33. lecke A honfoglalás és a kalandozások logisztikai háttere Honfoglalás Ha a mai kifejezést használjuk a logisztikai teljesítmény is figyelemreméltó. Azaz a teljes állatállományát is magába foglaló, háztartásával költözködő 400 ezerfőnyi tömegnek, melynek legalább egymilliós állatállományát nem várják az útvonalon előre létesített takarmányoztató depók, következésképp menet közben legeltetnie és útvonalát itatási lehetőségek szerint beosztani kell, egy átlagosan 1500 km-es úthoz legalább 4-4,5 hónapra volt szükség. Napi 20-24 kmt tudtak megtenni. Ha nem akarják, hogy a tél beálltával sok állat elpusztuljon (a takarmány hiánya miatt), legalább május elején el kell indulni, ahhoz, hogy szeptemberre célhoz érjenek. Kalandozások A "kalandozások" a korabeli magyar külpolitika jól átgondolt és fontos részét képezték. Természetesen a zsákmányszerzés is a hadjáratok része volt, mint minden előtte és utána, s a világ bármely pontján történt hadjáratban. A zsákmány- és fogolyszerzés mellett a közelebbi vagy távolabbi ország megismerése is céljuk volt. Érdekes, hogy sohasem az egész törzsszövetség vett részt egy-egy hadjáratban, hanem csak két- három. A nyugati krónikások által fennmaradt tudósítások gyakran túloztak, korántsem volt szó értelmetlen, vad pusztításról, gyilkolásról. A hadjáratokat mindig körültekintő diplomáciai tervezés előzte meg, és a magyarok az egymás közt viszálykodó népek ellentéteit kihasználva, rendszerint valamelyik szövetségesekén, annak hívására jelentek meg. Nyolcvanöt év alatt - 899-től 984-ig - 43 nagyobb hadjáratot viseltek őseink, melyek mindegyikéről megemlékeznek a külföldi krónikások, ezért szokták a 10. századot " a kalandozások korának " is nevezni. A 43 hadjáratból csak nyolc végződött kudarccal. A hadjáratok célja, mint már korábban jeleztük, igen összetett volt. A zsákmányszerzés csak mellékes indítékként szerepelt, mint a hadjáratok állandó velejárója: az igazi cél a visszafoglalt " új haza" megtartására irányult, azaz a portyázások egyik célja a szomszédok gyengítése és saját otthonunk biztonságának növelése volt. Így a kalandozásokat paradox módon offenzív - támadó - jellegű honvédelemként is értékelhetjük, hiszen a határainktól délre és északon letelepült népeknek (délszlávok, bolgárok, csehek, lengyelek, oroszok) eszükbe sem jutott támadást intézni a kárpát-medencei magyarság ellen. Sőt a 907-es pozsonyi csata csúfos kudarca után a következő idegen támadás majd csak Konrád császáré 1030-ban.
Miért volt ilyen hatékony a magyar könnyűlovasság, erről egy kis áttekintés a korabeli feljegyzésekből. A Keleti Kárpátok hosszúsági vonalától az Atlanti-óceánig együttesen sincs feleannyi ló sem, mint a magyaroknak egyedül. A magyar könnyűlovasság azon kívül málha nélküli fegyvernem, amelynek hatósugara a bázisától mintegy 1000 kilométer. A gyorsaságon kívül az is jellemzi, hogy minden tagja önellátó, ami azt jelenti, hogy nincs az ellenséges területre ráutalva, mint a nyugati hadseregek, hiszen füvön, vízen és tüzelőanyagon kívül legfeljebb csak friss húsra van szükség, de arra sem feltétlenül. A IX. századi magyar könnyűlovas teljes felszerelése hatheti élelemmel együtt mintegy 45 kg. Ebben a súlyban ruházatán, könnyű tiszafa-vázra feszített bőrnyergén, nyeregtakaróján és szíjazatán, a nyeregre csatolt rövid nyelű fokosán, derékszíjra csatolt kardján, puzdráján (20-25 nyílvesszővel) ugyancsak derékszíjra csatolt bőrtokban hordott íján, a nyakába akasztott könnyű bőrpajzsán (általában a hátukon viselték) és egy kis zsákocskában tartott tartalék nyílhegyen kívül hatheti élelme mintegy 6 kg-nyi húspor, ugyanannyi tejpor, ugyanannyi köles, 1 kg só, a főző edény és a vizes kobak is benne van. A felsorolt dehidrált tápláló anyag vízben megfőzve mintegy 120-130 kg-nyi táplálékot jelent, amit gyümölcscsel lehetőség szerint friss hússal egészítettek ki. Napi 100-120 km megtételére voltak képesek. A fegyverzet legfontosabb eleme: az íj, az egész Európát rettegésben tartó. Ez az íj, melynek készítési módját ismerjük, csak műhelytitkait nem, mai formájában is és alkalmazásában is más, mint az európai íjak, amelyekhez úgy viszonylik, mint a vontcsövű fegyver a sörétes puskához. Hordása az egykori európai íjakénak a háromszorosa. Mivel a kezeléséhez különleges izomerőn kívül legalább 10 évi, már gyermekkorban megkezdődő állandó gyakorlás szükséges, az idegenek, még ha a kezükbe is kerül, nem sokra mennek vele. Forrás: http://keszi-ijasz.hu/kalandozasok Távolságok Budapest Augsburg 768 km (napjainkban 6 óra 44 perc alatt megtehető távolság autópályán) Bp Merseburg 819 km Bp Lombardia 910 km (8 óra 26 perc) Bp- St Gallen 915 km (8 óra 19 perc)
Bp Bizánc (Isztambul) 1329 km (15 óra 32perc) Bp Dél-Itália (Potenza) 1498 km (13 óra 42 perc) Bp Atlanti-óceán (Nantes) 1860 km (16 óra 13 perc) Bp Cordobai Kalifátus (Zaragoza) 2220 km (20 óra) Forrás: http://www.autopalyan.hu/utvonal.php