Tréning OEFI - pedagógusok

Tréning OEFI - pedagógusok Hotel Griff 2009. március 09. Solymosy József Bonifácz OEFI Solymosy.jozsef@oefi.antsz.hu

Ismeretek Mit ad át (tartalom) Ki adja át (személy) befogadó Hol adja át (helyszín, körülmény)

.Csak az hívjon magával, aki vezetni mer.

Egészségügy = egészség ügye Főleg, panasszal az alap- és szakellátáshoz forduló betegeket ellátó intézmény hálózat (gyógyítás, szűrés, gyógyászati segédeszközök, rehabilitáció) Alkotmányos jog Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya az egészséghez való jogot az alábbiak szerint rögzíti: 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehet legmagasabb szint testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Általános és optimális jól lét = egészség Népesség egészségügyi állapota = Népesség egészségi állapota

Egészség optimális jól lét (eszköz, erőforrás, cél) Egészség előfeltételei Béke Lakás Oktatás Élelem Jövedelem Stabil ökológiai rendszer Fenntartható erőforrások Társadalmi igazságosság Társadalmi egyenlőség Egészség előfeltételeinek hiánya hátrányos helyzetű csoportok

Egészségfejlesztés - egészség promóció Képesség tartalma mely az egyén és csoport szintjén megvalósítja és fenntartja az egészség állapotát. Folyamat amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen. Szemléletmód mely a társadalmi és gazdasági jólétet szolgálja interszektoriális módon.

Egészségfejlesztés - egészség promóció eszközrendszere Propagálás: az egészség pártolása - egyéni és társadalmi akciók kombinációja politikai elkötelezettség, politikai támogatottság, társadalmi elfogadottság, konkrét egészség cél vagy program érdekében Felkészítés - az egyént az egészség feletti kontrollra képessé tevés, feljogosítás Közvetítés (közbenjárás) - szektorok közötti, állami és civil szervezeteken, csoportokon belüli és közötti - különböző érdekek és szektorok egyeztetik álláspontjaikat az egészség érdekében

Egészségfejlesztés - egészség promóció stratégiái Egészséget támogató politikai gyakorlat kialakítása Egészséget támogató környezet biztosítása Az egészségügyi ellátórendszer új hangsúlyai Személyes (egyéni) képességek fejlesztése Egészségbarát közösségi akciók előmozdítása

Ki fejlesztheti az egészséget? A sajátját mindenki Másokét aki ért hozzá (az alapelvek betartásával). Csak az jöjjön, aki bírja, aki tudja hogy miért is csinálja...

Alapelvek Az egészség alapvető állampolgári jog. Az egészség egyszerre cél, eszköz és erőforrás. Az egészség, mint az általános és optimális jól lét értelmezhető legáltalánosabban. Esélyegyenlőség, szolidaritás Szubszidiaritás Átláthatóság, elszámoltathatóság Emberközpontúság, szolgáltatói alapállás Fenntarthatóság Ágazatköziség Demokratikus részvétel, partnerség

Hol fejleszthető az egészséget? A saját mindenhol Másoké elsősorban a színtereken (az alapelvek betartásával). Csak az jöjjön, aki bírja, aki tudja hogy miért is csinálja...

A szubszidiaritás elvének megvalósulása az egészségtervek összekapcsolódásában, egymásra épülésében város egészségterve kistérség egészség terve munkahelyek oktatási intézmények speciális egészségterve egészségterve települések egészségtervei az az elv, mely szerint minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek színterek célcsoportot ellátó egészségterve intézmények település rész/kistelepülés egészségterve

Hogyan fejleszthető az egészség? A saját ahogy jól esik Másoké tervezett, célzott, irányított változás. Csak az jöjjön, aki bírja, aki tudja hogy miért is csinálja...

A tervezés megtervezése (1) Amennyiben az a döntés születik, hogy a szervezetnek szüksége van egészségfejlesztési tervre, külön figyelmet kell fordítani a következőkre: fontos, hogy a szervezet egésze belássa a tervezés szükségességét fel kell mérni a tervezéshez szükséges idő összességét és az egyénekre háruló részét

A tervezés megtervezése (2) értékelni kell azt az energiát és időt, amit az emberek befektetnek a tervezésbe (és a felhasznált időt annyira lecsökkenteni, amennyire csak lehet) előre el kell dönteni, hogy ki felelős a tervezési folyamat lebonyolításáért és ki vagy mely testület hagyhatja jóvá a tervet

A tervezés megtervezése (3) végig kell gondolni, hogy kinek a részvételére van szükség az egyes tervezési fázisokban (pl. az egész célcsoportot nem biztos, hogy érdemes bevonni a pénzügyi terv elkészítésében, míg más fázisokban nélkülözhetetlen a részvételük) a tervezés elején egyértelművé kell tenni hogy a terv mely részei bizalmasak és melyek oszthatók meg a nagyközönséggel

A tervezés megtervezése (4) a tervezést megfelelően kell időzíteni úgy, hogy más nagyobb eseményekkel ne ütközzön olyan technikákat kell alkalmazni, hogy az érintettek számára igazi kihívás legyen a tervezés érdemes előre kitalálni, hogy a tervezés során hogyan értékelje a szervezet a munkát

A változás félelmet kelthet félelem a változástól félelem az ismeretlentől; a számon-kérhetőségtől, a felelősségre vonástól; attól, hogy az ő eddigi munkájukra a jövőben esetleg nem lesz szükség a határidőcsúszástól; a régi szép idők hangulatának elvesztésétől az intézményesülés, a jobb menedzsment érdekében;

A változás félelmet kelthet a felismeréstől, hogy egyes programokat csak azért működtet a szervezet, hogy pénzhez jusson általuk, pedig nem illenek bele az összképbe ; Tiszteletben kell tartani munkatársaink félelmeit, és segíteni kell, hogy megértsék, hogy a világos terv által tisztábban fogják ők is látni, hogy mit csinál, merre tart a szervezet, mi a dolguk, mit várnak el tőlük és örömmel fogják látni azt is, hogy munkájukkal mit tesznek hozzá a teljes képhez. A sikerélmény viszi előre a szervezeteket és rövid távon is nyújtani kell módot a sikerre, hogy a hosszú távú célt elérjük. Motiváció saját szempont minőségi javulás

Motiváció Előkészítés irányított változtatás Folyamat Visszacsatolás - fejlesztés korrekció??????? Közösségi cselekvések vágy szándék miért nem.. miért igen??átadás????bővülés?? -??megszűnés?? nincs történés van/lesz történés

Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum Egy ciklikus működési mód Egy indikátor (a színtér egészségfejlesztési minőségére) adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni, fejleszteni (promotálni). Egészség - optimális jól lét eszköz, erőforrás, cél

irányított változtatás Jelen helyzet Kívánt helyzet Minőség javulás

irányított változtatás dimenziók Jelen helyzet Kívánt helyzet Szakmai kompetencia és kommunikáció Közösségi támogatottság Forrás és fenntarthatóság

irányított változtatás bázis kérdések megválaszolása Jelen helyzet Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Kívánt helyzet Szakmai kompetencia és kommunikáció Közösségi támogatottság Forrás és Finanszírozás fenntarthatóság

irányított változtatás cél-hierarchia Szakmai kompetencia és kommunikáció Jelen helyzet Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Kívánt helyzet Globális cél Specifikus cél Működési cél Közösségi támogatottság Forrás és Finanszírozás fenntarthatóság

irányított változtatás PROGRAMOK Szakmai kompetencia és kommunikáció Jelen helyzet PROGRAMOK Ki? Kiknek? Stb. Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Ki? Kiknek? Stb. Ki? Kiknek? Stb. Ki? Kiknek? Stb. Ki? Kiknek? Stb. Kívánt helyzet Globális cél Specifikus cél Működési cél Ki? Kiknek? Stb. Közösségi támogatottság Forrás és Finanszírozás fenntarthatóság

irányított változtatás Pályázat Szakmai kompetencia és kommunikáció Jelen helyzet Ki? Kiknek? Stb. Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Ki? Kiknek? Stb. Ki? Kiknek? Stb. Ki? Kiknek? Stb. Ki? Kiknek? Stb. Kívánt helyzet Globális cél Specifikus cél Működési cél Ki? Kiknek? Stb. Program célok Közösségi támogatottság Pályázat Forrás és Finanszírozás fenntarthatóság

I. Állapot leírás II. Probléma térkép III. Stratégia Dokumentum IV. Éves cselekvési terv V. Visszacsatolás indikátor SMART folyamat Előkészítés Megvalósítás Megerősítés

II. Probléma térkép I. Állapot leírás lv. Éves cselekvési terv V. Visszacsatolás

II. Probléma térkép III. Stratégia lv. Éves cselekvési terv V. Visszacsatolás nehezen kezelhető C. Kis forrásigényű, de helyi szinten nem, vagy rosszul kezelhető problémák D. Nagy forrásigényű és helyi szinten rosszul kezelhető problémák könnyen kezelhető A. Kis forrásigényű és helyi szinten jól kezelhető problémák B. Helyi szinten jól kezelhető problémák, amennyiben a forrásigény kielégíthető kis forrásigényű nagy forrásigényű Problémák megfogalmazása, majd csoportosítása

I. Állapot leírás II. Probléma térkép lv. Éves cselekvési terv V. Visszacsatolás III. Stratégia Értékek Irányok Hangsúlyok SWOT

Mikor tervezzünk stratégiát? Igaz-Hamis kérdőív: 1) Szervezetünk teljesen független, joga van önállóan meghozni saját döntéseit. 2) A kulcsemberek (pl. kuratórium, programvezetők, önkéntesek) igazán akarják, hogy előre tervezzünk. 3) Egy krízis közepén vagyunk, ami minden energiánkat elvesz. 4) A mindennapi dolgaink rendben folynak. 5) Olyan gyorsan növekedtünk, hogy még az igazgató sem tudja mi történik. 6) Szerencsénk van, ha túléljük a következő hetet, nemhogy még előre tervezzünk.

Mikor tervezzünk stratégiát? Igaz-Hamis kérdőív (folytatás): 7) Mi mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy mi itt a dolgunk és örülünk, hogy egy jó ügyön dolgozhatunk. 8) A szolgáltatásaink iránt óriási a kereslet, de nincs elég erőforrásunk arra, hogy mindent megvalósítsunk, amire csak szükség van. 9) A szervezet vezetése sok kérdésben nem ért egyet egymással. 10) Többen úgy gondoljuk, hogy a stratégiai terv egy racionális dolog, de mivel a világ irracionális, felesleges energiát pazarolni a tervezésre. 11) Nem tudom, hogy meddig lesz meg itt az állásom, mert olyan bizonytalan ennek a szervezetnek a jövője. 12) Sokan szeretnénk, ha tisztábban láthatnánk, merre is haladunk. (forrás: Johns Hopkins University Institute for Policy Studies Wyman Park Building 34 th and North Charles Street

Mikor tervezzünk stratégiát? Ha több mint 50%-ban igaz válaszok érkeznek az alábbi állításokra szervezetünkkel kapcsolatban

A stratégiai célok egyediek minden szervezetre, hisz az adott szervezet ismeretén, a lehetséges alternatívák és a környezet értékelését szem előtt tartva jelölik ki a cselekvési irányokat. A stratégiai célok ideális esetben: világos irányt mutatnak; reálisak; a kimenetre koncentrálnak.

Hogyan és milyen stratégiát érdemes építeni általában? = Hogyan írjunk stratégiai tervet? irány igény Általános stratégiai irány elégedettség Jelen helyzet (most) Tervezett, irányított változási folyamat Kívánt helyzet (majd) Célcsoport szempontja Intézmény szempontja erősség, gyengeség, lehetőség, veszély (SWOT)

A SWOT mátrixa, a stratégiai tervezés jelentős segédeszköze Intézményi készég-profil vagy COPS és Mérlegelés (készségprofil további elemzése) vagy PEST+

Stratégiai-fejlesztési tervet megvalósító szervezet/intézmény, csoport jellemzése COPS

Stratégiai-fejlesztési tervet megvalósító szervezet/intézmény, csoport jellemzése PEST, PEST+

Az egészségfejlesztési stratégia kialakítását segítő metszet Azonnali, gyors, operatív beavatkozás kell

1.) 2.) 3.) 4.) 1.) 2.) 3.) 4.) Stratégiai SWOT - mátrix Stratégia építés erős elemei, (alkalmas kitörési pontok lehetnek) Képesek vagyunk-e, megéri-e gyengeségeinket kiküszöbölni a lehetőségek kiaknázása érdekében (gyakran az idő a kritikus tényező) Erősségek ("S") Gyengeségek ("W") Külső lehetőségek SWOT kölcsönhatás mátrix (Strengths=erősségek, Weaknesses=gyengeségek, Opportunities=lehetőségek, Threats=veszélyek) erősségek gyengeségek 1.) 2.) 3.) Le he tőségek 4.) ("O") 5.) Ve s zé lye k ("T") 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) Külső veszélyek Meg kell fontolnunk, hogy erősségünket tudjuk-e úgy hasznosítani, hogy a veszélyeket minimalizáljuk, vagy elkerüljük. (lehet, hogy az az eredmény, hogy erősségünkkel nem tudunk mit kezdeni) Sürgős teendők lehetnek a szervezet vagy helyzet megmentése érdekében

I. Állapot leírás III. Stratégia II. Probléma térkép V. Visszacsatolás lv. Éves cselekvési terv Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Globális cél PROGRAMOK bemutatása Ki? Kiknek? Stb. Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Ki? Kiknek? Mit? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb. Ki? Kiknek? Stb. Ki? Kiknek? Stb. Ki? Kiknek? Stb. Ki? Kiknek? Stb. Ki? Kiknek? Stb. Specifikus cél Működési cél

Ki? Kiknek? Mit? Milyet? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb.

Milyen programot érdemes tervezni általában? Szolgáltatás által kielégített szükséglet Ki? Kiknek? Stb. cél,tartalom, megvalósulás Egyensúly szabály Célcsoport szükséglete 7. önmegvalósítási szükségletek, önkiteljesítés 6. 5. 4. 3. 2. 1. esztétikai szükségletek, szimmetria,rend,szépség Kognitív szükségletek,tudni, érteni, megismerni Megbecsülés szükséglete, teljesíteni, kompetensnek lenni szeretet szükséglete, másokhoz tartozni biztonság szükséglete, veszélyektől mentesen élni fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság A jó stratégia olyan projekteket támogat, ahol egyensúly van

Ki? Kiknek? Mit? Milyent? Hogyan? Miért? Mikor? Miből? Stb.

számláló George W. Albee képlete: Ha a számláló növekszik, a baj növekszik baj = biológiai, szervi kórtényezők + stressz támogató közösség + önértékelés + megküzdő képességek nevező Ha a nevező növekszik, a baj csökken

Szolgáltatást igénybevevők Intézményi partnerek Civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok ÉN MI Szakemberek, önkéntesek önkormányzat egyház Légkör Kommunikációs szándék Különböző szakmai nyelv Hálózat (formális és informális)

résztevékenységek pl.: igény felmérés termék előállítása Projekt minőségi kritériumok Mit? "termék" előállítása kommunikáció (tervezés, folyamat, eredmény) horizontális szakmai kapcsolatok törvényességi háttér adatvédelem monitoring esélyegyenlőség fenntarthatóság hatás becslés, hatás mérés, elégedettség mérés pénz mozgás dokumentáció, adminisztráció értékelés, visszacsatolás

Partnerség Olyan szövetség, társulás, amelyben a felek közötti kapcsolat két fő eleme a feladatok, információ, haszon, kockázat, felelősség megosztása Rugalmas, fenntartható, fejlődőképes kapcsolat

Mik a partnerség létrejöttének alapvető feltételei? Reális, konkrét helyzetértékelés - majd ez alapján: Legyen egyetértés a célok és fejlesztési prioritások terén Legyenek elfogadott működési- és időkeretek Legyenek elfogadott fenntarthatósági paraméterek

Legfontosabb partnerségi alapelvek Méltányosság Átláthatóság (információk rendelkezésre bocsátása) Kölcsönös haszon

Partnerségi működés jellemzői* strukturáltság, részvétel, folyamatosság, nyilvánosság-nyitottság, átláthatóság-befolyásolhatóság, visszacsatolás-értékelés. *A CNNy (Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért) által összeállított partnerségi alapelvek

Tagjai Taggá válás Viszony Eredmények Érdek-érvényesítés Partnerségi csoport Intézmények vagy csoportok képviselői A csoportok vagy intézmények által delegált résztvevők megbízással rendelkeznek, illetve önként csatlakoznak. A társadalmi párbeszéd széleskörű alkalmazásán alapul, kölcsönösség alapelve és a közös érdekek érvényesülnek. Közös nézőpontok, célok, stratégiák, megoldások, döntések. A partnerek a közösen létrehozott döntések mellett állnak. Konszenzusos megállapodás. Munkacsoport Egyének, szakértők Különböző módszerek alapján a szaktudásuk alapján kiválasztott (pl. tenderezés) személyek Szaktanácsadó megbízó viszony Javaslatok, vélemények, elemzések döntés-előkészítő dokumentumok Nincs befolyásolási lehetőség, ha a megbízó nem használja fel az eredményeket kellőképpen. Kompetencia A végrehajtás ellenőrzése Nincs befolyásolási lehetőség a végrehajtással kapcsolatban.

I. Állapot leírás III. Stratégia II. Probléma térkép lv. Éves cselekvési terv V. Visszacsatolás A visszacsatolás lényege, hogy a ciklikus működést segítő, a következő évi tevékenységek előkészítését megalapozó adatokat, információkat transzparens módon bemutassa. TERVEZETT Indikátorok MEGVALÓSULT ELÉGEDETTSÉG, IGÉNY FELMÉRÉS

Igényfelmérés szubjektív objektív Módszer Eszköz megrendelésre Időzítés Elégedettség mérés

Ciklikus folyamat

Indikátorokkal szemben támasztott általános követelmények - SMART Specific specifikusak, mennyiség, minőség tekintetében Measurable mérhetőek, objektív módon Achievable teljesíthetőek Relevant relevánsak, szelektívek, függetlenek Time-based időhöz kötöttek

I. Állapot leírás II. Probléma térkép III. Stratégia dokumentum IV. Éves cselekvési terv V. Visszacsatolás indikátor folyamat Előkészítés Megvalósítás Megerősítés

Egy színtér egészségterve, mint ciklus Jól léti igény Állapotleírás (I.), HOL ÁLLUNK MOST? Probléma térkép (II.) Tervezés Egészségfejlesztési stratégia (III.) HOVÁ TARTUNK? Cselekvési terv(ek) (IV.) HOGYAN VALÓSÍTJUK MEG? Megvalósítás (tevékenység/történés) Visszacsatolás (V.), új ciklus indítása Elégedettség, új igény A program és az eredmények kommunikálása, új igények felmérése

%-os megvalósulás 10% veszteség esetén Társadalmi jövőkép Olyan társadalomban szeretnék élni, ami.. 100,0 Jól léti igény Misszió A miszervezetünk azért van, hogy.. 90,0 Tervezés Stratégia Milyen fő irányokban tevékenykedjünk? 81,0 Projekt tervek Tervezett konkrétumok 72,9 Egy projekt lebonyolítása Megvalósított konkrétumok 65,6 Tevékenység /történés Célcsoport ezt érzékeli a projektből 59,0 Elégedettség Természetes veszteségi ráta (ha minden jól megy szintenként kb 10%)

Mit kell fejleszteni? Előkészítő szakasz (egészségterv előtt) 1. Intézményi hálózat és szakmai humán háttér 2. Helyi, települési humán erőforrás 3. Közösségek 4. Helyi tervezési képességek

Mit kell fejleszteni? Megvalósítás (egészségterv indítás) 5. Egészségtervek megvalósítása 6. Egyéni ismeret, tudás szint, attitűd 7. Közösségi kohézió

Mit kell fejleszteni? Megerősítés (ciklikusan működő egészségterv) 8. Életmód változás közösségi minták alapján 9. Egészségi állapot javulása, térségi egészségtervek elterjedése 10.Munkavégző képesség, foglalkoztathatóság

Értékelési dimenziók 1.) Forrás 3.) Közösségi támogatottság 5.) Fenntarthatóság 2.) Kompetencia Jelen helyzet 4.) Kommunikáció Kívánt helyzet Minőség javulás

Tangó B 52% forrás 30 Menüett B 53% forrás 30 20 20 fenntarthatóság 10 kompetencia fenntarthatóság 10 kompetencia 0 elért elérhető 0 elért elérhető kommunikáció közösségi támogatottság kommunikáció közösségi támogatottság

Salsa A 73% Cha-cha-cha A 76% forrás 30 forrás 30 20 fenntarthatóság 10 kompetencia 20 0 elért elérhető fenntarthatóság 10 0 kompetencia elért elérhető kommunikáció közösségi támogatottság kommunikáció közösségi támogatottság

Rock and roll A 89% forrás 30 Keringő B 49% forrás 20 30 20 fenntarthatóság 10 kompetencia fenntarthatóság 10 kompetencia 0 elért elérhető 0 elért elérhető kommunikáció közösségi támogatottság kommunikáció közösségi támogatottság

Mennyire tekinthető "egészségfejlesztésinek" egy program? 1. Gazdasági környezetet érinti? 2. Politikai környezetet érinti? 3. Intézményes segítőkörnyezetet érinti? 4. Kulturális környezetet érinti? 5. Társas környezetet érinti? 6. Fizikai környezetet érinti? 7. A célcsoport szempontjából van hatása az életmódra? 8. A célcsoport szempontjából van befolyása a környezeti hatásokra? 9. A program, személyi készségek fejlesztését is célozza? 10. Tervezett formájú és tartalmú az ismeretközlés? 11. A célcsoport igényein alapul a program? 12. Stratégiai program és/vagy cselekvési terv része? 13. Az adott színtéren élők közös akarata? 14. Dinamikus folyamat része, mely az életfeltételek, az életminőség javítását szolgálja? 15. Olyan tevékenység, mely a színtéren élők problémáinak megoldását segíti? 16. Minőség, mely az autonóm közösség alakulásával erőforrássá válik? 17. Egyenrangú cselekvői a lakosok, civil szervezetek, önkormányzat és intézményei, állami szervezetek és hatóságok? 18. A tevékenységek értékelését a célcsoport és a projektet működtetők közösen végzik? 19. A közösségi támogatottság, szakmai kompetencia, kommunikáció, források, fenntarthatóság dimenzióinak együttes figyelembevételével készült a terv? igen 20. Nyeresége : a pénzügyi támogatás mellett és/vagy helyett - ismeret, tudás, önbecsülés, a helyi demokrácia működtetésének javulása?

I. Állapot leírás II. Probléma térkép III. Stratégia dokumentum IV. Éves cselekvési terv V. Visszacsatolás indikátor A SZÍNTÉR ÁLLAPOTÁT KOMPLEX MÓDON JELLEMZI folyamat Előkészítés Megvalósítás Megerősítés

Mit kell fejleszteni Minek érdekében fejleszteni Előfeltétel 1. 2. Intézményi hálózat és szakmai humán háttér Alapellátás, ÁNTSZ munkatársak, védőnők és polgármesterek, jegyzők, helyi civilek kapcsolatának erősítése Helyi, települési Közösségfejlesztés humán erőforrás előfeltételeinek megteremtésére forrás, fórumok részvétellel tematika, optimális igény felkeltés, értékek hierarchiájának detektálása 3. Közösségek A szükségletek felismerése és megfogalmazása érdekében közösségi részvételi szándék 4. Helyi tervezési képességek Színtereken az egészségterv elkészítésének érdekében közösségi támogatottságú célhierarchia

Mit kell fejleszteni Minek érdekében fejleszteni Előfeltétel 5. Egészségtervek megvalósítása Helyi közösségi kohézió javítása Partnerségi csoport működése 6. Egyéni ismeret, tudás szint, attitűd Kockázatok elkerülése, megelőzése és kezelése ismeret és attitűd mérési technikák 7. Közösségi kohézió Életmód változás közösségi minták alapján programok, tevékenységek igény szerinti kínálati oldala

Mit kell fejleszteni Minek érdekében fejleszteni Előfeltétel 8. Életmód változás közösségi minták alapján Egészségi állapot javulása, térségi egészségtervek megvalósulása szubjektív egészségállapot besorolás éves mérése 9. Egészségi állapot javulása, térségi egészségtervek elterjedése Egyéni munkavégző képesség, foglalkoztathatóság, koordinált térségi fejlesztések lakossági összefogással a helyi egészségtervekre épülő kistérségi és régiós egészségtervek 10. Munkavégző képesség, foglalkoztathatóság Társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, versenyképesség növelése jó gyakorlatok intézményesülése

Egészségi állapot társadalmi tükör tükör Csontváry Kosztka Tivadar (1853, Kisszeben - 1919, Budapest)