BOLOGNA JELENTÉS

BOLOGNA JELENTÉS - 28 - tervezet - A felsıoktatásban folyó új rendszerő képzés tapasztalatai, a szakszerkezet felülvizsgálata Dr. Palásti Kovács Béla

Magyar felsıoktatás trend-1 18 16 14 12 1 8 6 4 2 119 128 ORSZÁGOS FELVÉTEL JELENTKEZÉSEK 1997-28 tavasz 165 167 16 141 142 149 148 132 e.fı 16 96 1997 1999 21 23 25 27

Magyar felsıoktatás trend-2 Felvételi jelentkezések és az összhallgatói létszám 45 4 35 3 25 2 15 Levelezı Nappali Összesen Feoösszhlg. 1 5 2 21 22 23 24 25 26 27 28

Magyar felsıoktatás trend-3 A 18 éves korosztály számának várható alakulása 27-22 között

Magyar felsıoktatás trend-4 25. évi CXXXIX. törvény rendelkezett az egyetemi és fıiskolai szintő képzési rendszer megszüntetésérıl és az új felsıoktatási képzési rendszerrıl 2-4 FÉLÉV MESTERKÉPZÉS 6-8 FÉLÉV ALAPKÉPZÉS EGY-EGY KÉPZÉSI ÁGA Bologna: (23) - 24

Magyar felsıoktatás trend-5 Az átalakulás folyamata 24 elıtt a felsıoktatási intézményekben 214 fıiskolai szintő és 199 egyetemi szintő, összesen 413 szakon folyt képzés. 289/25. Kr. 133 alapképzési szak és 17 úgynevezett osztatlan alapfokozatú kimenet nélküli mesterképzési szak Már eddig több, mint 3 mesterképzési szak Felvételi: nyáron - Felvételi: télen -nyáron

1999 - célkitőzések: Bologna jelentés -1 könnyen elérhetı és összevethetı alapképzési rendszer, két fı cikluson alapuló képzési rendszer, amelyben már az elsı sikeresen befejezett ciklus után adott fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerıpiacon történı elhelyezkedésre, továbbá felkészítést biztosít a második képzési ciklusban történı belépésre, egységes kreditrendszer, oklevélmelléklet bevezetése, oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elısegítése, kooperáció kialakítása az európai minıségbiztosításban (ENQA), a felsıoktatás európai dimenzióinak támogatása, európai szintő oktatási modulok, kurzusok, tantervek kialakítása.

Bologna jelentés -2 A jelentés elkészítésének tervezett lépései: 28. március MRK szakbizottságaiban a felülvizsgálat elindítása 28. júniusig Képzési területenként a tapasztalatok megvitatása, összegzése (az utolsó anyagok okt. elején) 28. júl.-aug. A képzési területek anyagainak összegzése (október) 28. szept. Értékelés és javaslatok véleményezése, egyeztetése az MRK fórumain (november - december) 28. szept. Véleményezés az FTT, a MFAB és az NBB fórumain. (december 29. január) 28. október Az egyeztetett anyag elıterjesztése az okt. és kult. miniszterhez 28. nov. A felülvizsgálat alapján született javaslatok megvalósításának elıkészítése

A SZAKSTRUKTÚRA ÁTTEKINTÉSE-1 Egységes, osztatlan képzések: Kezdeményezések a BSc-bıl való kilépésre, egységes, osztatlan képzéssé történı átalakításra : erdımérnök képzés tájépítész mérnökképzés filmrendezı képzés Nyugat-Magyarországi Egyetem Corvinus Egyetem Színmővészeti Egyetem

A SZAKSTRUKTÚRA ÁTTEKINTÉSE-2 Az alapképzési szakrendszer : Szakterületi kezdeményezések új BSc szak létesítésére: Agrár - Felvetik az agrár képzési terület alapszakjainak 8 félévre való kiterjesztését, Bölcsészettudomány - régészet alapképzési szak, Jogi és igazgatási - üzleti jogi alapképzési szak, Nemzetvédelmi és katonai - két önálló képzési terület védelmi, valamint katonai képzési területek kialakítását kezdeményezik, Gazdaságtudományok -?közszolgálati szak? szolgáltatástudományi, üzleti kommunikáció szak,

A SZAKSTRUKTÚRA ÁTTEKINTÉSE-3 Az alapképzési szakrendszer : Szakterületi kezdeményezések új BSc szak létesítésére: Mőszaki - logisztikai mérnöki (Miskolci Egyetem), valamint jármő- és mobilgép mérnöki kommunikációtechnikai mérnök, Orvos és egészségtudomány - A jelenlegi 4 alapszak helyett 7- et és az önálló képzettséget adó szakirányok átszervezését javasolják. Pedagógusképzés - csecsemı és kisgyermek nevelı alapképzési szak Sporttudomány - képzési ág elnevezését testkultúrára kérik módosítani, Természettudomány természetismeret (nem) Mővészetközvetítés - vizuális-nevelési alapképzési szak

Bologna -felvételi -28 Alapképzési szak/egységes osztatlan képzés Összes 1.helyes jelentk Össz. AN (ON) Össz. AR Össz. AT Összes felvett hallg. Képz. helyek száma Képz.helyr e jutó átl. hallg. Min. ponthat ár Max. ponthatár anyagmérnöki 14 95 41 136 5 27 16 29 biomérnöki 166 28 28 4 52 213 361 energetikai mérnöki 97 75 75 2 38 174 337 építész (osztatlan) 526 231 231 3 77 16 414 építészmérnöki 92 595 119 714 5 143 16 369 építımérnöki 1393 191 266 1357 6 226 16 33 faipari mérnöki 96 6 24 84 1 84 168 193 gépészmérnöki 283 192 649 2551 14 182 16 347 had- és biztonságtechnikai mérnöki 458 247 15 352 3 117 165 268 ipari termék- és formaterv.mérnöki 228 189 189 6 32 16 35 könnyőipari mérnöki 191 18 61 169 2 85 163 184 környezetmérnöki 752 665 123 788 11 72 16 358 közlekedésmérnöki 83 539 94 91 724 4 181 16 32 közl.mérnöki-légiközl.-hajózó szakir. 57 14 14 1 14 193 456 mechatronikai mérnöki 55 352 25 377 8 47 16 426 mg. és élelmiszeripari gépészmérn. 155 93 38 131 6 22 16 227 molekuláris bionika 15 6 6 1 6 48 412 mőszaki földtudományi 148 99 29 128 1 128 162 175 mőszaki menedzser 123 834 269 13 126 16 75 16 328 mőszaki szakoktató 13 11 55 66 7 9 16 196 vegyészmérnöki 351 282 34 316 3 15 182 384 villamosmérnöki 1897 1351 32 99 1752 8 219 16 356 Mőszaki összes 12386 887 2234 293 11628 117 99 16 456

Bologna -felvételi -28 A kiemelt adat-oszlopok összehasonlítása rávilágít az egyes alapképzési szakok népszerőségére, s részben mutatja a társadalmi érdeklıdést is. A képzési helyek száma és az egy képzési helyre jutó hallgatói létszám érzékelteti a szétaprózottság mértékét. A felvételi pontszám minimumok és maximumok azt mutatják, hogy a felvételi összlétszámot tekintve a többség valamilyen képzési helyre, illetve formára már 16-17 ponttal be tudott kerülni. Itt jól érzékelhetı a minimum és maximum pontszámok közötti igen komoly különbség is, amely több esetben a 2,5-szeres értéket is meghaladja.

Alapképzési és mesterképzési szakok illeszkedése A többciklusú képzés bevezetésekor sokan javasolták, hogy a mesterképzés keretei legyenek ismertek már az alapképzési szakok létrehozásakor. Ez nem így történt, jelentısen megnehezítve a kapcsolódások kialakítását is. Több szakterületen a mesterszakok létesítése, s indítása még csak az elején tart. Az alap- és mesterképzések képzési folyamatának tényleges összeillesztése az elkövetkezı évek komoly kihívása lesz. A tanárképzésben az alap- és mesterképzés illeszkedése tartalmában, képzési elveiben más képzési programoktól részben eltér. Felmerül a második tanári szakképzettség szakterületét alapozó 5 kredit problematikája Szakirányú továbbképzések - munkaerı-piaci esély.

Alapképzési és mesterképzési szakok Képzési és kimeneti követelmények A felsıoktatási törvény felhatalmazása alapján az alap- és mesterképzésrıl a szakindítás eljárási rendjérıl a 289/25. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik. A képzési programok (szakok) alapdokumentuma Konzorciumok munkájával indult Nem volt idıben, igazi jó minta - így eltérı tartalmak, eltérı mélységben Sok esetben csorbát szenvedett a természetes strukturáltság, amely az általános kompetenciák, szakterületi kompetenciák és a szak szintő kompetenciák megfogalmazása lett volna. Létesítés magyar feo., Indítás intézmény

Alapképzési és mesterképzési szakok Akkreditáció Mindenki elismeri, hogy az átállási idıszakban, amely a mesterképzést illetıen még ma is tart, a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság óriási munkát végzett, s nagyban hozzájárult a többciklusú képzés sikeres elindításához. Megfogalmazódott viszont, hogy: az akkreditációs eljárás túlszabályozott, túl gyakran változik, az intézmények ezzel képtelenek lépést tartani. szükséges a szakértıi tevékenységre való felkészítés, az érintett szakmai közösségek, testületek szakmai egyeztetése, konszenzus kialakítása az alapelvek, célok tekintetében.

Alapképzésbıl - mesterképzésbe Bologna elv szélesíteni a belépési lehetıséget Több területen ennek ellenkezıje látszik A szakterület féltése, a szak féltése intézményi felvételi egységes felvételi MSc bemenet - még csak kezdeti tapasztalat: A BSc után számos szakon nagy a munkaerıpiac vonzása Felerısödni látszik a részképzések szerepe kihívások tanulás munka mellett oktatás este vagy hétvégén

A bevezetés folyamata A többciklusú képzés bevezetéséhez - elvben és tervekben - idıben hozzákezdett az oktatási kormányzat, de a konkrét lépések átgondolt (folyamat-szemlélető) kidolgozása egy kissé megkésett. Magyar Universitas Program 23. évi XXXVIII. törvény felhatalmazása informatikai képzés (2 szakon) indul 24-tıl 24. évi LX. törvény felhatalmazást adott a kormánynak a többciklusú képzés bevezetése szabályainak és a képzés feltételeinek rendeleti meghatározására. Nemzeti Bologna Bizottság - szakmai bizottságok 25. évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról

Intézményi munka a tantervi programok kidolgozásában Új típusú képzések - Új szemlélet - az oktatásban, - a tananyagok kidolgozásában, - az oktatási módszerekben. Az osztott képzés tanterv, tantárgyi program szintő kidolgozásai jól elkészültek de... A belsı tartalom átdolgozása, szelektálása (BSc/MSc) még hosszabb folyamat, Sok esetben elaprózott a tantárgyi struktúra, ütköztek tanszéki - kari intézményi érdekek.

Intézményi munka segítése a programok kidolgozásában HEFOP - 3.3.1, - 4.1.2 A felsıoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése : (3. sz. melléklet) - számos pályázat segítette a tanterv és tananyagfejlesztést, - jelentısen segítette az intézmények együttmőködését, - a támogatott területeken komoly tartalmi és módszertani megújításra került sor (multimédiás, digitális tananyagok) - a kidolgozott tananyagok mások számára is hozzáférhetıek - a Calderoni Program Elektronikus tanulási forráskezelı keretrendszer, kompetencia-fejlesztı program adatbázis létrehozása új tevékenységként épült be a HEFOP rendszerébe

Az elsıévesek támogatása, felzárkóztatása A belépı elsıévesek tudása, motiváltsága, érettsége rendkívül széles tartományt ölel fel A reál területeken, fıleg a természettudományos ismereteket tekintve, a belépı elsıévesek elıképzettségének folyamatos romlása érzékelhetı Központi kérdés lett a hiányos felkészültségő, kevésbé motiváltak felzárkóztatása, és párhuzamosan a gyorsabb haladásra képes hallgatók szakmai elkötelezettségének ösztönzése, szakmai fejlıdésének segítése. A felzárkóztatást mindenütt jelentıs erıkkel, lelkiismeretesen végzik.

25 2 15 1 5 Alapképzési és mesterképzési szakok illeszkedése 21-re az EU-ban a matematikai, természettudományos és mőszaki végzettséggel rendelkezık számát legalább 15 %-kal kell növelni, Természettudományok és mőszaki tudományok területén végzett diplomások száma a 2-29 éves korcsoportban 1 fıre számolva 5,1 Összesen 1324 fı írta meg a dolgozatot, ebbıl 142 fı volt Fizika BSc-s hallgató. EU-25 EU-15 Euro-zóna( 12 ország) Belgium Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Írország Olaszország Cyprus Lettország Litvánia Magyaroszág Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia Svédország Nagy -Britnnia Bulgária Horvátország Makedónia, volt Jugoszlávia Románia Törökország Izland Liechtenstein Norvégia Svájc Egyesült Államok Japán Eurostat 24

Alapképzési és mesterképzési szakok illeszkedése EU kihívások! Fizika felmérı dolgozat - 28 Eloszlás 4 35 3 25 db 2 15 1 5 5 1 15 2 25 3 35 4 45 5 Tovább Pontszám Összesen 1324 fı írta meg a dolgozatot, ebbıl 142 fı volt Fizika BSc-s hallgató.

Alapképzési és mesterképzési szakok illeszkedése EU kihívások! Fizika felmérı dolgozat - 28 Felvételi pontszám 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 1 2 3 4 5 Összesen 1324 fı írta meg a dolgozatot, ebbıl 142 fı volt Fizika BSc-s hallgató.

MINİSÉG - MUNKAERİPIAC Meghatározó: a hallgatók minısége, az oktatók minısége, a képzés (a foglalkozások) minısége Függ: a közoktatás minıségétıl, a finanszírozástól, bevételektıl, a belsı és külsı minıségbiztosítástól A Munkaerıpiac szereplıi komolyan segítettek a szaklétesítéseknél (szakterülettıl is függött) Megfogalmazták elvárásaikat Most várakozó álláspont: - még nincs, illetve kevés a BSc-végzıs, - mit tudnak? nincs összehasonlítás

Mit várnak a gazdaság szereplıi? Egyértelmően a szakmai elméleti tudást és a gazdasággal szoros kapcsolatban álló szakemberképzést tekintik a felsıoktatás feladatának Az elvárt kompetenciák preferencia sorrendje: elméleti tudás, kreativitás, problémamegoldás az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása szaktudás és széleskörő ismeretek analitikus és globális gondolkodás, csapatmunka angol/német/.. nyelvtudás Az egyetemi (MSc) és a fıiskolai (BSc) végzettektıl elvárt kompetenciák tekintetében gyakorlatilag nincs különbség.

ÖSSZEGZÉS JAVASLATOK Az 1.2.2. pont szakstruktúra továbbfejlesztésének felvetéseit az Magyar Rektori Konferencia vitassa meg. A fejlesztésre minden esetben, a nemzetközi gyakorlat elemzésével kerüljön sor. A várható hallgatói létszám az önálló alapképzési szak indítását megkérdıjelezheti, nem mindenhol teljesül az az elv, hogy az alapképzési szak általános ismereteket nyújtson, az alapképzési szakok hallgatói létszámában nagyságrendi különbségek vannak. A szakirányok kérdése az akkreditációs és az intézményi mőködési folyamatokban változatlanul sok problémát jelent. Fontos a tisztázás, az egységes értelmezés alapképzési szakok szintjén is, illetve a felsıoktatás fejlesztési céljainak és a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság szakértıi véleményezési eljárásának

ÖSSZEGZÉS JAVASLATOK Az átállás folyamatát jól segítették a jelenleg érvényben lévı a képzési és kimeneti követelmények, de szükségesnek látszik e követelmények a mesterszaklétesítési folyamat lezárultát követı azok elıkészített, egységes felülvizsgálata, a konzorciumok újbóli mőködtetése. A folyamatosan változó akkreditációs szabályokat több bizottsági dokumentum is tárgyalja. A tervezhetıség és a kiszámíthatóság alapvetı érdeke az egyetemeknek és fıiskoláknak. Ezért felül kell vizsgálni az akkreditáció jelenlegi gyakorlatát, tartalmát, figyelembe véve a Magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság közelmúltban befejezıdött, nemzetközi szintő külsı értékelésének javaslatait is.

ÖSSZEGZÉS JAVASLATOK Hiányzik a felfutó új képzési rendszerbıl a Felsıoktatási és Tudományos Tanács stratégiai és oktatáspolitikai felülvizsgáló és korlátozó szakmai, tanácsadó szerepe, illetve a felsıoktatás képzésfejlesztését támogató tevékenysége. Már most túl sokféle mesterképzés van és ez még várhatóan növekedni fog. Elemezni szükséges a veszélyek kihívások intézményi kezelhetıségek kérdéseit. A közös képzés lehetıségének, szakmai, jogi, finanszírozási hátterének egyeztetése mindenképpen igényelt.

ÖSSZEGZÉS JAVASLATOK Általában elmondható, hogy a bolognai képzési rendszer elfogadottsága a munkaadói oldalról bizonytalan, hiányos. Nem ismerik a cégek a különbséget az alapfokozatú és a mesterfokozatú diplomák között. A helyzet megváltoztatására lenne szükség, amelyben a felsıoktatási intézmények felelıssége meghatározó. Töredékére csökkent a tanárképzés iránti érdeklıdés. Több javaslattevı is felvetette, hogy a tanárképzés fejlesztésének kérdéseit folyamatosan napirenden kell tartani. A finanszírozás visszahat a képzési struktúrára az intézményi képzési szerkezet pedig a belsı finanszírozhatóságra.

ÖSSZEGZÉS JAVASLATOK A közoktatásból a felsıoktatásba érkezık összesített minısége évrıl-évre romlik, a tudásszint csökkenése fıként a reál témakörökben tapasztalható. A pozitív elmozdulás segítése itt kiemelt nemzeti érdek, amelybe a felsıoktatási belépés alapját képezı közoktatási tartalmak újragondolása is beleértendı! Szükséges a jelen összefoglaló anyag széleskörő szakmai egyeztetése és annak eredményeként a végsı javaslatok megfogalmazása, a feladatok számbavétele, a képzési rendszerhez kapcsolódóan a további folyamatos nemzetközi szintre is kitekintı nyomon követés és visszacsatolás.

Köszönöm a figyelmet! Dr. Palásti Kovács Béla