Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gesztely Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Gesztely Község Önkormányzata Gesztely,

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Gyermekkori hátrányos helyzet Felnőttként hátrányos helyzet A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Az esélyegyenlőség a társadalom számára fontos érték. Az egyenlő bánásmód elve a diszkrimináció tilalmát, vagyis a hátrányos megkülönböztetéstől mentes élethez való jog garantálását jelenti. Az esélyegyenlőség biztosítása pedig a hátrányos helyzetben lévő személyeket/csoportokat érint olyan pozitív intézkedéseket jelent, amelyek lehetővé teszik, hogy a hátrányos helyzetben lévők hátrányait csökkenteni vagy megszüntetni lehessen Gesztely Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Gesztely Község Esélyegyenlőségi Programja Magyarország Alaptörvénye, az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló többször módosított 23. évi CXXV. törvény, valamint a Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény. A nemzeti köznevelésről szóló 211. évi CXC. törvény értelmében, azok rendelkezéseinek megfelelően, valamint a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletek figyelembe vételével készült. Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/211. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/212. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Gesztely Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumaival 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetésével. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézmény fenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 A település bemutatása Gesztely község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben, Miskolctól 15 kilométerre található, a Nagyalföld peremén. Földrajzi paramétereit Harangod-síkság, és a községet átszelő Hernád folyó jelenléte határozza meg. A község déli határát érinti a Sátoraljaújhelyt a megyeszékhellyel összekötő 37-es számú főútvonal. Magyarország egyik leggazdagabban termő vidéke (nagyon jó a termőtalaja), amelyben leggyakrabban teremtett növények a búza, az árpa kukorica, cukorrépa, napraforgó és a burgonya. A környék már az őskorban is lakott volt. A falut 1219-ben említik először, Gesztel néven, az egri káptalan birtokaként. A mohácsi csata után a törökök kifosztották. Később a tokaji uradalom része lett, 1585-ben már mezővárosként említik. A 17. században a terület urai a Rákócziak voltak, akik hajdúkat telepítettek a faluba. Az 1635-ös országgyűlésen részt vevők azonban vissza akarták süllyeszteni a falut a jobbágysorba, tiltakozásul Gesztely és a közeli települések lakói az egri törökök segítségét kérték. A törökök újra megszállták a községeket. Mikor a törökök túl magasra emelték az adót, a falvak szerettek volna megszabadulni tőlük, a törökök ezért felgyújtották őket. Gesztely lakói aktívan részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban, majd az es forradalom és szabadságharcban is, melynek egyik ütközete itt zajlott július 28-án: a magyar sereg gróf Leiningen- Westerburg Károly vezetésével győzelmet aratott. A két világháborúban is súlyos veszteségeket szenvedett a falu ben a hadi események következtében pusztult el a Zmeskál-kúria értékes könyvgyűjteménye, köztük a Csokonai-kódex. A református templom alapjai az 159-es években készültek. Bővítésére ben került sor. Klasszicista stílusú formáját 19-ban nyert el, műemlék jellegű épületként tartják számon. A műemlék római katolikus templom 182-ben épült neobarokk stílusban. A község patinás épülete a Puky-kúria, a legendás Tusculanum, melyet 18-ban építettek paraszt barokk stílusban. Többször vendégeskedett itt barátjánál, bizáki Puky Istvánnál Csokonai Vitéz Mihály, s itt vetette papírra a Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című versét. Napjainkban, a községben már teljes az infrastruktúra. A lakosság létszáma megközelíti a 3 főt, akiknek többsége a mezőgazdaságban, a környező ipari üzemekben, valamint a szolgáltató szektorban dolgozik. Közigazgatásilag Gesztely településrésze Újharangod. A község előnyös fekvése, a Hernád folyó közelsége kedvező lehetőségeket kínál mind a nagy történelmi események színhelyéül szolgáló helyek (pl.: Szerencs, Tokaj, Sárospatak, Boldogkőváralja, Ónod, Diósgyőr) felkeresésére, valamint vízitúrázásra, sátorozásra, horgászásra. 4

5 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás % % % % % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Lakónépesség év hez képest a lakónépesség a településen növekedett 212-re. Állandónépesség vizsgálatakor megállapítást nyert, hogy a községben a legnagyobb létszám az aktív korú népesség. A éves közötti nők 734fő, és a18-59 éves férfiak 871 fő. Az esélyegyenlőséi terv során figyelmet kell fordítani e csoport munkához jutásához.,munkaerőpiacra való visszajutásához amennyiben szükséges illetve fontos szempont a fiatalok itthon tartása. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 49% -2 évesek -14 éves % 51% éves % 53% éves % 54% 6-64 éves % 51% 65 év feletti % 32% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5

6 65 év feletti 2% Állandó népesség - nők -14 éves 19% 6-64 éves 6% éves 4% éves 51% 6-64 éves 6% Állandó népesség - férfiak 65 év feletti 9% -14 éves 19% éves 4% éves 62% 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) -14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,2% ,2% ,5% ,% ,1% ,1% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

7 Öregedési index (%) 9,% 8,% 7,% 6,% 5,% 4,% 3,% 2,% 1,%,% A településen átlagosan az öregedési index 67%, valamivel nagyobb a fiatal generáció aránya. Egy csökkenő népességszámnak mindig szükségszerű velejárója a növekvő eltartási teher amely teher viszont forráshiányt okoz, és ez lehetetlené teszi a korszerű munkahelyek létrehozását. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a fiatalos népességszerkezet ellátására. Fontos a fiatalok megtartása, itthon tartása. Ahhoz, hogy fiatalok ne vándoroljanak el szükséges a megfelelő munkahely megléte, ha nem is a községen belül de legalább a vonzáskörzetben. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű elvándorlás odavándorlás egyenleg n.a n.a #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Belföldi vándorlások - egyenleg (fő)

8 A településen az elvándorlás a jellemző. Ennek oka egyrészről gazdasági, másrészről sokaknak itt van házuk, ami röghöz köt, vidéken olcsó az élet, közel van a város. Mindez egyszerre lehet jó is, rossz is, hiszen a házat nem tudják eladni, az ellátáshiány okozhat problémát. A természeti, társadalmi környezet lehet előny is, hátrány is. Fontos megemlíteni a szegényeket, akik sokszor megélhetésük miatt, rokonokhoz költöznek más településre. Az elvándorlás fő oka a munkához jutás. oda költöznek, ahol munkát találnak, főleg fiatalok, és sokan külföldön vállalnak munkát. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR természetes szaporodás (fő) Értékeink, küldetésünk A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Gesztely Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. 8

9 A szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk, hogy településünkön érvényesüljön: a szegregációmentesség; a diszkriminációmentesség; a társadalmi integráció; a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása; a megkülönböztetés tilalma; az egyenlő bánásmód betartása; az emberi méltóság tiszteletben tartása, a társadalmi szolidaritás. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A Helyi Esélyegyenlőségi Program helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/211. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 1. Jogszabályi háttér bemutatása Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 23. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/211. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/212 (VI.5.) EMMI rendelet 9

10 alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 211. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 211. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 211. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Településünk esély egyenlőségi programjában megfogalmazott stratégiák összhangban vannak nem csak a jogszabályi környezettel, hanem EU és a hazai releváns stratégiákkal. Fontos, hogy településünk fiatalodjon, ezért korai iskolaelhagyók arányának csökkentését és a diplomások arányának növekedését, szegénységi küszöb alatt élő Gesztelyi polgárok felemelését fontos célnak tartjuk. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A Képviselő Testület az intézményi beszámolók alapján éves értékelést készít, melyben meghatározza a fejlesztendő területeket, az eddig eredményeket, a beavatkozások hatékonyságát, az új problémákat beazonosítja, amelyre megoldási javaslatot készít, Az értékelést minden érintett intézmény megkapja, melyek fejlesztési területeit éves tervezésénél figyelembe veszi. A település közoktatási intézménye a fent említett célokat figyelembe veszi a gyerekekkel való kapcsolatba kerülés első pillanatától, tehát a beiratkozáskor, illetve a felvételinél, a későbbiekben pedig a tanításkor, a gyerekek egyéni fejlesztésekor, az értékelés során. Ezen kívül szem előtt tartja a tananyag kiválasztásakor és alkalmazásakor, a fegyelmezés gyakorlatában, a pedagógusok szakmai továbbképzésekor, illetve a szülőkkel, valamint a szakmai és társadalmi környezettel való kapcsolattartáskor is. Ez önmagában azonban nem oldja meg teljesen a konkrét tanulási, magatartási problémákkal küzdő fiatalok minden gondját. Az iskolarendszer ennek csak keretét jelenti, szükség van a család pozitív példájára, támogatására, valamint további konkrét intézkedésekre. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Gesztely Község Önkormányzat Képviselő Testületének a szociális ellátásokról szóló 1/211. (II. 27. ) önkormányzati rendelet 4. összhangban a 1993 évi III. törvénnyel a Foglakoztatást Helyettesítő Támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a Foglakoztatást Helyettesítő Támogatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező vagy az ellátásban már részesülő személy (a továbbiakban: FHT) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani. A FHT-ra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel a közterület felől kívül határos terület, járda tisztán tartása, valamint az ingatlan higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül attól, hogy a lakáshasználat milyen jogcímen áll fenn (tulajdonos, bérlő, stb.) Gesztely Község Képviselő-testületének Településrendezési tervének 13/213. (IV.8.) képviselő-testületi határozatát ez éven módosítja, annak érdekében, hogy Érték-és munkahelyteremtő beruházások alapjainak meghatározása, a településen élők megélhetési viszonyainak javítása a fenntartható fejlődés biztosításával. 213-ban BM pályázat keretén belül a helyi óvoda bővítését, és fűtés korszerűsítését hajtja végre, térfigyelő kamerákat helyez el a községben ezzel is növeli a közbiztonságot. Felújításra kerül a Gondozási Központ és az Orvosi Rendelő. 1

11 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 24-től a feladatok, ellátások ésszerűsítése miatt a település képviselőtestülete úgy döntött, hogy a gyermekvédelmi és a szociális törvény hatálya alá tartozó ellátásokat egy intézménybe integrálja, ez lett a Gondozási Központ. A Gondozási Központ alapítója és fenntartója: Gesztely Község Önkormányzata. A Gondozási Központ, mint integrált intézmény, az alábbi szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat biztosítja: Nappali szociális ellátás Idősek nappali ellátása Fogyatékkal élők nappali ellátása Étkeztetés Családsegítés Gyermekjóléti szolgáltatás Tanyagondnoki szolgálat Gesztelyben működik családsegítés, idősek nappali ellátása, fogyatékosok nappali ellátása, gyermekjólét, házi segítségnyújtás, amit a Gondozási Központ lát el. Ezen feladatok közül a családsegítést Hernádkakkal társulva látja el. A terv, hogy a 213 évi változásokat követve júliustól Hernádkak, Gesztely, Sóstófalva együttesen társulva látnák el a fent megnevezett feladatokat, ezen együttműködésben a gesztor önkormányzat a Gesztely lesz. A községben működő Önkormányzati fenntartású óvoda tagóvodája Sóstófalván működik. 213 január 1-től Közös Önkormányzati Hivatal jött létre Gesztely, Hernádkak, Sóstófalva egyesülésével. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az Esélyegyenlőségi Program elsősorban az alábbi célcsoportokra terjed ki: A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége; A gyermekek esélyegyenlősége A nők esélyegyenlősége Az idősek esélyegyenlősége Fogyatékkal élők támogatása; Az esélyegyenlőség megteremtése kapcsán az alábbi szektorokat vizsgáltuk, illetve terveztünk beavatkozásokat: egészségügy; demográfiai adatok azok változása; lakhatás (antiszegregáció); infrastruktúra; közszolgáltatásokhoz való hozzáférés; közlekedés; környezet egészségügy; közoktatás; szociális rendszer, szociális ellátások; foglalkoztatás. További szempontok: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építése; az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzése (elsősorban az esélyegyenlőség megteremtése területén fellelhető feladatok elvégzése érdekében); területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelés. 11

12 figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény formáló programok szervezése kapcsán a valós probléma bemutatására, az egyenlőtlenségek leküzdésére. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Magyarországon a szegények többnyire a következő csoportokból kerülnek ki: tartósan munkanélküliek részidőben foglalkoztatottak tartós betegségben szenvedők fogyatékossággal élők nyugdíjasok a nyugdíjasok 5%-a szegény ] ; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el nagycsaládosok és egyszülős családok romák hajléktalanok A szegénység pénzhiány továbbá a kulturális és társadalmi tőke hiánya, mely által az emberek olyan, tartósan fennálló hátrányos helyzetben vannak, melyből saját erőből nem tudnak kikerülni. Mélyszegénység egyik lehetséges oka a mai kor egyik legfőbb igénye a jólét, a jólétben élés, munkájáért magas jövedelmet vár el, önmagát szeretné megvalósítani, motivációkat kap, meg kell felelnie a mai idők kihívásainak. Amint valaki leszakad a munkaerő piactól és az elvárásoktól, bele kerül az állami gondoskodásba, ez létre hozhat egy szegénységi csapdát, ahol az egyén elfogadja az állami támogatást rövidtávon jobb anyagi helyzetbe kerül, csökken a késztetés, hogy visszatérjen a munkaerő piacra. Az emberek már nem tudják megszervezni az életüket és ez általában igaz a szegény emberekre - függetlenül a származásuktól, reménytelenségben élnek, cigányok és nem cigányok, a szegénység, a mélyszegénység nem etnikai probléma. Gyermekkori hátrányos helyzet A különböző közoktatási intézményekben (óvoda, általános iskola, középfokú oktatási intézmény) nem megfelelő mennyiségű étkezés (illetve annak finanszírozása nehéz) könyvhiány osztályközösség által szervezett programok befizetése nehézkes öltözködés o évszaknak nem megfelelő o túlhordott ruhadarabok magántanár megfizetése lehetetlen Felnőttként hátrányos helyzet továbbtanulási nehézségek. Ha sikerül valamely felsőoktatási intézményben továbbtanulni, otthonához közel eső intézményben kell tanulnia általában. A tanulás mellett diákmunkára kényszerül. családalapítási nehézségek nem megfelelő anyagi háttérrel rendelkezőknek a különélés nehezen oldható meg Anyagi szegénység miatt hátrányos helyzetben élő személy mobilitás szempontjából jelentősen elmaradottabb, kevesebb helyre utazik, ezáltal kevesebb ismeretre tesz szert. 12

13 A cigányságot külön is sújtja, hogy kiestek a társadalmi munkamegosztásból. Az elmúlt századokban, de még a XX. század első felében is, voltak a szegkovácsok, kupecek, zenészek. A beásokat például éve telepítették az uradalmi, illetve közbirtokosságú erdőkbe, mert gombát, gyógynövényeket gyűjtöttek és értettek a famegmunkáláshoz. Piacra készítettek teknőt, fakanalat, egyéb eszközöket. Az erdőgazdaságoknak fontos bevételi forrást jelentett a beás cigányok termékeinek eladása. Előbb a gyári fém, majd a műanyag eszközök kiszorították a kézműves favillát, fakanált, fatányért. A cigányok legtöbb csoportjának életét elsősorban a hiány jellemzi, a megfelelő kereset és jövedelem, a jó lakás, a kielégítő ruházkodás és étkezés, az egészséges ivóvíz, az iskolázottság és a nem cigányokkal való versenyképesség hiánya. A kilátástalan helyzetben élő családok, ahol a gyermeket folyamatos iskolai kudarcok érik és ebből következően a tanulás nem lesz hasznosítható érték, ahol az általános szegénység a mindennapi élet jellemzője, ott megmaradnak a korábbi szokások: a korai házasság, a sok gyerek, a családtervezés hiánya vagy megfogalmazott szükségtelensége. Szegénység leküzdésére, a fejlődő országok felzárkóztatására együttműködnek az államok (hivatalos szereplők) és a nem kormányzati szervezetek (NGO). A fejlett országok adóbevételeikből különböző forrásokat biztosítanak nemzetközi fejlesztési politikájukban megfogalmazott céljaik elérésére a fejlődő világ országai számára (pénzt, technológiát, tudást, árut, stb.). A nem kormányzati szervezetek nemzetközi hálózataikon keresztül, vagy kétoldalú civil együttműködés alapján vesznek részt a nemzetközi fejlesztésben. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet 1993 évi III. törvény,rendelkezésének értelmében: jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát Meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; évi LXXXIV. törvény értelemében jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. A községben a vagyoni és jövedelmi helyzetet a munkahely határozza meg. A községben nagyon sok a Miskolcra bejáró dolgozók száma, helyben dolgozók kb. 77 főre tehetők, akik a helyi intézményekben dogoznak. Jelenleg 85 fő közfoglalkoztatott dolgozik. Ezen embereknek, akik a segélyesek közül kerültek ki munkaviszonyuk alatt nő a jövedelmi helyzetük, ez azonban csak átmeneti, a közfoglalkoztatási szerződések határozott időre szólnak nem hosszú távú megoldás. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek 13

14 Átértékelődik a munka fogalma. Különösen ott kell újradefiniálni a munka fogalmát, ahol az akarásra való képesség is megszűnik. A foglalkoztatási politika elősegíti: a munkaerőpiacra belépő kínálat nagyságának és szakmai/képzettségi struktúrájának olyan kialakítását, amely megfelel a kereslet igényeinek, a munkaerő piaci kínálat csökkentését, pl. a képzésben részt vevők számának vagy a képzési idő hosszának növelését, a munkaerő-kínálatnak a kereslethez való minél tökéletesebb folyamatos igazodását, (hogy a munkavállaló ezzel meg tudja előzni a munkahely elvesztését, illetve mobilitási készségével és képességével, a munkaerő piaci szolgáltatások igénybevételével fel tudja gyorsítani az új munkahely meg találását), a munkaerő-kereslet növekedését, olyan nagyságának és struktúrájának kialakítását, amely minél teljesebb mértékben képes foglalkoztatni a kínálatként megjelenő munkaerőt, a társadalmi gondoskodás és szolidaritás elve alapján azok megélhetésének biztosítását, akik önhibájukon kívül kerültek ki a munkaerőpiacról. A teljes lakónépességhez képest milyen 14% a nyilvántartott álláskeresők száma, ez a % nem változott az elmúlt években, illetve, a nők körében nyilvántartott álláskeresők száma magasabb, mint férfiaké a vizsgált területen. Ennek oka lehet, hogy a nők gyed, gyes letelte után nehezebben kerülnek vissza a munkaerőpiacra. Az egyes korosztályokat tekintve a pályakezdő fiataloknál szükséges a beavatkozás és a többi korosztálynál különösen év, és a 36-4 év közöttiek a már meglévő problémakezelés szükséges december 213. februárban éves munkanélküli férfiak létszáma 282 ezer fővolt, 9 ezer fővel több az egy évvel korábbinál országosan. Ugyan ez figyelhető meg a településen is ahol 211-hez képest 3%-kal nőtt az állástalanférfiak száma. A nőknél 7%-os növekedést mutat. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A munkanélküliek között a 8 általános iskolai végzettségűek van többen, 45%-uk, az elmúlt évekhez képest megoszlott ez a szám a magasabb iskolai végzettségűekkel. A közfoglalkoztatottak között van fiatal, 1955-ös születésűek, nők, regisztrált munkanélküliek, Fht-ban részesülő és alacsony iskolai végzettséggel rendelkező. c) közfoglalkoztatás Az önkormányzat kérelem alapján közfoglalkoztatásra nyújt be pályázatot a Miskolci Munkaügyi Központhoz. A megkapott hatósági szerződés alapján a központ kiközvetítésével alkalmaz közfoglalkoztatottat. Jelenleg 45 fő 6 órás részmunkaidős közfoglalkoztatott van községünkben, többségük férfi, mert a község belterületeinek rendbetétele kaszálást, fűnyírást kíván. A közfoglalkoztatottak főleg Fht sek közül kerülnek ki. A helyi Önkormányzat a foglalkoztatottságot a közfoglalkoztatás kereteiben, illetve startminta porgrammal kívánja segíteni illetve, segíti. A szolidaritás és a társadalmi igazságosság fogalmát vissza kell emelni a köztudatba, ennek keretében kell küzdeni a munkanélküliség és a gazdasági válság ellen. A HEP ben elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötvben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A közfoglalkoztatás nem megoldás a tartós munkanélküliségre 14

15 Csak 1-2 hónapra jut egyszerre közmunka, az év nagy részében sokan ingyen dolgoznak, remélve, hogy ha "bizonyítanak", később jobb eséllyel juthatnak újra közfoglalkoztatáshoz. Gesztely Község Önkormányzata minden évben foglalkoztat közfoglalkoztatottakat a Munkaügyi kirendeltséggel kötött hatósági szerződés alapján. De ahhoz, hogy minél több embert be tudjon forgatni 1vagy 2 hónapra, jut munka az embereknek. Idén két startminta programra pályázott sikeresen, amelyekben 1fő és 2főt tud foglalkoztatni, napi 8 órában. A jövőbeni terv ezeknek a start minta programoknak a fenntartása, tovább vitele következő évekre. A községben több ember jutott újra munkához, javult az anyagi helyzete. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Adatok összegyűjtése és elemzése révén meg vizsgálatuk a helyi munkalehetőségek alakulását, tendenciáit, illetve azt, mennyire illeszkedik az a helyi munkaerő és állásnélküli munkaerő számának alakulásához, és képzettségi szerkezetéhez. Gesztelyben a vállalkozások száma 28-tól csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka lehet, Miskolc közelsége, hiszen tömegközlekedéssel is 2-3 perc a beutazás. Gesztely a tömegközlekedési eszközök közül autóbusszal közelíthető meg. A község déli határát érinti a Sátoraljaújhelyet a megyeszékhellyel összekötő 37-es számú főútvonal. A járatsűrűséggel elégedett a lakosság, egyedül Újharangodról nem megoldott a tömegközlekedés, de ott a falugondnoki járat segíti a lakosságot. Gesztely infrastrukturális ellátottsága közel 8-9 százalékos. Vezetékes vízhálózat 9 %, csatornázottság 8 %, szilárd burkolatú út 9 %-os. Újharangod településrészen nem megoldott a vezetékes víz és a szennyvízhálózat. Ezen a területen is további beavatkozásra van szükség. Az Újharangodi lakosok munkához való jutása a legnehezebb, ezért az önkormányzat figyelmet fordít arra, hogy a közfoglalkoztatásba bevonja ezeket a lakosokat a meghatározott keretek között. e) Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 1. TÁMOP / azonosító számú Újra tanulok! című kiemelt projekt olyan országos jelentőségű program, amelyet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal közösen valósít meg. A TÁMOP / azonosítószámú kiemelt program általános célja: a felnőtt lakosság képzettségi színvonalának növelése, a felnőttképzésben résztvevők számának és arányának bővítése, a felnőttek tanulási kedvének javítása, a munkaadók szakképzett munkaerővel való jobb ellátása. A projekt lehetőséget kínál az alacsony iskolai végzettségű és szakképzetlen felnőttek számára, hogy felzárkózzanak és megszerezzék a szakképzésben való részvétel feltételét jelentő alapfokú végzettséget. 2. Miskolci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségénél induló különböző tanfolyamokon való részvétel. 3. Gesztely Községben Önkormányzatunknál közfoglalkoztatás, start minta programok. 4. Támop A-12/212/2-48 Hulló csillag Tanoda program Gesztely Községben 15

16 5. Támop / Mélyszegények községi integrálása Sajóhidvégen és környékén Gesztely község részvételével f) Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzés és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, célszerű felmérni az erre vonatkozó igényt és partnerek bevonásával megszervezni. Fontos még az iskolázottság előtérbe helyezése mert a álláskeresők között az alacsony iskolázottak vannak többségben. A községben fontos feladat, hogy az iskolázottság minél teljesebb körű felméréséhez, az intézkedési tervbe bele vegye e táblázati adatok összegyűjtését. A közfoglalkoztatás jogi háttere: 211. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 17/211. (VIII. 24.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntarthatású intézményekben történő foglalkoztatása A településen konkrétan mélyszegényében élők nincsenek, azonban sokan élnek az állam által adott támogatásokból ( pl.: Fht,). A lakosság körülbelül 3%-a roma, de konkrét nyilvántartással az önkormányzat nem rendelkezik. Jövőben cél ennek a adat gyűjtésnek a megléte tekintettel a mélyszegénységre is. Az elmúlt években nőtt azoknak a családoknak a száma, akik eladósodás közelébe kerültek, hiszen a növekvő hitelek vagy az egyik családtag munkanélküli lett mind az eladósodáshoz vezet. Jövőbeni cél a mélyszegénység és roma lakosság minél szélesebb körű felmérése. A községben élő romák a munkához szokott emberek, többségük a közelben lévő csavargyárban dolgozott évekig. A rendszerváltás után kezdtek leszegényedni és leszakadni. Sok család beköltöző más településekről költözött ide. h) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció a ösztönös vagy tudatos kirekesztő, megalázó cselekedet. Indítéka lehet a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megszerzése vagy megtartása az embercsoporton belül vagy csoportok között. Az egyenlő bánásmód elvével ellentétes eljárás. Általa létrejön az esélyegyenlőtlenség, melyet a meglévő elsődlegesség, privilégium, aránytalan mentelmi jog, protekció vagy a protekcionizmus bármelyike jellemez. Ürügye pedig a személy vagy embercsoport másiktól eltérő tulajdonságáról (másságáról) szerzett ismeret. Fontos cél a. az egyenlő bánásmód követelményét minden munkatárs számára b. az esélyegyenlőség előmozdításának követelményét a hátrányos helyzetű Munkavállalói csoportok számára. Minden foglalkoztató feladata, hogy tiszteletben tartsák a munkatársak emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. Szervezetek feladata, hogy érdekeiket a munkatársak érdekeivel összhangban fogalmazzák meg. Olyan munkafeltételeket, munkakörülményeket, munkahelyi légkört alakítsanak ki,amely a szervezeti kultúra részeként a törvényben megfogalmazott alapvető értékeknek a 16

17 Kialakításához, megőrzéséhez és megerősítéséhez hozzájárulnak. A munkahelyi diszkrimináció tekintetében Magyarország az európai élvonalban található. Egy 26-ban végzett felmérés szerint 28 ország közül a negyedik, 16 európai ország közül a második legmagasabb diszkriminációs indexszel rendelkezik. Különösen magas a nemek és a kor szerinti diszkriminációs index. Míg a nemek szerinti diszkrimináció az utóbbi években nagyobb hangsúlyt kapott, a kor szerinti diszkrimináció elleni fellépés alig kap teret. A kedvezőtlen következményekkel szemben ugyanis a dolgozók védtelenek. Munkaerő túlkínálattal és strukturális feszültségekkel terhelt munkaerő-piaci viszonyok, valamint a munkavállalói érdekvédelem gyengesége miatt (is) a nagy többség munkaerő-piaci pozíciója kedvezőtlen. A munkavállalók kiszolgáltatottsága, a munkahelyi demokrácia Fogyatékosságai, az emberi méltóság tiszteletben tartásának hiánya a munkahelyeken korlátozza az egyéni érdekérvényesítést. A szervezetek többségének nincs tapasztalata diszkriminációs ügyek kivizsgálása, és kezelése szempontjából. Nem készült fel a törvény megvalósítására. Az esélyegyenlőségi követelmény nem épült be a szervezeti kultúrába, nem jelenik meg a vezetőkkel szemben támasztott elvárásokban számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,7% ,5% ,1% ,3% ,5% ,9% ,5% ,3% ,9% ,1% ,3% ,2% ,% ,7% ,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2,% Álláskeresők aránya 18,% 16,% 14,% 12,% 1,% 8,% 6,% 4,% 2,%,% nők férfiak összesen 17

18 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb év 26-3 év év 36-4 év év 46-5 év év 56-6 év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő % 5,6% 7,5% 7,5% 6,7% 5,2% fő % 19,5% 18,9% 16,9% 15,1% 16,2% fő % 12,7% 1,9% 9,4% 9,9% 12,% fő % 11,2% 11,5% 15,% 12,% 7,9% fő % 13,1% 11,5% 1,7% 12,7% 12,7% fő % 8,2% 11,2% 11,9% 12,3% 12,% fő % 12,4% 11,2% 1,3% 12,% 11,3% fő % 1,1% 1,6% 11,% 11,3% 1,7% fő % 6,7% 6,2% 5,3% 6,3% 11,3% fő %,4%,6% 1,9% 1,8%,7% 35 Álláskeresők száma (fő) Az álláskeresők száma 21-ben és 211-ben volt a legnagyobb. 18

19 év számú táblázat - A munkanélküliek és a 18 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált 18 napnál régebben regisztrált munkanélküli munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,% 67,1% 69,3% ,2% 52,% 59,6% ,1% 47,2% 56,1% ,8% 46,6% 47,2% ,9% 73,4% 7,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése. 211-hez képest a tartós munkanélküliek aránya 2%-kal nőtt, főleg a férfiaknál számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma nemenként évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,8% 1 4,3% 22 4,5% ,3% 19 7,% 4 7,6% ,5% 22 9,9% 44 9,1% ,1% 21 7,8% 41 8,% ,3% 2 7,4% 38 7,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 19

20 25 Pályakezdő álláskeresők száma nők férfiak számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,9% 25 17,1% ,6% n.a n.a ,% 994 1,% 897 1,% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás év számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,7% ,1% 12 38,2% ,2% ,% ,8% ,% 14 43,9% ,1% ,6% ,3% ,1% ,3% 13 44,7% ,% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2