Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Székesfehérvár Veszprémi Kirendeltsége 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel: 88/579-300 Fax: 88/579-349 e-mail: hivatal@veszprem.kdrkh.hu BESZÁMOLÓ a Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal parlagfű-mentesítés terén 2009-ben végzett tevékenységéről Régiónkban a parlagfű elleni munkálatokat változatlanul a Regionális Államigazgatási Kollégium albizottságaként működő a Parlagfű-mentes Magyarországért Regionális Koordinációs Bizottság (Bizottság) hangolta össze. Bizottságunk tagjai: Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete Fejér Megyei Földhivatal Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal Veszprém Megyei Földhivatal Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Magyar Közút Kht. Veszprém Megyei Területi Igazgatósága Nők a Balatonért Egyesület Zöld Sziget Kör Természetvizsgáló Közhasznú Egyesület Gaja Környezetvédő Egyesület Ez az összetétel biztosítja, hogy a jogszabályokban előírt munkálatokat szakfeladatként végző szervek, valamint megyénként egy-egy civil egyesület is részt vehessen a feladatok meghatározásában, a végrehajtás koordinációjában.
Sajnálatos, hogy idén úgy a Fejér-, mint a Komárom-Esztergom megyei egyesület részéről csökkenő aktivitást tapasztaltunk. Ennek okait igyekeztünk feltárni s megfogalmazták számunkra, hogy a 2009. évre meghirdetett pályázatok kevesebb mozgásteret adtak részükre, mint korábban. Ezúton is szeretnénk ráirányítani a figyelmet a Nők a Balatonért Egyesület sajátos helyzetére, mely egy egyesületként de a Balatont körülölelve 20 települési tagszervezettel működik. Ez a szervezeti felállás egy-egy pályázatnál már kedvezőtlen, mivel hiába jelentkezik 20 települési projekt, ha csupán egy pályázóként kerül számbavételre. Munkánkat az év elején meghatározott munkaterv alapján végeztük. Mint ebből is kitűnik állandó napirendi pontunk volt a Bizottságban együttműködő szervek képviselőinek beszámolója az aktuális elhárítási feladatok megoldásáról. Bár így minden ülésre beszámolót kellett készítsenek a Bizottság tagjai, ezt a rendet mégis elfogadták és követték, hiszen az ülésen elhangzott tájékoztatások kölcsönösek voltak s azokat az ülést követő néhány napon belül a Bizottság titkára valamennyi érintett számára megküldte elektronikus úton. Ezzel kiküszöbölhetővé vált a különböző főhatóságok számára szolgáltatandó adatállományban való lényeges és indokolatlan eltérés. Jelen beszámolónk összeállításához is igényeltük a résztvevők tájékoztatását. A Bizottság 2009. december 7-én tartott ülésén ezek összegzése mellett megvitattuk az éves munka értékelésének súlypontjait. - Idei évünk rajtunk kívül álló okból kedvezőtlenül indult. Ismert, hogy az érintett főhatóságok nem régiós koordinációban, hanem külön a növény- és talajvédelmi igazgatóságok valamint az ÁNTSZ megyei szervein keresztül szervezték meg az évindító rendezvényeket. (Tájékozódásunk szerint ez a gyakorlat országosan általános volt, tehát nem csupán régiónkra jellemző.) A növény- és talajvédelmi igazgatóságok megyénkénti rendezvényeinek két fő témaköre volt, egyrészt a jogi előírások jogkövetkezmények és jogesetek elemzése, melyet mindhárom megyében az FVM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály jogtanácsosa tartott nagy érdeklődés mellett és magas szakmai színvonalon. Másodikként vagy a parlagfű elleni védekezés technológiai lehetőségei a napraforgó és kukorica kultúrákban, gabonatarlókon vagy az igazgatóságok munkatársai szóltak a parlagfű biológiai élettani hatásáról a védekezés mechanikai, termesztés-technológiai illetve vegyszeres módszereiről. Üdvözlendő, hogy ezekre a rendezvényekre a térségek jellemző nagyüzemei mellett meghívást kaptak azok a gazdálkodó egységek is, akiket 2008 évben bírsággal kellett súlytani. - Az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete is három konferenciát szervezett. Ezek közül külön említést érdemel a Komárom-Esztergom megyei program előkészítése, melynek eredményeként a megye önkormányzatainak jegyzői is részesei 2
lehettek a konferenciának. Itt is napirendre került a parlagfű-mentesítés jogi szabályozásának kérdésköre, de legalább ennyire időszerű volt a pollenallergia kiváltotta légúti betegségek ismertetése, melyet mindegyik megyeszékhelyen az illetékes tüdőgyógyász főorvos tartott. - Az említett konferenciák hatékonyságát a Bizottság májusi ülése igen kritikusan ítélte meg. Elhangzott, hogy egy összehangolt közös szervezés és a rendezési költségek egyeztetett felhasználása ugyanekkora befektetéssel jóval szélesebb hallgatóságot tudott volna mozgósítani. E helyen is kezdeményezzük, hogy a 2010. évi munkatervben a megosztottság helyett közös feladatkitűzés szerepeljen. Az Államigazgatási Hivatal feladata hogy koordinációjával az évindító rendezvények időpontját egyeztesse a megyei jegyzői értekezletekkel akár oly módon is, hogy a konferenciák egy napra kerüljenek a jegyzők soros értekezletével, így az egész napos program a leginkább érdekeltek bevonásával bonyolítható le. - Ugyancsak tanulságként kell megfogalmaznunk, hogy a 2009. évi ismeretterjesztő anyagok túlzottan későn kerültek leszállításra hivatalunkhoz. Bár a jogszabályi hátteret tartalmazó füzetet érdeklődéssel fogadták az önkormányzatok, de a nyár végi időpont már megkérdőjelezte az egész szezonban való hasznosíthatóságát. - A 2009. év fontos célkitűzése volt hogy szervezett közmunka programokkal segítsük csökkenteni a fokozottan fertőzött kistérségek parlagfű borítottságát. Az ország ismert gazdasági helyzete csaknem meghiúsította ez irányú törekvéseinket, hiszen a tavalyi 3,8 Mrd. Ft-os keret 1,7 Mrd Ft-ra csökkent, s ennek felhasználásába is csak a szezon végén tudtunk bekapcsolódni. A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ tájékoztatása szerint így is közel 130 M Ft-ot sikerült az önkormányzatok rendelkezésére bocsátani (bár ez nem kizárólagosan a parlagfű elhárítást szolgálja s egy részének felhasználása kiegészülve további forrásokkal áthúzódhat a jövő év elejére). - Régiónk joggal lehet büszke arra, hogy idén sikerült a legátfogóbb propagandamunkát megvalósítani. Ebben kiemelkedő érdemei vannak a megyei lapokat kiadó gazdasági társaságnak. Röviden: július hónapban Fejér és Veszprém megyében valamint Dunaújváros megyei jogú városban a napilap állandó rovatot indított a felderítés elősegítésére, gyűjtötte az olvasók észrevételeit, panaszait azzal, hogy a beküldők automatikusan részt vehettek a célul tűzött kerti bútorok sorsolásán. A szinte napi gyakorisággal jelentkező rovatban tematikusan ismertették a gyomnövény káros hatásait, az allergia elleni védekezés módszereit. Szervenként bemutatták a Bizottság tagjainak szakmai munkáját és tapasztalataikat. A nagy érdeklődés segítette az akció frissen tartását, számos fertőzött terület felderítését, de az újságban való kétes értékű szereplés önmagában is komoly intézkedéseket tudott kiváltani. Igaz ez akkor is, ha pontosan a felderítésben, bírságolásban érintett mezőgazdasági szervek munkáját 3
nehezítette meg az a nem kevés téves vagy csupán a rossz szomszédi viszonyt tükröző bejelentés, melyek kivizsgálása felesleges energiákat kötött le. Július 31-i ülésünkön született arról elhatározás, hogy az FVM által felkínált újabb pályázati forrásokra is igényt nyújtanak be bizottságunk tagjai. A rövid határidő és a feltételek pontos megismerése után a megyei lapok részesültek támogatásban. Ennek felhasználására gyermekrajz pályázatot hirdettek a parlagfű ellenes küzdelem bemutatására. Így újabb lehetőség nyílott folyamatosan az érdeklődés középpontjában tartani ezt a tevékenységet. - Vitathatatlanul a legfontosabb tényezőnek idén is az időjárás bizonyult. Bár a kevés csapadék nem tette lehetővé hogy hatékony vegyszeres védekezést alkalmazzanak a napraforgó-állományban, de a száraz nyár a gyomnövények kifejlődését is akadályozta. Igaz, hogy a felderített fertőzések igen nagy hányada a tarlókon jelentkezett, de mégis meg kell becsülnünk az immár öt éve következetesen folytatott munkát (s talán nem elhanyagolható a kialakult szigorú bírságolási gyakorlat sem), mely összességében megállította a fertőzöttségi mutatók évről évre való növekedését. - Változatlanul említenünk kell a mezőgazdasági birtokszerkezetet. A tulajdon viszonyok és a földhasználat zavaros. A földhivatalok adatszolgáltatása csak annyira pontos, mint a földhivatali adatrendszer. A tulajdonosok és földhasználók nem fordítanak gondot a földhasználati változások bejelentésére, ezért a nyilvántartás pontatlan. Az osztatlan közös tulajdonok szinte kezelhetetlenek. Az osztatlan közös tulajdonú földeken ingatlan nyilvántartási adatok és a tényleges földhasználat köszönő viszonyban sincs egymással. A gazdálkodók az önkéntes területrendezést sok esetben már egymás között elrendezték, hiszen csak így tudtak összefüggő területet kialakítani a gazdálkodáshoz. Ez így volt a korábbi években is, és így van most is. Amíg a birtok politika (területrendezések, bírtok összevonások, osztatlan közös tulajdon minimalizálása, tartós földbérletek kialakulása) nem változik, addig a parlagfű helyzetben sem fog jelentős javulás beállni. - Nincs változás a személyi, tárgyi, költségvetési feltételekben sem. A megyénkénti 150-200 ezer ha ellenőrizendő területre jutó 6-10 fő (szervenként) még a nyári csúcsidőszakra való átirányítással is kevés. A terepi munkákra a körzeti földhivatalok mintegy 100-100 munkanapot fordítottak s a futott gépkocsi teljesítmények meghaladták a 10000 km-t. A Fejér Megyei Földhivatal külön is jelezte, hogy július hónapban a határszemlékkel együtt végezték a felderítést, s segítségükre volt hogy helikopteres járőrözésre is sor került. A megyénkénti 200-250 ha nagyságú foltok csökkenést mutatnak a tavalyi évhez képest. Több helyen került sor közérdekű védekezés elrendelésére és pl. a Fejér Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága közel 14,5 M Ft növényvédelmi bírságot vetett ki (kiemelkedő összeg is szerepel: 1 ügyfél részére 3,7 M Ft bírságot szabtak ki) 4
- A belterületi hatósági ügyek alakulásában visszatükröződtek az évindítási eligazítási problémák a jogszabály-értelmezés kérdéseinek elhúzódása, de a jegyzők és az Igazgatóságok hatáskörének különválasztása is. A megyénkénti közel 100-100 ügy nagy részét a felügyelők derítették fel, s csupán harmadát a jegyzők. Az elégtelen felkészítés nyomán hiányos és nem egyszer ellentmondásokat is tartalmazó jegyzőkönyvek kerültek átadásra. Sokkal hatékonyabb volt a munka, ha a felügyelők, a földhivatali szakemberek az önkormányzatok dolgozóival együtt végezték a bejárásokat. Még így is problémaként jelezték, hogy a védekezés elrendelését és a bírságolást két külön szervre osztotta a jogszabály. Bár az együttműködési készség úgy a növényvédelmi igazgatóságok, mind a földhivatalok, mind az önkormányzatok részéről kialakult a nyári csúcsidőszakban mégis akadozik időigényessége illetve az előírt adminisztrációs terhek miatt. (Felülvizsgálandó az is, hogy mi indokolja a belterületi bírságok külterülethez viszonyított ötszörös nagyságrendjét, hiszen a fertőző gyomnövény kibocsátási képességéhez nincs köze.) - Lényeges csökkenést mutat a Földmérési és Távérzékelési Intézet által készített parlagfű veszélyeztetettségi térképeken szereplő parlagfű foltok száma is. - A Bizottságban való részvételétől elkötelezetten is a bejelentésekre gyors reagálási rendszert alakított ki a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Veszprém megyei igazgatósága. Mivel szakemberei jól ismerik a parlagfűvel erősen fertőzött területeket, így a védekezést is célzottan tudják megszervezni. Éves beszámolójukból kiemelendő, hogy úgy a padka mind a rézsűkaszálás tényadatai 100% körül alakultak s a kézi kaszálás is meghaladta a tervezett terület 90%-át. Mivel a növény a frissen bolygatott talajban tud eluralkodni, egy a közelmúltban átadott másodrendű főút mellett közel 100000 m2 területén végeztek vegyszeres kezelést is. Az éves munkát jól illusztrálják és megállapításainkat alátámasztják a Bizottság tagjainak éves beszámolóiból kiemelt példák. 5
Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága A 2009 évi külterületi parlagfű eljárásokban körzeti, megyei földhivatalok és növényvédelmi hatóság között az egyűt működése jó színvonalú volt. Mind két hatóság az anyagi és humán forrásait a lehetőség szerint a leghatékonyabban működtette, hogy a parlagfű fertőzött területeken a fertőzés felszámolása érdekében. A Fejér Megyei MgSzH Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 2009 évben 759 ha területen folytatott parlagfű eljárást. Közérdekű védekezés 643 ha területen történt meg, és 14380000 Ft növényvédelmi bírságot vetett ki. Kiemelkedően magas bírság összeg kivetésére is sor került. Egy ügyfél részre 3,7 millió Ft bírságot vetettünk ki. További tapasztalatok, javaslatok: Az eljárás lefolytatásával kapcsolatos problémák: A parlagfű eljárást szabályozó jogszabályok is módosításra szorulnak. Tudomásul kell venni, hogy az allergia az egy egészségügyi probléma, és a növényvédelem nem oldja meg a humán egészségügy gondjait. Több éve folytatjuk a közérdekű kaszálásokat, és gyakoroljuk a rendkívül szigorú bírságolást, de a parlagfű fürtözöttség nem csökken. A lakosság egészségi állapota tovább romlik. A földhasználók legfőbb érve, hogy mindent megtettek a föld parlagfű mentes állapotban tartásáért, de mégis felgyomosodott a terület. A mérlegelés nélkül kivetett hatalmas bírságok nem visznek közelebb az ügy megoldásához. Több éves tapasztalatunk, hogy a földhivatalokkal akkor legeredményesebb a kapcsolat, ha a növényvédelmi felügyelő, és földhivatali gazdász közösen tartja a területi szemlét A belterületi hatósági ügyek. Belterületen 89 esetben indult hatósági eljárás parlagfű ügyben. Ebből 63 esetben a felügyelők kezdeményezték és folytatták le az eljárást, 26 esetben jegyző kezdeményezte az eljárást. Parlagfű fertőzést 20,5 ha területen vettünk fel és 1310000 Ft bírságot vetettünk ki. A belterületi eljárás rend ellenmondásos. A parlagfű eljárás két szakaszát a védekezés elrendelését és a bírságolást ketté választották. A különböző eljárásokat két egymástól teljesen elkülönült hatalmi ágnak (jegyzőnek, illetve a növényvédelmi felügyelőnek) kell összehangoltan elvégezni. Ez az eljárás rend nem szolgálja a belterületei problémák megoldását. 6
Veszprém Megyei Földhivatal Az ellenőrzési munkák megkezdéséről a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, a Veszprém Megyei Agrárkamara és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-dunántúli Regionális Intézete értesítést kaptak, jelezve feléjük, hogy igény esetén a Megyei Földhivatal biztosítja, szervezi a helyszíni ellenőrzésben való részvételt. A munkavégzés kéthetes időszakokra készített útvonalterv alapján történt, mely útvonaltervek a beérkező információk /bejelentések, távérzékelési adatok/ figyelembe vételével folyamatosan frissítésre kerültek. A körzeti földhivatalok az elkészített útvonalterveket folyamatosan megküldték az illetékes önkormányzatoknak, a Növény és Talajvédelmi Igazgatóságnak és az érintett falugazdászoknak. A helyszíni ellenőrzések 2009. évben az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztály által meghatározott időpontban, október 13-án fejeződtek be. Az ellenőrzés a megye 220.749 hektár nagyságú mezőgazdasági területet érintette. A helyszíni ellenőrzési munkákban 12 fő földhivatali dolgozó vett részt. Az ellenőrzési tervek körzeti földhivatalonként heti 1 munkanap felhasználásával számoltak, de ezt az érkező bejelentések és a helyszíni tapasztalatok módosították, az ellenőrzésre fordított napok száma a tervezetthez viszonyítva növekedett. A terepi munkákra a körzeti földhivatalok összesen 99 munkanapot fordítottak. Ez idő alatt 11.131 km gépkocsi futással 198.620 hektár nagyságú terület ellenőrzése történt meg. Az ellenőrzési időszakban 262 ha nagyságú fertőzött terület lett felderítve ami 90 db parlagfüves foltból tevődött össze. Ezek az adatok csökkenést mutatnak az elmúlt évhez viszonyítva, amikor 165 db parlagfűvel fertőzött folt lett felderítve 854 ha nagyságban. Lényeges csökkenést mutatott a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) által készített parlagfű veszélyeztetettségi térkép is. A távérzékeléses előrejelzés ez évben 8 db, 98 ha nagyságú veszélyeztetett foltot állapított meg a megye területére, szemben az elmúlt évi 120 db, 772 hektár nagyságú területtel. A távérzékeléses foltok ellenőrzését a körzeti földhivatalok az előírásoknak megfelelően elvégezték. A védekezési munkákban közreműködő társhatóság, az MgSzH Növény- és Talaj-védelmi Igazgatóság a terepi mozgás során észlelt fertőzött területek adatait megküldte az érintett körzeti földhivataloknak, akik ezekre a területekre vonatkozóan elvégezték a hatáskörükbe tartozó feladatokat. Az Igazgatóság 12 db, 56 hektár nagyságú parlagfűvel fertőzött területről adott értesítést. 7
Az előző évhez viszonyítva lényeges javulás mutatkozott a parlagfűvel fertőzött területek vonatkozásában. Csökkent a fertőzöttség a kultúrnövényekkel borított területeken /ez alól a napraforgó képez kivételt/. Kedvező változást tapasztaltak a helyszíni ellenőrzést végző munkatársak a tarlóterületek esetében is. A gazdálkodók néhány kivételtől eltekintve elvégezték a szükséges növényápolási és talajművelési munkákat, csökkentve ezzel a fertőzött területek nagyságát. A levélben, telefonon és elektronikus úton érkezett 111 db lakossági bejelentés száma növekedést mutat az elmúlt évihez /81 db/ viszonyítva. Továbbra is gond azonban, hogy a bejelentések nagy részben olyan területet érintenek ami ugyan gyomos, de ott nem található parlagfű. 8
Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Veszprém megyei igazgatósága A parlagfű elleni védekezés, igazgatóságunknál főleg kaszálási tevékenységből áll, bár vegyszeres gyomirtási feladatokat is végeztünk ez évben is, kifejezetten parlagfűvel erősen fertőzött területeken. Folytattuk a fiatal erdőtelepítéseinket vállalkozó bevonásával történő ápolását is (főleg kézi kaszálás). Igazgatóságunk Veszprém megye területén, közel 1300 km hosszúságú országos közúthálózatot üzemeltet, amihez ~ 20 km 2 zöldterület tartozik. Ez a zöldterület nehezen hozzáférhető változatos terepadottságú területet jelent, ennek ellenére a terület gépi kaszálása nagyrészt megoldott. A terület a változó terepadottságok miatt a gépi kaszálás, nem túlzottan hatékony, aprólékos, több menetben végezhető munkafolyamat. Egy menetben az egy oldalon 4-6 m-es sávból, 1-1,5 m széles sáv kaszálása oldható meg. Jelenlegi tervünk szerint az alábbi kaszálási munkákra volt eddig lehetőségünk (ez a tervezett mennyiség több tervmódosulás alapján alakult ki: Padka kaszálás: 4 750 000 m2 Rézsűkaszálás: 6 435 000 m2 Kéz kaszálás: 284 000 m2 Sok helyen most is kaszálnak, és folyamatban van egy újabb tervmódosítás, ami várhatóan újabb összegeket tervez be kaszálásra (tél alá kaszálás folyik) a hófúvásveszélyes helyeken a hóakadályt okozható, táblaszéleken megmaradt gyomos sávok kaszálása, függetlenül a tulajdonos kilététől. A 2009 évi kaszálási tényadatai a következők: Padka kaszálás: 4 624 700 m2 (97,57%) Rézsűkaszálás: 6 883 400 m2 (106,97%) Kéz kaszálás: 260 850 m2 (91,85%) A vegyszeres gyomirtás tekintetében a 710 sz. Balatonakarattya-Balatonfűzfő másodrendű főút parlagfű mentesítését kellett megoldani, 96000 m2 területen történt meg a vegyszeres kezelés az úthoz tartozó többi fertőzött területen, többszöri mechanikai kezeléssel tudtuk a parlagfű fertőzést visszafordítani, virágzásmentesen tartani. Fiatal erdőtelepítéseink tekintetében ~ 30 ha-os terület ápolása történt meg. 9
Összességében 2009. évi célkitűzéseink (a közmunka programok felhasználása kivételével) jórészt teljesültek. Kiemelendő, hogy 2009-ben jóval kedvezőbb volt a tarlók mentesítésének helyzete a kampányszerű sajtómunkának is köszönhető hogy megnövekedett a vonalas infrastrukturális létesítmények (közút, vasút, autópálya stb.) melletti fertőzések bejelentése s ezek nyomán a mentesítési intézkedések száma is. Komoly eredménynek tartjuk az elért színvonal megőrzését is, melyre jó példa a Nők a Balatonért Egyesület által végzett munka a korábban létesített parkok, emlékhelyek gyomtalanításában. Bizottságunk tevékenységének is szerepe van abban, hogy a képviselt szervezetek közvetlenül is élő, kollegiális és hivatalos kapcsolatot tartanak egymással melynek szerepe a rövid kampányidőszakban igen jelentős. A vonatkozó főhatósági előírásoknak szerveztük az önkormányzatok parlagfű adatszolgáltatását. A gyűjtött adatokról havonta (elektromos úton) tájékoztattuk a Bizottság tagjait, akik munkájuk során ellenőrizték és egyben hasznosították azokat. Veszprém, 2009. december 7. Dr. Kovács Imre elnök 10