Helyi Esélyegyenlőségi Program Gesztely Község Önkormányzata Gesztely, 213-217
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9 Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)...1 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 1 2. Stratégiai környezet bemutatása...11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...14 Gyermekkori hátrányos helyzet... 15 Felnőttként hátrányos helyzet... 15 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...5 5. Nők helyzete, esélyegyenlősége...88 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége...1 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...114 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és...126 for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...126 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...128 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...129 A beavatkozások megvalósítói...13 Jövőképünk... 131 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...139 3. Megvalósítás... 144 A megvalósítás előkészítése... 144 A megvalósítás folyamata... 144 Monitoring és visszacsatolás... 147 Nyilvánosság... 147 Érvényesülés, módosítás... 149 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Az esélyegyenlőség a társadalom számára fontos érték. Az egyenlő bánásmód elve a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. Az esélyegyenlőség biztosítása pedig a hátrányos helyzetben lévő személyeket/csoportokat érint olyan pozitív intézkedéseket jelent, amelyek lehetővé teszik, hogy a hátrányos helyzetben lévők hátrányait csökkenteni vagy megszüntetni lehessen Gesztely Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Gesztely Község Esélyegyenlőségi Programja Magyarország Alaptörvénye, az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló többször módosított 23. évi CXXV. törvény, valamint a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény. A nemzeti köznevelésről szóló 211. évi CXC. törvény értelmében, azok rendelkezéseinek megfelelően, valamint a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletek figyelembe vételével készült. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/211. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/212. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Gesztely Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumaival 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetésével. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézmény fenntartóira. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció koncepció, Településfejlesztési stratégia, 3
Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Gesztely község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben, Miskolctól 15 kilométerre található, a Nagyalföld peremén. Földrajzi paramétereit Harangod-síkság, és a községet átszelő Hernád folyó jelenléte határozza meg. A község déli határát érinti a Sátoraljaújhelyt a megyeszékhellyel összekötő 37-es számú főútvonal. Magyarország egyik leggazdagabban termő vidéke (nagyon jó a termőtalaja), amelyben leggyakrabban teremtett növények a búza, az árpa kukorica, cukorrépa, napraforgó és a burgonya. A környék már az őskorban is lakott volt. A falut 1219-ben említik először, Gesztel néven, az egri káptalan birtokaként. A mohácsi csata után a törökök kifosztották. Később a tokaji uradalom része lett, 1585-ben már mezővárosként említik. A 17. században a terület urai a Rákócziak voltak, akik hajdúkat telepítettek a faluba. Az 1635-ös országgyűlésen részt vevők azonban vissza akarták süllyeszteni a falut a jobbágysorba, tiltakozásul Gesztely és a közeli települések lakói az egri törökök segítségét kérték. A törökök újra megszállták a községeket. Mikor a törökök túl magasra emelték az adót, a falvak szerettek volna megszabadulni tőlük, a törökök ezért felgyújtották őket. Gesztely lakói aktívan részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban, majd az 1848 49-es forradalom és szabadságharcban is, melynek egyik ütközete itt zajlott 1849. július 28-án: a magyar sereg gróf Leiningen-Westerburg Károly vezetésével győzelmet aratott. A két világháborúban is súlyos veszteségeket szenvedett a falu. 1944-ben a hadi események következtében pusztult el a Zmeskál-kúria értékes könyvgyűjteménye, köztük a Csokonai-kódex. A református templom alapjai az 159-es években készültek. Bővítésére 1824-1825-ben került sor. Klasszicista stílusú formáját 19-ban nyert el, műemlék jellegű épületként tartják számon. A műemlék római katolikus templom 182-ben épült neobarokk stílusban. A község patinás épülete a Puky-kúria, a legendás Tusculanum, melyet 18-ban építettek paraszt barokk stílusban. Többször vendégeskedett itt barátjánál, bizáki Puky Istvánnál Csokonai Vitéz Mihály, s itt vetette papírra a Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című versét. Napjainkban, a községben már teljes az infrastruktúra. A lakosság létszáma megközelíti a 3 főt, akiknek többsége a mezőgazdaságban, a környező ipari üzemekben, valamint a szolgáltató szektorban dolgozik. Közigazgatásilag Gesztely településrésze Újharangod. A község előnyös fekvése, a Hernád folyó közelsége kedvező lehetőségeket kínál mind a nagy történelmi események színhelyéül szolgáló helyek (pl.: Szerencs, Tokaj, Sárospatak, 4
Boldogkőváralja, Ónod, Diósgyőr) felkeresésére, valamint vízitúrázásra, sátorozásra, horgászásra. 1.számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén 27 28 29 21 211 212 213 214 Fő Változás 2851 2826 2797 2792 2798 292 2871 288 99% 99% 1% 1% 14% 99% 1% 27 év hez képest a lakónépesség a településen növekedett 212-re. Állandónépesség vizsgálatakor megállapítást nyert, hogy a községben a legnagyobb létszám az aktív korú népesség. A 18-54 éves közötti nők 734fő, és a18-59 éves férfiak 871 fő. Az esélyegyenlőséi terv során figyelmet kell fordítani e csoport munkához jutásához, munkaerőpiacra való visszajutásához amennyiben szükséges illetve fontos szempont a fiatalok itthon tartása. Az esélyegyenlőséi 5
program felülvizsgálatakor szintén kiemelt figyelmet kell fordítani e csoport munkához jutásához. Szükséges illetve fontos szempont a fiatalok itthon tartása. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő -2 évesek -14 éves 15-17 éves 18-59 éves 6-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSHTSTAR % nők férfiak 1438 összes en 288 5% 5% 256 64 854 86 178 518 118 1647 189 48 51% 46% 48% 54% 56% 49% 54% 52% 46% 44% nők férfiak 1442 262 54 793 13 23 6
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti -14 éves korú Öregedési index állandó lakosok állandó lakosok (%) száma (fő) száma (fő) 2 1 2 8 2 9 21 21 1 21 2 21 3 21 4 Forrás: TeIR, 459 62 76,2% 35 563 62,2% 355 55 64,5% 359 552 65,% 359 543 66,1% 358 542 66,1% 362 526 68,8% 48 518 78,8% KSH-TSTAR 7
A településen átlagosan az öregedési index 67%, valamivel nagyobb a fiatal generáció aránya. Egy csökkenő népességszámnak mindig szükségszerű velejárója a növekvő eltartási teher amely teher viszont forráshiányt okoz, és ez lehetetlené teszi a korszerű munkahelyek létrehozását. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a fiatalos népességszerkezet ellátására. Fontos a fiatalok megtartása, itthon tartása. Ahhoz, hogy fiatalok ne vándoroljanak el szükséges a megfelelő munkahely megléte, ha nem is a községen belül, de legalább a vonzáskörzetben. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás egyenleg odavándorlás 2 14 8 2 48 9 21 59 21 65 1 21 66 2 21 63 3 21 n.a 4 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 112-8 79-31 81-22 87-22 65 1 93-3 n.a #ÉRTÉK! 8
A településen az elvándorlás a jellemző. Ennek oka egyrészről gazdasági, másrészről sokaknak itt van házuk, ami röghöz köt, vidéken olcsó az élet, közel van a város. Mindez egyszerre lehet jó is, rossz is, hiszen a házat nem tudják eladni, az ellátáshiány okozhat problémát. A természeti, társadalmi környezet lehet előny is, hátrány is. Fontos megemlíteni a szegényeket, akik sokszor megélhetésük miatt, rokonokhoz költöznek más településre. Az elvándorlás fő oka a munkához jutás. oda költöznek, ahol munkát találnak, főleg fiatalok, és sokan külföldön vállalnak munkát. 9
5. számú táblázat - Természetes szaporodás természetes élve születések halálozások szaporodás száma száma (fő) 2 3 32-2 8 2 43 34 9 9 21 37 23 14 21 32 29 3 1 21 4 4 2 21 33 34-1 3 21 34 35-1 4 Forrás: TeIR, KSHTSTAR Értékeink, küldetésünk A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. 1
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Gesztely Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk, hogy településünkön érvényesüljön: a szegregációmentesség; a diszkriminációmentesség; a társadalmi integráció; a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; a megkülönböztetés tilalma; az egyenlő bánásmód betartása; az emberi méltóság tiszteletben tartása, a társadalmi szolidaritás. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A Helyi Esélyegyenlőségi Program helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/211. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, 11
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/211. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/212 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 211. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 211. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 211. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Településünk esély egyenlőségi programjában megfogalmazott stratégiák összhangban vannak nem csak a jogszabályi környezettel, hanem EU és a hazai releváns stratégiákkal. Fontos, hogy településünk fiatalodjon, ezért korai iskolaelhagyók arányának csökkentését és a diplomások arányának növekedését, szegénységi küszöb alatt élő Gesztelyi polgárok felemelését fontos célnak tartjuk. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A Képviselő Testület az intézményi beszámolók alapján éves értékelést készít, melyben meghatározza a fejlesztendő területeket, az eddig eredményeket, a beavatkozások hatékonyságát, az új problémákat beazonosítja, amelyre megoldási javaslatot készít, Az értékelést minden érintett intézmény megkapja, melyek fejlesztési területeit éves tervezésénél figyelembe veszi. A település közoktatási intézménye a fent említett célokat figyelembe veszi a gyerekekkel való kapcsolatba kerülés első pillanatától, tehát a beiratkozáskor, illetve a felvételinél, a későbbiekben pedig a tanításkor, a gyerekek egyéni fejlesztésekor, az értékelés során. Ezen kívül szem előtt tartja a tananyag kiválasztásakor és alkalmazásakor, a fegyelmezés gyakorlatában, a pedagógusok szakmai továbbképzésekor, illetve a szülőkkel, valamint a szakmai és társadalmi környezettel való kapcsolattartáskor is. Ez önmagában azonban nem oldja meg teljesen a konkrét tanulási, magatartási problémákkal küzdő fiatalok minden gondját. Az iskolarendszer ennek csak keretét jelenti, szükség van a család pozitív példájára, támogatására, valamint további konkrét intézkedésekre. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Gesztely Község Önkormányzat Képviselő Testületének a szociális ellátásokról szóló 1/211. (II. 27. ) önkormányzati rendelet 4. összhangban a 1993 évi III. törvénnyel a Foglakoztatást Helyettesítő Támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a Foglakoztatást Helyettesítő Támogatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező vagy az ellátásban már részesülő személy (a továbbiakban: FHT) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani. A FHT-ra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő, stb.) 12
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény módosult, s hatályát veszti a lakásfenntartási támogatás, a foglalkoztatási helyettesítő támogatás, óvodáztatási támogatás, a rendszeres szociális segély. A foglalkoztatás helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély, a Járási Hivatal hatáskörébe kerül 215. március 1-től. Önkormányzatunk Magyarországi helyi Önkormányzatairól szóló 211. évi CLXXXIX. Törvény 13. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva hozta meg 2/215 (II.28.) önkormányzati rendleletét a szociális ellátásról. A rendelet megalkotásánál a következő jogszabályokat kellett figyelembe venni: - 1993 évi III. törvény 1. (2) bekezdése, 1. (1) bekezdés, 26. -ban, 132. (4) bekezdésének felhatalmazása alapján - Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja. A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról. A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekébe, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni. A településtámogatási formái: a) rendkívüli települési támogatás b) lakhatási támogatás c) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás d) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás e) halmozottan hátrányos helyzetű családban lévő gyermekek támogatása Gesztely Község Képviselő-testületének Településrendezési tervének 13/213. (IV.8.) képviselő-testületi határozatát ez éven módosítja, annak érdekében, hogy Érték-és munkahelyteremtő beruházások alapjainak meghatározása, a településen élők megélhetési viszonyainak javítása a fenntartható fejlődés biztosításával. A kéviselő-testület 1/214. (II.14.) Önkormányzati Rendelettel módosította korábbi rendeletét, illetve Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási tervét is módosította, elfogadta a 28/28. (VI.4) határozattal a Településszerkezeti Terv és Leírásának módosítását. Gesztely község Önkormányzat előzetes csatlakozási szándékkal részt kíván venni a Rákóczi Egyesület 214-22. közötti programozási időszakra vonatkozó vidékfejlesztési feladataiban. Ezzel is esély adni a községnek fejlődéshez. 213-ban BM pályázat keretén belül a helyi óvoda bővítését, és fűtés korszerűsítését hajtja végre, térfigyelő kamerákat helyez el a községben ezzel is növeli a közbiztonságot. Felújításra kerül a Gondozási Központ és az Orvosi Rendelő. Végrehajtásra került BM pályázat keretén belül a térfigyelő kamerák kihelyezése, és az Óvodafűtés korszerűsítése. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 24-től a feladatok, ellátások ésszerűsítése miatt a település képviselőtestülete úgy döntött, hogy a gyermekvédelmi és a szociális törvény hatálya alá tartozó ellátásokat egy intézménybe integrálja, ez lett a Gondozási Központ. A Gondozási Központ alapítója és fenntartója: Gesztely Község Önkormányzata. A Gondozási Központ, mint integrált intézmény, az alábbi szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosítja: Nappali szociális ellátás Idősek nappali ellátása Fogyatékkal élők nappali ellátása Étkeztetés Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás Tanyagondnoki szolgálat 13
Gesztelyben működik családsegítés, idősek nappali ellátása, fogyatékosok nappali ellátása, gyermekjólét, házi segítségnyújtás, amit a Gondozási Központ lát el. Ezen feladatok közül a családsegítést Hernádkakkal társulva látja el. A terv, hogy a 213 évi változásokat követve júliustól Hernádkak, Gesztely, Sóstófalva együttesen társulva látnák el a fent megnevezett feladatokat, ezen együttműködésben a gesztor önkormányzat a Gesztely lesz. A Gesztelyi Gondozási Központ működését, szakmai munkáját, célját, feladatait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében az életkoruk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt rászorult személyekről való gondoskodás, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény értelmében a gyermekek védelme adja. További működését a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2 (I. 7.) SzCsM rendelet, a 15/1998. IV.3.) NM rendelet, valamint a Szociális Munka Etika Kódexe határozzák meg. A Gesztelyi Gondozási Központ küldetése a minőségi gondoskodás, gondozás, ápolás, a családias légkör és a szociális igazságosság megvalósítása. A 213-as pályázati felújítást követen az intézmény nagy átalakuláson ment át, ami nemcsak infrastrukturálisan érintette az intézményt, hanem fenntartóját tekintve is. Az intézmény fenntartója 213. július 1-től már nem közvetlenül Gesztely Község Önkormányzata, hanem Gesztely és Társult Települések Szociális, Gyermekvédelmi és Óvodai Társulása lett. Intézményneve 213 júliusától Gondozási Központról- Gesztelyi Gondozási Központra változott (jogszabály módosításnak megfelelően) Az intézmény működési területe: Gesztely, Hernádkak és Sóstófalva községek közigazgatási területe az alábbiak szerint: Gesztely 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Tanyagondnoki szolgálat Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Idősek nappali ellátása Fogyatékkal élők nappali ellátása Gyermekjóléti szolgálat Hernádk ak Sóstófal va x x x x x x x x x x x x x x x Az egyes ellátási formák közötti átjárhatóság biztosítását, az ellátottak személyes szükségleteinek pontos felmérését, és ennek megfelelően a leghatékonyabb ellátási forma kiválasztását és biztosítását teszi lehetővé az ellátási formák integrált formában történő szervezése. A meglévő intézményegységek összehangoltan, egymással kölcsönösen együttműködve nyújtják szolgáltatásaikat. Újharangodi Hátrányos Helyzetű Idősek és Családosok Alapítvány idén nyártól Napközit indított Gesztelyen 14 fő Újharangodi gyermekkel, 7 fő Gesztelyi gyermekkel. 14
A nyitva tartás ideje igényfüggő, 8-17 óráig. A cél, hogy a nők munkavállalását segítség azzal, hogy a gyermek elhelyezése megoldott legyen arra az időszakra, amikor az anyuka dolgozik, vagy tanfolyamon vesz részt. A községben működő Önkormányzati fenntartású óvoda tagóvodája Sóstófalván működik. 213 január 1-től Közös Önkormányzati Hivatal jött létre Gesztely, Hernádkak, Sóstófalva egyesülésével. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az Esélyegyenlőségi Program elsősorban az alábbi célcsoportokra terjed ki: A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége; A gyermekek esélyegyenlősége A nők esélyegyenlősége Az idősek esélyegyenlősége Fogyatékkal élők támogatása; Az esélyegyenlőség megteremtése kapcsán az alábbi szektorokat vizsgáltuk, illetve terveztünk beavatkozásokat: egészségügy; demográfiai adatok azok változása; lakhatás (antiszegregáció); infrastruktúra; közszolgáltatásokhoz való hozzáférés; közlekedés; környezet egészségügy; közoktatás; szociális rendszer, szociális ellátások; foglalkoztatás. További szempontok: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építése; az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzése (elsősorban az esélyegyenlőség megteremtése területén fellelhető feladatok elvégzése érdekében); területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelés. figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény formáló programok szervezése kapcsán a valós probléma bemutatására, az egyenlőtlenségek leküzdésére. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Magyarországon a szegények többnyire a következő csoportokból kerülnek ki: tartósan munkanélküliek részidőben foglalkoztatottak tartós betegségben szenvedők fogyatékossággal élők nyugdíjasok a nyugdíjasok 5%-a szegény ]; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el 15
nagycsaládosok és egyszülős családok romák hajléktalanok A szegénység pénzhiány továbbá a kulturális és társadalmi tőke hiánya, mely által az emberek olyan, tartósan fennálló hátrányos helyzetben vannak, melyből saját erőből nem tudnak kikerülni. Mélyszegénység egyik lehetséges oka a mai kor egyik legfőbb igénye a jólét, a jólétben élés, munkájáért magas jövedelmet vár el, önmagát szeretné megvalósítani, motivációkat kap, meg kell felelnie a mai idők kihívásainak. Amint valaki leszakad a munkaerő piactól és az elvárásoktól, bele kerül az állami gondoskodásba, ez létre hozhat egy szegénységi csapdát, ahol az egyén elfogadja az állami támogatást rövidtávon jobb anyagi helyzetbe kerül, csökken a késztetés, hogy visszatérjen a munkaerő piacra. Az emberek már nem tudják megszervezni az életüket és ez általában igaz a szegény emberekre függetlenül a származásuktól, reménytelenségben élnek, cigányok és nem cigányok, a szegénység, a mélyszegénység nem etnikai probléma. Gyermekkori hátrányos helyzet A különböző közoktatási intézményekben (óvoda, általános iskola, középfokú oktatási intézmény) nem megfelelő mennyiségű étkezés (illetve annak finanszírozása nehéz) könyvhiány osztályközösség által szervezett programok befizetése nehézkes öltözködés o évszaknak nem megfelelő o túlhordott ruhadarabok magántanár megfizetése lehetetlen Felnőttként hátrányos helyzet továbbtanulási nehézségek. Ha sikerül valamely felsőoktatási intézményben továbbtanulni, otthonához közel eső intézményben kell tanulnia általában. A tanulás mellett diákmunkára kényszerül. családalapítási nehézségek nem megfelelő anyagi háttérrel rendelkezőknek a különélés nehezen oldható meg Anyagi szegénység miatt hátrányos helyzetben élő személy mobilitás szempontjából jelentősen elmaradottabb, kevesebb helyre utazik, ezáltal kevesebb ismeretre tesz szert. A cigányságot külön is sújtja, hogy kiestek a társadalmi munkamegosztásból. Az elmúlt századokban, de még a XX. század első felében is, voltak a szegkovácsok, kupecek, zenészek. A beásokat például 13-15 éve telepítették az uradalmi, illetve közbirtokosságú erdőkbe, mert gombát, gyógynövényeket gyűjtöttek és értettek a famegmunkáláshoz. Piacra készítettek teknőt, fakanalat, egyéb eszközöket. Az erdőgazdaságoknak fontos bevételi forrást jelentett a beás cigányok termékeinek eladása. Előbb a gyári fém, majd a műanyag eszközök kiszorították a kézműves favillát, fakanált, fatányért. A cigányok legtöbb csoportjának életét elsősorban a hiány jellemzi, a megfelelő kereset és jövedelem, a jó lakás, a kielégítő ruházkodás és étkezés, az egészséges ivóvíz, az iskolázottság és a nem cigányokkal való versenyképesség hiánya. A kilátástalan helyzetben élő családok, ahol a gyermeket folyamatos iskolai kudarcok érik és ebből következően a tanulás nem lesz hasznosítható érték, ahol az általános szegénység a mindennapi élet jellemzője, ott megmaradnak a 16
korábbi szokások: a korai házasság, a sok gyerek, a családtervezés hiánya vagy megfogalmazott szükségtelensége. Szegénység leküzdésére, a fejlődő országok felzárkóztatására együttműködnek az államok (hivatalos szereplők) és a nem kormányzati szervezetek (NGO). A fejlett országok adóbevételeikből különböző forrásokat biztosítanak nemzetközi fejlesztési politikájukban megfogalmazott céljaik elérésére a fejlődő világ országai számára (pénzt, technológiát, tudást, árut, stb.). A nem kormányzati szervezetek nemzetközi hálózataikon keresztül, vagy kétoldalú civil együttműködés alapján vesznek részt a nemzetközi fejlesztésben. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet 1993 évi III. törvény,rendelkezésének értelmében: jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát Meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; 1998. évi LXXXIV. törvény értelemében jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. A községben a vagyoni és jövedelmi helyzetet a munkahely határozza meg. A községben nagyon sok a Miskolcra bejáró dolgozók száma, helyben dolgozók kb. 77 főre tehetők, akik a helyi intézményekben dogoznak. Jelenleg 85 fő közfoglalkoztatott dolgozik. Ezen embereknek, akik a segélyesek közül kerültek ki munkaviszonyuk alatt nő a jövedelmi helyzetük, ez azonban csak átmeneti, a közfoglalkoztatási szerződések határozott időre szólnak nem hosszú távú megoldás. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek Átértékelődik a munka fogalma. Különösen ott kell újradefiniálni a munka fogalmát, ahol az akarásra való képesség is megszűnik. A foglalkoztatási politika elősegíti: a munkaerőpiacra belépő kínálat nagyságának és szakmai/képzettségi struktúrájának olyan kialakítását, amely megfelel a kereslet igényeinek, a munkaerő piaci kínálat csökkentését, pl. a képzésben részt vevők számának vagy a képzési idő hosszának növelését, a munkaerő-kínálatnak a kereslethez való minél tökéletesebb folyamatos igazodását, (hogy a munkavállaló ezzel meg tudja előzni a munkahely elvesztését, illetve mobilitási készségével és 17
képességével, a munkaerő piaci szolgáltatások igénybevételével fel tudja gyorsítani az új munkahely meg találását), a munkaerő-kereslet növekedését, olyan nagyságának és struktúrájának kialakítását, amely minél teljesebb mértékben képes foglalkoztatni a kínálatként megjelenő munkaerőt, a társadalmi gondoskodás és szolidaritás elve alapján azok megélhetésének biztosítását, akik önhibájukon kívül kerültek ki a munkaerőpiacról. A teljes lakónépességhez képest milyen 14% a nyilvántartott álláskeresők száma, ez a % nem változott az elmúlt években, illetve, a nők körében nyilvántartott álláskeresők száma magasabb, mint férfiaké a vizsgált területen. Ennek oka lehet, hogy a nők gyed, gyes letelte után nehezebben kerülnek vissza a munkaerőpiacra. Az egyes korosztályokat tekintve a pályakezdő fiataloknál szükséges a beavatkozás és a többi korosztálynál különösen 31-35 év, és a 36-4 év közöttiek a már meglévő problémakezelés szükséges. 212. december 213. februárban 15 74 éves munkanélküli férfiak létszáma 282 ezer fővolt, 9 ezer fővel több az egy évvel korábbinál országosan. Ugyan ez figyelhető meg a településen is ahol 211-hez képest 3%-kal nőtt az állástalanférfiak száma. A nőknél 7%-os növekedést mutat. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A munkanélküliek között a 8 általános iskolai végzettségűek van többen, 45%-uk, az elmúlt évekhez képest megoszlott ez a szám a magasabb iskolai végzettségűekkel. A közfoglalkoztatottak között van fiatal, 1955-ös születésűek, nők, regisztrált munkanélküliek, Fht-ban részesülő és alacsony iskolai végzettséggel rendelkező. c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat kérelem alapján közfoglalkoztatásra nyújt be pályázatot a Miskolci Munkaügyi Központhoz. A megkapott hatósági szerződés alapján a központ kiközvetítésével alkalmaz közfoglalkoztatottat. Jelenleg 45 fő 6 órás részmunkaidős közfoglalkoztatott van községünkben, többségük férfi, mert a község belterületeinek rendbetétele kaszálást, fűnyírást kíván. A közfoglalkoztatottak főleg Fht sek közül kerülnek ki. A helyi Önkormányzat a foglalkoztatottságot a közfoglalkoztatás kereteiben, illetve startminta porgrammal kívánja segíteni illetve, segíti. A szolidaritás és a társadalmi igazságosság fogalmát vissza kell emelni a köztudatba, ennek keretében kell küzdeni a munkanélküliség és a gazdasági válság ellen. A HEP ben elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötvben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A közfoglalkoztatás nem megoldás a tartós munkanélküliségre Csak 1-2 hónapra jut egyszerre közmunka, az év nagy részében sokan ingyen dolgoznak, remélve, hogy ha "bizonyítanak", később jobb eséllyel juthatnak újra közfoglalkoztatáshoz. Gesztely Község Önkormányzata minden évben foglalkoztat közfoglalkoztatottakat a Munkaügyi kirendeltséggel kötött hatósági szerződés alapján. De ahhoz, hogy minél több embert be tudjon forgatni 1vagy 2 hónapra, jut munka az embereknek. Idén két startminta programra pályázott sikeresen, amelyekben 1fő és 2főt tud foglalkoztatni, napi 8 órában. A jövőbeni terv ezeknek a start minta programoknak a 18
fenntartása, tovább vitele következő évekre. A községben több ember jutott újra munkához, javult az anyagi helyzete. 214-ben több közfoglalkoztatási programot indított önkormányzatunk. Sima Hosszabb időtartalmú közfoglalkoztatásban 151 fő tudtunk bevonni. További programjaink: - Mezőgazdasági földutak: 2 fő, Értéktermező pályázatunk: 15fő, Belterületi utak karbantartása: 15fő, Belvízelvezetés: 15 fő, Mezőgazdasági start minta program: 31 fő, az ebben megtermelt burgonya, borsó, bab kiosztásra kerültek a rászorulók között. Az idén már paprika, paradicsom, sütőtök, uborka is megtermelésre kerül. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Adatok összegyűjtése és elemzése révén meg vizsgálatuk a helyi munkalehetőségek alakulását, tendenciáit, illetve azt, mennyire illeszkedik az a helyi munkaerő és állásnélküli munkaerő számának alakulásához, és képzettségi szerkezetéhez. Gesztelyben a vállalkozások száma 28-tól csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka lehet, Miskolc közelsége, hiszen tömegközlekedéssel is 2-3 perc a beutazás. Gesztely a tömegközlekedési eszközök közül autóbusszal közelíthető meg. A község déli határát érinti a Sátoraljaújhelyet a megyeszékhellyel összekötő 37-es számú főútvonal. A járatsűrűséggel elégedett a lakosság, egyedül Újharangodról nem megoldott a tömegközlekedés, de ott a falugondnoki járat segíti a lakosságot. Gesztely infrastrukturális ellátottsága közel 8-9 százalékos. Vezetékes vízhálózat 9 %, csatornázottság 8 %, szilárd burkolatú út 9 %-os. Újharangod településrészen nem megoldott a vezetékes víz és a szennyvízhálózat. Ezen a területen is további beavatkozásra van szükség. Az Újharangodi lakosok munkához való jutása a legnehezebb, ezért az önkormányzat figyelmet fordít arra, hogy a közfoglalkoztatásba bevonja ezeket a lakosokat a meghatározott keretek között. e) Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 1. TÁMOP-2.1.6-12/1-212-1 azonosító számú Újra tanulok! című kiemelt projekt olyan országos jelentőségű program, amelyet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal közösen valósít meg. A TÁMOP-2.1.6-12/1-212-1 azonosítószámú kiemelt program általános célja: a felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése, a felnőttképzésben résztvevők számának és arányának bővítése, a felnőttek tanulási kedvének javítása, A mezőgazdasági programokhoz a szakismeretek könnyebb elsajátítása érdekében szövegértési nehézségekkel küzdők által is használható tankönyvek készültek, s az elméleti oktatás a közfoglalkoztatás során szerzett munkatapasztalatra épült. A projekten belül három féle képzés indult: Háztáji növénytermesztés és tartósítás, a mezőgazdasági programban résztvevők sikeresen elvégezték ezen képzést. A Téli közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési programok Télen az időjárási körülmények korlátozzák a szabadban végezhető munkákat, így ezen időszakban jelentős szerephez jutnak a hátrányos helyzetű közfoglalkoztatottak felzárkóztatását, kompetencia fejlesztését, szakmához való jutását elősegítő képzési programok. Önkormányzatunk e programban is részt vett, nálunk alapkompetencia, település karbantartó képzés indult, 214 év végén pedig Targoncakezelő, házi segítségnyújtás, ügyviteli ügyintézői képzések indultak. 19
A projekt lehetőséget kínál az alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen felnőttek számára, hogy felzárkózzanak és megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget. 2. Miskolci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségénél induló különböző tanfolyamokon való részvétel. 3. Gesztely Községben Önkormányzatunknál közfoglalkoztatás, start minta programok. 4. Támop 3.3.9 A-12/212/2-48 Hulló csillag Tanoda program Gesztely Községben 5. Támop 5.1.3-9/2-21-42 Mélyszegények községi integrálása Sajóhidvégen és környékén Gesztely község részvételével: Minden település kiválasztott egy mentort, akihez 1 hátrányos helyezetű család tartozott és két éven keresztül az életüket nyomon követték, és elemeztétek, következtetéseket vontak le. Segítették őket, a hivatalos ügyekben, tanították őket mezőgazdasági munkálatokra (pl.: szamócaültetés), állattartással, kapcsolatos ismeretekkel gazdagították őket. Oktatást szervezetek önéletrajzot írni, segítve ezzel a munkára találást. Ez a program megszünt. Településünkön 213.6.1.-től működik a Hulló Csillag Tanoda, mely szerződés szerint 33, ám valójában 37 fő gyermek iskolarendszeren kívüli, napközbeni ellátásáról személyi fejlesztéséről, tantárgyi fejlesztéséről és szabadidős programjáról gondoskodik. f) Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzés és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, célszerű felmérni az erre vonatkozó igényt és partnerek bevonásával megszervezni. Fontos még az iskolázottság előtérbe helyezése mert a álláskeresők között az alacsony iskolázottak vannak többségben. A községben fontos feladat, hogy az iskolázottság minél teljesebb körű felméréséhez, az intézkedési tervbe bele vegye e táblázati adatok összegyűjtését. A közfoglalkoztatás jogi háttere: 211. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 17/211. (VIII. 24.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntarthatású intézményekben történő foglalkoztatása A településen konkrétan mélyszegényében élők nincsenek, azonban sokan élnek az állam által adott támogatásokból ( pl.: Fht,). A lakosság körülbelül 3%-a roma, de konkrét nyilvántartással az önkormányzat nem rendelkezik. Jövőben cél ennek a adat gyűjtésnek a megléte tekintettel a mélyszegénységre is. Az elmúlt években nőtt azoknak a családoknak a száma, akik eladósodás közelébe kerültek, hiszen a növekvő hitelek vagy az egyik családtag munkanélküli lett mind az eladósodáshoz vezet. Jövőbeni cél a mélyszegénység és roma lakosság minél szélesebb körű felmérése. A községben élő romák a munkához szokott emberek, többségük a közelben lévő csavargyárban dolgozott évekig. A rendszerváltás után kezdtek leszegényedni és leszakadni. Sok család beköltöző más településekről költözött ide. h) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció a ösztönös vagy tudatos kirekesztő, megalázó cselekedet. Indítéka lehet a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megszerzése vagy megtartása az embercsoporton belül vagy csoportok között. Az egyenlő bánásmód elvével ellentétes eljárás. Általa létrejön az esélyegyenlőtlenség, melyet a meglévő elsődlegesség, 2
privilégium, aránytalan mentelmi jog, protekció vagy a protekcionizmus bármelyike jellemez. Ürügye pedig a személy vagy embercsoport másiktól eltérő tulajdonságáról (másságáról) szerzett ismeret. Fontos cél a. az egyenlő bánásmód követelményét minden munkatárs számára b. az esélyegyenlőség előmozdításának követelményét a hátrányos helyzetű Munkavállalói csoportok számára. Minden foglalkoztató feladata, hogy tiszteletben tartsák a munkatársak emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. Szervezetek feladata, hogy érdekeiket a munkatársak érdekeivel összhangban fogalmazzák meg. Olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket, munkahelyi légkört alakítsanak ki,amely a szervezeti kultúra részeként a törvényben megfogalmazott alapvető értékeknek a Kialakításához, megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárulnak. A munkahelyi diszkrimináció tekintetében Magyarország az európai élvonalban található. Egy 26-ban végzett felmérés szerint 28 ország közül a negyedik, 16 európai ország közül a második legmagasabb diszkriminációs indexszel rendelkezik. Különösen magas a nemek és a kor szerinti diszkriminációs index. Míg a nemek szerinti diszkrimináció az utóbbi években nagyobb hangsúlyt kapott, a kor szerinti diszkrimináció elleni fellépés alig kap teret. A kedvezőtlen következményekkel szemben ugyanis a dolgozók védtelenek. Munkaerő túlkínálattal és strukturális feszültségekkel terhelt munkaerő-piaci viszonyok, valamint a munkavállalói érdekvédelem gyengesége miatt (is) a nagy többség munkaerő-piaci pozíciója kedvezőtlen. A munkavállalók kiszolgáltatottsága, a munkahelyi demokrácia Fogyatékosságai, az emberi méltóság tiszteletben tartásának hiánya a munkahelyeken korlátozza az egyéni érdekérvényesítést. A szervezetek többségének nincs tapasztalata diszkriminációs ügyek kivizsgálása, és kezelése szempontjából. Nem készült fel a törvény megvalósítására. Az esélyegyenlőségi követelmény nem épült be a szervezeti kultúrába, nem jelenik meg a vezetőkkel szemben támasztott elvárásokban 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma (fő) lakónépesség (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen 28 29 21 211 212 213 214 Forrás: Hivatal fő fő fő 15 13 235 997 122 219 989 119 28 98 12 2 871 1129 2 945 18 1953 95 14 1954 TeIR, Nemzeti Munkaügyi fő 118 143 143 138 148 572 347 % 11,7% 14,3% 14,5% 14,1% 17,% 6,5% 36,5% fő 149 179 176 146 143 684 47 % 14,5% 17,5% 17,3% 14,3% 12,7% 67,9% 46,8% fő 267 322 319 284 291 1256 817 % 13,1% 15,9% 15,9% 14,2% 14,6% 64,3% 41,8% 21
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 28 29 21 211 212 nyilvántartott álláskeresők fő 267 322 319 284 291 száma összesen fő 15 24 24 19 15 2 éves és fiatalabb % 5,6% 7,5% 7,5% 6,7% 5,2% fő 52 61 54 43 47 21-25 év 19,5 % 18,9% 16,9% 15,1% 16,2% % fő 34 35 3 28 35 26-3 év 12,7 % 1,9% 9,4% 9,9% 12,% % fő 3 37 48 34 23 31-35 év 11,2 % 11,5% 15,% 12,% 7,9% % fő 35 37 34 36 37 36-4 év 13,1 % 11,5% 1,7% 12,7% 12,7% % fő 22 36 38 35 35 41-45 év % 8,2% 11,2% 11,9% 12,3% 12,% fő 33 36 33 34 33 46-5 év 12,4 % 11,2% 1,3% 12,% 11,3% % 213 214 842 753 31 3,7% 139 13 1,7% 7 16,5% 9,3% 145 112 17,2% 14,9% 78 78 9,3% 1,4% 5 81 5,9% 1,8% 89 1,6% 17 128 17,% 89 12,7% 11,8% 22
fő 51-55 év % fő % fő % 56-6 év 61 év felett 27 1,1 % 18 6,7% 1,4% 34 35 32 31 91 71 1,6% 11,% 11,3% 1,7% 1,8% 9,4% 2 6,2% 2,6% 17 5,3% 6 1,9% 18 6,3% 5 1,8% 33 11,3% 2,7% 11 13,1% 2,2% 19 14,5% 2,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresők száma 21-ben és 211-ben volt a legnagyobb. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 18 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztr ált munkanélküli 18 napnál régebben regisztrált munkanélküli év 28 29 21 211 212 213 fő nő férfi 118 149 143 179 143 176 138 146 148 143 98 14 fő összesen 267 322 319 284 291 238 n fér összese ő fi n 8 185 5 1 9 192 9 93 9 179 6 83 6 134 6 68 9 24 9 15 7 87 157 % Nő férfi összesen 72,% 67,1% 69,3% 69,2% 52,% 59,6% 67,1% 47,2% 56,1% 47,8% 46,6% 47,2% 66,9% 73,4% 7,1% 71,4% 62,1% 66,% 23
214 97 15 22 3 5 26 61 36,1% 24,8% 3,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 24
Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése. 211-hez képest a tartós munkanélküliek aránya 2%-kal nőtt, főleg a férfiaknál. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma össze nő férfi nő Férfi összesen év sen fő fő fő fő % fő % fő % 2 484 4,8% 4,3% 22 4,5% 8 251 233 12 1 2 523 8,3% 7,% 4 7,6% 9 253 27 21 19 21 482 8,5% 9,9% 44 9,1% 259 223 22 22 21 515 8,1% 7,8% 41 8,% 1 247 268 2 21 21 518 7,3% 7,4% 38 7,3% 2 248 27 18 2 21 244 263 57 17 7,% 18 6,8% 35 6,9% 3 21 #ÉRTÉ #ÉRTÉ #ÉRTÉ #ÉRTÉK 241 257 498 n.a n.a 4 K! K! K!! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
3. 2. 5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 2 1 21 1 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma össze sen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő 1196 111 991 94 994 897 n.a n.a 2297 1891 1931 Összesen nő férfi fő % fő % fő % 366 15,9% 25 17,1% 161 14,6% 1891 1,% 994 1,% 897 1,% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás 26
nyilvántartott álláskeresők száma összesen év 28 29 21 211 212 213 214 Forrás: Fő 267 322 319 284 291 239 25 TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség fő 42 36 35 33 33 14 26 % 15,7% 11,2% 11,% 11,6% 11,3% 5,9% 12,7% 8 általános fő 123 145 14 123 13 99 7 % 46,1% 45,% 43,9% 43,3% 44,7% 41,4% 34,1% 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 38,2% 12 43,8% 141 45,1% 144 45,1% 128 44,% 128 126 52,7% 19 53,2% 27
3. 2. 7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma fő 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma Fő % 29 #ZÉRÓOSZTÓ! 28 21 #ZÉRÓOSZTÓ! 24 211 #ZÉRÓOSZTÓ! 25 212 #ZÉRÓOSZTÓ! 26 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakközépiskola szakiskolai gimnáziumi felnőttoktatásba i felnőttoktatásb felnőttoktatásb n résztvevők felnőttoktatásb év an résztvevők an résztvevők összesen an résztvevők fő fő % fő % fő % 2 9 21 21 1 21 n.a n.a n.a n.a 2 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
Ez nem változott. 29
3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztat ásban Közfoglalkoztat résztvevők Közfoglalkoztatás ásban aránya a ban résztvevő résztvevők település aktív romák/cigányok száma korú száma lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 21 74 3,6 211 72 3,8 212 14 3,5 213 12 6% % 214 247 8% % Forrás: Önkormányzat adatai
3.2.1. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások 31
év regisztrált vállalkozáso k száma a településen Kiskereskedel vendéglátóhely mi üzletek ek száma száma 28 25 24 működő foglalkoztatá állami befizetet kivetett foglalkoztatás si szektorban t iparűzés i programok programokba foglalkoztatott iparűzési i adó száma n részt vevők ak száma adó helyben száma n.a. n.a 11 n.a n.a 1 1 3 5 6 97 n.a. 29 257 22 12 n.a. 21 277 17 8 n.a. 211 32 18 7 n.a 23 996 n.a. 212 32 18 7 n.a n.a. 213 214 32 32 23 23 7 7 n.a. n.a n.a 14 26 34 754 Forrás: TEIR, T-Star, önkormányzat adatai A községben működő vállalkozások helybélieket alkalmaznak. A foglalkoztatási programok között kiemelni önkormányzatunk, hogy a munkanélküli központtal és a Türr István Képző- és Kutató Központtal egységesen indított helyben alapkompetencia képzést, Miskolcon tanultak a targoncakezelők, települési karbantartók, házi segítség nyújtok, ügyviteli ügyintézők. 32
3. 2. 11. számú táblázat - A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja közlekedés elérhetőség átlagos ideje autóval autóbusz járatpárok száma munka-napokon átlagos utazási idő autóbusszal vonat járatok átlagos száma munkanapokon átlagos utazási idő vonattal Kerékpárúton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron Legközelebbi centrum 2 perc 21 3 perc X X 1 óra 1 óra Megye-székhely 2 perc 21 3 perc X X 1 óra 1 óra Főváros 2 óra 4 2.5 óra 3 3 óra 48 óra 48 óra Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai 33