SZÁMVITELI POLITIKA SZÁMLAREND

- 1 - PESTSZENTLİRINC-PESTSZENTIMRE EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ KFT SZÁMVITELI POLITIKA SZÁMLAREND Budapest, 2009-12-01 ügyvezetı igazgató

- 2 - TARTALOMJEGYZÉK: I. SZÁMVITELI POLITIKA 1. A számviteli politika célja 2. Az üzleti év 3. A könyvvezetés módja 4. A beszámoló formája 5. A mérleg és eredménykimutatás 6. Számviteli alapelvek 7. A számviteli politika keretében elkészítendı szabályzatok 8. Az eszközök besorolása 9. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék 10. Az alapítás- átszervezés költségeinek elszámolása 11. Minısítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából 12. Amortizációs politika 13. Céltartalékok képzése 14. Kiegészítı melléklet 15. Közhasznúsági jelentés II. SZÁMLAREND

- 3 - I. SZÁMVITELI POLITIKA A vállalkozás közhasznú társasági formában mőködik. A közhasznúsági fokozat: Kiemelten közhasznú. A társaságnak választott könyvvizsgálója van. A társaság tevékenységi köre: Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Vagyonkezelés Járóbeteg-ellátás Fogorvosi szakellátás Egyéb humán-egészségügyi ellátás 1. A számviteli politika célja A számviteli politika célja, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze és amely számviteli rendszer egyidejőleg a vezetıi döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. 2. Az üzleti év Az üzleti év az az idıtartam, amelyrıl a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év idıtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. 3. A könyvvezetés módja A gazdálkodó mőködésérıl, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérıl, a naptári év könyveinek lezárását követıen, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Társaságunk a számviteli törvény elıírásainak megfelelıen a kettıs könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit A költségelszámolás választott módszere: A költségeket elsıdlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveljük, másodlagos 6.-7 számlaosztályt is használunk, a közvetett, illetve közvetlen költségek vezetésére.

- 4 - Társaságunk a költségeket az 5. számlaosztályból a 8. számlaosztályba a beszámoló készítésekor, egy évben egyszer, egy tételben vezeti át. 4. A beszámoló formája A beszámoló formáját jogszabály az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg fıösszegétıl, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitıl, továbbá meghatározott esetben a könyvvezetés módjától függıen határozza meg. Éves beszámolót köteles készíteni a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozó, a következıkben foglaltak kivételével: Egyszerősített éves beszámolót készíthet a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozó, ha két egymást követı évben a mérleg fordulónapján a következı, a nagyságot jelzı három mutatóérték közül kettı nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérleg fıösszeg a 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 1000 millió forintot, c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 fıt. A fentiek alapján vállalkozásunk egyszerősített éves beszámolót készít. A beszámoló készítése során biztosítani kell az alap- és vállalkozási tevékenységbıl származó bevételek, költségek, ráfordítások, valamint a vállalkozási tevékenység adózás elıtti eredményének elkülönítetten történı bemutatását is. A közhasznú társaságnak a számviteli törvényben elıírt beszámoló elkészítésével egyidejőleg a 224/2000.(XII.19.) Kormányrendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelezı elkészítenie. A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejőleg közhasznúsági jelentést készíteni. 5. A mérleg és eredménykimutatás 5.1. A mérleg A mérleget a számviteli törvény 1. sz. melléklet A változata szerint készítjük el, az un. mérlegszerő elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezıség ellenırzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat fordított lejárati sorrendben mutatja be. A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az elızı évben nem szerepel. 5.2. Az eredménykimutatás Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi mőveletek eredménye (a kettı együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és

- 5 - a rendkívüli eredmény együttes összegébıl (adózás elıtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegő ráfordítások, személyi jellegő ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással) állapítjuk meg. Az eredménykimutatást a számviteli törvény 2. sz. melléklet A változata szerint készítjük el, az un. lépcsızetes elrendezéssel. Az eredménykimutatás tagolása Az eredménykimutatás, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az elızı évben nem szerepel. A közhasznú eredménykimutatásban elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenységgel, valamint a vállalkozási tevékenységgel összefüggı tételeket. Az elızı évi és a tárgyévi adatokat, valamint a jelentıs összegő hibák elkülönített bemutatását az alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összesen bontásban tovább kell részletezni. A közhasznú eredménykimutatás a kormányrendelet 6. sz. mellékletében elıírt tagoláson túl tovább nem részletezett. 5.3. A mérlegkészítés idıpontja A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérlegfordulónapját követı - idıpont, amely idıpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. A mérlegkészítés idıpontja az üzleti év mérlegfordulónapját követı 3. hónap elsı napja, esetünkben az üzleti évet követı év március 1. napja 6. Számviteli alapelvek A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni: ( Az alapelvektıl csak a Számviteli törvényben szabályozott módon lehet eltérni. )

- 6-1) A vállalkozás folytatásának elve: A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövıben is fenn tudja tartani mőködését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a mőködés beszüntetése vagy bármilyen okból történı jelentıs csökkenése. 2) A teljesség elve: A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozónál azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, amelyek a mérleg fordulónapját követıen, de még a mérleg elkészítését megelızıen váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeibıl erednek, a mérleg fordulónapja elıtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelızıen ismertté váltak. 3) A valódiság elve: A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplı tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelniük az e törvényben elıírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. 4) A világosság elve: A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthetı, érthetı, e törvénynek megfelelıen rendezett formában kell elkészíteni. 5) A következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. 6) A folytonosság elve: A naptári év nyitómérlegében szereplı adatoknak meg kell egyezniük az elızı évi zárómérleg megfelelı adataival. Az egymást követı években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. 7) Az összemérés elve: Az éves beszámolót, egyszerősített éves beszámolót készítıknél az adott idıszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott idıszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelı költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstıl. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az idıszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. 8) Az óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével vehetı figyelembe az elırelátható kockázat és feltételezhetı veszteség akkor is, ha az a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés idıpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket és az értékvesztéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy a tárgyév eredménye nyereség vagy veszteség.

- 7-9) A bruttó elszámolás elve: A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. 10) Az egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. 11) Az idıbeli elhatárolás elve: Az éves beszámolót, egyszerősített éves beszámolót készítıknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott idıszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló idıszak és az elszámolási idıszak között megoszlik. 12) A tartalom elsıdlegessége a formával szemben elve: A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelıen e törvény alapelveihez, vonatkozó elıírásaihoz igazodóan kell bemutatni, illetve annak megfelelıen kell elszámolni. 13) A lényegesség elve: Lényegesnek minısül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása az ésszerőség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. 14) A költség-haszon összevetésének elve: A beszámolóban (a mérlegben, az eredmény-kimutatásban, a kiegészítı mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk elıállításának költségeivel. 7. A számviteli politika keretében elkészítendı szabályzatok A számviteli politika keretében önálló szabályzatként kerül elkészítésre a) a számlarend b) az eszközök és a források leltározási szabályzata, c) az eszközök és a források értékelési szabályzata, d) a pénzkezelési szabályzat. 8. Az eszközök besorolása Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a mőködést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva.

- 8-9. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékő jog, szellemi termék, tárgyi eszköz, tulajdoni részesedést jelentı befektetés piaci értéke jelentısen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti értékét, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tıkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten tartjuk nyilván. 10. Az alapítás -átszervezés költségeinek elszámolása A felmerült költségeket egy összegben számoljuk el az eredmény terhére a felmerülés évében. 11. Minısítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából 11.1. Lényegesség kritériumai A lényegesség elve alapján lényegesnek minısül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit. A jelentıs összegő hiba Jelentıs összegő a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különbözı ellenırzések során - ugyanazon évet érintıen - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tıkét növelı-csökkentı értékének együttes (elıjeltıl független) összege meghaladja az ellenırzött üzleti év mérleg fıösszegének 2 százalékát. A jelentıs összegő hibákat a mérlegben és az eredménykimutatásban külön oszlopban kell kimutatni. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba Ha a jelentıs összegő hibák és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelızı üzleti év mérlegében kimutatott saját tıke értékét legalább 10 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti), tehát a saját tıke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékő hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztıek voltak. 11.2. Fajlagosan kisértékő készletek Az értékvesztés elszámolása szempontjából fajlagosan kis értékőnek tekintjük azokat a 6 hónapnál régebben vásárolt készleteket, amelyek esetében készletcsoportonként (fıkönyvi számlánként) az értékvesztés nem haladja meg a bekerülési érték 20 %-át.

- 9-11.3. A vevı, adós minısítése Az egy éven túli követelések esetében, ha a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülı összege közötti különbözet meghaladja a 100 e Ftot, értékvesztést kell elszámolni. Kisösszegő követelésnek amely nem haladja meg a 100 e Ft-ot, ilyen követelés estében az értékvesztés összege a követelés nyilvántartásba vételi értékének 50 %-a. 11.4. A valutás, devizás követelések és kötelezettségek átértékelésébıl adódó jelentıs eredményhatás nagysága A valutás, devizás tételek mérlegfordulónapi értékelése során az összevont árfolyamkülönbözet akkor minısül jelentısnek, ha annak összege meghaladja a 500 eft-ot. 11.5. A rendkívüli tételek 1.) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: a) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítı okiratban, annak módosításában meg-határozott értékét; b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszőnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az errıl szóló határozat jogerıre emelkedésekor a megszőnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több; c) az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság átalakulása esetén az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszőnt részesedésre jutó a jogelıd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tıke összegét; d) a külsı tulajdonosnál (tagnál) a gazdasági társaság beolvadása esetén az átvevı (beolvasztó) gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszőnt részesedésre jutó a jogelıd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tıke összegét; e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jegyzett tıkéjének leszállításakor, ha a tıkeleszállítás tıkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett eszközök értékét; f) a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok névértékét; g) a jegyzett tıkén felüli vagyon fedezete mellett törvényi elıírás alapján kibocsátott részvények ellenében elengedett a részvénytársaságnak nyújtott hitel miatt fennálló kötelezettség összegét; h) a tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerzıdés (meg-állapodás) szerinti összegét, továbbá a

- 10 - hitelezı által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. 2.) A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként idıbelileg el kell határolni: a) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik; b) a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszközök összegét; c) a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét; d) a tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerzıdés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. 3.) A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni: a) a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzett tıke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét; b) a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét; c) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszőnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor) az errıl szóló határozat jogerıre emelkedésekor a jogelıd gazdasági társaságban lévı megszőnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét, valamint a megszőnés miatt a megszőnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; d) az átalakult gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság átalakulása esetén az átalakult gazdasági társaságban lévı megszőnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; e) a külsı tulajdonosnál (tagnál) a gazdasági társaság beolvadása esetén a jogelıd gazdasági társaságban lévı megszőnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét; f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tıkéjének leszállításakor, ha a tıkeleszállítás tıkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét. 4.) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: a) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevı által meg nem

- 11 - térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint a behajthatatlannak nem minısülı elengedett követelés könyv szerinti értékét; b) a tartozásátvállalás során ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerzıdés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál; c) a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszközök összegét. 5.) Az 1.) - 2.) bekezdés szerinti rendkívüli bevételeket, a 3.) 4.) bekezdés szerinti rendkívüli ráfordításokat a felsorolt jogcímek szerint a kiegészítı mellékletben részletezni kell, amennyiben azok eredményre gyakorolt hatása jelentıs. 12. Amortizációs politika Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve elıállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket elıreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). Hasznos élettartam: az az idıszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó idıarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: a rendeltetésszerő használatbavétel, az üzembe helyezés idıpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Maradványérték nagysága Azoknál az eszközöknél amelyek hasznos élettartama megegyezik az eszköz mőszaki gazdasági élettartamával a maradványérték 0 Ft. Azoknál az eszközöknél, amelyeknél a várható maradványérték a 100 ezer Ftot nem haladja meg, a Társaság nulla maradványértékkel számol. Épületek, építmények esetében a társaság 10 éves felújítási periódussal számol. 10 évig az épületek, építmények után tervszerinti értékcsökkenést számol el. Az egyes felújítások tervezett értéke a teljes bekerülési érték 30 %-a, ezért a tervszerinti értékcsökkenés évi 3 %. Minden egyéb eszköz esetében a maradványérték a bekerülési érték 10 %-a.

- 12 - Alkalmazott leírási módszer A társaság az értékcsökkenését az eszközök bruttó értéke alapján ( bruttó érték mínusz tervezett maradványérték ) számolja el lineáris módon. Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolunk el. A társaság az 100 ezer forint egyedi beszerzési, elıállítási érték alatti vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök beszerzési költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolja. 13. Céltartalékok képzése Az adózás elıtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévı ügyletekbıl, szerzıdésekbıl származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függı kötelezettséget, a biztos (jövıbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegkészítés idıpontjáig rendelkezésre álló információk szerint várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük idıpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a társaság a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Az adózás elıtti eredmény terhére, a jövıbeni költségekre nem képezünk céltartalékot. A szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülı költségeire nem képezhetı céltartalék. 14. Kiegészítı melléklet A kiegészítı mellékletbe azokat az adatokat kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény elıír, továbbá mindazokat, amelyek a társaság vagyoni, pénzügyi helyzetének, mőködése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetık, a hitelezık számára a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplıkön túlmenıen szükségesek. A kiegészítı melléklet számszerő adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz. A kiegészítı melléklet felépítése 1. A vállalkozás bemutatása - mőködési forma - alapítás, alakulás idıpontja - tevékenységi kör - piaci helyzet ( fıbb értékesítési területek, illetve beszerzési források )

- 13-2. A valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásának értékelése A kiegészítı mellékletben értékelni kell a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet, az eszközök összetételét, a saját tıke és a kötelezettségek alakulását, a likviditás és a fizetıképesség, valamint a jövedelmezıség alakulását, legalább a következı mutatókkal: 1) Saját tıke aránya = ( Saját tıke / Idegen tıke ) x 100 2) Tıkefeszültségi mutató = ( Idegen tıke / Saját tıke ) x 100 3) Eladósodottsági mutató = ( Kötelezettségek / Saját tıke ) x 100 4) Tıkeerısség = ( Saját tıke / Mérleg fıösszeg ) x 100 5) Likviditási mutató = ( Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek ) x 100 6) Likviditási gyorsráta = ( Forgóeszközök - Készletek / Rövid lejáratú kötelezettségek) x 100 7) Tıkearányos jövedelmezıség = ( Adózott eredmény / Saját tıke ) x 100 8) Árbevétel-arányos jövedelmezıség = ( Adózott eredmény / Nettó árbevétel ) x 100 9) Eszközarányos jövedelmezıség = ( Adózott eredmény / Eszközök összesen ) 7. A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítı mellékletben külön be kell mutatni. 7. A kiegészítı mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott az elızı üzleti évtıl eltérı eljárásokból eredı, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. 7. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni az ellenırzés során feltárt jelentıs összegő hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelı tételeknél összevontan szereplı hatását, évenkénti megbontásban. 7. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni: a) a mérlegben kimutatott kötelezettségekbıl azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévı futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját; b) azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából jelentıséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel a jövıbeni nyugdíjfizetési, végkielégítési kötelezettségek, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegére; c) a mérlegen kívüli egyéb tételeket; d) a lekötött tartalékot jogcímek szerint megbontva. 7. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni mérlegen kívüli tételként a függı és a biztos (jövıbeni) kötelezettségvállalások összegét fajtánkénti részletezésben. Ezeken belül külön kell bemutatni ügyletfajtánként (az ügylet tárgya szerint) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidıs, opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidıs részének szerzıdés szerinti értékét (kötési árát, árfolyamát),

- 14 - az eredményre és a cash flowra gyakorolt várható hatását, külön feltüntetve az üzleti év eredményében már figyelembe vett hatásukat, fedezeti és nem fedezeti célú, tızsdén és tızsdén kívül kötött, elszámolási, illetve leszállítási ügyletek részletezésben. 8. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni a hátrasorolt eszközök értékét jogcímek szerinti részletezésben. 9. A kiegészítı mellékletben meg kell adni: 10. a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és személyi jellegő egyéb kifizetéseit, mindegyiket állománycsoportonként bontva; 11. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni az immateriális javak, a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, záró bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitóértékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegtételek szerinti bontásban. 12. A támogatási program keretében kapott, folyósított, illetve elszámolt összeget támogatásonként a kapott összeg, annak felhasználása (jogcímenként és évenként), a rendelkezésre álló összeg megbontásban kell a kiegészítı mellékletben bemutatni. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól végleges jelleggel kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, juttatást kell érteni. 13. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit. 14. A törvényben elıírtakon túlmenı, további információkat kell a kiegészítı mellékletben megadni, amennyiben e törvény elıírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendı a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történı bemutatásához. 15. A törvény elıírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett eltérni, ha az adott körülmények mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása [ideértve a kiegészítı mellékletben való bemutatást is] nem biztosítja a megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítı mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is. 16. Az üzleti év mérlegfordulónapjának újabb megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetıség, a létesítı okirat ennek megfelelı módosítása mellett. Ez esetben a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített éves beszámoló kiegészítı mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is. 17. A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az elızı üzleti év megfelelı adatát. Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítı mellékletben be kell mutatni és indokolni kell.

- 15-18. Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhetı, illetve ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minısítése az egyik üzleti évrıl a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítı mellékletben számszerősítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni. 19. Az éves beszámoló részét képezı mérleget, eredménykimutatást és kiegészítı mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. 20. Amennyiben a vállalkozó az egymást követı üzleti évben nem azonos változat szerint készíti a mérleget, biztosítania kell, hogy a tárgyév adataival az elızı üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik változatról a másikra való áttérést a kiegészítı mellékletben indokolni kell. 21. A mérlegbe felvett új tételek tartalmát, az elkülönítés indokait a kiegészítı mellékletben be kell mutatni. 22. A mérleg arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoporton belül összevonhatók, ha az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a kiegészítı melléklet tartalmazza. 23. A vagyonkezelınél a mérlegben eszközként kell kimutatni a kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képezı eszközöket is. Ezen eszközöket a kiegészítı mellékletben legalább mérlegtételek szerinti megbontásban külön be kell mutatni. 24. Rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott, a hosszú lejáratú kötelezettségekbıl a mérleg fordulónapját követı egy üzleti éven belül esedékes hitel vagy kölcsön törlesztések összegeit a kiegészítı mellékletben részletezni kell. 25. Amennyiben a vállalkozás a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idı alatt írja le, azt a kiegészítı mellékletben indokolnia kell. 26. Az elızı üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást elıidézı tényezık tartósan legalább egy éven túl jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minısül. Ez esetben a változtatást elıidézı tényezıket és számszerősített hatásukat a kiegészítı mellékletben részletezni kell. 27. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idı alatt írja le, azt a kiegészítı mellékletben indokolnia kell. 28. Ha a vállalkozó szempontjából meghatározó jelentıségő tárgyi eszköznél az évenként elszámolásra kerülı értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körüményekben (az adott eszköz használatának idıtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülı értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerősített hatását a kiegészítı mellékletben be kell mutatni. 29. A kiegészítı mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogokat is, mőszaki berendezések, gépek, jármővek, továbbá egyéb

- 16 - berendezések, felszerelések, jármővek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentı befektetések részletezésben. A kiegészítı mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történı értékelés alkalmazott elveit és módszereit. 30. Ha a kötelezettség visszafizetendı összege nagyobb a kapott összegnél, a visszafizetendı összeget a mérlegben jogcímének megfelelıen a kötvénykibocsátás miatti tartozások, az egyéb kötelezettségek vagy a váltótartozások között kell kimutatni a kötelezettség visszafizetésének idıpontjáig, és a kiegészítı mellékletben be kell mutatni. 31. Négyféle eredménykimutatás készíthetı, amelyek közül a vállalkozó választhat. Az egyik eljárásról (változatról) a másokra való áttérésrıl a kiegészítı mellékletben tájékoztatást kell adni és az áttérést indokolni kell. 32. Az eredmény-kimutatás arab számmal jelzett tételei egy-egy római számmal jelzett bevétel-, illetve ráfordításcsoporton belül összevonhatók, ha 33. az összevont tételek és az összevonás indoka a kiegészítı mellékletben bemutatásra kerül. 34. A Sztv. 86.. (3) és (4) bekezdése szerinti rendkívüli bevételeket, és a Sztv. 86.. (6) (7) bekezdés szerinti rendkívüli ráfordításokat a felsorolt jogcímek szerint a kiegészítı mellékletben részletezni kell, amennyiben azok eredményre gyakorolt hatása jelentıs. 15. Közhasznúsági jelentés A közhasznúsági jelentés a közhasznú szervezet speciális éves beszámolója. A közhasznúsági jelentést nem kell semmilyen ellenırzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetıségét, ezért a Nonprofit Kft éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetıleg abból saját költségére másolatot készíthet. A fentiek az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. A közhasznúsági jelentés a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a cél szerinti juttatások kimutatását; - a központi költségvetési szervtıl, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitıl kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezetı tisztségviselıinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységrıl szóló rövid tartalmi beszámolót tartalmazza. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfıbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.

- 17 - II. SZÁMLAREND A kettıs könyvvitelt vezetı gazdálkodó az egységes számlakeret elıírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az e törvényben elıírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A számlarendnek a következıket kell tartalmaznia: a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezésébıl egyértelmően nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintı gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, c) a fıkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, A számlatükör jelen számlarend melléklete, mivel további számlák, alszámlák és részletezı számlák nyitására bármikor sor kerülhet. Azok tartalmára, növekedésének, csökkenésének jogcímeire, más számlákkal és az analitikus nyilvántartással való kapcsolatára a számlánál illetve a számlacsoportnál leírtak vonatkoznak. Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a fıkönyvi könyveléssel, és a kettı között az értékadatok számszerő egyeztetésének lehetıségét biztosítani kell. Minden ki nem emelt fıkönyvi számlához kapcsolódóan amennyiben a fıkönyvi számla nem kerül az egyedi azonosításhoz kellıképpen megbontásra részletezı analitikát kell vezetni. Az analitikának tartalmaznia kell minden olyan adatot, ami a fıkönyvben könyveltek egyeztetéséhez szükséges. A számviteli törvény szerint a kettıs könyvvitelt vezetı gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévı eszközökrıl és azok forrásairól, továbbá a gazdasági mőveletekrıl olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelıen, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetıen mutatja. Az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály pedig a forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8-9. számlaosztály számlái tartalmazzák.

- 18-1. SZÁMLAOSZTÁLY BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Az 1. számlaosztály az immateriális javak, a tárgyi eszközök (ideértve a rendeltetésszerően használatba nem vett, üzembe nem helyezett beruházásokat is), valamint a befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában. Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a mőködést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a mőködést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerzıdés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is. 11. IMMATERIÁLIS JAVAK Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékő jogokat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok kivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagy cégértéket), valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni. Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. Növekedések: T 111-117 - K 49 Nyitás T 111-115 - K 45 Számlázott vételár 466 T 111-115 - K 38 Elszámolás a fizetett összegben a bank értesítése, ill. a 466 pénztárbizonylat alapján. T 111-115 - K 98 Térítés nélküli átvétel T 111-115 - K 47 Kapott apport értéke Csökkenések: K 111-115 - T118,119 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetés K 111-115 - T 86 Értékesítéskor a nettó érték elszámolása K 111-115 - T 88 Apportáláskor a nettó érték elszámolása K 111-115 - T 88 Térítés nélküli átadásnál a nettó érték elszámolása 467 86 a fizetendı ÁFA K 111-115 - T 86 Hiány, megsemmisülés esetén a nettó érték elszámolása K 111-117 - T 49 Zárás

- 19-111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentıs bıvítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minısülı - a külsı vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követıen a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Idetartoznak a minıségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is. 113. Vagyoni értékő jogok Vagyoni értékő jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a koncessziós jog, a játékjog, továbbá a márkanév, a licencek, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok pl. telefonhálózat használati joga. 114. Szellemi termékek Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülı javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzıi jogvédelemben részesülı szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülı, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a vállalkozó állította elı, illetve használatba vették-e azokat vagy sem. 115. Üzleti vagy cégérték Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövıbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét, átalakulás esetén az ilyen címen megállapított értéket. 117. Immateriális javak értékhelyesbítése Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékő jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki. T 117 - K 417 Értékhelyesbítés elszámolása K 117 - T 417 Értékhelyesbítés csökkentése vagy megszüntetése 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása K 118 - T 491 Nyitás K 118 - T 86 Terven felüli értékcsökkenés elszámolása T 118 - K 86 Visszaírás T 118 - K 111-115 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetése T 118 - K 492 Zárás 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K 119 - T 491 Nyitás K 119 - T 57 Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása T 119 - K 111-115 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetése T 119 - K 49 Zárás Kapcsolat az analitikus nyilvántartással:

- 20 - Az immateriális javakról egyedi nyilvántartást kell vezetni. Ebbe a nyilvántartásba fel kell venni minden olyan adatot amely szükséges az azonosításhoz (megnevezés, szállító megnevezése, stb.) Tartalmaznia kell továbbá: - az üzembe helyezés (beszerzés) idıpontját, - a beszerzési, illetve az elıállítási értéket (bruttó értéket), illetve annak változását, - az értékcsökkenési leírás módját és mértékét, - az elszámolt értékcsökkenés összegét, (elkülönítve a terven felülit) - a nettó értéket - értékesítéskor, illetve a nullára történt leírás esetén a fıkönyvbıl történı kivezetés idıpontját. Az analitikus nyilvántartásba felvett összes eszköz (fıkönyvi számlák szerint csoportosított) összesített bruttó értékét, tárgyévi és halmozott értékcsökkenését, nettó értékét legalább évvégén egyeztetni kell a fıkönyvi számlákkal. Eltérés esetén a hibát fel kell tárni, és a nyilvántartásokat helyesbíteni kell. Amennyiben a fıkönyvi számlákon a hiba nem található meg, akkor a fıkönyvi számlát az ellenırzött analitikára kell helyesbíteni. 12-16. TÁRGYI ESZKÖZÖK A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdı, ültetvény, épület, egyéb építmény, mőszaki berendezés, gép, jármő, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. Növekedések: T 12-16 - K 491 Nyitás T 12-14 - K 161 Tárgyi eszköz aktiválása használatba vételkor T 12-14 - K 162 Felújítás elszámolása a felújítás befejezésekor T 12-16 - K 98 Térítés nélküli átvétel T 12-16 - K 47 Kapott apport értéke Csökkenések: K 12-14 - T 129,139,149 Értékesítéskor, apportáláskor, térítés nélküli átadásnál, hiány, 128,138,148 megsemmisülés esetén az elszámolt értékcsökkenés átvezetése K 12-14 - T 86 Értékesítéskor a nettó érték elszámolása K 12-14 - T 88 Apportáláskor a nettó érték elszámolása K 12-14 - T 88 Térítés nélküli átadásnál a nettó érték elszámolása 467 86 fizetendı ÁFA K 12-14 - T 86 Hiány, megsemmisülés esetén a nettó érték elszámolása K 12-14 - T 2 Átsorolás tárgyi eszközbıl anyagba K 12-16 - T 492 Zárás 12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŐ JOGOK Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az