TALAJANI ALAPISMERETEK A TALAJ FOGALMA A talaj a föld legkülső szilárd burka, mely a kőzetek fizikai, kémiai és biológiai mállásának eredményeként keletkezik, és amely a növények termőhelyéül szolgál. Legfőbb tulajdonsága a termékenysége, ami a felaprózódott kőzettől megkülönbözteti. Az ember legősibb termelő eszköze, olyan természeti erőforrás, mely az élő és élettelen természettel szoros kölcsönhatásban van, és állandóan változik. FUNKCIÓI Környezetünk legfontosabb, megújuló természeti erőforrása, az ember alapvető termelő eszköze A hő, víz és növényi tápanyagok természetes raktározója A primer biommassza termelés alapvető közege A természet nagy kapacitású szűrő és detoxikáló rendszere A bioszféra jelentős részének élettere, a biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme A talajt érő természetes és emberi tevékenység okozta stresszhatások pufferközege. ALKOTÓRÉSZEI A talaj, különböző minőségű és halmazállapotú anyagokból álló bonyolult rendszer, melyben két szorosan összefüggő alrendszert különböztetünk meg: a biotikus alrendszert, melyet az élőszervezetek, az abiotikus alrendszert amit az élettelen anyagok összessége alkotnak. Az abiotikus talajkomponensek háromfázisú heterogén rendszert alkotnak. A szilárd fázis kristályos és amorf ásványi anyagokból, illetve holt szerves anyagokból áll. A folyékony fázis ásványi sókat, kis 1
molekulatömegű szerves anyagokat, adszorbeált gázokat, a légnemű rész pedig szén-dioxidot, oxigént, nitrogént és jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz. A TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Éghajlati tényezők: pl. hőmérséklet, csapadék, szél Domborzati hatások: (tsz. feletti magasság, meredekség, stb.) Biológiai tényezők: pl. növények, állatok Az emberi tevékenység hatása A TALAJKÉPZŐDÉS FOLYAMATA Fizikai mállás: e folyamat során a kőzetek felaprózódnak, a felületük megnő, és ezzel elősegítik a kémiai mállási folyamatokat. Okai: rétegnyomás, hőmérsékletváltozás, a gyökérzet feszítő hatása, fagyhatás, a víz, szél és jég hatása. Kémiai mállás: A kőzetalkotó ásványok alkotórészekre való bontását takarja, mely során a szemcsézettség és a kémiaiásványtani felépítés is megváltozik. Biológiai mállás: A biológiai mállás során is fizikai-kémiai folyamatok játszódnak le, azzal a különbséggel, hogy a szén-dioxid, valamint a szerves savak biológiai tevékenység révén jönnek létre, emellett megszabja a talajok tápanyagkészletének alakulását. A TALAJ TULAJDONSÁGAI Részecskeméret 2mm -nél nagyobb szemcsék alkotják a kavicsfrakciót 0,2-2mm közötti szemcsék a vizet jól áteresztik, de keveset tartanak vissza belőle, ez a durva homok frakció 0,2-0,02 mm-es frakció a finom homok frakció vízemelő képessége meghaladja az 1 métert 0,02-0,002mm-es a por frakció ezek közti hézagok a növényi gyökerek számára már szűkek 2
0,002mm-nél kisebb szemcsék az agyag frakciót alkotják a vizet nem eresztik át és sok iont kötnek meg. Vízgazdálkodás A talaj vízgazdálkodása a talajban tárolt víz mennyiségével, annak mozgékonyságával, felvehetőségével és a vízmozgással kapcsolatos jellemzőkre vonatkozik. A talaj ezen tulajdonsága egyértelműen befolyásolja a termékenységét. Összetétel Szervetlen összetevők: magmás, üledékes és átalakult kőzetek illetve az ezeket felépítő ásványok pl. nitrátok, foszfátok, karbonátok. Szerves összetevők: a szilárd fázis 5-7%-át alkotják, pl. humuszanyagok, szénhidrátok, szerves foszforvegyületek. Szerkezet A talaj szerkezetét a szilárd ásványi szemcsék mérete, térbeli elrendeződése és egymáshoz való kapcsolódása szabja meg. Aszerint, hogy a talaj mechanikai hatásra milyen darabokra hullik szét, lehet: Poros, morzsás, diós, rögös A 10 mm-nél nagyobb aggregátumok a rögök, a 0,25-10 mm közti frakciók a morzsák, az ennél apróbb részecskék pedig a port alkotják. Növénytermesztéstani szempontból a morzsás szerkezet a legkedvezőbb. Az ilyen talajon a rögök szétnyomva szabálytalan alakú, porózus felületű morzsákra esnek szét. Jó hő- és vízgazdálkodással rendelkeznek. Levegő- és hőgazdálkodás A talaj levegőtartalma a szerkezettől függ: a homoktalajokban 30-40%, 3
a vályogtalajokban 10-25% és az agyagtalajokban 5-15% a levegő. A talaj hőmérséklete nem csak a magasabb rendű növények magvainak csírázását, növekedését és fejlődését szabja meg, hanem befolyásolja a talajban élő mikroorganizmusok életét, ezen keresztül viszont a tápanyagforgalmat is. Pórustérfogat A talajok szilárd részecskéi közötti teret részben víz, részben pedig levegő tölti ki. E két fázis együtt alkotja a pórustérfogatot. A pórustérfogat tehát a szilárd részek által elfoglalt tér és a hézagtér viszonyából adódik. Értéke a talajban 25-70%-között változik. Kémhatás Természetes körülmények között ezt a talajképző alapkőzet ph-ja határozza meg (szilikátos savanyú; meszes lúgos), viszont az utóbbi évszázadok emberi tevékenysége is nagyban befolyásolja. 4,5 ph - erősen savanyú 4,5-5,5 ph - savanyú 5,5-6,8 ph - gyengén savanyú 6,8-7,2 ph - közömbös 7,2-8,5 ph - gyengén lúgos 8,5-9,0 ph - lúgos > 9,0 ph - erősen lúgos TALAJTÍPUSOK Romtalajok Azokat a talajokat, melyeknek kialakulását valamilyen tényező gátolja, romtalajoknak nevezzük. Ide tartoznak a váztalajok, és az öntés illetve lejtőhordalék talajok. A váztalajok típusai: köves-sziklás váztalajok, kavicsos váztalajok, földes kopárok, futóhomok, humuszos homoktalajok. 4
Öntés és hordaléktalajok típusai: nyers öntéstalaj, humuszos öntéstalajok, lejtőhordalék talajok. Zonális talajtípusok A zonális talajok kialakulásában az éghajlatnak van nagy szerepe, a felszíni vizeknek és a talajvíznek nincs. Ide tartoznak a kőzethatású-, barna erdő-, és a csernozjom talajok. Azonális talajtípusok Azok a talajok tartoznak ide, melyeknek képződését a csapadékvíznél nagyobb nedvesség irányítja. Szikes-, a réti-, a láp- és a mocsári erdők talajai. A VÁROS TALAJA A városok történelmi fejlődése során a települési területek a jó minőségű termőföldek beépítésével jöttek létre. A terjeszkedés is mindenekelőtt a művelésre is alkalmas talajadottságú területek igénybevételével történt. Az intenzív építőtevékenység a települések területén megváltoztatja a talajok fizikai és kémiai tulajdonságait, a felszíni viszonyokat. Az egykori termőrétegek helyén un. kultúrszint alakult ki, amely fokozatosan vastagodik, s fizikai, kémiai tulajdonságainak alakításában az építési törmelékek játszanak nagy szerepet. A mechanikai tömörödöttség miatt a városok talaja szerkezet nélküli, rossz oxigén és vízháztartással jellemezhető, ami a növényi élet számára kedvezőtlen. A városi talajokat érő negatív hatások közül ki kell emelni a közúti közlekedés fenntartása érdekében végzett sózást. A másik komoly talajszennyező forrás a gázvezeték. Emellett komoly problémaként jelentkezik a kommunális és ipari hulladék lehelyezése. 5
A TALAJPUSZTULÁS ÉS OKAI Erózió A víz által okozott talajpusztulás, hazánkban a termőterület 17%-át érinti, alakulásában a csapadék és a lejtőviszonyok meghatározó jelentőségűek. Okai pl.: Hirtelen leeső nagy mennyiségű csapadék, hirtelen hóolvadás, lejtős domborzati viszonyok, növényborítottság hiánya-fedetlen talajfelszín, leromlott elporosodott talajszerkezet, emberi tevékenység kedvezőtlen hatásai. A vízerózió hatására a humuszos réteg elvékonyodik vagy eltűnik, és ezáltal a termékenység leromlik. Defláció A szél talajpusztító munkája. Az elterjedése és a folyamatok felgyorsulása összefüggésben van a növényzet oktalan pusztításával, a helytelen talajhasználattal és műveléssel. A növényborítottság defláció elleni hatása elsőrendű fontosságú. A defláció okai lehetnek: Erős szél, különösen kora tavaszi szelek, állandó növénytakaró hiánya, száraz, laza talajfelszín, kedvezőtlen talajszerkezet, erdőkivágás, gyepfeltörés. EGY KIS TÖRTÉNELEM A komposzt szó a "compositus" latin eredetű szóból származik, ami azt jelenti, hogy "összetett". A komposztkészítés majdnem egyidős a talajműveléssel, már a rómaiak és a görögök is ismerték. Az első említés a szerves trágyák kezeléséről és alkalmazásáról, ie. 2350-ből, Akkad mezopotámiai városból származik. 6
Hollandiában, a nagy népsűrűség miatt, már az 1500-as években intenzív trágyakereskedelem alakult ki. A gazdák az árnyékszékek tartalmára árveréseken pályáztak. A trágyahamisítást szigorúan büntették. A XVIII. század vége felé már nem csak az emberi és állati trágyát gyűjtötték össze, hanem az elpusztult állatok vérét és húsát is. 1809-ben Thaer megalkotta a humusz elméletét, mely szerint a növények tápanyagainak legfontosabb forrása a humusz. A növényeket tarló és gyökérmaradványok alapján humuszgyarapítókra és humuszfogyasztókra osztotta. A XX. század első felétől napjainkig a komposztálás a biogazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemekben gyakran alkalmazott eljárás, emellett egyre többen folytatják a komposztálást saját kiskertükben is. KORUNK HULLADÉKHELYZETE ÉS PROBLÉMÁI A hulladékproblémában - az, hogy miképpen bánunk a rendelkezésünkre álló javakkal -, az embernek a természethez (Földhöz) való viszonya "köszön vissza". A mai globális hulladék-katasztrófának számos közvetlen nevesíthető oka van - megértése és (főleg) a kedvező fordulat elérése azonban elsősorban érzelmi megközelítést feltételez. A szeméttel való mennyiségi és minőségi gondok, a "hulladékos problémák" alapvetően az ember és természet közötti közvetlen kapcsolat megszűnésével kezdődtek. A mai fogyasztói társadalom lényegében már azt teszi meg a fejlődés ismérvének, hogy milyen gyorsan tud a Föld értékes nyersanyagaiból hulladékot csinálni. Ehhez alapvető elvárás a mindig új és új "szükségletek" megjelenítése és kielégítése, hiszen csak az áruk materiális elfogyasztása ad teret a termelés-fogyasztás további növelésének. A fogyasztói társadalom tehát folyamatos többlet-fogyasztást feltételez. A fogyasztási igények azonban nem mindig maguktól születnek. A reklám egyik alapvető feladata éppen az igények felkeltése, a fogyasztó meggyőzése arról, hogy szükségleteinek kielégítéséhez a reklámozott termék nélkülözhetetlen. A fogyasztói társadalomban tehát a (gazdasági) reklám, a fogyasztás és a hulladék egymást feltételező, egymásra épülő elemek. 7
LEHETŐSÉGEK A felelősen gondolkozó ember, a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzését (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása) tartja elsődlegesen szem előtt. El kell jutni arra a következtetésre, hogy kevesebb hulladékhoz másfajta fogyasztásra - de reklámra is kevesebbre lenne szükség. Célunk csak egy lehet: a felnövekvő nemzedék tagjaiból kritikus (tudatos) fogyasztót nevelni, aki maga dönti el, hogy valójában mire van szüksége és vásárlásainál figyelembe veszi döntéseinek ökológiai következményeit is. Ezen kívül cél, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása. A hulladékhasznosítás célja, hogy a fogyasztónak már feleslegessé - vált termékek nyers- és/vagy adalékanyagként való feldolgozása során, további felhasználásra alkalmas új termék kerüljön előállításra. A hasznosítás lehet újrafelhasználás, közvetlen, vagy közvetett visszaforgatás. A települési szilárd, szerves hulladék régóta ismert visszaforgatási módja a komposztálás. A hasznosításhoz vezető út első lépcsője az elkülönített gyűjtés, a szelektálás. A KOMPOSZTÁLÁS CÉLJA: a hulladékmennyiség csökkentése KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS a talaj javítása FOGALMAK: Hulladék: azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, gyárak stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók. 8
Szemét: olyan a gazdaság körforgásából kikerülő, általában vegyesen tárolt anyagok, melyeket nem tudunk vagy nem akarunk tovább használni. Komposzt: Komposztnak nevezzük azt a földszerű, sötétbarna színű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok tevékenységének hatására jön létre, megfelelő környezeti feltételek mellett (oxigén, nedvességtartalom). A lebontás és az átalakulás eredményeképpen jól irányított körülmények között a talaj humuszanyagaihoz hasonló, nagy molekulájú szerves anyagban gazdag termék képződik Háztartási és ipari hulladék összesen Települési szilárd hulladék Éves szilárd háztartási hulladék Napi szilárd háztartási hulladék 4,3 millió t/év 2,5 millió t/év 242,5 kg/év 0,66 kg/nap Legfontosabb adatok a települési szilárd hulladékról Magyarországon Bomló szerves anyag 31,4% Műanyag 21% Papír 17,2% Vas, fém 7,5% Textil 7,2% Üveg 6,6% Salak, hamu 3,4% egyéb 5,7% Háztartási hulladék összetétele %-os megosztásban A 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási Törvény (2001. január 1-én lépett hatályba) előírja, hogy a jelenlegi hulladéklerakóba kerülő biológiailag lebomló szerves anyag tartalmat: 2004. július 1-ig 75%ra 9
2007. július 1-ig 50%ra 2014. július 1-ig 35%-ra kell csökkenteni. MI SZÜKSÉGES A KOMPOSZTÁLÁSHOZ? Megfelelő hely Komposztálható szerves anyag Néhány kerti szerszám Komposztáló Megfelelő hely: jó vízelvezetésű és árnyékos legyen. A legpraktikusabb a konyhához és vízhez közel, lehetőleg olyan helyen, ahol átmenetileg tárolhatóak a szerves hozzávalók. A halmot ne helyezzük faház, fakerítés vagy fából készült dolgok közvetlen közelébe, mert a fa idővel elkorhadhat. Fontos, hogy a hely elvezesse a vizet, mert az állóvíz lelassítja az érést. Beton vagy aszfalt felületre nem ajánlatos halmot építeni, mert így a talajban élő mikroorganizmusok nem tudnak munkához látni. Szárazabb területeken ideális lehet a halom számára, ha egy fa alá helyezzük. A fa árnyéka meggátolja a halom túl gyors kiszáradását, s a lombkorona elegendő napfényt ereszt át nappal. Ha a halom árnyékban van, akkor ritkábban kell megnedvesíteni. Hidegebb területeken ajánlott a halmot a direkt napfénybe állítani. Nem a legfontosabb szempont ugyan, de lehetőleg ne fenyő-, eukaliptusz-, babér-, oleander-, és diófa vagy borókabokor alá állítsa a komposzthalmot, mert ezek a növények olyan savakat termelnek, amelyek gátolhatják a növények fejlődését. A tapasztaltabb komposztálók gyakran állítják a halmot olyan helyre, ahol a következő évben ültetni szeretnének valamit. Komposztáló: tárolóedény pl. hulladék fából. Az egyik legkönnyebb módja egy egyszerű és hatékony komposztláda megépítésének az, ha négy használt raklapot erősen összeköt. Miután a négy raklapot élére állítva elkészült a négyzet alapú láda, erősítse össze az oldalait kötél, lánc vagy drót segítségével. Egy ötödik raklappal padlót is gyárthat a ládának, hogy jobban átjárja a levegő. DE a komposztot szabadtéri halmokban is készíthetjük. Az edény vagy láda mellett az szól, hogy 10
segít rendben tartani a halmot, tartja a hőt és a nedvességet, és a céloknak városi környezetben is gyakran megfelel. Aprító és szerszámok: ásó, lapát, vödör stb. Komposztálható szerves anyag a) konyhából, háztartásból b) kertből zöldségtisztítás hulladékai tojáshéj, kávé-teazacc, elszáradt szobanövénylevelek, virágföld, fahamu (kevés), növényevő kisállatok ürüléke forgáccsal, gyapjú-pamut-lenvászon maradék levágott fű, gyomok virágzás előtt, lomb, tűlevél, szalma, összeaprított ágak, palánták, lehullott gyümölcsök elszáradt virágok Mi nem kerülhet a komposztálóba? Műanyagok, porszívó gyűjtőzacskó, hús, csont, fertőzött, beteg növények, sütőolaj, ételmaradék, forgalmas utak mellől vágott fű, magas nehézfémtartalma miatt. A KOMPOSZTÁLÁS FELTÉTELEI Megfelelő oxigén ellátás KORHADÁS Megfelelő nedvességtartalom MAROKPRÓBA o Túl nedves: ha a komposztot összenyomva vizet tudunk kipréselni belőle o Optimális: ha összenyomva összetapad o Túl száraz: összenyomás után szétesik C/N arány: 25-30:1 o o magas N-tartalmú anyagok: konyhai hulladék, zöldségmaradvány, fűnyesedék stb. magas C-tartalmú anyagok: fakéreg, forgács, avar, fűrészpor Hőmérséklet BOMLÁS, FERTŐTLENÍTÉS 11
A KOMPOSZTÁLÓDÁSI FOLYAMAT FÁZISAI 1. Bevezető fázis: Gyűjtés közben megkezdődik, a hőmérséklet 40 C-ra emelkedik. 2. Lebontási fázis: mikrobiológiai bontás Átforgatás után beindul a könnyen bomló anyagok átalakulása, melyeket gombák, sugárgombák, baktériumok bontanak. Erősen hőtermelő szakasz, kb. 75 C-ig emelkedik a hőmérséklet. 3. Átalakulási fázis: A hőmérséklet folyamatosan csökken, megkezdődik a nehezen bomló anyagok bontása is. A komposzt benépesül talajlakókkal, az anyag színe folyamatosan sötétedik. FRISS KOMPOSZT 4. Érési fázis: A hőmérséklet tovább csökken, befejeződik a humuszképződés. ÉRETT KOMPOSZT A KOMPOSZT ÉLŐLÉNYEI A mikroorganizmusok igen tevékeny talajlakó szervezetek. Négy nagy csoportjuk - a baktériumok, a gombák, a sugárgombák és az algák - végzi a nyers szerves anyagok lebontását. A gombák a cellulózhoz és a fásszárú növényekben található ligninhez hasonló, sűrű anyagok lebontásában játszanak szerepet. Két különböző mikroorganizmus-család él és dolgozik a komposzthalomban: az egyik az oxigén hiányát, a másik pedig az oxigéndús környezetet kedveli. Az aerob mikroorganizmusok a levegős, oxigénben gazdag komposzthalmokban vagy ládákban munkálkodnak, míg anaerob társaikat a levegőtől elzárt halmokban vagy ládákban találjuk, ahol a műanyag borítás megakadályozza az oxigén áramlását. Mindkét fajta ügyesen bontja le a szerves anyagokat A talajlakó kisállatok: közülük legfontosabbak a gyűrűsférgek, a százlábúak, az ezerlábúak, az ászkák, a pókok. A 12
gilisztafélék különösen nagyok a lebomlás folyamatában levő szerves anyagok újrafeldolgozásban. Munkájuk eredménye: gazdag humusz. A földigiliszta ürüléke tápanyagban igen gazdag, így jót tesz a talaj szerkezetének és termőképességének is. Egyéb kis állatok, pl.: csigák, gyümölcslegyek is találhatók a komposztban, amelyek azonban nemkívánatosak. GYAKORLATI TANÁCSOK A komposztba kerülő anyagokról A levelek, lombok gyűjtésénél figyelni kell a nedvességtartalomra. Jól komposztálhatóak a gyümölcsfák lombja, a hársfa, a kőris-, a nyír- és a juharfajok levelei. A bükk, a tölgy, a dió, a gesztenye levelei lassabban bomlanak. A tölgy, a kőris, a nyár levelei sok csersavat tartalmaznak, ezért célszerű meszet adni a komposzthoz. A lehullott lomb lassan komposztálódik, ezért célszerű egyenletesen elosztani. Bizonyos növények más növényekre és a talajra ártalmas savakat, illetve gyantát tartalmazhatnak. Ilyen a diófa, a boróka, és az akác is. A kész termék minőségén nem fog rontani, ha néhány levél kerül a komposztba az itt felsoroltak közül, azonban ha jelentős mennyiségben használja őket, akkor meggátolhatják az egészséges növényfejlődést. A fűnyesedék nedvességtartalma frissen vágva túl nagy (80% feletti), ezért szárítva, vékony rétegben tegyük a komposztba, takarjuk be kevés talajjal! A faforgács, a faapríték a szerkezetbiztosítás szempontjából a legfontosabb. Száraz, lassan lebomló, stabil nyers szerves anyag. A C/N (szén/nitrogén) aránya tág. Kedvező hatású a háztartási, konyhai hulladékokhoz keverve, kb. 20-30%-ban. Fahamut kis mennyiségben adagolva, egyszerre legfeljebb 2-3 kg/m3-t adagoljunk bele, szintén jól elkeverve. 13
Ételmaradék, romlott étel - bár nitrogénben gazdag -, csak akkor kerüljön a komposzthalomba, ha kósza állatok nem juthatnak hozzá. Húst a legyek miatt semmiképpen se tegyünk bele. Építsük folyamatosan a halmot, párhuzamosan a hulladékok keletkezésével. A szerves anyagok meglehetősen összezsugorodnak majd, és hat hónaptól egy éven belül a halom alsó része gazdag, omlós komposzttá alakul át. Tehát: a láda mindig legyen színültig! Megfelelő aprításról Minden zöld, illetve szerves hulladékot felaprítva (hüvelykujj nagyságúra) tegyünk a komposztba. A komposztáló építéséről Hozzávaló alkatrészek a tartó egy elemének megépítéséhez 2 db 75 cm hosszú deszka, melyek szélessége 7,5 cm, és minimum 1,5 cm vastagságú 2 db 72 cm hosszú deszka, melyek szélessége 7,5 cm és minimum 1,5 cm vastagságú 4 db 5 x 5 cm-es, 5,5 cm hosszú sarokelem 20 db 3,6 cm-es 8-as facsavar csavarhúzó, fúró, fűrész A 10 elemhez szükséges alapanyagok: - 7,5 cm x 1,5 cm-es fából 30m; 5 x 5cm-es fából 2,2m; 220 db 3,6 cm-es 8-as facsavar. 1. Vágjon le két 75 cm-es falapot. 2. Vágjon le két 72 cm-es falapot. A tartó megépítése 3. Vágjon le 4 db 5,5 cm-es darabot az 5x5 cm-es fából. Ezek lesznek a sarokelemek. 4. Fogjon egyet a két rövidebb oldallap közül, és helyezze el pontosan két sarokelemen. A lap végeinek egy síkban kell lenniük a sarokelemekkel; a sarkok 2 cm-rel legyenek kifelé eltolva az oldallap végétől. 14
5. Tartsa pontosan az oldallapot a sarokelemen! Fúrjon 3 db 3 cm mély lyukat az oldallap egyik végén, és fúrjon bele a sarokelembe is! Ha készen van, akkor rögzítse három csavarral! 6. Most ismételje meg a 4. és 5. lépéseket az oldallap másik végén is! 7. Most ismételje meg a 4., 5., és 6. lépéseket a másik rövidebb oldallappal is (72 cm)! A következő lépéshez lehet, hogy kerítenie kell egy segítőtársat, aki tartja a darabokat, míg ön összeerősíti őket. 8. A két sarokelemmel ellátott oldallapot állítsa a rövidebbik élére, kb. 75 cm távolságra egymástól úgy, hogy a sarokelemek befelé nézzenek! Helyezze rá az egyik 75 cm-es oldallapot a két függőleges lapra, és ellenőrizze, hogy a harmadik oldallap szélei síkban vannak-e a függőleges oldalak külső szélével! 9. Fúrja ki és csavarozza össze a 75 cm-es oldalt a többivel, ahogyan az 5. lépésben! Most csak két csavarral rögzítse! 10. Fordítsa meg az elemet, hogy a negyedik oldalt is felerősíthesse! Helyezze rá, fúrja át és csavarozza össze úgy, ahogy a 9. lépésben! A komposztáló feltöltéséről: Konyhai, kerti hulladék (15-20 cm) Durvább felületű anyag, pl. faapríték Konyhai, kerti hulladék (15-20 cm) Föld, vagy korábban készített komposzt Durvább felületű anyag, pl. faapríték Adalék- és serkentőanyagok használatáról MAX. 10% Pl: zeolit, riolittufa, őrölt mészkő Keverésről, átrakásról 6-8 hetenként ajánlott, lényege, hogy növelje az oxigénáramlást, és elkeverje az anyagokat. Az oxigénellátás javításáról Többféle módon is növelhetjük a halomban található oxigén mennyiségét. Pl. kilyuggatott PVC csövet tehetünk a halom közepébe, 15
vagy faágakat, raklapokat szoktak a halomba, illetve alá rakni, hogy növeljék a légáramlást. Évszakonkénti teendőkről: o NYÁR: nedvességtartalom megőrzése o ŐSZ: túlzott esőzésnél takar o TÉL: takarás o TAVASZ: túlzott esőzésnél takarás MEGFIGYELÉS, A HIBÁK JAVÍTÁSA A komposzthalom állapota Túl száraz: Korhadás leáll Szürke gombásodás Túl nedves: Kellemetlen szag Barnásfekete szín Oxigénhiány A korhadás elhúzódik: Száraz, Ászkák jelennek meg Rothadó szag: Oxigénhiány Túl nedves, ragadós Változó: Vagy túl száraz, vagy túl Oka A saját felmelegedés, vagy a száraz idő miatt sok víz párolgott el Hosszú esőzés, vagy túl sok szerkezet nélküli anyag, vagy konyhai hulladék Túl nagy a faanyag aránya a komposztban Túl sok friss (szerkezetszegény hulladék) Nincs ellenőrizve 16 Teendők Célszerű átforgatni, benedvesíteni, friss nedves anyagot hozzátenni Át kell rakni, száraz anyagot (faapríték, száraz levél) kell hozzáadni, esetleg száraz komposztot keverni bele Át kell rakni, fűnyesedéket, konyhai hulladékot keverni bele Át kell rakni, jól fel kell lazítani, száraz anyagot kell belekeverni Rendszeres ellenőrzés
nedves, rothad, vagy egyáltalán nem bomlik Muslicák megjelenése Nedves, cukortartalmú hulladék van benne (pl. romlott gyümölcs) A friss hulladékot lazán bele kell keverni a halomba, levegőztetni kell, lazán kerti földdel betakarni. A KOMPOSZT FELHASZNÁLÁSA 1.) FRISS KOMPOSZT: elkészülése ideje 4-6 hónap. Csak a talaj felszínén használható, kiégetheti a talajt. 2.) ÉRETT KOMPOSZT: 8-12 hónap alatt készül el. Sötétbarna színű, földszerű, egynemű, az erdei talajra emlékeztető szagú. A földdel összekeverve lassan hat, valamennyi növénykultúra számára felhasználható. Zöldségeskertben: humuszellátás, 3-5 kg/m 2 ; minden második évben; a felszínen bedolgozva o Tápanyagigényes zöldségeknél (paradicsom, uborka, káposzta): humuszellátás (4-6 kg/m 2 ) o Közepes tápanyagigényű zöldségeknél (spenót, saláta, répa, hagyma): humuszellátás 2-4 kg/m 2 (friss komposzt nem jó) o Kisebb tápanyagigényű zöldségeknél (bab, borsó): humuszellátás 1-2 kg/m 2 mindháromnál trágyázás, talajjavítás, friss komposzt nem jó; évente, felszínen bedolgozva Díszkertnél: trágyázás; 2-4 kg/m 2 ; évente, felszínen bedolgozva Fák esetében: trágyázás; évente a fa köré Fák ültetésekor: 2-8 kg/m 2 ; egyszeri alkalommal; három rész talaj, egy rész komposzt Bogyós gyümölcsöknél: humuszellátás 3-5 kg/m 2 ; évente, felszínen bedolgozva 17
Gyepnél: trágyázás, talajjavítás 2-3 kg/m 2 (csak finomra szitált részek) minden második évben; finoman eloszlatva, stb. FÖLDKEVERÉK RECEPTEK Cserepes növények: Balkonnövények: Veteményes kert 5 l érett komposzt + 2 l kerti föld + 3 l homok 5 l érett komposzt + 4 l kerti föld + 1 l homok 5 l érett komposzt + 4 l kerti föld + 3 l homok MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁR A KOMPOSZTÁLÁS? Kevesebb lesz a szemét és olcsóbb a kezelése, így kevesebb a szemétdíj Kiválóan alkalmas tápanyag utánpótlásra, trágyázásra Javul a talaj minősége: o Fokozódik a talaj biológiai aktivitása o Javul a talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása o Nő a talajszerkezet stabilitása, csökken a porosodás és az erózió veszélye o Ellenállóbbá válnak a növényeket az aszállyal és a faggyal szemben o Nő a talaj tápanyagtároló képessége o Lassú a tápanyag-feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye o A komposztokban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést o Javul a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben Csökken a levegő szennyeződése, mert nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket Tevékenykedésünk során a friss levegőn vagyunk A komposztálás során a szemünk előtt történik a természet önfenntartó körforgása, amelynek mi is aktív részesei vagyunk 18