálmán (1838 1909), a patetikus stílusú Ábrányi Emil (1850 1920), a meseíró Pósa Lajos (1850 1914), az anekdotákat gyűjtő Tóth Béla (1857 1907), a humorista Rákosi Viktor ("Sipulusz", 1860 1929), a mese- és mondavilágunkat gondozó Benedek Elek (1859 1929). Romantikus népiesség van jelen Mikszáth Kálmán Petelei István Papp Dániel Tömörkény István egyes műveiben. 6