Angyalkert óvoda Görögkatolikus óvodai nevelési program Kisvárda 2011
A HELYI NEVELÉSI PROGRAM TÖRVÉNYI, JOGSZABÁLYI HÁTTERE Törvények 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról és annak módosításai 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról és módosításai 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról Egyházi törvénykönyv II. Vatikáni Zsinat dokumentumai Rendeletek 255/2009 (XI. 20.) Kormányrendelettel módosított az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet módosítása 11/1994 (VI.8) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és módosításai 1997. évi XL. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról Melléklet az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelethez 7. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez Jegyzék a nevelési oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről és módosításai 1. számú melléklet a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelethez a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvei és módosításai 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti és etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és módosításai 3/2002 (II. 15) OM rendelet a közoktatás minőségirányításáról és a minőségfejlesztésről
ALAPÍTÓ OKIRAT Az óvoda adatai: Az intézmény neve: Angyalkert Görögkatolikus óvoda címe: 4600 Kisvárda Zrínyi tér 4. telefon:06-45/415-105 OM azonosítója: 201587 Az alapítás éve: 2011 Az alapító szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza bethlen Gábor u 5. Működési területe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye A fenntartó szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen G. u.5. Felügyeleti szerv: Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen G. u.5. Törvényességi felügyelet: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Főjegyzője Az intézmény típusa: Közös igazgatású, többcélú közoktatási intézmény Évfolyamok száma: Óvodai nevelés óvodai csoportok száma: 2 Általános iskolai nevelés (1-8 általános iskolai évfolyam, osztályok száma: 11.) Az intézmény jogállása: Önálló jogi személyként működik Gazdálkodási jogköre: Önállóan gazdálkodó, egyházi fenntartású közoktatási intézmény Az intézménybe felvehető maximális létszám: 300fő Ebből: Óvoda: Általános iskola: 60 fő 240 fő
alsó tagozat (1-4. évfolyam): 87 fő felső tagozat (5-8. évfolyam): 153 fő Az oktatás munkarendje: Nappali rendszerű alapfokú oktatás Ellátandó alaptevékenységek: 85.20 Nappali rendszerű alapfokú oktatás: óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés 60 fő ált. iskolai nevelés-oktatás, alapfokú végzettség megszerzését biztosító nevelés-oktatás. (1-8. évfolyamokon) 240 fő Az intézménybe felvehető tanulók létszámának felső határa normatíva jogcímeként és az oktatás munkarendjeként: óvodai nevelés 60 fő iskolai oktatás az 1-4. évfolyamokon 87 fő iskolai oktatás az 5-8. évfolyamokon 153 fő Alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: Általános iskolai napközis foglalkozás 90 fő Iskolaotthonos oktatás az általános iskola l-4 évfolyamán 87 fő Kulturális, egyéb szabadidős és egészségfejlesztési feladatok 300 fő A tanulók ingyenes tankönyv ellátása: 220 fő Minőségfejlesztési feladatok 35 fő Hozzájárulás pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéhez 300 fő Pedagógus szakvizsga és továbbképzés 35 fő Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok 300 fő Diáksporttal kapcsolatos feladatok 240 fő Iskolában és óvodában szervezett közétkeztetés 300 fő Ebből:
szervezett kedvezményes étkeztetés 250 fő Bejáró gyerekek ellátása 85 fő Kiegészítő tevékenységek: (TEÁOR számmal) 9491 Egyházi tevékenység 5520 Üdülés, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 5629 Egyéb vendéglátás 5621 Rendezvényi étkeztetés 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8042 Máshová nem sorolt felnőtt és egyéb oktatás 8551 Sport és szabadidős képzés 8552 Kulturális képzés 8559 M.n.s egyéb oktatás 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység 9312 Sportegyesületi tevékenység 9319 Egyéb sporttevékenység TEÁOR számmal nem rendelkező kiegészítő tevékenységek: Hitoktatás, etika és mentálhigiénés oktatás 300 fő Népi, vallási hagyományok megismerése, oktatása 300 fő Hátrányos helyzetű tanulók tanulmányainak segítése nappali rendszerű képzésben 200 fő Képesség-kibontakoztató felkészítés 200 fő Fejlesztő és felzárkóztató oktatás kis létszámú csoportokban 50 fő Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató nevelés, oktatás 180 fő Integrációs nevelés, oktatás 70 fő Sajátos nevelési igényű tanulók óvodai nevelése, iskolai nevelése oktatása 25 fő Gyermekvédelmi feladatok ellátása 200 fő Gyermekek, tanulók kulturális, egyéb szabadidős és egészségügyi feladatainak ellátása 300fő Intézmény minőségfejlesztésével kapcsolatos feladatainak ellátása Pedagógusok szakvizsgájának, továbbképzésének támogatása
Pályázatok lebonyolítása Konferenciák, sportesemények szervezése Iskolarendszeren kívüli oktatás, tanfolyamok szervezése Helyiségek, eszközök bérbeadása Feladatellátást szolgáló vagyon: Az általános iskola épülete:kisvárda Várday István út 19-21 Hrsz:1173 Az óvoda épülete: Kisvárda Zrínyi tér 4. Hrsz: 2872 Az intézmények vagyonleltárában feltüntetett vagyontárgyak. A hajdúdorogi Egyházmegye és a Kisvárda Város közötti megállapodás szerint. A vagyon feletti rendelkezési joga: részben a Hajdúdorogi Egyházmegye 4400 Nyíregyháza Bethlen Gábor u. 5. A Kisvárda Várossal kötött megállapodás szerint A tulajdonost, megillető jogokat a fenntartó gyakorolja Az intézmény használhatja a feladat ellátásához szükséges vagyont Az intézményvezető kinevezési rendje: A hajdúdorogi görög katolikus megyéspüspök nevezi ki Az intézmény képviseletére, az intézmény vezetője, akadályoztatása esetén az általa megbízott az intézménnyel munkaviszonyban álló személy jogosult. A fenntartó jogai, kötelességei: Jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot Jóváhagyja és ellenőrzi az intézmény költségvetését Felügyeleti jogokkal rendelkezik Kinevezi és felmenti az intézményvezetőt Vitás kérdésekben dönt Az alapító okiratot, érintő változást az intézmény vezetője a változástól számított 30 napon belül köteles a felügyeleti szervnek jelezni.
Az intézmény foglalkoztatási jogviszonya: - Egyes foglalkoztatottak jogviszonyára az 1992.évi XXII. Munka Törvénykönyve az irányadó. - Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény az irányadó. Alapító okirat kelte: 2011.május 26. A program neve: Angyalkert Görögkatolikus Óvoda nevelési programja A program benyújtója: Oroszné Tóth Ilona MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY Kiadója: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Száma: 118/2011 Kiadás időpontja: 2011.augusztus 4.
Tartalomjegyzék A HELYI NEVELÉSI PROGRAM TÖRVÉNYI, JOGSZABÁLYI HÁTTERE...2 Törvények...2 Rendeletek...2 ALAPÍTÓ OKIRAT...3 Az óvoda adatai:...3 MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY...7 1. BEVEZETÉS...10 Mit jelent gyakorlati életünkben keresztény küldetésünk?... 12 2. KATOLIKUS GYERMEKKÉP, KATOLIKUS ÓVODAKÉP... 14 2.1. Katolikus gyermekkép... 14 2. 2. Katolikus óvodakép... 15 3. KATOLIKUS ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI...15 Szociális viselkedés... 20 Gondolkodásfejlesztés... 24 Beszédfejlesztés... 24 4. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI 4.1. Személyi feltételek:... 27 4.2. Tárgyi feltételek:... 27...28 Napirend, heti rend... 28 Az óvoda külső kapcsolatai:... 29 A család... 29 Az egyházközség... 30 5. A KATOLIKUS ÓVODA TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI...31 Az Angyalkert óvoda ünnepei, megemlékezései:... 36 5. 2. Játék... 37 5. 3. Vers, mese... 42 5. 4. Ének, zene, énekes játék... 44 5. 5. Rajzolás, mintázás, kézi munka... 47
5. 6. Mozgás... 49 5. 7. A külső világ tevékeny megismerése... 51 5. 8. Munka jellegű tevékenységek... 56 5. 9. Tanulás... 57 7. GYERMEKVÉDELEM... 60 Milyen segítséget tud adni az óvodánk a családoknak?... 61 Speciális szolgáltatások... 61 8. ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 9. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT 66 10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 67
BEVEZETÉS A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, a katolikus óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaiból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őt körülvevő felnőttek (óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők) példájából tapasztalja meg Isten szeretetét. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve, a kamaszkoron át, az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője, mind érdeklődésben, mind olyan értékekben amelyre érzékenyek. Az óvodai nevelés a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik a gyermekeket megillető jogok tiszetletben tartásával. Az óvodás gyermeket, mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Tudományos kutatások sorozata igazolja, hogy a kisgyermekkorban szerzett ismeretek és elsajátított magatartásformák életre szólóan meghatározóak. A keresztény értékeket az óvodapedagógusnak úgy kell közvetítenie, hogy az által az óvodás gyermekek érzelmileg és szociálisan gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak, és közben megőrizhessék boldog gyerekkorukat. Óvodánk nevelőtestülete elkészítette a nevelési programját a KPSZTI segédanyaga és a miskolci Szent Miklós Óvoda programja alapján. A programkészítésben résztvevők névsora: Oroszné Tóth Ilona Szászi Ildikó Adamóczki Gáborné Az óvoda bemutatása Az óvodánk 1954-ben épült és kezdetben bölcsődeként üzemelt. 1995-től a Nyitnikék óvoda részleg óvodájaként működtünk,három csopottal. 2007-ben Kisvárda város önkormányzata az óvodai intézményhálózat átszervezéséről döntött, a 7 részleg óvoda a Csillag-közi Központi Társulási Óvoda vezetése alá került. Ekkor egy csoport férőhelyeinek zárolására került sor,így a továbbiakban két csoporttal működtünk tovább.
Csoportszobáink tágasak, jól felszereltek, az átszervezés után üresen maradt csoportszobában tornatermet rendeztünk be. Fejlesztő szobával is rendelkezünk, itt külön foglalkozunk a lassabb ütemben fejlődő gyerekekkel. Játékkészletünket és a képességek fejlesztéséhez szükséges eszköztárunkat lehetőségeinkhez mérten folyamatosan bővítjük. Udvarunk szép, kialakítása, felszereltsége az óvoda sokféle tevékenységét szolgálja, minden évszakban és napszakban. Talajfelülete változatos, dombos, füves, homokos és aszfaltozott részek váltják egymást. A levegő tiszta, udvarunk messze esik a város forgalmának zajától. Mozgásfejlesztő eszközök (különböző mászókák), homokozó és egyéb természetes anyagokból készült udvari (egyéni és társas) játékszerek teremtik meg a lehetőségét a sokoldalú, szabadon választott tevékenységeknek. Helyi adottságainkat, lehetőségeinket felmérve, úgy éreztük, hogy a környezeti nevelés az a vezérfonal, amelyre felfűzve a különböző tevékenységeket, a legoptimálisabban fejleszthetjük a ránk bízott gyermekeket. Olyan szokásokat, viselkedési formákat, és értékrendet alakítunk ki, amelyek meghatározóak a természetes környezettel való harmonikus kapcsolat alakításában. A gyakorlatban ez az élőlények szeretetét, tiszteletét, a természeti és társadalmi értékek megóvását és az ezzel kapcsolatos szabályok elfogadását és gyakorlását jelenti. Megismertetjük a gyerkekkel a szülőföldjüket, a népi hagyományaikat-, szokásaikat, tárgyi kultúránk értékeit. Programunk kiemelt feladata: a környezetünk megismerése és védelme. Óvodánk a 2011/2012-es nevelési évtől a Hajdúdorogi Egyházmegye fenntartása alá kerül. A KPSZTI ajánlása alapján programunkat a hitéletre neveléssel egészítjük ki. 1.1.A katolikus közoktatási intézmények küldetése A katolikus intézmény küldetése a társadalom felé Az egyház Krisztustól kapott parancsa a misszionálás. Az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése, alapvető magatartása, lelkisége kell hogy legyen a Krisztust követő embereknek (Mt, 5,11-16). Bár az egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdenie. Az egyház küldetése, hogy hirdesse az evangeliumot, vagyis kinyílvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus Krisztus evangeliumában kifejezetten megvan az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Ez a célja a katolikus óvodai és iskolai nevelésnek is. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban a tökéletes emberben minden emberi érték teljesen kibontakozik és egymásba fonódik. A misszionálás egyik eszköze a katolikus óvoda, melyben a nevelés és a tanulás megalapozása folyik. Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi óvoda a Krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. ( Az ember számára megfelelő erkölcsi nevelés szükséges, amelyre aztán ráépülhet a hit).
A családokkal való kapcsolattartás folyamán a katolikus óvoda remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Ezért a katolikus intézménynyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az óvoda katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartja a saját vallási szokásaikat. A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé Az Egyházban a katolikus óvoda szerepe egyre nagyobb. A nevelés eszközei közül a Krisztus hívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat, óvodákat, amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében. Mint minden nevelési és oktatási intézmény, a katolikus óvoda is pedagógusfüggő. Céljait csak akkor érheti el, ha az óvodapedagógusokat és a nevelőmunkát segítő dolgozókat is áthatja a katolikus küldetéstudat. Bár a szülők, óvodapedagógusok nem láthatják előre, mit rejt a gyermek jövője, mégis fontos szerepet játszanak a gyermek személyiségének fejlesztésében. A mi dolgunk, hogy Isten világossága felé tereljük őket. Ha szeretet, irgalom, bátorítás és megbocsátás jellemzi magatartásunkat, a gyermek iránt, az Isten jellemét mutatjuk be nekik. Isten képviselői vagyunk, tőle kaptuk küldetésünket, hogy bemutassuk az ő életét és jellemét a gyermeknek, és hogy Őt állítsuk példaként nevelésünkben. A keresztény óvodapedagógusi szerep éppen ezért nagy kihívást jelent. Pál apostol a Bibliában eligazítást ad azoknak, akik gyerekeket nevelnek: Neveljétek őket az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel. (Fil 6; 4) A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé A Teremtő öröktől fogva ismer minden embert. Szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A szülőnek és a pedagógusnak a mennyei Atya gyermekkel kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie és a megvalósulásában segítenie. Mit jelent gyakorlati életünkben keresztény küldetésünk? A keresztény küldetés akkor lesz a gyermek számára érthető, ha a jelennel kapcsolatba tudjuk hozni. Pl.: Mária és József hajlékkeresésének története kapcsán átgondoljuk, hogy mit tehetünk a menekültek megsegítése érdekében. Konkrét lehetőségeket kigondolunk, hogyan valósíthatjuk meg keresztény küldetésünket: valakinek örömet szerezni, ajándékozni valamit, osztozni valamin, hibákat bevallani rossz tettért bocsánatot kérni valamit jobban tenni környezetünkben keresztény cselekedeteket felfedezni
példás keresztények, szentek példájáról beszélni. Keresztény vallási nevelésünk felvázolt tartalmából is következik, hogy ez nem valósítható meg a hitoktatás keretében. Fontos, hogy az egész napot áthassa, hogy a keresztény nevelést szolgáltató felnőtt az óvodapedagógus legyen és ne külső ember. Szükséges azonban, hogy az egyház képviselői is szoros kapcsolatban legyenek az óvoda minden gyermekével és dolgozójával. A katolikus nevelés milyensége azonban a gyermekek óvodapedagógusaitól függ. 1.2. Az Egyház nevelésre irányuló alapelvei Olyan óvodai életet szervezünk, amelyből sugárzik a gyermekek feltétel nélküli elfogadása, tisztelete, szeretete, megbecsülése. A gyermeki szabadság és ésszerű korlátok, szabályok betartása alapján, a szokásrendszeren keresztül érzelmi biztonságot nyújtunk a gyerekeknek. Ezt tesszük vallási hovatartozás nélkül, hisz óvodánk ökumenikus szemléletű, felekezetre való tekintet nélkül bárki igénybe veheti az óvoda szolgáltatását. Alapvető követelmény, a gyerek, emberi méltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével. Óvodai nevelésünk személyiség- és gyermekközpontú. Ez az elv egyszerre irányítja a figyelmet az egyéni eltérések tolerálására. Ez a szemléletmód természetesnek tartja az eltérő fejlődési ütemet, a sokszínű adottságból adódó képességbeli különbségeket. Az egyéni differenciált nevelés oly módon valósul meg, hogy az óvodapedagógus nevelő-fejlesztő munkája, segítő-támogató attitűdje összhangban van a gyermek szükségleteivel, igényeivel, képességeivel, tevékenysége vágyával, érzelmi azonosulásával az egyéni bánásmódban és a közösségi nevelésben. A tanulásért közvetlenül felelős pszichikus funkciók, részképességek célirányos fejlesztésére, az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Nem vezényelni akarunk, hanem szolgálni, türelemmel kivárni és elhárítani a fejlődést akadályozó tényezőket. Gyermekközpontú nevelésünkben biztosítjuk a játék védelmét: a játéké a vezető szerep Elengedhetetlen a csoportban dolgozó felnőttek összehangolt, keresztényi lelkületű, együttműködő munkája. A gyermekek helyes szeretete felelősségvállalás személyiségfejlődéséért. A felnőttek érzelmi megnyilvánulásai, tudatos pedagógiai hatásai, toleranciája, a gyermekkel való együttérzései nyújtanak olyan támaszt, akihez bizalommal fordulhatnak, aki szereti, segít neki, és a helyes erkölcsi viselkedési normák biztosítására neveli őt. A katolikus óvodapedagógus élő hitű, elkötelezett pedagógus kell, hogy legyen, aki életpályájával példaképpé tud válni a gyerekek és a szülők közössége előtt. Óvodánkban a keresztény kultúra átszármaztatása, közvetítése a nevelő munkánk része. Feladatunk közvetlen és közvetett irányítással sokszínű tevékenységeken keresztül életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő műveltségtartalmak közvetítése. 1.3.A katolikus óvodánk helyi nevelési programjának készítésekor figyelembe vettük: a módosított Óvodai nevelés országos alapprogramját az Egyházi Törvénykönyv idevonatkozó részeit
a katolikus egyházi dokumentumok nevelésre vonatkozó részeit a nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét (ha az óvoda nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést végez) sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelvét (ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyerekek nevelését végzi) 2. KATOLIKUS GYERMEKKÉP, KATOLIKUS ÓVODAKÉP 2.1. Katolikus gyermekkép A keresztény ember a gyermeket Isten ajándékának tekinti. Maga Jézus mondta: Bizony mondom nektek:ha meg nem változtok, és olyanok nem lesztek,mint a gyermek, nem mentek be a mennyek országába. (Máté 18, 1), Jézus közénk állítja ezt a gyermeket. Tanítása, figyelmeztetése, példája mindannyiunknak szól. A keresztény szemléletű óvodai nevelés pedagógiai alapelvei: Az óvodai nevelés gyermekközpontú, az egész személyiséget fejleszti: a megfelelő személyi és tárgyi környezettel, vallási neveléssel, keresztény értékek hordozásával, megismertetésével, az egészséges életmód alakításával, a környezettudatos magatartás alakításával, az érzelmi neveléssel, a szocializáció biztosításával, az anyanyelvi neveléssel, az egyéni készségeknek és képességeknek megfelelő, tevékenységbe ágyazott értelmi fejlesztéssel, a testi és lelki szükségletek kielégítésével. Milyen is az óvodás gyermek? Milyen egyedi sajátosságokkal rendelkezik? Kicsi, törékeny alkat a felnőttek között. Kicsinységéből fakad egyszerűsége. Mindent egyszerűen él át, tapasztal. Érzésein, szívén át lát és hall. Érzékeli a környezet jóságát, szépségét, szeretetét, melegét. Teljes bizalommal hagyatkozik a szülőre, óvodapedagógusra. De ugyanúgy éli tapasztalja, ha körülötte nincs rendben valami. Legfőbb igénye az érzelmi biztonság. Személyiségükön belül az érzelmek dominálnak. Kicsi, mégis önálló. Külön egyéniség, egyedi vonásokkal, tulajdonságokkal. Fejlődését genetikai adottságok, spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerpe meghatározó. Én-tudata, öntudata egyre inkább formálódik, egyre nagyobb határozottsággal bír. Nemcsak kicsi, egyszerű, de ártatlan is. Tudva és akarva nem képes még a bűn elkövetésére. Dacossága, csínytevése, szárnypróbálgatásai, erősködései, nagyot mondásai még nem bűnök. Tisztasága vonzza magához a felnőttek szeretetét. Nincs a gyermekben aggódás, félelem a megélhetés miatt. Ez a felnőttek gondja. Neki egy a fontos: őt szeressék és ő is szerethessen. Az óvodás gyermek rendkívül kíváncsi, érdeklődő. Kisebb korban csupán a közvetlen környezete érdekelte. Most már megnyílik a világ, elkezd tájékozódni térben, időben, emberi
viszonylatokban. Keresi, kutatja az összefüggéseket, okokat. Fölfedezi az állandóságot és a változást. Figyelme kiterjed a kezében tartott katicabogártól, út menti csigától a felhők járásáig, a csillagos égig mindenre. Okok, összefüggések, és összehasonlítások során jut el az elmélyült gondolkodásig. Ha társai vagyunk, ebben a kérdez -felelek játékban, akkor a látható valóság felfedezésén át eljuthat a láthatatlan Isten felfedezéséig. Nyitott és fogékony jórarosszra egyaránt. Gyermeki személyiség szabad kibontakoztatásában, az őt körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a személyiségük kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Rajtunk múlik, hogy a jóra, szépre, igazra való nyitottságát, fogékonyságát erősítjük-e. Ebben az időszakban alapozódik meg és dől el, hogy később kutató, kereső ember lesz-e. A játék az óvodáskorú gyermek legfőbb tevékenysége, mert ez vezeti be a gyermeket az életbe. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. A kisgyermeket eddig tökéletesen kielégítette a család, de most kezd az értelme nyiladozni mások világa felé. Belép a társadalomba - vagyis az óvodába. Az otthon melege után győz benne a társak és a világ megismerése utáni vágy, és könnyen megbarátkozik az új életformával. 2. 2. Katolikus óvodakép A katolikus óvoda, mint minden más óvoda a közoktatási rendszer, szakmailag önálló nevelési intézménye. Óvó-védő közösségi és személyiségfejlesztő funkcióival a családi nevelést egészíti ki az óvodáskorban. Biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. 3. KATOLIKUS ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Isten minden gyermeket a teljes fizikai, érzelmi és lelki fejlődésképességével teremtett. Az óvoda feladata, hogy elősegítse őt fejlődésében. A katolikus óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: a hitre nevelés erősítése az egészséges életmód alakítása az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 3.1. A hitre nevelés erősítése A katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása, Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben, A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek megerősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba, A katolikus hitélet megtapasztalása, az óvodai élet során,
A Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség fejlesztése, A katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, liturgia, szentek tisztelete, A teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, óvás, felelősség). A keresztény ember az élet értelmének kérdéseire akkor kaphat választ, ha nyitott a hit felé. Óvodai keresztény nevelésünkre is érvényes: nyitottá kell tenni a gyermekeket a hit befogadására. Ezt a célt akkor tudjuk megvalósítani, ha figyelembe vesszük a gyermek befogadóképességét, élményvilágát. Ez nem jelentheti azt, hogy kicsinyítve vagy elbagatellizálva tárjuk a hittartalmakat a kisgyermek elé. Ha az őt körülvevő világban is van szenvedés, szegénység, betegség, elemi csapás, stb., akkor a hitvilágban sem tarthatunk elé egy rosszul értelmezett sértetlen világképet. A hívő pedagógus megpróbálja a hitet, vigaszt a gyermeknek átadni, és azt megértetni, hogy az Istenbe vetett hit átsegít a nehézségeken. Ugyanakkor elkerüli a naiv optimizmust. Az óvodásgyermekek hitre neveléséhez megfelelő pedagógiai, pszichológiai és teológiai felkészültség és élő hit szükséges, hiszen életkori sajátosságaikhoz igazodó tanítást kell adni a gyermekeknek. Megismertetni, megszerettetni Istent. Az Isten szeretete azonban nem jelenthet imádságsorozatot, kényszert és merevséget. Sokkal inkább jelent rácsodálkozást a jelenségekre, dolgokra, teljesítményekre. Jelenti a szeretetet, kötődést a felnőttek, a társak iránt. De jelentheti a negatív valósággal való találkozás feldolgozását is (pl. meghal egy szeretett ember). Katolikus óvodai programunkban Istenről szóltunk eddig. Valójában Jézusról, az Újszövetségről gondolkodunk. Az óvodáskorú gyermekeknek ugyanis Isten fogalma a pszichológiai sajátosságaikból kiindulva nem lehet. Az óvodás gyermek Jézust el tudja fogadni, hiszen ő is volt kisgyermek, akinek születését, keresztelkedését ünnepeljük, aki felnőttként tanított, gyógyított és csodát tett. Jézus életéből fontos eseményeket ismertünk meg és a bibliai történéseket igyekszünk különböző képzőművészeti irányzatokkal is szemléltetni. A gyermekeknek az Istenbe vetett hitét, bizalmát, szeretetét az emberek iránti szeretettel lehet megértetni, szemléltetni. A keresztény szellemű nevelés számunkra a keresztény erkölcsi értékek és normák megismertetését, részbeni elsajátítását jelenti. Az óvoda segíteni kívánja a családok vallásos nevelését, azáltal, hogy ehhez kapcsolódóan élményeket nyújt a gyermekeknek, megismerteti őket az egyházi ünnepek tartalmával, lehetővé teszi azok átélését és kielégítő válaszokat ad a gyermekek kérdéseire. Szeretnénk, hogy az ide járó gyermekek szabadon, vidáman, önállóan tevékenykedjenek, jól érezzék magukat, és érzékeny lelkükben szétáradjon a hit kegyelme. 3.2. Az egészséges életmód alakítása A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése: a gyermek gondozása, testi szükségleteinek figyelembevétele, az egészséges életmódra és életvitelre nevelés, önmagunk és környezetünk esztétikuma iránti igény alakítása, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások ( környezettudatos magatartás) alakítása, egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a megfelelő egészségügyi szokások elsajátíttatása, egészségmegőrzés, betegség megelőzés, harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, a mozgásigény figyelembevételével folyamatos testedzés, testi nevelés, prevenció, tartózkodás és tevékenykedés a szabadban,
az étkezési kultúra alakítása, erősítése, korszerű táplálkozás, pihenés feltételeinek megteremtése, higiénikus szokások, szabályok kialakítása, intimitás tiszteletben tartása, megfelelő szakemberek bevonásával, speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az óvodáskorú gyermek lelki és testi szükségleteinek kielégítését kiemelt feladatnak tekintjük. A test és a lélek két egyenértékű alkotó eleme az embernek. Eszményünk Jézus Krisztus, aki megbecsülte és birtokolta, edzette testét. A katolikus óvodában a testi nevelés azt a célt szolgálja, hogy minden gyerek meg tanuljon vigyázni az egészségére, örömét lelje a mozgásban és akaraterejével próbálja megszerezni teste felett az uralmat. A nevelésben védő-, óvó- fejlesztőhatásokkal biztosítjuk, hogy az gyerekek egészségesek maradhassanak Az egészséges életmód alakításának feltétele a közvetlen környezet, amelyben a gyermekek napjuk nagy részét töltik A csoportszobának sajátos arculata van, amely összhangban áll a program megvalósításával, és amely az ott dolgozó óvodapedagógusok belső indíttatásait tükrözi. A gyermek testi állapotának, képességeinek fejlődése kihat lelki, szellemi képességeinek változására. Az óvodás gyermekek eltérő testi képességekkel rendelkeznek, így fontos szem előtt tartani, hogy ki-ki saját igénye szerint mozoghasson. A szabadban történő mindennapos mozgás elengedhetetlen! A mozgások fejlesztése az egész személyiség fejlesztésében fontos helyet foglal el. Az étkezés során igyekszünk minden ennivalót megismertetni, megszeretetni a gyermekekkel tiszteletben tartva az egyéni szükségleteiket. Alapvető feladat a gyerekek személyi, higiéniai igényének kialakítása: tisztálkodás, fogmosás, kényelmes öltözet, váltócipő. További feladatok: Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzés és az egészség megőrzés szokásainak alakítására törekeszünk. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítására csoportszobánkban, udvarunkon és a tágabb környezetben egyaránt. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA KÉPESSÉG TEVÉKENYSÉG FELADAT Egészségi szokások helyes megalapozása Táplálkozási szokások, és a helyes napirend kialakítása A test és a pszichikum egészségének megóvása edzése, megőrzése megerősítése Mozgásszükségletek kielégítése Folyamatos gondozás, egészséges táplálkozással, sok mozgással aktív és passzív pihenéssel Mennyiségi és minőségi követelmények Napi háromszori étkezés Egészséges étrend kialakítása Új ízek elfogadtatása és megkedveltetése Szépen megterített asztal Megfelelő hely biztosítása
Testápolás Öltözködés Gondozás, a gyermek egészségének védelme érdekében A tisztaság igényének megalapozása Ápolatlanság megszüntetése Kéz-arc mosás, fogmosás fésülködés, orrfújás Udvari játék, séták előtti és utáni önálló öltözködés. -saját ruháik felismerése, elhelyezése jellel ellátott szekrényeikbe. Ízlésesen tálalt étel Felnőttek példamutatása az étkezési szokások kialakításában A gyermek és óvodapedagógus bensőséges kapcsolata. beszélgetések, játékos helyzetek teremtése. Testápolás örömének elérése Kéz-arc mosás, fogmosás Egyéni bánásmód Elegendő idő biztosítása Tisztálkodó eszközök önálló használatának elsajátítása. Differenciált segítség-adás. Zsebkendő használatának elsajátítása. Az óvodapedagógus irányító tevékenység, az öltözködés helyes sorrendjének megismertetése. Az óvodapedagógus kísérje figyelemmel az öltözőszekrények rendjét. Az öltözék célszerű és könnyen kezelhető legyen. Napi időjáráshoz való alkalmazkodás. Pozitív énkép erősítése Környezet rendben tartása Ehhez kapcsolódó megbízatások,feladatok Esztétikai ízlés formálása Lehetőségek kihasználása Eszközök biztosítása Segítségadás, figyelemfelhívás Személyre szóló értékelés Mozgásfejlesztés Edzés Levegőztetés Vízhez szoktatás Pihenés, alvás Változatos mozgáslehetőség biztosítása eszközök biztosítása.(udvari játék, séta, testnevelés foglalkozások) szabad levegőn való tartózkodás Változatos helyszínek, torna Az óvodapedagógus mozgáskultúrája Udvari játékhoz külön ruházat biztosítása Esztétikus, nyugodt feltételek biztosítása friss levegő,komolyzene
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére Önállóan mosakodnak, törölköznek: figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Ruhájuk ujját fel- és letűrik, begombolják, kikapcsolják. Szokásukká válik a rendszeres, gondos tisztálkodás. Használják a WC-t. Vigyáznak a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik. Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják. Helyesen fújják az orrukat. Önkiszolgálásukat teljes önállósággal látják el. Segítenek az ágyak/ágyneműk igazításában. Étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal rendjét. Helyesen használják az evőeszközöket. Önállóan sorrendben öltöznek, vetkőznek. Cipőfűzőjüket megkötik. Ruhájukra, cipőjükre vigyáznak, rendben tartják. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az eszközökkel óvatosan bánnak. Észre veszik, ha valami,vagy valaki rendetlen. A rendetlenséget megszüntetik, törekedjenek a környezet rendben tartására. 3.3. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása (erkölcsi nevelés, közösségi nevelés) a teremtő Isten gondoskodásának megélése, a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt kapcsolatának pozitív attitűdje, a gyermeki jellem alakítása, türelem, szociális érzékenység, szolidaritás, igazságosság formálása, az érzelmek megjelenítésének formái, önkifejező és önérvényesítő törekvések segítése, a bizalom,szeretet, féltés, félelem kifejezése, az önfegyelem, fegyelem, udvariasság elsajátíttatása, szokás és normarendszer megalapozása, szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása, a különbözőség elfogadása és tisztelete, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, nehezen szocializálható, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek elfogadó szeretete, szükség esetén segítése megfelelő szakemberek közreműködésével, a természetes társas kapcsolatok alakítása, segítése, hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása, a szülőföldhöz való kötődés alapozása, az egyházi, világi ünnepek megélése. Elképzelésünk tartalmából következően a nevelésben nagy teret szentelünk az érzelmi és szociális nevelésnek, a keresztény szellemiségnek a keresztény erkölcs és érték alapjainak lerakására. A gyermek biztonságérzetét erősíti a korai életszakaszban szerzett pozitív benyomás, szeretetteljes, derűs hangulat. A katolikus óvoda feladata olyan légkörnek a megteremtése, amely kielégíti a gyermek szeretetigényét, elfogadja olyannak, amilyennek a Teremtő alkotta. A gyermek megérzi, ha ő fontos az óvodapedagógusnak, a társainak, s ez által olyan biztonságot él át, amely érzelmeit erősíti, s nyitottá teszi a környezet számára.
Az érzelmi nevelés célja: A gyermekek egymás közti és a felnőttekkel való kapcsolatát a szeretet jellemezze: bizalom, együttérzés, jó szándék, segítőszándék, önzetlenség, empátia, stb. Szociális viselkedés A helyes szociális viselkedésre nevelés hangsúlyos szerepet kap az óvodai munkában. A szociális viselkedés megtanulásának színtere a csoportközösség. A felnőtt és gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. Az óvodapedagógus ugyanúgy figyelembe veszi a gyermek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy a gyermektől is elvárja a szokások, szabályok betartását. Elveszítette létjogosultságát az a nevelői módszer és magatartás, amelyben az óvodapedagógus mindent elrendel anélkül, hogy megindokolná azt. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, nyíltságra és őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok keletkezésére és feloldására. Ezek a folyamatok pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A szociális viselkedés, közösségi nevelés feladatai: Felnőttekkel szembeni helyes viselkedés kialakítása, a kontaktusfelvétel kibontakozása A csoporton belül az együttdolgozás képességének kialakítása Konfliktuskezelés Felelősségérzet kialakítása a csoportért A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása Az emberek különbségének megértése és tolerálása Az óvodapedagógus biztosítja, hogy minden gyermek nagyon fontos legyen az egész közösségnek, kiemelkedhessenek pozitív személyiségjegyei, illetve a helyes szokások gyakorlásával a negatív vonások csiszolódjanak. A keresztény óvodapedagógus jelenléte, gyermekekre figyelő lénye, együttélése a gyermekek számára nélkülözhetetlen minta, példa. Az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű legyen. Az óvodás gyermek próbálgatja Énjének erejét, korlátait. Felfedezése során sikereket, kudarcokat, élményeket él át, amelyek beépülnek fejlődő személyiségébe. A gyermeket segítő fejlesztő óvodapedagógus tudja, hogy nem óvhatja meg a személyes kudarctól, bánattól, de segítőkész lénye erősítheti a gyermeket ezek feldolgozásában. A felé sugárzó szeretet, bizalom és remény sokszori átélése, alapja lehet későbbi hitének. A gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, mint pl.: biztonságérzet, védettségérzet, annak feltétele, hogy a gyermek környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánságokkal találkozik. Az óvodában a gyermekek egyéni igényeit megértéssel fogadni, és empátia készséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermekek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt egymás megértéséhez. Azok a gyerekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal (agresszivitás, gátlás, stb.) tűnnek ki, különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek.
Az érzelmi nevelés feladatai: Szeretet és kötődés képességének fejlesztése Érzelmek fejlesztése Élménybefogadó képességének fejlesztése Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése Érzelmi zavarok leépítése. A szűkebb és tágabb környezethez, szülőföldhöz való kötödés képességének fejlesztése Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés célja, hogy segítsük a gyereket tudatosan a Krisztusi élet szerint formálódni. Fontos, hogy helyes erkölcsi mintát lássanak maguk előtt és azonosulni tudjanak velük. Programunkban a szereteten alapuló értékrendnek és keresztény erkölcsnek kell érvényre jutnia. Feladatai az óvodában: Az igazság szeretésére, becsületességre, megbocsátásra, kiengesztelődésre nevelés munkára, önfegyelemre, önuralomra, kötelességtudatra, állhatatosságra nevelés közösségi életre nevelés: szülők, nagyszülők tisztelésére, felebarát szolgálatára nevelés segítőkészség, figyelmesség, tapintat, türelem és az alkalmazkodás erényének kialakításra nevelés AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ, ERKÖLCSI NEVELÉS KÉPESSÉG TEVÉKENYSÉG FELADAT Társakhoz, felnőttekhez való alkalmazkodás, segítőkészség önkiszolgáló, és különböző munkajellegű tevékenységekben, foglalkozáson, kiránduláson, egyházi és világi ünnepen, játéktevékenységekben, a kisebbekkel való közös tevékenységekben Kötelességérzet, feladattudat Naposi munka ill. önkiszolgálás, egyéb megbízatás Gyűjtő munka, pl: (szegény gyerekeknek, felebarátunknak) Szabálytudat Kezdeményezőkészség Együttérzés, empátia Szabályjátékok (játékidőben, foglalkozáson, séta, kirándulás, ünnep alkalmával) Játékban, illetve a foglalkozáson Játékok, mesék, történetek szerepe Folyamatos irányítás és kontroll az óvodapedagógus részéről (tárgyi feltételek, pl.: eszközök, foglalkozáson használt eszköz) Személyes példamutatás Folyamatos irányítás és kontroll az óvodapedagógus részéről (tárgyi feltételek, pl.: eszközök, foglalkozáson használt eszköz) A felnőtt példamutatása (mintakép+modell+mérték szerepe) Tárgyi feltételek: az aktuális játéknak, foglalkozásnak és helyzetnek megfelelően Dramatikus játék, elbeszélés, történet, a gyermek
önbizalom, önbecsülés készségének fejlesztése Erkölcsi érzék fejlesztése a szeretet képességének fejlesztése (felnőttek, társak, szülők, nagyszülők iránt) Isten iránti szeretet,becsületesség megbocsátás -kiengesztelődés -önuralom, önfegyelem -figyelmesség -segítőkészség -jó szándék, önzetlenség -vigasztalás tolarencia az átlagtól eltérő gyermekek felé -szülőföld tisztelete Játéktevékenységben foglalkozásokon, egyéb alkalmakkor pl.: ünnepek, versenyek jócselekedetek adventi és nagyböjti időszakban -mindennapi tevékenység és ünnepségek során imák, fohászok lemondás nagyböjti időszakban -játéktevékenység -dramatikus játék -kirándulás -ünnepségek -liturgikus szertartások -a nap folyamán minden tevékenységben -kirándulás, séta, ünnepségek élményeinek meghallgatása Az óvodapedagógus személyre szabott értékelése fontos feladat, differenciált fejlesztés jelentősége óvodapedagógus személyes példája, elbeszélése gyermekekről hitre nevelés Bibliai történet (Jézus tanítása) -óvodapedagógus, illetve szakember bevonása (pszichológus, gyógypedagógus) -szervezés és irányítás az óvodapedagógusok részéről A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: Vegyenek részt aktívan a közösség valamennyi tevékenységeiben. Legyenek készek együttműködni társaikkal. Alakuljon ki feladat-, szabálytudatuk, és hozzá kellő felelősségérzetük. Viselkedjenek tisztelettel, a csoporttársakkal, felnőttekkel szemben. Legyenek képesek tájékozódni a közösségben. Váljanak belső igénnyé a kialakult szokásaik. Legyenek képesek baráti kötödésekre. Kellő önbizalomra tegyenek szert. Váljanak szociálisan éretté az iskolai életre. Legyenek képesek az erkölcsi normákat ismerni és elfogadni, gyakorolni. Tudják, hogy legfőbb tanítónk Jézus. 3.4. Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása Ez valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósuló feladat: az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés, beszélő és meghallgatni tudó környezet alakítása,
az óvoda nevelőközösségének mintaadó beszédkultúrája, a gyermekek kommunikációra ösztönzése, metakommunikáció fejlesztése, a tapasztalatok, élmények, verbális kifejezésére nevelés, az anyanyelvi nevelés céljának, feladatának, tartalmának, módszerének, eszközének megfogalmazása. Az anyanyelvi nevelést valamennyi tevékenységi forma keretében valósítjuk meg. Az anyanyelv fejlesztése az óvodai nevelő tevékenységben helyes mintaadással és javítgatás nélküli szabályközvetítéssel, beszélő környezettel van jelen. Kiemelt figyelmet fordítunk az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, a gyermek kommunikációs és beszédkedvének kialakítására, fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések igényes megválaszolására. Mindezek megvalósításához változatos tevékenységeket és élethelyzeteket biztosítunk. Mit jelent a gyermekek értelmi fejlesztése, ismeretének bővítése vallási szempontból? Megtanítjuk a gyermekeket csodálkozni a természet szépségéről a dolgok sokaságáról az élet fejlődéséről az emberek tudományos és kulturális teljesítményéről. Ha a gyermekek azt kérdezik: Honnan jön a hó? Mi csinálja, a vihart? - a kérdést először mindig tudományos módon kell megválaszolni, utána Istenre rátérni. Hogyan tanítjuk a gyerekeket csodálkozni? Megfigyeljük a gyerekekkel az általunk elültetett növény fejlődését megfigyeljük a sok szín- és formalehetőséget a leveleknél, köveknél, jégkristályoknál megfigyeljük a képeskönyvben az ember, a föld fejlődését átgondoljuk, hogy milyen könnyítést hoztak a technikai találmányok pl.: repülőgép, TV, telefon, gyógyszer, stb. Ez által az életben és a dolgokban Istent, mint Teremtőt tanítjuk meglátni. Az óvodapedagógusok segítségével szerezzenek a gyerekek tapasztalatot a környezet egocentrikus és romboló kihasználásá ról is: pl.: halak pusztulnak el a folyókba eresztett vegyi hulladékoktól. Az okokat érthetővé kell tenni: arra kell figyelmeztetni, hogy sok mindenért maga az ember a felelős, és a felelősséget nem háríthatja át az Istenre. A gyerekek szembesülhetnek a kegyetlen valósággal, mint pl.: nyomor, betegség, földrengés, árvíz, munkanélküliség, háború stb. Mutassunk példát, hogy hogyan segíthet az ember a nyomor és baj enyhítésére. A nevelési folyamat egésze, minden pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül, spontán vagy irányított formában tanuljon a gyermek. Fontos, hogy kérdéseire mindig az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelően válaszoljon. Már az óvodában fel lehet, és fel kell készíteni a gyermekeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A gyermekeket egy demokratikus társadalmi rendbe való beilleszkedésre készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg lehet a gyermekekkel éreztetni azt is, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismerete szerint dönteni. Ez által fejlődik a gyermek ítélőképessége és toleranciája más felfogásokkal szemben, ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére, és a közösség tudatának alakítására. A szociális együttéléshez elengedhetetlenül hozzátartozó értékek mellett meg kell ismertetni a gyerekeket olyan helyzetekkel is amelynek alapját aktuális események szolgáltatják. Így került az utóbbi időben előtérbe a környezetvédelem vagy az erőszakmentes problémamegoldás. Az ilyen magatartásmódok gyakorlására már az óvodában helyet kell biztosítani. Az anyanyelvi és értelmi nevelés célja tehát, hogy a gyerekek képesek legyenek az ismereteket befogadni és önálló értelmi tevékenységet folytatni. Tudják minden ismeretüket Istenhez visszavezetni, ezáltal alakul ki bennük a tudás hit és a életük későbbi éveiben.
3.4.1. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítja a gyermekeknek a változatos tevékenységet. Spontán szerzett tapasztalatok, és ismeretek tapasztalati úton történő bővítése, rendszerezése, gyakorlás különböző tevékenységekben és élethelyzetekben az életkori sajátosságokra és tapasztalatokra, élményekre építve, tevékenységeken keresztül az érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativítás fejlesztése, az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően az ismeretek, jártasságok, készségek alapozása. Gondolkodásfejlesztés A gyermek szellemi fejlődéséhez hozzátartozik a környezeti ingerek hatására meginduló tanulás. Az intellektuális képességeket már kora gyermekkortól fejleszteni szükséges. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítsuk és tegyük képessé azok megoldására is. Ennek kialakításához az óvodában mindenféle teljesítmény és időnyomástól mentes játékra és tapasztalatszerzésre van szükség. Lehetőséget kell teremteni a gyermekeknek a kísérletezéshez, saját aktivitásuk, önállóságuk kipróbálásához és ehhez sokféle eszközt szükséges a rendelkezésükre bocsátani. A foglalkozás sokrétűsége, az óvodán belüli szociális kapcsolatok újabb lehetőségeket kínálnak a gyermekek szellemi képességének fejlesztésére. Az óvoda feladata a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. Ez természetesen egyéni, gyermekre szabott, differenciált fejlesztést jelent az óvodapedagógus számára. Az egyénre szabott tanulási tevékenység a nevelési folyamat egészében valósítható meg. A gondolkodásfejlesztés feladatai: Az érzékelés fejlesztése - látás, hallás, szaglás, ízlelés, mozgásfejlesztés. A megfigyelőképesség fejlesztése A memóriafejlesztés Gondolkodási képesség fejlesztése Válogatás, osztályozás, összerendezés, összehasonlítás, mérés Szintézis,analizis, összefüggések megtalálása. Problémamegoldó képesség fejlesztése A problémák megtalálása - okainak megismerése - megoldási módok keresése a problémamegoldás minőségének vizsgálata. Beszédfejlesztés A beszédnek az igazság és a szeretet eszközévé kell válnia óvodánkban Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének. Az emberek közötti kommunikációnak az intelligencia fejlesztésében is fontos szerepe van. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ahhoz, hogy egy helyzetet megértsünk a szavak, mondatok megértésére van szükségünk. Ugyanez fordítva is igaz. Csak azt tudjuk nyelvileg helyesen visszaadni, amit pontosan megértettünk. A beszéd és a gondolkodás
egységet alkot, mely annál szorosabb kapcsolatban van, minél bonyolultabb a gondolkodási folyamat. Ha a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, de gondolkodása is fejlődik. Az óvodai beszédfejlesztés komplex folyamat, ami a nevelés egészében jelen van. Segíti a gyerek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és hozzásegíti a gyermeket az iskolai tanulás megkezdéséhez. A rossz kifejezőképességgel rendelkező gyermekgondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezőképesség birtokában jobb teljesítményeket képes felmutatni. Ezért fordul elő nagyon gyakran, hogy a fejletlen beszédképességű gyermekeket gyakran teljesítményük alatt értékeljük és beskatulyázzuk. Ez nyilvánvalóan önbizalomvesztéshez vezet. Minden gyermeket befolyásolja saját otthoni nyelvi környezete. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát az otthoni környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. A mai társadalmi szokások nem kedveznek az anyanyelv elsajátításában (TV, Videó, számítógép, stb.) Ez a tény alapvetően meghatározza, a gyermekek gondolkodás módját, magatartását. A beszédfejlesztés feladatai: Felnőttek példamutatása A beszédöröm biztosítása oldott légkörrel, idő biztosításával Bátran beszéljenek, élményeiket képesek legyenek kifejezni, tudjanak másokat meghallgatni, képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni. Beszédszínvonal emelése a gyermek gondolatközlésére való teljes odafigyelésével Szókincsbővítés - nyelvtanilag helyes beszéd gyakorlása - fogalmak jelentésének megértése Felvállalása a család felé, a divathóbortból eredő veszélyekre való figyelemfelhívásnak. Az anyanyelvi nevelés fejlesztéséhez hozzátartozik az intézmény sajátos jellegéből adódó, a gyermek saját szavaival megfogalmazott ima. ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÉPESSÉG TEVÉKENYSÉG FELADAT Érzékelés, észlelés; Gondolkodási műveletek részképességei: absztrakció csoportosítás összehasonlítás konkretizálás általánosítás ok-okozati összefüggések felismeréseanalízis-szintézis, problémamegoldás Különböző játéktípuson ill. foglalkozási ágak/matematika, környezeti nevelés, ének-zene stb./ olyan játékok, melyek kifejezetten ezeket a területeket fejlesztik, pl. szabályjáték, munkajellegű feladatok, természetes környezetben való felfedeztetés (séták,kirándulások során) Figyelem és megfigyelőképesség A nap folyamán spontán alakuló helyzetek, szituációk, valamennyi foglalkozáson belül valamennyi- Az óvodapedagógus folyamatos instrukciói, figyelemfelkeltő attitűdje egy-egy téma, tevékenység iránt (tárgyi feltételek az adott tevékenységhez rendeltető eszközök, kellékek, kiegészítők) Az óvodapedagógus személyre szabott pozitív értékelése. az óvodapedagógus spontán érdeklődése, kiváncsisága, irányultsága az adott helyzetre, szituációra (mintakövetés folyamata)