ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

ARHITEL PROJEKT MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY a Budapesti Ügyvédi Kamara részére 2012. február verzió: 1.3 Testületi döntést előkészítő bizalmas anyag, üzleti titok!

2 / 167 Dokumentum kontroll Projekt név: Dokumentum: Budapesti Ügyvédi Kamara Arhitel projekt Arhitel projekt megvalósíthatósági tanulmány Verziókövetés Ver. szám Ver. Dátum Módosította Leírás File név v1.0 2011.12.30. AAM Projektrésztvevői véleményezésre átadott verzió v1.0 2012.01.22. Dr. Réti László Észrevételeket, módosítási javaslatokat tartalmazó verzió v1.1 2012.01.24. AAM Dr. Réti László észrevételeinek átvezetése Arhitel_megvaltan_v1.0 Arhitel_megvalositasi tan_v1.0 RLcommented tracked Arhitel_megvaltan_v1.1 v1.1 2012.01.30 Dr. Homoki Péter Észrevételeket, módosítási javaslatokat tartalmazó verzió 120128_Arhitel_megval osithatosagi_tanulmany _v_1_1_hp v1.2 2012.02.16. AAM Megrendelői észrevételeket tartalmazó verzió, frissített költségtáblákkal v1.3 2012.08.11. AAM Megrendelői észrevételeket tartalmazó verzió Arhitel_megvaltan_v1.2 Arhitel_megvaltan_v1.3 _KP_eszrevetelekkel Fájlnév:

3 / 167 Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 6 1.1 A tervezett fejlesztések célja 6 1.2 A tanulmány célja 8 1.3 A rendszer kialakításának alapelvei, a kamara elvárásai 8 1.4 Az Arhitel kialakításával elérhető eredmények 8 1.5 A kialakítani tervezett megoldás felépítése, újszerűsége 9 1.6 Alternatív lehetőségek a cél megvalósítására 12 1.7 Az operatív továbblépéshez szükséges teendők, döntési pontok 13 1.8 Bevonandó érdekeltek, kommunikációs igény 15 1.9 Beruházási és fenntartási ráfordítások 15 1.10 Veszélyek, kockázatok 19 1.11 Továbbfejlesztés irányai, kiterjeszthetőség lehetősége 19 2. BEVEZETÉS 21 2.1 Előzmények 21 2.2 Iratbiztonsággal kapcsolatos problémák 21 2.3 A tervezett fejlesztések célja 22 2.4 A tervezett fejlesztések modellje, jövőképe 23 2.4.1 Miért szükséges a biztonsági címke? 24 2.5 A megvalósíthatósági elemzés célja 25 2.6 A megvalósíthatósági elemzés szakmai megközelítésmódja, a dokumentum áttekintése 25 2.6.1 Helyzetfelmérés 27 2.6.2 Megvalósítási alternatívák elemzése 27 3. HELYZETFELMÉRÉS 28 3.1 Külső tényezők vizsgálata 28 3.1.1 Jogi szabályozási környezet 28 3.1.2 Hazai környezetben működő releváns megoldások 30 3.1.3 Nemzetközi kitekintés 42 3.2 Belső tényezők vizsgálata 49 3.2.1 Az ügyvédek száma 49 3.2.2 Az ügyvédi kamarák szervezete 49 3.2.3 Érintett ügyek, iratok és ezek számossága 50 3.2.4 A jogügyletbiztonság jelenlegi ügyvédi eszközei és támogató informatikai rendszerek 51 3.2.5 Az ügyvédek általánosan elvárható informatikai erőforrásai 60 3.3 Kamarai elvárások, igények, követelmények 60 3.3.1 Működéssel kapcsolatos elvárások 60 3.3.2 Informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárások 62 3.3.3 Biztonsági címkével kapcsolatos elvárások 63 4. A MEGVALÓSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK ELEMZÉSE 64 4.1 Fogalmak, alapvetések 64 4.2 A résztvevő szervezetek, szereplők 65 4.3 A működési modellek áttekintése 65 Fájlnév:

4 / 167 4.3.1 Decentralizált archiválási modell 67 4.3.2 Központi külső archiválási modell 68 4.3.3 Vegyes archiválási modell 68 4.4 A működési folyamatok kifejtése 70 4.4.1 Biztonsági címke logisztikájával kapcsolatos folyamatok 70 4.4.2 Iratok készítése, nyilvántartásba vétele és archiválása 72 4.4.3 Titkosítás, titkosító kulcsok adminisztrációja 73 4.4.4 Lekérdezések, ellenőrzések kezelése 74 4.4.5 Pénzügyi elszámolási folyamat 74 4.4.6 Támogató informatikai folyamatok 78 4.5 A szerepkörök feladatainak összefoglaló bemutatása (Funkcionális dekompozíciós mátrix) 79 4.6 Az Ügynökség szervezeti formája 84 4.7 Számviteli és adójogi elemzés 85 4.8 Az Ügynökség szervezeti működésének felső szintű modellje 91 4.8.1 Az Ügynökség működtetéséhez szükséges emberi erőforrások 91 4.8.2 Az Ügynökség ellenőrzése 93 4.9 Informatikai megvalósítás 94 4.9.1 Decentralizált archiválási modell 94 4.9.2 Központi külső archiválási modell 113 4.9.3 Vegyes archiválási modell 117 4.10 Biztonsági címkével kapcsolatos alternatívák 121 4.10.1 Biztonsági címkeválasztás szempontjai 121 4.10.2 Kiválasztott biztonságicímke-követelmények, jellemzők 124 5. BEVÉTELEK ÉS MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK ELEMZÉSE 126 5.1 Az elemzésben érintett modellek 127 5.2 Az elemzésnél figyelembe vett alapadatok, alkalmazott módszerek, feltételezések 127 5.3 A megvalósítási alternatívák bevétel- és költségelemzése 134 5.4 Megtérülésszámítás 137 5.4.1 Meghatározott megtérülési időhöz kapcsolódó szolgáltatási árak 139 5.4.2 Meghatározott szolgáltatási árakhoz kapcsolódó megtérülési idő 140 6. A MEGVALÓSÍTÁSI ALTERNATÍVÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 141 6.1 A megvalósítási alternatívák áttekintése 141 6.2 Előnyök, hátrányok 142 6.3 Költségek és bevételek összehasonlítása 143 7. AZ ELFOGADOTT MEGOLDÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 145 7.1 A megvalósítás előfeltételei 145 7.2 A megvalósítás javasolt folyamata 145 7.3 A megvalósítás javasolt ütemezése 145 7.4 A megvalósítás becsült erőforrásigénye 145 Fájlnév:

5 / 167 8. TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉGEK 146 MELLÉKLETEK 147 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 147 2. ÜGY- ÉS IRATSZÁMBECSLÉS EREDMÉNYE 149 3. NEMZETKÖZI FELMÉRÉS RÉSZLETES EREDMÉNYEI 151 4. LEKÉRDEZÉSEK AZ ARHITEL RENDSZERBŐL 152 5. FUNKCIÓLISTA 154 6. AZ ÜGYNÖKSÉG KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSÁVAL KAPCSOLATOS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS 160 7. KÖLTSÉGSTRUKTÚRA 163 8. FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM 166 JOGI FIGYELMEZTETÉS 167 Fájlnév:

6 / 167 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1 HAGYOMÁNYOS ÜGYVÉDI ÉRTÉKEK ÉS FELADATOK A KOR IGÉNYEIHEZ IGAZÍTVA Az ügyvédséget világszerte, így Magyarországon is, számtalan régi-új kérdés foglalkoztatja. Összeegyeztethetőek-e az évezredes ügyvédi működés alapelvei a modern, internet-alapú világgal? Hogyan járulhat hozzá az ügyvéd a jogbiztonság erősödéséhez? Vannak-e új területek, amelyek hozzásegítenek az egyre szűkülő ügyvédi piac bővítéséhez? A kérdésekre már számtalan elvi jellegű válasz született, jelen javaslat azonban gyakorlati választ kíván adni a maga szerény eszközeivel arra, hogy milyen kitörési pontokat érdemes keresnie az ügyvédségnek. Az okiratkészítés évszázados-évezredes ügyvédi feladat. Abban a világban, amelyben a világhálón végtelen mennyiségű információ elérhető, akár a jogügyletekhez szükséges okiratokkal kapcsolatban is, beleértve okirat-mintákat is, úgy a jogkereső közönség, mind a jogbiztonságért felelős szervek joggal várhatják el azt, hogy az ügyvéd általi okiratszerkesztés többlet adjon és jelentsen, mint pusztán a felek szerződési akaratának írásba foglalását. Az ügyvédi ellenjegyzés, mint számos esetben kötelező kellék, már ilyen, a jogbiztonsághoz hozzájáruló többletet jelent, hiszen az ellenjegyzés tanúsítja, hogy az okiratot szakember készítette az okirat készítésével kapcsolatos jogszabályok betartása mellett. Kérdés, hogy az ügyvéd hogyan adhat további többletet a jogbiztonság elősegítéséhez. A hivatásrendként szervezett ügyvédség képes ilyen további többlet biztosítására. A kamarák által regisztrált és felügyelt, folyamatos képzésben részesített és felelősségbiztosítással rendelkező ügyvéd garanciát jelent a jogbiztonság-okiratbiztonság fokozásához, ezáltal növelve az jogkereső közönség bizalmát az ügyvédekben, és csökkentve az állami adminisztráció terheit a jogbiztonság biztosítása végett. Ha ezt a lehetőséget kihasználja a kamara. új területet hódíthat meg az ügyvédség számára. Természetesen az új területek birtokba vételekor is biztosítani kell az ügyvédi alapértékek érvényesülését. Az ügyvédi titoktartás érdekében az új okiratbiztonsági rendszerben annak ellenére, hogy mind a jogbiztonsági matrica aktiválása nyilvántartásba vételre, mind az okirat elektronikusan archiválására sor kerül, azonban külön-külön rendszerekbe, és ezeket az adatokat senki más, mind a matricát elhelyező és elektronikusan archiváló ügyvéd tudja csak az általa felvett megbízással, és ezáltal magával az ügyféllel összekapacsolni. A matrica-aktiválást nyilvántartó kamarai rendszer sem tudja az okiratszerkesztő ügyvéd nélkül a matricát az okirat konkrét tartalmához, illetve a megbízó ügyfél személyéhez kapcsolni. Természeten az is köztudomású tény, hogy sem az ügyfelek jelentős további kiadásokkal, sem az ügyvédek további jelentős adminisztratív és pénzügyi kötelezettségekkel nem terhelhetőek, még akkor sem, ha ezért cserébe - mint az javasolt rendszerben megnövelt értékű okiratbiztonsági szolgáltatásokat kapnak. Éppen ezért az új rendszer a megnövelt jogbiztoság-okiratbiztonság rendkívül olcsó, minden lehetséges állami megoldásnak olcsóbb, rendszerét nyújtja, amely okiratonként ezer forint körüli áron megnövelt bizonyító erejű okiratot biztosít. A kamara pedig az ügyvédek számára ingyen biztosítja, a tevékenység megkezdéséhez szükséges eszközöket és szoftvert, amely szoftver úgy kerül kifejlesztésre, hogy gyakorlatilag az ügyvéd helyett minden adminisztrációs feladatot elvégezzen, illetve az ilyen feladatok sorrendjén az ügyvédet végigvigye. A rendkívül egyszerű rendszer és a folyamatos kamarai támogatás együttesen fogja biztosítani, hogy a rendszer bevezetése az ügyvédek számára okiratonként csak néhány percet vegyen igénybe. A javasolt rendszer alapoz a jogi hivatásrendek az okiratszerkesztés terén Magyarországon tapasztalható példaértékű profil-tisztaságára. A kötött létszámú közjegyzőség csak közokiratot, a nyílt létszámú ügyvédség csak magánokiratot állíthat elő. Ugyanakkor okiratszerkesztés során képviseletet, és ezáltal jogi tanácsadást kizárólag csak ügyvéd láthat el, a közjegyző csak kioktat. Fájlnév:

7 / 167 Az új kamarai okiratbiztonsági rendszer tehát igyekszik minden feltételnek eleget tenni. Általa az ügyvédek új, megnövelt értékű okiratszerkesztési-okiratbiztonsági tevékenységet képesek végezni, jelentős mértékű többletdíj és többletadminisztráció bevezetése nélkül, állami feladatokat is kiváltva, a hagyományos ügyvédi alapértékek sérelme nélkül. A rendszerben készülő okirat egyszerre elektronikus, tanúsítvánnyal ellátott de megmarad papír alapon is, sőt készítője személyének azonosíthatósága is fokozott, az eddigieknél nagyságrendekkel magasabb okiratbiztonságot jelent a hatóságok és harmadik személyek részére. Ez a legmodernebb és a legmagasabb jogügyletbiztonságú okirati rendszerterv ma Európában. 1.2 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK CÉLJA Magyarországon évente több tízmillió magánokirat készül. A jogalanyok vagyoni viszonyait közvetlenül érintő jelentős ügytípusokban (biztosítéki ügyletek, bérletek, ügyféli jognyilatkozatokat tartalmazó periratok, végintézkedések), a jogalkotó nem ír elő sem ügyvéd- sem köz- vagy minősített magánokirati kényszert és nem is működik közre ügyvéd. A formai okiratbiztonságot biztosító szárazbélyegző csak az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban felhasznált okiratoknál kötelező (kb. 900 ezer okirat/év) Az állampolgárok és, a gazdaság szereplői részéről viszont láthatóan növekszik az igény a fokozott biztonságú magánokiratok iránt. Várhatóan az ilyen iratok ereje, jelentősége a szabad bizonyításon alapuló jogvitás eljárásokban is megnövekszik. Az ügyvédek által jelenleg készített egyszerű okiratok többsége ezen igényeknek nem felel meg, mivel védelmi elemek híján, h nem zárja ki az okirat utólagos manipulálásának lehetőségét. Az állami oldal láthatóan egyre növekvő jogügylet-biztonsági elvárásokat támaszt az ügyfelek azonosítása antikorrupciós, pénzmosás elleni és más, jogügylet-biztonsági vonatkozásokban. A jogkereső közönség és az állami igazgatás elvárásai olyan megoldást igényelnek, amely az okiratszerkesztőkkel szemben támasztott közbizalomnak eleget tud tenni, és ezt az igényt először kiszolgálni kívánó jogi hivatásrend feladatainak növekedését eredményezi. Úgy látjuk, hogy ezt a feladatot szabályozási, kulturális és bizalmi okokból legjobb és az ügyfelek érdekét leginkább biztosító eséllyel az ügyvédség láthatja el, ha egyaránt képes lesz eleget tenni a növekvő ügyféloldali és állami elvárásoknak. Az Arhitel projekt keretében tervezett fejlesztés az ügyvédek által készített egyes iratok hitelességét biztosító új, korszerű, magas szintű védelmi elemekkel rendelkező eszköz és ehhez kapcsolódó informatikai rendszer bevezetését, valamit a fejlesztések működtetéséhez szükséges szervezeti háttér kialakítását célozza. A kezdeményezés részben válasz az EU különböző szervezeteiben az új európai közokirati direktíva (Authentic Act) kapcsán folyó vitákra. A tervezett fejlesztések legfontosabb célja az ügyvéd által nyújtott okiratszerkesztési jogi szolgáltatások biztonságának növelése, ennek keretében az ügyvédi közreműködéssel készülő egyes iratok biztonságának (jogszerűség, hitelesség, hamisíthatatlanság) növelése, az iratokkal kapcsolatos visszaélések számának visszaszorítása; az ügyvéd jogosultságának kötelező, folyamatba épített ellenőrzésével a jogosulatlan iratkészítés visszaszorítása; fentieken keresztül az ügyvédi közreműködéssel folyó jogügyletek általános biztonságának, az ügyfelek (hatóság) biztonságérzetének javítása; és az ügyvédek közbizalmi szerepének erősítése. A tervezett fejlesztések célja továbbá, hogy a jogbiztonságba, visszaforgatandó, tehát az ügyfelekhez visszajutó forrásokat biztosítson az alábbi ügyfélvédelmi célok és feladatok megvalósítása révén: Fájlnév:

8 / 167 valódi ügyfélfedezet, biztosíték az ügyfelek esetleges kárigényeinek jobb kielégítésére; a papír alapú és elektronikus ügyvédi okiratok biztonságosabb megőrzésének támogatása, az ügyféltitkokat jobban megóvó ügyvédi adatbiztonság támogatása; ügyvédek folyamatos továbbképzésének biztosítása; az ügyvédek piaci helyzetének megerősítése, versenyképességük javítása; a joghoz való társadalmi hozzáférés javítása (kirendelt védői és népügyvédi jogi segítségnyújtásban való esetleges közreműködés). 1.3 A TANULMÁNY CÉLJA A megvalósíthatósági elemzés e fejlesztések előkészítésének első lépése, melynek célja: a tervezett beruházás céljának, terjedelmének pontos meghatározása, a lehetséges megvalósíthatósági alternatívák elemzése, és a fejlesztés műszaki, gazdasági, környezeti szempontjait figyelembe véve a megvalósítási alternatívák közötti választáshoz kapcsolódó vezetői döntések megalapozása. A megvalósíthatósági tanulmány dokumentum nem része a fejlesztés tervezési szakaszának, és nem várható el tőle, hogy az Arhitel működtetésére kialakítandó hatékony új ügyvédi kamarai szervezet ( Ügynökség ) felépítését, működését, illetve a megvalósítandó rendszerrel szemben támasztott követelményeket vagy adatköröket teljes mélységben leírja. Ez a feladat a fejlesztési projekt keretében elvégzendő szervezetfejlesztéshez, illetve rendszerfejlesztéshez kapcsolódó részletes követelményspecifikációs szakaszban valósulhat meg. 1.4 A RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPELVEI, A KAMARA ELVÁRÁSAI A megvalósíthatósági elemzés kereteit az alábbi alapelvek határozták meg: Kiemelt szempont az információ biztonság, különös tekintettel a személyes adatok és az ügyvédi ti-t tok védelmére, az Arhitelben egyszer nyilvántartásba vett iratok megváltoztathatatlansága változtathatatlansága; Ügyvédnek a bevezetés után ne keletkezzen többlet blet költsége, vagy többlet adófizetési kötelezettsége; A kialakítandó megoldás biztosítson forrást a jogügylet biztonság magasabb szintjének eléréséhez, ezzel emelve az ügyfélbiztonság szintjét; Biztosítsa az ügyvédségen kívüli hazai jogi szolgáltatók, valamint az EU-s jogi szolgáltatók irányába történő kiterjesztés lehetőségét; A megnövelt jogügylet-biztonság széles körben elérhető és ellenőrizhető legyen az elektronikus ügyintézéssel nem rendelkező ügyfelek számára is, a papíralapú dokumentumokon elhelyezett biztonsági elem önmagában is emelje az iratbiztonság jelenlegi szintjét; A rendszer, a rendszert működtető új kamarai szervezet, valamint a pénzügyi elszámolás az ügyvédek és az ügyvédi kamarák számára transzparens és átlátható működést biztosítson; Minden biztonsági címkével ellátott iratnak a kialakítandó szabályozásnak megfelelő módon elektronikusan archiváltnak kell lennie; 1.5 AZ ARHITEL KIALAKÍTÁSÁVAL ELÉRHETŐ EREDMÉNYEK Az Arhitel rendszer kialakításával elérhető eredményeket az alábbi eszközök biztosítják. Fájlnév:

9 / 167 I. A megnövelt jogügylet-biztonsághoz kapcsolódó komplex szolgáltatások (direkt eszközök): az Ügynökség által az ügyvéden keresztül az ügyfélnek nyújtott szolgáltatások, amelynek célja az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatás keretében elkészített iratokkal kapcsolatos biztonság növelése, az iratokkal kapcsolatos visszaélések kockázatának fizikai iratbiztonsági és informatikai eszközökkel történő csökkentése. A komplex szolgáltatás részei: az irat hamisítását jelentősen megnehezítő biztonsági címke és a címke biztonságos kiszállítása (logisztikai folyamat) a felhasználás helyére; a biztonsági címkével ellátott irathoz kapcsolódó ügynökségi informatikai nyilvántartás vezetése és ehhez széles körben elérhető ellenőrző lekérdezések biztosítása (Arhitel rendszer); a biztonsági címkével ellátott irat elektronikus képének elektronikus aláírással és időbélyeggel (ügyvéd döntése alapján akár titkosítva) történő archiválása, tárolása és ezeknek szigorúan szabályozott kizárólag a jogosultak részéről történő elérése e érése. II. A megnövelt jogügyletbiztonsághoz kapcsolódó szolgáltatások indirekt eszközei: a területi kamarák által az ügyvédeknek nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek célja közvetetten az ügyvédek által nyújtott jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogügyletbiztonság növelése. Ezeknek az eszközöknek a forrását az Arhitel biztonsági címke díjából befolyt célhoz kötött pénzeszközök teremtik meg. Az ügyfél és jogügyletbiztonság indirekt eszközei az alábbiak: Emelt szintű ügyvédi felelősségbiztosítás és ügyfélvédelmi alap; Ügyvédi továbbképzések, ügyvédjelölti oktatások; Ügyvédi és kamarai irattározás támogatása. 1.6 A KIALAKÍTANI TERVEZETT MEGOLDÁS FELÉPÍTÉSE, ÚJSZERŰSÉGE A papíralapú iratok biztonságának növelését célzó fejlesztések nem érintik az összes ügyvédi közreműködéssel készülő iratot. Az iratbiztonság növelése azoknál az iratoknál fog megtörténni, amelyeknél: az irathoz erős ügyféli vagy hatósági bizalmi várakozás kapcsolódik a visszaélés kockázatai nagyobbak, vagy továbbgyűrűzőek, illetve a kapcsolódó tranzakciók értékénél fogva a legnagyobb a jelentős károkozás kockázata. A fentiek alapján a következő irattípusokat célszerű majd biztonsági címkével ellátni: e látni: ügyvédi meghatalmazások; jelenleg is ügyvédi ellenjegyzést, szárazbélyegzőzést igénylő iratok o o cégeljárás (létesítő okirat és egyéb iratok) ingatlan nyilvántartási eljárások iratai nem kötelezően ellenjegyzett szerződések bizonyos hatósági eljárások (pl. papír alapú irat átalakítását igénylő e-perek) érdemi iratai. Az érintett ügytípusba, irattípusba tartozó iratok a jogi szolgáltatás során jellemzően több példányban készülnek. Az irat biztonsági címkével ellátott példánya alapértelmezésben az ügyvédnél, irattárban marad. Amennyiben ez szükséges (pl. az ügyfél vagy hatóság ezt igényli), lehetőség van az eredeti irattal a biztonsági címke sorszámán kívül mindenben megegyező, biztonsági címkével ellátott másodlati példány kiállítására. Az érintett ügyek és irattípusok jövőben várható számát ügystatisztikai adatok és kiegészítő becslések felhasználásával állapítottuk meg, melynek alapján a biztonsági címkével ellátni javasolt eredeti iratok éves Fájlnév:

10 / 167 darabszáma nagyságrendileg 4,5 millió db, a címkével ellátandó iratok másodlati példányának száma nagy- ságrendileg 400 ezer db. Az iratszám nagy részét (kb. 2,8 millió db-ot) az ügyvédi meghatalmazások teszik ki. A címkézendő iratok körét időről időre az ügyvédség szakmai csúcsszervei határoznák meg, a piacok és a hatóságok ésszerű igényeinek figyelembevételével, az ügyvédekre egységesen kötelező módon. m A kialakított megoldás az érintett ügykörökben a papír alapú és az elektronikus dokumentumok biztonsági szintjét egyaránt növeli, az alábbi fő komponensek alkalmazásának eredményeként: Az alkalmazott biztonsági címke: A biztonsági címke a célul kitűzött megnövelt jogügylet-biztonság központi eleme. Ennek megfelelően legyártása, a szükséges mennyiség rendelkezésre állásának folyamatos biztosítása, a címkék időben történő megrendelése és az ügyvédekhez történő biztonságos kiszállítása, valamint a címkék pontos nyomon követése kritikus jelentőséggel bír. A biztonsági címke gyártójának kiválasztása, a gyártóval való szerződéskötés, a biztonsági címke megterveztetése és legyártatása az Ügynökség felelőssége. A biztonsági címkének vagy szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványnak célszerű lennie, vagy műszakilag ilyen képességekkel bírónak kell lennie. Ha a döntés az, hogy nem szigorú számadási kötelezettség alá eső nyomtatvány, akkor is a készletéről és felhasználásáról szigorú nyilvántartást szükséges vezetni (minden példányával minden időpillanatban el kell tudni számolni, a különböző szereplők közötti átadásátvételt dokumentálni kell, stb.). A jelenlegi rendszerhez képest a biztonsági címke újszerűsége a nehezebben ezebben hamisítható tó védelmi elemek és biztonságos címkekezelésben rejlik. Biztonsági címkével ellátott ügyvédi iratok elektronikus nyilvántartása: Az ügyvéd által nyújtott jogi szolgáltatások nagy részénél iratok készülnek, ezek közül a fokozott iratbiztonságban érintett típusba tartozókat az ügyvédnek biztonsági címkével kell ellátni. Az ügyvéd az irat elkészítését és kinyomtatását követően a dokumentumot biztonsági címkével látja el, majd: az iratról annak digitalizált képét tartalmazó elektronikus másolatot készít az alábbiak szerint: o o az irat elektronikusan szerkesztett részéről PDF dokumentumot készít; az irat csak papíron rendelkezésre álló részéről szkennelt másolatot készít; az elektronikus másolatot minősített elektronikus aláírás és időbélyeg szolgáltatótól kapott elektro- nikus aláírással és időbélyeggel látja el; az aláírt és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum(csomag)ot kiválasztott archiválási szolgáltatónál szükség szerint titkosítva archiválja; az irat meghatározott jellemző adatait (irat egyedi azonosítója, típusa, kelte, ellenjegyzője aktivált címkék azonosítói, stb.) az Ügynökségnél vezetett Arhitel iratnyilvántartásába feltölti, azaz a biztonsági címkét aktiválja; az irat jellemző adatainak (meta-adatainak) feltöltésével együtt az ügyvéd arról is nyilatkozik az Ügynökség nyilvántartásában, hogy az ügytípustól függő kötelező ellenőrzéseket (ügyfelek JÜB és pénzmosással kapcsolatos ellenőrzése, tulajdoni lap ellenőrzése megtörtént, stb.) és a minősített archiválást elvégezte. Fájlnév:

11 / 167 Az irat-nyilvántartási feladatokat és lekérdezéseket támogató Arhitel rendszer: Megfelel a Magyarországon és külföldön is széles körben elfogadott nemzetközi informatikai szabványoknak, annak érdekében, hogy a rendszer hasonló, szabványos magyarországi vagy külföldi (bírósági és más hatósági) rendszerekhez való kapcsolódása és földrajzi kiterjeszthetősége biztosított legyen. Fokozott biztonságú informatikai biztonsági megoldások használatával védi az Ügynökség által vezetett nyilvántartásban a személyes adatok, továbbá az ügyvédi titok körébe tartozó adatokat. Magyarországon kívül is használható, és például az Európai Igazságügyi Portálhoz (e-justice Portal) a jövőben hozzáigazítható, ennek megfelelően: o o egyrészt a megvalósíthatósági elemzés olyan architektúrára és informatikai eszközökre tesz javaslatot, amelyek koncepcionálisan alkalmasak arra, hogy megfelelően méretezett informatikai háttér esetén más uniós országokban felmerülő hasonló igényeket is kiszolgáljanak; másrészt a javasolt megoldások nemzetközileg elfogadott szabványokra épülnek, és a jelenleg előrelátható informatikai ismeretek és trendek mellett jövőbemutató, korszerű megoldásoknak minősülnek. Az Ügynökség nyilvántartásába iratot csak olyan személy tölthet fel, aki a feltöltés időpontjában a területi kamara nyilvántartása szerint érvényes ügyvédi jogosultsággal rendelkezik (ennek ellenőrzése a rendszerbe való bejelentkezés (authentikáció) során és az irat feltöltésekor is megtörténik). A jelenlegi rendszerhez képest újszerűsége az egységes és biztonságos nyilvántartás létrehozásában és az általa biztosított folyamatba épített ellenőrzések általi rendszerszintű biztonság növelésében rejlik. Elektronikus dokumentumarchívum: Az irat elektronikus archiválása a működési modelltől függően többféleképpen történhet: közvetlenül külső minősített elektronikus archiválási szolgáltatónál (decentralizált modell); az Ügynökségen keresztül (Arhitel rendszeren keresztül) külső archiválási szolgáltatónál (központi külső archiválási modell / vegyes modell); az Ügynökség saját tárolási / archiválási szolgáltatásával (vegyes archiválási modell). A jelenlegi rendszerhez képest újszerűsége az egységes és biztonságos elektronikus archívum létrehozásában és annak biztonságos elérhetőségében rejlik. Alkalmazható működési modellek ek: A fent bemutatott rendszerkomponensek is többféle Ügynökségi működési modell mentén szervezhetők. A működési modellek eltérései jellemzően az elektronikus archívum központosítottságának szintjében és feltételeiben, a rendszer és az Ügynökség működtetési feladataiban és a fentiek alapján a beruházási és üzemeltetési költségek ezáltal a megtérülés idejében jelentkeznek. A projektötlet megfogalmazásakor meghatá- rozott lehetséges működési modellekre tekintettel a következő három működési alternatíva megvalósíthatóó- sági elemzéséről született tt döntés: 1. Decentralizált archiválási modell: minősített archiválás az ügyvéd által szabadon választott külső archi- válási szolgáltatónál történhet. Ebben az esetben az elektronikus archiválás teljes egészében elkülönül az Arhitel központi nyilvántartástól. Az ügyvédi titok őrzése így egészében az ügyvéden és az általa választott szolgáltatón múlik. Fájlnév:

12 / 167 2. Központi külső archiválási modell: minősített archiválás egy központilag (Ügynökség / kamarák k által) kiválasztott külső minősített archiválási szolgáltatónál történhet. 3. Vegyes archiválási modell: tárolási / archiválási szolgáltatás igénybevétele az Ügynökség által működtetett archiválási szolgáltatónál vagy minősített archiválás az ügyvéd által választott külső minősített archiválási szolgáltatónál történhet. A fenti működési modellek jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze. Jellemzők / Modell Decentralizált modell Központi külső modell Vegyes modell Archiválás szolgáltató Külső Külső Kamarai saját tárolási/archiválási szolgáltatás, illetve külső Archiválás típusa Minősített Minősített Kamarai: tárolási / archiválási Külső: minősített Archiválás szolgáltató választása Ügyvéd választ Ügynökség választ (egy szolgáltatót) Ügyvéd választ (Ügynökségtől / külső szolgáltatótól) Elektronikus-aláírás és időbélyeg szolgáltató választása Ügyvéd választ Ügynökség választ (egy szolgáltatót) Ügyvéd választ Szerződő felek (archiválás, elektronikus aláírás, időbélyeg) Ügyvéd - Szolgáltató Ügynökség - Szolgáltató (Ügynökség - Ügyvéd) Ügynökség - Szolgáltató (Ügynökség - Ügyvéd) Szolgáltatók előzetes kiválasztása Nincs Ügynökség választ (egyet) Ügynökség választ (többet) Archiválás központosítottsága Közvetlenül az archiválási szolgáltatóhoz (az Ügynökségi informatikai rendszertől függetlenül) Központi csatornán, az Ügynökségi rendszeren keresztül Központi csatornán, az Ügynökségi rendszeren keresztül az archiválási szolgáltatóhoz vagy az Ügynökség által működtetett tároláshoz / archiváláshoz 1. táblázat Megvalósíthatósági elemzés során vizsgált működési modellek 1.7 ALTERNATÍV LEHETŐSÉGEK A CÉL MEGVALÓSÍTÁSÁRA A fent ismertetett működési modellek helyett elvi lehetőség egy tisztán elektronikus kus védelmi elemekre épülő megoldás is, azonban ennél a hazai gyakorlatban még nagy jelentőséggel bíró és széles körben alkalmazott papír alapú iratok biztonsága alacsonyabb szintű, ezáltal noha a megoldás némileg kevesebb humán erőforrás ráfordítást igényelne az Ügynökség részéről ennek jelenlegi bevezetése rendszerszinten alacsonyabb biztonsági szintet eredményezne. Egy megfelelő védelemmel ellátott biztonsági címke védelmi elemei önmagukban garantálják a címke hamisíthatatlanságát és irattól való elválaszthatatlanságát. Egy szárazbélyegzett irat, illetve egy egyszerű nyomtatott azonosító, iratszám vagy sorszám vizuális megtévesztésre alkalmas módon Fájlnév:

13 / 167 könnyen hamisítható, reprodukálható, ezért a papír alapú iratbiztonságot alacsonyabb szinten tudja csak garantálni. Egy nem biztonsági címkézett irat esetében az iratbiztonság és hamisítás elleni védelem csak úgy növelhető, ha az irat tartalmának az irat jellemző adatain, tartalmi lenyomatán és szkennelt képén keresztül történő ellenőrzés egy hiteles elektronikus nyilvántartáshoz való széleskörű hozzáféréssel biztosított. Ez azon túl, hogy személyesadat-kezelési, ügyvédititok-kezelési aggályokat és problémákat vet fel, egy elektronikus szolgáltatáshoz való széleskörű hozzáférést feltételez. Az elektronikus szolgáltatásokhoz való széleskörű hozzáférés azonban az ügyfelek körében ma még jellemző digitális írástudatlanság magas és az elektronikus nyilvántartásokhoz történő hozzáférés alacsony szintje miatt egyelőre nem realitás. Amíg az elektronikus ügyintézés teljes folyamata meg nem teremthető, (pl a cégeljárással kapcsolatos ügyekhez hasonló módon és szabályozási háttérrel) addig a papír alapú iratok védelmével is érdemben foglalkozni szükséges. Hosszú távú fejlesztési koncepció részeként a címke alkalmazása esetleg elhagyható, ha az ügyfelek elektronikus nyilvántartásokhoz történő hozzáférés lényegesen szélesebb körű lesz. 1.8 AZ OPERATÍV TOVÁBBLÉPÉSHEZ SZÜKSÉGES TEENDŐK, DÖNTÉSI PONTOK Az Arhitel megvalósításának megkezdéséhez az alábbi legfontosabb döntéseket kell meghozni: Díjak és költségek tekintetében: Ügynökségi saját, illetve külső szolgáltatóktól igénybevett szolgáltatások köre: A tanulmány összefoglalja a szükséges feladatokat és a saját erőforrással végezhető feladatok becsült erőforrásigényét (4.8 Az Ügynökség szervezeti működésének felső szintű modellje fejezet). A döntés szorosan összefügg az informatikai rendszer működtetésének lehetséges formáival és kompetencia igényével, továbbá az infrastruktúra létrehozás és elhelyezés módján keresztül a beruházás és fenntartás költségeivel (4.9 Informatikai megvalósítás fejezet). Induló beruházás költségeinek biztosítása hogyan történik: A beruházás és fenntartás költségbecslést az elemzés tartalmazza (5 Bevételek és működési költségek elemzése). A döntéshez szorosan kapcsolódik a kialakítandó Ügynökség szervezeti formája is, az ezzel kapcsolatos vizsgálat is része a tanulmánynak (4.6 Az Ügynökség szervezeti formája). A komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatás díjának meghatározása: Az emelt szintű jogügyletbiztonság megteremtéséhez szükséges forrásigénnyel összhangban meg kell határozni az ügyfelek és valamennyi szereplő számára elfogadható mértékű díjat. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok az 5 Bevételek és működési költségek elemzése fejezet és a megvalósíthatósági tanulmányhoz mellékelt MS Excel formátumban elkészített bevételi és költségelemzés alapján végezhetők el. A biztonsági címke tekintetében: A biztonsági címke beszerzésének módja, lehetséges szállítók köre: A tanulmány tartalmazza a címke fizikai biztonságát megfelelő módon ellátni képes védelmi elemek rendszerét és a működtethetőségi és ellenőrizhetőségi szempontokra tett javaslatainkat. Ezek alapján eldöntendő a lehetséges szállítók köre (hazai/külföldi), ami alapján ismertté válnak a kapcsolódó szolgáltatások lehetséges formái. Beszerzés ütemezése: Beszerzési kérdés, hogy a biztonsági címkék legyártása során mekkora időszakra elégséges készletet célszerű és költséghatékony egyben legyártani és sorszámmal ellátni figyelemmel annak biztonságos tárolási és szállítási költségeire is. Ennek részletes elemezhetőségéhez a beszerzési specifikációban információt és ár alternatívákat javaslunk kérni a lehetséges szállítóktól. Fájlnév:

14 / 167 Kiszállítás rendjének meghatározása: A lehetséges szállítói kör alapján (hazai/külföldi) és a készletezéssel kapcsolatos információk ismeretében véglegesítendő, hogy a címke logisztika milyen mértékben hárul az Ügynökségre, egy központosított megrendelési modell mellett biztosítható-e a gyártótól az ügyvéd részére történő közvetlen kiszállítás. (A biztonsági címkével kapcsolatos elemzést a 4.10 Biztonsági címkével kapcsolatos alternatívák fejezet tartalmazza.) A kialakítandó informatikai rendszerelemek tekintetében: Alkalmazandó működési modell kiválasztása a lehetséges alternatívák közül. A kiválasztott modell alapján át kell tekinteni az abban a modellben felmerülő költségelemeket és az alapján a bevételi és költségmodell, valamint az ehhez kapcsolódó pénzügy és megtérülés számítások véglegesíthetőek. A költségmodell fejezetben szereplő táblázatok jelenleg nem tartalmaznak minden felsorolt költségelemhez becsült költséget, mivel egyes tételek opcionálisak ugyan, de részletesebb tervezést igényelnek. Ezen költségtételek körét az 5. Bevételek és működési költségek elemzése fejezet tartalmazza. Vegyes archiválási modell alkalmazása esetén szükséges a kamara saját tárolási / archiválási szolgáltatási szintjének véglegesítése. Részletes jogi és szabályozhatósági vizsgálatát tartjuk szükségesnek az archiválás szolgáltató(k) kiválasztás GVH által is elfogadható módjának. A szervezeti, számviteli és adójogi kérdések tekintetében: Ügynökség szervezeti formájának, irányítási és ellenőrzési modelljének eldöntése, melynek elemzését a tanulmány tartalmazza. A vizsgált szervezeti formák közül az Ügynökség gazdasági társaságként (Kft-ként) történő létrehozása felel meg leginkább a kamara és a szabályozási környezet elvárásainak, ezért a szakmai egyeztetések lefolytatása alapján a tanulmány erre teszt javaslatot (4.6 Az Ügynökség szervezeti formája fejezet). Alkalmazandó szervezeti modellel összhangban álló számviteli és adójogi kérdések véglegesítése, szükség esetén feltételes adómegállapítási eljárás lefolytatása. A kialakítandó modell részletes számviteli, adójogi elemzését a tanulmány tartalmazza (4.7 Számviteli és adójogi elemzés fejezet). Döntés az Arhitel megvalósításról: A fenti részletek alapján a továbblépéshez döntés szükséges az Arhitel megvalósításáról, a végrehajtás részfeladatai és azok ütemezéséről, a rendelkezésre álló forrásokról és a megvalósítás felelősségeiről. A megvalósíthatósági tanulmányban feltárt komplexitású (szabályozási, biztonságtechnikai, informatikai) projekt megvalósításának megfelelő projektszervezete és szakmai támogatásának biztosítása kritikus siker tényezője a beruházás sikeres megvalósításának. Legfontosabb szabályozási s feladatok az z Arhitel bevezethetőségéhez: Arhitel kötelező használatának elrendelése, biztonsági címkével ellátandó iratok körének szabályozása; Kötelező archiválás elrendelése a biztonsági címkével ellátott iratoknál; Egységes (országos szintű) Arhitel és authentikációs nyilvántartás használatát biztosító szabályozási környezet és működési folyamatok megteremtése; Elfogadható archiválás szolgáltatók kiválasztása; Adatszolgáltatási megkeresések teljesíthetősége, az adatszolgáltatás rendje az Arhitelből; JÜB lekérdezések rendje; Az Arhitel használatához és a címkék tárolásához, felhasználásához szükséges minimum eszközrendszer meghatározása; Jogügylet-biztonsági szolgáltatások köre, bevétel felhasználásának rendje; Ügynökség létrehozása, szervezeti működésének szabályozása Fájlnév:

15 / 167 Papír alapú biztonsági címkével ellátott iratpéldány és elektronikus nyilvántartás eltérése esetén alkalmazandó eljárások Kamarai és Ügynökségi ellenőrzések rendje, mulasztások kezelése; Személyes (ügyvéd, ügyfél) adatok kezelésével kapcsolatos szabályozások; 1.9 BEVONANDÓ ÉRDEKELTEK, KOMMUNIKÁCIÓS IGÉNY A kialakítandó Arhitel rendszer jelentős fejlesztést eredményez a jelenlegi ügyvédi iratok biztonsági szintjében és egyben jelentős változásokat jelent az iratkezelés és iratbiztonság jelenlegi gyakorlatában. Ezek a jelentős változások megkövetelik a változás folyamatos, lépcsőzetesen egymásra épülő és valamennyi érintettre kiterjedő testreszabott és proaktív kommunikációját, oktatását. A bevezetendő rendszer által érintettek közül a legtöbb és legjelentősebb változást az ügyvédek fogják érzékelni. A különböző régiókban működő szolgáltatók eltérő piaci helyzetére tekintettel eltérő módon fogják értékelni és megítélni a kialakítandó Arhitel rendszert. Ennek megfelelően ebből a körből szükséges a legtöbb támogatót megnyerni és ennek a körnek szükséges már a projekt korai fázisában testreszabott információs fórumokat teremteni. Megnyerésük a projekt sikerének alapfeltétele és egyik legkritikusabb sikertényezője. A változások részleteiben kevésbé érintettek, azonban számosságuk tekintetében messze a legnagyobb érintetti kört az ügyfelek jelentik. Motiváltságuk és informáltságuk tekintetében a legkevésbé homogén célcsoport, ezért a megfelelő kommunikáció kialakítása a projekt megvalósíthatóságának, a kialakítandó Arhitel rendszer elfogadásának elengedhetetlen feltétele. A fenti körön túl azon politikusok, szakmai szervezetek képviselői, jelenlegi szolgáltatók és társszervezetek (MOKK, külföldi szervezetek) felé történő kommunikációt és támogatást tervezni szükséges, akik akár szabályozás, akár megvalósítás, akár működtetési szempontból a kialakítandó rendszer elfogadását, vagy elutasítását véleményükkel, ráhatásukkal érdemben befolyásolhatják. 1.10 BERUHÁZÁSI ÉS FENNTARTÁSI RÁFORDÍTÁSOK Tekintettel arra, hogy a fentiekben kivonatolt kamarai döntéseket igénylő kérdések jelentős hatással vannak a kialakítandó rendszer egy-egy elemének költségére, a megvalósíthatósági elemzés ezen a ponton még nem tudja meghatározni a megoldás pontos várható összköltségét. Ennek megfelelően, a tanulmány a bevételek, költségek és megtérülés elemzését a jelenlegi információk alapján becsülhető bevételi és költségtételek figyelembevételével tartalmazza (5 Bevételek és működési költségek elemzése fejezet és MS Excel bevételi- és költségelemzés, valamint Költségstruktúra melléklet). A megvalósíthatósági elemzés mellékleteként átadunk egy MS Excelben elkészített elemzőtáblázatot is. A táblázat automatikus számításai a költségekkel és bevételekkel kapcsolatos becslések módosításával további elemzések elvégzésére, így a jelenleg még nyitott kérdések hatásainak költség, bevétel és megtérülés szempontú elemzésére is lehetőséget biztosítanak. Fájlnév:

16 / 167 Költségelem Beruházási / Éves költség Felmerü- lés ideje Decentralizált modell Központi külső modell Vegyes modell Alsó becslés Felső becslés Alsó becslés Felső becslés Alsó becslés Felső becslés Beruházási típusú költségek 175 773 750 430 630 000 175 773 750 430 630 000 179 133 750 608 430 000 Informatikai beruházás költsége (kliensoldali eszközök és szerverterem nélkül) 161 573 750 409 130 000 161 573 750 409 130 000 164 933 750 586 930 000 Ügynökségi szervezet felállításához kapcsolódó költségek 3 200 000 3 500 000 3 200 000 3 500 000 3 200 000 3 500 000 Egyéb beruházáshoz kapcsolódó költségek 11 000 000 18 000 000 11 000 000 18 000 000 11 000 000 18 000 000 Közvetlen költségek 360 033 333 417 200 000 1 591 233 333 1 648 400 000 1 008 033 333 1 065 200 000 Biztonsági címke beszerzése 360 033 333 417 200 000 360 033 333 417 200 000 360 033 333 417 200 000 Induló kontingens beszerzése 0. év 51 433 333 59 600 000 51 433 333 59 600 000 51 433 333 59 600 000 Folyamatos beszerzések 1. évtől 308 600 000 357 600 000 308 600 000 357 600 000 308 600 000 357 600 000 Elektronikus aláírás és időbélyeg beszerzése 1. évtől 0 0 583 200 000 583 200 000 583 200 000 583 200 000 Elektronikus archiválás beszerzése 1. évtől 0 0 648 000 000 648 000 000 64 800 000 64 800 000 Közvetett költségek 120 625 338 219 127 900 120 625 338 219 127 900 121 734 138 277 801 900 Beruházások értékcsökkenése 1. évtől 58 005 338 142 107 900 58 005 338 142 107 900 59 114 138 200 781 900 Informatikai infrastruktúra fenntartási, üzemeltetési költségei (külső szolgáltatók igénybe vétele) Személyi jellegű ráfordítások (ügynökségi munkatársak bére, járulékai) 1. évtől 6 400 000 20 800 000 6 400 000 20 800 000 6 400 000 20 800 000 1. évtől 23 220 000 23 220 000 23 220 000 23 220 000 23 220 000 23 220 000 Irodabérlet (Ügynökség) 1. évtől 12 000 000 12 000 000 12 000 000 12 000 000 12 000 000 12 000 000 Megjegyzés gyzés Feltételezve, hogy egy szállításnyi mennyiséget az Ügynökség előre finanszíroz. Az értékcsökkenés csak azokban az években merül fel költségként, amelyekben az értékcsökkentett eszközök könyv szerinti értéke nem 0. Csak abban az esetben merül fel, ha a kamaráknak nincs erre a célra rendelkezésre bocsátható irodájuk. Fájlnév:

17 / 167 Költségelem Beruházási / Éves költség Felmerü- lés ideje Decentralizált modell Központi külső modell Vegyes modell Alsó becslés Felső becslés Alsó becslés Felső becslés Alsó becslés Felső becslés Könyvelési és bérszámfejtési díj (Ügynökség) 1. évtől 15 000 000 15 000 000 15 000 000 15 000 000 15 000 000 15 000 000 Könyvvizsgálati díj (Ügynökség) 1. évtől 6 000 000 6 000 000 6 000 000 6 000 000 6 000 000 6 000 000 Megjegyzés gyzés Költségelem Adófizetési kötelezettségek Áfa Felmerü- lés ideje Decentralizált modell Alsó becslés Felső becslés Beruházási / Éves költség Központi külső modell Alsó becslés Felső becslés Vegyes es modell Alsó becslés Felső becslés Beruházások áfa-ja 0. év 15 819 638 38 756 700 15 819 638 38 756 700 16 122 038 54 758 700 Induló biztonsági címke kontingens áfa-ja 0. év 13 887 000 16 092 000 13 887 000 16 092 000 13 887 000 16 092 000 Komplex jogügylet-biztonsági szolgáltatásból származó áfa-fizetési kötelezettség 1. évtől 867 067 200 849 949 200 867 067 200 849 949 200 1 024 531 200 1 007 413 200 Helyi iparűzési adó 1. évtől 69 227 200 68 247 200 69 227 200 68 247 200 80 891 200 79 911 200 Társasági adó 1. évtől 536 572 418 508 733 131 536 572 418 508 733 131 644 953 586 606 176 911 Megjegyzés Feltételezve, hogy az Ügynökség negyedéves áfa-fizető lesz, és hogy a beruházási költségek a 0. év utolsó 3 negyedévében egyenletesen fognak felmerülni. Az induláshoz megvásárolt biztonsági címkemennyiség áfa-ját az Ügynökség a 0. évben kénytelen finanszírozni (ennek visszaigénylése csak az 1. év első negyedévében lehetséges). (1.000 Ft-os szolgáltatási árra vonatkozó értékek) 1. évre vonatkozó érték, a későbbi években a költségek változásával együtt változik (1.000 Ft-os szolgáltatási árra vonatkozó értékek) 1. évre vonatkozó érték, a későbbi években a költségek Fájlnév:

18 / 167 Költségelem Adófizetési kötelezettségek Felmerü- lés ideje Decentralizált modell Alsó becslés Felső becslés Beruházási / Éves költség Központi külső modell Alsó becslés Felső becslés Vegyes es modell Alsó becslés Felső becslés Megjegyzés változásával együtt változik (1.000 Ft-os szolgáltatási árra vonatkozó értékek) Fájlnév:

19 / 167 1.11 VESZÉLYEK, KOCKÁZATOK A kialakított modell megfelelő működése szempontjából biztonsági rést potenciális kockázatot jelent, ha: az ügyvéd / kamara / Ügynökség / gyártó nem megfelelő biztonsági követelmények között tárolja a biztonsági címkéket, mert ekkor a biztonsági címke által nyújtott iratbiztonsági szint jelentősen csökken; az ügyvéd nem aktiválja a biztonsági címkét a dokumentum ellenjegyzésekor, mert ebben az esetben a papíralapú és az elektronikus nyilvántartás inkonzisztenssé válik (időlegesen) ezzel rontva a rendszer egészének hatásfokát; nem kerül tárolásra az iratkép is legkésőbb a címke aktiválásával egyidejűleg, mert ekkor az Arhitel egyik alapelve mely szerint a matricázott iratnak elektronikus archívumban is tárolva kell lenni sérül; IT rendszer nem elérhető a biztonsági címke felhasználás időpontjában és emiatt a felhasználás és az aktiválás időben elválik egymástól; az elveszett biztonsági címkék érvénytelenítésére szolgáló folyamat elhúzódik, mert ekkor a fizikai iratbiztonságot jelentő matricával visszaélés történhet; a felhasználók a felhasználás alkalmával nem ellenőrzik a nyilvántartás adattartalmát csak a matrica fizikai meglétére támaszkodnak, mert ekkor esetlegesen érvénytelenített matricákkal ellátott papíralapú iratot a fogadó hitelesként fogad el; a projekt megvalósításával együttjáró többlet adminisztráció, technikai ügyintézés, időráfordítás mértéke az egyes ügyvédeknél nem áll összhangban a rendszer által nyújtott plusz biztonsággal; a projekt megvalósításával együttjáró jelentős többlet adminisztráció, technikai ügyintézés, időráfordítás mértéke az ügyvédi kamaráknál nem áll összhangban a rendszer által nyújtott plusz biztonsággal; a centralizált modellek alkalmazásával az ügyvédi tevékenység eddiginél sokkal szélesebb körű állami átvilágításának lehetőségéhez vezető első lépcső kiépítése, ami egy fokozottabb állami felügyeleti háló kiépítésére adhat egy következő lépésben lehetőséget Az Arhitel rendszer bevezetésével kapcsolatban felmerülő legfontosabb kockázat, hogy integrált kliens hiányában az ügyvédeknek különböző alkalmazásokat kell használniuk az Arhitel rendszerbe történő adatrögzítéshez, a különböző ellenőrzésekhez (JÜB, TAKARNET), irodai iratkezeléshez, illetve decentralizált modell esetén az archiválás elvégzéséhez is. A nehézkes használat miatt magasabb szintű ellenér- zés alakulhat ki a rendszerrel szemben. 1.12 TOVÁBBFEJLESZTÉS IRÁNYAI, KITERJESZTHETŐSÉG LEHETŐSÉGE Az Arhitel rendszer továbbfejlesztésének, hazai és nemzetközi kiterjesztésének lehetőségei az alábbiak: Egységes országos ügyvédi portál kialakítása: A központi infrastruktúra és az annak részeként létrejövő egységes megjelenítési, adminisztrációs, authentikációs és archiválási megoldások lehetőséget teremtenek további szolgáltatások (elektronikus eljárások, panaszkezelés, teljeskörű JÜB lekérdezések, letétkezelés, joganyag, jogtár hozzáférések, e-learning, ügyvédi információs felületek stb), Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett informatikai támogatáshoz hasonló egységes kialakítására az ügyvédség részére. Egységes letéti nyilvántartás beillesztése: Az egységes letéti nyilvántartás kialakítása számos, az Arhitelben alkalmazandóhoz nagyon hasonló, vagy azzal megegyező funkcionalitást és infrastruktúrát igényel. Az Arhitel tervezett infrastruktúrája alkalmas az egységes letéti nyilvántartás kialakításának alapjaként szolgálni, így Fájlnév:

20 / 167 költséghatékonyabb módon párhuzamos infrastruktúra és rendszerfejlesztés nélkül teremt lehetőséget a letéti nyilvántartás létrehozására. Tisztán elektronikus iratbiztonság megteremtése: Az elektronikus szolgáltatások szélesebb körű elérhetőségével és a papír alapú ügyintézés elektronikus ügyintézéssel szembeni visszaszorulásával és a biztonsági címke által reprezentált de jelentős részben már az elektronikus nyilvántartásokon alapuló biztonság napi gyakorlatba való beépülésével megvizsgálható a biztonsági címke (és annak kezelésével kapcsolatos logisztikai tevékenységek) kiváltása tisztán az elektronikus biztonsági megoldásokra alapozott megoldásokkal. Nemzetközi bevezetés, u.n. roll-out out lehetősége: A hazai gyakorlat megteremtésével akár a rendszer rolloutja, akár külföldi kamarák számára nyújtott szolgáltatások létrehozása reális továbblépési irány. Fájlnév: