Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége, aktualitása 2. A nemzetközi együttmőködés 3. Az EU kibocsátás-csökkentési céljai 4. A Stratégia lényege 5. Kibocsátás-csökkentés 6. Alkalmazkodás 7. A további feladatok 8. A feladatokban és a végrehajtásban érintettek
A feladatok és végrehajtásuk szükségessége, aktualitása Jelentısen megváltozott a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége A globális változás hatásai már érzékelhetıek Idıben cselekedni, a káros hatásokat megelızni. Felkészíteni a társadalmat, a gazdaságot. A nemzetközi klímatudatosság erısödik. Mindenkinek részt kell vennie a klímavédelemben A felkészülés olcsóbb, mint a károk utólagos helyreállítása (Stern-jelentés) Az energiaimport-függıség csökkentése
Növekvı hımérséklet, 1901-2004 (forrás: OMSZ)
Csökkenı csapadék 1901-2000 Forrás: OMSZ
Nemzetközi együttmőködés 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény 1997 Kiotói Jegyzıkönyv: 1990-hez képest a fejlett államok kibocsátásainak átlagosan 5,2%-kal való csökkentése 2008-2012-re Az EU 8%-os csökkentést vállalt. Magyarország 6%-os csökkentést vállalt (1985-87-hez képest) Cél: Magyarország 2012-ig a Kiotói vállalásoknak megfelelıen, azt követıen az EU tagállamok közötti megállapodásnak megfelelıen csökkentse kibocsátásait.
Az EU kibocsátás-csökkentési csökkentési céljai 2020: 20%-os kibocsátás-csökkentés 1990-hez képest 2020: 30%-os kibocsátás-csökkentés ha lesz átfogó globális megállapodás 2012 utánra a csökkentések nagy részét az energetikai szektor tudja végrehajtani tárgyalásokon dıl el, hogy az egyes tagállamoknak pontosan mennyi legyen a csökkentésük 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátását 60-80%-kal kell csökkenteni
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2007. évi LX tv. rendelte el A stratégia idıtávja: 2008-2025 Területek: kibocsátás-csökkentés, alkalmazkodás, szemléletformálás 2 éves programok a végrehajtásról (az elsı: 2009-2010; elıkészítése folyamatban) Felülvizsgálat elıször 2 év múlva, majd 5 évenként Az Országgyőlés 2008. március 17-én fogadta el, egyhangú szavazással.
A Stratégia szerkezete, intézkedései Helyzetkép Jövıkép Kibocsátás-csökkentés Lehetıségek, teendık a különbözı ágazatokban: energia, közlekedés stb. Alkalmazkodás Helyzetértékelés, célok, intézkedések vízgazdálkodás, mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, egészségügy, természetes élıhelyek, épített környezet és infrastruktúra. végrehajtás
A kibocsátás-csökkentés feladatai Cél: kibocsátások csökkentése, illetve növekedésének megelızése össz-energia felhasználás mérséklése (termelés és fogyasztás kisebb anyag- és energiaigénye) Teendı: kibocsátás-csökkentési potenciál meghatározása ágazatonként intézkedések a kibocsátás-csökkentésért (pl.: hatásfoknövelés) állami eszközök alkalmazása a kibocsátás-csökkentés elısegítéséért
Alkalmazkodás a változásokhoz Mezıgazdaság, növénytermesztés, állattenyésztés Erdı- és tájgazdálkodás, tájvédelem Természetes élıvilág, természetvédelem Vízgazdálkodás, öntözés, ár- és belvíz elleni védelem Emberi egészség Területfejlesztés, épített környezet Infrastruktúra Turizmus Klímamenekültek
A további feladatok fı irányai és csoportjai Olyan intézkedések kellenek, amelyek a kibocsátáscsökkentést is segítik Hosszú távú gondolkodásmód Országos, regionális és helyi szintek összekapcsolása Az intézkedések összehangolása, integrációja Meglévı adatbázisok, rendszerek összekapcsolása Kutatások Hatóságok együttmőködése Társadalom mozgósítása
A további feladatok Kormányzati és társadalmi feladatok Önkormányzati-települési feladatok Információ-nyújtás a Stratégia költségeirıl, hasznairól, a megnyíló pályázati forrásokról Megvalósítás nyomon követése A nemzetközi kvótakereskedelembıl származó források felhasználása kibocsátás-csökkentésre Pl.: lakossági épületfelújítás, új építkezések klímabaráttá tétele, passzív házak, energiatakarékos rendszerek, iskolák, kórházak hıszigetelése
A feladatokban és a végrehajtásában érintettek Állami szervek Országgyőlés, Kormány, minisztériumok, államigazgatás területi szervei Társadalom Lakosság, civil szervezetek, önkormányzatok, helyi közösségek Üzleti világ Gyártók, forgalmazók, nagy-, kiskereskedık, szolgáltatók, termelık, tanácsadó cégek, magáncégek, vállalkozások Média Országos és helyi média, TV, rádió, írott sajtó