Szakdolgozat Dallos Gábor Endre 2014 1
Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Az informatika felhasználásának lehetősége a felszámolási eljárásokban egy integrált ügyviteli rendszer alkalmazásával Készítette: Dallos Gábor Endre Felszámolási és vagyonfelügyeleti szak 2014 Konzulens: Dr. Csőke Andrea 2
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 6 1.1. A TÉMAVÁLASZTÁS OKA... 6 1.2. CÉLKITŰZÉSEK... 7 1.3. HIPOTÉZIS... 7 1.4. MÓDSZEREK... 8 2. AZ INFORMATIKA HELYE ÉS SZEREPE A MAI TÁRSADALOMBAN... 9 2.1. MI IS AZ AZ IT?... 9 2.2. INTEGRÁLT VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ERP... 10 2.3. INFORMATIKA A FELSZÁMOLÁSBAN... 16 3. A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE... 18 4. A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK FOLYAMATÁNAK ÁTTEKINTÉSE... 20 5. INTEGRÁLT INFORMATIKAI RENDSZER HASZNÁLATA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK ÜGYVITELÉBEN... 29 5.1. AZ INTEGRÁLT RENDSZER MODULJAI... 30 6. AZ INTEGRÁLT RENDSZER HASZNÁLATÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI... 34 6.1. RENDSZERFOLYAMATOK BEÁLLÍTÁSA... 36 6.2. ELJÁRÁSOK INDÍTÁSA... 41 7. A SZAKMA LÁTHATATLAN HÁTTERE IRATKEZELÉS ÉS ADMINISZTRÁCIÓ... 45 7.1. IKTATÁS (IRAT NYILVÁNTARTÁS) ÉS LEVELEZÉS HAGYOMÁNYOS ESZKÖZÖKKEL... 45 7.2. IKTATÁS (IRAT NYILVÁNTARTÁS) ÉS LEVELEZÉS A FOKI RENDSZERBEN... 48 7.3. AZ IKTATÁS EGY ÚJ FORMÁJA A FOKI- VAL... 52 7.4. KÖZZÉTÉTEL ÉRKEZTETÉSE... 54 7.5. HITELEZŐI IGÉNYEK IKTATÁSA... 56 7.6. A KIMENŐ DOKUMENTUMOK KEZELÉSE, IKTATÁSA A FOKI- BAN... 58 7.6.1. Foki Word addin, a körlevelezéshez... 58 7.6.2. Postakönyv készítése... 61 8. HITELEZŐI IGÉNYEK KEZELÉSE... 64 8.1. HITELEZŐI IGÉNYEK KEZELÉSE HAGYOMÁNYOS ESZKÖZZEL... 64 8.2. HITELEZŐI IGÉNYEK KEZELÉSE A FOKI RENDSZERBEN... 65 8.2.1. Hitelezői igénytáblázat nyomtatása... 68 8.2.2. Hitelezői gyűlés összehívása... 69 8.2.3. Hitelezői gyűlés lebonyolítása... 72 9. AZ INTEGRÁLT RENDSZER ALKALMAZÁSÁBAN REJLŐ TOVÁBBI LEHETŐSÉGEK... 74 9.1. MÉRLEGEK KEZELÉSE A FOKI- BAN... 74 9.2. ELJÁRÁSOK LEZÁRÁSA A FOKI RENDSZERBEN... 76 9.3. BELSŐ ELLENŐRZÉS A FOKI ÜZEMELTETŐJÉTŐL... 77 9.4. STATISZTIKA ÉS JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A FOKI- VAL... 78 9.5. A FOKI, MINT VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER... 79 10. KONKLÚZIÓ... 82 11. BIBLIOGRÁFIA... 86 12. MELLÉKLETEK... 88 3
Ábrajegyzék 1. sz. ábra: Felszámolási eljárás folyamata 2. sz. ábra: Az integrált rendszer moduljai 3. sz. kép: FOKI bejelentkezési képernyő 4. sz. kép: FOKI Ügyfélszolgálat 5. sz. kép: Felszámoló szervezet adatai 6. sz. kép: Felhasználói csoport engedélyek 7. sz. kép: Partnerek 8. sz. kép: Fizetésképtelenségi eljárás kategóriák 9. sz. ábra: Fizetésképtelenségi eljárások szabálysorai 10. sz. kép: Besorolási kategóriák 11. sz. kép: Szakaszpont sémák 12. - 13. sz. képek: Fizetésképtelenségi eljárás alapadatok 14. sz. kép: Cím térképen ikon 15. sz. kép: Iktatószám 16. sz. kép: Fizetésképtelenségi iktatások 17. sz. kép: Új fizetésképtelenségi iktatás alapadatai 18. sz. kép: Új fizetésképtelenségi eljárás felvétele 19. sz. kép: Szakaszpontok 20. sz. kép: Ütemterv 21. sz. kép: Fizetésképtelenségi iktatás dokumentumkategória megadása nélkül 22. sz. kép: Fizetésképtelenségi iktatás hitelezői igény benyújtása esetén 23. sz. kép: Fájl feltöltése 24. sz. kép: Dokumentumtár 25. sz. kép: Word FOKI 26. sz. kép: Word FOKI adatok 27. sz. kép: Word FOKI iktatás generálás 28. sz. kép: Word FOKI-val készített iktatások 29. sz. kép: Postakönyv nyomtatása 30. sz. kép: Postai küldemények feladójegyzéke 31. sz. kép: Hitelezők, térülések 32. sz. kép: Hitelezői igény módosítása 4
33. sz. kép: Nyilvántartásba vételi díj ellenőrzési lista 34. - 35.- 36. sz. képek: Hitelezői igények táblázat változatai 37. sz. kép: Iktatás ellenőrzése hitelezői gyűlés összehívásához 38. sz. kép: Hitelezői gyűlés 39. sz. kép: Hitelezői gyűlés adatok 40. sz. kép: Hitelezői gyűlés jelenléti ív 41. sz. kép: Hitelezői gyűlés jelenléti ív adatok 42. sz. kép: Hitelezői gyűlés jegyzőkönyv melléklet 43. sz. kép: Mérlegek 44. 45. sz. képek: Mérleg adatok, Eszköz és Forrás oldalon 46. sz. kép: Ellenőrzési mátrix adatok 47. sz. kép: Irányítópult 48. sz. kép: Statisztika szakmai beszámolókhoz 49. sz. kép: Szerződésállomány havi bontásban 50. sz. kép: Vezetői kontrolling riportok 5
1. Bevezetés 1.1. A témaválasztás oka A Budapesti Corvinus Egyetem felszámolási és vagyonfelügyeleti szakos hallgatójaként fontosnak tartottam, hogy tanulmányaim során a felszámolás elméleti ismeretei mellett a felszámolás gyakorlatába is bepillantást nyerhessek. Egy nagy múltú felszámoló szervezetnél, mint felszámoló asszisztens ismertem meg a folyamatok gyakorlati oldalát és az adminisztratív feladatokat. Ezen a területen különösen érdekeltek a felszámoló szervezetek által alkalmazott az eljárás lefolytatását segítő informatikai megoldások. A szakdolgozatom alapötlete a felszámolási eljárások informatikai támogathatóságának feltérképezése volt, innen indultam körülbelül egy évvel ezelőtt. A felszámolás és az informatika kérdéskörét is érintő szakdolgozatok és azok forrásjegyzékének tanulmányozását, valamint több, a témában illetékes felszámolóbiztossal folytatott interjút követően eljutottam Tóth Szilárdhoz, a FOKI rendszert üzemeltető IT Jump Kft. ügyvezetőjéhez, aki végzettségét tekintve többek között rendszerinformatikus és felszámolóbiztos. Tóth Szilárd nagy segítségemre volt a dolgozat elkészítésében, személyes találkozásainkkor rengeteg új információval lettem gazdagabb, munkáját és segítségét ezúton is köszönöm. A téma iránti érdeklődésem és a kutatás kölcsönös együtthatásának eredménye lett, hogy szembe találtam magam egy a felszámolási eljárásokban alkalmazható integrált informatikai ügyviteli rendszerrel, a FOKI rendszerrel. A FOKI rendszerének bemutatása egy szakdolgozatban két okból is aktuális: A felszámoló szakma több mint 20 éves fennállása alatt nem létezett a felszámoló szervezeteket segítő, az eljárások lebonyolítására alkalmas ügyviteli rendszer. A felszámoló névjegyzék 2013-as megújításával, az új szervezetek csatasorba állásával a felszámoló szakma egy új korszak kapujába lépett. Az új cégek nyitottak egy egységes ügyviteli rendszer alkalmazására, sőt igénylik is azt. 6
1.2. Célkitűzések Dolgozatomban elsődlegesen a FOKI rendszerének bemutatásával foglalkozom. Ezt úgy tehetem meg, ha elsajátítom a rendszer alkalmazását, és helyenként összehasonlítom a jelenlegi gyakorlatban alkalmazott informatikai megoldásokkal. A rendszer használatára Tóth Szilárd közreműködésével nyílt lehetőségem. A FOKI egy a Szent István Egyetem felszámolási és vagyonfelügyeleti szakán oktatásra használt próbaverziójának használatára kaptam jogosultságot. Szakdolgozatomban egy hármas struktúra alapján foglalkozom a terület elméleti alapvetéseinek kérdésköreivel: Az informatika, azon belül is az integrált rendszerek jelenlegi fejlettségi állapotának bemutatása, a társadalomban elfoglalt helyének meghatározása. A fizetésképtelenségi eljárások történeti áttekintése és a fizetésképtelenségi eljárások folyamatának bemutatása. Az integrált informatikai rendszer használatának lehetőségei a fizetésképtelenségi eljárások támogatására. Illetve egy újabb hármas struktúra alapján mutatom be a FOKI rendszer alkalmazásában rejlő lehetőségeket: Iratkezelés és adminisztráció Hitelezői igények kezelése Az integrált rendszer további alkalmazásában rejlő lehetőségek. 1.3. Hipotézis A szakdolgozat céljának tükrében a következő hipotéziseket állítottam fel: Ø A felszámoló szakma fennállása alatt alkalmazott informatikai megoldások indokolttá tették egy az eljárások lebonyolítására alkalmas ügyviteli rendszer fejlesztését. Ø A FOKI rendszer képes a fizetésképtelenségi eljárások támogatására, az eljárásonként változó jogi környezet biztosítására egy egységes ügyviteli rendszer keretében. Ø Egy egységes integrált ügyviteli rendszer használata több előnnyel jár, mint a jelenleg alkalmazott informatikai megoldások. 7
1.4. Módszerek A dolgozat első részeinek fő módszere a dokumentumelemzés volt. Az informatika, azon belül is az IT, az integrált rendszerek és az ERP rendszerek irodalomban bővelkedő témakörök. Ezek közül kiemelném Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon c. művét, amely nagy segítségemre volt abban, hogy egy átfogó képet kapjak az informatikai rendszerekről, megalapozva ezzel a dolgozat elméleti hátterét. A felszámolás témakörében úgy vélem kevés, de annál hasznosabb irodalom áll a kutatók rendelkezésére, hiszen alapvetően a törvényi szabályozás, illetve azok értelmezései jelentik a felszámolás irodalmát. Ezek közül Dr. Zsiga László: Témavázlatok a Felszámolási technikák, fizetőképességet helyreállító módszerek, etikai kérdések c. tantárgy ismeretanyagához I. és II. félévhez kapcsolódó jegyzeteit emelném ki, mely átfogóan, a felszámoló szemszögéből és feladatain keresztül értelmezi a törvényi szabályozást. A szakdolgozat második részében a FOKI rendszer és egy az általam legjobban ismert felszámoló szervezet ügyviteli folyamatait mutatom be. Ehhez gyakorlatilag csak a https://fokirendszer.hu domain-re regisztrált internetes oldalt használtam, ahol a FOKI rendszer érhető el. A rendszerben több különböző eljárást folytattam le, amelyek segítségével megismertem a rendszer felépítését és működését. A dolgozatban szereplő ábrák is szinte mindegyike (a kivételek esetében az oldal alján lévő hivatkozásban található a forrás megjelölése) a rendszer használata során, a saját számítógépemen látható képernyő rögzítéseként került a dolgozatba. A fizetésképtelenségi eljárások gyakorlatának jelenlegi informatikai megoldásait szemléltetendő folyamatok az általam ismert felszámoló cég ügyviteli folyamatai, melyek a saját tapasztalataimat mutatják be. Ezeknek a folyamatoknak a leírása sem a felszámoló szervezet nevét, sem a fizetésképtelenségi eljárások neveit nem tartalmazzák, azokra utalást a dolgozat nem tartalmaz. A dolgozat írását fejezetenként kezdtem a Célkitűzések 1.2. fejezetben bemutatott struktúra alapján. Az egyes fejezetek végeztével egyre átfogóbb képet kaptam a témám elméleti alapvetéseit, illetve a FOKI rendszer gyakorlatban való alkalmazását illetően, melyet a dolgozatban igyekeztem visszaadni. 8
2. Az informatika helye és szerepe a mai társadalomban 2.1. Mi is az az IT? A számítógépek elterjedése hasonló változásokat okozott, mint annak idején a könyvnyomtatás megjelenése, jelentősége ahhoz fogható. A számítógépek hatalmas mennyiségű információ tárolására alkalmasak, egyszerűen és gyorsan oldják meg az információ továbbítását. Mára már nem az információhoz való hozzájutás az elsődleges szempont, hanem az információ rendszerezése, hatékony feltérképezése, megosztása és használatba vétele. Napjaink leggyorsabban fejlődő iparága az IT. Mára ez a tudományág nem csak a vállalatok, de a hétköznapi emberek magánéletét is teljesen behálózta. Az informatika legközelebbi angol megfelelője az information technology, rövidítése: IT. Ez egy önálló tudományág, ami az adatok rögzítésével, kezelésével, rendszerezésével és továbbításával foglalkozik. Hetyei megfogalmazásában: Információ-technológia vagy informatika (az alkalmazott eszközök, technikai eljárások és ismeretek összessége) alatt az adatgyűjtés, az adattárolás, az adatfeldolgozás és az információ-továbbítás megvalósítási módját, valamint az e célokra alkalmazott technikai eszközök (hardver, szoftver, hálózatok, alkalmazói rendszerek) összességét értjük, vagyis a számítástechnika és a telekommunikáció együttes alkalmazásával megvalósuló rendszereket. 1 Informatikai tevékenységet végezni lehet: Elméleti úton, számítógépek készítéséhez vagy működtetéséhez módszereket, modelleket és formalizmusokat kidolgozva Mérnöki tevékenységgel, számítógépeket és elektronikai eszközöket, hardvereket készítve Rendszertervezéssel, rendszerkészítéssel, vagyis számítógépeket működtető eszközöket, szoftvereket alkotva Illetve alkalmazással, vagyis különböző feladatok elvégzésére teszi alkalmassá a számítógépeket (pl.: orvosi alkalmazások, kereskedelmi rendszerek, nyilvántartások). 1 Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, ComputerBooks, Budapest, 1999., 25. old. 9
A vállalatok szempontjából olyan nagy jelentőséggel bír az információ-technológia (informatika) alkalmazása, hogy a szervezeti struktúra kialakításánál az elsők között kell figyelembe venni az alkalmazott információ-technológia sajátosságait is. A tapasztalat szerint az alapfolyamati technológia és az információ-technológia egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz. Mindemellett az ügyviteli folyamatokban is még nagyobb szerepet kap az információ-technológia az iroda-automatizálásban. A szervezetet érintő hatás természetesen egyenesen arányos a szervezetben alkalmazott információ-technológia kiterjedtségével. A magas szinten integrált, széles körű funkcionalitást megvalósító vállalatirányítási információs rendszerek, vezetői információs és döntés-támogató rendszerek alkalmazása az információ-technológia (informatika) vállalati alkalmazásának csúcspontját jelenti, s így ezen rendszerek szervezetre gyakorolt hatása is igen nagy lesz. 2 2.2. Integrált vállalatirányítási rendszer ERP A vállalatirányítási információs rendszer a vállalat környezetére, belső működésére, valamint a vállalat és a környezet tranzakcióira vonatkozó információk folyamatosan összehangolt beszerzését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző személyek, tevékenységek, hardver-, és szoftvereszközök összessége. Hetyei definíciója szerint: Integrált vállalatirányítási információs rendszer alatt az egy adott vállalat valamennyi feldolgozását megvalósító, egységes információs rendszert értjük. Az ilyen rendszerek tehát általában az egész vállalatra kiterjedő integrációt valósítanak meg.. 3 Ez az integráció azt is jelenti, hogy ezek a rendszerek feldolgozzák az üzleti tranzakciókat, tervezik a vállalkozás erőforrásait, illetve ellátják a döntéshozókat a szükséges információkkal. A vállalati menedzsment szemszögéből nézve a vállalatirányítási információs rendszerek a következő fő feladatokat látják el: biztosítják a gyors és hatékony adat és információ rögzítést 2 Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, ComputerBooks, Budapest, 1999., 25. old. 3 Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, ComputerBooks, Budapest, 1999., 26. old. 10
értjük. 4 Ugyanebből a nézőpontból megvizsgálva azok a vállalatirányítási információs gyorsan és hatékonyan dolgozzák fel a vállalatoknál keletkező nagy számú üzleti tranzakciókat tranzakció-feldolgozási funkció lehetővé teszik az adatszintű felelősség megvalósítását a szervezeten belül a redundanciák kiküszöbölésével emberi erőforrást takarítanak meg átláthatóvá teszik az üzleti folyamatok visszakövethetőségét, ellenőrizhetőségét ellátják a vállalat vezetőit a döntéseik meghozatalához szükséges információkkal, a különböző döntési lehetőségek elemzésével vezetői információs és döntéstámogató funkció Az informatikus szemszögéből nézve integrált vállalatirányítási információs rendszer alatt az egy szervezeten belül lezajló műszaki, termelési, kereskedelmi, raktározási, készletgazdálkodási, pénzügyi, illetve vezetési, irányítási, stb. folyamatok egységes, integrált számítástechnikai kezelését megvalósító információs rendszereket rendszerek tekinthetők integrált rendszernek, amelyekben a feldolgozás lépései úgy adják tovább az információt a következő lépéseknek, hogy közben nem változik az eszköz és nincs többszörös adatbevitel sem. Az integrált rendszerben a funkciók, tevékenységek nem keveredhetnek, mivel a folyamatok szekvenciálisan épülnek fel (addig nem tud a 2-es munkatárs dolgozni, ameddig az 1-es munkatárs el nem végezte a feladatát). Továbbá nem duplikálódhatnak az adatok, tehát nem keletkezhet redundancia (egy adatot csak egyszer lehet felvinni a rendszerbe). Ez csak úgy valósulhat meg, ha az egyes alrendszerek és modulok szorosan együttműködnek, egymásra épülnek, illetve ha ugyanazokat az adatokat, vagyis ugyanazt az adattáblát használják. Egyértelmű tehát, hogy integrált rendszerek használata komoly előnyökkel járhat az egyes szervezetek életében, a hagyományos, nem integrált, elszigetelt megoldásokkal szemben. Az ERP az integrált vállaltirányítási információs rendszerek egy másik elnevezése az Enterprise Resource Planning System, vagyis a vállalati erőforrások tervezése rendszer, amely elnevezés arra utal, hogy ezeknek a rendszereknek a legfontosabb feladata a vállalkozások folyamatos működéséhez szükséges technikai, pénzügyi, humán erőforrások 4 Hetyei József: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon, ComputerBooks, Budapest, 1999., 27. old. 11
folyamatos tervezése, újratervezése. A vállalat folyamati és így az ERP rendszerek feldolgozásai is funkció szerint csoportosíthatók (az ellátási láncba tartozó: beszerzési, szállítási, raktározási, rendelés-feldolgozási; pénzügyi: számviteli, tervezési, controlling, tárgyieszköz-gazdálkodási és egyéb folyamatok). A mai korszerű ERP rendszerek kialakulásának feltétele volt az a felismerés, hogy az üzleti folyamatok standardizálhatóak, és sok esetben nem csak egy ágazaton belül standardizálhatóak ezek a folyamatok. (SBO esetében a rendszer beállításával lehet az iparági specifikációt megtenni.) A hardverek erősödése lehetőséget biztosított a szoftveres lehetőségek fejlődéséhez és az ügyviteli programok funkcióinak bővüléséhez. Mára rengeteg ERP rendszerrel találkozhatunk, ezek természetesen nem teljesen azonos területeket fednek le, de összességében kialakult egy többé-kevésbé egységes elvárás az ilyen rendszerekkel szemben. Az ERP rendszerek kulcsfogalma a fentebb is említett integráltság, melynek pozitív tulajdonságát, vagyis hogy az adatokat egyszer, a keletkezésük helyén kell rögzíteni és a továbbiakban már mindenki akiknek szükségesek ezek az adatok használhatja, már megvizsgáltuk. Ebből következik, hogy a folyamatok szekvenciálisan követik egymást. Az egyes programok ezt az integráltságot különbözőképpen valósítják meg, van, amelyikben valóban egy egységes adatállományon dolgozik az összes modul, van ahol a háttérben futó rutinok biztosítják a modulok közti folyamatos adatcserét. Előfordul azonban olyan is, ahol az integráltnak feltüntetett rendszerben igazából időnként indított adatkiírással és adatbeolvasással adják át egymás közt az adatokat, vagyis az egyes modulok eltérő adatokat láthatnak, de előfordulhat, hogy tiltani kell a már átadott adatok módosítását, vagyis a munkatárs által használt adattáblát annak elmentéséig más nem módosíthatja. A vállalatirányítási rendszerek fejlődése is egyre inkább az internet felé mutat, egyrészt az adatok bárhonnan történő elérése és kezelése, másrészt a webes értékesítés egyre nagyobb jelentősége miatt, harmadrészt az egyre gyakoribb felhősödés, vagyis a teljes vállalati számítástechnikai infrastruktúra számítási felhőbe (could computing) való költözése miatt is. Az elmúlt tíz évben hatalmas változásokon ment keresztül az ERP piac, illetve maguk az ERP rendszerek is. Az alapvetően pénzügyi, logisztikai, kereskedelmi és raktározási funkciók ellátása mellett a mai trendeknek megfelelően előtérbe kerültek a CRM (ügyfélkezelési, ügyfélkövetési) funkciók, a különböző webes és nem webes interfészek és olyan folyamatok, amelyek az értékesítést támogatják. Ezeket a rendszereket 12
gyakran ERP II. néven emlegetik. Az alábbi felsorolás mutatja, hogy milyen új moduláris trendek épülnek be az ERP rendszerekbe: e-commerce: vagyis az e-kereskedelem, amelyben az e az elektronikus, interneten keresztüli kereskedelmet hivatott jelölni. A mai modern ERP rendszereket rengeteg online interfész szövi át az elektronikus kereskedelem megkönnyítése érdekében. Ehhez a területhez tartoznak a különböző alkatrész interfészek, (beszerzési oldal) az értékesítést támogató webes kapcsolatok (webshop, alkatrész nagykereskedelmi modul) és a különböző webes szolgáltatások is, amelyekkel a logisztikai folyamatok javíthatók. m-commerce: az m a mobilitást jelenti, tehát az m-commerce azt az irányt és modulokat képviseli, amely bevonja a mobil eszközöket (mobiltelefon, okostelefon, táblagépek) és a mobil kommunikációt az ERP rendszerek működésébe. Napjaink legdinamikusabban fejlődő iparága a mobil piac, sorra jelennek meg olyan eszközök, amelyeken kitűnően futnak a különböző webes alkalmazások, amely nemcsak a magánemberek életét, hanem az gazdasági szervezetek üzleti folyamatait is igyekeznek megkönnyíteni. c-commerce: miután bevontuk az ERP rendszerekbe az internetet (ecommerce), a mobilkommunikációt (m-commerce) a következő lépés, hogy bevonjuk a partnereinket is. A c-commerce-en a c a collaborative, együttműködés kifejezést hivatott kifejezni, mégpedig együttműködést a beszállítókkal, vásárlókkal, ügyfelekkel, a hatósággal, stb. Ez a lépcsőfok már túlmutat a termelésen és az értékesítésen, magába az üzletbe lehet bevonni a partnereket az integráltabb működés érdekében. Ilyen például egy webes ügyfélkapu (Enterprise Portal) amin keresztül a belső rendszer bizonyos adataiba betekintést nyerhetnek a partnerek, vagy a különböző közösségi médiaalkalmazások (facebook, twitter, linkedin, stb.). Ez a három irány fogja meghatározni az ERP rendszerek jövőjét, amelyek nem csupán a moduljaikban és funkcióikban fognak változni, hanem a folyamatokban is, azaz hogy hogyan használjuk az ERP rendszereket. Ezeknek a változásoknak a lehetséges irányai a felhő szolgáltatások (could computing), a külső üzemeltetés (outsourcing) és a teljes integráció, de lehetőség van open source (nyílt forráskódú) ERP rendszerek, vagy a közösségi média különböző lehetőségeinek kiaknázására is. 13
Az ERP rendszerek elterjedését és bevezetésének sikerességét sok tényező befolyásolja, ezek közül nézzünk meg párat: Mennyibe kerül egy ERP rendszer? - Szoftver licence díjak - Hardver költségek - Bevezetés költsége - Üzemeltetés díja Az ERP sikeres bevezetését gátolja vagy lehetetlenné teszi: - Nincsenek megfogalmazott célok - A rendszer kiválasztása nem megfelelő körültekintéssel történt - Belső projektvezető hiánya - Írásbeliség hiánya - Rendszerfelmérés hiánya - Ragaszkodás a berögzült rossz folyamatokhoz - Oktatás hiánya - Számítógép felhasználói ismeret hiányosságai - Anyagi problémák - Üzemeltetés Általánosságban elmondható a hazai gazdasági társaságok ERP ellátottságáról, hogy: - a nagy cégeknél szinte 100%-os lefedettségben használnak nagy ERP rendszereket, - a közepes cégek kb. 40-60%-ban használnak ERP rendszert, - a kis vállalkozások csupán 8-10%-a használ ERP szoftvert A következő évek tendenciája, hogy a kis és közepes vállalkozásokban fog nagymértékben növekedni az ERP rendszerek bevezetése. Már most folyamatosan nő az ERP rendszerek használatának száma e két szegmensben, mivel a szoftvergyártó cégek rájöttek arra, hogy egy adott régión vagy országon belül ugyanaz a számviteli környezet határozza meg a társaságok működését, vagyis minden vállalkozás rendelkezik az alábbi folyamatokkal: Beszerzés Készletgazdálkodás Termeléstervezés 14
Gyártás, szolgáltatás Értékesítés Kiszállítás Minőség biztosítás Számviteli rendszer, és azon belül - Főkönyvi könyvelés - Kontrolling - Tárgyi eszközgazdálkodás Vezetői információs rendszer Üzleti tervezés Egyéb speciális modulok Emberi erőforrás gazdálkodás CRM Igazából csak az ezek közötti hangsúlyozásban és paraméterezésben vannak eltérések. Felismerve ezt a nagy integrált rendszereket gyártó cégek, 3 fő termékcsoportot hoztak létre: Nagyvállalati rendszerek: adatbázis struktúrák és modulok vázait tartalmazzák, melyek összeállítása és a végleges felületi kezelő eszközök kialakítása folyamatos fejlesztői és végfelhasználói munkát igényelnek, ezen rendszerek bevezetési ideje meghaladhatja a 2 évet is Közepes méretű vállalkozások: a rendszerek bevezetésénél a főbb üzleti folyamatok már teljesen leprogramozva, kvázi dobozos szoftverként állnak rendelkezésre, lecsökkentve ezzel a bevezetési időt fél-1 évre KKV-k és mikro vállalkozások: jelenleg a legdinamikusabban fejlődő terület, szinte teljesen dobozos a szoftver, telepítés után a paraméterezés és a feltöltés sok ponton támogatott, a bevezetése 16 naptól 2 hónapig nyúlhat. Egy munkaállomás szoftver (licence) költsége nem éri el a 400.000,- Ft-ot és akár egy gépen is futtatható. És már terjedőben van ezek felhősített, bérleti konstrukciós változata, amelyek a költségek további csökkenéséhez vezethetnek. 15
2.3. Informatika a felszámolásban A fizetésképtelenségi eljárások speciális feladatokat, speciális jogi környezetet és speciális üzleti folyamatok elvégzését követelik meg az eljárást lefolytatni szándékozó szervezetektől, illetve az őket támogatni kívánó informatikai szolgáltatóktól. Egy felszámoló szervezet is úgy működik, mint egy bármely más szervezet, tehát van: Szervezeti felépítése Számviteli feladatai Humánerőforrás gazdálkodása Értékesítése (speciális, de az eladott szolgáltatások ellentételezését kiszámlázza) Beszerzése Készletgazdálkodása Erőforrás gazdálkodása Adminisztrációja A fizetésképtelenségi eljárás alá vont vállalkozásnak ugyanígy van: Szervezeti felépítése Számviteli feladatai Humánerőforrás gazdálkodása Értékesítése Beszerzése Készletgazdálkodása Erőforrás gazdálkodása Adminisztrációja Egy felszámoló szervezet évente több tíz, több száz ilyen eljárást kell, hogy lefolytasson, de a helyzet nem olyan egyszerű, hiszen az eljárások megindításának időpontja határozza meg az alkalmazandó jogszabályt. Figyelembe véve az egymásba ágyazódó és különböző szabályok szerinti működést, elég valószínűtlennek tűnik, hogy egy szoftvergyártó cég vegye a fáradtságot, hogy a szakma számára egy egységesített és jól paraméterezhető integrált rendszert előállítson. Mindemellett a teljes magyar gazdaság, amelyet Magyarország az informatikai piacon képvisel, kb. 2,5 millió felhasználót tesz ki. 16
Ez a szám az informatikai világpiacon elenyésző adatnak bizonyul. Jogosan merül fel a kérdés, hogy érdemes-e ennek a speciális jogi és üzleti környezetben működő, igencsak szűk piacnak egy egységes vállalatirányítási programot létrehozni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható hogy vannak rá kísérletek. Évekkel ezelőtt nagy szoftvergyártók rendszereinek átalakításával kísérleteztek, de ezek nagy költségekkel jártak. Vannak nagy felszámoló szervezetek, ahol ezek a korábban bevezetett megoldások működnek, de az elterjedést meggátolta ezen rendszerek több 10 milliós költsége. Megjelentek új rendszerek, (pl.: FOKI) amelyek a folyamatosan csökkenő szakágazati rentabilitás mellett alacsonyabb költségekkel is elérhetőek. 17
3. A fizetésképtelenségi eljárások történeti áttekintése Az emberi társadalom fejlődéstörténetével párhuzamosan folytonos fejlődés jellemzi az emberi közösségek gazdasági tevékenységét és annak minden kapcsolódó folyamatát vagy kísérő tevékenységét. A jelenlegi fizetésképtelenségi folyamatokra vonatkozó szabályozás és társadalmi elvárás tehát egy evolúciós folyamat eredménye, ezért fontos annak áttekintése. Nagyléptékben, de a tűztől indulva, az alábbi fejlődési pontokon ment keresztül a fizetésképtelenség kezelése a társadalom fejlődése során: Az adós-hitelező viszonyt már az ókori rómaiak is ismerték, a római jog két alapvető civil jogi perrendet ismert el a fizetésképtelenségi esetekre, azonban az eljárások magántermészetűek maradtak, melynek célja az adós kirekesztése volt a gazdasági életből, de akár még a társadalomból is. Az eljárás az adós személye ellen irányult, aki fizikailag is köteles volt tartozásáért helytállni. Az állam nem foglalkozott különösképpen a fizetésképtelenség okaival, egyszerűen szankcionálta annak eredményét. A középkoriban ketté kell választanunk a csődjog fejlődését. Alapvetően elmondható, hogy a fizetésképtelenségi eljárások megmaradtak magántermészetűnek. Az olasz városállamokban azonban kialakult külön kereskedelmi csődjog, ún. banco rotto, mely eljárásnak középpontjában az adós vagyona, illetve a hitelezők összessége érdekeinek kielégítése állt. A XVIII.-XIX. századi Európában már sorra jelentek meg a korszerű csődtörvények, melyeknél már általánosságban beszélhetünk a hitelezői igények megtérülésének prioritásáról. Az eljárás ügyvitelét vizsgálva, megjelentek a napjainkban is aktuális eljárásbeli jelenségek, mint például a bíróság hirdetménye a fizetésképtelenségről, a hitelezői igények határidőre történő benyújtása, a becsár vagyonértékelő általi meghatározása, a vagyon árverés útján történő értékesítése, a csődtömeggondnok ún. táblás kimutatása vagy a hitelezői igények készpénzben történő kielégítése. A XX. században már megjelentek az adós megmentése iránti törekvések is, mivel egyrészt társadalmi szinten egy adott vállalkozás újjászervezése kevesebb kárral 18
járhat, mint a felszámolása, másrészt megjelentek olyan veszteségesen működő cégek, amelyekre nemzetgazdasági szempontból szükség volt. Az adós megmentésének gondolata mellett megfogalmazódott az időigényesség kritikája a korábbi eljárások vonatkozásában. A XXI. század globalizálódott Európájában kikerülhetetlen a tagországok csődtörvényeinek összefésülése, illetve az informatikai lehetőségek eljárásbeli alkalmazandósága, melynek megoldása a közel és/vagy távoli jövő feladata. 19
4. A fizetésképtelenségi eljárások folyamatának áttekintése A felszámolási eljárás egy jogszabályban előírt szakaszokból álló folyamat, amelynek elemei szakmai, tartalmi jellegük, illetve időbeliségük alapján elemezhetők. A dolgozat egy elképzelt az általános szabályok szerint lefolytatott felszámolási eljárás ügyvitelét, azaz a felszámoló által elvégezendő feladatokat igyekszik bemutatni. Az eljárás a felszámoló feladatai szerinti csoportosíthatóság szemszögéből vizsgálva a következők: Jogviszony szerint: - saját nevében - adós képviselőjeként Időbelisége alapján: - eljárás előtti feladatok (nyilatkozatok, ideiglenes vagyonfelügyelet) - eljárás kezdeti feladatai (változás bejelentés, kapcsolatfelvétel, költség- és ütemterv készítése, nyitó mérleg elkészítése, hitelezői igények nyilvántartásba vétele) - az eljárás érdemi feladatai (hitelezői felhatalmazás alapján a vagyonnal kapcsolatos tevékenységek) - az eljárás záró feladatai (zárómérleg készítése, zárójelentés készítése, záró adóbevallás) - utó feladatok (utalások, irattárolás) Szakmai sajátosságok szerint: - adminisztratív típusú feladatok (levelezések, fénymásolások, nyilatkozatok, Cégközlöny figyelése, jelentések, felhívások, pályázatok) - közgazdasági természetű feladatok (értékbecslés, értékesítés, követelésbehajtás) - pénzügyi, számviteli feladatok (könyvelés, számlázás, mérlegkészítés, adóbevallás készítése) - jogi természetű feladatok (szerződések felülvizsgálata, szerződések megtámadása, szerződéskötések) 20