M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmendkelet (M8-86. sz. utak csomópontja) - osztrák államhatár szakasz

M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmendkelet (M8-86. sz. utak csomópontja) - osztrák államhatár szakasz Környezeti hatástanulmány - Natura 2000 hatásbecslés 2010-11 Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmend-kelet (M8-86. sz. utak csomópontja) - osztrák államhatár szakasz 263012 TPE THU 09 D P:\Budapest\TPE\PROJECTS\263012 M8 motorway_detailed EIA\H Környezeti Reports hatástanulmány and Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti - Natura 2010-11-30 2000 hatásbecslés 2010-11 Megbízó: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 1134 Budapest, Váci út 45. Mott MacDonald Magyarország Kft., H-1138 Budapest, Népfürdő u. 22, Duna Tower A épület, 6. emelet, T +36 1 288 2020 F +36 1 288 2010 W www.mottmac.hu

Dokumentum kiadási és módosítási adatok Módosítás Dátum Összeállította Ellenőrizte Jóváhagyta Megjegyzés A 2010-08-27 Ilonczai Zoltán Mogyorós Péter Farkas Péter Belső munkaközi anyag B 2010-09-06 Mogyorós Péter Sándor Péter Farkas Péter Munkaközi anyag belső minőségellenőrzése C 2010-09-10 Mogyorós Péter Sándor Péter Farkas Péter Munkaközi anyag végső verziója D 2010-11-30 Mogyorós Péter Sándor Péter Farkas Péter Végleges változat Jelen dokumentum a címben szereplő projekthez vagy annak megnevezett részéhez készült, és más projekthez nem alkalmazható vagy nem használható fel a megfelelőségének független ellenőrzése nélkül és a Mott MacDonald Magyarország Kft. előzetes írásbeli felhatalmazásának beszerzése nélkül. A Mott MacDonald Magyarország Kft. nem vállal felelősséget azokért a következményekért, amelyek abból eredhetnek, ha a jelen dokumentumot a megbízás céljától eltérő egyéb célokra használják fel. A jelen dokumentumot ilyen eltérő célokra felhasználó vagy hasznosító személy elfogadja, és a használat vagy hasznosítás tényénél fogva köteles megerősíteni azt a vállalását, hogy az abból származó valamennyi kárért és összes veszteségért kártalanítja a Mott MacDonald Magyarország Kft.-t. A Mott MacDonald Magyarország Kft. semmilyen felelősséget nem vállal a jelen dokumentumért a megbízást kiadó személyétől eltérő bármilyen más féllel szemben. A Mott MacDonald Magyarország Kft. nem vállal semmiféle felelősséget a megbízás tárgyát képező jelentés alapjául szolgáló, más felek által szállított információkért és adatokért, valamint az azokból származó, a Megbízót ért szerződéses vagy szerződésen kívüli veszteségekért vagy károkért. Nem vállal továbbá semmiféle felelősséget azon veszteségekért vagy károkért sem, amelyek a Mott MacDonald Magyarország Kft. által felhasznált, más felek által szolgáltatott adatokon alapuló bármilyen következtetésekből erednek.

Tartalomjegyzék Fejezet Cím Oldalszám Összefoglaló i 1. Az érintett Natura 2000 terület és egyéb érintett védett területek bemutatása 1 1.1 Érintett Natura 2000 terület neve, kódja 1 1.1.1 HUON20008 kódszámú Rába és Csörnöc-völgy elnevezésű Különleges Természetmegőrzési Terület 1 1.1.1.1 Élőhelyek 1 1.1.1.2 Fajok 2 1.2 Egyéb közvetve érintett védett területek bemutatása 2 1.2.1 Őrségi Nemzeti Park 2 1.2.2 Rába-völgy Ramsari terület 6 1.2.3 További Natura 2000 területek, melyekre a beruházás nincs jelentős hatással 6 1.3 Nemzeti Ökológiai Hálózat 7 1.4 Térképi ábrázolás 7 2. A beruházás bemutatása 8 2.1 A Natura 2000 területre hatással lévő beruházás rövid bemutatása 8 2.2 A beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama 9 2.2.1 A beruházás mérete 9 2.2.2 Jelentősége 9 2.2.3 A beruházás tervezett időtartama 10 2.3 A beruházás által igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, térképi ábrázolása 10 2.4 A terv kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása 11 2.4.1 A terv kivitelezésének várható időtartama 11 2.4.1.1 Várható főbb építési fázisok és azok becsült időintervalluma 11 2.4.2 A kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása 12 2.5 A beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése 13 2.5.1 Anyagnyerőhelyek, depónia 13 2.5.2 Pihenőhelyek 13 2.5.3 Mérnökségi telep 14 2.6 A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése 14 2.6.1 Botanikai jellemzés 15 2.6.1.1 A1m szakasz 15 2.6.1.2 B1m szakasz 16 2.6.1.3 B2m szakasz 20 2.6.1.4 B2m-A3m-átkötés 21 2.6.1.5 B3m szakasz 22 2.6.2 Zoológiai jellemzés 22 2.6.2.1 A1m szakasz 22 2.6.2.2 B1m szakasz 23 2.6.2.3 B2m szakasz 24 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30 Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti hatásvizsgálat H02-6-

2.6.2.4 B3m szakasz 24 2.6.2.5 B2m-A3m-átkötés 25 2.7 A terv vagy beruházás társadalmi, gazdasági következményeinek leírása 25 2.7.1 A jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet bemutatása 25 2.7.1.1 Körmendi kistérség 25 2.7.1.2 Szentgotthárdi kistérség 26 2.7.2 Várható gazdasági és társadalmi következmények 27 2.7.2.1 Direkt hatások 27 2.7.2.2 Indirekt hatások 28 3. A beruházás kedvezőtlen hatásai 29 3.1 A várható természeti állapotváltozás leírása a beruházás megvalósulását követően vagy annak következtében 29 3.1.1 A1m szakasz 29 3.1.2 B1m szakasz 29 3.1.3 B2m szakasz 30 3.1.4 B3m szakasz 30 3.1.5 B2m-A3m-átkötés 30 3.2 A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyekre és fajokra gyakorolt, várhatóan kedvezőtlen hatások leírása, bemutató térképmellékletekkel 31 3.2.1 Élőhelyek 31 3.2.2 Fajok 31 3.2.3 Az érintett terület élőhelyeinek vizsgálata 32 3.2.4 A jelölő fajokra gyakorolt hatások vizsgálata 33 3.2.5 Egyéb védett vagy Natura 2000-es, de nem jelölő fajokat érő hatások vizsgálata 39 3.2.6 Térképi ábrázolások 40 3.3 A Natura 2000 területen megtalálható, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében várható kedvezőtlen hatások becsült mértéke 41 4. Alternatív megoldások 43 4.1 A tervező, illetve beruházó által tanulmányozott alternatív megoldások bemutatása (a térbeli kiterjedés, elhelyezkedés, nagyságrend, módszer szempontjából) 43 4.2 A szóba jöhető alternatív megoldások megvalósítását megnehezítő vagy kizáró okok leírása 44 5. A megvalósítás indokai 45 5.1 A terv vagy beruházás megvalósítása szükségszerűségének ismertetése 45 5.2 A terv vagy a beruházás megvalósításának szükségszerűségének indokai 45 6. A kedvezőtlen hatások mérséklése 46 6.1 Általános intézkedések 46 6.2 Élőhelyekre, fajcsoportokra és a jelölő fajokra ható izolációs hatások csökkentése, illetve elhárítása érdekében tervezett intézkedések 46 6.3 A közlekedési hatások szempontjából érzékeny, védett fajok populációinak és egyedeinek veszélyeztetettségét csökkentő, illetve elhárító intézkedések 47 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30 Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti hatásvizsgálat H02-6-

7. Kiegyenlítő intézkedések 50 8. Irodalomjegyzék 51 Mellékletek 54 A. Melléklet Szakértői engedélyek 55 A.1. Ilonczai Zoltán élővilágvédelmi szakértői engedély 55 A.2. Mogyorós Péter természetvédelmi szakértői engedély 56 B. Melléklet Térképek 57 B.1. NÖH és Ramsari területek elhelyezkedése 57 B.2. Natura 2000 területek elhelyezkedése 57 B.3. Élőhelytérképek 57 Táblázatok 2.1 táblázat: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 területek 10 3.1 táblázat: Natura 2000 területen, a kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek és fajok esetében várható hatások 41 4.1 táblázat: Érintett Natura 2000 területek összefoglaló táblázata 44 6.1 táblázat: Az egyes nyomvonalakon tervezett negatív hatásokat megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések, létesítmények 48 Fotók 1.1 fotó: A Rába lefűződött morotvájának mocsári növényzete harmatkásásokkal, hamvas fűz cserjésekkel B2m nyomvonal 182+350 szelvényénél. 4 1.2 fotó: A Rába lefűződött morotvájának mocsári növényzete harmatkásással, nádassal, pántlikafüves és puhafás ligeterdő szegéllyel a B3m nyomvonal 187+380 és 187+820 km szelvénye között 5 2.1 fotó: A Csencsi-patak medernövényzete 15 2.2 fotó: A Csencsi-patak fűz-nyár ligeterdeje 17 2.3 fotó: A Csencsi-patak medre a vasúti hídtól északra, jobbra fűzligettel, balra nemesnyár ültetvénnyel 18 2.4 fotó: A Csencsi-patak melletti gyomos nemesnyár ültetvény 19 2.5 fotó: A Pinka vasút melletti szakaszának ligeterdeje és ártéri rétjei 20 2.6 fotó: A Vörös-patak fiatal ligeterdeje 21 2.7 fotó: A Láhn-patak medernövényzete 21 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30 Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti hatásvizsgálat H02-6-

Összefoglaló A tervezett M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út Körmend-kelet osztrák államhatár közötti szakaszának megépítése a Rába és Csörnöc-völgy Különleges Természetmegőrzési Natura 2000 Területet érinti. Ez szükségessé teszi a Natura 2000-es élőhelyeket, illetve a jelölő fajokat érő hatások bemutatását a Megbízó kérésére. A hatásbecslést az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet 10. (1) bekezdésében előírt, és a 266/2008. (XI. 6.) Kormányrendelettel módosított hatásbecslési dokumentáció alapján készítettük el. A beruházás által érintett Natura 2000-es területen összesen 9 jelölő élőhelytípusra, 23 jelölő- és 4 egyéb, védett taxonra végeztük el a hatásbecslést. Az összesen 9 élőhelyre és 27 taxonra elvégzett hatásbecslés eredményei az alábbiak szerint összegezhetőek: Nincs mérhető hatással: 19 taxon és 7 élőhelytípus Kis mértékű hatással van: 4 taxon és 2 élőhelytípus Közepes mértékű hatással van: 2 taxon Jelentős mértékű hatással van: 2 taxon Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a tervezett M8 gyorsforgalmi út vizsgált nyomvonalai a közvetlenül érintett Rába és Csörnöcvölgy Különleges Természetmegőrzési Natura 2000 Területre, a javasolt hatáscsökkentő intézkedések betartása esetén, az értékelések alapján jelentős negatív hatást nem gyakorolnak, a terület integritását nem veszélyeztetik. Az elvégzett vizsgálatok és a rendelkezésre álló információk alapján, illetve a javasolt intézkedések előírásával további vizsgálatok lefolytatása természetvédelmi szempontból nem indokolt. i 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30 Drawings\H.02 Outgoing Reports\Környzeti hatásvizsgálat H02-6-

1. Az érintett Natura 2000 terület és egyéb érintett védett területek bemutatása 1.1 Érintett Natura 2000 terület neve, kódja A tervezett M8 nyomvonalváltozatok a HUON 20008 Rába és Csörnöc-völgy különleges természetmegőrzési területet érintik közvetlenül, és itt következik be élőhely csökkenés. A B2m és B3m nyomvonalak egy-egy ponton közelítik meg 25 és 70 méterre a HUON20018 Őrség különleges természetmegőrzési területet, valamint a HUON10001 Őrség madárvédelmi területet. Ezek esetében azonban közvetlen hatással nem kell számolni. 1.1.1 HUON20008 kódszámú Rába és Csörnöc-völgy elnevezésű Különleges Természetmegőrzési Terület 1.1.1.1 Élőhelyek Jelölő élőhelyek és fajok a következők: 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto- Nanojuncetea vegetációval 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) 1 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

1.1.1.2 Fajok gerinctelen Cerambyx cerdo Coenagrion ornatum Cordulegaster heros Leucorrhinia pectoralis Maculinea teleius Theodoxus transversalis Unio crassus hal Aspius aspius Gobio albipinnatus Gobio kessleri Gymnocephalus baloni Gymnocephalus schraetzer Misgurnus fossilis Rhodeus sericeus amarus Sabanejewia aurata nagy hőscincér díszes légivadász ritka hegyiszitakötő lápi szitakötő vérfű-hangyaboglárka sávos bödöncsiga tompa folyamkagyló balin halványfoltú küllő homoki küllő széles durbincs selymes durbincs réti csík szivárványos ökle törpecsík kétéltű-hüllő Bombina bombina Triturus cristatus emlős Lutra lutra Myotis bechsteini Myotis myotis vöröshasú unka közönséges tarajosgőte vidra nagyfülű denevér közönséges denevér 1.2 Egyéb közvetve érintett védett területek bemutatása 1.2.1 Őrségi Nemzeti Park Az Őrségi Nemzeti Parkot két ponton közelíti meg a tervezett gyorsforgalmi út. A tervezett gyorsforgalmi út a nemzeti parkot két ponton közelíti meg, 25 méterre a B2m nyomvonalváltozat és 70 méterre a B3m változat. Mindkét nyomvonal az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozó Rába-holtágak mellett halad el. A B2m változat esetében az út közvetlenül a védett terület szélén halad el, míg a B3m változat esetében az út és a védett terület között található a vasúti töltés, amelynek két oldalán füzeségeres ligeterdő jellegű erdősáv/fasor húzódik. A fasor a tervezett út, építési- és üzemeltetési időszakában keletkező hatásait jelentősen tompítja. Ezen kívül a javasolt természetvédelmi célú védőfalak építése is tompítja az út hatásait. 2 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

A B2m nyomvonal 182+350 km-nél található morotva A lefűződött morotva zoológiai és botanikai szempontból is jó élőhely. A B2m nyomvonal 182+350 km-nél található terület a Rába árterén lévő lefűződött morotva. A morotvát szegélyező magaspart erősen cserjésedő zavart siskanádtippanos, magas aranyvesszős gyeppel rendelkezik. A mederben viszont jó természetességi állapotú harmatkásás (Glycerietum maximae HUECK 1931) foltokat láthatunk hamvas fűz (Salix cinerea) cserjésekkel és kisebb nyílt vízfelületekkel. Az idei áradásos időszakok miatt a nyílt vizek nem rendelkeztek lebegő hínárnövényzettel. A harmatkásást kizárólag a vízi harmatkása (Glyceria maxima) alkotta, és mellette kísérő növényként csak a sárga nőszirom (Iris pseudacorus) fordult elő. A morotva belső ívét keskeny sávban keményfa ligeterdősáv szegélyezte. Zoológiai szempontból is jelentős élőhely. A holtágban a 2010. évi felmérések idején kisebb-nagyobb nyílt vízfelületek voltak, amelyeknek területe feltehetőleg aszályos időszakban jelentősen csökken. Kétéltűek tömegesen élnek a holtág vizeiben. Egyaránt megtalálhatók az egész életükben a vízhez kötődő fajok (Triturus spp., Rana spp., Bombina bombina) és a vizeket csak szaporodási időszakban felkereső fajok (Bufo spp., Pelobates fuscus, Rana dalmatina, Hyla arborea). Állományméretüket becsülni sem tudjuk, de százas, illetve csapadékos években ezres nagyságrendűre tehető az érintett egyedszám. A holtág madárfaunája rendkívül gazdag. A dús növényzetben, nyílt vízfelületeken számos faj találja meg táplálkozási- és költési feltételeit. A nádi énekesek, a récék, vöcskök, vízityúkok mellett a nagyobb termetű gázlómadarak is költőhelyre lelnek. A holtág nádas-gyékényes területén kócsagtelep található, amelyek a környék szántóterületein is táplálkoznak. Nagy számban vannak jelen a sirályok, szerkők, amelyek a víz fölött vadásznak. Részletesen nem kívánjuk jellemezni a holtág madárfaunáját, csak rámutatunk a fajgazdagságra és arra, hogy az út közvetett hatásai milyen csoportokat érinthetnek. 3 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

1.1 fotó: A Rába lefűződött morotvájának mocsári növényzete harmatkásásokkal, hamvas fűz cserjésekkel B2m nyomvonal 182+350 szelvényénél. Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember- 2010. augusztus). A B3m nyomvonal 187+380 és 187+820 km mentén húzódó morotva A B3m nyomvonal 187+380 és 187+820 km között a vasúttól délre húzódó Falu-szeg dűlő szegélyében található újabb Rába morotva mellett halad el. Ebben a morotvában is harmatkásás (Glycerietum maximae HUECK 1931) az egyik jellemző társulás a másik pedig a nádas (Scirpo-Phragmitetum W. KOCH 1926). A nádas is fajszegény társulás, amelyben a névadó faj monodominanciája jellemző. A vízparton egészen a szántók szegélyéig pántlikafüves (Carici gracilis- Phalaridetum (KOVÁCS et MÁTHÉ 1967) SOÓ 1971) alkot magasfüvű gyepet. A vasút felőli oldalon lévő erdőfoltokban enyves éger (Alnus glutinosa), rezgőnyár (Populus tremula), fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis), nemes nyár (Populus x canadensis) fafajokat találjuk. A magasabban fekvő félszáraz franciaperjés rétek sajnos gyomosak és a magas aranyvessző dominál bennük. 4 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

1.2 fotó: A Rába lefűződött morotvájának mocsári növényzete harmatkásással, nádassal, pántlikafüves és puhafás ligeterdő szegéllyel a B3m nyomvonal 187+380 és 187+820 km szelvénye között Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember- 2010. augusztus). A holtágban a gerinctelenek közül kiemelkedő a nagy tűzlepke (Lycaena dispar) és a kis színjátszó (Apatura ilia) populációja A gerinctelenek közül kiemelendő a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), amelynek jelentős populációja található a holtág lóromos szegélyében. A holtág menti füzesekben - a vasúti töltés mentén lévő füzeken a védett kis színjátszók (Apatura ilia) élnek, amelynek szintén nagyobb populációja él a vizsgált terület térségében. A kétéltűek közül több faj is előfordul a kiszáradó holtág mocsaraiban. Megtalálhatók kecsekbéka kisfajok (Rana esculenta agg.) és a vizeket csak szaporodási időszakban felkereső fajok (Bufo spp., Hyla arborea, Bombina bombina) is. Egyik faj állománya sem kiemelkedően nagy egyedszámú. A feltöltődött holtág madárfaunáját elsősorban a nádas-gyékényes vízpartok énekesei jellemzik. Ezek a fajok szaporodási időszakban a költőhely közelében mozognak, nem távolodnak el attól nagyobb távolságra. Nedvesebb években, vagy tavaszi időszakban a vonuló énekesmadár fajok esetleg limicola-k is felkeresik a területet. Ezeknek a madaraknak a napi aktivitásuk közben bejárt mozgáskörzetük sokkal nagyobb, mint az említetteké, így az út közvetett hatást fejthet ki rájuk (zavarhatja a pihenő helyre érkező madárcsapatokat. 5 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

1.2.2 Rába-völgy Ramsari terület A tervezett változatok közül a B1m és a B2m közelíti meg a Ramsari területet, így csak közvetett hatással kell számolni. A Rába-völgy Ramsari terület a Rába-folyót és annak árterét öleli fel. A tervezett nyomvonalváltozatok közül a B1m és a B2m közelíti meg a területet, így csak közvetett hatással kell számolni. A B1m nyomvonal a Csencsi-patak és a Pinka összefolyásánál közelíti meg a Ramsari területet 60-80 méterre a 168+150 és 169+000 km között. A Ramsari terület ezen részén tölgy-kőris-szil ligeterdő (Knautio drymeiae-ulmetum BORHIDI et KEVEY 1996) erdészetileg kezelt tömbjét találjuk, amelynek jelentős részét ez elmúlt időszakban letermelték és mesterségesen felújították. A felújítás során az eredeti fafajok kerültek telepítésre, viszont az aljnövényzet a talaj-előkészítés során jelentős degradációt szenvedett el, amelynek eredményeként főként gyomok és a magas aranyvessző (Solidago gigantea) uralja a fasorok közét. Az egykori erdőtömbnek csak egy kisebb, a Csencsi-pataktól északra lévő része maradt meg. A tölgy-kőris-szil ligeterdő lombkoronaszintjében a kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett a vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica), a keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) fordult elő. A patak közelében szórványosan az enyves éger (Alnus glutinosa) elegyedik a tölgyek közé. A cserjeszint szegényes. A gyepszintben a rezgő sás (Carex brizoides), erdei sás (Carex sylvatica), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), kerek repkény (Glechoma hederacea), nagy csalán (Urtica dioica), gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa), magas aranyvessző (Solidago gigantea) jellemző. A B2m nyomvonal pedig a 182+350 km-nél közelíti meg 25 méterre a Rába lefűződött morotváját. Jellemzését a 1.2.1 fejezetben már ismertettük. 1.2.3 További Natura 2000 területek, melyekre a beruházás nincs jelentős hatással A beruházás érinti a HUON10001 kódszámú Őrség elnevezésű Madárvédelmi Területet, és a HUON20018 kódszámú Őrség elnevezésű Különleges Természetmegőrzési Területet. A Natura 2000 területek északi határát a Szentgotthárd-Körmend között húzódó vasúti 6 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

pálya jelenti Szentgotthárd környékén, míg ettől keletre a Rába-völgye és a Rába folyó lefűződő holtágai, meanderei. A tervezett nyomvonal 2 helyen Csörötnek község közelében közelíti meg ezeket a Natura 2000 területeket ~100 m távolságban. A beruházás nem lesz jelentős hatással a jelölt Natura 2000 területekre, ezért az előzetes Natura 2000 hatásbecslésben ezekre az előírásoknak megfelelően nem térünk ki. 1.3 Nemzeti Ökológiai Hálózat A Nemzeti Ökológiai Hálózat a Páneurópai Ökológiai Hálózat része. Legfontosabb alkotórészei a magterületek, amelyek természetes, vagy természetközeli élőhelyeket foglalnak magukba, európai, illetve hazai jelentőségű területek, fajok populációinak élőhelyei. Jelen esetben ezt a Rábától északra, az erdőkkel borított dombvonulatok képezik. Az ökológiai folyosók a vándorló fajok mozgását, az értékes élőhelyek, populációk összeköttetését biztosítják térbeli és genetikai szinten egyaránt. Az ökológiai folyosók hálózatának elemei szervesen illeszkednek az európai, országos, megyei, települési és élőhely szintű ökológiai hálózati felépítésbe. Az ökológiai folyosók kialakításánál törekedtek a folytonos hálózati elemek kijelölésére, de előfordulhatnak megszakított (ún. "stepping stone") hálózati elemek is. Az országos ökológiai hálózat területét az Országos Területrendezési Tervről (OTRT) szóló 2003. évi XXVI törvény jelöli ki. A pufferterületek az ökológiai folyosókat, illetve magterületeket védik a külső negatív behatásoktól. A vizsgált területen az ökológiai folyosókat a Rába és a Csörnöc-völgy vízfolyásai (Láhn-patak Vörös-patak Pinka és a Csencsi-patak) jelölik ki. A vizsgált területen a nyomvonalak érintik az ökológiai magterületeket is, elsősorban a Csákánydoroszló és Vasszentmihály települések északi részén. 1.4 Térképi ábrázolás A fenti természetvédelmi kategóriákba sorolt területeket bemutató átnézeti helyszínrajzok a B.1 mellékletben találhatóak. 7 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

2. A beruházás bemutatása 2.1 A Natura 2000 területre hatással lévő beruházás rövid bemutatása Az M8 tervezett autópályává fejlesztető gyorsforgalmi út Körmend országhatár közötti szakasza több ponton érinti a Rába és Csörnöcvölgy Natura 2000 Különleges Természetmegőrzési Területet. A gyorsforgalmi út vizsgált szakasza a Rába-völgyén keresztül teremti meg a kapcsolatot Ausztria, illetve Európa nyugati területei felé. Az M8 gyorsforgalmi út tervezett szakaszának kialakítása az ÚT 2-1.201:2008 Közutak tervezése útügyi műszaki előírás alapján történik: Körmendet elkerülő szakasz: K.I.C környezeti körülménynek megfelelő tervezési sebesség 110 km/h. M8 további szakaszai: K.I.A. környezeti körülménynek megfelelő tervezési sebesség 130 km/h. A tervezési terület kelet-nyugati irányban három markánsan különböző szakaszra osztható, az Am jelű nyomvonalak a Rába völgytől északra vezetnek, a Bm jelű tengelyek a településektől délre vezetnek: 1. szakasz Körmend - Csákánydoroszló térsége (A1m és B1m): A fő konfliktust a települések közelsége jelenti. 2. szakasz: Csákánydoroszló - Vasszentmihály térsége (A2m és B2m): A települések északi oldalán a domborzati viszonyok, a déli oldalon a Rába ártere és a működő kavicsbányák nehezítik a nyomvonalvezetést. 3. szakasz Vasszentmihály - országhatár térsége (A3m és B3m): A legkevesebb konfliktussal járó szakasz, a településeket mindkét változatban délről kerüli. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás első fázisaként 2010. április 26-án Konzultációs Kérelem került benyújtásra az OKTVF számára. A dokumentációban három jól elkülönülő szakaszon belül az Am és Bm nyomvonalak 8 kombinációjának előzetes vizsgálatára került sor. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a konzultációs eljárás lefolytatása után, a 8 nyomvonal variációból az alábbi nyomvonalváltozatokat javasolta továbbtervezésre, illetve e 3 nyomvonalváltozatra kérte a környezeti hatásvizsgálat elvégezését: KE-A1m-B2m-B3m KE-B1m-A2m-A3m KE-B1m-B2m-A3m A nyomvonalváltozatok és a Natura 2000 területek elhelyezkedésének bemutatását a B.2 melléklet szemlélteti. 8 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

2.2 A beruházás mérete, jelentősége, tervezett időtartama 2.2.1 A beruházás mérete A vizsgált szakasz végső kialakítása szerint 2x2 sávval és leállósávval rendelkező autópálya lesz. Az egyes változatok hossza: KE-A1m-B2m-B3m: 30,9 km KE-B1m-A2m-A3m: 28,3 km KE-B1m-B2m-A3m: 29,8 km A jelen vizsgálttal érintett szakasz a 86. sz. főúton létesítendő csomópontból kiindulva, Körmend városát északról elkerülve vezet a meglévő 8. sz. főút irányát követve a Rábafüzesi határátkelőhely felé. A tervezett gyorsforgalmi útszakasz megépítésével a településekkel sűrűn átszőtt térség lakossága mentesülne a 8. sz. főút átmenő forgalmától. Továbbá új gyorsforgalmi kapcsolat jönne létre Ausztria felé, ahol a magyarországi szakasz folytatásaként az S7 gyorsforgalmi út megépítését tervezik 2014. évi átadással. A vizsgált szakasz végső kialakítása szerint 2x2 sávval és leállósávval rendelkező autópálya lesz, melynek kiépítésére ütemezetten kerül sor a jelentkező forgalmi igényeknek megfelelően. A gyorsforgalmi út átlagos koronaszélessége 26,6 m, mely érték az íveknél, mérnökségi telepeknél és egyszerű és komplex pihenőknél változhat. Az egyes nyomvonalváltozatok kiépítése az alábbi hosszon tervezett: KE-A2m-B2m-B3m: 30,9 km; KE-B1m-A2m-A3m: 28,3 km; KE-B1m-B2m-A3m: 29,8 km. 2.2.2 Jelentősége A tervezett M8 autópálya végső kiépítését követően mintegy 330 km hosszon kerül kiépítésre az osztrák országhatár és Szolnok között. Megvalósításának fő célja új kelet nyugati irányú közúti közlekedési tengely létrehozása Magyarország középső részén, tehermentesítve a túlterhelt Bécs Budapest Szolnok útvonalat. Jelen szakasz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII törvény 1 sz. mellékletében M8 Körmend Szentgotthárd (oh.) között (Körmend elkerülővel) 2x2 sávos autóútként szerepel. 2007 2013 között megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztések Az 1004/2007. (I. 30.) Kormányhatározat döntött a 2007 2013 közötti időszakban megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek indikatív listájáról. A listán szereplő M8 Körmend nyugat-rábafüzes (oh.) + Körmend elkerülő szakasz kivitelezési munkáinak megkezdését a kormányhatározat 2008. évre ütemezte. 9 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

M8 Körmend országhatár közötti szakasza a TEN-T hálózat részeként az OTrTben is szerepel. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (továbbiakban: OTrT) szintén szerepel a tárgyi útszakasz az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok között: M8 (Ausztria) Szentgotthárd térsége Veszprém Enying térsége Sárbogárd térsége Dunaújváros Kecskemét térsége Szolnok Füzesabony térsége (M3) (a Szentgotthárd és Szolnok közötti szakasz a TEN-T hálózat része). A vizsgált nyomvonalváltozatok közül az A1m, A2m, A3m és B3m jelűek felelnek meg Vas megye hatályos területrendezési tervének, amelynek felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. 2.2.3 A beruházás tervezett időtartama A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től kapott tájékoztatás szerint a hatósági engedélyek beszerzését követően az építési munkák előreláthatólag 2013. tavaszán kezdődnek és a tervek szerint 2015. tavaszig sor kerülhet az ideiglenes forgalomba helyezésre. 2.3 A beruházás által igénybe vett terület és az okozott hatás nagysága, térképi ábrázolása A tervezett autópálya átlag 53-55 m-es szélességben érinti a Natura 2000 területeket és a Nemzeti Ökológiai Hálózatot. A nyomvonalak összesen 7 ponton érintenek Natura 2000 területet. A nyomvonalak összesen 7 ponton érintenek Natura 2000 területet, melyek pontos elhelyezkedését, illetve az érintett terület nagyságát a következő táblázat foglalja össze.: 2.1 táblázat: A nyomvonalak által érintett Natura 2000 területek Nyomvonalváltozatok Km szelvény Terület megnevezése KE-A1m-B2m-B3m 169+120 170+050 175+350 189+240 KE-B1m-A2m-A3m 168+260 168+640 KE-B1m-B2m-A3m 168+260 Forrás: Mott MacDonald 168+640 186+100 Csencsi patak Pinka vízfolyás Vörös-patak Láhn-patak Csencsi patak Pinka vízfolyás Csencsi patak Pinka vízfolyás Láhn-patak Összes érintett terület nagysága (ha) 1,25 1,0 1,75 10 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

A megfelelő méretekkel tervezett ökológiai átjárók révén a Natura 2000 területekre az út az üzembe helyezés után elhanyagolható hatással lesz. Az érintett területnagyságok a tényleges nyomvonalfelülettel számított értéket mutatják. Ezek az értékek tovább csökkennek, ha a Natura 2000 területek érintésénél mindenhol ökológiai átjárókkal (táj- és vadátjárók) vezetik át az utat. Az ökológiai átjárók révén ha megfelelő méretekkel történik a tervezésük, a Natura 2000 területek életközösségeire, a jelölőfajokra, továbbá az ökológiai folyosó szerepükre az út az üzembe helyezése után elhanyagolható hatással lesz. Ez a kismértékű negatív hatás tovább csökkenthető védőfásítással, hang- és fényfogó műszaki létesítmények telepítésével. 2.4 A terv kivitelezésének várható időtartama, valamint a kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása 2.4.1 A terv kivitelezésének várható időtartama Feltételezett építési idő 2 év 2 hónap körül várható, amely előreláthatólag 2013. tavaszától 2015. tavaszáig fog tartani. A tényleges munkavégzés 22 hónapra lenne, mert a téli hónapokban (december, január) a munkavégzés szünetelni fog. Ugyanakkor a téli hónapokon kívül is jöhet rendkívüli időjárás (elsősorban extrém csapadékmennyiség lehullása) amely hátráltathatja a munkavégzést, így ezen tényezők miatt a tényleges munkavégzés legvalószínűbb hossza kb. 17 hónapra tehető. 2.4.1.1 Várható főbb építési fázisok és azok becsült időintervalluma Előkészítő, munkaszervezési szakasz 2 hónap Terep előkészítése 3 hónap (1 hónap átfedéssel az előkészítő, munkaszervezési szakasszal) Közművek kiváltása 4 hónap (1 hónap átfedéssel a terep előkészítésével, valamint a földmunka építés és vízelvezetési rendszer kiépítésével) Földmunka építés és vízelvezetési rendszer kiépítése 8 hónap (2 hónap átfedéssel a közművek kiváltásával) Műtárgyak építése 9 hónap (6 hónap átfedéssel a földmunka építéssel és Vízelvezetési rendszer kiépítésével) Burkolat építés 4 hónap (3 hónap átfedéssel a műtárgyak építésével) Növénytelepítés, forgalomtechnikai eszközök elhelyezése 3 hónap (2 hónap átfedéssel a burkolat építéssel) Forgalomba helyezési eljárás, pótmunkák elvégzése 2 hónap 11 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

2.4.2 A kivitelezés során várható átmeneti hatások bemutatása A legerőteljesebb ökológiai hatások a kivitelezés időszakában lépnek fel Depóniák létesítése a Natura 2000 területeken nem engedhető meg! Az átjárók (hídépítés) kivitelezése idején az építkezési célból elfoglalt terület többszöröse a tényleges, híd által elfoglalt területnek. Az emberi jelenléttel járó zavaró hatás elsősorban az ökológiai hálózat által érintett élőhelyek közösségeiben okozhat időszakos, reverzibilis változásokat. A legerőteljesebb ökológiai hatások a kivitelezés időszakában lépnek fel. A teljes nyomvonalszélességben és -hosszban jelentős földmunkák zajlanak. Az erőteljes bolygatás hatására a térség vízháztartása megváltozik, míg a megfelelő vízügyi műszaki létesítmények el nem készülnek. A megváltozott vízháztartás a pályatest fölötti területeken többletvíz hatása érvényesülhet, míg a nyomvonal alatti részen vízhiány, szárazodás léphet fel. Ezek a problémák a Natura 2000 területeken nem, vagy kevésbé érvényesülnek, inkább a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületein (Gasztony, Rátót, Vasszentmihály térségében) lévő élőhelyeket érintik. A vízháztartás változása miatt a lágyszárú növényzet összetételében kisebb változások várhatók, a fásszárúak tekintetében valószínűleg csak az egyed-szintjén (pl. kiszáradó faegyedek) figyelhető meg változás. A földmunkák, és az egyéb építkezési munkák során keletkeztetett depóniák (pl. humusz, építőanyagok, munkagépek elhelyezése) miatt a nyomvonalakon kívüli területek is sérülnek. Ez a hatás megelőzhető a depóniák helyének megfelelő kijelölésével, illetve azoknak a szakaszoknak a megjelölésével, amelyeken depóniák nem helyezhetők el. Depóniák létesítése a Natura 2000 területeken nem engedhető meg. A Natura 2000 területeken az ökológiai átjárók kialakítása jelentős építési tereket igényel. Az átjárók (hídépítés) kivitelezése idején az építkezési célból elfoglalt terület többszöröse a tényleges, híd által elfoglalt területnek. Ez az időszakosan megjelenő fokozott területhasználati igény az élőhelyek szempontjából is negatív hatást jelent. További hatás, hogy a migráló, vagilis fajok korlátozottan mozoghatnak eredeti életterükben. Ilyen jelölő faj pl. a vidra (Lutra lutra), amely az építkezési területen nem halad keresztül, ezért élettere időszakosan leszűkül, vagy az építési területet elkerülve számára kevésbé biztonságos területeken próbálja meg elérni a híd utáni patakterületeket, ezért a veszélyeztetettsége forgalmasabb közutak közelsége esetén fokozottan nő. Az építkezések idején az emberi jelenléttel járó zavaró hatás hatványozottan nő. Ez a zavarás elsősorban az ökológiai hálózat által érintett élőhelyek közösségeiben okozhat időszakos, reverzibilis változásokat: pl. az érzékenyebb fajok egyedei elkerülik erre az időszakra az építkezési területet, a megszokott útvonalak változnak (pl. vadváltók). A Natura 2000 területeken ez elsősorban a zavarásra érzékeny vidra esetében várható. 12 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

Zajszennyezés a Natura 2000 területeken minimális jelentőségű, hiszen sem az élőhelyeket, sem a jelölő fajok többségét nem befolyásolja. Ez esetben is a vidra, mint jelölő faj képez kivételt. A fényszennyezés jelentősége az építkezések idején elhanyagolható Fényszennyezés jelentősége az építkezések idején szintén elhanyagolható a Natura 2000 területek vonatkozásában. Ez a hatás inkább az üzemelési időszakban fog jelentékennyé válni a pihenőhelyek, kiszolgáló létesítmények, és a forgalom okozta fényhatások miatt. 2.5 A beruházás megvalósításához szükséges létesítmények ismertetése 2.5.1 Anyagnyerőhelyek, depónia A beruházás megvalósításához számos létesítmény szükséges. Különböző célú depóniák létrehozása, munkagépek, építési anyagok, szervizutak, telephelyek kialakítása és egyéb kiszolgáló létesítmények. Ezeknek a létesítményeknek a helyét úgy kell meghatározni, hogy a Natura 2000 területeit ne érintsék, csak a Natura 2000 szakaszt érintő építkezésekhez nélkülözhetetlen esetekben. A munkagépek felvonulása a nyomvonalon és szántóterületeken történhet, a kiszolgáló létesítmények helyének megfelelő kijelölésével a természeti környezet nem sérül. A tervezett nyomvonalak környezetében különböző kavics- és homokbányák találhatóak, melyeket lehetőség szerint előnyben kell részesíteni az építéshez szükséges anyagnyerőhelyek kijelölésénél. Az építéshez szükséges anyagnyerőhelyek és a humusz elhelyezésére szolgáló depónia helyek a tervezés későbbi szakaszában kerülnek meghatározásra figyelembe véve a kiválasztott nyomvonalat és a kivitelezővel kapcsolatos adatokat. 2.5.2 Pihenőhelyek Az autópályákon és autóutakon a pihenés és felfrissülés érdekében történő megálláshoz 10-15 km-ként pihenőhelyek létesítése javasolt, ezen belül 30-40 km-ként az utasok és a járművek ellátását is biztosító komplex pihenőhelyet kell kialakítani. Az egyszerű pihenőhelyek javasolt felszereltsége: parkolóhely, mosdó és WC, telefon és helyi információs tábla. A komplex pihenőhelyeken, az előzőeken túl, étkezési lehetőség (gyorsbüfé, étterem) és töltőállomás, egyedi elbírálás alapján kerékpár-bérlési és szállási lehetőség alakítható ki. A 13 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

komplex pihenők általában folyamatosan épülnek ki, a beruházó az út építésével egyidőben helyet biztosít a létesítmények számára. A pihenőhelyek kijelölésénél figyelembe kell venni a várható forgalom nagyságát és összetételét, a csomóponti kiosztást, a terepviszonyokat, a környezeti adottságokat, valamint a közműellátottságot. A pihenőhelyek kialakítása a pálya két oldalán, lehetőleg tükrös elrendezésben történik. Egyszerű pihenőhely Gasztony térségében (A2m / B2m) tervezett. Komplex pihenő Rábafüzesnél (A3m / B3m javasolt). Az előzetes javaslatok alapján az M8 tervezett szakaszán az alábbi helyeken javasolt pihenőhelyek létesítése: Egyszerű pihenőhely: Gasztonyi pihenő A2m változat esetén 175+730 km szelvénynél, B2m változat esetén 178+470 km szelvénynél. Komplex pihenőhely: A3m és B3m szakaszokon Rábafüzesi pihenő a határ és a szentgotthárdi elkerülő út között, melyet a továbbtervezés során a VPOP és a Határőrség képviselőivel folytatandó egyeztetések alapján kell pontosítani. 2.5.3 Mérnökségi telep A mérnökségi telepen a gyorsforgalmi út üzemeltetésével (diszpécserközpont, munkagépek karbantartása) kapcsolatos tevékenységek folynak. Az előzetes tervek alapján ezen a szakaszon mérnökségi telep nem épül. Az előzetes tervek alapján a vizsgálati szakaszon mérnökségi telep nem épül. A szakasz üzemeltetését végző mérnökségi telep kijelölésére a tervezés későbbi fázisában kerül sor. Mivel az M8 jelenleg tervezett szakasza a keleti irányban tovább folytatódik majd, így a mérnökségi telepet is a keleti oldalra tervezik telepíteni, ahol esetleg a Körmendi Ipari Parkhoz csatlakozva a megfelelő infrastrukturális feltételek is adottak. 2.6 A terv vagy beruházás hatásterületén lévő természeti állapot ismertetése Az alábbiakban a tervezett M8 autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út nyomvonalai által érintett Natura 2000 területek természeti állapotát mutatjuk be. 14 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

2.6.1 Botanikai jellemzés 2.6.1.1 A1m szakasz Az A1m szakasz két helyen keresztez Natura 2000 területeket. 169+130 km-nél a nyomvonal keresztezi a Csencsi-patakot, amely a HUON 20008 Rába és Csörnöc-völgy különleges természetmegőrzési terület részét képezi. A patak mederrendezett, emiatt medre mélyen bevágódik. A meder növényzetének jellemző tagja az ágas békabuzogány (Sparganium erectum), amely mellett szórványosan a sárga nőszirom (Iris pseudacorus), a virágkáka (Butomus umbellatus) és a vízi harmatkása (Glyceria maxima) fordult elő. A meder oldalában pántlikafüves (Carici gracilis-phalaridetum (KOVÁCS et MÁTHÉ 1967) SOÓ 1971) alkot keskeny sávot. A gyep felső szintjét a névadó pántlikafű (Phalaroides arundinacea) alkotja, amelynek bugái a víz fölött egyes szakaszokon össze is zárnak. A második szintben az éles sás (Carex gracilis) jelenik meg. A két erős kompetíciós képességgel rendelkező gyepalkotó közé csak kevés faj tud behatolni, ezért a társulás fajszegény. Szórványfajai: réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), réti füzény (Lythrum salicaria), sövényszulák (Calystegia sepium), fekete nadálytő (Symphytum officinale). 2.1 fotó: A Csencsi-patak medernövényzete Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember - 2010. augusztus). A meder peremén a már szokásos, magas aranyvesszővel (Solidago gigantea) benőtt franciaperje-rét keskeny sávja fejlődött ki, kiegészülve az ártéri erdők néhány szegélynövényével: farkasalma (Aristolochia 15 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

clematitis), hamvas szeder (Rubus caesius), sövényszulák (Calystegia sepium). A patakot kísérő fás szárú vegetációban a hamvas fűz (Salix cinerea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), kökény (Prunus spinosa), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a fák közül kocsányos tölgy (Quercus robur) fordul elő. A Csencsi-patakot követően a 170+050 km-nél húzódó Pinkáig csak egyéves szánföldi monokultúrák találhatóak. A következő keresztezési pont a Pinka 170+050 km-nél. A szabályozott kis folyó bő vízhozamú, viszonylag hirtelen mélyülő medrű, mély, 1 m feletti vízzel. A gyors vízáramlás miatt hínárnövényzet az érintett szakaszon nem fordult elő. A medernövényzetben hasonló zonáció figyelhető meg, mint a Csencsipataknál. A meder peremén franciaperje (Arrhenatherum elatius), lejjebb pántlikafű (Phalaroides arundinacea) gyepje jellemző, réti, mocsárréti elemekkel: sövényszulák (Calystegia sepium), réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), mezei zsurló (Equisetum arvense), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), magas aranyvessző (Solidago gigantea), stb. A vízparton törékeny fűz (Salix fragilis) bokrait találjuk. 2.6.1.2 B1m szakasz Natura 2000 területet a B1m nyomvonal Magyarnádalja község vasútállomásánál közelíti meg, majd 168+135 km-től 168+380 km-ig keresztezi azt, először a Csencsipatakot, majd a Pinkát. Natura 2000-es területet a B1m nyomvonal Magyarnádalja község vasútállomásánál közelíti meg, majd 168+135 km-től 168+380 km-ig keresztezi azt, először a Csencsi-patakot, majd a Pinkát. A Csencsi-patak gátján, a vasúti állomástól délre húzódó kaszálón, valamint a vasúti töltés aljában kaszált franciaperje-rét (Pastinaco- Arrhenatheretum elatioris PASSARGE 1964) a jellemző gyeptársulás. A kaszálás itt is megakadályozza az inváziós magas aranyvessző terjedését, és fenntartja a rét fajkészletét. A középmagas füvű gyep gyakori szálfüvei: franciaperje (Arrhenatherum elatius), réti csenkesz (Festuca pratensis), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), veres csenkesz (Festuca rubra), pelyhes selyemperje (Holcus lanatus), réti perje (Poa pratensis). Kísérő fajai: réti boglárka (Ranunculus acris), réti lednek (Lathyrus pratensis), réti here (Trifolium pratensis), fehér here (Trifolium repens), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), szarvaskerep (Lotus corniculatus), tejoltó galaj (Galium verum), terebélyes harangvirág (Campanula patula), mezei varfű (Knautia arvensis), nagy bakszakáll (Tragopogon dubius), réti zörgőfű (Crepis biennis), közönséges cickafark (Achillea collina), bakfű (Stachys officinalis), réti imola (Centaurea jacea), őszi oroszlánfog (Leontodon 16 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

autumnalis), réti lórom (Rumex acetosa). A gáton lévő rét sokkal fajszegényebb. A Csencsi-patakot a gáton belül először egy rontott tölgy-kőris-szil ligeterdő (Knautio drymeiae-ulmetum BORHIDI et KEVEY 1996), majd közvetlenül a meder közelében egy jó állapotú folyóparti fűzliget (Leucojo aestivi-salicetum albae KEVEY in BORHIDI & KEVEY 1996) kíséri. A tölgy-kőris-szil ligeterdő lombkoronaszintjében a kocsányos tölgy (Quercus robur) mellett a vörös kőris (Fraxinus pennsylvanica), a keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) fordult elő. A cserjeszint szegényes, de az erdő szegélyében megtaláltuk a fekete ribiszke (Ribes nigrum) két vadrágott bokrát. Az aljnövényzet szegényes, elsősorban a lombkoronaszint árnyalása miatt, fajkészletében a gáton kívüli fiatal erdőre jellemző fajok fordultak elő kerek repkénnyel (Glechoma hederacea) kiegészülve. A vasút túloldalán nagyobb kiterjedésben vannak keményfa ligeterdők, de a Pinka és Csencsipatak közötti beszögellésben lévő idős tömböt letermelték, így annak helyén egy fiatal erdősítés látható. Így mindössze a Csencsi-patak és a gát közötti sáv maradt meg, amely viszont üdébb és jobb természetességi állapotú, mint a vasút fölötti hasonló állomány. 2.2 fotó: A Csencsi-patak fűz-nyár ligeterdeje Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember - 2010. augusztus). A fűzligetet a fehér fűz (Salix alba), szórványosan a kanadai nyár (Populus x euamericana) alkotja, második szintben néhány vörös kőrissel (Fraxinus pennsylvanica). A gyepszintben a parti sás (Carex 17 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

riparia), valamint a nád (Phragmites australis) a domináns, a nagy csalán (Urtica dioica), hamvas szeder (Rubus caesius), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), vízi peszérce (Lycopus europaeus), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris) kíséretében. A vasúti töltés mellett mindkét erdőtípus lombkoronaszintjében megjelenik a fehér akác (Robinia pseudo-acacia), a gyepszintben pedig inkább a nagy csalán (Urtica dioica), magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a ragadós galaj (Galium aparine) dominál. A vasúti híd keleti oldalán a felújítás miatt kb. 30 m-es hosszban a meder és környékét kitakarították, így az növényzettől mentes volt. A Csencsi-patak vasúti híd fölötti szakasza mederszabályozott, a ligeterdő felőli oldalon főleg náddal (Phragmites australis), a másik oldalon pedig nád és magas aranyvessző sávokkal. A mederben a vizet szegélyezve itt is elsősorban az ágas békabuzogány (Sparganium erectum) állománya meghatározó. A vasúti híd keleti oldalán a felújítás miatt egy, kb. 30 méteres hosszban a meder és környékét kitakarították, így az növényzettől mentes volt. 2.3 fotó: A Csencsi-patak medre a vasúti hídtól északra, jobbra fűzligettel, balra nemesnyár ültetvénnyel Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember - 2010. augusztus). 168+250 km-től 168+380 km-ig egy fiatal nemes nyár ültetvényt találunk, amely igen degradált aljnövényzettel rendelkezik. A magas aranyvessző (Solidago gigantea) és a nagy csalán (Urtica dioica) tömegét a ragadós galaj (Galium aparine) és a komló (Humulus lupulus) szövi át. 18 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

2.4 fotó: A Csencsi-patak melletti gyomos nemesnyár ültetvény Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember - 2010. augusztus). Sajnos az ártéri élőhelyek másik domináns növénye a magas aranyvessző (Solidago gigantea) A B1m változat a Pinkát 168+620 km-nél keresztezi 40-50 méter szélességben, ahol gyepes-erdős sáv húzódik. Az északi oldalon a fűznyár ligeterdő foltokat nád (Phragmites australis), és pántlikafű (Phalaroides arundinacea) gyepek választják el és veszik körbe. A pántlikafű főleg a meder oldalában alkot jelentősebb állományokat. Sajnos az ártéri élőhelyek másik domináns növénye a magas aranyvessző (Solidago gigantea). A Pinka déli oldalán a vasút mellett a híd felújítása miatt egy nagy kiterjedésű és nagy teherbírással bíró, kaviccsal borított munkaterületet alakítottak ki, amelynek szegélyein ruderális gyomnövényzet alakult ki. A fűzbokrokkal tagolt egykori ártéri kaszálórétet a magas aranyvessző tömege borította el. 19 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

2.5 fotó: A Pinka vasút melletti szakaszának ligeterdeje és ártéri rétjei Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember - 2010. augusztus). 2.6.1.3 B2m szakasz Az ártér gyepes részeit mára a magas aranyvessző borította el, így az egykori rétek fajkészlete szinte eltűnt. A HUON 20008 Rába és Csörnöc-völgy különleges természetmegőrzési területet 175+330 km-nél éri el nyomvonalváltozat. A Vörös-patak érintett szakaszát egy spontán kialakult, ligeterdő jellegű cserjés-fás sáv kíséri. A vegyes lombkoronaszintben az akác (Robinia pseudo-acacia), kocsányos tölgy (Quercus robur), mezei juhar (Acer campestre), vörös tölgy (Quercus rubra), fehér fűz (Salix alba), mezei szil (Ulmus minor) fordult elő, amelyhez dús cserjeszint is társult, részben a fafajok fiatal egyedei, részben cserjék (kökény (Prunus spinosa), májusfa (Prunus padus), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), fagyal (Ligustrum vulgare), egybibés galagonya (Crataegus monogyna)) alkották. A gyepszintben főleg erdei és ligeterdei mezofil fajokat találunk: hamvas szeder (Rubus caesius), nagy csalán (Urtica dioica), közönséges galaj (Galium mollugo), olocsán csillaghúr (Stellaria holostea), közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium), illatos ibolya (Viola odorata), hagymaszagú zsombor (Alliaria petiolata), ligeti perje (Poa nemoralis), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), foltos árvacsalán (Lamium maculatum), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), tavasszal ujjas keltike (Corydalis solida), pézsmaboglárka (Adoxa moschatellina), salátaboglárka (Ficaria verna). Az ártér gyepes részeit mára a magas aranyvessző borította el, így az egykori rétek fajkészlete szinte eltűnt. 20 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

2.6 fotó: A Vörös-patak fiatal ligeterdeje Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember - 2010. augusztus). 2.6.1.4 B2m-A3m-átkötés A Láhn-patak, amely szintén a HUON 20008 Rába és Csörnöc-völgy különleges természetmegőrzési területet részét képezi, szabályozott mederben folyik az 1+140 km-nél lévő keresztezésnél, növényzete csak keskeny és meredek partfalú medrére korlátozódik. 2.7 fotó: A Láhn-patak medernövényzete Forrás: Élővilágvédelmi felmérés (2009. szeptember - 2010. augusztus). 21 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30

A patak mélyre vágódott medrében csak szórványos magányos vagy kisebb csoportokban lévő bokrokat találunk A patak mélyre vágódott medrében csak szórványos magányos vagy kisebb csoportokban lévő bokrokat találunk (fehér fűz (Salix alba), törékeny fűz (Salix fragilis), hamvas fűz (Salix cinerea)). A patak vízinövényzetének érdekessége, hogy előfordul benne a vízitök (Nuphar lutea). A vizet szegélyezve szórványosan itt is az ágas békabuzogány (Sparganium erectum) és a vízi harmatkása (Glyceria maxima) jelenik meg, de csak a nádtól (Phragmites australis) mentes szakaszokon. A nád szinte kitölti a medret. Kísérőfajok: sövényszulák (Calystegia sepium), nagy csalán (Urtica dioica), éles sás (Carex gracilis). A meder peremrészei már összefüggő aranyvessző tengerrel fedettek, amelyben szinte alig találtuk meg az egykori gyepek fajait. 2.6.1.5 B3m szakasz A nyomvonal a Láhn-patakot a 189+240 km-nél keresztezi, ahol a patak medrében az előzőekben bemutatott növényzetet találunk. A patak medre csatornázott, amely egyenes vonalban halad a mezőgazdasági területek között, keskeny parti vegetációval kísérve. A patak mint Natura 2000-es terület áthidalását itt is ökológiai átjáróval indokolt megoldani, annak ellenére, hogy a jelölő fajok előfordulási valószínűsége kisebb ezen a patakszakaszon, mint az alsóbb, Rábához közelebbi szakaszokon. Az ökológiai átjáró létesítése után a jelenlegi vegetáció regenerációja itt is bekövetkezik, az előforduló jelölő, és egyéb védett fajok áthaladási lehetősége biztosítva lesz. 2.6.2 Zoológiai jellemzés 2.6.2.1 A1m szakasz A nyomvonal először a Csencsi-patakot, majd a patakot befogadó, Natura 2000-es Pinkát keresztezi. Az útépítés szempontjából kiemelt jelentőségű a patakban élő vidra (Lutra lutra) állandó jelenléte. A Csencsi-patak bővizű, gyors folyású patak, dús lágyszárú vegetációval a szegélyében. A patak csatornázott, gátak közé szorított. Az útépítés szempontjából kiemelt jelentőségű a patakban élő vidra (Lutra lutra) állandó jelenléte. Több mintavételi ponton is ellenőrizve, mindenhol friss vidranyomokat, territoriális jelzéseket találtunk, amely állandó territórium meglétére utal. A Pinka bővizű vízfolyás, amelybe a nyomvonal keresztezése előtt a Strém-patak torkollik. A Pinkát gátak közé szorították, elvesztette jellegzetes mederalakzatát és környező vegetációját. A Pinka teljes magyarországi szakasza Natura 2000 terület, alsó, Rábához közeli 22 263012/TPE/THU/09/D 2010-11-30